Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. január 13. Gazdag külföldi programok - megyéből induló társasutazások Hátra van még a tél nagyobbik fele, a családi körökben azonban már megkezdődött a tervezgetés — hol töltsék a nyarat? Egyre többen vannak, akik külföldi úticélt tűsnek maguk elé. Hogy a tervez- getésben mi is segítséget nyújtsunk, felkerestük Sándor Imrénét, az IBUSZ megyei irodájának igaz. gatóját s részben a múlt évi tapasztalatokról, rész. ben az idei programról kértünk tőle tájékoztatást. — Társaságban egyre többen mesélnek külföldi élményeikről, amiből következik, hogy 1973-ban is sokan utaztak határainkon túlra. Hogyan tükrözi ezt megyénk IBUSZür ódáinak forgalma? — Szívesen gondolunk vissza 1973-ra. A lakos­ság külföldi utazási igényei rendkívül megnöve­kedtek. Üdülni, pihenni világot látni pedig ma már nem eiérhetetlen álom, hiszen a növekvő életszín­vonal mind több ember számára teszi lehetővé, hogy megismerje más országok népeit, kultúráját. j| Tavaly Bács-Kiskun megyéből a legtöbben — körülbelül 35 ezren — a szomszédos Jugoszláviát keresték fel. Különösen népszerűek voltak a ten. gerparti társasutazások. Szép számmal utaztak azonban a Szovjetunióba, s látogattak el Lenin- grádba, Moszkvába, Kijevbe, Jaltába, Szocsiba. Nagy volt az érdeklődés az erdélyi körutazások Iránt, sokan voltak Ausztriában, Bjécs, Steiermárk Salzburg uticéllal. Megnövekedett a Bács-Kiskun megyei turisták száma a távolabbi országokban is. Több százra te­hető azoknak a száma akik spanyol-, olasz-, görög-, törökországi, vagy skandináviai élményeikről ad­hatnak számot, sőt, jónéhányan tengerentúli or­szágokban is jártak. — Mi a véleménye, az idén tovább növekszik-e az érdeklődés a külföldi társasutazások iránt? — Biztos vagyok benne, hogy igen, és fel is ké­szültünk erre. Ezt igazolja az IBUSZ-központ által kiadott 1974-es programfüzet, amely minden eddi­ginél gazdagabb- Természetesen mindenkinek a pénztárcájától függ, hogy milyen utat választ, hi­szen még Japánba, Indiába az Egyesült Államok­ba és Kanadába is szervezünk társasutazásokat. — Közvetlenül Bács-Kiskun megyéből indíta­nak-e külföldre különvonatokat, autóbuszokat? — A megye IBUSZ-irodái összesen 38 társasuta­zás indítását tervezik. Továbbra is igen nagy ér­deklődést tapasztalunk a jugoszláv tengerpart iránt, ezért oda a nyáron, valamint elő- és utóidényben nyolc autóbusz-különjáratot indítunk. Három busz utasai hatnapos rabaci, egy buszé hétnapos opa- titai és négy busz utasai ötnapos porecsi társasuta­záson vehetnek részt. Két hétvégi autóbusz-kirán­dulást szervezünk (áprilisban és májusban) Sza­badkára és Űjvidékre. Igyekszünk azoknak is a kedvébe járni, akik a •hegyeket szeretik" jobban. Hatnapos' autóbuszuta- kat rendezünk a Szlovák-Lengyel Tátrába június elején és szeptember végén. Az utasok időznek Kassán, Lőcsén, Késmárkon, Eperjesen, három na­pig Zakopánéban élvezik a Tátra szépségét, köz­ben Krakkóba is ellátogatnak. Akik pedig pihenni kívánnak a hegyek között, azok augusztusban nyolcnapos szász-svájci vagy májusban és szep­temberben hétnapos székelyföldi üdülésre jelent­kezhetnek. Ezenkívül ugyancsak Erdélybe, a Gyil­kos-tóhoz áprilisban, júniusban és augusztusban szervezünk hétnapos társasutazást. A Kecskemétről, illetve a megyéből közvetlenül induló utazásaink programjában Olaszország és • Szlovákia egyik legszebb városa Besztercebánya. H • Dubrovnik, a jugoszláv tengerpart gyöngyszeme. Spanyolország is szerepel: Egyhetes üdülés Rimini- ben az olasz tengerparton, igen kedvező részvételi díjjal, ahová június végén indítunk autóbusz-kü­lönjáratot. A spanyol tenger szépségeit Costa Dorada üdülőhelyen élvezheti az, aki május és szeptember között induló hat autóbuszútunk valamelyikére je­lentkezik. A 15 napig tartó, nem is túl drága prog­ram keretében Jugoszlávia, Olaszország, Francia- ország, Svájc Spanyolország, Ausztria tájaival és sok szép városával megismerkedhet a résztvevő. A kérdésre adott válaszom végén külön szeret­ném kiemelni nagyszerű élményeket ígérő szovjet­unióbeli útjainkat. Március 31-én a megye párt- és tömegszervezeteivel karöltve Kiskunhalas, Kiskő­rös, Kecskemét területének dolgozói számára Béke- és Barátság-vonatot indítunk Kijev Leningrád, Moszkva úticéllal. Októberben Bács-Kiskun me­gye felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Kijev—Moszkva-különvonatot szervezünk. Testvér­területünk, a Krím meglátogatására június—július és augusztusban rendezünk nyolcnapos társasuta­zásokat, akik pedig Ungvárra szeretnének kirán­dulni, májusban és szeptemberben tarthatnak ve­lünk. Természetesen, a testvérterületekkel való kap­csolatok ápolására — mind a Krímbe mind a ro­mániai Alba-Regia megyébe — szakmai utak és baráti találkozók keretében — még számos utazás szervezésére kerül sor. — Milyen szolgáltatásokkal áll az IBUSZ még az utazni kívánók rendelkezésére? — Van egy jelszónk. Kényelmesebbé teheti egyé­ni utazását, ha igénybe veszi szolgáltatásainkat! Például az átalánydíjas egyéni utak keretében — akik gépkocsijukkal, vonattal, vagy repülőgéppel utaznak — a részükre ajánlott programot forint- fizetés ellenében biztosítjuk. A részvételi díj tar­talmazza a szállást, ellátást, útlevél- és vízum-díja. kát, repülőgép-, illetve vasúti jegyet, az üzemanyag- költséget, a biztosítást és a költőpénzt. Az utazáshoz szükséges valutát az IBUSZ adja a Magyar Nem­zeti Bank előzetes engedélye alapján. Ezenkívül még számos kedvezményt tudunk nyújtani az egyé. nileg külföldre utazók részére. Részletes tájékozta­tással készséggel állnak rendelkezésükre irodáink — fejezte be tájékoztatóját Sándor Imréné. N. O. • Hangulatos Zakopanéi táj. Lászlófalví tervek- és megvalósítóik • Almás! György és Kovács István szerelő a tavaszi munkára ké­szíti elő a vetőgépet az Űj Tavasz Tsz-ben. • Talajerőpótlás a lászlófalví határban. (Pásztor Zoltán felvételei) A számviteli ’dolgozók még az óesztendő gazdálkodásának ered­ményeit összegezik a készülő mér­legbeszámolóhoz. A mezőgazdá­szok. állattenyésztők, kertészmér­nökök az új év üzemtervét vetik papírra. Ahány termelőszövetke­zet, annyi hasznos elgondolás, a helyi lehetőségek kiaknázásán alapuló terv, amelyet a követke­ző hetekben hagy jóvá a közgyű­lés. Megvalósításáért pedig az egész közösség fáradozik egy esz­tendőn át. Párt- és kormányhatározatok nyújtanak ehhez a munkához út­baigazítást, kézzelfogható segítsé­get. Bács-Kiskun megyében szá­mos termelőszövetkezet, veszi igénybe az állami támogatást a szarvasmarha-, a juhtenyésztés fellendítéséhez, adottságaitól füg­gően a zöldség-, a takarmány-, a szőlő-, a gyümölcs-, vagy a cu­korrépa-termesztés korszerűsíté­séhez. Lászlófalván az Űj Tavasz Tsz-ben — más szövetkezethez hasonlóan — összeállította tervja­vaslatát a vezetőség. A részletek­ről B. Kiss János tsz-elnököt fag­gatjuk. .— Az eddiginél gyorsabb ütemű gépesítést tartjuk most a legfőbb teendőnek. Az 5.1 ezer hektáros szövetkezetben a hétszázhúsz gazdából kétszáznyolcvan már nyugdíjas, vagy járadékos, a töb­biek is hamarosan elérik ezt a korhatárt. A nagy területhez ké­pest elég kevés a munkabíró szö­vetkezeti tag. Ezért több mint 4 millió forintért nagyteljesítmé­nyű gépeket vásároltunk. A száz, százhúsz lóerős traktorral két-há- romszor annyi munkát lehet elvé­gezni rövidebb idő alatt, mint a régi típusú géppel. Ráadásul ke­vesebb traktoros is el tudja látni a feladatot: A korszerű művelés eredménye például, hogy öt év alatt meg­kétszereztük a gabonatermést. 1970-ben 129 vagon kalászost ta­karítottunk be. tavaly már 213-at, az idén ugyanakkora területről 250 vagon gabonára számítunk. A lászlófalví határ 5—6 aranykoro­nás homoktalaján egy évtizede 8—10 mázsa kukorica is jó ter­mésnek számított. 1972-ben 48,7 mázsát termesztettünk hektáron­ként. de ennél is többet akarunk elérni a nádudvari kukoricater­mesztési rendszerben. Ehhez azon­ban előbb 4 millió forintért újabb gépeket kell vásárolnunk. Kecskemét: környékén több szö­vetkezet már évek óta sikeresen termeszt zöldségfélét a konzerv­iparnak. Az Űj Tavasz Tsz is ezek közé sorolható. A konzervgyár és a termelőszövetkezet közös erővel borsócséplő és paradicsomlé-saj- toló telepet állított fel Lászlófal­ván. Bővüi-e az együttműködés 1974-ben? — Nemcsak a Kecskeméti Kon­zervgyárral, hanem a Szikrai Ál­lami Gazdasággal is kitűnő a kap­csolatunk. Ezt fejlesztjük tovább. Nálunk 10—12 hektár zöldségter­mő területet lehet csőkutakból öntözni. Az idén az öntözhető táblán palántázás helyett magról termesztjük a paradicsomot, ame­lyet az állami gazdaságtól bérelt FMC-kombájnnal gyűjtünk majd össze. Viszonzásképpen a zöldbab­szedő gépeket adjuk oda a szikrai gazdaságnak, amely a borbási ke­rületében zöldbabot termeszt a tavalyi paradicsom helyén. László­falván másfél, két évtizeddel ez­előtt még ötszáz hektáron ter- jnesztettek paradicsomot a hagyo­mányos módszerrel, és évente 1200 vagonnal adtak át a Kecske­méti Konzervgyárnak. A mai vi­szonyok mellett ennyi paradicsom termesztéséhez 230—240 hektár elegendő. Mi tavaly 63 hektárról szállítottuk a helyi sajtoló telep­re, Ha az Üj Tavasz Tsz, a Szik­rai Állami Gazdaság és a kon­zervipar összefog, akkor néhány esztendő alatt a nagyüzemi mód­szerrel. újból elérhető Lászlófal­ván az 1000—1200 vagönos para­dicsomtermés. Az idén 260 hektáron termesz­tünk zöldborsót, amelynek min­den műveletét gépesítettük. Vásá­roltunk önfelszedő, önürítő szállí­tójárművet. 1972. óta négy zöld­borsófejtőgép működik a lászló- falvi telepen, ahonnan az elmúlt évben külön erre a célra készített nagy tartályokban továbbították a feldolgozó üzembe a borsót. Mind ezek az intézkedések a zöldségtermesztésről szóló kor­mányhatározat végrehajtását se­gítik elő. A kertészetben Lászlófalván is főként nők dolgoznak. Rendszeres foglalkoztatásukért. munkájuk, családanyai teendőik megkönnyí­téséért mit tesz az Űj Tavasz Tsz vezetősége? — Lászlófalván mi kezdemé­nyeztük a községi óvoda felállítá­sát. Anyagilag és társadalmi mun­kával is támogattuk a kivitele­zést. Szövetkezetünkben van vas­ipari üzem, amely a Kecskeméti Konzervgyárnak készít üvegzáró­lapkát és zárógyűrűt. Itt har­minc-negyven asszony és leány dolgozik, akiknek minden szom­batjuk. szabad, természetesen a heti pihenőnapjuk is. Így több idejük marad arra. hogy a csa­láddal törődjenek. Valamennyien tsz-tagok — az Űj Tavaszban nin­csenek alkalmazottak — akik munkaidejük egy részét a kerté­szetben. a szőlőültetvényben töl­tik le. amikor a növényápolás, vagy a termés szedése következik. A termelőszövetkezet éttermet nyitott Lászlófalván. ahol 7,50 fo­rintért minden tsz-tag kétfogásos ebédet kaphat. A különbözetet a közös gazdaság téríti. A község­ben nincsen húsbolt. a közeljövő­ben a zöldségüzlettel együtt azt is szeretnénk megnyitni. Mivel a háztáji állattartás terhei legna­gyobbrészt az asszonyokra hárul­nak. takrmányboltot létesítünk, ahonnan könnyebben beszerezhe­tő a termény és a táp a baromfi­neveléshez. hizlaláshoz. Most tár­gyalunk a gabonafelvásárló válla­lattal az ellátásról. A Homokhátságon számos, ha­sonló körülmények között gazdál­kodó szövetkezet van, A lászló- falvi Űj Tavaszt azért választot­tuk mégis példának, mert talán a legrosszabb közgazdasági adott­ságú szövetkezete a kecskeméti járásnak. Kezdeményező készség­ben, új törekvésekben azonban nincs hiány ebben a közösségben, amely csaknem két évtizede együtt töltött munkában forrt össze. K. A. A főtéri cukrászda a vá- * ros szórakozásra váró egyedeinek teljes színképét fel­vonultatta. A helyiség maga L-alakú volt. S ez a formáció módot adott arra, hogy a különböző gene­rációk egymástól kellő módon elkülönülhessenek. Az L-alak „talpa” volt a leg­fiatalabbak gyülekezőhelye. Itt wurlitzer is működött, igaz, né­mi kompromisszum árán a le­hetségesnél valamivel kisebb hangerőre állítva. Közvetlenül ott, ahol az L-alak „talpából” kinőtt a „szára”, ahonnan tehát még át lehetett látni a tinédzserekhez, s még él­vezhető volt a zene is, ücsörög­tek csoportokba verődve a 20—25 évesek. Míg rajtuk túl, az úgyneve­zett tükrös részben tartózkodott az élemedettebb korú törzskö­zönség, melynek tagjai még a kávéházas ántivilágban nőttek fel, s akik időnként vágyakozó pillantásokkal szondázták a föl­föl tünedező bájakat. Editet a sarokban, ahonnan éppen rá lehetett látni a wur­litzerre, nagy ovációval fogad­ták. Hatan-nyolcan ültek itt min­den este össze, fiúk, lányok. Igaz, minden különösebb ambí­ció nélkül. Jellegtelen alakok — állapítot­ták meg róluk a lányok, akik a jelent illetőén várakozó állás­pontra helyezkedtek, egy rózsa­színűbb jövő optimistább kilá­tásainak reményében. Hiszen Zsuzsa, Andrea, Barba­ra és Edit természetesen férjhez akart menni. De nem akárkihez. Vártak az alkalomra, mint a türelmes vadász, aki tisztában van önnön szakmai értékeivel, valamint biztos benne, hogy a kiszemelt vad végül úgyis fel­tűnik majd, akármennyit késett is esetleg egyébként. Most különben is izgalomban voltak, mint akik fel vannak ajzva. — Nézd csak — súgták a ná- luknál később érkezett Editnek. — Ott ni, a mélyedésben. Ezen aztán látszik, ho®r igazi férfi. Edit lopva odapillantott. Egy széles vállú, középkorú férfit látott, sötétszürke ruhá­ban, fehér ingben és nyakken­dőben. Ügy negyven—negyven­négy évesnek saccolta­Barnára sült arca valóban ha­tározott férfiasságot sugárzott. Még azt is megfigyelte, hogy szája keskeny, és hogy álla kis­sé előreugrik. A férfi megérezte a pillantást, és nyugodt nézéssel viszonozta. Szemé fekete volt, tekintete eléggé szúrós. Úgyhogy Edit gyorsan elfordította a fejét, mi­előtt még belepirult volna ebbe a villanásnyi ideig tartó szem­párbajba. S csak jóval később mert újra, de most már csak egy szemvillanásnyi ideig odapillan­tani. A férfi előtt ürmös állt, tal­pas, széles torkú pohárban. Néha szájához emelte, kor- tyinlott belőle, de mindig csak egy csöppnyit. Majd cigarettára gyújtott. Lassan, komótosan fújta ki a füstöt, miközben közönyösen bá­mult hol maga elé, hol pedig az asztala előtt elhaladókra. — Na, mit szólsz hozzá? — kíváncsiskodtak a többiek. Edit tökéletesen egyetértett velük, hogy „ez aztán a klassz férfi”, de megpróbálta türtőz­tetni magát, már csak a látszat megőrzésének kedvéért is. — Nem rossz — mondta kis szünet után. — Dehát tudjátok, hogy szokott az ilyen lenni. Ez már biztos kihúzott sorsjegy. Ami a férjhezmenepdő lányok nyelvén egyet jelentett azzal, hogy már — nős. Ezután a fiúk is bekapcsolód­tak a társalgásba, vicceket kezd­tek el mesélni. Jókat nevettek, egymásnak adva közben a hu- morizálás stafétabotját. Ilyenkor aztán igazán nehéz lett volna másra koncentrálni. Edit mégis úgy érezte — még ebben a szituációban is —, hogy a férfi érdeklődő pillantása időnként megnyugszik rajta. Őrajta, és nem a többieken. Általában mindig megérezte, ha nézték. De most meg akart győződni a dologról. Várt. Majd amikor változatlanul magán érezte a férfi pillantásának fi­gyelő, súlyát, odanézett egy má­sodpercre ő is. Nem, tényleg nem tévedett. S ebben a pillanatban már ha­tározott is. — Sziasztok — állt föl az asz­taltól, és lassú, ringó léptekkel elhaladt a férfi asztala előtt. Teljes életnagyságban. Ment haza. Ma kivételesen korábban. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom