Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

1974. január 8. • PETŐFI NÉPE • 5 Cél és áldozat Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen A HÁTRÁNY LEKÜZDHETŐ Néhány évvel ezelőtt még csökkent a középiskolákban — elsősorban a gimnáziumokban — és a felsőoktatási intézmé­nyeknél a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A középis­kolákban ez a folyamat 1970-ig tartott, azóta lassú emelkedés tapasztalható. Amíg az 1969/70-es tanítási évben a középisko­lai tanulók között 49,8 százalékot képviseltek a munkás-pa­raszt szülők gyermekei, addig az idei tanévben már 54,7 szá­zalékot. Az egyetemeken, főiskolákon azonban jelenlég is stag­nál ez az arány. A számokat tekintve tehát jelenleg sem sok­kal jobb a helyzet, mint a korábbi években. Éppen ezért indult országos akció a munkás és paraszt szülők tehetséges gyerme­keinek segítésére az 1971-es kormányhatározat nyomán. Az idei tanévben újabb kezdeményezésekkel bővült ez az akció- program. A részletekről a Művelődésügyi Minisztériumból kaptunk tájékoztatást. OLVASTUK Sörszerető angolok Az Egyesült KdráiLyaáigban a sörfo­gyasztás ugrásszerűen megnő, ml- hely» Msüt a nap. Angliának: ebben az évben szokatlanul sola napsütés­ben volt része, és talán csak a közel­gő tél' szeszélyes időjárása tudd» meg­állítani a sörfogyasztás száguldó tem­póját, amely máris meghaladja az Hm-ea év DO 1M millió ptntes (egy pjinifc=oy868 litter) rekordját. Még a két világháborút követő ünnepi napok­ban sem adtak el annyi sört Angliá­ban, \inlnt napjainkban, Angliában á sör viszonylag olcsó a világ bármely országához képest. A hagyományos csapolt sör 'gondos ke­zelést követel. Csak akkor az Igazi, ha pjncehldeg. A Ms hordás sör meg­jelenése biztosítaná tudja azállandó minőséget.. Ék a tény, már nem első ízben, a csapolt sör javára billentette a mérleg nyelvét. A tavaly Angidéban eladott sörmennylség 73 százaléka csapott sör volt, a fennmaradó há­nyad pedig palackos- és konzervsör. Valamennyi sörfajta közül egyébként a legkeresettebb a világos német sör. Kifizetődő ötletek Elgy ömikiszoigáüió áruház az NSZKr bain a következő szoligiáltartásolcat kí­nálja) vásófriLóinialk:: tamácsadlág háza- suíiainidiókiniailc 016 oldalas katalógus), a vásárolt autógumi ingyenes fetoa- loása. öltöny vásárlás esetén ingyenes utalvány a tisztításira, á vásárolt öl­töny ingyenes javítása, tapótavásár- lásnál) a íeüszerelésh ez szükséges szer- sZámiok díjtalan kölcsönzése, régi tv-k beszámítása 500 márkáig az új vá­sárlásnál). Ezenkívül a cég vállalja, hogy ha a vásárolt árut valaki 6 na­pon belül. oQtósóibban meg tudja ven­ni. akkor a különbséget részére miegr térítik. Zimba műtété • A budapesti Allalkórházban megoperálták a Cirkusz és Varieté Vállalat Zimba nevű másfél éves oroszlánját. Ér­zéstelenítés után az állat jól tűrte a műtétet, amelyet di. Králik Géza, a kórház igazga. tója végzett cl. (MTI foto — Balaton József felv. — KS> A községi szkupstina nagyter­mében a hivatalos megbeszélés előtt az összekötő szálakat kere­sik a Bács-Kiskun megyei és a zombori kulturális vezetők. Fel­említik a zágrábi születésű, ta­nulmányait Baján, Bécsben és Párizsban végző dr. Margalits Edét, aki hosszabb időt töltött Baján. A képzőben, majd a gim­náziumban tanított. Innen he­lyezték át a zombori gimnázium élére. Itt jelent meg Három év után című kötete. Kevesen tet­tek többet nála a bácskai népek harmonikus hétköznapjai, együtt­működése érdekében. Szó esik . Nagy Istvánról, aki barangolásai során többször festett ezen a vi­déken. Emlegetik a zombori Ju­hász Árpádot: művészete me­gyénk déli részén sem ismeret­len. Kedvező hangulatban pyitotta meg Vidojavic Milan, a helyi kulturális közösség elnöke a két terület, s főként a Zombor és Baja kapcsolatairól tárgyaló ta­nácskozást. Hivatkozott a Bács- Kiskun megyei vezetők korábbi vajdasági látogatására, majd a vojvodinai küldöttség látogatásá­ra. Biztatónak minősítette az ed­digi kezdeményezéseket, sikeres­nek a kiállításcserét, a kecske­méti színház vendégjátékát. Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi , osztályának vezetője egyetértett Vidojavic Milan állásfoglalásá­val. . Az élénk, megbeszélés végén több hasznos javaslatot, progra­mot fogadtak el a résztvevők. A „napra”, „órára” .kész tervet január végén Kecskeméten és Baján véglegesítik. Tovább bővül a két szomszé­dos város kapcsolata. Baján fel­avatják Vujic Joakimnak, a szerb hivatásos színjátszás megalapító­jának az emléktábláját. A kiváló rendező,' drámaíró, színigazgató 1772, szeptember 9-én itt szüle­„Politizálunk, mert tenni, hasz­nálni, jobbítani akarunk. Szeret­jük a színházat és egymást, hi­szünk és bízunk a tiszta emberi szó, a szeretet sugallta mozdulat erejében. «Szegény színház» ez — a játszók gesztusában és tes­tében, szavában és hitében ölt formát: — a «nyitott játéktéren», a provokálva is szeretettel foga­dott néző legteljesebb érzelmi, gondolati azonosulására, a közös szertartás kölcsönösen megtisztí­tó katharzisára bízva a színpadi tett végső eredményét” — írja a „Kiváló Együttes” címmel ki­tüntetett Szegedi Egyetemi Szín­pad vezetője, Paál István a diák­társulat politikai, művészi, kol­lektív emberi-érzelmi céljairól. És ők néhány év óta rendsze­resen megfordulnak nálunk is, Bács-Kiskun megyében; vállalva hitvallásuk köznapi népművelé­si-művelődési konzekvenciáit; azt, hogy az egyetem falain belüli szellemi, alkotói energiákat, a társadalomjobbító szándékot ki­sugározzák nagyközségek és vá­rosok művelődési házaiban, já­tékra alkalmas termeiben, az ott élő, a szegedi Auditórium Maxi­mumba soha el nem jutó embe­reknek. Legutóbb Kiskunfélegy­házán, a Móra Ferenc Művelődé­si Központban szerepeltek Sar­kadi Imre Kőműves Kelemen cí­mű drámájával — ahol már fégi ismerősöknek számítanak, hisz majdnem minden produkcióju­kat bemutatták. Előtte Kecske­méten, a Kelemen László színpa­don léptek fel. Az új előadásaik megyei be­mutatója kapcsán az immár ha­gyományosnak mondható kritika nem hallgathatja el azt sem, hogy — sajnos — hasonló teljesítmény­nyel büszkélkedő diákszínpadunk nincs. Néhány középiskola, illet­ve vállalat irodalmi színpada jö­hetne csak számításba, de ezek is (érthetetlen okok miatt) job­bára ünnepségek műsoradói. (Ez külön téma, amire most nincs hely, hogy becsülettel megvizs­gáljuk, de talán — a jó példa miatt — hasznos a szegedi egye­temisták eredményeire figyelni.) A most bemutatott darab, Kő­műves Kelemen balladai törté­nete; az eszköz és a cél drámá­ja. A tragikus sorsú Sarkadi Im­re számára olyan dramaturgiai ■modell, amelyben egyén,' közös­ség, cél — a magánélet erkölcse, a társadalmi élet erkölcse és a társadalmi cél ellentmondásai, konfliktusai — alkalmat adnak olyan örök emberi „djüemmák” megválaszolására, mint az élet­mű és az érte hozott áldozat. tett és itt töltötte ifjúkorát. Az esemény iránt nyilván az egész jugoszláv színházi életben nagy érdeklődés nyilvánul meg. Áprilisban Bács-Kiskun me­gyébe látogat és két előadást tart a zombori szerb színház együttese. Előreláthatóan ekkor nyitják meg Kecskeméten Milan Konjovic gyűjteményes kiállítá­sát. A tárlatot később Baján is bemutatják. * Miszlay István vendégként ma­gyar művet rendez a Narodne pozoriste színpadán. Együttmű­ködik a bajai és a zombori mú­zeum. A József Attila Művelő­dési Központ keskenyfilmklubja 1974. tavaszán dokumentumfil­met készit Zomborról. A vajda­sági gyermekfesztiválra magyar csoportot is várnak, a zombori zenetanárokat, karnagyokat szí­vesen látják a Bács-Kiskun me­gyei tanárok szakmai továbbkép­zésén. A szerb színház vendég­játékakor jelmez- és díszletkiállí- tást rendeznek Kecskeméten. Bánáti Tibor, a bajai tanács végrehajtó bizottságának tagja, a József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója a két város kép­zőművészeinek még intenzívebb kapcsolatát szorgalmazta, Misz­lay István színházigazgató fel­ajánlotta, hogy a színház fiatal rendezői segíteni fogják a zom­bori amatőrcsoportokat. A zom­bori kulturális vezetők is érté­kes gondolatokkal gazdagították a hasznos megbeszélést. A kecskeméti együttes vendég­játéka, a kulturális együttműkö­dést szolgáló tanácskozás minden tekintétben sikeres volt és az együttműködés biztató távlatait körvonalazta. Lapunkban rend­szeresen beszámolunk a két test­vérváros mind gazdagabban bon­takozó kulturális kapcsolatairól, a kecskeméti és a zombori szín­ház | vendégjátékáról. Heltai Nándor # Jelenet az előadásból Sarkadinak ez a nagyközönség előtt ismeretlen műve — mint ballada is — totális dráma. A? áldozat áldozat marad, s a cél — a felépült Déva vára — az egyén és közösség viszonyában — értelmetlen, mert az érte ho­zott áldozat erkölcstelen. A ti­zenkét kőműves mikrotársadal­ma ezen a ponton lép ki önma­gából az általános — vagy ha úgy tetszik — az egyetemes szintjére, s Paál István rendező ebben fedezte fel az aktivizáló színház számára a közelálló té­mát, s ezzel Sarkadi művének kiemelkedését is a feledésből. „ ... a néző nem maradhat kö­zömbös, nem ülhet a hideg szem­lélődő pózában, kénytelen gon­dolkodni, véleményt alkotni, ál­lást foglalni, azaz a legnemesebb értelemben vett aktivizáló szín­háznak lehetünk tanúi” — írja Nánay István a Színház című folyóirat 1972. márciusi számá­ban Paál István rendezői törek­véseiről. Két évvel ezelőtt a Stációk kiskunfélegyházi bemutatójáról lapunkban hasonlót írtam, s nincs ma sem olyan alkotói ér­tékítélet, amely ennek a törek­vésnek a létjogosultságát meg­kérdőjelezné, s ezt a hazai, a turábs és min­dennapi igényeinek növekedése, az iskolakötelezettség bevezetése bonyolult szociális feladat megol­dása elé állította köztársaságot: jól ellátott nagy kolhoz- és szov- hozfalvakat kellett építeni és ide kellett költöztetni a tanya la­kóit. A probléma megoldását az ál­lam úgy segítette, hogy az átköl­tözés költségeinek jelentős részét magára vállalta. A központi fal­vakba költöző kolhoztagok régi tanyáinak árát kifizetik, ugyan­A nemrég Brnóban járt .ma­gyar delegáció számos érdekes filmet vett át hazad forgalma­zásra a csehszlovák filmstúdiók­ból. Egy idősebb és egy fiatal pár szerelmi kapcsolatáról szól a világhírű rendező, Karel Kac- hyna „Szerelem” című műve, ugyancsak Kachyna alkotása a „Forró tél”, amelynek háttere a II. világháború. Egy javítóintézetből szaba­dult fiú és a, nevelését vállaló nemzetközi sikerek, elismerések is igazolják Budapesttől Wroc- lawig. Sarkadi drámájának előadása viszont tanulsággal is szolgál, s ezt nem szabad elhallgatni. Sar­kadi formailag is, tartalmilag is realista művész, realista dráma­író, forduljon akármilyen törté­nelmi, balladatörténeti analó­giákhoz, s emelkedjen a művé­szi szintézisben bármilyen elvont gondolati, erkölcsi fokra. Ez pe­dig dramatiirgiailag kötelez, s így meghatároz bizonyos színpa­di eszközöket, amihez a forma­lizmus vádja nélkül még olyan módon hozzányúlhat a rendező, hogy nem válik az előadás öncé­lúvá. A kiskunfélegyházi bemu­tatón ez a veszély érződött. Né­hány dialógus nem tűrte a ren­dező formai elképzelését, s ez lassította a színpadi mozgást és a lényegről elterelte a néző figyel­mét. Ezzel bizony csökkent az előadás hatása, s ha ezt az ak­ciószínház céljára vetítjük ki, úgy fogalmazható meg: lehetőség nyílt a közömbösségre, a kívül­álló szemlélődésre. Mindezek ellenére a vállalko­zás érdemei vitathatatlanok. Csató Károly — A munkás- és parasztcsa­ládból származó fiatalok egy ré­sze még mindig nem azonos esélyekkel indul a magasabb is­kolákba — mondta Barek Ist­ván, a minisztérium közoktatás­politikai főosztályának osztályve­zetője. — Ezek a fiatalok kevesebb segítséget kapnak otthonról a ta­nuláshoz, családjukban az átla­gosnál alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. Összevont osztá­lyokban tanulnak, más helysé­gekből járnak az iskolába, kör­nyezetük nem ösztönzi őket kel­lően a továbbtanulásra és egyéb szociális okok is indokolják a velük való fokozott törődést. De nem valamiféle „buzdításra” van szükség, mint az ötvenes években, hanem pedagógiai és szociális segítségnyújtásra és ösztönzésre. Véleményünk sze­rint így is el lehet érni, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyer­mekei behozzák hátrányukat, s eljussanak a magasabb képesí­tést nyújtó iskolákba is. Az oktatáspolitikai határozat szerint is alapvető feladat az oktatás területén előforduló szín­vonalkülönbségek kiegyenlítése. Első lépésként az általános isko­lák tanszerellátását segítik erő­teljesen, hogy a vidéki kisisko­lák felszereltsége is megközelít­se, utolérje a fővárosiakét. Az oktatási színvonal hatékony ja­vítása — a módszerek, felszere­lések korszerűsítése, a moder­nebb tantermek, több és kvalifi­káltabb oktató stb. — azonban sok pénzt, nagy beruházásokat, s hosszabb időt igényel. Ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő pénz és eszköz, ezért kisebb beruházásokat igénylő, s gyorsabban ható módszerekkel igyekeznek már most is segíteni a hátrányos helyzetben levő fia­talokon. A statisztika egyértelműen bi­zonyítja, hogy a kollégiumok­ban lakók tanulmányi eredmé­nyei jobbak, mint a bejáró diá­koké.' Az általános iskolákban a napközis férőhelyek számának, valamint az egész napos oktatás­ban részt vevők számának növe­lése az egyik feladat. Az eddigi eredmények biztatóak, s a IV. ötéves tervidőszakban várhatóan 17-ről 23 százalékra emelkedik a napközisek aránya. A másik mód a kollégiumok és diákotthonok számának gyarapítása. Elsősor­ban ott, ahol sok fiatal a kör­nyező településekről jár be az iskolába. E célból egyes megyék­ben kollégiumi alapokat létesí­tettek, s a befolyó pénzből újabb kollégiumokat építenek, alakíta­nak ki. Bács-Kiskun megyében például szeptemberben két új ta­nyasi kollégiumot is avattak: Kiskunfélegyházán 150, Kiskun- majsán 216 tanyasi fiatal költö­zött ide a tanítás idejére. Mivel a központi erőforrások korláto­zottak, szükség van a szakszerve­zet és az üzemek, szövetkezetek támogatására is. Somogybán úgy szervezték meg, hogy akié hoz­zájárulnak az alaphoz, az összeg nagyságától függően férőhelyeket „vásárolnak” a náluk dolgozók gyermekeinek. Hajdú-Biharban a tehetséges munkás-paraszt gye­rekeknek létrehoztak Hajdúbö­szörményben egy középiskolai kollégiumot. Itt is alapítványo­kat létesítettek, s akik erre be­fizetnek, javaslatot tehetnek a helyek betöltésére, amit a felvé­teli bizottságok általában figye­lembe is vesznek. A segítés másik formája: a diákszociális' juttatások. Az idei tanévtől kezdve már a középis­kolás tanulók — zömmel mun­kásszülők gyermekei — is kap­nak ösztöndíjat. Mintegy 10 ez­ren, évente összesen 23 millió forintot. Az összeget az Orszá­gos Ifjúságpolitikai Tanács keze­li, s arra ösztönzi vele részint a nehezebb anyagi körülmények között élő szülőket, hogy tehet­séges gyermekeiket továbbtaní- tassák, részint a gyerekeket a jobb tanulásra, mivel az össze­get a tanulmányi eredménytől is függően, differenciáltan osztják el. Az ösztöndíjakat pályázat út­ján lehet elnyerni. Sok helyütt bevezették már az általános iskolások számára a téli és nyári szünetekben a ta­nulótáborozást. Főleg a hetedik— nyolcadikosokat készítik itt fel a továbbtanulásra. (Somogybán a szakszervezet segítségével indí­tottak áz ősszel hasonló, de év­közi tanfolyamokat, ahová már hatodikosokat is felvesznek.) Kö­zépiskolások számára kombinált felkészítési forma az egyetemek által patronált tanfolyam, amit kiegészítenek nyári táborokkal is. Valamennyi megyében a taná­csok mellett működik az előké­szítő tanfolyamokat koordináló bizottság, amely az iskolák által jelentett igények és a rendelke­zésre álló anyagi források figye­lembevételével szervezik a kü­lönböző tanfolyamokat. Cz. Gy. Kecskemét — Baja — Zombor BIZTATÓ TERVEK Új litván falvak A szovjetha­talom előtt a litván parasz­tok többsége tanyákon élt. Az ország te­rületén több mint 4 millió magányos ta­nya állt. ' Az új élet, a kolhozok és szovhozok szervezése, a haladó mező- gazdasági mód­szerek beveze­tése, a falusi dolgozók kul­• Cj litván kolhozfalu látképe. Jönnek a csehszlovák filmek akor 4,5 ezer rubeles hitelt nyúj­tanak minden egyes családnak. Az új falvak biztosítják a pa­rasztok kellemes életkörülmé­nyeit, melyek alig különböznek a városi életformától. Egyéni és több lakásos kőházakát építenek melegvízellátással, elektromos áram és gáz biztosításával, asz­faltozott utcákat készítenek. Min­den faluban van iskola, kultúr- ház, üzletek, szolgáltatóház, ét­terem. (APN—KS) munkás konfliktusa áll Antonyin Kachlik „A kockázat két autó- versenyzője” című filmjének középpontjában. Csehszlovák— NDK kóoprodukciőbán forgatta Vaclav Vorlicek a „Három mo­gyoró Hamupipőkének” című filmjét. Lélektani bűnügyi dráma Jiri Saquens „Gyilkossági kísérlet” című filmje. Áss „Alena nővér ismeretsége” című filmalkotást Hubacsek és Bor készítette. ■■ • Turisták a leningrádi Tél! Palota hires boltíve alatt. (Korcsog Ernő lelv. — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom