Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
m VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. irt. 12. szám Ára: 90 fillér 1974. Január 16. szerda Húsz százalékkal nő Elkészült az új érettségi vizsgaszabályzat S. oldal Ma fizetik ki az év első főnyereményét 3. oldal Görögországi jegyzetek S. oldal Gyorslista az I. Békekölcsön utolsó sorsolásáról (. oldal Kommunista felelősséggel S. oldal Űj formák a közművelődésben 5. oldal Tervek, remények, feladatok S. oldal Sport 7. oldal í N Várható idd Járás ma estis I. keleten változóan felhős Idd. Mérsékelt, Időnként megélőnk Old déli szét Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz I—mínusz 11. legmagasabb nappalt hőmérséklet általában plusz 1—mínusz S fok között, a tartósan ködös részeken kevéssel mínusz I fok alatt IDŐJÁRÁS a beruházási hitelkeret Az MNB elnökének sajtótájékoztatója Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden tájékoztatta az újságírókat az 1974. évi hitelpolitika kérdéseiről. Elmondotta, hogy a hitelpolitikai irányelvek az idén is változatlanok. Viszont megértek a feltételei annak, hogy a gazdasági élet meghatározott területein élénküljön a beruházási tevékenység. s ezt a kormány a hitel eszközeivel is támogatja. A beruházási hitelkeret az idén körülbelül 20 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, s a többlethitelből elsősorban a jól jövedelmező fejlesztéseket. a szocialista országokból származó gépek behozatalát, az export árualapok növelését segítő beruházásokat finanszírozzák. A bank különösen nagy segítséget nyújt a központi fejlesztési programokkal, a rekonstrukciókkal, a komplex integrációs programmal összefüggő beruházásokhoz. Az éves kontingensből több mint 5.5 milliárd forintot az iparnak folyósítanak, elsősorban a textilruházati ipari rekonstrukcióhoz, a közúti járműgyártás, a számítástechnikai gépgyártás, valamint az építőanyagipar fejlesztéséhez. Kedvezményes hiteleket nyújtanak a szolgáltatások fejlesztésére. A Nemzeti Bank elnöke arról is szólt, hogy 1974-ben a vállalatok és szövetkezetek hitelfinanszírozása teljes egészében belföldi forrásokból történik. A külföldi követelések és tartozások egyenlege aktív lesz. A továbbiakban kiemelte, hogy a lakosság pénzbevételei az idén a múlt évihez hasonlóan erőteljes ütemben növekednek. A terv végrehajtása azt is biztosítja, hogy a fogyasztói piac továbbra is kiegyensúlyozott maradjon. A külkereskedelmi és a fizetési mérlegről szólva rámutatott, hogy az 1971—73-as években népgazdaságunk külkereskedelmi mérlege körülbelül 2.8—3 milliárd devizaforint aktívummal zárult, az export gazdaságossága javult. Hasonló eredmények elérésére kell törekedni az idén is. Szólt arról, hogy a tőkés valuták reálértéke csökken, ennek tükröződnie kell a forintban kifejezett árfolyamok csökkenésében is. A múlt év márciusa óta a forint árfolyamok ennek megfelelően alakulnak. A Nemzeti Bank illetékes szervekkel együttműködve árfolyamváltozásokkal is védte, illetve védi a forint értékét. 1974. január 1-én ezért újból le kellett értékelni néhány nyugati valutát, s ha a tőkés világban állandósulnak a valuták árfolyamának változásai, mi is sűrűbben fogunk ehhez az eszközhöz nyúlni. A hazai árak stabilitása szempontjából igen előnyös, hogy külkereskedelmünknek mintegy kétharmadát a KGST-országokkaí bonyolítjuk le. huzamosabb időre röglített árakon, Egy ilyen árrögzítési szakasz általában öt esztendő, ennek elteltével azonban ebben a körben is követik az árak a tartósnak ítélt világpiaci árváltozásokat. (MTI) Tizenhatmillió forint árkiegészítés a partnergazdáságoknak Jelentős beruházások a bőriparban Immár hagyomány, hogy az esztendő elején az állami pincegazdaság állandó partnergazdaságaival megvitatja az elmúlt esztendő munkáját, a gondokat, eredményeket. Keddre a Közép-magyarországi Pincegazdaság kecskeméti székházába invitálta azokat a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti vezetőket, akikkel több éves szerződést kötött. A tegnapi tanácskozáson Bajzák Béla, a Közép-magyarországi Pincegazdaság igazgatója elmondta, hogy az elmúlt esztendőben tovább bővültek a kapcsolatok a termelő üzemekkel. A partnereknek ismét adnak együttműködési árkiegészítést. Erre 197í-ben került először sor, amikor szőlőértékben számítva, csaknem 500 ezer mázsa átvétele alapján 7 millió forintot fizettek ki árkiegészítésként ‘ á partnereknek. 1972-ben 600 ezer mázsa után 10,1. millió forintot kaptak a gazdaságok. Az elmúlt évben, mint ismeretes, kiváló termés volt. Egymillió mázsa szőlő felvásárlása alapján 16 mil(Folytatás a 2. oldalon.) A Kecskeméti Kesztyűs Szövetkezet csaknem kizárólag külföldi igényeket elégít ki, a TANIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. Az 1973-bén 6,5 millió forint értékben elkészített 23 ezer pár termékéből mindössze 2 ezer pár jutott a belföldi kereskedelemnek. Exportmegrendelői között ott található az NSZK, NDK, Ausztria, Svájc, Svédország, Hollandia, Dánia, Kanada, Ausztrália, Izland és a Szovjetunió. Az elmúlt esztendő korszakváltás kezdetét jelentette a szövetkezet nyolcvanhét dolgozója számára. Megvásárolták ugyanis — a Kecskeméti Háziipari Szövetkezettel közösen — az Otemető utca 2. szám alatti épületeket, amelyekben lehetőség nyílt munkakörülményeik megjavítására. Az áttelepülés első lépése tavaly megtörtént. Az ú) évben a varrórészleg második fele és a szabászok is átköltöznek a szűkös és korszerűtlen műhelyekből a szociális helyiségekkel is ellátott új telephelyre, amelyet 500 ezer forintos ráfordítással alakítottak ki. • Hervai Miklösné a speciális kesztyűvarrógépen dolgozik. § Fehér Gáborné a Szovjetuniónak készült autóskesztyűket helyezi el az év végi kiszállítások után majdnem fires raktárban. (Pásztor Zoltán felvételei.) A szövetkezet 1974-ben megmarad az eddig jól bevált termékek előállításánál. A nappából és egyéb finom bőrökből készülő kesztyűk közül a vitorlázók, síelők, motorosok,' autósok számára gyártottak a legkeresettebbek, de kedveltek a hagyományos, téli kézrevalók is. Az úgynevezett lö- vészkesztyüböl — amelyet vastag szivacsbetéttel látnak el — a sportág igényeinek megfelelően csak balkezeseket készítenek. Érdekes megemlíteni, hogy a nyugat-európai piacokon újabban japán, kínai és tajvani termékek jelentik a legfőbb konkurrenciát. A kecskeméti kesztyűk azonban továbbra is a kelendő cikkek közé táttoznak a világpiacon. A. T. S. Nők az ipari szövetkezetben Az ipari szövetkezetekben is megkezdődött a fölkészülés azokra a közgyűlésekre, amelyekkel lezárul a tavalyi év mérlege. A kialakuló beszámolókban súlyát megillető helyet kap a párt és a kormány nőpolitikái határozatainak érvényesülése. Bács-Kiskunban az ipari szövetkezetek 14 ezer dolgozójának csaknem egyharmada tartozik a „gyengébb nem” körébe. Az újjáválasztott vezetőségekben a tisztségek 32 százalékát töltik be a lányok és asszonyok, ami megfelel a képviseleti aránynak. Három évvel ezelőtt létrejött a nőbizottságok hálózata, ami nagy szerepet játszik abban^ hogy javulnak a munkahelyi és egyéb szociális körülmények. Ä bizottságok tagjai javaslatot tettek például az alapszabályok módosítására, beleszóltak a munkaügyi, részesedési és a törzsgár- datagságra vonatkozó szabályzatok készítésében. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy, az aktivitást eredmény kíséri. Két bajai és egy kiskunhalasi szövetkezet például hűtő- és egyéb háztartási gépeket vásárolt, amelyeket térítés nélkül a nők rendelkezésére bocsátanak. A bevásárlást Mélykúton azzal könnyítették meg hogy faházát állítottak fel az élelmiszerek, legfontosabb háztartási cikkek árusítására. Ugyanitt üzemi mosodát is berendeztek, amelynek a szolgáltatásait önköltségi áron szabták meg. Többféle módszer honosodott meg amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy mind több kisgyermek jusson be a bölcsődékbe és óvodákba. A kiskunfélegyháztak éveken át óvodabővítési hozzájárulást fizetnek a részesedési alapból a városi tanács kasszájába, aminek a fejében mégha-: tározott számú helyhez jutnak. Katymáron, Kunbaján, KiskuM- majsán és Lajosmizsén társadalmi munkát , ajánlottak fel ugyanilyen céllal. A tompaiak néhány esztendőn keresztül egy napi keresetüket fizetik be a fejlesztésre, ami nyomós adalék a fölvétel mellett. Baján, tanácsi támogatással, kimondottan szövetkezeti óvoda létesítését tervezik. Mélykúton a helyi vegyesipari szövetkezet, az ÁFÉSZ és a tsz-ek fognak össze a közös beruházásra. A Kiskőrösi Vegyesés Építőipari Szövetkezet pedig saját óvodát hozott tető alá, ahol harminc gyerek tölti napjait. A munkaügyi és részesedési # Amíg a szülők dolgoznak, a gyerekek önfeledten játszanak a kiskőrösi szövetkezeti óvodában. (Tóth Sándor felvétele.) szabályzatok sok helyütt kimondják, hogy a nőket „kivételes” juttatások illetik meg A többgyermekes, vagy a kicsiket egyedül nevelő anyák pótszabadságot kapnak; a gyermek- gondozási segélyen levőknek változatlanul jár a nyereségrészesedés, bár nem dolgoznak. A kecskeméti Fodrász Szövetkezetnél foglalkoztatott nők bére — az 50. életév betöltése után — automatikusan megemelkedik. Az ipari szövetkezeteknél munkát találó asszonyok és lányok száma évről évre gyarapszik. Éppen ezért a vezetőségek az idén újra számbaveszik, hogy mit tehetnek a bérezés, a szociális helyzet és a munkakörülmények további javításáért. H. F. Hústermelés haszonnal Űjabb gazdaságok csatlakoznak a HSZV-hez A FAO felmérései szerint az elkövetkező 25 esztendőben korlátlanul eladható lesz az európai piacokon a magyartarka szarvas- marha húsa. Erre a fajtára alapozta a tenyésztést a HSZV — a Húshasznosítású Szarvasmarhatenyésztő-Szövetkezetek Közös Vállalkozása —. s az általuk kidolgozott módszerrel jövedelmezőnek bizonyult az ágazat. Bács-Kiskun megyében legeredményesebben a Városföldi Állami Gazdaság alkalmazza a HSZV-technológiát. A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tegnap kerékasztal-konferenciát tartott kecskeméti székházában. Meghívta a körzet 13 tsz-ének vezetőjét, a HSZV. a megyei állattenyésztési felügyelőség, a mesterséges megtermékenyítő állomás szakembereit A megbeszélés témája a borjúneveléssel hasznosított kötetlen tehéntartási módszer volt. Ballus Tivadar, a szövetség munkatársa bevezetőjében elmondotta, hogy. a Homokhátságon 12—14 olyan gazdaság van, ahol a tejelő tehenészet nem gazdaságos. Ezékben tavaly 5 millió forint összegű állami fejlesztési támogatást használtak fel a húsprogrammal kapcsolatos beruházásokra, az ágazat fejlesztésére. Egyéves eredményeik, tapasztalataik kedvezőek ugyan, de van néhány megoldatlan problémájuk. Ezért is kérték a HSZV szakembereinek részvételét, tanácsait. Dr. Wolff János, a HSZV munkatársa részletesen ismertette a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés általuk kidolgozott módszereit. Többek között elmondotta, hogy a rendszerben egy férőhely15—16 ezer forintba kerül a technológia pontos alkalmazásával elérhető a 80 százalékos megtermé- kenyülés és a borjúelhullás nem haladja meg a 3 százalékot. Egy- egy borjú átlagosan 2500 forint hasznot hoz. A HSZV-nek pillanatnyilag az országban száz gazdaság a tagja. Áltálában a közepes és a gyenge termelőszövetkezetek csatlakoztak, de az ágazat mindenütt rentábilis, ahol a szakmai előírásokat betartották. A módszert részletesen ismertető előadás után a megbeszélésen részt vevő szakemberek elismeréssel szóltak a hallottakról többen bejelentették azt a szándékukat, hogy csatlakozni kívánnak a HSZV-hez. D. É. • A varrórészleg (ele már új műhelyben dolgozik. Jelenleg vitorláxókesztyűket készítenek a lányok, asszonyok, nyugatnémet megrendelésre. Kesztyűk exportra
