Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

K T AZ AJTÓK ÉS ABLAKOK NAGYÜZEMÉBEN A lakásprogramot szolgálja az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat bajai gyáregysége hhSBH Egy gyors számvetés után nyomban kide­rült az Épüietasztalos-ipari és Faipari Vállalat bajai gyáregységénél, hogy naponta több mint száz lakáshoz elegendő ajtót és ablakot készítenek. A Duna-parti város üzeme ezzel a fontos tevékenységgel járul hozzá ahhoz a nagyszabású programhoz, hogy belátható időn belül minden család önálló otthonhoz jusson az országban. A minőség javítására számos termelési újítást és ésszerűsítést valósítottak meg saját erejükből, különféle módon kiké­pezték a szükséges szakmunkásgárdát, s vé­gül, az ösztönző eszközök leghatásosabb fel­­használásával mozgósítják a dolgozókat a kö­zös feladat végrehajtására. Az idáig vezető út fontosabb szakaszait a gyár­egység fejlődési mérföldkövei jelzik. Az első tervszerű évet az 1949-es esztendő hozta meg, az államosítás után. Az üzem teljes egészé­ben a háború utáni újjáépítés céljaira termelt, a faipari berendezéseket a munkásszállások építésé­nél használták fel. Ezeknek a cikkeknek az elő­állításakor ugyanúgy, mint az öltözőszekrények ké­szítésénél — elsősorban a kézi munka és a nehéz fizikai igénybevétel volt a jellemző. Majd, a Mohácsi Épületasztalos-ipari Vállalattal történt egyesülést követően — amikor a Dunaúj­városi Építőipari Tröszt látta el a felügyeletet —, illetve az . igazgatási átszervezés után, tíz éve az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat nagy csa­ládjába tartoznak. Rövidesen számottevő beruhá­zásra került sor, amely 1967-ben fejeződött be. Lényegében kialakultak azok a részlegek, amelyek — állandóan korszerűsödve — ma is dolgoznak. A bővítés eredményeképpen több mint tízszere­sére ugrott a termelési érték, s további foglalkoz­tatási lehetőségek teremtődtek. A termékösszetétel fokozatosan az ajtók és ablakok gyártására toló­dott át. Az idén már az utóbbi termék vált ural­kodóvá. Jelenleg is — körülbelül 40—60 százalékos részarányban — a lakossági igények, illetve az építőipar lakásépítési szükségleteinek a kielégíté­sére szállítanak. Kezdeményezések — helyi erőből A végbement 22 millió forintos beruházás a fo­lyamatos, nagyüzemi termelés alapvető feltételeit teremtette meg. Az úgynevezett extenzív szakasz lezárűlá’sáv'al a vállalat és a gyáregység vezetősége a hatékonyabb munkát, az eszközök jobb kihasz­nálását tűzte ki célul. A változást az 1969-es esz­tendő második fele hozta meg, amikor átálltak a kétműszakos termelésre. A soron következő, mi­előbbi megoldást sürgető gondot a hozzáértő szak­munkások hiánya jelentette. Még három éve is mindössze 14 százalékot tett ki a szakképzett dol­gozók aránya. .Csupán az intézményes formák kihasználása ke­vésnek bizonyult, bár jelenleg is harminc ipari tanulót nevelnek, akiknek a számára tanműhelyt alakítotak ki. A felnőtt dolgozók részvételével „házi tanfolyamot” indítottak, ami beváltotta a reményeket. Az elméleti ismeretek átadására a klubszoba szolgált osztálytermül, a különböző mű­helyrészekben pedig a termelés egyes mozzanatait — végeredményben az egész folyamatot — sajátí­tották el. Két év leforgása alatt a szakképzett munkások aránya 10 százalékkal javult meg. Ma már elmondhatják (a bajai gyárban, hogy csökkenő létszám mellett egyre nagyobb értéket állítanak elő. Eközben a termelés technikai és technológiai feltételei ugyancsak modernizálódtak, az igények­nek megfelelően. Itt dolgozik az ország legkorszerűbb szárító­üzeme, amely évente 20—25 ezer köbméternyi fa nedvességtartalmát szorítja le az előírt 16 százalék alá. Az ötven méter hosszú, négy csatornás alagút­szárító kísérleti próbái három évvel ezelőtt kez­dődtek el, mígnem a helyi kezdeményezést teljes siker koronázta. A berendezés, elsőrendű szerepé­ből adódóan, a végtermék minőségét javítja meg. A szárazabb alapanyagból készülő ajtók és abla­kok ugyanis nem vetemednek meg a későbbiek so­rán. Az egyébként vetemedésre hajlamos fadara­bokat ily módon még a feldolgozás megkezdése előtt észreveszik. Ugyanakkor meg lehet követelni a technológiai fegyelmet, a méretpontosságot és -állandóságot, a jó felületi minőséget. A termelés számára egész éven át — az időjárás változékony­ságától függetlenül — kiválóan előkészített alap­anyag áll rendelkezésre. A bajai konstrukciót a nagyvállalat más helyein szintén meghonosítják. A reklamációk számának csökkentéséhez veze­tett az a módszer is, amelyet a szabászatban alkal­maznak. Az egyes műveleti helyeket folyamato­san szállító görgősorral kapcsolták össze, amelyen az alkatrészek anyaga halad. Ez a technológiai korszerűsítés lehetővé tette, hogy a különböző fel­adatokat elvégző szakmunkások szinte minden egyes alkotóelemet külön megvizsgáljanak, s a szükséges javításokat még nyers állapotban elvé­gezzék. Jelentősen csökkent a nehéz fizikai munka aránya, a dolgozók a jó minőség elérésére össz­pontosíthatják figyelmüket, utólagos korrekciókra, javításokra nincs ok. Még az idén hozzálátnak ahhoz, hogy a gépi megmunkálásban ugyancsak kamatoztassák a sza­bászatnál jól bevált folyamatos gyártás előnyeit. Elsősorban az ablaktokok készítésénél törekszenek arra, hogy teljesen gépesítsék a 8—10 műveletből álló gyártási szakaszt, s az ember dolga csupán a felügyelet és az ellenőrzés marad, a berendezé­sek beállításán kívül. Lényegében igen gazdaságosan, a meglevő esz­közök modernizálásával, az anyagtovábbító és át­adó szerkezetek átalakításával sikerült előbbre lép­ni. A nagyobb horderejű újítások és az apróbb ésszerűsítések láncolata szép eredményt hozott, ami elsősorban az áru minőségének javulásában és a nehéz fizikai munka háttérbe szorulásával mér­hető. A további feladatok már a felületkezelés és a raktározás feltételeinek korszerűsítésében jelent­keznek. 125 milliós érték Az anyavállalaton belül a bajai üzem a legrégibb gyárak közé tartozik, ahol elsőnek ment végbe a rekonstrukció. Az össztermelési értéknek pontosan 7,4 százaléka származik innen. A nyílászáró szer­kezeteket előállító hét testvérgyáregység között a 3. helyen állnak az idei 125 millió forintos be­vétellel a nagyság szerinti rangsorban, míg az esz­közállomány aránya majdnem itt a legalacsonyabb. A bajai gyáregység a rugalmas üzemek közé tartozik, viszonylag könnyen alkalmazkodik a vál­tozó piaci igényekhez, könnyen áll át egy-egy új­donságra. Tavaly nem kevesebb, mint 240 féle terméket szállítottak a megrendelőknek. A válasz­ték a családi házaktól egészen a házgyári lakások ablak-, ajtó- és loggiafal-típusaiig terjed. Az idén az ablakok készítése került előtérbe, amelyekből 85 ezret adnak át a felhasználóknak. A méreteket tekintve ugyancsak széles a skála. A négy ablak­családot tekintve, a 60x60 centiméteresektől a 180x180 centiméteresekig ível a kínálat. Az úgynevezett méretegységesített ablakok pél­dául ötféle alaptípusban készülnek a nyílásmód szerint (oldalt nyíló, bukó, emelkedő, középen fel­nyíló, forgó). Ezek akár egyenként elhelyezhetők, de az építészeti igényeknek megfelelően mind víz­szintesen, mind függőlegesen össze is építhetők, amivel változatos forma és szerepkör alakítható ki. A tokszerkezetek tervezésénél figyelembe vették a különböző — panelos, blokkos, falazott — építési módok esetében képezhető falnyílásokat, illetve kávákat. Az ablakszárnyak üvegeinek egymástól való tá­volsága lehetővé teszi az árnyékoló redőnyök — 35 milliméteres Reluxa vagy rugó nélküli roletta — elhelyezését a két üveg között. Az alaptípusú, illetve összeépített ablakszerkezetek felhasználási előnyeihez tartozik, hogy gördülő fa-, illetve mű­anyagredőnyökkel is felszerelhetők. , Jóval kisebb mennyiségben ugyan, de a kor­szerű házgyári panelos és blokkos építkezésekhez is hozzájárulnak a bajaiak — az egyesített szer­kezetű, utólag szerelhető ablakok és loggiafalak szállításával. Ezeket a mondern építészeti köve­telményeknek megfelelően alakították ki, a nagy üvegfelületek világossá, napfényessé teszik a la­kást. Az alaptípusok a legmegfelelőbb variációkra adnak módot. Az átállás éve Az idei esztendő hirtelen fordulatot hozott a gyártmányösszetételben, amelyet csaknem teljes egészében a különféle ablakok tesznek ki. A párt­­alapszervezet a szakszervezettel, a KISZ-szel és a gazdasági vezetéssel közösen elemezte a tavalyi helyzetet, valamint az új terv követelményeit, hogy meghatározzák a gyár és az egyes műhelyek fel­adatait az elképzelések valóra váltására. Nagyon fontos volt, hogy magasabb színvonalra emeljék az üzem- és munkaszervezést. Az átállás­sal járó gondok több hiányosságra figyelmeztettek. Ezek fokozatos eltűnését jelzi, hogy míg az első hat hónapban átlagosan 1 millió 300 ezer forintos nyereséggel dolgoztak, júliustól az elért tiszta jö­vedelem összege csaknem megkétszereződött. A munka összhangját jól szolgálták a párt- és a társadalmi szervek, a brigádok és az igazgató, fő­mérnök rendszeres megbeszélései, kölcsönös tájé­koztatói, ami az állandó kapcsolattartásban feje­ződik ki. Célratörőbbekké váltak a termelési ta­nácskozások, szélesedett az üzemi demokrácia. Igen sokat jelent az a segítség, amelyet a törzsgárda­­tagok adnak a véleménynyilvánítással, a felhal­mozódott tapasztalatok feltárásával. A vállalathoz hű és jó munkát végző dolgozók január 1-től to­vábbi anyagi elismerésben részesülnek az erkölcsi megbecsülés mellett. Érzékelhető fejlődést mutat a brigádmozgalom. Kialakultak az „ütőképesebb”, a korábbinál kisebb munkacsoportok, amelyek példás tetteket mutat­hatnak fel. A termelési felajánlások teljesítésén túl a közösségi gondolkodás kialakulását bizonyít­ja, hogy állami gondozott, árva gyerekeket és idős nyugdíjas embereket egyaránt támogatnak. Innen indult ki a városi uszoda felépítésének ötlete is, amihez minden hónapban a fizetésükből járulnak hozzá. A szocialista munkaverseny mozgalma előbbre jutott az eddigihez képest, és jelentős mér­tékben segítette hozzá a gyáregységet az elért eredményekhez. Alapvető célként a termelékenység, a munka ha­tékonyságának fokozását határozták meg. Ehhez megerősödtek az új, kisebb brigádok, emelkedett a műhelyek vezetési színvonala, gyarapodott a szak­mai tudás ... Nagy húzóerőt jelentett egy érdekes módszer, amelyet a rendelkezésre álló bérfejlesz­tési összeg legigazságosabb felosztása érdekében alkalmaznak a „kinek-kinek munkája és érdemei szerint” elve alapján. Az egyes brigádok tagjai, a műhelyek dolgozói egymást minősítik a megadott szempontok szerint. Maximálisan öt-öt pontot le­het összegyűjteni az elvégzett munka mennyisége és minősége; a műhely gondjaival való azonosulás; a munkafegyelem; a példamutató, közösségi ma­gatartás, valamint a szakmai ismeretek és a fel­­készültség alapján. A minősítés teljesen nyilvánosan zajlik a fő­művezető irányításával, akinek egyébként — a felsőbb szintű vezetőkkel együtt joga van a felül­­bírálatra, módosításra. A vélemények valós, csak esetleg észre nem vett értékekre hívják fel a fi­gyelmet, s már eddig is azt eredményezték, hogy a teljesítményükhöz méltó béremeléshez jutottak például a nők és a fiatalok, akiknek az előrehala­dását sokszor előítéletek akadályozták. Az egyes szempontokat természetesen megfogha­tóbb, kiegészítő kérdésekkel teszik nyilvánvalóvá. Eddig két ízben vizsgázott meglepően jó. tárgyi­lagos eredménnyel a módszer. Az idén további kor­rekciókat, finomításokat hajtottak rajta végre, a törzsgárdatagságot például külön összegekkel is­merik el. A kialakult véleménvt mindenki által hozzáférhetően közszemlére teszik. Ilyen, demokratikus, az érdemeket felszínre hozó és kifejezésre juttató rendszer alapján talál gaz­dára januártól havi 30 ezer forintot kitevő fizetés­­emelés. A legtöbbet — a tervektől végrehajtásá­ban betöltött szerepüknél fogva — a teljesítmény­bérben dolgozó munkások kapják, akikét a tmk­­sok követnek. Javuló élet- és munkakörülmények Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat bajai gyáregységében dolgozó emberek bére az idén nyolc százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Ezzel az 5 éves terv első három esztendejében ösz­­szesen 11,5 százalékkal emelkedtek a nominál­bérek. A személyi jövedelem még gyorsabb tem­póban gyarapodott, amibe számottevően beleját­szott a nyereségrészesedés és a célprémiumok ösz­­szege. Az életkörülmények javulását vizsgálva a párt­­alapszervezet reprezentatív felmérést végzett, há­romszáztíz dolgozót kérdeztek meg a „komfort­­érzetükről”. A legjellemzőbb adatok szerint az idén már 180 családban működik televíziókészülék a tavalyi 143-mal szemben. A hűtőszekrény-tulaj­donosok száma 91-ről 140-re ugrott, s újabb öt család vásárolt személygépkocsit. A tényszerű felsorolás tulajdonképpen a munka egészének végső eredményét tükrözi. Az életszín­vonal fokozatos emelkedéséről vallanak a számok. Ezen a szociális fejlődésen túl kimutatható a köz­érzet alakulásában az emberek nagy részének egy­máshoz, a vezetőkhöz való viszonya, valamint a gyárral való törődése és felelősségérzete a terme­lésért. A városrész igényeit is figyelembe véve, egy sze­mélyben körzeti és üzemi orvos rendel a gyár központi épületében. Az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően jelentősen javultak a mun­kahelyi körülmények az utóbbi időben. A nagy­­családosok támogatására tavaly 35 ezer forintot fordítottak. Továbbra is az a törekvés érvényesül, hogy elsősorban a kisebb jövedelmű fizikai dolgo­zók keresete emelkedjen erőteljesebben. A sort még tovább lehetne folytatni például a 100 sze­mélyre tálaló, korszerű ebédlővel. A kitűzött terv teljesítésével és a termelékeny­ség fokozásával az ÉPFA bajai gyáregysége a jö­vőben is arra törekszik, hogy egyaránt megfelel­jen a népgazdaság lakásépítési programjának és az itt dolgozó emberek igényeinek, (x) • Targoncák segítségével mozgatják, rakják a Szov­jetunióból érkezett alapanyagot a munkások • A meleglevegős alagútból csillék szállítják vább a száraz fát a feldolgozás helyeire. • A görgősoron érkező fát úgynevezett ingafűré­szekkel vágják méretre a „szabászok” • Gépi megmunkálással formálódnak az ablakok alkatrészei ) \ kéziműhelyben a rámákat állítják össze nagy sorozatban i Befejező műveletként az ablaktokok és a lése látható a képen szárnyrészek összeszere­• A termékek merítéses eljárással kapják meg az alapmázbevonatot, ami jobb minőséget ad a korábbi, szórásos módszernél )

Next

/
Oldalképek
Tartalom