Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

1973. december 1. • PETŐFI NÉl’E • 3 illlHill Valóság és költészet Vészi Endre, a maguk gondjai­éval küszködő, az élet árnyékos oldalán vegetáló szegények-költő­je, a lélekrajz kiemelkedő képes­ségű mestere egyszerre szól a tu­dathoz és az érzékekhez a szerda este sugárzott tv-játékban. Az ágyakkal zsúfolt tenyérnyi szobában és az apró konyhában három különféle emberi magatar­tás. szemlélet ütközött. Három nemzedék morzsolta a fogyó na­pokat a pesti bérház udvari laká­sában. három munkásember. Azokban a helyiségekben, ahol a csipkefüggöny, a pedáns tisztaság, a halk. udvarias tónus, a csalá­dias megszólítások ellenére sem alakult ki az otthon hangulata. A fiú betoppanásának a pillana­taiéi nyilvánvaló, hogy a pólusok között ívelő feszültséget a legki­sebb szikra felizzíthatja. A csen­des szavakban mázsányi keserű­ségek, indulatok rejtőznek. „Lajosom”, a rokonszenves szállítómunkás elégedett sorsá­val. A sok évtizedes cselédeske­­dés után önálló főbérleti lakás­hoz jutott házinéni megbecsüli, tiszteli, mert betartja a regulát. S jön a fiatal, aki „összezavar” mindent, aki nem bírja a der­medt magányt, aki a soha el nem érhető gyönyörű nyarak után áhí­tozik, aki a nyitott ingű ifjúság szenvedélyével vallatja a kiala­kult szokásokat, aki az időköz­ben megnősült „Lajosom” helyett is lázad. Valóság és költészet ötvöződik Vészi Endre Gelléri Andor End­rét és Kassák Lajost idéző reme­kében és a rendező munkájában. A környezet, a légkör érzékelte­téséért és a színészek kiválasztá­sáért egyaránt elismerés illeti Mi. hályfi Imrét. Horváth Sándor, Patkós Irma és Vallai Péter mintha örökké a kétkeziek vi­lágában élt volna. Kitűnő művé­szek. hiteles minden rezzenésük, hangsúlyuk. Az operatőr lágy tónusú háttér­ben fotografálta a drámává ko­­moruló. az otthon idillikusnak tűnő nyugalmát szétroppantó cse­lekményt, így is erősítve a mű mondandóját. Sajnálom, hogy egyik ismerő­söm legyintéssel intézte el az „Ágyak a horizonton” című já­tékot. mondván: nem tipikusak a szereplők, a konfliktus. Én úgy vélem, hogy a téma időszerű. Sok százezren élnek ma is al­bérletben, vagy ágyrajáróként. Igen kevesen viselkednek úgy, mint a Lajosom és a fiatalember. Lehet, de az író elhiteti velünk a történetet és nagy erővel hir­deti az értelmes élethez való jo­got. Séta a Csillagvárosban Jól sikerült az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság televízió, jának estje. Mindenekelőtt a vál­tozatos. a szórakozási és művelő­dési igényekre egyaránt figyelő műsorösszeállítást kell dicsér­nünk. Különös öröm. hogy a klasszikus orosz művészetről bő­séges, magas színvonalú tájékoz­tatást kaptunk. Igor Ojsztrah he­gedűjátéka, a Glinka zenéjére bemutatott balettösszeállítás egy­aránt élményt nyújtott. Nagyszerű ötlet volt, hogy a világhírű színházak sorozatban most a Gorkij Akadémiai Drámai Nagyszínház előadásaiból mu­tattak be részleteket. Jó értelem­ben vett szenzációs témát dolgo­zott fel a Marina Popovics bere­pülő pilótáról" és férjéről, Pável Popovics űrhajósról készített portréfilm. Nem mindennap tehe­tünk sétát a Csillagvárosban, is­merkedhetünk világhírű lakóival. A berepülő pilóták élete is fog­lalkoztatja a közvéleményt. A film készítői igyekeztek a rend­kívüli teljesítményekkel büszkél­kedő házaspár „szürke hétköz­napjait” is érzékeltetni és hang­súlyozták Marina Popovics és Pável Popovics közvetlenségét, ro­konszenves egyéniségét. Olyan emberek, akik tudják, hogy egyé­ni sikereik elválaszthatatlanok a szovjet társadalomtól. Kár, hogy az alkotók nem törekedtek az el­mélyültebb, a tanulás, a felké­szülés időszakának küzdelmeit is jelző stílusra. Valljuk be, hogy a feltett kérdések olykor felszí­nesek sablonosak voltak. Csehov elbeszéléseire alapozva írta és rendezte Mihail Svejcer a Mesélő körhinta című filmet. Tet­szett. Heltai Nándor Átadás előtt a korszerű MERKUR-telep # A MERKUR csepeli telepén december elején a hazánkba szállított személyautók fogadásához és átadásához új gépkocsiátadó rész nyílik meg,, ahol évente 40—45 ezer gépkocsit adnak majd át. (MTI foto — Bara István felv. — KS.) A rádió mellett Egy óra az Üj írásról Rapcsányi László riporter meg­várta. amíg egy pesti újságpavi­lonban elfogynak az Üj Írás de­cemberi számának példányai. Nem kellett sokáig álldogálnia a november végi csípős hidegben, ahogy mondani szokás, szétkap­kodták a lapot. Kik voltak a vevők? tizen­hét—tizennyolc éves fiúk-lányok vásárolták meg a tizenhárom esz­tendős- irodalmi folyóiratot. Fia­talokhoz szól tehát az Űj írás? Hónapokról hónapokra olvasva legnépszerűbb irodalmi orgánu­munkat, úgy érzem, nem lehet igennel válaszolni erre a kérdés­re. De hogy miért kedvelik eny­­nyire a fiatalok ezt az újságot, erre megválaszolt a kedd esti műsor. A műfaji sokrétűség, az élettel való szoros kapcsolat, a remek képanyag, következetesen demokratikus szerkesztői szem­lélet teszi vonzóvá az Oj írást. Az interjúk mindvégig ébren tartották a hallgató figyelmét, de úgy éreztük, a válogatott szemel­vények nem a legpontosabban reprezentálták a folyóiratot. Miért kellett így történnie? Kendi Mária szerda esti doku­mentumműsora öt tragikus bal­eset megelőző okait kutatta. A rádióújságban olvasható előzetes alapos oknyomozást ígért. A műsor elhangzása után azon­ban úgy tűnt. mintha csak a fel­színt vizsgálta volna a riporter. Miért kellett pihenés nélkül a vo­lán mögé ülnie a gépkocsivezető­nek? Kinek vat»y kiknek állt ér­dekében ilyen állapotban dolgoz­tatni egy élet- és vagyonbizton­ságért felelős embert? És vajon a mendei állomás for­galmi szolgálattevője csak azért kapcsolta többször egymásután az integra dominó nevű berende­zést mert „félt”' az új eszköztől? Mélyebb öszefüggésekre kellett volna rávilágítania a dokumen­tumműsornak. Kiskunhalas tovább jutott A kiskunhalasi városi és járási könyvtár húsztagú felnőtt- és tíz­tagú gyermekcsapata nagyszerűen szerepelt a Kossuth hullámhosz­­szán, csütörtökön este közvetített vetélkedőn. A tekintélyes szak­emberekből álló bíráló bizottság azt vizsgálta, hogy Hatvanban vagy a kiskun városban tájéko­zódnak gyorsabban, pontosabban a könyvtár állományában. A vá­laszadás előtt a versenyzők kéz­be vehették a lexikonokat, kézi­könyveket, használhatták a kata-^ lógust. A szórakoztató és hasz­nos információkat nyújtó műsort Rapcsányi László vezette, szo­kott színvonalán. A kiskunhala­siak máris készülhetnek a kö­zépdöntőre. Kontra György A Krimszkaja Nagy sikerrel zárult az őszi vá­sár Szimferopolban, ahol a terü­let kereskedelmi szervezetein kí­vül 257 kolhoz és szovhoz is kí­nálta termékeit. Az 5 millió ru­beles árukészletből 3,5 millió ru­bel értékűt vásárolt meg a la­kosság. A vártnál kétszer na­gyobb volt a felhozatal mezőgaz­dasági termékekből, ezekből 2137 tonna áru talált gazdára. * * # A Krím területi szolgáltató tröszt az év első tíz hónapjában 38 új létesítmény átadásával ja­vította a lakosság ellátását. A te­rület lakóit és az itt üdülőket jelenleg 2475 egység látja el kü­lönböző szolgáltatásokkal, melyek közül 807 működik falvakban. * * * A szövetkezeti kereskedelem 36 üzletet nyitott meg ebben az évben, 135 kereskedelmi egységet pedig önkiszolgálóvá alakítottak át. A Krím-félsziget szövetkezetei jelenleg 2070 üzlettej szolgálják a falusi lakosság ellátását. * * * Szeptember elsejéig 26 óvodát, illetve bölcsődét építettek fel a Krímben. A korszerű létesítmé­nyek többségét a kolhozok és szovhozok saját anyagi alapjaik­ból építették. Hova lett a kecsege? Végveszélyben az ősi mesterség, a folyami halászat. A bajai Űj Élet Halászati Szövetkezet több, mint húsz kilométernyi Duna­­szakaszán — a rendszeres mester­séges haltelepítések ellenére — minden évben kevesebb a fogás. A folyó szennyezettsége, a tartó­san alacsony vízállás miatt pang a halélet. Egyes halak pedig el­tűnnek. Ma már ritka zsákmány a kecsege, de a harcsa is. Az utóbbi három évben 10—13 vagon­nal húztak kevesebb halat a nart­­ra, mint korábban. Tíz év óta nem akadt a hálóba viza. Ez a tengeri hal íváskor úszott fel a Dunán Bajáig, s most valószínű­leg a Vaskapu zsiliprendszere áll­ja útját. A bizonytalan zsákmányszerzés miatt egyre kevesebb a dunai ha­lász. Az idősebbek türelme, szak­maszeretete tartja még fenn a mesterséget, s az élővizek halász­eszközeinek alkalmazását. A leg­nagyobb gondot az okozza, hogy a Duna szabályozásával a mellék­ágak — a régi Duna-medrek — vízutánpótlása sem elegendő a természetes haltenyésztéshez, a biológiai egyensúlyhoz. A bajaiak a tógazdasági haltermelésben ke­resik a megoldást, ezért tovább­fejlesztik a harkakötönyi, és a ka­­rapancsai halastavukat. Másfél millió gyökeres oltvány A Hosszúhegyi, a Kunbajai és elő a három gazdaság részére, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Több mint 50 millió forintba ke­­közös beruházásában jövő tavasz- rül majd a szőlőtélepítési prog­­szal létesülő üzemben évente 1,5 ram végrehajtásához nélkülözhe­­millió gyökeres oltványt állítanak teilen üzem létesítése. Kapkodás nélkül - az élvonalban Jöttünket nem jeleztük. Pedig ebben a kora délelőtti órában is hány felé kellett szakadnia Csor­ba János elvtársnak, a szabad­­szállási pártbizottság titkárának. Ekkorra már megjárta a taná­csot. Két elvtárssal érkezett visz­­sza. Mielőtt leült, összefoglalták az útravalót. Politikai segítségül — két termelőszövetkezet egye­süléséhez. Mire végzett, a telefon csen­gett fel türelmetlenül. — Még egy kis türelmet... — kérte ezután, és átment a szom­szédos helyiségbe. „Csak egy percre, titkár elvtárs!” — várta ott is valaki. Tanácsot adott, eligazított, in­tézkedett. Sietség kapkodás, ide­geskedés nélkül. Egészséges ma­gabiztossága külön serkentés: „Amit így megbeszélünk, elhatá­rozunk, annak sikerülnie kell, elvtársak.” A pártmunka, év végi dandárja: beszámoló taggyűlésekre készül­ni, pártcsoportokkal, bizalmiak­kal foglalkozni, vezetőségi ülé­sek, pártépítés, téeszek, kátéesz­ek egyesülnek.... Közben a politikai könyvnapok rendezvé­nyei. Már is a vitrin tetején az ok­levél. Annyira friss, hogy alig száradt meg rajta Katanics Sán­dornak, a megyei pártbizottság titkárának aláírása. Elismerés a politikai irodalom terjesztésében végzett több éves eredményes munkáért. Gratulálunk. — Csak néztek, hogy abból a kiadványból .mostanra száz kö­tetet vásároltak nálunk — mu­tat „A pártélet és a pártmunka időszerű kérdései” című könyv sötétkék címbetűs példányaira. S ekkor „berobbanunk” mi a kérdéssel. — És a pártsajtóterjesztés? — ,A pártszervezetek részéről befejeztük. Ezt úgy kell érteni, hogy amit kitűztek ... De mert még mára is változtak az adatok, a „doku­mentumokért” mindjárt az asz­talra nyúl a titkár. Dalma ti József kolléga, a szer­vező rögtön bekapcsolódik az összeszámlálásba. A nevekkel, adatokkal teli lapok szortírozá­sa alatt egy kis emlékezésre is van idő. Dalmati József szól ki a lapozgatásból. — Honnan is indultunk három éve, Csorba elvtárs? Amikor idekerült. — Annyit tudok, hogy Petőfi Népéből úgy kétszáztizenöt kö­rül jártunk. — Most október elsején pe­dig ... — böngész bele saját nyil­vántartásába a szervező — volt Szabadszálláson 408 Petőfi Népe. és 710 Népszabadság-előfizető. Számolnak. — A Textilüzem egyedül hu­szonhat új előfizetőt hozott. — Ez a Zöld Mező téeszé ... A tanácsi pártszervezet is nagyon szépen dolgozott... Izgalmas pillanatok a végösz­­szeadásnál. Az eredmény: decem­ber elsejével 760 Népszabadság-, illetve 528 Petőfi Népe-előfizető­­nek visznek újságot a kézbesítők Szabadszálláson. A szám nagyobb a vártnál. — Túlnyomórészük egyéves előfizető. A többi is az lesz — fűzi hozzá vidám megnyugtatás­sal Csorba János. — Az elvtár­sak így jelentették. — Hogy csinálták ezt? — Ezt így tessék írni: több­szörös elismerés érte az alapszer­vezeti titkároknak, bizalmiak­nak ... Szóval az egész párttag­ságnak ... Meg a működési te­rületek vezetőinek... Mondom is, név szerint. Zrínyi Ferenc, a helyettesem, iskolaigazgató-he­lyettes indította el a szervező­­munkát az agitprop bizottsággal- Az akciót távollétemben kiváló­an irányították. És most párt­­szervezetenként, munkahelyen­ként. Textilüzem: Viss Sándorné, Zöld Mező Tsz: Varga Károly. Lenin Tsz: Sági József, Polgár László, Tanács: Gyömbér János­­né, Gépjavító: Petrányi Lajos, Vegyeispari Ktsz: Dömötör Ist­ván, Koller Sándor. József Atti­la Tsz: beszéljen egy adat: 2ű db egyéves előfizetés. <. Még egyet: a gazdasági vezetők így még nem tanúsították, mennyire fontos politikai feladat a párt­sa jtóterjesztés. — S ha mégis — a legjobba­kat kellene megneveznie? — Viss Sándomét és Halász Lászlót a Textilüzemből és Pol­gár Lászlót a Lenin Téeszből. — Hogyan tovább? — Biztosítani kell az előfizetők megtartását, aztán... Jövőre is megvan már a „rejtett tartalé­kunk”, de arról most még nem akarok „kibeszélni” semmit. Tóth István Pravda írja Bolgár gépek November 7. tiszteletére fejez­ték be az építők a rohamosan fejlődő gyermeküdülő-városhoz vivő Osztrjakovó—Jevpatorija vasútvonalszakasz villamosítá­sát, mely a vonal átbocsátó ké­pességét 35—40 százalékkal nö­veli. * * * Üj „sziget” jelent meg az Azo­­vi-tengerben, az Arabatszkaja sztrela földnyelvtől és fél ki­lométernyire. A 30 méter hosszú, 15 méter széles és 150 tonna sú­lyú szigetet a Krimmorgeológia szerelői készítették, célja a ten­ger alatt rejlő földgáz tártai ékok feltárása. Az első, 600 méteres próbafúrást megkezdték. ♦ * * Krasz nogtv ar d e j s zkoje község mellett nagy baromfi- és tollfel­dolgozó üzemet építenek A hat­hektárnyi területet elfoglaló üzemben napi 20 tonna baromfi és 8640 kilogramm toll feldolgozá­sát tervezik. A hulladékból fe­hérjelisztet állítanak elő. A toll egy részét a helyszínen hasznosít­ják, a kombináthoz csatlakozó üzemrészben takarókat, párná­kat stb. készítenek. összeállította: Savóit Béla Az ellenőrök • A boltba lépő vásárló látha­tatlan szövetségese rendszerint, csupán szerény névjegyével ad hírt magáról: az árura erősített kis kartonpapírról, amelyen vagy megfejthetetlen számje­gyekkel, vagy az ismeretlen jó­tevő nevével találkozunk, s a felirattal: a gyári meó minősí­tette és felhasználásra alkalmas­nak ítélte a terméket Az ipari minőségellenőrzés — mert erről tudósítanak a termé­keken levő névjegyek — ere­dendő és alapvető fogyasztói ér­dekekhez kapcsolódik. Gondol­juk meg, anélkül, hogy ezeket az érdekeket behatóbban vizs­gálnánk: vajon miként értel­mezhetők az életszínvonal ala­kulásának, a reáljövedelmek nö­vekedésének százalékai, a ter­mékek minőségének mérlegelése nélkül? Aligha szorul bizonyí­tásra hogy ha egyazon cipó, azonos áron forgalomba hozva, mondjuk két évig, illetve egy évig hordható, az a cipovasar­­lásra fordított kiadásainkat, s ezzel: életszínvonalunkat érzé­kenyen érinti. A minőségellenőr­zés pedig arra hivatott, hogy a kellemetlen meglepetésedtől megóvjon bennünket. A korsze­rű minőségellenőrzés olyan esz­közökkel, műszerekkel dolgozik, amelyeket aligha pótolhat a bol­ti vevő „ráérzése” — kézi labo­ratóriummal pedig igazán nem indulhatnak mondjuk a saríti cipőboltba. A hazai minőségellenőrzési rendszer széles és tudományosan ;jól felkészült hálózatra épül, hozzátartoznak az ágazati vizs­gáló intézetek laboratórium u, a KERMI — tehát a kereskede­lem — ellenőrzései, az Állami Kereskedelmi Felügyelet szak­értőinek vizsgálatai, a Szabvány­­ügyi Hivatal tételesen rögzített előírásai, ám mindez csupán lé­nyeges kiegészítője, de nem he­lyettesítője az iparvállalat házi rendszerének, a termelt áruk mi­nőségét rendszeresen kontrolláló gyári meónak. • Egész sor iparágban való­ban alapos szűrő-védő hálózatot jelent a meó — tegyük hozza: mindenekelőtt azokban az ága­zatokban, ahol a keresleti ténye­zők, a versenyhelyzet erre az elemi termelői érdekre mindun­talan emlékezteti a vállalati ve­zetőket. Ilyen például a háztar­tásvegyipari. kozmetikai cikke­ket gyártó ipar, ahol a verseny szüntelenül újdonságok kidolgo­­zására, sőt, időnként árleszalli­­tásra is kényszeríti a vállalato­kat. Túlzás lenne mégis, ha az itt tapasztalható előnyös változá­sokat felületes általánosítással az egész iparra jellemzőnek mi­nősítenénk. Nos, igen: az ipari valóság némileg más! Hiába lenne per­sze, ha a termékek minőségének gyengéit kizárólag a meók számlájára írnánk: nyilvánva­lóan beleszólnak ebbe anyagellá­tási, alkatrész-kooperálási, gyár­tástechnológiai zavarok, lazasá­gok is. Csakhogy: a meonak éppen az lenne eredendő felada­ta, hogy mindezek hátrányos ha­tásait, a gyártmány végállomá­sán, a kibocsátás előtt megaka­dályozza. Tevékenységük mér­legelésekor azonban figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a meó dolgozói is a válla­lat irányítása, igazgatása alá — és persze érdekeltségi köré­be — tartoznak, ami alighanem meghatározza működésük lehe­tőségeit és határait. A vállalati Tizenhét százalékkal több bol­gár gyártmányú berendezés, gép­sor vásárlására kötött szerződést a TECHNOIMPEX külkereske­delmi vállalat ebben az évben, mint tavaly. így az idén több mint 8 millió rubel értékben im­portál a TECHNOIMPEX faipari gépeket, hidraulikus berendezése­ket, szállítóeszközöket, szerszám­gépeket és alkatrészeket a bolgár ipartól. Bulgária legjelentősebb ma­gyarországi exporttermékei közé tartoznak a szállítóeszközök az elektromos és Diesel-motoros targoncák —, valamint a futó­macskák, azaz az elektromos emelőszerkezetek. A magyar kül­kereskedelmi vállalat az idén több mint 1100 targoncát rendelt a BALKANCAR-tól. Az év végi ,,csúcsforgalom” miatti szállítási nehézségektől eltekintve egész év­ben folyamatosan érkeztek ezek a szállítóeszközök a hazai GÉP­­TEK vállalathoz. A bolgár BAL­­KANCAR vállalat mindinkább kielégíti a korszerűbb minőségi igényeket is, s az ez évi BNV-n be­mutatott úi típusokból is szállí­tott már. Nagyrészt megoldott a targoncák karbantartása, alkat­részellátása is; a fővárosban és vidéken egyaránt jól fölszerelt szerviztelepek látják .el ezeket a munkálatokat. (MTI) gtyakorlat köznapi szférájában mindez végtére azt jelenti, hogy a megrendelt és elkészült szál­lítmányt — amitől történetesen a gyár programja, s nemkeves­­bé: pénze is — függ, aligha tarthatja vissza a meó bizonyos személyi ellenőrzések és viták kockáztatása nélkül. A valóságos,- mélyebb ipari ér­dek természetesen az, hogy a termék esetleges gvenge minősé­ge ne rontsa a vállalat hírnevét, ne mérsékelje a holnapi megren­delések lehetőségeit. S ahol ez az érdek — a kereslet-kínálat visz­­szaielző műszerén — már ma is jól * leolvasható, ott, mint már említettük, jól figyelnek is jel­zéseire. Ahol azonban még ma is a hiányjelleg motiválja a gaz­dálkodást, ahol tehát a közvet­len érdek még nem csorbul a ne­tán gyenge termék kibocsátásá­val — elvégre az is eladható —, ott bizony, hogyan is fogalmaz­zunk, nos, ott, nem éppen nyu­godt foglalkozás meósnak len­ni. • Mindemellett a társadalom joga, hogy itt is — csakúgy, mint az ipari termelés bármely szférájában —, az önvédelem alapjára helyezkedjék, és minden eszközzel fellépjen a nem teljes­értékű termékek forgalomba ho­zatala ellen. Ismeretes, a hírlapi közlésekből tudomást szerezhe­tne arról, hogy a kereskedelem minőségellenőrei, a KERMI ■ zakemberéi elég gyakran von­ják meg a forgalomba hozatal jo­gát arra érdemtelen termékek­től. E tilalmak indokai között rá­bukkanhatunk olyan megállapí­tásokra, mint: a termék rendel­tetésszerű használatra alkalmat­lan, vagy: festése, külső alakja rossz, sőt akadt példa arra is, hogy életveszély miatt vonták meg az árusítási jogot. Itt pedig, eme érveket olvasva, méltán adódik a kérdés: Vajon mi következett e tilalom kimon­dása után abban a gyárban, ahol a kérdéses terméket legyártották, árusításra alkalmasnak ítélték? A „mi történt” kérdés alighanem legenyhébb, bár teljességgel jog­szerű változata így hangzik: fi­­zetett-e valahol valaki, persze nem közpénzből, hanem szemé­lyes zsebből kártérítést ezért? • A másik kérdés helyeit ta­lán célszerűbb idéznünk egy pa­ragrafust a Büntető Törvény­­könyvből elnézést kérve a hosszadalmas citálásért, de a szöveg nincs minden tanul­ság híján, s így hangzik: ,.BTK 230. §. (1): Ipari vagy. kereskedelmi vállalat- vagy szö­vetkezetvezető munkakört _ be­töltő vagy minőségi ellenőrzést végző dolgozója, aki rössz minő­ségű ipari terméknek vagy olyan mezőgazdasági terménynek, amelyre vonatkozóan a minőségi előírásokat kötelező hatályú ál­lami szabvány állapítja meg, jó minőségi termékként vagy ter­ményként való értékesítése, hasz­nálatba adása, illetőleg forga­lomba hozatala iránt intézkedik, vagy annak értékesítését, haszná­latba adását, illetőleg forgalom­ba hozatalát, bár ez munkakö­rénél fogva kötelessége volna, nem akadályozza meg, amennyi­ben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő.” A körmondat, a jogban avatat­lan számára olykor kissé bonyo­lult, de — ebben az esetben alighanem mindenki érti. Való­ban mindenki érti? T. A névjegye

Next

/
Oldalképek
Tartalom