Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE JLZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ xxviii. évf., 281. szám Ára: 90 fillér 1973. december 1. szombat Az Elnöki Tanács ülése * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudomásul vette Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövet­ségi Köztársaságban, a Ghánái Köztársaságban és a Sierra Leo­nei Köztársaságban — 1973. no­vember 11—23. között — tett hi­vatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népese­déspolitikai célkitűzéseinek meg­valósítása érdekében — módosí­totta a dolgozók betegségi bizto­sításáról szóló 1955. évi 39 sz. törvényerejű rendelet egyes ren­delkezéseit. A módosítás bővítet­te a gyermekápolásig táppénz igénybevételének lehetőségeit, ki­terjesztette az anyasági segélyre jogosultak körét és meghatározott körben felemelte a gyermekágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, gül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ve­Novemberi lendület pereken egy év telt el pár- tunk vezető testületének múlt év novemberi, emlékezetes határozata óta, így a minap le­zajlott tanácskozás számot vet­hetett mindazzal, ami azóta az országban, a gazdaság, a társa­dalom, a kultúra fejlődését, kü­lönösképpen pedig az emberek mindennapi életét nézve, végbe­ment és — végbemegy. Az em­lített esztendő egy izgalmas, so­kat ígérő folyamat része, amely az MSZMP X. kongresszusával vette kezdetét, és egyben bi­zonyság az is, hogy e folyamat­ban testet öltő nagyszabású program nemcsak a közelebbi s távolabbi jövőt készíti elő, ha­nem a jelenben is erőteljesen hat és — ma sem mér fukar ke­zekkel. A nyilvánosságra kerüli hatá­rozat teljes körképet ad a ko­rábban hozott sokoldalú intézke­dések jó hatásáról nemzetközi kapcsolatainkban Ás belső hely­zetünkben. Elemzi a meglett in­tézkedések hatását és kijelöli a további teendőket. Ám közeled­vén az év vége, megtárgyalta a Központi Bizottság a következő év népgazdasági tervét és költ­ségvetését is. f'supán kiragadva, néhány tény: a tervezettnél gyor­sabban nőtt a nemzeti jövede­lem, tovább javult az ország külkereskedelmi mérlege. Rend­kívüli fontosságú energiaszolgál­tató és ipari báüzisok léptek üzembe, nőtt a mezőgazdasági termelés és mindezzel párhuza­mosan mintegy 85 ezer lakás épült, és nem csupán a reál- jövedelem, hanem az egy kere­sőre jutó reálbér is érzékelhetően — 2,3 százalékkal, nagyüzemi munkásoknál 5,8 százalékkal — nőtt! És a jövő évi terv: szolid biztonsággal tervezett — éppen ezért túlteljesíthető — nemzeti jövedelem, illetőleg termelés- növelés, ám a reáljövedelem, il­letve az egy keresőre jutó reál­bér-növekedés mutatószáma még űz ez évit is felülmúlja! A la. kásépítésben meg kell ismételni az idei, kimagasló 85 ezret, de úgy, hogy ebből 36 ezer lakás állami beruházásban kerüljön tető alá. Ami pedig a meginduló termelő és egyéb beruházások listavezetőit illeti: a paksi atom­erőmű 1. üteme, adriai kőolaj- vezeték, újabb cementgyár, ve­gyi és könnyűipari üzemek, va­lamint egy új Kossuth-adó — ezek alighanem önmagukért be­szélnek. Részletes irányelveket szab a Központi Bizottság az életszínvo- \ nal emelését szolgáló — béreme­léssel, szociális és egészségügyi, valamint kereskedelempolitikai intézkedésekkel kapcsolatos — további teendőkre. Ezek lénye­ges vonása, hogy még szélesebb* körre terjeszti ki a központi jel­legű béremelést, igen nagy anya­gi erőfeszítést tesz a népesedési helyzet javítása érdekében, nagy lépéssel javítja a betegellátást és energikusan visszaszorítja az ár­emelés lehetőségét. A biztató tervek, célok mö- gött jól kidolgozott gaz­dasági szervező, irányító és elle­nőrző munka körvonalai bonta­koznak ki. Ez alapozta meg a már nyugtázható eredményeket, de még nagyobb szükség lesz minderre a továbbiakban. Ezért is tűzte napirendre a Központi Bizottság a kádermunka fejlesz­tésének és az utánpótlás felkészí­tésének kérdéseit. A tennivalók meghatározásá­ból — a megállapításokból — a józan közvélemény hangja és bizakodása csendül ki. Ami azt igazolja, hogy továbbra is nagy figyelem irányul közös dolgaink­ra. S főleg, hogy egyre jobban látjuk — mondhatjuk ki bátran: Merüs. a 1átóhatár! B. J. A KÍSÉRLETI sorozatok sikere Ismeretterjesztés falun A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Bács-Kiskun megyei elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott. Az első napirendi téma megvitatása előtt dr. Gerő János alelnök emlékezett meg a TIT volt főtitkáráról, a közelmúltban elhunyt Mód Aladárról. Ezt követően Major Imre, a társulat megyei titkára ismertet­te „A. mezőgazdasági termelőüze­mekben végzett ismeretterjesztés helyzete, problémái” című témát. Ismeretterjesztésünk nagyobb része, mintegy 60 százaléka, me­zőgazdasági területen hangzik el, ami évente 2800—3200 előadást jelent Ez az arány országosan csupán 33—38 százalék — mon­dotta az előadó. A nagyon alapos előzetes fel­mérés alapján készült írásbeli tájékoztató is felelősségteljesen vizsgálja az eddigi munkát, a tennivalókat. Az őszinte hang, a tapasztalt fogyatékosságok feltá­rása, az összefüggések és az okok kutatása nagy érdeme a jelentés­nek. Az előadó részletesen szólt az ismeretterjesztés tartalmi kérdé­seiről. Megállapította, hogy a fa­lusi ismeretterjesztés legfonto­sabb része a nemzetközi politikai tájékoztatás, a pedagógiai és az egészségügyi tudnivalók népsze­rűsítése. Legfőbb fogyatékossága Átadták a megyei művészeti díjakat Harmadízben ítélte oda a Bács- Kiskun megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága a megyei mű­vészeti díjakat azoknak, akik az elmúlt esztendő során kiemelke­dő tevékenységet fejtettek ki megyénk kulturális életének fel­lendítése érdekében. Legutóbbi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy az idén öt sze­mélynek adományozza a díjat. Tegnap délelőtt dr. Gajdócsi Ist­ván megyei tanácselnök fogadta irodájában a kitüntetetteket, s az ötezer forintos pénzjutalommal együtt átadta a díj odaítéléséről szóló oklevelet. Az új megyei művészeti díja­sok: Baloghné Boros Ilona festő­művész (Kecel), Major Pál szín­művész, Bozsó János festőművész (Kecskemét), Vígh László kar­nagy, a Liszt Ferenc Énekkar művészeti vezetője (Baja) és Madarász László, a megyei ta­nács elnökhelyettese (Kecske­mét). Madarász Lászlónak beteg­sége miatt már előbb átadták a díjat a megyei kórházban. Dr. Gajdócsi István hangsú­lyozta: az új művészeti díjasok hosszú évek óta kimagasló tevé­kenységet fejtenek ki megyénk kulturális, művészeti életében. Színvonalas áldozatkész munká­jukkal kiérdemelték a társadal­mi megbecsülést. A meghitt hangulatú esemé­nyen — melyen Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára és Bodor Je­nő, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője is részt vett — a kitüntetettek nevében Bozsó János festőművész mondott kö­szönetét. V. M. Üj vezetőséget választott az agrártudományi egyesület pedig az alapozó természettudo­mányos előadások kis száma és a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésben mutatkozó követke­zetlenség. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták az elmúlt hetekben szerzett kedvező tapasztalatokról adott beszámolót. Major Imre nagy elismeréssel hivatkozott a kunszentmiklósi Szabadság, a la­kiteleki Szikra Termelőszövetke­zet és a lajosmizsei Kossuth szak- szövetkezet vezetőinek példás, se­gítőkészségére. Tíz új összetett sorozatot „próbálnak ki” a bajai és a kecskeméti járás öt-öt köz­ségében. Az első benyomások na­gyon kedvezőek. Lajosmizsén pél­dául a tervezett egy sorozat he­lyett kettőt rendeznek. A tartalmas tájékoztatóhoz a megyei elnökség tagjain kívül a meghívott termelőszövetkezeti vezetők is hozzászóltak. Az élénk, színvonalas tanácskozás remél­hetően meggyorsítja a falusi is­meretterjesztés fellendülését. Hasonló figyelemmel kísérte az elnökségi ülés második témá­ját: „Irányelvek a társulat előtt álló időszerű politikai és ideoló­giai feladatokra” című, az orszá­gos elnökség által kidolgozott ösz- szefoglalót. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete pén­teken tanította vezetőségválasiztó közgyűlését. A jelentős esemény­re Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karának épü­letében került sor. Az elnökség­ben helyet foglalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság .titkára, György Károly, a Miagyar Ag­rártudományi Egyesület főtitká­ra, a társadalmi szervezetek ve­zetői, közéleti személyek. A me­gyei szervezet elnöke, dr. Mé­szöly Gyula akadémikus beteg­sége miatt nem [vehetett részt a tisztújító közgyűlésen. A részt­vevők tisztelettel emlékezitek munkájáról és táviratilag (kí­vántak gyors gyógyulást. Dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, az egye­sület megyei alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Váncsa Jenő, miniszterhelyettes adott áttekintést az ország élelmiszer- gazdaságának jelenlegi helyzeté­ről, és vázolta a további tenni­valókat. Rámutatott, hogy az utóbbi esztendőkben a mezőgaz­dasági termelés rendkívül gyor­san fejlődött. A búza átlagtermé­se tíz év alatt megkétszereződött, a kukoricáé is megközelítőleg kétszeresére emelkedett. Meg­szűntek kenyérgabona-gondjaink, sőt, exportra ás van lehetősé­günk. A fejlődés nem egyértelmű, mert például a rét- és legelő­gazdálkodósban még mindig az 1938-as szinten mozgunk. Megol­datlan egyes zöldségfélék ter­mesztésének gépesítése, burgo­nyából' pedig importra szorulunk. Ezek a gondok egyúttal megha­tározzák a további tennivalókat. Az állattenyésztésről szólva a miniszterhelyettes különösen a szarvasmarha-ágazat fejlesztését emelte ki. A kormány erre vo­natkozó intézkedéseinek eredmé­nyei már jelentkeznek, de még csak az elején tartunk az elképzelések megvalósításának. A mezőgazdasági termelésben egyik legfontosabb tennivaló a termelés hatékonyságának növe­A felső képen: Váncsa Jenő miniszterhelyettes összefoglalta az élel­miszer-gazdaság eddigi eredményeit és ä főbb tennivalókat. A közgyűlés résztvevői. lése, a termelékenység emelése. Számítanunk kell arra ugyanis, hogy a következő években tovább csökken az állami gazdaságokban és szövetkezetekben dolgozók szá­ma, az eddiginél jóval kevesebb munkáskézzel kell magasabb eredményeket elérni. Ehhez szük­séges a gépesítés további foko­zása. Az előrehaladásnak egyik fon­tos feltétele a szakemberképzés. Csak jólképzett vezetőkkel tud­juk nagyszabású terveinket meg­valósítani. A miniszterhelyettes beszédét követően dr. Matos László, a me­gyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője, a MAE megyei alelnöke adott áttekintést a szervezet ötéves tevékenységé­ről és a további feladatokról. Rá­mutatott, hogy az egyesület tag­létszáma több mint kétszeresére emelkedett fél évtized alatt. Je­lenleg ez a megyei szervezet tag­létszámát tekintve az országban a legnagyobb. e • Ülést tartott a Minisztertanács • A művészeti dijak átadása után dr. Gajdócsi István és Erdélyi Ignác beszélget a művészekkel. A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács pén­teken ülést tartott. A kormány elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének elő­terjesztését az 1974. évi népgaz­dasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igaz­ságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács meg­tárgyalta az 1974. évi állami költ­ségvetés részletes előirányzatait' és úgy határozott, hogy a tör­vényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke előterjesztést tett a népgaz­dasági tervbe foglalt célok meg­valósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitel­kontingensekre. Az ideinél na­gyobb összegű beruházási hitel­kereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a szo­cialista gépimport fokozására, a konvertálható export-árualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a la­kásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosít­ják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökének előterjesztése alap­ján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fo­gyasztói árszínvonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi miniszter tá­jékoztatta a kormányt a lakos­ság idei áruellátásáról és a keres­kedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a aurgonya és a zöldség kivételé­vel — a múlt évinél kedvezőbb irukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az ed­diginél nagyobb ütemben növek­szik. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Ta_ nácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügy-mi­niszter javaslatot terjesztett elő a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társada­lombiztosítást érintő intézkedé­seinek végrehajtására. A Mi­nisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirá­nyozta az állami szociális jutta­tások 1974-től mintegy évi 1 mil­liárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési tör­vényjavaslatban az országgyűlés elé terjeszti, A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter. a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesz­tését a nyugellátások és egyéb el­látások évenkénti rendszeres eme­léséről szóló rendelkezések és el­járások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgaz­dasági terv keretében a Minisz­tertanács a jövő évi állami költ­ségvetés törvényjavaslatában ter­jeszti az országgyűlés elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesz­tett a Minisztertanács elé a rác­kevei Duna-üdülőkörzet regioná­lis rendezési és vízgazdálkodás- fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervszerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgalmi, vala­mint vízi sportolási célokra tör­ténő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátást. A kormány az előter­jesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Tóth Sándor felvételei.) A közgyűlésen az egyesület ki­váló aktivistái elismerést kaptak. Váncsa Jenő kitüntetéseket, György Károly aranykoszorús jelvényeket, okleveleket és pénz­jutalmat adott át. Ezt követően a vezetőség le­mondott és sor került az új tiszt­ségviselők megválasztására. A me­gyei szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is dr. Mészöly Gyula maradt, elnöknek dr. Matos Lász­lót választották. A titkár ismét Suba Sándor lett. Egyúttal meg­választották az országos vezető­ségválasztó értekezlet megyei kül­dötteit is. Az új vezetőség nevében dr. Matos László mondott köszönetét a bizalomért. A vezetőségválasztó taggyűlés Miklós Jánosnak, az Állami Gaz­daságok Központja megyei fő­osztálya vezetőjének, a MAE újonnan választott vezetősége me­gyei alelnökének összefoglalójá­val "árult. K. S. Újabb erdők Kecskemét környékén A MEDOSZ elnöksége pénteki ülésén dr. Madas András mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes tartott előadást az erdőgazdaságok átszervezésé­vel kapcsolatos tapasztalatokról és ismertette az erdőgazdaságok fejlesztési terveit. Az erdőgazda­ságokban a következő években új technológiai módszereket ve­zetnek be és fokozott mértékben gépesítik a termelést. Ezenkívül nagyszabású fűrészüzemi rekonst­rukció kezdődik az országban. Budapest, Kecskemét és más városok környékén erdőtelepí­tési programot hajtanak végre, ennek keretében összekapcsol­ják a termelés, a természetvéde­lem és az üdülés-pihenés érde­keit, szempontjait. (MTI) Az ellenőrök névjegye 3. oldat Kapkodás nélkül az élvonalban 3. oldal Nőmunka — pártmunka 4. oldal A tv és a rádió jövő heti műsora Sport 5. oldal -7, oldal l

Next

/
Oldalképek
Tartalom