Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

1974. január 30. • PETŐFI NÉPE • 5 NÉPKÖR Pár évvel ezelőtt jobbára 30—60 eszten­dő közötti emberek hangoztatták mind több­ször Kecelen. — Jó lenne időnként összejönni valahol. Ügy hiányzik már az egyszerű társas egytttt- lét, ami a régi világban megvolt az akkori olvasókörökben, kaszinókban. Nem kellene minden áldott összejövetelre program. Jól­esne csak úgy elbeszélgetni, egy-egy kártya­vagy sakkpartit lejátszani... Ha nem is na­ponta, de lehetne rendszeresen találkozni. Mondjuk, vasárnaponként. És ne lenne idő­höz kötve. Ki mikor akar, vagy tud, akkor látogatna be a k ö r-be. A nagyközségi népfrontbizottságnak „jő füle” volt a kívánság meghajügatására, majd teljesítésére. Az érdeklődőkkel karöltve élet­re hívta a Népkört. Helyiségről gondosko­dott. Mintegy másfél esztendő óta vasárnap délutánonként népesül be a körhelyiség. Megy a kötet­len eszmecsere, kártya, s egyéb társasjáték. Az idő nem köt sen­kit. Nem úgy érzik magukat, mintha értekezletre jöttek volna. Van azokban részük eleget úgyis. Az ilyen program nélküli ta­lálkozások. barátkozások tehát egyelőre még lazább keretek közt zajlanak, mint a valamikori ol­vasókörökben. Ha helyenként más és más volt a szokás akkoriban, volt azért valami közös vonás azokban a köri összejövetelekben. Például. Naponta csak a nagy mezőgazdasági munkák befejezése után jártak el a körbe, máskor inkább csak szombaton és vasár­nap. Napszálltakor kezdtek gyüle­kezni. Ki beszélgetett, ki meg hallgatta mások társalgását — pi­paszó mellett. Mások a kaszinó­nak előfizetett többféle újságon osztozkodtak, megint mások a kedvelt „filkó” kártyajátékba me­rültek. Akadtak, akik a biliárdasztalnál „szálltak be”, hogy velük kerek legyen a karambolparti. Ezt ugyan inkább a fiatalabbjai mű­velték. Nekik még könnyebb volt a kezük a finom érzéket kívánó „löket”-ekhez. A nehezebb, dara­bosabb fogású idősebbek jobban szerettek „fást” játszani. Minderre diákkoromból emlék­szem. Hiszen — mivel tiltották — különösen télen, számtalan bi­liárdcsatát vívtunk kedvenc kö­reinkben. a „Csutkás” meg a „48-as” kaszinóban. Ezek otthonos légkörét máig’se felejtettem el. Szívesen ottmaradtunk azután is. amikor már megrázta a kis csengőt a kör­elnök. vagy rákopogtatva az asz­tallapra, barátságosan felszólítot­ta a népet. — Kártyát, biliárdot, hangos beszédet „súlyba”... Várta, míg minden elcsendese­dik. aztán megkezdte a hangos újságolvasást. Tisztes figyelemmel hallgatták vagy egy órahosszáig. Még tán a cigaretta, a pipa is a „súlyba” került ezalatt A felol­vasás után újra megindult a be­széd. Akinek úgy tetszett, a hal­lottakat vitatta meg az érdeklő­dőbb természetűekkel. aki meg a hallgatást unta meg. ismét azt ke­reste. ki következik „osztani”. Di­vat volt a dominózás is. Tartottak banketteket, vacsorá­kat, bálokat — a szüretibál „ese­mény” számba ment —; italmé­rés nem volt. de kiki vihetett ma­gával bort. Rendeztek műkedvelő előadá­sokat és ismeretterjesztő előadá­sokat is. Nagy szerep — főszerep — ezek szervezésében, betanításá­ban a tanítóknak jutott __ A keceli, Népkör is alakítja sa­ját „profil”-ját. A tagok igényei szerinti témák­ból évente 5 alkalommal hangzik el előadás. Ebben is a kötetlen forma dominál. A felkért előadók inkább rövid vitaindítót tartanak, amihez kapcsolódva a hallgatóság tesz fel kérdéseket. A válaszokat nemcsak tudomásul veszik, ha­nem együttesen meg is tárgyalják. Így került sor eddig Kurin Ist­ván és Ferro István helybeli bo­rászok előadására — a borkezelés­sel összefüggő szakkérdésekről. Legutóbb — idén január 13-án pedig dr, Juhász Tibor, a kiskő­rösi járási népfrontelnök előadá­sa alapján folytattak délutánról estébe nyúló beszélgetést olyan jogi témákról, mint az öröklés, ingatlanforgalom, vagy az illeték- fizetésekkel kapcsolatos eljárások. Nem panaszkodhatott dr. Ju­hász Tibor érdektelenség miatt. A több mint nyolcvan résztvevő közül legalább harmincán kérdez­tek. öreg este lett. mire el tudott szakadni hallgatóságától. Miután Flaisz Ferenc népfronttitkár be­zárta az összejövetelt, szinte so­rukra várva gyülekeztek az elő­adó körüL Személyesen - is megköszönték, hogy vasárnapi pihenőjét sem sajnálta az új ismeretekre vágyó népkörtagoktól. Tóth István Űj bélyeg az „Európai biztonsági és együttműködési konferencia66 tiszteletére EURÓPA • A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postavezérigaz­gatósága által kibocsátott „Európai biztonsági és együtt­működési konferencia” elneve­zésű bélyegblokk. (MTI-foto: reprodukció — KS) HETI NYOLC ÓRA ANGOLBÓL ÉS NÉMETBŐL LÁTÓHATÁR 15 éves a TTT-nyelvoktatás Ferenc: Bács-Kiskun megyében Parasztok A felnőttoktatás egyik sajátos, és igen népszerű formája az idegen nyelvek tanítása. Évről évre so­kan iratkoznak be a különböző nyelvtanfolyamokra, hogy meg­birkózzanak a nehéz, kitartást és szorgalmat követelő feladattal, egy Idegen nyelv elsajátításá­val. A TIT Bács-Kiskun megyei szervezete tizenöt évvel ezelőtt hozta létre az első nyelvtanfolya­mi csoportot. Azóta terebélyes fává növekedett a TIT nyelvok­tató tevékenysége, hiszen ebben a tanévben 35 csoportban 660 hallgató tanulja megyében az érdeklődésének megfelelő idegen nyelvet, az angolt, a németet, a franciát, az oroszt, a szerb-hor- vátot. Kecskeméten, Baján, Kis­kunfélegyházán, Kalocsáin, Mély- kúton, Kecelen és Tompán szer­veztek az idén nyelvi csoporto­kat. A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy „kihelyezett osztályok” is működnek, többek között Kecskeméten a SZIM-ben, a Me­gyei Kórházban, Baján pedig a Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak részvételével. A TIT által foglalkoztatott kö­zépiskolai nyelvtanárok többsége a fiatalabb korosztályt képviseli. A huszonhat nyelvoktató peda­gógus . lendületesen, korszerű módszerekkel vezeti a nyelvtan- folyamokat. Színvonalas az ok­tatók szakmai továbbképzése is, évente négy-öt alkalommal ren­deznek számukra Budapesten, s rendszeresen megszervezik a TIT nyelvtanárok konferenciáját is. Áz idén rendezik meg a fővárosban az angol nyelv oktatóinak nem­zetközi tanácskozását, amelyen öten vesznek részt Bács-Kiskun megyéből. Fejlődik a TIT nyelvoktatási rendszere is. Legtöbben a négy féléves, heti négyórás audió-vi- zuális tanfolyamokon tanulnak. Ez a modem oktatási forma egyébként öt éve nyert polgár­jogot — jelenleg 27 magnetofon­nal és 43 vetítőgéppel rendelke­zik a társulat. Az idei tanévben szervezték meg először a nyelvvizsgára elő­készítő intenzív csoportokat. A hallgatók heti nyolc órában ta­nulják az angolt illetve a néme­tet, s aki a kétéves intenzív kur­zuson is nagy szorgalommal ta­nul, bízvást nekivághat a nyelv­vizsgának. K. Gy. Űj magyar film: Szikrázó lányok 9 Űj műfajjal jelentkezik Bacsó Péter rendező, de ezúttal sem hűt­len a közéleti problémákhoz. A Szikrázó lányok című színes film egy konzervgyár fiataljai között játszódik, lányok életéröl, érzései­ről, férfiak elleni lázadásáról szól, sok zenéveL A főszereplők között találjuk Bánsági Ildikót, Pap Évát, Bodnár lErikát, Avar Istvánt. A harmincas évek végén irta nemrég elhúnyt, kiváló írónk, tu­dósunk a Parasztok című köny­vét. A nyugat-európai sikeres tanulmányútja s a híres Futóho­mok megírása alapos előtanulmá­nyokat jelentettek számára e ne­hézveretű mű létrehozásához. A paraszt és a föld, a termé­szet kapcsolatának filozófiai mélységű fejtegetése ez a könyv; feledhetetlen olvasmány annak, aki a századok alatt megkemé­nyedett parasztság életére-sörsá- ra kíváncsi. A kötet lapjain az európai pa­raszt jellemzését kapja az ol­vasó, számtalan szláv, német, belga, francia, angol stb. példá­val bizonyítva. A különböző ösz- szehasonlításkor az azonosság épp úgy szembetűnő, mint a különb­ség az egyes országok paraszt­sága között. Külön értéke a könyvnek az a rész, melyben a parasztkultúra művészi értékű leírását olvashat­juk. A parasztkultúráét, mely „mint a virág... elfonnyad és meghal, ha kiszabadítják talajá­ból”. Hangsúlyozza az elmélyült vizsgálódásra mindig kész szer­ző e kultúra közösségi vonásait s maradandó értékeit. Ennek a társadalmi osztálynak a művé­szete „a parasztélet legszabadabb tája”, s „itt szólal meg legtisz­tábban az ember”. Erdei azt állítja hogy nagy a különbség a primitív ember és a paraszt között, bár sok a ro­kon vonás életükben. Szerinte a primitívek távoli ősei a parasz­toknak, ugyanúgy, mint a nomá­dok. Az összehasonlításkor a trá- koktól, keltáktól és vandáloktól veszi a példát. Hangsúlyozza, hogy európai ember a paraszt is, de „egy ár- r nyékosabb és durvább vonalú i formáját rajzolták ki a naptalan óldalon eltöltött századok”. Erdei Ferenc a tudós alapos­ságával mérlegel és összegez, von le tanúságokat, s Erdei az író megejtő szavakkal mindvégig ön­magáról vall, leginkább többes szám első személyben. Gyakori nála a „mi” és a „véreim, pa­rasztok” stb. A világon a közép-európai pa­raszt a legtipikusabb; például mezőváros csak itt alakult ki, s csak itt szégyen parasztnak lenni. „Oldalági rokonok” a farmerek,, a szolgák és a cselédek. S a köz­vetlen előd: a jobbágy. Részletesen beszél azokról, akik nem akarnak parasztok lenni: a türelmetlenekről, a menekülők­ről, a fáradtakról és a lázadók­ról. A kivándorlókról és az egy- kézőkről, s természetesen az osz­tályharcosokról. Jellemzései pon­tosan körülhatároltak. Könyvében olvashatjuk a vég­következtetést is: „Parasztnak lenni most már nem lehet”. Így hangzik pörölycsapásként a meg­másíthatatlan igazság, amit a tör­ténelem diktál, írónak és pa­rasztnak egyaránt. Van egy le­geslegvégső, s gyönyörű d;alek- tikájú kijelentése: „Tagadom a parasztsorsot és hiszek az em­berben, aki paraszt." A könyv Erdei összes művei­nek első kötete. Várjuk a foly­tatást. Varga M'kály OLVASÓINKÉ A SZÓ KÖSZÖNET A VOLÁN-DOLGOZÓK BECSÜLETESSÉGÉÉRT Azon a szerdai napon a Kecs­kemét—Fülöpháza között közle­kedő távolsági buszjáraton utaz­tam, s leszálláskor véletlenül a kocsin felejtettem az egyik cso­magom. Mindezt odahaza vettem észre és mit tagadjam, nagyon elkeseredtem. Idős asszon^ vagyok, baleseti járadékos, eléggé fáradtságosnak, költségesnek tűnt tehát számom­ra a 20 kilométernyi ismételt buszozás, csak azért, hogy a hol­mim után kutassak. Nem is szól­va arról: bizony, e vállalkozást I • I.EVELEKBÖL NÉHÁNY SORBAN Tavaly tavasszal kaptunk elő­ször levelet Korom Sándor, Ti-' szakécske, Kossuth Lajos u. 26. szám alatti lakostól, aki amiatt panaszkodott, hogy a területileg illetékes telekkönyvi hivatalban elkallódott a telekkönyvi betétje, s ezért a hatóságok nem járul­tak hozzá tervezett családi háza építéséhez. Sorait elintézés céljá­ból juttattuk el az illetékesek­hez. Most ismét felkeresett sorai­val olvasónk, s többi között ezt írta: ......közbenjárásuk révén rö videsen megküldték részünkre a telekkönyvi szemlét, s az épí­tési engedély kézhez vétele után azonnal munkához láttunk. Év végére mindennel szerencsésen eleve reménytelennek véltem. Ügyemben mindössze annyit tet­tem, hogy érdeklődtem a helyi forgalmi irodában, ahol — kel­lemes meglepetésként — nyom­ban kézhez kaptam csomagomat. A szolgálatos jegykezelő kilé­tét nem sikerült kiderítenem, azt viszont megtudtam, hogy a szóban forgó autóbusz vezetőjé­nek Sípos István a neve. Becsü­letességükért ez úton mondok őszinte köszönetét, özv. Horváth Józseíné, Fiilöp- háza, II. kér. 244. végeztünk, úgyhogy jelenleg már az új, modern otthonunkban la­kunk. Segítségükért fogadják há­lás köszönetünket!” *. Több mint két hónappal ez­előtt írásban fordult hozzánk a Kecskemét, Tél u. 3. szám alatt lakó Szabados Jánosné, aki szó­vá tette, hogy munkába állásá­val kapcsolatban nehézségei vannak, mivel gyermekének óvo­dai elhelyezése nincs megoldva. Panaszának orvoslása érdekében felvettük a kapcsolatot az érin­tett hatósággal. A napokban újra levelet ho­zott a posta olvasónktól. Egye­bek között így tájékoztatott: „... segítségük eredményeként gondom orvoslást nyert, ugyanis a kisfiámat felvették az óvodá­YÄLASZOL AZ ILLETÉKES Lapunk múlt év december 11-i számának Ohmsóinké a szó rovatában jelentettük meg a Mi­re használható a tornacipő? cí­mű panaszt. Írója, a kecskeméti postás KÍSZ-alapszervezet titká­ra és sportfelelőse. Sugár György szóvá tette, hogy a postás fiata­lok kispályás labdarúgócsapata számára — a Tisza Cipőgyár megyeszékhelyi mintaboltjában — jutalomképpen vásárolt tet­szetős külsejű, sportolásra alkal­masnak tűnő lábbelik zömének felső része, s a talpa már az első tréninget követően megko­pott, a harmadik-negyedik edzés során pedig teljesen tönkrement. Mivel a cipők párja százhar­minc forint volt, s az áru ellen­értékét KLSZ-pénzből fizették ki, olvasónk — a futballisták nevé­ben is — bosszúságát fejezte ki a történtek miatt, s feltette a kérdést: talán az említett cipő­gyári termékeknek már más a rendeltetése? A panaszra a Martfűi Tisza Cipőgyártól kaptunk írásbeli vá­laszt. Eszerint Sugár György pvc-talpú, úgynevezett surranó­cipőt vásárolt, amely elsősorban kirándulásra, s kisebb igénybe­vételű sportolásra alkalmas. Kel­lő szilárdságát nemcsak a mű­SZERKESZTÖI ÜZENETEK B. A.-né, Kiskunfélegyháza: A Családjogi Törvény értelmé­ben házasságkötés esetén házas­ba, s így már nyugodtan dol­gozhatom. Mindezért csak köszö­net illetheti a Petőfi Népét.” szeres vizsgálat, de a próbahox- dás is bizonyította. Túl korai kopását így feltehetően a nem rendeltetésszerű használat idézte elő, amelyre egyébként minden­kit figyelmeztetnek a bolti el­adók. A hiba tényleges okának megállapítása céljából azonban szükséges, hogy a vevő eljuttas­son a gyárhoz legalább két pár kifogásolt lábbelit. Befejezésül megtudtuk a levélből, hogy a kispályás labdarúgásra legcél­szerűbb igénybe venni a Iranspa- rens minőségű talpbetéttel is el­látott téniszcipőt. A szerk. megjegyzése: Bár lé­nyegében egyetértünk a mart­fűiek reagálásával,' mégis az a véleményünk, hogy a postás sportolók cipőügye — amely anyagi károsodást is feltételez — főleg a gyártó cégnek és a ke­reskedelemnek szolgál tanulsá­gul. Előbbinek például olyan vq^ natkozasban, hogy ezentúl még következetesebben szükséges el­lenőrizni a kiszállításra váró láb­belik minőségét. Utóbbinak pedig , fokozottabban kell gondoskodnia a sportolási célra készített cipők választékával, megfelelő haszná­latával és ápolásával kapcsolatos s tudnivalóknak a vevők előtti is­mertetéséről. társi vagyonközösség is létre jön. ami annyit jelent, hogy az együttélés Idején szerzett vala­mennyi tárgy közös tulajdonnak minősül. Elválás alkalmával a volt házastársak fele-fele arány­ban részesülnek a vagyonból, te­kintet nélkül, hogy azt melyi­kük jövedelméből vásárolták meg. Oszthatatlanok a különva­gyonnak számító, tehát a házas­ság megkötése előtt meglevő, vagy azután örökölt, ajándék­ként, illetve kitüntetés révén ka­pott tárgyak. Végezetül hivatko­zunk a Legfelsőbb Bíróság egyik irányelvére, miszerint az elvált házastárs, aki. az életközösség fennállásakor a saját vagyoná­ból a közös vagyont gyarapítot­ta. az anyagi rendezések során kérheti a felhasznált érték visz- szatéritését, feltéve, ha ez utób­bit kizáró tények nem nyernek bJzonyítást. Plattner Tibor né, Bugac: Elöl­járóban arról tájékoztatjuk, hogy a bedolgozó is — hasonlóan az egyéb munkaviszonyban állók­hoz — jogosult a nyereségrésze­sedésre, valamint a nyugdíjra. Családi pótlékot azonban csak akkor kaphat, ha a havi kerese­te eléri a félezer forintot. Ami a ruhaipari bedolgozóként törté­nő foglalkoztatását illeti, annak egyik alapfeltétele, hogy a je­lentkező legyen jártas a varrás­ban. Ha ön úgy érzi. hogy e kö­vetelménynek eleget tud tenni, keresse fel a Kecskemét i Házi­ipari Szövetkezet elnökét, Bor­sos Györgynét, aki készséggel ad felvilágosítást esetleges alkal­mazásával kapcsolatban. Ifj. Kovács István, Tiszaalpár: Kérdésére közöljük, hogy az iparban foglalkoztatottak nyug­díját a dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjrendszere, a tsz-' tagok nyugellátási összegét pe­dig a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nyugdíjbiztosítása alapján állapítják meg. Az előb­bi jogszabály szerint a nők az 55., a férfiak a 60., az utóbbi rendel­kezés értelmében a nők a 60., a fér­fiak pedig a 65. életévük betölté­sével vonulhatnak öregségi nyug­állományba. Fontos tudni, hogy ha a dolgozó nyugdíját a társa­dalombiztosítási nyugdíjrendszer alapján kéri megállapítani, ak­kor nem lehet figyelembe ven­ni a tsz-ben tagként eltöltött idejét. E mezőgazdasági tevé­kenység beszámítására oly mó­don van csak lehetőség, ha az ipari munkaviszonyok között öt évnél hosszabb a megszakftási idő, s az alatt volt szövetkezeti tag. Ilyenkor anélkül kell össze­adni a különböző időtartamokon át szerzett szolgálati időket, hogy a dolgozó újabb öt évet töltött volna munkában. Más a helyzet, ha az igénylő tsz-tagként kéri nyugdíjazását. Ez esetben nem­csak a termelőszövetkezeti, de az ipari munkaviszonyát is ala­pul veszik szolgálati idejének ki­számításánál. Végezetül arról tá­jékoztatjuk, hogy az említettek­nél részletesebb nyugdíjügy! in­formációt a megyei társadalom­biztosítási igazgatóságtól kaphat V. I„ Kiskörös: Kár hogy pon­tos nevét és címét nem közölte velünk, ezen adatok hiányában ugyanis nem áll módunkban foglalkozni a városi javitószol- gáltatást bíráló soraivaL Összeállította: Veiket Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom