Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wTJSTt W j ) J ß \ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évf. io. szám Ára: 90 fillér 1974. Január 13. vasárnap Építők a városközpontban Sokat tesznek napjainkban Kiskunfélegyháza ve. zetői a lakáshelyzet megjavításáért. Már a közeli jövőben kétszáz- egynéhány új otthon kulcsait vehetik kézbe a boldog tulajdonosok. Mindez azonban csak úgy válhat valóra, ha az építőmunkások lelki- ismeretes igyekezettel, szakmailag felkészülten, s a lehetőségek szerint gyorsan is segítik a reményteljes fészekrakókat céljuk elérésében. A városközpont nagy lakásépítkezéseit kerestük fel a napokban. Meggyőződhettünk arról. hogy a munka jó ütemben halad, és ez nem csupán az enyhe jánuár javára írható, hanem köszönhető legalább azzal egyenlő arányban az ácsok, kőművesek, szerelők pontosságának, a munkaórák és napok tervszerű, jó kihasználásának. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kiskunfélegyházi építésvezetőségének dolgozói — akik e feladat elvégzésére vállalkoztak — öt szocialista brigádot is kineveltek már maguk közül. Hogy a tényékhez hívek legyünk, s az igazsághoz ragaszkodjunk, mondjuk meg mindjárt: az ötödik brigád — a megtisztelő címnek még csak a várományosa. De eddigi teljesítményük alapján számukra is nyugodtan előlegezhető a bizalom. Hogy mégfelelnek majd a várakozásnak, ez még könnyebben érthető, ha tudjuk: olyan példaképekre tekinthetnek fel, s olyanok nyomdokaiba szándékoznak lépni, mint a törzsgárda egyik legrégibb tagjának, Mogyoró Antalnak az aranykoszorús brigádja, vagy a két ezüstkoszorús kőművesbrigádra. Jóleső érzés tudni azt is, hogy ez a vetélkedés nem öncélú, nemcsak egy kitüntetés birtoklásáért, vagy egy szépen hangzó jelzőért folyik. Tudásbeli gyarapodásban, szakmai fejlődésben, a munka alaposabbá tételében, s a minőség javulásában mérhető előnyeit • Százaknak nyújtanak nemsokára otthont a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kiskunfélegyházi építésvezetőségének dolgozói által felhúzott falak. 9 A brigádvezető, Bihal László és társa Mészáros László a városközpont C-jelű épületének első emeletén a villanyszerelési munkákat végzik. (Tóth Sándor felvételei) végső soron azok a százak is élvezik majd, akik otthont találnak az építők rakta falak között. J.T. 9 Egy jelentős mezőgazdasági beruházás, a tiszakécskei Ü j Elet Tsz fóliás kertészete. (Tóth Sándor felvételei) Sikeres esztendőt zárnak a termelőszövetkezetek 8 százalékkal nőtt a termelési érték A leltározó bizottságok többsége befejezte a munkáját Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezeteiben. Pontos feljegyzést készítettek a magtárban felhalmozott terményről, a gépműhely és alkatrészraktár készleteiről. Összeírták a gépeket, munkaeszközöket, felbecsülték, mennyi széna van tartalékolva a kazalban. Számviteli dolgozók százai fáradoznak most azon szinte éjt, napot eggyé tevő munkával, hogy a sok ezer adatot összesítsék, rendszerbe foglalják és elkészítsek a mérleget. cukorrépa-, a kukorica-, a szőlő- termesztés, valamint a szarvas- marha- és sertéstenyésztés, hizlalás gépesítésére költöttek jelentős összeget. A gépesítési beruházás értéke megközelíti a 400 millió forintot, ami 40 százalékkal magasabb az 1972-es esztendeinél. Még nagyobb is lehetett volna a gépekre fordított költség, ha a mezőgazdasági gépkereskedelem megfelelő választékkal és készlettel rendelkezik. Egyes erőgéptípusokból, munkagépekből, a kisgazdaságokban oly annyira szükséges kisgépekből azonban az AGROKER önhibáján kívül nem tudta kiszolgálni a mezőgazdasági üzemeket. A szükségesnél jóval kevesebbet kapott a vállalat a legkedveltebb erőgéptípusból, az MTZ-ből vagy az E—512-es gabonakombájnból. A fejlődő gazdálkodás, szakszerű irányítás eredménye, hogy tovább csökkkent a mérleg- és alaphiányos gazdaságok száma. Nem végleges adatok szerint 30 millió forint körül lesz a veszteség, amely 8—10 szövetkezétet terhel. Ebből 13 millió egy felszámolás alatt lévő közös vállalat mérleghiánya, amelynek Bács-Kiskun megyében két szövetkezet a tagja. S a következmények ezt, az egyébként 1973- ban nyereséggel záró gazdaságot. is> terhelik. K. A. Január, február a mezőgazda- sági üzemek számvetésének a hónapja. Százezernyi szövetkezeti gazda és alkalmazott kíséri figyelemmel ezt az időszakot. E hónap második felében megye- szerte megkezdődik az évzáró közgyűlések, küldöttgyűlések sorozata. Először a közös vállalatok, tsz-közi vállalkozások, társulások igazgatótanácsai vitatják meg a múlt esztendei eredményt, majd a szövetkezetek következnek. Kecskeméten a baromfitenyésztő társulás, Jánoshalmán a tsz-közi vállalkozás, Solton a Dunatej társulás nyitja a sort. Hiszen ezeknek az üzemeknek a gazdálkodási eredményét esetleges veszteségét tartalmaznia kell az alapító tagszövetkezetek zárszámadásainak is. Egy tény, hogy 1973-ban a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a mezőgazdaság termelése. Egy esztendő alatt is sokat javult az anyagi, műszaki ' ellátás, nagyobb volt a szolgalom és a hozzáértés. Mindezek folytán jól fizetett a kukorica, a szőlő, s néhány kertészeti termék. Bács-Kiskun megyében minden eddigit felülmúlt például a kalászos gabona, elsősorban a búza termésé. A megye mezőgazdasága tavaly összességében 4 százalékkal növelte termelését az 1972-es, köztudottan magas eredményű esztendőhöz képest. Bár ezek az adatok csekély mértékben még módosulhatnak, a növénytermesztés ezen belül 3,6, az állattenyésztés 4,3 százalékkal emelte termelésének értékét 1973-ban Még kedvezőbb a kép, ha a termelőszövetkezetek eredményét külön vizsgáljuk. Nem végleges adatok szerint, a megye mezőgazdasági szövetkezetei 1973-ban, változatlan áron számolva 8 százalékkal többet termeltek, mint az előző évben. Ez természetesen körzetenként változik. A Kiskunsági TESZOV gazdaságaiban 10 százalékos eredményjavulásra számítanak. Ugyancsak jelentős Dusnok, Fájsz, Miske, Dunaszentbenedek, Dunavecse, Szabadszállás és Har- ta termelőszövetkezeteinek termelési értéknövekedése. Mindebből következik, hogy 1973-ban tovább gyarapodott a gazdaságok termelésfejlesztési alapja. Köztudomású, hogy az óévben nem érte el a korábbi ütemet a beruházás. Különösen az építkezés volt lanyha, hiszen az volt a cél, hogy a szövetkezetek a szakosított telepek építését fejezzék be elsősorban. Mégis 1973-ban 2300 tehén, 20 ezer sertés elhelyezésére épült fel korszerű istálló, gazdasági épület. 65 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pincét is építettek a téeszek, szakszövetkezetek. Igen jelentős volt tavaly az a törekvés, hogy az üzemanyag-ellátást tegyék biztonságosabbá a gazdaságok. Saját erőből és állami támogatással összesen 1700 köbméter gázolaj, benzin és fűtőolaj-tá- rolót helyeztek üzembe 1973-ban. örvendetes, hogy a megye gazdaságai a kormányhatározatok szellemében az úgynevezett kiemelt ágazatok fejlesztésére, a 9 Geiger Endre főkönyvelő és, Gyarmati István - gépkönyveié a mérlegadatait összesítik a jakabszállá- si Népfront Szakszövetkezetben. A lakosság jövedelme T egutóbbi ülésén tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága az MNB megyei igazgatóságának gazdasági értékelése alapján a Bács-Kis- kunban élő lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását a negyedik ötéves tervidőszakban. Érdemes azonban a felmért időszakot megelőző néhány évre is figyelmet fordítani, és szemügyre venni azokat az adatokat, amelyek megyénkre ilyen szempontból jellemzőek voltak. Mindenekelőtt arra a nagy társadalmi átalakulásra kell utalnunk, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezését jelentette. Az 1960- as népszámlálás adatai ma már történelmet takarnak. Akkor ugyanis a megye mező- gazdasággal foglalkozó lakosságának 42 százaléka még egyénileg gazdálkodott, nyolc százaléka volt tagja termelőszövetkezetnek és további kilenc százalék az állami gazdaságokban dolgozott. Nem volt gazdag ez a megye, s a jövedelmi viszonyok is jóval az országos szint alatt mozogtak. Például a parasztság egy főre jutó jövedelme 18—19 százalékkal maradt el a nem paraszti foglalkozású népesség jövedelmétől, a megye lakosságának egy főre jutó jövedelme pedig 30 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. rpíz év alatt — 1960-tól 1970 -*• végéig — a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeként, a nagyüzemi gazdálkodás, nagyobb gépesítettség stb. révén a parasztság egy főre jutó készpénzbevétele csaknem a háromszorosára emelkedett, ugyanakkor a megye egy lakosára jutó jövedelem a már említett országos átlagtól való harmincszázalékos lemaradásról 13,5 százalékra mérséklődött. Ez az elmaradás minden bizonnyal tovább csökken majd, hiszen megyénkben a pénzbevétel növekedési üteme csaknem egy százalékkal jobb, mint az országos átlag. Ennek köszönhető többek között az is, hogy az 1969. évi kilencedik helyről 1972-re már az országos ranglistán az ötödik helyre kerültünk. A jövedelmek alakulása — amint már említettük is — szoros összefüggésben van azzal a nagyméretű társadalmi változással, amely az egész országot, 's ezen belül Bács-Kiskun megyét is jellemezte. Ennek az átalakulásnak igen érdekes és figyelemre méltó adatait tartalmazza az értékelés. Ilyen adat többek között. hogy 1960—1970 között (a II. és a Hl. ötéves terv idején) a megyében mintegy 34 ezer ipari munkahelyet létesítettünk, s ezzel a korábbiakhoz képest az iparban foglalkoztatottak száma több, mint kétszeresére nőtt és 1970-ben a megye lakóinak 22 százaléka ipari munkás^ volt. Ezzel egyidőben a mezőgazdasagi népesség mintegy 72 ezer fővel, vagyis 22 százalékkal csökkent és amíg 1960-ban a megye lakosságának 60 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 1970-ben már csak 49 százaléka. A számok mögött kétségtelenül azáll, hogy az emberek „elmeitek” ipari üzemekbe dolgozni, s ez természetes folyamat. H asonlóan természetesnek nevezhetjük, hogy a __ termelőszövetkezetek megerősödtek: jobb gépi felszereléseket, korszerűbb termelési éljárásokat, hatékonyabb növényvédő és talajerőpótló szereket kaptak, s használtak fel. Mindez azt eredményezte, hogy emelkedett a megtermelt javak mennyisége, többet kerestek a termelőszövetkezetek tagjai. Érvényes ez az állami gazdaságokban, szakszövetkezetekben, s általában a mező- gazdaságban dolgozókra együttesen. Ennek következtében az elmúlt esztendőben megyénkben az egy paraszti lakosra jutó összes (Folytatás a 2. oldalon) 9 Salgé Tamás és Koroknay Dezső kertészeti főiskolások Nagy. József tanárnak adnak számot kémiai tudásukról. VIZSGÁK A FŐISKOLÁKON Kecskeméten három, Baján két főiskolán készülnek az életre a holnap szakemberei. Csaknem háromezren vesznek részt nappali és levelező oktatásban felsőfokú intézményeinkben. December második felében mindenütt elkezdődtek, s február elsejéig befejeződnek a félévi vizsgák. Ezekben a hetekben mintegy kétszáz tanár kéri számon mindazt, amit a főiskolások az 1973/74-es tanév első felében tanultak. Intézményenként átlagosan hat, tehát összesen harminc tárgy vizsgakérdéseit veszik kézbe a fiatal diplomásjelöltek. Megkérdeztük a főiskolák igazgatóit, hogy a hathetes vizsga- időszak közepén hol tartanak a beszámolókkal, kollokviumokkal és szigorlatokkal. Megtudtuk, hogy eddig a hallgatóknak mintegy hatvan százaléka esett túl a vizsgákon. A 'bajai tanítóképzőben egészségtanból és környezet- ismeretből már valamennyien számot adtak tudásukróL Kecskeméten az óvónőjelöltek közül eddig senki sem bukott meg, újságolták örömmel. Itt a tanárokra különösen nehéz feladat hárul, mivel az elmúlt éveknél jóval többen — ötszázan — vesznek részt a levelező oktatásban. A kertészeti főiskolán a tavalyinál jobb. a másik négy intézményben a tavalyinak megfelelő eredményt várnak a vizsgaidő- szak végére. A műszaki főiskolán a végzősök felkészültségét dicsérték elsősorban, s csaknem mindenütt elismerően szóltak az idei elsőévesek tanulmányi eredményeiről. Arról is faggattuk az intézmények vezetőit, hogy hol, melyik tárgy okozza a hallgatóknak a legtöbb nehézséget A vízügyi főiskolán a matematikai és a politikai gazdaságtan, a tanítóképzőben a pszichológia és didaktika, a műszaki főiskolán a műszaki rajz és a matematika, valamint a mechanikai szigorlat miatt fáj legjobban a leendő diplomások feje. Az igazgatók véleményét nagyjából így lehetne összefoglalni: a hallgatók az elmúlt hónapokban jól kihasználták a tanulásra rendelkezésükre álló időt, s ezekben a számukra bizony nehéz, izgalmas napokban igyekeznek helytállni. A tanárok viszont megfelelő türelemmel, s nagy gondossággal, körültekintéssel kérik számon tőlük a tudnivalókat. V.M. 9 Kovács Katalin elsőéves óvónőjelölt pszichológiából vizsgázik dr. Babody Béla tanár előtt. (Tóth Sándor felvételei) Hü
