Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
4 • PETŐFI NÉPE • .1974. január 5. Beszámoló taggyűlések után Egy éve múlt annak, hogy pártunk politikai bizottsága alapos, elemző munka után megtárgyalta az alapszervezetek helyzetét, munkájuk színvonalának fejlesztését. Azóta a megyei, járási és községi pártbizottságok, csúcsveze- tősegek, de az alapszervezetek vezetőségei is többet foglalkoznak a sok irányú feladatok teljesítésének elemzésével. Rendszeresen értékelik a kecskeméti járási pártszervek is az alapszervezetek munkájának különböző kérdéseit. Például beszámoltattunk több községi csúcsvezetőséget az alapszervezetek irányításáról és ellenőrzéséről. A pártapparátus gyakorlati munkájában első helyre került az alapszervezetekkel való helyszíni és konkrét foglalkozás. De megbíztunk negyven aktivistát is, hogy egy-egy kis létszámú alapszervezet munkáját segítse. Amiben előre léptek Most a beszámoló taggyűlések után a tapasztalatok ismeretében örömmel mondhatjuk, jelentősen előre léptek az alapszervezetek a pártmunka sok fontos területén. A várakozásnak megfelelően növekedett a párt vezető szerepének helyi érvényesítése, ezzel ösz- szefüggésben a pártvezetőségek és alapszervezetek tekintélye, s a kommunisták megbecsülése. Általában fellendült és konkrétabb lett a pártmunka. Jelentősen fejlődött a párttagság aktivitása, Napjainkban már szinte nincs oívan párttag a járás közel másfél száz alapszervezetében. akinek ne lenne személyre szóló pártmegbízatása. Ennek köszönhetően aktívabbak a pártcsoportok is. Rendszeresebb a munkájuk és jobban számonkérlk a párttagoktól feladataik teljesítését. Akad természetesen fogyatékosság is. Időnként hiányzik a helyi kérdések elemzése és a döntések társadalmi hatásának vizs- gálása az elvszerű kritika. Az alapszervezeti munka stílusa és tartalma jobban igazodik a változó körülményekhez, de még mindig érezhető a .Jelűiről várás”, a régi módszerekhez való ragaszkodás. A legtöbb alapszervezet munkájában kibontakozott az öntevékenység, a kezdeményező készség. Külötyijsen sokat fejlődtek ezen a téren a szabadszállási, az orgová- nyi párt alapszervezetek. s ez mondható el a lakiteleki Szikra Tsz alapszervezetéről is. A pártalapszervezetek belső élete. szervezeti rendje is sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Több vezetőségi ülést és taggyűlést tartottak. A következőkben a tartalmi munka fejlesztésére kell a figyelmet összpontosítani. Minőségi követelmények A pártépítés területén egyértel- műnen érvényesült a vonatkozó határozat végrehajtása, a minőségi követelményeket illetően is. A felvett, új párttagok több mint kétharmada fizikai dolgozó. A fiatalok felvételénél szinte minden esetben a KISZ-taggyűlés volt az egyik ajánló. A pártépítő munkában is élen jártak a tiszakécskei, kunszentmiklósi és szabadszállási pártszervezetek. Az alapszervezetek munkájának fejlődésében kiemelkedő szerepe van a vezetőségek reszortosainak. Sokoldalúbbá és alaposabbá vált tevékenységük, a reszortmunka irányítása, ellenőrzése. Rendszeres a beszámoltatás a járástól az alapszervezetekig. Különösen érezhető a fejlődés az oktatási, ifjúsági, nő- és gazdaságfelelősi reszortosoknáL de változás van az agitátorok és tömegszervezeti felelősök munkájában is. Sokat javult az alapszervezetek munkájának tervszerűsége. Féléves munkaterv alapján dolgoznak. A tapasztalatok szerint a kialakított napirendek még nem tükrözik eléggé a helyi igényeket, működési területük legfontosabb problémáit. Ebből is ered, hogy nem bírálják a népgazdasági érdeket sértő, vagy személyes érdekeket támogató döntéseket. Különösen szükség volna erre a munka szerinti elosztás szocialista elvének érvényesítése során. A vezetők premizálása kapcsán is tapasztalni még bizonytalanságot és részrehajlást, pedig az idevonatkozó megyei és járási párthatározatokra támaszkodhatnak. Az egységes cselekvés elvének érvényesítésében is fokozni kell még az alapszervezetek vezetőségeinek tevékenységét. Társadalmi tevékenység Évek óta kiemelkedő munkát tapasztalunk a községfejlesztést segítő társadalmi munkában a tiszakécskei. kunpeszéri és kerekegyház! pártszervezeteknél. A fellendülés útján járók csoportjához tartoznak Lajosmizse, Lászlóiéivá és Lakitelek párt- szervezetei is. A különböző kampánymunkában is sokat javult a pártszervezetek tevékenysége. Ilyen volt az őszön a nagyon sok gondot okozó szüreti munka lebonyolításában való részvétele sok párt- alapszervezetnek. Sikeres volt az alapszervezetekben a sajtó-, politikai folyóirat- és könyvterjesztés is. hiszen a terveket a járás pártszervezetei túlteljesítették. Ezzel ismét több százzal növekedett azoknak a párttagoknak és pártonkívüliek- nek a száma, akik naponta olvassák a pártsaitót. Változatlanul kiemelkedően fontos feladatunknak tartjuk a pártalapszervezetek munkájának továbbfejlesztésével való foglalkozást. Tevékenységük tartalmi színvonala döntően befolyásolja a párt határozatainak és politikájának megvalósulását. Ezért az alapszervezeteknek is még többet kell tenniük a határozatok végrehajtásának szervezéséért és az ellenőrzés fejlesztéséért. Fontos feladat a lakosság tájékoztatása, felvilágosítása és mozgósítása. A különböző beosztásban dolgozó vezetők segítése, ellenőrzése is több figyelmet érdemel, hiszen tevékenységük még eredményesebbé teheti a párt politikájának megvalósulását. Horváth Ignác járási első titkár Kecskemét — Baja — Zombor Község a hajdani buckákon Dalokról, prózában Üjévi beszélgetés Harangozó Terivel Milyen kár, hogy ezt az interjút nem lehet megzenésíteni! Így, csak szürke, prózai mondatok árulkodhatnak arról, hogy Harangozó Terinek ez az év — mármint az elmúlt év — is jól végződött: sok dallal. 18 fellépéssel egyetlen éjszakán! Énekesnő ennél szebb, szilvesztert nem is kívánhat magának! Es ami á fő: az 1974-es esztendő is biztatóan indul. — Először is: sok fellépés vár vidéken és Budapesten -«■ teríti ki maga elé a sebtében felvázolt téli programot. — Január 6-án a tv Sanzonról — sanzonra — című műsorában énekelek. és sok időt fogok tölteni a rádióstúdióban is. — Készül valami meglepetés a táncdalok kedvelőinek?, — Két új felvétellel már elkészültem, az egyik Fóthy—S. Nagy: „Hiányzik nagyon”. a másik, Mészáros Ágnes: „Aki boldog” című dala. Január új slágerei: W olf—Fülöp: „Megjöttem, nem hoztam semmit...” és Máté— S. Nagy: „A csillagok út.ia vár”. Számomra Is szép ajándék Diana Ross nagy lemezének egyik száma, címe: „Szenvedéllyel gyűlöllek”, ezt valószínűleg kis lemezre is felveszi a Hanglemezgyártó Vállalat. — A második nagylemeze mikorra várható? — Sajnos, talán csak 1975-re lesz belőle valami. A múlt század nyolcvanas éveiben megnőtt a föld iránt az érdeklődés. Elhagyatott pusztákat parcelláztak vállalkozó szellemű emberek, vagy éppen a kincstár megbízottjai. A filoxera- vésztől vagy más természeti csapástól sújtott területekről nagy csapatokban keltek útra az élet árnyékos oldalára szorult nincstelenek. A reménységes jövőért vállalták a kínzó bizonytalanságot, a kezdet iszonyatos terheit. A Balatonfüredről a mai Helvéciára igyekvőkkel szinte egy- időben kelt útra Eszak-Bánát árvíz pusztította falvaiból kétszáz kocsival a szegénység, hogy a Zombor közelében levő Puszta Kulán próbálja megalapozni jövendőjét. Nehéz harc előzte meg az indulást. Fájó volt a búcsúzás a szülőföldtől. A földesúr ellenállt. Ragaszkodott a filléres munkaerőhöz, zsellérei verejtékéhez. Végül két végsőkig elkeseredett parasztember Bécsbe utazott és magától Ferencz Józseftől szerzett távozási enge- delmet. Két és félnapi szekerezés után érkeztek az „ígéret földjére”. Az első telet kukoricaszárból, nádból készült kunyhóban kínlódták át. Hamarosan tanító is került és Gyulafalva néven alapított község népe a lösztalajon virágzó gazdaságot teremtett. ><< A hajdani buckák helyén fás, jómódú, szép község dicséri az emberi szorgalmat és teremtő buzgalmat. Húsz—harminc méter széles utcák, jóarányú két— háromszobás házak. Mindegyik tetején a kor jelképeként többágú tv-antenna; fülek-szemek a a nagyvilágba. A községi szkupstina elnöké, dr. Jankovics József az új művelődési házban fogadta a „képernyőről Is ismert” vendégeket A község 2700 lakosa szinte eszményi körülmények között töltheti itt szabad idejét. Láttunk tiszta, hangulatos klubszobákat, tágas színpaddal ellátott, több mint négyszáz személyes nagytermet könyvtár- és olvasószobát tágas, táncmulatságok rendezésére alkalmas előteret. Itt valóban igényelték a helybéliek ezt a palotát. A község színjátszói messze földön kedveltek voltak és zenekarukkal is joggal büszkélkedtek. Az öntevékeny csoport most is működik. Rajtuk kívül a szabadkai színház magyar társulata szórakoztatja főként a telecskeieket. A díszítőművész-szakkör is több éves múltra tekinthet vissza. * Az előadás előtt a könyvtárat is megnéztük. Példás rendben majd négyezer kötet a polcokon. Főként a gyerekek, meg az idősebbek olvasnak. Jókai, Verne, Rejtő áll a népszerűségi lista élén, de kedvelik a történelmi tárgyú könyveket, az útleírásokat és az orosz klasszikusokat. A rokonszenves könyvtáros néni elmondja, hogy hetente 21 órát tartanak nyitva, ö a helyi könyvbizományos is. A csípős hideg és egy, a fél falut érintő haláleset ellenére majdnem telt ház előtt kezdik a kecskeméti színészek Kertész Ákos Névnap című színművét. Érződik, hogy a közönség szereti a színházat, együtt él, játszik a darabbal. Bejön minden poén, érzékelnek minden gesztust. Jókedv, taps... A kitűnő vacsora után vendéglátóink meghívnak néhányunkat az egészségházba. Csodájára járFEKETE JÓZSEF 0 A községről készített könyv címlapja. nak a fél Vajdaságból. 1957-ben került ide egy fiatal, törekvő orvos, aki kovászként élesztette az emberek vállalkozókedvét. Munkát és pénzt ajánlottak föl azért, hogy minden házba bevezessék a vizet, a villanyt, kövesutat építsenek. És bővítették az egészségházat. Felszerelték korszerű vizsgáló eszközökkel. A nagyszerű berendezésnek, a községi orvos jó hírének köszönhető, hogy messze földről ide járnák a betegek. Az egészségügy! állomás dolgozói rengeteget dolgoznák, de nem sajnálják a fáradságot. A más körzethez tartozó betegek gyógyítási költségeit ugyanis intézményük kapja és így lehetőségük van a folyamatos modernizálásra. Természetesen a forgalommal arányosan keresetük is növekszik. A községi orvos, dr. Jankovics József tekintélyét bizonyítja, hogy évek óta a helyi tanács elnöke. Az ő ösztönzésének és anyagi támogatásának is köszönhető, hogy Fekete József iskolaigazgató megírta a ■ község történetét és jelenét bemutató tartalmas, színvonalas könyvet. Főként -a telecs- kei dombvidékre vonatkozó fejtegetései érdekesek. * A szerző bízik abban, hogy a nyugtalanító jelenségek ellenére a község tovább fejlődik és gondtalan örömmel üli meg majd fennállásának századik évfordulóját. Egyelőre csökken a lakosság. Az iskolába száz gyerekkel kevesebb jár, mint tíz esztendeje. (A tanítás kizárólag magyar nyelvű,),, A családok itt is kisebbek és az urbanizáció hatása a Vajdaságban is érvényesül. A Tito marsall, a Dózsa György, az Októberi Forradalom, a Rá- tarska, meg az Ady Endre utcából és a többiből sokan dolgoznak a közeli nagyvárosokban és Nyugaton, főként a Német Szövetségi Köztársaságban. Az előadás után, másnap délután hazafelé tartva természetesen elbeszélgettünk a látottak- ról-hallottakrúl. A kulturális fejlődés íve ott sem töretlen. Nekik is vannak gondjaik. Főként a híg „olvasmányirodalom”, a revolvere^ vitriolos, meztelenkedő nyugati filmáradat terpeszkedése nehezíti a közművelődés ottani munkásainak dolgát. A zombori, a telecskei jó példák azt bizonyítják, hogy az igényes, a kor fejlődésirányába ható művek, törekvések vannak túlsúlyban. A mi dolgunk az volt, hogy a jót, az ösztönzőt figyeljük, a követésre méltó kezdeményezéseket. Találtunk ilyeneket bőségesen. Heltai Nándor — Miért? Kevés talán az igazán jó sláger? Az olyan például, mint a „Mindenkinek van egy álma” volt. amely- lyel néhány éve egy csapásra ismert és népszerű lett... — Nem szeretek panaszkodni. Az igaz, hogy az 1969-es fesztivál óta. amikor a ..Szeretném bejárni a földet...” című dal a második lett, s én pedig megkaptam a legjobb előadónak kijáró díjait, egyszer sem jutottam igazán nekem való énekszámhoz. Az első nagylemez sem szerzett maradéktalan örömet. Először is; nem tetszett a borítója. A példányszámot is kevesli és joggal: olyan gyorsan elfogytak, hogy most már salát magának sem képes valahol legalább' egyet felkutatni!. A lemez címének köszönheti „új nevét”: Bim-bam Teri! Ennek viszont örül. Kedvesnek tartja, s az is. — Nagyon jó érzés volt kézbe venni az eslső olyan kislemezemet, amelynek egyik oldalán két francia pásztordal. a másikon két virágénak szerepel. Februárban több fővárosi KISZ-klub is meghívott, hogy Benkő Dániel lantkíséretével virágénekeket halljanak tőlem, erre .különösen büszke vagyok — Ez azt jelenti, hogy hűtlen lesz a tánczenéhez? — Szívesen kísérletezem az egyéniségemnek megfelelő, új műfajjal. Legszívesebben beatet énekelnék. nagyon szeretem, de nem illik hozzám. Ebben a műfajban csak lelkes közönség vagyok Őszinte csodálója például Kovács Katinak. — A pályatársak sikereire nem féltékeny? — Nem vagyok sem irigy, sem gyűlölködő természetű. Talán, mert soha sem pályáztam a legelső helyre. Énekelni szeretnék. Jól —. s ez egyedül rajtam múlik. Sokat — és ebből sincs hiány. — Barátok? — A hajdani osztálytársak, Bátyáról. Vagyunk néhányan a fővárosban és tartjuk ápoljuk a gyerekkori barátságot. Nincs ennél szebb, megbízhatóbb kötelék. — Mit üzen haza a megyébe. Bátyára? — Boldog új évet kívánok mindenkinek. Ez így nac Pn prózai an hangzik, pedig Harangozó Teri hangja akkor is kellemesen cseng, akkor is dallamos, ha egyszerűen csak beszél. Jó hallgatni. Remélhetőleg erre bőven lesz alkalom 1974- ben... Vadas Zsuzsa Papp Zoltán T .onPQn a; JJvUvOU az Lagsorba O Bárányos Eszter Pestről jött le a húgát meglátogatni. Kiszikkadt öreglány volt, akinek abban a feneketlenül nagy városban se kutyája, se macskája. Jött, mert nagyon vágyott már emberek közt lenni, akik hózzá tartoznak. Meg a hasznosat össze akarta kapcsolni a kellemessel is: néhány napos itteni nyaralással. Laczkóné, a húgát mindig szívesen fogadta. Sajnálta is, szerette is, meg aztán úgy gondolta, két hét nem a világ, hamar eltelik, és utána majd visszazökkennek újra a régi életritmusba. Addig azonban mindenesetre a gyerekeket elküldték a nagymamához, férje áthurcolkodott a kisszobába, ők meg ketten a nővérével a nagyobbikbem aludtak. Esténként többnyire sokáig beszélgettek. Gyerekkorukról, a régi udvarlókról. Ráadásul a legutóbbi este ittak is. Laczkó hozott egy kis kontyalávalót. Szívélyessége és adakozó kedve mögött ugyan némi önzés és számítás is rejtőzött — későn jött ugyanis haza, sokáig elmaradt egy vállalati buli miatt és kissé kapatos is volt —,. dehát ettől az ital, amit magával hozott, még nagyon jól esett. Még a férj is megkóstolta. Igaz, vesztére, mert perceken belül elálmosodott tőle. Mikor behúzta maga mögött az ajtót, neje nem is átallotta megjegyezni: — Na, ez most úgy fog aludni reggelig, mint akit fejbe vertek. Mindig így szokott, ha iszik. — Sűrűn? — kíváncsiskodott a nővér. — Még csak az kéne! Majd adnék én neki! — csattant föl Laczkóné. A téma mindenesetre kimerít- hetétlennek ígérkezett. Úgyhogy az elfogyasztott italtól némiképp fölhevült állapotban még hosszú ideig elbeszélgettek, tüzetesen kielemezve a férfiúi viselkedés- módok legkülönfélébb változatait. Laczkóné arra riadt fel, hogy nővére kétségbeesetten markolja a vállát — ujjai egészen belemélyedtek bőrébe-húsába —, rázza őt és elfúló hangon suttogja: — Valaki járkál lent a földszinten. Húgát a legmélyebb álmából verte fel. Persze, hogy nem túlságosan lelkesedett a nagy felfedezésért. — Járkál hát — mondta, miközben hatalmasat ásított. — Mért ne járkálna? Ott lakik. Hát nem tudtad, hogy a földszinten is laknák? A nővér nem tudta. így ezzel tulajdonképpen le is zárult a dolog. Laczkóné i6 csak a szokás kedvéért fülelt bele ebbe a mély éjszakai csöndbe. Valóban járkáltak lent. Pontosabban: nyilván egy valaki járkált. ;Épp az ő szobájuk alatt. — Na aludjunk — mondta nővérének és átnyúlt hozzá, hogy megsimogathassa az arcát. — Te pedig nyugodj meg. Ha mindentől így megijedsz, nem lehetnek túlságosan jók az idegeid. — Igazad van. Be is veszek egy nyugtatót. Ami gyorsan hathatott is, mert Laczkóné néhány perc múlva már hallotta, milyen egyenletesen lélegzik, ami a nyugodt álom félreismerhetetlen jele. Neki azonban ugyancsak kiment az álom a szeméből. Próbált erre, arra gondolni. Aztán, ahogy gyerekkorában csinálta, számolni kezdett. Már hetvennél tartott, amikor újra zajt hallott. Mintha lent a földszinten valamit elhúztak volna a helyéről. Egy bútordarabot, vagy más nehéz dolgot, ami súlyánál fogvást szívósan tapad a padlóhoz, és 'csikorog az elmozdításnál. — Na, ezeknek a Feketééknek sincs jobb dolguk — morfondírozott magában. — Éjnek évadján jut eszükbe átrendezni a lakást! Még ilyet! Hirtelen összerezzent. De hiszen Feketéék nincsenek itthoni Tegnapelőtt indultak el autóval Lengyelországba. Visszafordultak volna? Nem, az lehetetlen! Csak látták volna őket. Különben is, az autó itt szokott állni mindig a ház előtt... Egy pillanat alatt hatalmába kerítette a félelem. Lélegzetét visszafojtotta, moccanni se mert. Miközben nővére békésen szuszogott alig kartávolságnylra tőle a nagy dupla rekamié túlsó régiójában, ő bámult bele a sötétbe és szívdobogva várta, hogy újra toppanjanak a léptek. De egy ideig semmit nem hallott. Később meg valami olyan zajt, ami szénlapátolásra emlékeztetett. Nem volt túl erős, nem is tudta pontosan megállapítani, hogy alulról jön^e vagy oldalról, de ijedtsége rögvest elszállt, amikor azon gondolkodott el, hogy miféle tolvaj is lehet az, aki nyáron szenet akar lopni?... Ráadásul később még ez a'távoli zörej is elcsendesedett. S ő hiába fülelt még sokáig, egyetlen, a földszintről> érkező hangot sem tüdőit elkapni. Míg végül figyelme elernyedt, és a nagy félelmet követő gyors ellazulás hatására mély álomba merült. Reggel a nővére ébresztette. Sápadt volt Kócos. — Hallod, megfájdult a fejem. Nem ittunk mi túl sokat tegnap este? Laczkóné eltűnődött rajta; tényleg, mennyit is ittak. S mint* hogy a nővére semmit nem szólt az éjszakai közjátékról, kezdett ő is hinni abban, hogy nem történt semmi. Álmodta az egészet. Pityókásan. (Folytatjuk)
