Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

ETÖFI NÉPE • 1973. november 18. SIERRA LEONE D I r. Síaka Stevens köztársa­sági elnök meghívására hol­nap afrikai útjának harmadik állomására, Sierra Leonéba ér­kezik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Sierra Leone Afrika nyugati partvidékén fekszik, 73 000 négy­zetkilométeren. Az Atlanti-óceán néhány kisebb szigete is hozzá­tartozik. Két fő folyóján, a Sier­ra Leonén és a Shrebrón óceán já­rók is hajózhatnak. Fővárosában, Freetownban 12S ezren élnek. A város a világ harmadik leg­nagyobb kikötője, de méreteitől messze elmarad jelenlegi kihasz­náltsága. Az országban 1969-ben több mint 2,5 millió ember élt. A 15 törzsből álló népesség fő­ként keresztény és mohamedán vallású. Sierra Leone 1971. áp­rilis 19-e óta köztársaság, a Brit Nemzetközösség tagja. Sierra Leone a portugál gyarmatosítóktól kapta ne­vét a XV. században. .4 XVI. század közepétől rendszeressé váltak az angol rabszolgakeres- kedók utazásai; a XVIII. század végén angol telepesek alapítot­ták meg Freetovm-t; lS08-ban Sierra Leonét brit koronagyar­mattá nyilvánították. A nemze­ti felszabadítási mozgalom a má­sodik világháború után bontako­zott ki. Az 1957. január 31-én életbe lépett új alkotmány értelmében általános választásokat tartottak és létrehozták az első, csak afri­kaiakból álló Sierra Leone-i kor­mányt sir Milton A. S Margai vezetésével. A nemzeti burzsoá­ziát és értelmiséget tömörítő Sierra Leone-i Néppárt (SLPP) követelte a függetlenség megadá­sát, de síkraszállt az Angliával való szoros politikai és gazda­sági együttműködésért is. A brit kormány — miután biztosítékot kapott Margai kormányától egy úgynevezett kölcsönös védelmi egyezmény megkötésére —1960- ban beleegyezett a függetlenség megadásába. Sierra Leone 1961. április 27-én nyerte el függet­lenségét, néhány nappal később pedig az ENSZ tagja lett. Az 1967 márciusi választáso­kon a szakszervezetek támogatá­sát élvező Össznépi Kongresszus Párt (APC) győzött, az SLPP ellenzékbe vonult. Siaka Stevens, az- APC vezetője azonban-csak 1968 áprilisában vette át a mi­niszterelnöki tisztségei, mivel a fegyveres erőknek az a szárnya, amely a volt gyarmatosítókkal szoros együttműködést akart, puccsal megakadályozta a hata­lom átvételében. A köztársaság kikiáltása után jelentősen meg­gyengültek a volt gyarmatosítók­hoz fűződő kapcsolatok. Az 1973-as választáson az Össznépi Kongresszus Párt meg­szerezte az összes képviselőházi mandátumot, így gyakorlatilag a nemzeti burzsoáziát és a haladó értelmiséget tömörítő egypárt- rendszer alakult ki. Az APC programja szerint a párt tá­maszkodni kíván a paraszti és munkásrétegekre is. A Stevens-kormány külpoliti­kai téren az el nem kötelezettség politikáját követi. Erősíteni akar­ja kapcsolatait az afrikai orszá­gokkal, elsősorban szomszédai­val: Guineával é's Libériával (Sierra Leone Guineával 1971- ben közös védelmi megállapodást kötött, ennek révén kapott köz­vetlen támogatást a portugál ag­resszió idején.) Politikájának má­sik meghatározó eleme az Ang­liához fűződő hagyományos kap­csolatok. ápolása. Sierra Leone az utóbbi időben erőteljesen fej­leszti. kapcsolatait a szocialista országokkal és lazítja az impe­rialista országokhoz fűződő szá­lakat. Dr. Siaka Stevens, Sierra Leo­ne Köztársaság elnéke 1905-ben született Moyambal községben. Tanulmányait a fníetowni Al­bert Akadémián, majd Oxfórá­ban folytatta. Az Egyesült Bá­nyászok Szövetségének főtitkára­ként 15 éven át küzdött a bányá­szok szociális helyzetének meg­javításáért. Stevens volt az or­szág első földbánya- és munka­ügyi minisztere. 1960-ban a lon­doni alkotmányozó konferenciá­ra utazó küldöttség tagjaként éle­sen ellenezte a Nagy-Britanniá- val kötendő védelmi egyezményt. 1962-től Stevens a haladó polgá­ri ellenzék vezére. 1971 óta Sier­ra Leone Köztársaság miniszter- elnöke és elnöke. ÄSagyarország és Sierra Leo- ne 1969 novemberében lé­tesített diplomáciai kapcsolatot nagyköveti szinten. Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyette­sének vezetésével 1973 júniusá­ban delegáció járt Freetownban. Gazdasági-kereskedelmi kapcsp- lataink kedvezően alakulnak, s ezeket még inkább előmozdítot­ta az az 1967. évi érvényes ke­reskedelmi megállapodás, ame­lyet Púja Frigyes írt alá látoga­tásakor. 1973 szeptemberében Budapesten tárgyalt Jonneh szo­ciálisügyi miniszter. (MTI) A százéves főváros Kádár János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Nagy megtiszteltés számomra, hogy részt vehetek és szólhatok a fővárosi tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi vá­ros, Óbuda, Buda és Pest köz- igazgatási egyesítése, az egysé­ges magyar főváros, Budapest megteremtése századik évfordu­lójának szenteltek. Átadom önöknek, a fővárosi tanács tag­jainak, az ünnepi ülés minden résztvevőjének, s az önök szemé­lyének, Budapest lakosságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának és kormányának szív­ből jövő üdvözletét és jókíván­ságait. Kedves Elvtársak! Fővárosunk, Budapest az el­múlt száz év alatt területileg, lélekszámban hatalmas mérték­ben gyarapodott, minden tekin­tetben épült és szépült, lüktető életritmusú kétmilliós világváros­sá növekedett, amelyet nem mi, a lakosai, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei a nagy európai folyam, a Duna ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagysze­rű mutatói, a számvetés, amelyet a fővárosi tanács a jubileumi év alkalmából készített és fel­mutathatott, büszkeséggel tölthet el és tölt is el minden buda­pestit. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nem­zedékek hosszú sora élt, dol­gozott itt úgy, hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapes­tet, ugyanakkor a város őket magukat is formálta, jobbá tette, és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dol­goznak a fővárosban olyan em­berek — és hálás vagyok a sors­nak, hogy én is közéjük tarto­zónak vallhatom magam —, akik egykor ide felkerülve itt láttak életükben először többemeletes házat, villamost, gépkocsit, repü­lőgépet; itt ismerték meg a vá­rosi életet, a jövő hordozóját a munkásosztályt, a munkásmoz­galmat. Fővárosunk fejlődése rendkí­vül gyors volt, s ma is az; la­kosainak élete sohasem volt gon­doktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi napon azonban mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és él; a második világ­háborút követően a romokból főnixként újjászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyanúgy, mint a főváros egész lakossága, hálás mindazoknak, akik becsü­lettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Budapest szabad és boldog legyen, s azok­nak, akik ma is becsületté és fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a város a jövőben még fej­lettebb és szebb, s mindenkor a fejlődő szocialista haza, a Ma­gyar Népköztársaság méltó fő­városa legyen. Kedves Elvtársak! Az egységes Budapest történe­tének száz éve társadalmilag gyökeresen különböző két rész­re, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszáza­dos szocialista jelenre oszlik. A felszabadulás előtt élt nemzedé­kek két Budapestet ismertek: az urak, az elnyomók felszínen hi­valkodóan csillagó városát és a proletárok, az elnyomottak, a szű- kölködők szegényes, szürke Bu­dapestjét. Az urak Budapestje idegen volt és joggal váltott ki mindig ellenszenvet a dolgozók­ból, a proletárok Budapestje vi­szont méltán tartotta ébren a reménységet és szította, erősítet­te a harc tüzét a munkásokban, a kommunistákben. a haladó gondolkodású emberekben. Budapest a múltban az urak számára a kényelem, a luxus, a dőzsölés helye volt, a dolgo­zók számára a szűkebb szülő­föld, a bizonytalan kenyérkere­set alkalmi helye. Mégis Angyal­föld és Csepel, Űjpest és Kő­bánya, s a többi munkáslakta kerület, á várost szegélyező sivár nyomortelepek lakói voltak azok, akik valóban magukénak tekin­tették Budapestet, szerették és büszkék voltak rá, még akkor is, ha a proletárházak, szegények lakásaiban gyakran még kenyér­re sem futotta a kapitalista tár­sadalom viszonyai között. A dolgozók Budapestje volt a fő támasza az elmúlt száz esz­tendőben a haladó gondolatok­nak és tetteknek. Budapest neve összeforrt a nemzeti előrehaladás minden törekvésével. Budapesten születtek meg a munkásság osz­tályszervezetei, itt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, itt zajlott le az ősziró­zsás forradalom, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom nyo­mán ebben a városban kiáltot­ták ki 1919-ben Szovjet-Orosz- ország után elsőnek a munkás- osztály, a nép tanácshatalmát. Búd apest érlelte , A^ljr „ .ésI József Attila lángoló-'-forrádáími- gondolatait. A Horthy-fasizmus negyedszá­zada alatt Budapest volt az el­lenállás kiindulópontja és szer­vező központja, itt szerveződtek a munkásság legnagyobb sztrájk­jai, az antifasiszta tüntetések, itt alakult meg a kommunisták és más hazafiak kezdeményezésére, a végveszéllyel szemben a nem­zeti összefogást sürgető történel­mi emlékbizottság, s bontakozott ki itt is a fegyveres ellenállás a haza felszabadításáért. A régen várt szabadságot végül is a di­cső Vörös Hadsereg hozta el né­pünknek. A dolgozó nép Buda­pestje mutatott példát, amikor a felszabadulás után egyszerre in­dult harcba és munkába a fővá­ros újjáépítéséért, az új Buda­pestért, az új világért. Budapest munkásosztályának legjobbjai a legnehezebb időkben is mindig készek voltak harcolni, helytáll­ni városukért és az országért, a népi demokráciáért, a munkás­hatalomért. Ma egy Budapest van- a szo­cializmust építő magyar nép Bu­dapestje, a szocialista Magyar Népköztársaság fővárosa. Budapest számunkra nemcsak és nemi egyszerűen közigazgatási fogalom. Nem csupán úgy fővá­rosunk, hogy itt él minden ötö­dik magyar, hogy a főváros ipara adja ipari -termelésünk harma­dát, hogy itt termeljük nemzeti jövedelmünk negyedrészét, hogy Budapesten működik az egyete­mek és főiskolák, a tudományos és kulturális intézmények nagy része. Budapest több ennél: ez a város a szocialista forradalom szíve, ma is itt van az országot vezető munkásosztály fő bázisa, az ország egész életét meghatá­rozó. befolyásoló döntések köz­pontja. Fővárosunk nemcsak szocialis­ta hazánk életében tölt be je­lentős szerepet. Büszkék lehe­tünk arra. hogy Budapest ne­vének hallatára Európa- és vi­lágszerte ma már nemcsak fő­városunk szép fekvése, fürdőink gyógyítást adó vize jut az embe­rek eszébe, hanem e név össze­kötődik korunk létfontosságú po­litikai mozgalmainak kiemelkedő eseményeivel is. Itt folyt le a kommunista és munkáspártok 1969. évi történelmi jelentőségű moszkvai tanácskozásának előké­szítése, itt fogalmazódott meg a Varsói Szerződés országainak budapesti felhívásaként ismert kezdeményezése az európai együttműködési és biztonsági ér­tekezlet összehívására, és a cen­tenáriumi ünnepségek keretében itt Budapesten ültek össze elő­ször az egyetértés szellemében ünnepe közös tárgyalóasztal mellé Euró­pa fővárosainak vezetői. Budapest mindnyájunk büsz­kesége, jubileuma egyben az egész ország közös ünnepe. Ezen a napon hazánk minden állam­polgára szeretettel gondol a fő­városra; Budapest az egész or­szágé, az egész dolgozó magyar népé. Budapest centenáriuma ezért ünnepe egész népünknek, s azoknak a magyaroknak is, akik a haza határain kívül élve is hűségesek a néphez, s öröm­mel fogadják, jó szívvel üd- vözlik a szocialista haza fejlő­dését, előrehaladását. A fővárosi tanács, a városi üzemek dolgozói az idén foko­zott erőfeszítéssel és nem keve­set tettek azért, hogy az egye­sítés 100. évfordulóját ünneplő Budapest minden tekintetben méltóan érkezzen a kiemelkedő évfordulóhoz. Budapest, a megyék és a vi­déki városok öntudatos dolgozói ugyancsak sokat tettek ezért tár­sadalmi munkában. Mindez jól mutatja, hogy Budapest és az or­szág lakossága együtt és egyaránt büszke a főváros úi lakónegye­deire. korszerűsödő gyáraira, metrójára, üzleteire. iskoláira, kultúrájára és szépségére. Mi­enknek tekintjük s a magunk városaként szeretjük Budapestet minden öKörpéyel / és, gondjával együtt. Elégtétel- számunkra, hogy az elmúlt negyedszázadban né­pünk többet tett Budáért, mint az ország egykori urai tettek hét évtizeden át. Bizonyosak vagyunk abban, hogy megoldjuk a város fejlesztésének mai és holnapi fel­adatait is. és a jövendő ne. nze- dékek megőrzik, továbbfejlesztik és élvezni fogják a hozzánk oly közelálló Budapestért végzett munka minden eredményét. Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A magyar nép rendületlenül halad előre történelmi útján, az új. a szocialista társadalom tel­jes felépítésén dolgozik, a nem­zet felvirágzásának és egy boldo_ gabb korszak feltételeinek meg­teremtésén munkálkodik. Nem­zetközi síkon a társadalmi hala­dás. a szabad nemzeti fejlődés, a tartós béke megteremtéséért küzd. Azért küzd népünk, hogy igazság és béke uralkodjék In­dokínában és a Közel-Keleten. Európában és minden földrészen. Azt kívánja népünk, hogy se Chilében, se másutt a világon, egyetlen országban se tiporhassa le a fasiszta barbárság a népet és ne gyilkolhassa halomra a nép javáért, szabadságáért harcoló férfiakat és nőket. A magyar nép a harcban és munkában megfelelő erőkre és eredményekre támaszkodhat ide­haza, nemzetközileg pedig hatal­mas és jó' szövetségesei, hűséges barátai vannak. A szocializmus­ért és a békéért folytatott harc­ban Budapest főváros munkásai­nak. dolgozó tömegeinek elévül­hetetlen érdemei vannak, helyt­állásukra néniink és a haladás hívei — bizton hiszem — a jö­vőben is számíthatnak. A Fővárosi Tanács vezetőinek és minden tagjának, minden dolgozójának. BiHanest társadal­mi vezetőinek, munkásosztályá­nak és minden lakójának még- egyszer minden jót. eredményes munkát, új sikereket kív""ev a még szebb, a szocialista jövő épí­tésében. Éljen, virágozzék szocialista hazánk szeretett fővárosa. Buda­pest! Az elnöklő Kelemen Lajos ez­után köszöntötte azokat a fővá­rosiakat, akiknek városépítő munkáját, kiemelkedő tevékeny­ségét az Elnöki Tanács magas kitüntetéssel ismerte el. majd a fővárosi tanács ünnepi ülése — a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságával együttesen — ál­lásfoglalást fogadott el. A fővárosi tanács ünnepi, centenáriumi ülése az Intema- cionálé hangjaival ért véget. (MTI) HÍREK • HÍREK MEGSZÉGYENÍTÉS A három pénztár előtt, egymástól néhány méter távolságra állnak az emberek. Kezükben az önkiszolgáló boltok műanyag kosara. Az egyik sorban én vagyok az utolsó, de néhány pillanaton belül mögém áll egy tíz-tizenkét éves, tisztán öltözött cigá nylány, kezében ugyancsak a mü- anyagkosár. De az üres. ö mégis beáll a sorba, hogy majd a pénztárnál mutassa: nem találta, amit keresett, s Íme, üres a kosár is. Amint a kislány mögém áll, gőgösen, mellén keresztbe font karokkal lép hozzá az üzlet egyik eladója, szőke fiatalember. — Na, mutasd, mit vettél? — szól rá fölényesen és minden bevezető nélkül a kislányra. — Sajnos, nem találtam, amit kerestem — válaszol a kis cigánylány ille­delmesen, de már sejti, miért pont őt szólította meg a férfi, s barna ar­ca tűzpiros a szégyentől. Az eladó, vagy ellenőr azonban gyanakszik rá, csakis azért, mert cigány. — És a szoknyád alá mit tettél? Azt mondd meg nekem! — Kérem, ne tessék ilyet mondani, semmit sem tettem. — Aztán nehogy másképp legyen! — pőffeszkedik a szőke fiatalember, majd, hogy azért mégis az ő akarata teljesüljön a már mindenki által fi­gyelt jelenetnél, oda böki a kislánynak, hogy álljon a másik pénztárhoz. A lány oda áll, s amikor kiszabadul az üzletből, az ablakon át lá'.cm, sír­va megy hazafelé az utcán. Megszégyenítették. A szőke fiatalember pedig fölényesen néz körül a megdöbbent vásárlók között, mintha azt mondaná: fgy kell ezt csinálni. Pedig éppen így nem szabad ... — gíí) — NAPTÄR 1973* november 18., vasárnap Névnap: Jenő Napkelte: 6 óra 53 perc Napnyugta: 16 óra 06 perc Holdkelte: — Holdnyugta: 12 óra 50 perc IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: vál­tozóan felhős idő, valószínűleg csapadék nélkül. Az időnként erős, néhány helyen viharos lö­késekkel kísért északnyugati szél lassan mérséklődik. Az éjszakai 1 lehűlés erősödik. (MTI) A Kecskeméti Katona József Színház műsora November 18. de. 10 óra: VARÁZSHEGEDÜ Meseiáték du. 3 óra: A SZABIN NŐK ELRABLÄSA Gózon-bérlet este 7 óra: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Bérletszünet Martfűn este fél 7 óra: TROILUS ÉS CRESSIDA MOZIMŰSOR November 18.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VARUNK fiü KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VIZSGÁLAT ÉGY MINDEN GYANÚ FELETT ALLŐ POLGÁR ÜGYÉBEN Csak lő éven felülieknek! November 19.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 órakor! VÁRUNK FIÜ Művészmozi-sorozat! háromnegyed 6 és 8 órakor! TŰZOLTÓ UTCA 25. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VIZSGALAT EGY MINDEN GYANÚ FELETT ÁLLÓ POLGÁR ÜGYÉBEN Csak 16 éven felülieknek! — Ikaruszok a Szovjetuniónak. Az Ikarus Karosszéria és Jár­műgyár budapesti gyára pénte­ken teljesítette ez évi szovjet ex­port-tervét. átadott 2980 Ikarusz 180-as. 250-es és 260-as autó­buszt. A vállalat össztermelése már meghaladta az elmúlt évi 6974 kocsit, az év végéig pedig még több mint 700 autóbusz ké­szítenek. A gyár az NDK-nak már októberben elküldte az utol­só esedékes kocsit és így már 16 639 Ikarusz iárazNDK útjain. December 10-ig a székesfehérvári gyár is teljesíti szovjet export­tervét az Ikarusz 255-ös típusból és így az év végén a Szovjetuni­óban 22 443 magvar autóbusz üzemel majd. (MTI) — A IV. ötéves terv megyei célkitűzései és az eddigi eredmé­nyek címmel Tohai László, a Bács-Kiskun megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese tart elő­adást november 20-án. kedden délután 2 órakor Kecskeméten, az OTP tanácstermében. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezetének soron követke­ző beszámolóját Szigeti Péternek, a megyei tanács tervosztályveze­tő jenek korreferátuma egészíti ki. — 7,6 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító kiskőrösi já­rási fiókja az elmúlt tíz hónap alatt különböző —. összesen 2237 káreset alánján — biztosításokra. Ebből az összegből a termelőszö­vetkezeteknek 1.9. az állami gaz­daságoknak 1.6 millió forintot fi­zettek ki. — Kiskőrösön megalakult a mezőgazdasági szakemberek klubja. A megnyitó alkalmával Moharos József, a TOT elnök- helyettese szövetkezetpolitikai kérdésekről beszélgetett a szak­emberekkel. Egy hét múlva gépkocsi-nyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztát november 26-án és 27-én az IKARUSZ Művelődési Központ­ban rendezi a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek idei negyedik, sorrendben 50. sorsolását. A sor­soláson részt vesznek a július 31-ig váltott és október 31-én még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek. A húzás el­ső részét, a Budapesten váltott betétkönyvek sorsolását 26-án, délután 15 órai kezdettel tartják, 27-én reggel 9 órai kezdettel pe­dig a vidéken váltott betétköny­vek nyereményeit sorsolják. A kétnapos húzáson összesen 604 gépkocsi talál gazdára, s ezzel az eddig kisorsolt nyeremény- autók száma 14 838-ra emelke­dik. Az 5000 forintos • betétköny­vekre összesen 424, a 10 000 fo­rintosokra 180 autó jut. A Bu­dapesten váltott gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek között 264, a vidékiekre pedig 340 személy­autót sorsolnak ki. (MTI) — Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200. évfordulója tiszte­letére a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában — megje­lent a költő bibliográfiája. A munka felsorolja a debreceni po­éta nyomtatásban napvilágot lá­tott valamennyi munkáját, a Csokonai Vitéz Mihálvról készült könyveket, önálló köteteket, ta­nulmányokat. cikkeket. — Érsekcsanádon tartotta no­vemberi ülését tegnap a Hazafias Népfront bajai járási elnöksége. Fekete Dezsőnek, a Bácskai Hon­ismereti Bizottság elnökének előterjesztésében megvitatták a honismereti mozgalom helyzetét. Megbeszélték a soron következő feladatot, a felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megün­neplését előkészítő munkát. ® Jászszentlászlón az Űj Baráz­da Termelőszövetkezetben a nagyüzemi állattenyésztő telep vízellátását oldja meg a nem­rég üzembehelyezett 35 köbmé­teres víztorony. Felvételünk a glóbusz felállításának munká­latait örökítette meg. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 46. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 96 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 47 662 forint. Tlárom talá­lata 5694 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 402 forint. A kéttalálatos szelvények száma 158 278 db ezekre egyenként 18 forintot fizetnek. A nyeremé­nyek a nyereményilleték levoná­sa után értendőik. A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. (MTI) — Homokmégyen az Aranyka­lász Termelőszövetkezetten csak­nem négyszáz vendéget várnak a november 18-án. vasárnap meg­rendezésre kerülő öregek napi ün­nepségre. A szövetkezet vezetői ekkor köszöntik tagiaik között azt a hat idős házaspárt is, akik aranvlakodalmukat ünnepük. Fel­lépnek a nemrég alakult homok- mégyi asszonykórus tagjai is, népdalokkal szórakoztatják a megjelenteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom