Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 6. • A november 7. tiszteletére rendezett verseny első helyezettje, a Gárdos Mariska brigád. Szerencsés lépés volt Szerencsés lépést tett a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat, amikor 1967-ben Tiszakécskén létrehozta a nyolcvan nőnek munkát adó részlegét. A varráshoz kedvet érző asszonyok és lányok egyszeriben megtalálták azt a munkahelyet, amely hajlamuknak, adottságaiknak a leginkább megfelel. A hetven főt kitevő induló létszám háziipari bedolgozókból és minden szakismeret nélküli kezdőkből verbuválódott. A konfekciós munka mozzanatait kéthetes tanfolyamon sajátították el az érdekeltek. Az azóta eltelt hat év alatt valóságos mesterei lettek az egykori „tanulók” a bébi-, férfi- és fiúnadrágok készítésének. Közülük heten a vállalat kiváló dolgozója cím birtokosai. Az idén november 7-e tiszteletére meghirdetett munkaverseny eredményére is méltán büszke lehet a kis üzem kollektívája. A rangos első és második helyet ugyanis a tiszakécskei részlege „Gárdos Mariska”, illetve „Vietnami béke” nevű brigádja szerezte meg. A vállalat pénzjutalmakkal fejezte ki elismerését. Egyébként a havi keresetükre sem panaszkodhatnak a varrónők. A múlt évi 1670-ről az idén 1850 forintra emelkedett a kereseti átlag. Természetesen vannak olyanok is, akik ezt jóval túlszárnyalják, s elérik a havi 3 ezret. Ez a jövedelemgyarapodás • A második helyet elért Vietnami béke brigád villamosvarrógépei sebesen öltögetik a bébinadrágokat. (Tóth Sándor felvételei.) • Pásztor Zsuzsi, a KISZ-titkár, aki édesanyjával egy munkahelyen dolgozik. annak köszönhető, hogy ebben az évben a régiek helyébe újabb típusú varrógépeket állíttatott a félegyházi vállalat. A két műszakban dolgozó nők a megváltozott feltételek mellett az első három negyed végére elérték a 7 milliós termelési értéket. Termékeik különben csaknem 100 százalékban exportra kerülnek. A Szovjetunióban, Kuvaitban és Hollandiában is viselik a tiszakécskei nők készítményeit. A varrókollektívában sok a fiatal lány, aki aktív KISZ-munkát végez. Titkáruk, Pásztor Zsuzsi vezetése alatt többek közt társadalmi munkát vállaltak, látogatják a nagyközségben az elhagyatott idős lakókat. Az egészséges munkahelyi szellemről vall az is, hogy a négy brigád úgy döntött, a következő időszakban megszerzi a szocialista címet. A. T. S. Majdani öregek mondják TJ ogy mit ad az állam, a társadalom, arról sok szó esett az elmúlt napokban. Többféle pénzbeni juttatást, szociális mogatást — könnyű az immár közismert intézkedéseket felsorolni. Ám, hogy a sok milliárdos „kéznyújtásra’’ sor kerülhessen, ahhoz természetesen jóval több erőfeszítés kellett. Egy egész közösség munkája, igyekezete, hozzáértők körültekintő tanácskozássá, jól időziteti döntése előzte meg a tömören megfogalmazott határozatot. A holnapi, holnaputáni kismamák az ötszemélyesre tervezett családok, dísztelen, szinte kopár számokban, összegekben, rövid felsorolásokban kapták kézhez az „előleget” az ezután világra hozandó utódokhoz, s különösen a „gyermek-triókhoz”. S hadd jegyezzük meg e gondolat kiegészítéséül: a háromgyermekes családeszményhez már korábban is millárdos biztatásokat nyújtott az országos kollektíva. Elegendő csupán egyetlen példát idézni: a lakásépítési kedvezményeket. De mindez — bármennyire is igénybe veszi az államkasszát — csupán lehetőség és keret. Az anyaság társadalmi elismeréséhez, a tényleges gyarapodásához nem elegendő a népesedéspolitikai határozat. Ehhez nyilvánvalóan számos magánakarat is szükséges, sokféle külön áldozatvállalás. A munkahelyé például, ahol nemcsak a kötelező rendelkezések pontos betartásával lehet az ügyben cselekedni. A kedvezőbb munkabeosztás vagy a kollégák előzékenysége segítséget és erkölcsi rangot adhat azoknak, akik odahaza többet vállalnák. S az sem elítélendő kedvezés, ha mondjuk e két-három gyermekes szülők valamivel jobban fizető munkát kapnak. Hisz öt szájnak nemcsak enni adni, de a kisebb családokéhoz hasonló életszínvonalat biztosítani minden támogatás mellett sem könnyű feladat. Mert a „hagyományos”, tehát a többgyermekes családideál elfogadása természetesen elsősorban az egyes családoktól függ. Azoktól, akik tudván tudják, hogy mire vállalkoznak. A magunk öröme, haszna ha otthonunkban valóságos kis közösség növekszik, kicsi emberek, akikre áttestálhatjuk mindazt, amiért dolgozunk, élünk. Az eljövendő nemzedék érdeke viszont, hogy legyen elég munkaképes koponya és kéz, amely majd a holnapi igények kielégítéséhez szükséges javakat megtermelheti. S mindkét generáció érdeke, hogy mi, majdani öregek ne rakjunk majd fölösleges terheket az utánunk jövők vállára, életére. A népesedéspolitikai határozat ez utóbbi erkölcsi sugalmazására is ajánlatos tehát gondolni. A „fészekrakó” anya, a családszerető apa épp azért rokonszenves, mert nem csupán önmaga anyagi gyarapodására gondol. Az állam sok milliárdos kézmozdulata az önzés ellen is irányul, s azokat támogatja, akik egy kis közösségből is képesek messzire látni. N. T. ACÉLÖNTÉST IRÁNYÍT AZ AUTOMATIKA Üzemel a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve Gyárudvar, Elnyújtott téglaalakú üzemek. Szürkék, feketék, zöld üvegablakkal, hatalmas vasajtókkal. Fémes nyikorgás. Zöld fémlépcsők. Gyáróriásunk — a Dunai Vasmű: 13 ezer dolgozó, 8 milliárd forint termelési érték, l milliárd körüli nyereség. Az öntöde. Felmegyünk a vaskorlátos pódiumra. Innen, a falak mentén körbefutó emelvényről nézem a csapolást Vörösen, mint a láva ömlik, folyik az acél. Ez a hagyományos, a Martin-acél. Az olvadó fém négy nagy üstből kokillákba folyik. Elzáródott az öntőüst kifolyónyílása — az oxigénpisztoly közbelép — s mintha ezernyi csillagszóró szikrázna szerteszét. Augusztus óta üzemben a folyamatos acélöntő mű, a Vasmű negyedik ötéves tervének legnagyobb beruházása — amely szovjet tervek alapján épült. — Ez a fajta öntés kevésbé látványos. Annál gazdaságosabb. „Az érdekes itt az automata vezérlőközpont” — mondja a mérnök. Nekem az, hogy a hagyományos módszerű acélöntés tizenkét részművelete itt ötre egyszerűsödik. S az, hogy az öntés automatizált — a kapcsolótermekből irányító gépegységek szinte teljesen kiküszöbölik az öntéssel járó nehéz fizikai munkát. Ioari televíziórendszer segít, légkondicionáló berendezések és ventillátorok enyhítik a meleget. A folyamatos öntőmű üzembe állításával több és jobb minőségű acélt lehet nyerni, mint a- ha-» gvományos eljárással. ■» a Azt már Borovszky Ambrus vezérigazgató mondja, hogy a Dunai Vasmű csaknem valamennyi berendezése névleges kapacitásánál jóval többet termel. A gyárat eredetileg félmillió tonna nyersacél gyártására tervezték. Az idén másfél millió tonna hagyja el a Dunai Vasművel — Amikor a hideghengermű — 1965-ben — üzembe lépett, akkor fejeződött be lényegében a Vasmű tizenöt évig tartó építése. S már 1968 végére kamatostól visszafizette az államnak építési költségeit. A A szovjet tervek alapján és szovjet berendezésekkel üzemelő gyár ma az ország egyik legrentábilisabb ipari létesítménye. Azt remélik, tervezik, a folyamatos acélöntőmű is többet ad majd névleges kapacitásán nál. Persze — továbbfejlesztéssel, állandó korszerűsítéssel, úgy mint a többi üzemrészben. Nemhiába költenek a Dunai Vasműben évente 6—700 millió forintot fejlesztésre. Ezért is képesek évente 5—6 százalékkal növelni termelésüket, azonos létszámmal és immár évek óta egyfolytában. Az ország legnagyobb teljesítményű, — 280 tonnás daruja — mondja a mérnök a folyamatos acélöntőműben, amikor felettünk megindul a mennyezetet betöltő monstrum. Itt minden szokatlan nagyságrendű, a tonnák, a köbméterek; Itt százezrekben, milliárdokban mérnek. Már a meleghengerműben vagyunk. Görgőkön fut, rohan tovább az izzó acéltömb, a meleghengerműbe. Nyújtják, vágják, préselik. Lemezzé hengerük — 2—4 milliméteresre. Fémesen csillognak a lemeztekercsek a hideghengerműben, Gépek nyújtják, vékonyítják a tekercseket. Lemezek, csövek, lemezradiátorok — a gáziparnak, a mezőgazdaságnak, szerkezeti elemek az építőiparnak, lakásoknak. Az emberek azbeszt kesztyűkben, védőszemüveggel. Itt is óriásdaru. Felnézek — az irányító kabinból — szép, hosszú hajú lány dirigál. Egy üzemcsarnok legalább ötszáz méter hosszú. Belefáradok, amíg az egyik üzemből átgyalogolok a másikig. Nemhiába — óriási gyár — igazi gyáróriás ez. K. M. TERMELÉSFEJLESZTÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN Az élelmiszer-gazdaság fejlődése az elmúlt években meggyorsult. Ezen belül a mezőgazdasági termelés dinamikusabian fejlődik, mint ahogyan azt a IV. ötéves terv előirányozta. Felentős eredmény ez, hiszen az elmúlt 2—3 évben az időjárás, különösen a csapadékellátottság kedvezőtlenül alakult. • Az elért eredményeket lehetővé tette mindenekelőtt az anyagi-műszaki ellátottság javulása, a közgazdasági környezet általános feltételeinek kedvezőbbé válása, a szövetkezeti tagság munkában történt érdektelenségének növekedése. a mezőgazdasági dolgozók szakmai képzettségének javulása és a szakszerűbb, előrelátóbb irányítás. Mindezek hatására az élelmiszer-gazdaság eredményesen működik közre a népgazdaság fejlődésében. Közismert, hogy hazánk nyersanyagokban. ásványi kincsekben viszonylag szegény ország, ezért alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy számba vehető természeti erőforrásainkat, ideértve a termőtalajt, tenyésztett és termesztett fajtáink genetikai lehetőségét maximálisan kihasználjuk. Tekintettel a világpiac tartós élelmiszer-keresletére, az élelmiszerek termelésnövelésének korlátozott lehetőségeire, várhatóan a következő években is jelentősen növekszik majd az élelmiszertermelés szerepe. Mezőgazdasági termelésünk jelenlegi színvonalát hogyan ítélhetjük meg hol tartunk ma és hol a helyünk a világban? Mindenekelőtt célszerű abból kiindulni, hogy milyen mértékben .elégítjük ki a fogyasztói igényeket. Közismert, hogy hazánkban az egy főre jutó átlagos élelmiszerfogyasztás kalóriaértéke naponként eléri a 3200-at. míg napi egy főre számított fehérjefogyasztás 100 gramm, amelyből az állati eredetű fehérje mintegy 42—43 gramm. Az egy főre jutó összes húsfogyasztás évenként 65 kg. Ennek mintegy 50 százaléka sertéshús. Az egy főre eső évi átlagos tejfogyasztás 140 liter. • Az élelmiszer-termelés és fogyasztás tervét teljesítjük. Növelni szükséges azonban az állati fehérje —. mindenekelőtt a húsfogyasztást és csökkenteni a zsírfogyasztást. Jelentős mértékben növelni kell a tejtermék, a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Lehetőségeink a mainál kedvezőbb táplálkozási szerkezet kialakítását tennék lehetővé. A táplálkozási szerkezet kedvező irányban való alakítása a termelésfejlesztés ' egyik nagyon fontos feltétele. Az elmúlt években búzából tartósan 30 a felett termeltünk hektáronként (1973-ban 34,7 q-t), amely kétszerese a 10 évvel korábbi termésátlagoknak. Kukoricából — szintén tartósan — hektáronkén 40 q felett termelünk, amely már nem véletlen, hanem tartós eredmény. Mindenekelőtt ez tette lehetővé, hogy amíg az elmúlt években több százezer tonna gabonaimportra szorultunk, addig ez évben már jelentős gabonaexportot bonyolíthatunk. Ezzel az utóbbi évek egyik legnagyobb termelési sikerét értük el. • Eredményeinket akkor értékelhetjük reálisan, ha számba vesszük az élenjárók eredményeit is. Így pl. búzából 1971-ben Anglia 47,4 mázsát, az NDK 39,3 mázsát, míg kukoricából az USA 54,5 mázsát. Franciaország 53,5 mázsát termelt hektáronként. Hazánkban a kertészeti ágazatok terméshozama mintegy 50 százaléka a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokénak. Amíg Magyarországon az egy tehénre eső tejtermelés 2400 kg, addig Hollandiában 4200 az USA-ban 4075 kg. Ez az összehasonlítás is, de az élenjáró magyar mezőgazdasági üzemek eredményei is világosan rámutatnak teendőikre. Az elmúlt években igen nagymértékben növekedett a műtrágya-felhasználás és 1972-ben hatóanyagokban számítva elérte a 155 kg-ot hektáronként. A felhasználás növekedésének üteme gyorsabb, mint a nemzetközi átlag, noha a lemaradás még jelentős. Ezt bizonyítja az is, hogy a felhasznált műtrágya mennyisége hektáronként Hollandiában 749 kg, NDK-ban 319 kg, vagy Csehszlovákiában 242 kg. Terméseredményeinket és eszközellátottságunkat figyelembe .véve Európa 17 mezőgazdasággal foglalkozó országa között jó közepes helyet foglalunk el. Ez igen nagy eredménynek számít, ha figyelembe vesszük hogy 10 évvel ezelőtt az utolsók között voltunk. A termelés helyzetének elemzése világosan rámutat fejlesztési feladatainkra is. amelynek csak néhány összefüggéséről teszek említést. A tudományos technikai forradalom korszakát éljük. Eredményeink tartósítása és továbbfejlesztése nem könnyű feladat. mert mezőgazdasági termelésünk bővítésének extenzív lehetőségei kimerültek. • Mind kevesebb lesz a rendelkezésre álló munkaerő, továbbá a racionális földhasználattal összefüggésben a földterület további jelentősebb csökkenésével kell számolni. Éppen ezért egyik legfontosabb célkitűzésünk a hatékonyság növelése. Ennek eszközei: a biológiai alapok további korszerűsítése, a kemizálás hatékonyságának növelése, az anyag, ipari háttér fejlesztése és a vertikális integráció kiszélesítése. Mindezekre ió példa a termelési rendszerek kialakulása. Az iparszerű termelési rendszer egy magas fokú integráció keretében az egész ágazat egész vertikumát átfogja. A rendszerek keretében nő a termelés, a technológiai fegyelem. megváltozik a/ anyagi és ipari háttér iránti igény, nő a munkatermelékenység. Felgyorsul a szakosodás és a termelés koncentrációja. Mód nyílik az élenjáró nemzetközi tapasztalatok széles körű elterjesztésére és alkalmazására. 1974-ben előreláthatóan a kukoricatermő terület mintegy 50 százalékán, a cukorrépáénak mintegy 25 százalékán alkalmaznak valamilyen termelési rendszert. Fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a termelési rendszer a kertészet legfontosabb ágazataiban is megvalósításra kerüljön és azt az állattenyésztésben kiterjesszük a szarvasmarhatenyésztés. illetve tartás fejlesztésére is. • A mezőgazdasági termelésfejlesztés szempontjából fontos érdekeink fűződnek a hazai fehérjetermelés bővítéséhez. Nemcsak hazánkban, hanem a világ valamennyi országában központi kérdéssé vált a mindinkább fokozódó fehérjeigény kielégítése. Minden adottsággal rendelkezünk ahhoz, hogy a növényi eredetű fehérjeigényt hazai források felhasználásával maradéktalanul kielégítsük. A fehériekérdés tartós rendezése azonban nem lehet csak mezőgazdasági feladat, mert az igények kielégítésében az iparilag előállítható fehérjéknek igen nagy jelentőségük lesz. Éppen ezért a következő évek egyik legnagyobb, összehangolt, kiemelt programjáról van szó. amely az V. ötéves tervnek is egyik lényeges feladatát kell képeznie. Jelentős fejlesztési feladatot jelent a kormány által 1972-ben meghirdetett szarvasmarhaprogram végrehajtása. A MÉM végrehajtási koncepciója kialakult és a szakközvélemény azt széles körben ismeri. Fontos feladatunk, hogy a szarvasmarhatartás területi elhelyezésével együtt a szakosodás olyan mértékben meggyorsuljon. hogy az V. ötéves terv végéig lerakjuk az alapjait egy korszerű, racionális, az igényeket minden tekintetben kielégítő, hasznosítási irányonként elkülönített szarvasmarhatartásnak. Ez azért is fontos mert a szarvasmarha-tenyésztés kívánt arányú fejlesztése nagy hatással kell, hogy legyen a szántóföldi növénytermesztés szerkezetére, mindenekelőtt pedig a takarmánytermesztés és gazdálkodás korszerűsítésére. továbbá a meliorációs feladatok és a racionális földhasználatnak az eddigieknél komplexebb összehangolására. Célkitűzéseink valóra váltásához nélkülözhetetlen, hogy a termelésfejlesztés igényeihez megfelelőképpen igazodjék az ipari háttér is. Az egységes mezőgépipar jó alapul szolgálhat a fokozódó igények kielégítésére. A hazai mezőgépipar fejlesztésével el kívánjuk érni, hogy a mezőgazdaságigépigény mintegy 50 százalékát rövid időn belül hazai gyártással fedezzük. # A további gyors ütemű előrehaladás egyik fontos feltétele olyan összehangolt ágazati fejlesztési programok kialakítása, amely megfelelően kapcsolódik a területfejlesztési elgondolásokhoz és lehetőségekhez. Fejlesztési programjaink kialakítása során mindezekre az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. Dr. Kovács Imre MÉM-főosztályvezető • tizemben a folyamatos aeélöntőmű. (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS.)
