Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

t. 1974. Január 8. • PETŐFI NÉPE • Elhunyt ülés Béla Csak a színház érdekelt és a mozi..: Szombaton, 79 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Illés Béla, kétsze­res Kossuth-díjas író, az Ég a Tisza, a Kárpáti rapszódia, a Honfoglalás és több más nagy­sikerű regény, elbeszélés alkotó­ja. Élete szopósán egybeforrott a szocializmusért vívott harccal. Az első világháború lövészárkai­ban vált forradalmárrá, 1919- től tudatosan vallotta magát kommunistának. A magyarorszá­gi forradalmak idején egyaránt harcol tollal és fegyverrel. A bu­kás után Ausztria, Szlovákia, Kárpát-Ukrajna az emigráns Il­lés“ Béla útja. 1923-tól a Szovjetunióban élt, itt kezdődött meg írói kibonta­kozása. 1925—36 között a Prole- tárirók Világszervezetének főtit­kára volt, több regénye jelent meg orosz és magyar nyelven. A 11. 'világháborúban mint a szov­jet hadsereg tisztje, részt vett a Magyarország felszabadításáért folytatott harcokban. A felszabadulás utált a magyar irodalmi élet egyik újjászerve­zője volt. 1950—56 között az Iro­dalmi Újság főszerkesztője, 1950- ben és 1955-ben Kossuth-dijjal tüntették ki. Több mint tíz éve volt már otthona a kórház, halála mégis váratlan, fájdalmas veszteség. David Alfaro Siqueiros t Cuauhtemoc feléled (1952). 0 Önarckép, 1945 (részlet). Tíz esztendeje az egyik mexikói börtönből levelet írt az-Inosztran- naja Lityeratura olvasóihoz David Alfaro Siqueiros, a forradalmár művész, a művészet forradalmá­ra. Így fejezte be írását: „Ami politikai és társadalmi tevékeny­ségemet illeti, a Mexikói Kom­munista Párt tagjaként továbbra is teljesíteni fogom kötelessége­met.” Az 1898-ban született művészt ez a ki tudja hányadik megpró­báltatás. cella sem törte meg. Amikor 1965-ben a világ haladó erőinek, a képzőművészet hívei­nek, a nagy emberi teljesítmé­nyeket csodáló százmillióknak a nyomására kénytelenek voltak szabadon engedni, ott folytatta, ahol abbahagyta. A nagy mexikói mindvégig azt hirdette, hogy a népnek meg kell találnia a forradalmár művésze­ket. akik az új kor nyelvén, stí­lusában. pártos szenvedéllyel mondják el igazát. A rendkívüli tehetségű Siqueirostól távol állt a naturális plakátagitáció szándéka, a közérthetőség címén oly sokak­tói kívánt leegyszerűsítés. Soly­már István így jellemzi a vasár­nap elhunyt világhírű alkotót. „A harmincas évekig hagyomá­nyos freskó- és enkassztechniká- val dolgozott... Később jött rá. hogy a nagy falfestményme­zők előtt nem áll egy helyben a néző, mint valami szobor, hanem mo­zog. különböző gyorsasággal. Ezért több ten­gelyt és néző­pontot kell használni. Nagy terekre van szüksége ahhoz, hogy monu­mentális for­mái hiánytala­nul érvényesül­jenek.” Találkozás Márkus Lászlóval — Tudja, hogy éppen Kecs­keméten került -sor életem leg­első fellépésére? Figyel a tükörből. Figyeli a hatást, mert igaz, hogy csak ketten vagyunk Madách Színház­beli öltözőjében, de ő a színész és én vagyok a közönsége. Iz­galmas, búj ócska játék, ö keresi sajátmagában a hajdani diákot, akiből már a kecskeméti refor­mátus kollégiumban kibújt a ko­médiás hajlam, nekem pedig egy­szerre két ellenkező irányba keil követnem: vissza a diákkorba, és előre, az egyelőre még tá­voli öregkorba, ahová keresi az utat. Igazi előkelő angol urat alakít Shaw: Brassbound kapi­tány című darabjában. Kimért, hivatalos, sótlan bírót, túl azon a koron, amit idősebbnek mond­hatunk. A tükörből most még a festet- len arcot látom: éppen olyan kedves és megnyerő, mint amikor mesét mond a gyerekeknek. De összehúzott, vizsgálódó szemében már látom a szigorú készenléti állapot jeleit. Nála a szereppel való azonosulás nem egyenlő né­hány szakszerű ecsetvonással és egy jó parókával. Át kell han­golnia magát, a nézését, járását, hanghordozását, még a gondola­tait is egy merőben más, ráadá­sul kellemetlen hullámhosszra, le kell gyűrnie tiltakozását és ösz­tönös idegenkedését Sir Howard kétségbeejtő szürkeségétől, még mozdulatokkal is takarékoskodó előkelőségétől. — De hogyan is volt azzal az első kecskeméti fellépéssel? Mosolyogva int le: — Azért nem kell ekkora je­lentőséget tulajdonítani neki. Az intemátus ebédlőjében rendez­tünk egy kis karácsonyi műsort és rám az egyik női szerepet osz­tották. Máig sem felejtettem el, hogy valósággal rosszul voltam az izgalomtól. Hiába, az első sze­repem volt, ha nem is vették nyilvántartásba sehol. Közben bejön a maszkmester az őáz parókával. Kezébe veszi az ecsetet, kezdi a „harcot” az öreg­séggel. Most még olyan felemás az arca, a festék még idegesítő penészfolt, a friss eleven bőrön, a színész még távoltartja magá­tól a szerepét. ­Érezhetően távoltartja magától a diákköri ,emlékeit is, pedig 5 évig volt kollégista Kecskemé­ten. — Ez igaz, de ne is várjon tőlem lelkesedést. A magyarázat egyszerű: nem voltam jó tanuló. Rémesen rossz tanuló voltam. Egyszerűen semmi más nem ér­dekelt csak a színház, meg a mozi. Kinyújtott kézzel mutatja: a kollégiumtól erre volt az Árpád Mozi — ott látta a Háry Já­nost —, arra a Városi Mozi, ahol szintén törzsvendég volt. Hirtelen nosztalgiával: — Azóta sem jártam ott; pe­dig milyen jó volna egyszer új­ból felkeresni az internátust. Ugye, megvan még? A színházat és természetesen a mozikat is! Ha most ülne be a nézőtérre, önmagát látná a Csínom Palkó­ban. Sgjátmagával randevúzhat­na, persze ehhez az is elég, hogy bekapcsolja a tévét. Sűrűn és szívesen látott vendég a képer­nyőn. Bár, az is igaz, hogy mos­tanában — ezt különösen a gye­rekek fájlalják — nem mond mesét, nem énekel sanzonokat, ritkábban mókázik, pedig... Kis­sé kedvetlenül mondja: — Nagyon szeretem a gyereke­ket, a meséket, a humort. De akinek humora van, arra hamar ráfogják: „csak” nevettet. Pedig én mindent szeretek csinálni, 'mert csak egyféle értékítélet lé­tezik számomra: az, hogy súlyos drámai titkokat közöl a közön­séggel, akkor is, ha elegánsan fecseg róluk, vagy klasszikus ve­retű sorokban önti elénk a figura belső szennyesét. Márkus László ilyen színész. Mostani szerepei mind arról vallanak, hogy szí­nészi eszközei kiteljesedtek, min­dent el tud játszani és tökéle­Űj ingatlan-nyilvántartás 1974-ben a földhivatalok foly­tatják az új egységes nyilván­tartási rendszer összeállítását, azzal a céllal, hogy a hazánkban, az ingatlanokra még a múlt szá­zad közepén kialakított két nyil­vántartási rendszer helyett egyet készítsenek. Az új ingatlan-nyilvántartást községenként az úgynevezett szer­kesztési eljárással készítik. A földhivatalok minden ingatlannál megállapítják, hogy mit tartal­maz a két nyilvántartás, majd az azonosításra kerül sor. s ennek eredményeként az ingatlanról úgynevezett tulajdoni lapot ké­szítenek. Az eljárás során a já­rási földhivatal dolgozói vala­mennyi ingatlan adatát a hely­színen ellenőrzik, az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket pedig a tulajdonossal (vagy más jogosulttal) személyesen egyezte­tik. A feltárt eltéréseket — a törvényes keretek között — ha­tározattal rendezik, és a való­ságnak megfelelően jegyzik be az új nyilvántartásba. A tényleges birtokos megértő közreműködésére van szükség, mert igen gyakran bonyolult öröklési, rokoni, családi kapcso­latokat, több évtizede lezajlott változásokat kell tisztázni. Ezért az ingatlantulajdonosoknak elő kell segíteniök a helyszíni el­lenőrzést, az értesítésre pontosan jelenjenek meg és az ingatlanra vonatkozó iratokat mutassák be. A távol lakó ingatlantulajdonosok­nak válaszolniok kell a földhi­vatal megkeresésére. Mindez a tulajdonosok érdekeit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba be­jegyzett adatok és jogok lesz­nek érvényesek, és a hatóságok is csak ezeket fogadják el hiva­talos okmányként. (MTI) tesen. Elégedett volna magával? Hevesen tiltakozik. — Nem vagyok elégedett, mert folyton úgy érzem, hogy még nem csináltam semmit és foly­ton csak arra várok: adjanak már egy igazi, nagy feladatot. Egy igazi, drámai szerepet. Sze­gény Pécsi Sanyi kérdezte tő­lem folyton: „Honnét van ben­ned ez az örökös lelkesedés?” „Mert mindig félék — válaszol­tam —, hogy hátha most, ezzel a szereppel kezdődik számomra minden.” Csak a szerepeinek, a hivatá­sának él, más szenvedélye nincs. Pontosabban egy van, az utazás, a nyári szabadságát ezzel tölti, így történhetett meg, hogy Lon­donban eredeti angol előadás­ban láthatta a Brassbound ka­pitányt. Tetszett? — Jaj, dehogy — küld egy gonoszkodó, igazi Márkus fintort felém a tükörből — olyan iga­zán angol volt. Unalmas. A méltóságteljes öreg lord kis­sé döbbenten nézte ezt a szent­ségtörést. Azért az előadás kez­detére ismét helyreállott a lelki- egyensúly közöttük. Vadas Zsuzsa Hősökre emlékeznek Solton 1944 októberében, harminc esz­tendeje szabadult fel Solt. A ne­vezetes esemény évfordulójának a megünneplésére máris megkez­dődtek az előkészületek. Szabó István vb-titkár 'vezetésével elő­készítő bizottság alakult. Arra törekszenek, hogy a község va­lamennyi lakója részt vegyen a különböző ünnepségeken, a tár­sadalmi munkavállalásban. Az idén emlékeznek Vécsey Károlyra, a hős tábornokra is. akit 125 esztendeje végeztetett ki a császári önkény. A szabad­ságharc bátor tisztje életének egy részét Solton töltötte. A . tervek szerint szobrot állíta­nak fel októberben a község egyik forgalmas pontján. A 48-as sírok körül parkot létesítenek, az is­kola fölveszi a tábornok nevét. AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL A népességpolitikai feladatok­ról szóló 1040/1973. sz. minisz­tertanácsi határozat alapján az egészségügyi miniszter 4/1973. sz. rendeletével — amely 1974. év január Ró 1. napján lépett ha­tályba —■ szabályozta a terhes- ségmegszakítás iránti kérelem el­bírálását. Eszerint a terhesség művi megszakítását a terhes nő írás­beli kérelmére, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet az erre a célra létrehozott bizottság bírálja el. Elsőfokú bizottságot járásban, városban, másodfokú bizottságot a megyékben kell szervezni. A bizottság engedélyt ad a terhesség művi megszakí­tására, ha a szülőknél fennálló, vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető * egész­ségügyi ok azt indokolja, a nő nem él házasságban, vagy leg­alább 6 hónap óta folyamatosan külön él, a terhesség bűncselek­mény következménye, a terhes nőnek, illetőleg házastársának nincs saját tulajdonú beköltöz­hető lakása, vagy önálló bérla­kása. A szükséglakás nem mi­nősül önálló bérlakásnak. To­vábbá, ha a terhes nőnek há­rom, vagy több gyermeke van, illetőleg ennyi szülése volt; vagy két élő gyermeke van és ezen­kívül legalább egy szülészeti eseménye volt, ezenfelül ha a terhes nő,a 40. életévét betöltöt­te- 1978. év december hó 31. napjlig a bizottság ugyanolyan okból, mintha a terhes nő a 40. életévét betöltötte volna, enge­délyezi a terhesség megszakítá­sát, ha a terhes nő a kérelem előterjesztésekor a 35. életévét betöltötte. A felsoroltakon kívül is en­gedélyezheti a bizottság a ter­hesség megszakítását, ha a ter­hes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, illetőleg fejlődése egészségügyi szempontból vár­hatóan veszélyeztetett. A terhes nő házastársa tartós sorállomá­nyú, vagy különleges szolgála­tot teljesít fegyveres erőknél, il­letőleg testületeknél, és abból a kérelem előterjesztésekor leg­alább 6 hónap még hátra van, a terhes nő, vagy házastársa legalább 6 hónapi végrehajtha­tó szabadságvesztés büntetését tölti, egyéb szociális okok a ter­hesség megszakítását nyomatéko­san alátámasztják. A bizottság a terhesség megszakítását , akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a tizenkette­dik hetet, kiskorú kérelmezőnek terhessége megszakítására an­nak tizennyolcadik hetéig adha­tó engedély. A korlátozás nem vonatkozik a terhesség egész­ségügyi okból történő megszakí­tására. Á terhesség megszakítása iránti kérelmet a terhes nő ál­landó, vagy ideiglenes lakóhe­lye szerint illetékes I. fokú bi­zottsághoz két példányban kell benyújtani. A kérelem akkor nyújtható be az ideiglenes lakó­hely szerinti bizottsághoz, ha az ideiglenes bejelentkezés legalább 3 hónapja megtörtént', vagy az ideiglenes bejelentkezés munka­vállalás, illetőleg tanulmányok folytatása céljából történt. Az elbírálási lap a terhességet megállapító egészségügyi intéz­ményekben szerezhető bet Az egészségügyi intézmény orvosa meghatározza a terhesség idő­tartamát, szükség esetén gondos­kodik a vizsgálatok elvégzésé- rőL A terhességet megállapító orvos a kitöltött elbírálási lapo­kat és mellékleteit átadja a ké­relmezőnek és közli, hogy az I. fokú bizottság hol és mikor tart ülést, egyben felhívja a figyel­mét a sürgős jelentkezésre. A kérelem elbírálásakor a terhes nő köteles a bizottság előtt sze­mélyesen megjelenni. A bizott­ság döntését a kérelmezővel azonnal közli, engedélyezett ter­hességmegszakítás esetén az en­gedélyt részére átadja. A bizottság a kérelem eluta­sítása esetén a kérelmezőt a fel­lebbezés lehetőségéről tájékoz­tatja. A fellebbezési szándékot azonnal be kell jelenteni. A II. fokú bizottság a beérkezett fel­lebbezést a soron következő ülé­sen tárgyalja. A terhes nő a II. fokú bizottság előtt köteles sze­mélyesen megjelenni. A II. fokú bizottság döntését azonnal közli a kérelmezővel, döntése végle­ges. Minden szövŐdménymentes terhességmegszakításon átesett nőt — a műtét napját is bele­számítva — legalább két napra keresőképtelen állományba kell venni. A terhesség megszakításáért térítési díjat kell fizetni. A té­rítési díjat a műtét elvégzése előtt az engedéllyel illetékbé­lyegben kell leróni. Az illeték- bélyeg lerovása nékül a műtét nem végezhető el. Egyes esetek- pen pl., ha a terhességmeg­szakítás egészségügyi okból tör­ténik, díjat nem kell fizetni, 600 forint térítési díjat fizet az ön­álló keresettel nem rendelkező kiskorú, a 40. életévét betöltött nő, az a terhes nő, akinek leg­alább három gyermeke van, il­letőleg szülése volt, vagy két élő gyermeke van és ezenkívül leg­alább egy szülészeti eseménye volt. Minden egyéb esetben a kérelmezőnek 1000 forint téríté­si díjat kell fizetnie. A bizottság a terhes nő indokolt kérelmére a térítési díjat 300, illetve 600 forintra 'mérsékelheti. Kivételes esetben, ha azt szociális okok in­dokolttá teszik, a térítési díj megállapítását mellőzheti. A ter­hességmegszakítással kapcsola­tos orvosi, egészégiigyi tényke­désért önként felajánlott jutta­tást tilos elfogadni. Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakításával kapcsolatban orvosi vizsgálaton, bizottsági ülésen töltött el, - a munkahelyéről való igazolt tá­volmaradásnak kell tekinteni. A rendelet a korábbi jogszabály alapján megadott engedélyeket nem érinti. (A rendelet a Ma­gyar Közlöny 1973. évi 80. szá­mában jelent meg.) A családi és . nővédelmi ta­nácsadáson való részvételről szóló rendelkezéseket tartalmaz­za az egészségügyi miniszter 5/1973. számú rendelete. Ennek alapján a házasságkötés előtt minden magyar állampolgár há­zasuló köteles családi és nővé­delmi tanácsadáson részt venni, ha 35. életévét még nem töltötte be. Nem kell tanácsadáson részt venni, annak, aki korábbi há­zasságkötése előtt ilyen tanács­adáson. már részt vett és ezt igazolja, továbbá annak, aki kül­földön kíván házasságot kötni. Á házasuló az állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint ille­tékes tanácsadó szervet veheti igénybe. A tanácsadáson való részvételről a tanácsadást vég­ző orvos igazolást állít ki, az igazolást a házasságkötést meg­előzően az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni.- A rendelet 1974. január 1. napján lépett hatályba. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész KÉPERNYŐ Tűz vagyok Két nagyszerű művésznek kö­szönhetjük a Petőfi-év legszebb, legigazibb műsorait. Berek Kati tavasszal hittel és haraggal szem­besítette a valóságos Petőfl-ké- pet az ünnepi szónoklatok fenn- költ szobraival. A költő az őszinteséget a legelső erénynek tartotta. Még az általa rajongá­sig szeretett népnek sem hízel- gett, s nem szépítette a ténye­ket. Ennek a forradalmárnak foga­dott hűséget a színésznő, ami­kor mikrofonnal a kezében ke­reste Petőfit a szocializmust épí­tő Magyarországon. Bátor, hasz­nos munka, kitűnő műsor volt. Leleplezte a „kultusz” tartal­matlan külsőségeit, az üresen pufogó frázisok kártevését. Tu­dósított arról, hogy sok ember számára Kiskőrös szülötte je­lenti a Költőt, öreg emberek ma is meghatottan idézik az iskola­padban tanult verssorokat. A január elsején sugárzott Tűz vagyok... Petőfi-műsor a Kiskunságon alcímű összeállítás is méltó volt „A nép nevében” költőjéhez. Nagy László a ben­ne kialakult Petőfi-képct vetí­tette a tévé milliós közönsége elé. Általában helytelenítjük, ha a szerkesztő szakaszokat emel ki egy-egy, költeményből. Most: a versrészletek erősítették a mon­dandót, még határozottabbá raj­zolták a költő kemény vonásait, segítettek felidézni igazi arcát. Kosa Ferenc rendező és a Sára Sándor vezetésével dolgozó ope­ratőrök egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a szó legnemesebb értelmében ünnepi perceknek le­hettünk tanúi. A Petőfi-év lezárult. Elvárjuk, hogy a tévé ne pipálja ki a köl­tővel kapcsolatos teendőit. Vár­juk az újabb összeállításokat, mű­sorokat. Olyan színvonalon, mint ez a két műsor. Zsákutca Egyes műsortípusok is elfá­radnak, nemcsak az emberek. E sorok írója lelkes drukker volt a Kicsoda? Micsoda? fej­törőnek. Az első hónapokban százezrek törték a fejüket, hogy kire, mire gondolt a zsűri. Ä bíráló bizottság egy-egy állás- foglalása országos vitát kavart. A legokosabb, legügyesebb ver­senyzők nevét fél ország ismerte. Lassan elmúlt az újság inge­re. megszoktuk a nehezen szét­pattintható golyóbisokat, az oly­kor frappáns, olykor magyaráz­kodó zsűrit. A megszokott von­zása csökken, érdektelenné, unalmassá válik. Tudták ezt a műsor mindenkori felelősei, ezért igyekeztek időről időre változtat­ni a szabályokon, újítani. Minél izgalmasabb kérdéseket agyaltak ki azonban — furcsa módon —, annál nyugodtabban ültünk a képernyő előtt, mert a megfejtéshez a nagy társas­játékhoz már nemcsak metszőén éles logikára, műveltségre volt szükség, hanem némi szerencsé­re is. A zsűri jóindulatú közbe­avatkozással gyakran ..egérutat” adott egyik-másik, kudarctól fe­nyegetett versenyzőnek. Hol van már az az idő, ami­kor a bíráló bizottság csupán igen, nem, is, vagy nem jellemző szavakkal tájékoztatta a vetél­kedőket. Néha-néha már szinte súgtak, mert érezték, hogy a vá­laszaik pontatlanok, félreérthe­tek. Volt erre példa a legutóbbi jubileumi, ötvenedik adásban is. Monor majd csak az elkövetke­zendő évtizedekben folyamodik városi rangért. Vitatkozni lehet­ne azon is, hogy egy állat szí­nét miért minősítik * tulajdon­ságnak. A tévé illetékesein a sor: ők törjék a fejüket, hogy miként tovább. Sajnálnánk, ha a Kicsoda? Micsoda? úgy eltűnne a képernyőről, mint ama bizo­nyos szürke szamár... Pihentet­ni, frissíteni kell ezt a műsort. Végül: vezetői tartsák be a ki­alakult szabályokat. Játszani , is csak komolyan lehet, csak így érdemes. Heltai Nándor Az első titok... (MTI foto — Kovács Sándor felv. — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom