Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé kisebb esővel, havas esővel. A mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél pénteken megerősödik, helyenként viharossá fokozódik és északnyugatira fordul. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz 3, mínusz 3 fok között, legmagasabb nappali hő mérséklet 4—9 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! frw PETŐFI NÉPE _AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 286. szám Ára: 90 fillér 1973. december 7. péntek A magyar sajtó napján J enin — akinek a párttagsági könyvében ez a bejegyzés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik alapvető eszközének tekintette a kommunista sajtóorgánumokat. A magyar Sajtó napját a Vörös Újság megjelenésének évfordulóján ünnepeljük. Külön nyomatékkai kell erre ma hivatkozni, hiszen éppen ötvenöt éve, hogy 1918. december 7-én megjelent az első magyarországi kommunista lap, a Vörös Újság első száma. A Vörös Újság a magyar munkásosztály forradalmi eszméit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek akaratát juttatta kifejezésre. Hagyománya vezérelte az illegalitás súlyos éveiben a kommunista újságírást, elsősorban az illegális Szabad Népet, amelynek példája szintén azt bizonyítja, hogy minden zsarnokságon győzedelmeskedő hatása és ereje van az igazság szavának, a kommunista újságírásnak! Kegyelettel emlékezünk e napon a kommunista sajtó nagy mártírjára, Rózsa Ferenc elvtársra, akinek hősiességét Ady Endre szavaival fejezhetjük ki leghívebben: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha százszor tudtak bátrak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.” A kommunista sajtóval együtt ** számon tartjuk a magyar sajtó minden haladó hagyományát. Tisztelettel szólunk a Pesti Hírlapról, amely 1841 januárjában jelent meg először, s amelynek csaknem minden jelentősebb cikke Kossuth-tól származik; Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Újsága címen az akkori forradalmi korszak legjellegzetesebb sajtóterméke volt. Megbecsüléssel forgatjuk, olvassuk, idézzük Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Bálint György publicisztikáit, riportjait, jegyzeteit. A mai magyar sajtó nemcsak ápolja nemes hagyományait, hanem azok nyomdokain haladva végzi mindennapi dolgát, elődei tetteihez méri eredményeit, tennivalóit. Példa nélkül álló a magyar sajtó történetében, hogy ma már tizenkilenc megyei és két városi pártlapunk jelenik meg mintegy kilencszázezer példányban. Megyei újságaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mindarra, ami a helyi közvéleményt, az~ adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, ugyanakkor osztozik az országos gondokban, örömökben is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése óta eltelt esztendő a politikai élet rendkívül aktív, termékeny időszaka volt. Megyei újságaink jól tükrözik a gazdasági, politikai és ideológiai életünkben végbemenő pozitív folyamatokat, mindinkább felszínre hozzák a tömegek alkotó gondolatait, kezdeményező készségét. Tudatosítják közvéleményünkben, hogy szocialista fejlődésünk további menetét mindenekelőtt a munkásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvényesülése, felelősségérzete, hangulata és tettrekészsége határozza meg. Abban, hogy mindenütt — az ország legtávolabbi szögletében is — helyesen értelmezzék, jól hajtsák végre pártunk politikáját, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a helyi, a megyei ék o városi újságok tevékenysége. lK/f egyei lapjaink ma mársokkai érdekesebbek és olvasmányosabbak, mint az elmúlt esztendőkben voltak. Hangjuk őszinte és egyértelmű. Vonzerejüket és érdekességüket az is növeli, hogy egy részük a legmodernebb nyomdatechnikai eljárással készül. Természetesen a tetszetősebb kivitel csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a mondanivaló is magvas, tartalmas. A mondanivalót elsősorban a téma teheti gazdaggá. Erről külön hangsúllyal szólt Kádár János elvtárs a kommunista újságírók két évvel ezelőtt tartott aktívaülésén. „Általában az a jó témameghatározás — mondotta a Központi Bizottság első titkára —, amikor összetalálkozik az, ami a központi irányító szerveket és az adott terület irányító szerveit foglalkoztatja, valamint amit a tömegek is igényelnek. Mindennek valamiképpen szinkronba kell kerülnie. Ha nincs szinkron, baj van és elő kell segíteni, hogy ez a szinkron létrejöjjön. Tehal ha a tömegek nem eleget foglalkoznak azzal, amivel a vezetés, akkor ezen segíteni kell: propagálni a vezetes által napirendre tűzött témákat. Ha viszont a vezetés nem törődik eleget azzal, ami a tömegeket foglalkoztatja, akkor a vezetést kell segíteni és arra szorítani, hogy megbirkózzék ezekkel a kérdésekkel...” • Nem könnyű feladat megteremteni az újság hasábjain ezt a szinkront. De a forradalmi magyar sajtó legnagyobb hagyományai megannyi példával mutatják a követendő módszereket. J\/fa, a magyar sajtó napján ***■ közvéleményünk azt kívánja a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóitól, hogy továbbra is hatásosan tevékenykedjenek közös céljaink, a szocializmus építése, az ország gyarapodása érdekében. K. F. Budapesttel Ismerkedtek vendégeink Lelkes hangulatú magyar—bolgár barátsági nagygyűlés az Egyesült Izzóban A testvéri bolgár nép küldöttei, a hivatalos, baráti látogatáson Magyarországon tartózkodó magas rangú bolgár vendégek csütörtökön délelőtt Budapest nevezetességeivel, látnivalóival ismerkedtek. Sztanko Todorovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, Zsivko Zsivkovot, a BKP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Andón Trajkovot, a BKP Központi Bizottságának póttagját, a külügyminiszter első helyettesét és Sztoio Sztanoevet, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetét a városnézésre elkísérte dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A bolgár párt és kormányküldöttség tagjai elsőként a Metró egyik szakaszát tekintették meg. A városnéző körséta következő állomása a budai vár, a Mátyás templom volt. Dr. Fábián János kanonok ismertette a nagy múltú templom történetét. Dr.. Horváth Miklós főigazgató ajándékokat nyújtott át a bolgár párt- és kormányküldöttség tagjainak, Sztanko Todorov elismerő sorokat jegyzett a történeti múzeum vendégkönyvébe. A bolgár párt- és kormányküldöttség délután ellátogatott az Egyesült Izzóba. A vendégek Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Katona Istvánnak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének társaságában érkeztek az üzembe. Itt dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbizottság első titkára, Mezősi János kerületi tanácselnök, valamint Dienes Béla vezérigazgató és az üzem műszaki, politikai vezetői, a helyi társadalmi szervek képviselői fogadták meleg szeretettel a látogatókat. A vállalat vezérigazgatója ismertette az Egyesült Izzó történetét, munkáját, majd a vendégek üzemlátogatáson vettek rész. Az üzemlátogatást követően a bolgár párt- és kormányküldöttség az Egyesült Izzó sportcsarnokában magyar—bolgár barátsági nagygyűlésen találkozott a gyár és más újpesti üzemek dolgozóinak képviselőivel. A nagygyűlést az MSZMP Budapesti Bizottsága rendezte. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, Zsivko Zsivkov, Penju Kiracov, a BKP KB titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a Központi Bizottság első titkára titkárságának vezetője, AndonTrajkov és Sztoio Sztanoev.' Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminisztériumi államtitkár és Böjti János, hazánk szófiai nagykövete. Tagja volt az elnökségnek a kerületi pártbizottság és tanács, a? Egyesült Izzó több vezetője és számos élenjáró dolgozó. A termet megtöltő sok száz dolgozó meleg ünneplésben részesítette, hosszas tapssal köszöntőt, 'te a magyar és a bolgár államférfiakat. Felcsendült a bolgár és a magyar himnusz, majd Németh Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében mondott megnyitót. Köszöntötte a nagygyűlés részvevőit Ezután Kádár János es Todor Zsivkov mondott beszédet. AZ ÁRUELLÁTÁSRÓL, A FOGYASZTÓI ÁRAKRÓL a jövő esztendei költségvetésről tanácskoztak Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői Tegnap délelőtt Kiskunfélegyházán, a városi tanács épületében tartotta ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. A jelenlevőket Ispánovits Márton, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte, külön üdvözölte Nyers Rezsőt, az M5ZMI* Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát. Köszöntötte a vendéglátó város, Kiskunfélegyháza vezetőit: Sztanojev Andrást, a városi pártbizottság titkárát és dr. Dobos Ferencet, a városi tanács elnökét. Miután a képviselők jóváhagyták a napirendet — felkérte dr. Gleid Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy tájékoztassa a képviselőket a megye áruellátásáról és a fogyasztói árak alakulásáról. A megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy Bács-Kiskunban bonyolódik az ország kiskereskedelmi áruforgalmának öt százaléka, s ez 1972-ben több, mint nyolc milliárd forint kiskereskedelmi forgalmat jelent, ami ebben az évben 8,7 milliárdra emelkedett. Ezt az áruforgalmat a szocialista kereskedelemnek 2800 boltja, áruháza, telepe, vendéglője, eszpresszója stb. bonyolította le. Kereskedelmünk a fejlődés dinamikáját tekintve kiemelkedő helyen áll az országban, hiszen az eladási forgalom 1965— 1972 között kétszeresére emelkedett. A továbbiakban dr. Glied Károly részletes tájékoztatást adott a forgalom növekedésének számszerű adatairól, az emelkedés arányairól, az ellátás megoldott és még gondot okozó területeiről. Beszélt az élelmiszer, Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az Állami Tervbizöttság elnökének előterjesztését az V. ötéves tervidőszakra szóló gazdaságpolitikai elgondolásokról, valamint a közgazdasági szabályozó rendszer módosításának irányelveiről. A Minisztertanács meghatározta a további munka feladatait, és utasította a tervező szerveket, hogy az V. ötéves terv előkészítésének munkálatairól 1974. közepén ismét tegyenek előterjesztést a kormánynak. A Minisztertanács megtárgyalta a kohó- és gépipari, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a munkások jszakmai továbbképzésének tapasztalatairól és a további tennivalókról. A két jelentés megállapítja, hogy az új rendszerű munkástovábbképzés tapasztalatai kedvezőek. Mindkét tárca területén több ezer dolgozó vett már részt ebben és számuk a következő években fokozatosan nőni fog. Mindkét jelentés hangsúlyozza. hogy továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az ismereteket felújító és korszerűsítő, hagyományos továbbképzésre, valamint az állami felnőttoktatás megszervezésére. valamennyi ágazatban a továbbképzés kiterjesztésére. A kormány a két jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé a belkereskedelemben. illetve a postánál dolgozók munkaidejének fokozatos csökkentésére 1974-ben. A kormány. a javaslatokat elfogadta. A kormány megtárgyalta a Fővárosi Tanács elnöke és a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztését az észak-déli metróvonal II. építési szakaszának beruházásáról. A terv a déli végállomásnak Kőbánya—Kispest vasútállomáshoz, az északi ideiglenes végállomásnak az Élmunkás térre történő áthelyezését, valamint az építés meggyorsítását, a déli szárny 1978-ban. az északi 1980-ban történő üzembe helyezését javasolja. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) • Ispánovits Márton köszönti a képviselőket. a ruházat, a vegyes iparcikkek iránti megnövekedett lakossági igényekről, illetve ezen igények kielégítéséről, az ezdrányban tett intézkedésekről, módszerekről, s természetesen az egyes cikkeknél tapasztalható ellátási nehézségek okairól. Második napirendi pontként Vidmann. Mihály, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást a képviselőknek az 1974. évi megyei költségvetésről. Részletesen beszélt az előadó az egészségügy, a művelődésügy, a szociális ellátás terén tervezett beruházásokról, illetve az említett ágazatokban felhasználásra kerülő összegekről, s arról, hogy az 1974. évben Bács-Kiskun megyében általában milyen mértékű lesz a fejlődés. A tájékoztatókkal összefüggésben felszólalt Raffai Sarolta, aki indítványozta, hogy vizsgálják felül a kalocsai járásban a pedagógusok jutalmazási rendszerét. Javaslatát konkrét példákkal támasztotta alá. Molnár István képviselő az élelmiszer, ezen belül is a zöldséggel való ellátás javításának szükségességéről tett említést. Elmondta, hogy Kalocsán különösen a hús- és töltelékáru hiánya okoz sok gondot. Selyem Zsigmond felszólalásában azt javasolta, hogy emeljék fel a sertések felvásárlási súlyhatárát, s tegyék lehetővé, hogy a 125 kilós sertéseket is annyiért vegyék át kilónként, mint a kisebb súlyúakat. Fáik Miklós a különféle kereskedelmi dikkek árának folyamatos ellenőrzését szorgalmazta, elsősorban a kisebb települések boltjainál, üzleteinél. Az egészségügyi ellátásról szólva a kis községek orvosi ellátásának problémáit vetette fel. Felszólalt az ülésen Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. A lakosság áruellátásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években igen sokat fejlődött ez az ága• Dr. Glied Károly tájékoztatót tart. (Tóth Sándor felvételei.) zat a mennyiség, a választék és a minőség tekintetében egyaránt, s nem csupán a városokban, de valamennyi településen lehet ezt tapasztalni. Természetesen — mondta a megyei pártbizottság első titkára — ez korántsem jelenti, hogy nincs tennivaló a hálózatfejlesztés és az áruellátás tekintetében. Ehhez azonban országosan is nagyobb árukészletre, a meglevő boltok, üzletek, áruházak fejlesztésére, bővítésére, felújítására, s újabbak építésére van szükség. Nyers Rezső elvtárs vplt a következő felszólaló. Hasznosnak ítélte az elhangzott tájékoztatókat. A kereskedelmi ellátásról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az árellenőrzés rendszere kidolgozott, jó. Nem arra van tehát szükség, hogy szám szerint több ellenőrzést végezzenek, hanem e munkaminőségét, hatékonyságát kell javítani. — A kereskedelem egyre bonyolultabb szakma, s ez a tény arra kell, hogy ösztönözze a vezetőket, hogy jobban oda figyeljenek akkor, amikor egyes boltok, üzletek, áruházak # vezetőit kiválasszák — mondotta többek között Nyers Rezső elvtárs, majd felhívta a figyelmet a piacoknak' a lakosság ellátásában betöltött igen fontos szerepére, ennek a lehetőségnek jobb kihasználására. Dr. Molnár Frigyes rövid tájékoztatást adott arról, hogy a megyében milyen arányban veszik ki részüket a fogyasztási szövetkezetek a lakosság ellátásából. Javasolta, hogy a hálózatfejlesztés jobb megoldása érdekében működjenek együtt a helyi tanácsok és a fogyasztási szövetkezetek vezetői. Hasonló együttműködést javasolt Molnár' elvtárs a zöldségellátás javítása érdekében a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek között. ■ Dr. Gajdócsi István felszólalásában — a kereskedelmi ellátást illetően — utalt arra, hogy a téma megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy honnan indultunk el s mekkora" utat tettünk meg. A megyei tanács elnöke beszélt a húsellátás javításáról, majd a zöldséggondok megoldásáról szólva egyetértését fejezte ki a dr. Molnár Frigyes által elmondottakkal. A tájékoztatókkal összefüggésben felmerült kérdésekre dr. Glied Károly és Vidmann Mihály válaszolt, majd dr. Dobos Ferenc adott rövid ismertetést Ki skunf élegyháza kereskedelmi hálózatáról, a város lakóinak ellátásáról. Az ülés Ispánovits Márton zárszavával ért véget. Megyénk országgyűlési képviselői ebéd után megtekintették Kiskunfélegyháza bolthálózatát, a városközpontot. G. S.
