Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

ft ** IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig 3 erősen felhős, borult idő, sokfelé eső, havas* eső, havazás. Mérsékelt keleti, délke­leti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 0 fok körül, északkeleten mínusz 5 fok közelében. Legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 3, mínusz 2 fok között. (MTI) "f* •/--ODD’ OaX ú ‘^Társasházak VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Halason AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 6. szám Ára: 90 fillér 1974. január 9. szerda • Hamarosan átadják a boldog tulajdonosoknak azt a három, egyenként négy lakásos társasházat, ame­lyet Kiskunhalason építettek. Az OTP által szervezett épületekbe az állami gazdaság dolgozói és a vízmű vállalat dolgozói kóltöznek, továbbá orvosok is vannak a tulajdonosok között. (Tóth Sándor (elvétele) A szocialista demokrácia és a részvétel formái 3. oldal Baján is lesz nyári egyetem 3. oldal Kevesebb volt az élemi kár 3. oldal Túlóráznak a könyvelők r 4. oldal Árhullám a határokon 4. oldal Tanítanak a brigádtagok 4. oldal Nyelvőr 5. oldal Múzeumigazgatók nyilatkoznak 5. oldal Egy osztály és a továbbtanulás 5. oldal Sport 7. oldal Solton épül fel az új Kossuth-adó Csaknem tízszer akkora teljesítményű rádióadót építenek fel a Duna menti nagyközség, Solt határában, mint amekko­rát Magyarországon valaha is gyártottak. A berendezéseket és az óriás acéltornyot a Szovjetunióban készítik el, s onnan szállítják a helyszínre az elemeket. A nagyszabású beruházás 1976-ban fejeződik be. Ekkortól az új, 2 megawattos teljesít­ményű állomás sugározhatja a rádió főműsorát a középhullá­mon. A 7200 lakosú Solt mindeddig bizony nem sokra ment azzal, hogy éppen az ország közepén fekszik. Most viszont egyszeri­ben perdöntővé vált ez az adott­sága, amelyik sokáig csupán csak érdekességként tapadt a nevé­hez. Természetesen sok egyéb fel­tételnek ís meg kellett felelni, hogy itt épüljön fel hazánk leg­nagyobb középhullámú rádió- adóállomása, amely megjavítja a vételi lehetőségeket Az ország­nak ugyanis alig több, mint a felén lehet jól hallani a fő mű­sort a középhullámon. A szak-, emberek Solt—Dunaújváros tér­ségét jel'Iték meg a létesítmény helyéül, miután elvégezték a hullámterjedési számításokat, -megvizsgálták a domborzati jel­lemzőket, meggyőződtek az ár­vízbiztonságról és figyelembe vették a talaj vezetőképességét. A döntésnél az sem volt utolsó szempont, hogy az adó elég mesz- sze legyen az állandó emberi te­lepülésektől, ugyanakkor megkö­zelíthessék valamelyik főközle­kedési útról. Végül is a nagy­község központjától négy kilo­méterre levő, az egykori zsellér­földekkel határos területet talál­ták a legalkalmasabbnak, a Re- manencia nevű dűlőben. Tavaly még a Rákóczi Tsz kukoricatáblái húzódtak ott, ahol ma már a Bács megyei Állami Építőipari Vállalt dolgozói vo­nulnak fel a betonkeverőkkel, egyengetik a talajt, utakat húz­nak és kutakat mélyítenek. Az összesen 900x900 négyzetméteres területnek olyan simának kell lenni, mint az asztallapnak, az előírások alig 5. centiméteres szintkülönbséget engednek meg. Itt helyezik el a különféle ren­deltetésű létesítményeket: az an­tennatornyot, adóépületet, szociá­lis részlegeket. Az adóállomás és a berendezések tervei, sőt a 300 méter magas, karcsú acéltorony szerelvényei is a Szovjetunióban készülnek. A helyszíni összesze­relésre a GANZ-Mávag vállalko­zik. a szükséges villamos energiát Dunaújvárosból szállítják ide légvezetékeken. Csupán ez a vál­lalkozás 180 millió forintos ér­tékeket jelent. Érzékeltetésül még annyit: a Duna két oldalán levő tartóoszlopok 100—100 mé­ter magasak lesznek. Nem mindennapi feladatról van szó, amelynek a megoldását a soltiak is természetszerű igye­kezettel segítik elő. Mit jelent ez a nagyszabású beruházás a nagyközség életében? — Az előkészületektől kezdve ott vagyunk a munkálatoknál — mondja Marót! Dezső tanácsel­nök. — Soron kívül kiadtuk a területfelhasználási engedélyt. Kijelöltük a központban annak a húszlakásos épületnek a he­lyét, amelyet az ide költöző mű­szaki gárda vesz igénybe. Éz lesz az első háromemeletes ház­tömb Solton. Mindemellett újabb foglalkoztatási alkalmakat is je­lent a beruházás. Mintegy 80 helybeli talál magának munkát a leendő állomáson, amivel to­vább csökken az ingázók egyéb­ként is megfogyatkozott száma. A teljes beruházás körülbelül 600 millió forintot tesz ki. Eny- nyibe kerül, hogy létrejöjjön és működjön az új rádióállomás, amely hatalmas, 2 ezer kilo- wattos teljesítménnyel fogja su­gározni a Kissuth-műsort 1976- tól. Halász Ferenc Megjutalmazták a verseny élenjáróit A Duna menti és Kiskunsági TESZÖV körzetében tavaly 16 termelőszövetkezet csaknem 7 ezer hektáron a Bajai Kukorica­termesztési Rendszer szerint mű­velte és takarította be e fontos takarmánynövényt. Ennek a te­rületnek a háromszorosán, kere­ken 20 ezer hektáron tudták a betakarítást gépesíteni a gazda­gságok, s ez teremtette meg a ki­sebb szemveszteséggel, gyorsab­ban elvégzett munkához a meg­felelő alapot. Néhány szövetkezet öntözte a kukoricát. Az öntözés valamint a BKR-rendszerben al­kalmazott módszerek az átlagos­nál nagyobb mértékben emelték a terméshozamot. A területi szövetség társadal­mi önkormányzati bizottsága ta­valy hirdette meg első ízben a kukoricabetakarítási versenyt amelynek feltételét a fenti kö­rülmények alapozták meg. A kör­zetből szinte valamennyi szö­vetkezet traktoros és kombájnos brigádja nevezett a versenybe, amelynek eredményeit kedden délután Kalocsán tartott értekez­letén összegezte a szövetség tár­sadalmi bizottsága. Némedi Mik­lós bizottsági elnök hirdette ki az eredményt, amely szerint a kom­bájnnal, illetve a csőtörőgéppel dolgozó betakarító brigádok tag­jai közül kilenc ért el kimagas­ló helyezést. A kombájn vezetők között első lett ifj, Váczi Sándor az apostagi Duna Tsz tagja, aki 11722 má­zsa kukoricát takarított be. A második és a harmadik helyen id. Arnold János, valamint Ju­hász István végzett. Mindketten a hartai Új Élet Tsz-ben dolgoz­tak a betakarítás idején. A má­sik csoportban Szűcs Károly, a dunavecsei Oj Élet Tsz trakto­rosa lett az első, aki csőtörő- gépével 5882 mázsa kukoricát helyezett biztonságba. A csőtö­rőgéppel dolgozók között Guba­csi János a második, Czégány János a harmadik lett. Mind­kettő a tassi Rákóczi Tsz trakto­rosa. Csőke István, a területi szö­vetség elnökhelyettese adta át a díjakat az élenjáró brigádok tagjainak a pénzjutalommal el­ismerő oklevelekkel együtt. Míg Kalocsán a kukoricabe­takarítási verseny legjobbjait ju­talmazta meg a szövetség társa­dalmi bizottsága, Kecskeméten a Homokhátsági TESZÖV termelés- fejlesztési bizottsága a körzet szövetkezeti szakembereinek rész­vételével a kukoricatermesztés további feljesztésével összefüggő teendőket vitatta meg. A kedden délelőtt tartott értekezleten ál­lást foglaltak amellett, hogy mi­nél több szövetkezet csatlakoz­zék valamelyik zárt termelési rendszerhez, s annak segítségével korszerűsítse takarmánytermesz­tését. K. A. Javult a belső ellenőrzés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a termelőszövetkeze­tek területi szövetségei elnökei­nek és titkárainak bevonásával kedden kétnaDos tanácskozásra ült össze a Gellért Szállóban. Az ülésen részt vett dr. Sós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár is. Szabó István, a TOT elnöke be­számolt az elnökség elmúlt évi munkájáról és a szövetkezetek belső ellenőrzésének helyzetéről. Mint mondotta, az elnökség 1973- ban is változatos módszerekkel segítette elő a mezőgazdasági szö­vetkezetek szocialista irányú fej­lődését. Irányelveket adott ki a munkaversenv továbbfejlesztésé­re. a személyzeti munka tökélete­sítésére. Ajánlással fordult a me­zőgazdasági szövetkezetekhez a kölcsönös támogatási alap létre­hozására. Az alap egy-egy területi szövetségen belül a gazdasági hul­lámvölgybe került szövetkezetek részére nyújt anyagi támogatást. Számottevően fejlődött a mező- gazdasági szövetkezetek belső el­lenőrzésének rendszere, növeke­dett az ellenőrzés hatékonysága. A szövetkezetekben az önkor­mányzat erősödése nyomán szigo­rúbbá váltak a belső ellenőrzés iránti követelmények. Az ellen­őrző bizottságok tevékenységében mindinkább szervezeti és műkö­dési kérdések átfogó, a szövetke­zet egészére kiterjedő vizsgálat kerül előtérbe, és határozottan lépnek fel a visszásságokkal szemben. A legutóbbi választások (Folytatás a 2. oldalon) Púja Frigyes Gromikóval tárgyalt Moszkvában Púja Frigyes külügyminiszter, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának meghívására néhány napos hivatalos baráti láto­gatásra kedden Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Marjai József kiilügyminisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium vezető munkatársai. Je­len volt F. P. Bogdanov tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA Moszkva seremetyevói repülő­terén a MALÉV menetrendszerű gépével érkező külügyminisztert és a kíséretében levő személyisé­geket a szovjet külügyminiszté­rium vezető diplomatái és más szovjet hivatalos személyiségek, hazánk moszkvai nagykövetségé­nek vezetői és munkatársai, a szovjet és a magyar sajtó és a te­levízió képviselői fogadták. A repülőtér betonjára lépő Pú­ja Frigyest elsőként szovjet kol­légája, Andrej Gromiko külügy-­miniszter, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte me­leg szeretettel. Magyar részről a külügyminisz­tert Rapai Gyula, hazánk rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vete. Monori István követtaná­csos és a nagykövetség más veze­tő beosztású munkatársai üdvö­zölték. A kölcsönös üdvözlések után külügyminiszterünk Andrej Gro­miko kíséretében gépkocsin szál­láshelyére hajtatott. . - Púja Frigyes és a kíséretében levő személyiségek alig két órá­val az érkezés után. ismét gépko­csiba szálltak és a szovjet külügy­minisztériumba, a magyar—szov­jet hivatalos tárgyalások színhe­lyére hajtattak. A külügyminisztérium Szmo- lenszk téri épületének hetedik emeletén a külügyminiszter dol­gozószobája melletti tárgyalóte­remben megtartott megbeszélése­ken Andrej Gromiko és Púja Fri­gyes a két ország együttműködé­séről és időszerű nemzetközi kér­désekről tárgyalt. A két külügyminiszter a nem­zetközi kérdések megvitatása ke­retében egyebek között eszmecse­rét folytatott az európai bizton­sági értekezlet menetéről és a kö­zel-keleti helyzet rendezési módo­zatairól. A megbeszélés, amelyet szívélyes, baráti légkör jellemzett, több mint két óra hosszat tartott. (MTI) Az ország legnagyobb forgalmú MAVAD kiren­deltsége a kecskeméti, ahová Bács-Kiskun megyén kívül Tiszántúlról és Dunántúlról is szállítanak szarvast, őzet, vaddisznót, fácánt, foglyot, nyulat. Négy év alatt több mint hatszorosára nőtt a for­galom a telepen. Száraz Elemér, a kirendeltség vezetője elmondja, hogy saját hűtőházuk, feldolgozó üzemrészük van. A MAVAD-nak nemrég Budapesten megnyílt új üzletét is részben innen látják el áruval. A fejlő­dést az is jelzi, hogy a szárnyas vad 45 százalékát, a nagyvadnak csaknem * 30 százalékát konyhakész állapotban szállítják exportra. Közismert, hogy ha­zánkban az utóbbi években sokat fejlődött, cél­szerűbbé szervezettebbé vált a vadgazdálkodás, amely mind több értékes valutát hoz az országnak. Ennek kapcsán többet törődünk az átvétel, a fel­dolgozás. a szállítás korszerűsítésével. A külföldi megrendelők egyre magasabb igényeket támaszta­nak, amelyeket igyekszünk kielégíteni. A fácánok például fóliába csomagolva utaznak nyugatra, ahol a magyar vad rendkívül keresett, gyorsan elfogj az üzleték polcairól. Szeltner Vendel raktáros a hűtőház nyúljUlomá- nyát szemrevételezi. (Tóth Sándor (elvételei) 9 — Ezek a (óliába csomagolt fácánok Hollandiá­ba utaznak — mondja Kéry Lásslóné a kiren­deltség üzemvezetője. A tolnamőzsi begyűjtő telepről érkezett ez a Fácánokból valuta

Next

/
Oldalképek
Tartalom