Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

1973. december 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Újabb kedvezmények a külföldre utazóknak HETI KOMMENTÁR Mindennapjaink kulcsembere: a kereskedő KÖZEL-KELET Genfbe készülnek A Közel-Kelettel kapcsolatos diplomáciai események homlok­terében továbbra is a genfi nem­zetközi értekezlet előkészítése áll. Szadat egyiptomi elnök pén­teken személyes megbízottját küldte Szaúd-Arábiába, Szíriába, Katarba, Abu Dhabiba és Ku­­vaitba, hogy tájékoztassa az arab vezetőket Kissi nger amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. Jeruzsálemben gondosan ta­nulmányozzák a kairói tárgya­lásokról szóló jelentéseket és még Kissinger látogatása előtt — valószínűleg ma délelőtt — az izraeli kormány újabb ülést tart. Jól értesült körök szerint Golda Meir kormányfő és mi­niszterei elsősorban arra szeret­nének választ kapni, hogyan ér­telmezzék Szadatnak azt a kije­lentését, hogy nem hajlandó köz­vetlen tárgyalásokat folytatni az izraeliekkel Genfben. Kissinger amerikai külügymi­niszter pénteken este kétórás megbeszélést folytatott Fejszal szaúd-arábiai uralkodóval kö­zel-keleti kőrútjának harmadik állomásán, Rijadban. A találko­zó előtt rijadi amerikai szemé­lyiségek borúlátóan nyilatkoz­tak azzal kapcsolatban, hogy a genfi tárgyalások megkezdése esetén Szaúd-Arábia enyhítene a nyugati világgal szembeni olajembargóján. A megbeszélé­sek után azonban a szaúdi fővá­rosból nyugati hírügynökségek azt jelentették, hogy Fejszal ki­látásba helyezte: ismét .„meg­nyitja az olajcsapot”, amennyi­ben az izraeliek szerződésben kötelezik magukat a megszállt arab területekről való kivonu­lásra. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a külföld­re utazók valutaellátásánál az érvényben levő alapvető rendel­kezések megváltoztatása nélkül néhány további, az állampolgá­rokat kedvezően érintő intézke­dést léptet életbe. A Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságba, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Mongol Népköztársaságba, a Német De­mokratikus Köztársaságba. a Román Szocialista Köztársaság­ba, Szovjetunióba és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba uta­zó turisták személyenként az ed­digi évi 6000 Ft helyett 8000 Ft­­os keretben, a naponkénti 250 Ft. helyett 350 Ft értékben 1 vá­sárolhatnak valutát. Ugyanakkor továbbra is meg­marad annak lehetősége, hogy a felsorolt szocialista országokba szolgálati útlevéllel, vagy szol­gálati utazásra érvényesített ma­gánjellegű útlevéllel utazók — a hivatalos valutaellátáson kívül — utazásonként 1500 Ft összeg­határig vásárolhatnak valutát. Ennek igénybevételére a jövő ben, az eddigiektől eltérően, minden valutakiszolgáltató he­lyen — a kiküldő vállalatnak, vagy intézménynek a kiküldetést igazoló levele alapján — lehető­ség nyílik. Ez az összeg nem ter­heli az állampolgárok évi 8000 Ft-os keretét. A fent említett országokba gépjárművel utazók üzemanyag­­költségére megállapított normák megszűnnek és a gépjármű-tu­lajdonosok igényüknek megfele­lően vásárolhatnak e jogcímen devizát. Ez az összeg ugyancsak nem terheli az évi 8000 Ft-os keretet. A szóban forgó szocialista or­szágokba utazóknak további ked­vezményt jelent az az intézke­dés, amely szerint a szervezett társasutazásban részt vevők ed­digi 1000 Ft-os behozatali vám­mentes kerete — az egyéni tu­ristákéhoz hasonlóan — 4000 Ft­­ra emelkedik. Á Jugoszláviába turistaútlevél­lel utazók valutaellátási rendje és mértéke változatlan, azaz to­vábbra is évenként 3300 Ft. ér­tékű valutát vásárolhatnak. Ugyanakkor a látogató útlevéllel kiutazók valutaellátása 300 Ft-ra emelkedik. A tőkés országokba utazó tu­risták valutaellátásának rendje és mértéke nem változik. A gép­járművel utazók üzemanyagkölt­ség címén a jövőben is igényel­hetnek devizát, azonban a 10 szá­zalékos alapilletéken felül felszá­mított 30 százalék többletilleték 20 százalékra csökken. A láto­gató útlevéllel utazók az eddigi 150 Ft helyett 300 Ft-nak meg­felelő konvertibilis valutát kap­hatnak az utazás során felmerü­lő apróbb kiadásaik fedezésére. Az ismertetett rendelkezések 1974. január 1-vel lépnek életbe, és azoknál az utasoknál kerül­nek alkalmazásra, akik január elsejét követően igényelnek valu­tát. A 4000 Ft-os vámmentes ke­retet azok a szervezett csoportos utazáson részt vevők vehetik igénybe, akik a szocialista orszá­gokból január 1-én, vagy azt követően térnek vissza (MTI) A megyei kereskedelmi anké­­ton mind az előadó, dr. Glied Károly, mind a felszólalók sok­oldalúan. színesen fejtegették, hogy a lakosság közérzetének alakulása a kereskedelemtől, a kereskedelmi dolgozókkal való ' mindennapos találkozástól is függ. Gondoljunk csak bele: nemde, a legtöbb „ügyfelet” nap mint nap a kereskedelmi dolgozók fo­gadják. Ugye, nem kell ezt bi­zonygatni. Ha pedig így van. számunkra, fogyasztók, vásárlók „ügyfelek” számára nem mindegy, mit mond, hogyan mondja, mit tesz. hogyan teszi — és amiért a boltba me­gyünk mindenekelőtt, mit árul a kereskedő. Ezt fejezte ki az előadó, ami­kor a kereskedelem rendkívül fontos szerepének figyelemre mél­tó eredményeinek elismerése után aláhúzta: „A mi nézőpontunkból vizsgálódva azonban még ennél is nagyobb jelentőségűnek tart­juk a kérdés társadalmi-oolitikai oldalát. Nevezetesen azt, hogy milyen módon teljesítették — tel­jesítik — a kereskedelem vezetői és dolgozói; igazgatói és előadói: elnökei és ellenőrei és más be­osztású képviselői a rájuk háruló feladatokat.” Ez már a kereskedelem és a politika szerves ö<=«z‘3f;'e“é'=ét is világosan érzékelteti. Talál' volt Erdélyi Ignácnak. a megyei párt­­bizottság titkárának közvetlen hangú fogalmazása, hogy a lakás­építés. a közlekedés mellett a ke­reskedelem tennivalói bizony ..po­litikai ízű” feladatok. Mert ha örömmel és elismerés­sel szögezzük is le. hogy „orszá­gosan is hatalmas ütemű a ke­reskedelmi forgalom növekedése: nálunk pedig — ahol az 1965— 1972. közötti hét esztendőben is éppen megkétszereződött a me­gyei kiskereskedelem összforgal­mának az értéke — még az or­szágoshoz képest is kiemelkedő”, — azt is kötelességünk elemezni, mindezt hogyan értük el? Azaz. a társadalom közérzete szempontjából nem mindegy, hogy a kereskedelem bevételéből mennyi az a pénz. amit mi vá­sárlók a jó vásár, a kellemes fo­gyasztás örömével, megelégedésé­vel fizettünk ki. s mekkora az a hányad, amit csak kényszeredet­ten adtunk ki. mert az áru nem kedvünkre való. a szolgáltatás primitív volt. Amikor „eszi, nem eszi — nem kap mást” helyzet elé voltunk állítva. Az is hat közérzetünkre, mi­lyen messze van lakóhelyünktől az üzlet, mennyire felszerelt, s megvannak-e benne a kulturált vásárlási fogyasztási feltételek. De hát mi mégis „fogadóink­kal”. a kereskedőkkel vagyunk mindennap emberi kapcsolatban. Az kizárólag a szakma dolgozóin múlik, mennyire udvarias, barát­ságos korrekt, segítőkész és szak­szerű a kiszolgálás. S vegyük most ezt a kiszolgálást tágabb értelmezésben. ami magában foglalja a kereskedelem igen ösz­­szetett tevékenységét, a szerve­zést. közvetítést, informálást, bo­nyolítást s > integrálást is. Ez pedig egyaránt tartalmazza minden rendű és rangú kereske­delmi dolgozó felelősségét, kezd­ve a1 vezetőktől a pult mögött készségeskedő eladóig. Felelőssé­güket abban, hogy az állampol­gárok fogyasztók, azaz „ügyfele­ik” hogyan érzik magukat a bolt­ban. vásárlás közben és utón. Közérzet ez. a legteljesebb mér­tékben. s ebből a kereskedő úgy is „részesedik”, hogy máshol ő is ugyanúgy vásárló, „ügyfél”. De főként úgy hat rá vissza a ve­vők közérzete, hogy az ő életked­vének. szorgoskodásának sem mindegy, jó ismerőse, barátja lesz-e mindennapi vendégeinek. Akik a jó kereskedőt, eladót, ve­zetőt szinte családtagként tekin­tik hiszen ha ió a vásárló—eladó kapcsolat, abban az ebédfözéshez szóló tanácstól kezdve odáig, hogy „Higgye el, ez az aprómintás selyem jobban illik az egyénisé­géhez, mint...” — ezer más sze­mélyes mozzanat fellelhető. A manapság sokszor szóba ho­zott sikerélményt rendszerint — úgymond — győzelmes, diadal­mas. látványos eredményekkel szokták összehozni. Ritkábban — sajnos — a jól végzett mindenna­pi munka csendesebb boldogság­érzetével. Még kevésbé a jó em­beri kapcsolatok révén nyert közérzettel. Pedig a jó vásárlás is efféle sikerélményt plántál a vevőbe. Jólesett hallani az ankéton, hogy a „hivatásos” politikusok mellett a kereskedelem vezetői, a gazdasági szakemberek is mint­egy „magátólértetődő természe­tességgel” — tehát nem élettelen szólamokkal — beszéltek a keres­kedelempolitikai és társadalmi közérzet elválaszthataílanságáról. Hogy számos életteli példával maguk szemléltették, mennyire alapvető követelménv a kereske­delmi dolgozók politikai, általá­nos és szakmai felkészültsége. S ennek folytonos felfrissítése. Mert a lépéstartás szükségszerű veze­tőknél, eladóknál egyaránt. A kereskedő tudniillik min­dennapjaink egyik kulcsembere. —th—n ESEMÉNYEK SOROKBAN Le Dúc Tho útban Párizs felé Elutazott Pekingből Le Dúc Tho, a VDK kormányának kü­lön tanácsadója, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, aki jövő csütörtö­kön Párizsban megbeszélést foly­tat Kissinger amerikai külügy­miniszterrel. (Üj Kína) Ismét kivégeztek két chilei politikust Chilében kivégezték a Népi Egység kormányának két egy­kori egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó vezető beosztású munkatársát, dr. Ab­­salon Weber Villáit és Rigoberto Achu Liendót — jelentette pén­teken a La Segunda című la o. A katonai junta, a fasiszták bevett gyakorlata szerint a gyilkosságot ismét azzal próbálta igazolni, hogy a két kommunista politi­kust „szökési kísérlet közben” lőtték agyon. (AFP) „Égi tünemény” A Skylab 3. asztronautái a hustoni űrközpontnak küldött jelentésükben közölték, hogy a Kohoutek üstökös a nap felé haladtában egyre fényesebbé vá­lik, s csóvája, mely egyre nö­vekszik, jelenleg 13 millió kilo­méter hosszúságú. Az óránként 212 000 kilométeres sebességgel száguldó „é«i tünemény" decem­ber 28-án kerüli meg a napot mintegy 20 millió kilométer tá­volságból, s innen kezdve már kifelé halad a Naprendszerből. Hosszú útja során január 15-én lesz „legközelebb” a földhöz, kö­rülbelül 120,7 millió kilométeres távolságban halad el bolygónk mellett. A földről december utolsó napjaiban,' s január első heteiben lesz majd legjobban látható. (AFP, UPI) Magyar—algériai tárgyalások A magyar—algériai gazdasági együttműködési vegyes bizottság ülésén létrejött megállapodás ér­telmében a két ország közötti áruforgalom bővítése, a vállala­tok közötti kapcsolatok fejleszté­se érdekében december 11—15 között algériai bevásárló delegá­ció folytatott .tárgyalásokat Ma­gyarországon. A delegáció tagjai számos külkereskedelmi vállalat­tal vették fel a kapcsolatot, s több üzemlátogatásra is sor ke­rült. A tárgyalások alapján meg­állapodtak abban, hogy 1971. feb­ruárjában magyar piackutató de­legáció utazik Algériába, újabb fogyasztási cikkek felkutatása, il­letve vásárlása céljából. A KEK FÉNY NYOMÁBAN Az ötösfogat bűntettei Olvasóink szerdán a Kék fény adásában láthatták annak a betö­rőbandának -tágjait, akik hosszú évek óta szinte gátlástalanul ká­rosították a személyi és a társa­dalmi tulajdont. A betörők elővi­gyázatosak voltak, alaposan fel­készültek a várható és váratlan eseményekre a bűncselekmény elkövetése előtt, hiszen többen és hosszabb időre szövetkeztek. Te­vékenységüket megkönnyítette, a bűnüldöző szervek munkáját, vi­szont nehezítette, hogy az állami és szövetkezeti egységek, s az ál­lampolgárok közül jó néhányan nem őrizték űgv értékeiket, aho­gyan azt a szabályok előírják. A rendőrség a modern technika se­gítségével felderítette az ismeret­len homályba burkolózó betörő­ket. s megérdemelt helyükre jut­tatta őket. Igv jártak: Naav Fe­renc. Bálái József. Marton Sán­dor és Nagysolymosi Gé?-j akik 1967-től folyamatosan. 1973. au­gusztus 5-ig magányosan, vagy különböző párosításban a betöré­sek egész sorozatát követték el. A zsákmány nem kevés, 752 ezer 647 forint. Mi volt az. ami ebben p-r íiqvben rendkívüli módon ne­hezítette a tettesek felderítését? A banda valamennyi tagja bün­tetlen előéletű, s mondhatnánk: köztiszteletben álló dolgozó em­ber volt. Azonos körülmények Éveken át a különböző helyek­ről érkező jelentések arról szá­moltak be, hogy vasár- és ünnep­nap, vagy szabad szombat éjsza­káján betörés történt. A helyisé­gekbe a betörők „finom” mód­szerekkel hatoltak be, kulccsal* vagy a tolópánt felhúzásával, s nem voltak válogatósak, ugyanis elvittek mindent, amit c««k talál­tak: gázpalackot, aranytárgyat, rádiót, fényképező«"0!, magne­tofont éppen űgv összepakoltak, mint takarékbetétkönyvet, autó­gumiköpenyt. benzin- és olajje­gyeket. A benzin- és olajjegyek vezet­ték el a bűnözők leleplezésé''"-' a megyei rendőr-főkapitányság nyo­mozóit. Erre egy kettős betörés, illetve egy harmadik adta a biz­tos támpontot. A múlt év április 30-án éjszaka a Bács-Kiskun me­gyei Állami Építőipari Vállalat rákóczivárosi irodájából 83115 forint értékű benzinjegyet loptak el. Ua'ranezen az éjszakán betö­rők jártak a lajosmizsei N'-'-ont Tsz fuvarozási üzemágának kecs­keméti irodájában, ahonnan 16 ezer forint értékű üzemanya«-ie­­gyet vittek magukkal a tettesek. A következtetés logikus volt: olyan valaki, vagy valakik követ­ték el a betörést, akik könnyen mozognak — gépkocsijuk van s feltehetően összeköttetésben áll­nak egy olyan Áfor-kútkezelőből, akik ezeket az üzemanyag-'fegye­­ket megvásárolja. Helyes volt a következtetés A korábban említett harmadik betörés már igazolta a nyomozók logikáját. Ez év augusztus 5-re, vasárnapra virradóra a Bajai Ál­lami Gazdaság Bokodi úti telepé­nek irodájába a betörő tolópánt felhúzásával jutott be. A bizton­sági zárral ellátott ,vs-vc-»tal fiók­jából összesen 269 438 forint ér­tékű üzemanyag-jegyet — ebből 66 liter benzin és 21 590 liter gáz­olaj — ezenkívül az ott talált 6420, a páncélszekrényből pedig 2800 forint készpénzt vitt el. A helyszín sok mindent elárult a nyomozóknak: a tettes kesztyűi használt, s a helyiségbe .való be­hatoláskor azonnal kinyitotta az ablakot, egyrészt, hogy megzava­rása esetén menekülhessen, más­részt hogy félrevezesse a nyomo­zókat . .. Mondani sem kell hogy a be­törést követően a gyanús szemé­lyek száma több százra emelke­dett. nemcsak az ilyen módszer­rel dolgozó betörők, de olyanok is számításba jöttek, akik egyálta­lán megfordultak a Bajai Állami Gazdaság Bokodi úti telepén. Ki­zárásos alapon í«« terelődött a gyanú Naev Ferencre. a MÉSZÖV, valamint Bálái Józsefre, a Gépipa­ri és Automatizálási Főiskola ^épkocsivezőtőjére. A vizsgálat során a két gépkocsivezetőről az is kiderült, hogy rendszeres láto­gatói az éjszakai szórakozóhe­lyeknek és többet költenek, mint amennyi a iövedelmük. N’"'' Fe­renc ezenkívül házépítés''« fo«ott. Bálái József szövetkezeti lakást vásárolt. Feltűnt az is. hogv Nagy szoros barátságot tartott Tromler Lajos benzinkút-kezelővel. aki­nek már készült a luxuslaká- a Renault 4-es mellé. Tromler ép­pen a MESZÖV-székház előtti ben­zinkútnál do'gozott. s Na«v —ez sem volt véletlen — mindig nála vásárolt üzemanyagot. Ezek is­meretében megkezdődtek az elő­állítások. házkutatások, amelyek során a banda egy újabb tagja került elő. A tsz-,,szakértő” Nagysolymosi Géza, a tsz-szö­­vetség gépkocsivezetője volt ko­rábban, ám amikor megalakult az I. számú Autóvezető-képző Munkaközösség, kilépett munka­helyéről és odament oktatónak. Ez volt alibi-munkahelye, ugyanis korábban Nagy Ferenc­cel szövetkezett. Nagysolymosi-— miután 'korábban megfordult a megye szinte valamennyi kö­zös gazdaságában, s nem járt be­csukott szemmel — tudott adni néhány „hasznosítható” ötletet Nagynak, amelyet aztán jól ka­matoztatlak. Csupán egyetlen példát erre: A múlt év decem­ber 18-án Nagy Ferenc, Nagy­solymosi Géza és Marton Sán­dor a ts/.-szövetség Polski Fiat személygépkocsijával nem min­den cél nélkül indultak el La­­josmizsére, a Kossuth Szakszö­vetkezet Ceglédi úti irodájába. Nagy — szakértő módon — kulccsal kinyitotta a bejárati aj­• A lopott holmi egy része. • Tromler fémkazettája a padláson. tót, majd a lemezszekrény négy zárjába próbálta be a kulcs­sorozatot. amelynek ajtajai vé­gül is feltárultak előtte. Eköz­ben Nagysolymosi és Marton fi­gyelt. Negyvenötezer forint készpénzt loptak el. amelyet út­közben elosztottak. Példákat még lehetne sorolni tovább, hi­szen a megye még jó néhány termelőszövetkezetén ek i rod a i lemezszekrényét, biztonsági zár­ral védett asztal fiókját nyitot­ták ki... Bizonyítanak a bűnjelek Augusztus 5-én hajnalban Nagy Ferencet előállították. Fel­háborodottan tiltakozott az „in­zultus” ellen, de nyomban le­­csendesedett, amikor egy nylon­zacskóba eléje tették azt a 130 darabból álló kulcssorozatot, amelyet épülőfélben levő házá­nak padlásán rejtett el. A belő­tt Ar építőipari vállalat kifosztott lemezszekrénye. résekről azonban ekkor még hal­lani sem akart. Tromlert, az or­gazdát nem találták otthon, mert Várpalotára utazott, ennek ellenére a házkutatást megtar­tották. A rekamié fiókja érté­kes leletet tartalmazott, ugyan­is egy kazettában ötezer liter benzinjegy feküdt. A r'en<löínség­nek gondja volt arra, hogy Tromler még aznap este a rend­őrségre kerüljön. Felsőtajosnál várták őket. s a gépkocsi átku­tatásakor két gvu fásdobozban 800 liter benzin- és némi olaj­­jegvet lellek. Tromler néhány órán ál tagadott, végül is beis­merte: az üzemanyag jegyet nem találta, hanem féláron Nagy Ferenciül vásárolta. Később azt is elmondta, hogy a padláson, a kémény mögött egy vaskazettá­ban rejtett el 25 ezer liter ben­zinjegyet, amelyet augusztus ele­jén Nagytól vásárolt. Báláinál 7600 liter gázolaj­jegyet, valamint 50 ezer forintot foglaltak le, amelyet a betörő takarékban tartott. A kihallga­tások egymást követték. Nagy Ferenc megtört. s bevallotta, hogy 1967-ben egymaga követett el kilenc rendbeli betörést Kecskemét villanegyedében, s hogy ő volt az a szemüveges, bukósisak os férfi, aki 1968. augusztus 3-án az Illetékhivatal két nődolgozója kezéből kitépte a 82 ezer forintot tartalmazó táskát... Az ötösfogat bűnügyében még tart a vizsgálat, amelynek be­fejezése — úgy tűnik — még sok időt vesz igénybe. A bűn­bandát leleplezték, de ennek az ügynek van egy mindenki szá­mára használható tanulsága is: jobban kell őrizni értékeinket, mert egyébként alkalmat terem­tünk az ilyen és hasonló bűn­­cselekmények elkövetésére. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom