Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
1974. január 9. • PETŐFI NÉPE 0 5 nyelvőr „Kérjük az ajtót becsukni!” Sokszor olvassuk ezt a feliratot az ajtókon. Űjabban bérházak kapuján is, a mondatban az ajtót • értelemszerűen kapuval helyettesítve. Régebben „Kéretik az ajtót becsukni 1” feliratokat olvashattuk. A „kéretik” nagy örömünkre, már elmaradt, de még mindig hibás a mondat. Magyarul így kellene a belépőt figyelmeztetni: Kérjük, csukja be az ajtót. Miért hibás a kérjük becsukni szerkezet? Az igenevet itt tárgyként használjuk. Mit kérünk? Becsukni. Ha főnévvel fejezzük ki ezt a tárgyas szerkezetet, így mondjuk: Kérjük az ajtó becsu- kását. Az idegen nyelvedben (pl az oroszban, a németben) a főnévi igenév használata nagyon általános, mondatokat rövidíthetünk vele, így a tárgyi ^mellék- mondatok kifejezésére is alkalmas. Nyelvünkben a főnévi igenév tárgyként való használata nagyon szűk körű, csak néhány szándékot, akarást, törekvést kifejező ige mellett használható: El akarok menni, Nem szándékozom tovább itt maradni. A tárgynak főnévi igenévvel való kifejezése különösen a kér ige mellett nagyon gyakori nyelvünkben. A német nyelv hatására terjedt el, különösen a hivatalos nyelv használja nagyon sűrűn, de ma már a hirdetések nyelvében is „otthonos”. Bírósági iratokban olvashatunk ilyen mondatokat: A felperes kártérítés megfizetésére kéri kötelezni az alperest. Hányszor olvasunk ilyeneket: Kérjük jóváhagyni... Kérjük a jelentkezéseket a kiadóba leadni. A rádióban is fordult már a műsorvezető-szerkesztő a bemondóhoz így: Kérem felolvasni a híreket. Űrlapokon gyakran olvashatjuk: Kérjük olvashatóan kitölteni. Helyesen a főnévi igenév helyett ragozott igét használva mellékmondattal, esetleg az igéből képzett főnévvel fejezhetjük ki ezeket a mondatokat. Tehát az idézett mondatok így helyesek: Kéri, hogy kötelezzék az alperest ... Kérjük, hogy hagyják jóvá... Kérem, hogy olvassa fel... Kérjük, hogy olvashatóan töltsék ki... A kér ige mellett más igék után is használnak főnévi ige- nevet, pl. a javasol, rendel, remél, tervez, elhatároz igék után. Ezeket említjük csak a sok közül, mert ezekre tudunk példákat idézni. íme a példák! N. N.-t javasoljuk tisztsége alól felmenteni. Helyesen: javasoljuk,hogy mentsék fel, esetleg: javasoljuk felmentését. Egy * bírósági ítélet ismertetésében olvashattuk: Az előzetes letartóztatásban töltött időt a büntetésbe beszámítani rendeli (a bírói ítélet). Lám, a riporter sem tudott szabadulni a hivatalos stílustól! Helyesen: elrendeli, hogy számítsák be, esetleg: elrendeli a beszámítását. Újságcikkből vettük ezt a mondatot: ...egy jóval nagyobb rakétával és a most kipróbált űrhajósfülkével remélik folytatni a kísérletet Helyesen: remélik, hogy folytatják. Újságcikkből való ez a mondat is: A szövetkezet tíz traktort tervez beállítani. Helyesen: tíz traktor beállítását tervezi. Egy nyelvművelő könyvből idézzük a továbbiakat: „A társalgás nyelvében ritkább az effajta beszéd. Ki beszélne így: Indítványozom elfogyasztani az ebédet Teneked javasolnám megenni a párizsi szeletet. Az orvos megtiltotta neki dohányozni, erre elhatározta többet sportolni.” Kérjük olvasóinkat, határozzák el küzdeni az effajta magyartalanságok ellen. De ne ilyen mondatokkal, mert ez a mondat hibás. Helyesen így kell mondani: Kérjük olvasóinkat, határozzák el, hogy küzdenek (vagy küzdeni fognak) az effajta magyartalanságok ellen. Kiss István KÖNYVESPOLC Pándi Marianne: Hangversenykalauz A versenymű mint zenei műfaj idestova „ háromszáz (r. éyes múltra tekinthet vissza, és olyan zenekari művet jelént, amelyben egy vagy több szólista, illetve kisebb hangszeregyüttes szólama hosszabb-rövidebb időre, de minden esetben virtuóz igénynyel kiemelkedik a nagyobb együttesből, koncertál azzal. Az olasz zenének egyik legnépszerűbb, formateremtő műfaja volt. Ezt fejlesztette Bach és Händel végső tökélyre. A- klasszikus korszakban szonátaformát öltött, majd a romantikusok kezén a szimfónia és a szimfonikus költemény felé közeledett, jelentősége és népszerűsége azonban a mai napig nem .csökkent. A kötet az 1. kötpt szerkezetét folytatja: 109 zeneszerző közel 400 müvét ismerteti, nagyjából időrendben, illetve a nemzeti hovatartozás rendjében. Az 1. kötetben nem szereplő komponisták életrajzát és működését is bemutatja. Az ismertetők jellege is a > korábbi kötetét követi, hasonlóképpen a mai magyar szerzők müveinek dicséretesen gazdag ismertetése. Ki tudja, mit iszom Tévémozaik MŰZEUMIGAZGATÓK NYILATKOZNAK A legérdekesebb vásárlások, ásatások 1975-ban Csendben, a múltat vallató irodák falai között, vagy eldugott határrészeken dolgoznak többnyire a múzeológusok. Aprólékos, szívós munkájukat ritkán kíséri látványos siker. Csak akkor fordul feléjük a figyelem, ha a kitartásuk vagy a véletlen szenzációs leletekkel gazdagítja közgyűjteményeinket. A kunbábonyi fejedelmi kincsekhez hasonló tárgyak nem minden évben kerülnek elő a földből. A múzeumok állománya azonban évről, évre gyarapodik és az új beszerzések, ásatási leletek között mindig akadnak a nagyközönség különleges érdeklődésére számot tartó tárgyak. Ot Bács-Kiskun megyei múzeumban. tudakoltuk, hogy mit tartanak az 1973-as esztendőben vásárolt, feltárt tárgyak közül a legfigyelemreméltóbbnak. Csizmadiaműhely Dr. Bárth János, a kalocsai Visky Károly Múzeum fiatal igazgatója éppen a gyarapodási naplót összesítette látogatásunkkor. Ezerrel növekedett a nyilvántartott dokumentumok száma. — Herold Sándor csizmadiamester egykori műhelye megszerzésének örültünk a legjobban. A neves mester apja, nagyapja is tekintélyes szakember volt, kedvelték az általuk készített csizmákat. Majd az új állandó kiállításon mutatjuk be eredeti formájában a jellegzetes kalocsai csizmadiaműhelyt. A szoba közepén dolgozott a mester, körülötte szerszámok tucatjai. Es rengeteg sámfa, félkész, munkában levő csizma. Középkori kályhaszemek Nehezen tud dönteni a kiskun- halasi Thorma János Múzeum igazgatója. Péter István hajdani főbíró kitűnő protréja egyik büszkesége a helytörténeti gyűjteménynek. 1973-ban vásárolták Hódosi Gézától, az egyik leszármazottól, aki csak a közgyűjtemény kedvéért vált meg az értékes családi emléktől. Vorák József igazgató mégis az idén előkerült középkori kályhaszemeket, edénytöredékeket tekinti a legértékesebb gyarapodásnak. A rendőrség épületével szemben, a város közepén, egy új ház alapozása során találtak XVI. századi leleteket. Bebizonyosodott, hogy a török hódoltság előtt, ennek kezdetén már szemes cserépkályhákkal fűtöttek a kiskunsági településen. Sokáig az volt a vélemény, hogy csak sárkemencéket ismertek. Ezek a cserépkályhák lényegileg hasonló típusúak voltak, mint a főúri kastélyokban alkalmazott fűtőberendezések. Legfeljebb díszítésük volt egyszerűbb. A halasi lelet is mutatja, milyen fejlett körülmények között éltek itt az elnyomorító ozmán hódítás előtt az emberek. A kályhaszemeket, a főbíró portréját és más új beszerzéseinket a halasi múzeum leendő, felújított állandó kiállításán láthatják az érdeklődők. Erre még várni kell, mert a fennállásának 100. évfordulójára készülő intézményt kívül-belül renoválják. Remélhetően 1975-ben, vagy 1976-ban már korszerűsített kiállítótermek várják a közönséget. Fonál viszáló Baján is év végi összesítéssel foglalatoskodik a múzeum igazgatója. Dr. Sólymos Ede a két fonalviszálónak örül a legjobban. Ezek az eszközök eddig hiányoztak a nagyhírű bajai halászati gyűjteményből. Csak a szekszárdi múzeumban látható efféle viszáló-sodró berendezés. Egy Baján elhalt idős halász hagyatékából került elő ez a két érdekes, a hálókészítéshez használt eszköz. Megemlíti az igazgató, hogy ezek a viszálók a század közepére kimentek a divatból. Csak a második világháború utáni anyaghiány miatt vették elő újra a régi berendezéseket és kissé modernizálták is őket. A fo- nalviszáló-sodró készülékeket 1974. nyarán megnyíló nagy bajai halászati kiállításon megtekinthetik az érdeklődők. Koraavar sír Néhány percig tűnődik Horváth Attila megyei múzeumigazgató, hogy a kecskeméti intézmény 1973-as gyarapodásából mit emeljen ki. A városi, tanácstól megszerzett kőnyomdát, amelyen 1919-ben még pénzt is nyomtak? Vagy a XIII. századi, az egyik közeli községben -talált nagy- mennyiségű érmét? Végülis a hunyadivárosi iskolaépítkezésnél felárt magányos, koraavar sír- leleteire hívja fel olvasóink figyelmét. A korai jelző nagyon fontos, mert a későavar sírok — ahogyan’ Horváth Attila mondja — ezerszámra ismerték. A Hunyadivárosban előkerült harcos a VI. század végén, vagy a VII. század első felében élt a feltevések szerint. A végső nyughelyén talált préselt ezüstveretes övgamitúra, az aranyozott díszű fegyverzet motívumai egyértelműen ezt a feltevést igazolják. Az avar vitéz mellett talált tárgyakat, majd az új kecskeméti állandó kiállításon, a hetvenes évek második felében nézhetik meg az érdeklődők. Kékfestőmöhely Sikerült 1973-ban egy eredeti II. Rákóczi Ferenc-proklamációt szerezni. A váciakhoz címezte a fosztogatások megakadályozása érdekében. Egy szegedi gyűjtőtől vásároltuk a felhívást — újságolta Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója. Az elmúlt évben a néprajzi gyűjtemény növekedett elsősorban, 330 új beszerzéssel. AVelicsek-féle kékfestőműhely eredeti mintakönyvének, mintáinak, felszerelésének a leltározásán dolgoznak. A Ruhaipari Ktsz vezetőinek köszönhető, hogy a kézi technológiára berendezett műhely remélhetően teljes egészében a múzeum állományába kerül. A gépet még a múlt században készítették és Szegedről került 1927-ben Kiskunfélegyházára. Egyelőre pzón‘ ‘ tanakodnak, hogy hol helyezzék el , a kékfestőüzemet. Bíznak abban, hogy végülis sikerül megoldást találná. Heltai Nándor Mottó: Minden változik, épp a tévéműsor ne tenné? Zsigmondi Boris Balázs Béla- díjas rendező jelenleg Nagy István portréfilmjének utómunkálatait végzi: január közepétől pedig ismét újabb munkába kezd, Kondor Béláról készít tv- filmet. A modem magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja mindössze 41 évesen teljes életművet hagyott hátra, nemcsak festőként, grafikusként; cikkeket írt, hangszert épített, muzsikált, sőt még verseskötetet is publikált néhány éve/ E költeményekkel mintegy „egybehangszerelve" alkotja meg a rendező az iskola- és stílusteremtő Kondor Béla emlékfilmjét. * Vámos László mondja az általa rendezett, néhány hét múlva bemutatásra kerülő „Tökéletes alattvaló” című zenés tévéjátékról: „Ezúttal egy allegorikus, játékos történettel örvendeztetett meg a szerencse. Cselekménye valahol, valamikor Dél-Amerikában játszódik. De csak a helyszínnek van jelentősége. Minden egyéb kortalan. A fenti „ország” diktátora tökéletes alattvalót szeretne, vagyis olyan automatát, amely mindent gondolkodás nélkül végrehajt. Csakhogy a gépnek is vannak hibái...” — A televízió valóban főszereplő Amerikában — mondja Tarjáni Ferenc kürtmüvész, aki nemrég turnézott a rádiózene- karral a tengerentúlon. — Színes tévékészülék van szinte minden szállodaszobában, szüntelenül önti a legkülönfélébb műsorokat, információkat, és persze, az adásokat állandóan és erőszakosan megszakítva, a hirdetéseket. Mindenki úgyszólván mindent a képernyőről tud meg, hiszen az utcákon egyáltalán nincsenek hirdetőoszloi>ok, sőt számos helyen még gyalogjárda sincs! S hogy mit látni a képernyőn? A rágógumi, sör és egyéb reklámokon kívül showműsorokat, különféle kvízeket és sportot. Közvetítenek remek kosárlábda- meccseket, kevésbé remek ame- riai futballt. Látható aztán „fe- nékencsúszó” bajnokság, és úgynevezett röller-derby. Ez utóbbi igen brutális vetélkedés: görkorcsolyán kprgetőznek a versenyzők, s kegyetlenül, a szó szoros értelmében „csonttörő” eszközökkel akadályozzák egymást ■ az előrejutásban. ' Ehhez képest a legvadabb jégkorongozás is kisasszony-cirógatás ... Lapok egy tanár noteszéből EGY OSZTÁLY ÉS A TOVÁBBTANULÁS HEGYEK KÖZÖTT OÁZIS 0 Fiatalok pihennek a Karkaralini erdős, hegyes vidéken. Osztályfőnöknek lenni — enyhén szólva —: nem könnyű dolog. ö felelős mindenért. Ha az osztályban valamilyen rendetlenség van. azt kérdezik: mit tett az osztályfőnök... S mellesleg több adminisztratív feladat nehezíti meg az osztályfőnök nem köny- nyű tanári munkáját. (Sőt talán épp annak hatékonyságát gátolva.) A kecskeméti Katona József Gimnáziumban az elmúlt tanévben érettségizett IV. b osztálynak voltam az osztályfőnöke. Egyik fontos feladatomnak tekintettem azt, hogy sokszor tájékoztassam tanítványaimat a továbbtanulási lehetőségekről. S ezt feltétlenül őszintén kell tenni. Nem szabad hiú ábrándokat ébreszteni , bem nük. Realitásérzéküket növelni kell. Ismerni kell őket. hogy az általuk választott pálya valóban megfelel-e képességüknek, érdeklődési körüknek, vagy nem. Évenként fel kell mérni a továbbtanulási szándékot. S minden ilyen alkalommal egyénenként beszélni kell velük. Milyen problémák merültek fel ebben az osztályban? Néhányan nehezen választottak pályát. Minden évben más-más szalöna iránt érdeklődtek. Nem biztos, hogy jól befolyásolta őket az előző évi felvételi statisztika. Esetleg megrettentek egy-egy túlzottan megrohant szaktól, pedig lehet, hogy eredményesen felvételizhettek volna. Mások túl magasra tették a mércét. Olyan helyre mentek, ahol eleve kevés reményük lehetett a felvételre. Néhányan több tárgy iránt érdeklődtek. Több szak vonzotta egyformán őket. A Petőfi Népében olvashattunk ez osztály egyik igen tehetséges volt tanulójáról. K. Mártáról cikket, melyben a most Budapesten a bölcsészkarra járó egyetemista még mindig vívódik: milyen életpályát válasszon magának? Minden munka eredményességét valahogyan „megmérhetjük.” Tanítványaink munkáját részben a bizonyítvány, részben az életben való. jó elhelyezkedés méri. Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy a gimnáziumnak nem épp legjobbnak számító volt IV. b. osztályban hogyan alakult a tanulók felvételije, milyen volt a továbbtanulás? Az osztály létszáma: 38 volt. Ebből az érettségin nem felelt meg: egy. Nem jelentkezett továbbtanulásra: három. Felsőoktatási intézménybe felvettek: 24. azaz huszonnégy tanulót. Nem vettek fel: tízet. Az arány igen jó. A jelentkezettek hetven százalékát vették fel. Egy-két példát: L. Gabriella a szegedi jogi Karon tanul. K. Zsuzsa a József Attila Tudományegyetemen biológus, Sz. Árpád a Műszaki Egyetem hallgatója, V. Lajos Pesten orvostanhallgató. Beszámolhatunk kiemelkedő telejésítményekről is: Z. Tibor az Országos Középiskolai " Tanulmányi Versenyen elért helyezése miatt már korbábban „féllábbal” bent1 volt az egyetemen; az említett K. Márta azon kevesek közé tartozott, tiki a sokszorosan túlielentkezett szakra is bejutott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. De beszéljünk arról, hogy néhány gyengébb tanuló jól választott pályát: felvették. Ismerte képességét, jól készült a felvételire. Bár sajnáljuk az egyetemen kí- vülrekedt tanulókat, nem lehetünk elégedettének. Ilyen felvételi arányszámmal — nem tagozatos osztályban — ritkán találkozhatunk. Ahogy Németh László írta: a pedagógus csak optimista lehet. S még inkább akkor, ha a tanulók ilyen eredménnyel hoznak dicsőséget régi iskolájuknak. Szekér Endre Karaganda bányavárosának lakói között nagy népszerűségnek örvend a Karkaralini hegyes-erdős oázis, mely a Kazah SZSZK sztyeppés részén terül el. Á városlakókat elsősorban a hely természeti szépségei, a nyírfa- és fenyőerdő, a csodálatos színű tavak vonzzák. A hely a dolgozók pihenését szolgálja. Turistaház, gyógyisza- pos szanatórium, üdülők, úttörőtáborok és a karagandai felső- oktatási intézmények ifjúsági táborai találhatók e gyönyörű helyen. (APN—KS) I ■V
