Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 293. szám Ára: 90 fillér 1973. december 15. szombat Púja Frigyes = hazánk új külügyminisztere A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége együttes javaslatára Péter Jánost — érdemei elismerése mellett, más fontos közéleti megbízatása miatt — felmentette külügymi­niszteri tisztségéből. Púja Frigyest felmentette kül­­ügyminisztériumi államtitkári tisztségéből és megválasztotta kül­ügyminiszternek. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Marjai Józsefet kül­­ügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. * Púja Frigyes külügyminiszter Losonczi Pál. a7 Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali es­küt. Az eskütételen ielen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára és Péter János. 100 MILLIÓS BERUHÁZÁS KALOCSÁN Korszerű üzemmé fejlesztik az EKA gyáregységét Elutazott Budapestről a DVK küldöttsége • Dr. Nguyen Huu Tho és Losoncit Pál a repülőtéren. (MTI Foto—Szebellcdy Géza felv.—KS) Pénteken délelőtt elutazott Bu­dapestről a Dél-vietnami Köztár­saság küldöttsége, amely Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget dr. Nguyen Huu Tho a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front Központi Bi­zottsága Elnökségének elnöke, a Dél-vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormánya mel­lett működő tanácsadó testület el­nöke vezette. A delegáció tagja volt Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter is. A ma­gyar—vietnami tárgyalásokról tegnap közös közleményt adtak ki. A testvéri vietnami nép kül­dötteit meleg, baráti szeretettel, ünnepélyesen búcsúztatták a Feri­hegyi repülőtéren. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára Cseterki La­jos. a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára. Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesz­tési miniszter. Ott volt a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának több tagja, és sok más személyiség. A Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége a hivatalos látogatás és a program befejeztével néhány napig vidéken pihen. (MTI) Békemozgalmunk feladatai Ülést tartott az Országos Béketanács # Ma sem számít korszerűtlen­nek az EKA kalocsai gyáregy­sége. Az ország minden részét innen látják el belsőtéri lám­patestekkel. Képünkön a sza­lag elején dolgozó Malomsoki Katalin megkezdi a szerelést. • • A festőműhely sem elavult, csak éppen már nem képes kiszolgálni az állandóan nö­vekvő igényeket. A jelenlegi kézi készülékek helyett auto­mata festőberendezéseket ál­lítanak majd üzembe. Fényképezte: Pásztor Zoltán Kilenc éve annak, hogy az EKA gyáregységet létesített Kalocsán. Az új üzemnek nagy szerepet szántak a termelési tervekben, mert a budapesti gyárat — hely hiányában — bővíteni már nem lehetett. A belsőtéri lámpatestek gyártásával bízták meg a Bács- Kiskun megyei üzemet, ám az árucikk iránti kereslet növekedé­se miatt hamarosan az is szűk­nek bizonyult. Ekkor vette át az EKA a Cementipari Vállalat te­lepét és fejlesztette ki jelenlegi gyáregységét. 1966 óta fokozato­san bővítették az üzemet. 1969- ben alkatrészgyártó műhely, 1970- ben szerelőcsarnok épült, ame­lyeket már úgy terveztek mee, hogy a későbbi fejlesztések során összekapcsolhatók, s a technoló­giai folyamatok egységes rend­szerbe foglalhatók legyenek. Az évekkel ezelőtt kidolgozott fejlesztési elképzelések helyesnek bizonyultak. Jól tükrözik ezt a termelési adatok is. Míg ugyanis 1964-ben — az indulás évében — 26 millió forintos termelési ter­vet kapott a gyáregység és 40 mil­liót teljesített, addig 1967-ben már 100 millió feletti, az idén pedig 370 millió forintot megha­ladó termelési értéket produkál. Jellemző, az üzem fejlesztésére, hogy az 1966 óta már nem exten­­zív, hanem intenzív iellegű. Míg például 1964-ben a gyáregység 120 dolgozója 40 millió forint ér­tékű árut termelt, jelenleg a 370 millió forintos termelési értéket 650-en nyújtják. Tehát megköze­lítőleg tízszeres termelésmennyi­séget ötszörös létszámmal értek el. Ez annál is fíevelemreméltóbb, mert az első években csak össze­szereléssel foglalkoztak. 1969 óta pedig az alkatrészgyártás is Ka­locsán történik. A Villamosberendezés és Ké­szülék Művek most ismét elérke­zettnek látja az időt. hogy az EKA-gyár kalocsai gyáregységét tovább fejlessze. Az elkövetkező években mintegy 100 millió fo­rintos beruházással bővíti az üze­met. A program szerint 1978-ra felépül az új 4000 négyzetméte­res nagycsarnok, amelyben már szoros technológiai sorrendben folyik majd a termelés. Miután szó van arról, hogy a belsőtéri mellett a külsőtéri lámpatestek gyártását is idetelepítik, az új profilhoz szükséges forgácsoló­műhely ugyancsak az új csarnok­ban nyer elhelyezést. Elhatároz­ták, hogy a város környékén bé­relt raktárakat felszámolják, ezért a beruházás keretében két új raktárt is építenek. A 100 millió forint értékű be­ruházásból csaknem 70 millió fo­rintot a korszerű gépek, berende­zések vásárlására és beszerelésére költenek. A termelés bővítésének például máris gátja, hogy a festő­műhely teljesítményét növelni nem lehet. Ezért több kül- és bel­földi cégtől kértek árajánlatot korszerű automata festőberende­zések szállítására. A cél az, hogy a kalocsai gyáregység évi egy­millió négyzetméter festőkapaci­tással rendelkezzen. Amire pedig máris megállapo­dás történt az egy 315 tonnás présgép leszállítása, amely lehe­tővé teszi, hogy egy művelettel végezzék el azt, amit eddig négy géppel végeztek. Ezzel egyébként nemcsak többszörös termelékeny­ség-növelést érnek el, hanem olyan technológiákat is tudnak alkalmazni (például mélyhúzás), amelyekre eddig berendezés hiá­nyában nem volt lehetősét. Az anyagmozgatás korszerűsítéséről sem feledkeztek meg a beruházá­si program készítői. A belső szál­lításokat konvejor pályákkal, ra­kodólapokkal és emelővillás tar­goncákkal bonyolítják majd le. A tervezés már folyik, a beru­házás előkészítése eléggé előreha­ladott állapotban van. Amikor elkészül az új üzem, a számítá­sok szerint 80 százalékkal növek­szik majd a kalocsai gyáregység­ben a termelékenység. A munkás­létszám 950 körül alakul majd és 700 millió forint értékű árut ter­melnek. A kalocsaiak az elmúlt kilenc év alatt többször kapták meg az Élüzem, a Kiváló gyár­egység címet. Ez biztosíték arra, hogy fiatal szakember és szak­munkás kollektívája a jövőben is meg tudja oldani a ráháruló feladatokat. N. O. Pénteken az Országház vadásztermében Kállai Gyu­lának, a Politikai Bizottság tagjának, a Népfront Or­szágos Tanácsa elnökének, a békeszerető erők világ­­kongresszusán részt vett magyar küldöttség vezetőjének elnökletével ülést tartott az Országos Béketanács. Az ese­ményre meghívták az Országos Béketanács, a moszkvai világ­­kongresszust előkészítő magyar nemzeti bizottság és a szovjet fővárosban járt delegációnk tagjait. Két téma szerepelt napirenden: a békeszerető erők moszkvai vi­lágkongresszusáról szóló jelentés és a magyar békemozgalom to­vábbi munkájának irányelvei a VIII. magyar békekongresszus és a moszkvai világkongresszus ál­lásfoglalásaiból adódóan. Az ülés részvevői előzőleg írásban meg­kapták ezeket a tájékoztató anyagokat. Kállai Gyula megnyitójában egyebek között hangsúlyozta: — A magyar delegáció és egész békemozgalmunk nevében elismerésünket fejezzük ki moszkvai házigazdáinknak azért, mert otthont adtak egy olyan kongresszusnak, amelyre az ENSZ-tagállamainál több or­szágból sereglettek össze, mert kiválóan biztosították a tanács­kozások, a viták és a baráti esz­mecserék minden feltételét. To­vábbá azért is, mert a kongresz­­szus tartalmi munkájának erő­sítésére, súlyának növelésére is megtettek mindent. Ilyen gesz­tus volt mindenekelőtt az, hogy a kongresszuson megjelent a szovjet párt és állam számos vezetője, köztük Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára. Nagy jelentő­ségű beszédében fejtette ki Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben. — A moszkvai tanácskozás — mint ismeretes — elnevezésében nem viselte ugyan az antiim­­perialista jelzőt, de munkájának tartalmában annál inkább ki­domborodott, hogy a békéért va­ló harc elválaszthatatlan az im­perializmus elleni küzdelemtől. A Haladó emberiség soraiban erősödik az a felismerés, hogy a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség ereje a béke legfőbb biz­tosítéka, a békéért folytatott tömegmozgalmak szilárd bázisa, s hogy a Szovjetunió és a szocia­lista közösség nélkül, vagy éppen ellenére, nem lehet békepolitikát folytatni. A kongresszuson nagy hang­súlyt kapott a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politi­kája, amely — bár sok még az ellenzője — megállíthatatlanul halad előre. Kállai Gyula megnyitója után a Béketanács a békeszerető erők moszkvai világkongresszusáról szóló beszámolót vitatta meg. Az írásos jelentés rámutat, hogy a világkongresszuson 143 országból 3300 küldött vett részt. A kong­resszust 29 államfő, illetve kor­mányfő. párt- és kormányképvi­selő üdvözölte, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. A világ népei első közgyűlé­sének nevezte a békeszerető erők moszkvai világkongresszusát Romesh Chandra, a BVT főtit­kára, mert a világ közvélemé­nyének korábban ilyen széles körű képviselete még nem ta­lálkozott. A kongresszus célja — éppen e körülmények figye­lembevételével — az volt, hogy a nemzetközi helyzet változásait é.s a nemzetközi békemozgalom helyzetét felmérve mozgósítsa és bizonyos fokon összekapcsolja mindazokat az erőket, amelyek készek cselekedni a békéért, a nemzetközi biztonságért és le­szerelésért, a nemzeti függet­lenségért és együttműködésért. A világkongresszus légköré^ nek fontos jellemzője volt, hogy a legkülönbözőbb politikai áram­latok képviselői azt keresték, ami' összekapcsolja őket és ami­ben megvalósítható az együtt­működés. Ezen a bázison szüle­tett meg a nemzetközi össze­kötő bizottság a további együtt­működés fenntartása, a béke­mozgalom eredményeinek, ta­pasztalatainak népszerűsítése céljából. Ebben az 59 tagú nem­zetközi testületben a magyar békemozgalom is képviselve van. A moszkvai tanácskozás ple­náris ülésein túl a bizottságok munkájában is sokrétű párbe­széd zajlott le a különböző tár­sadalmi rétegekhez tartozó, kü­lönböző politikai állású, helyzetű küldöttek között. Nagy segítséget nyújtottak a bizottságok mun­kájához az előre elkészített alap­­dokumentumok. Különösen nagy érdeklődés volt tapasztalható a békés egymás mellett élés, a nemzetközi biztonság, a társa­dalmi haladás és az emberi jo­gok. a Közel-Kelet, a fejlődő országok kérdéseivel és az ázsiai békével, biztonsággal fog­lalkozó bizottságok munkája iránt. A magyar delegáció aktí­van részt vett mind a 14 bizott­ság munkájában. Küldöttségünk vezetője, Kál­lai Gyula a világkongresszus el­ső plenáris ülésén szólalt fel: a békés egymás mellett élés kér­déseiről ismertette a magyar ál­láspontot, amely nagy tetszést aratott. A záró plénumon 14 bi­zottságból háromnak a jelenté­sét magyar képviselők — dr. Bognár József. Hargita Árpád és dr. Kende István — terjesz­tették elő. öt bizottság elnöksé­gében. illetve szerkesztő bizott­ságában vettek rész magyar kép­viselők. Delegációnk valameny­­nyi bizottság munkájába bekap­csolódott, küldötteink mindenütt kifejtették véleményüket, így összesen 22 magyar felszólalás hangzott el és három felszólalást nyújtottunk be írásban. Dr. Pál Lénárd a jelentéshez kapcsolódóan elmondta: — A békeerők világkongresz­­szusán általános volt az a vé­lemény, hogy a kongresszus je­lentőségét rendkívüli mértékben megnövelte, hatását megsokszo­rozta Leonyid Brezsnyev beszé­de. Ezt a megnyilatkozást nem­(Folytatás a 2. oldalon.) Készülődés az évzáró számadásra Mérleget készít Bács-Kiskun megye mezőgazdasága. Az ál­lami gazdaságokon kívül 16G termelőszövetkezet, 65 szakszö­vetkezet, 7 mezőgazdasági közös vállalkozás és 2 halászati tsz pénz- és számviteli szakemberei dolgoznak az 1973. év terme­lési adatainak összesítésén, elemzésén. A leltározó bizottsá­gok, becslések szerint 7 milliárd forint értékű álló- és forgó­eszközt vesznek számba, negyedmilliárd forinttal többet az előző évinél. A gazdasági mérlegek, ered­ménybeszámolók a jövő év első hónapjaiban készülnek el. Az elő­zetes információs adatok azonban már most tükrözik a megye sok­rétű mezőgazdaságának fejlődését. Eszerint a negyedik ötéves terv­ben vállalt feladatokat időarányo­san teljesítik a gazdaságok. Egyes ágazatokon belül a ^vártnál gyor­sabb a termelés üteme. Sertés­húsból például háromszor több árut kapott innen az ország, mint 1970-ben. Ehhez az egyre szako­sodé szántóföldi növénytermelés adja a produktumot: az aszályos év ellenére ez évben is 2—3 má­zsával nőtt a kukorica hektáron­kénti hozama. összességében a kertészetek is jó évet zárnak. A homoki szőlő­­termelő gazdaságok az utóbbi évek leggazdagabb bortermését szűrték le. Először érték el, hogy a hozam fedezte a nagyüzemi szőlőtermelés megnövekedett költ­ségeit. Eredményes esztendőt je­gyeztek fel a paradicsom, és a fűszerpaprika-termelő gazdaságok is. Az utóbbi rekordnak számit: 70 mázsa fűszerpaprika termett hektárónként. Az egyéb zöldség­félék. főleg az étkezési paprika és a burgonya, termelése még mindig a követelmények mögött marad. Lassú a termelésfelújítás üteme, amihez hiányoznak a meg­felelő fajták is. A számadással egvidőben ké­szül a következő év mezőgazda­­sági tervfeladata. Az országellá­tó, élelmiszertermelő megyében az állattenyésztés és a kertészeti kul­túra továbbfejlesztése a cél. Több mint 20 000 hektárra bővített zöldségkertészetekben foglalkoz­nak árutermeléssel, s társulásos alapon korszerűsítik az üzemágat. Segítik a húsprogram megvalósí­tását. ami az országos átlagnál eddig is gyorsabb ütemű volt a megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom