Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

1913. november 14. • PETŐFI NÉPE 0 3 Több gáz, gyorsabb elosztás Engedélyt kértek a terv túlteljesítésére ŐSZI KÉP (Pásztor Zoltán felvétele) Méhészek kártérítésére 297 ezer forint „A kemizálós és a méhészet egyre jobban nem fér össze” — mondta az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságának kárszakér­tője. Hogy ez mennyire így van, azt egyértelműen bizonyítják azok a károk, amelyeket az erős permetezőszerek okoztak. A. MÉM 43/1968. számú utasí­tása úgy rendelkezik, hogy a me­zőgazdaságii üzemek kötelesek be­jelenteni a tanácsoknak, ha mé- hekre ártalmas növényvédő sze­rekkel permeteznek. A tanács pe­dig köteles értesíteni a környék­ben azokat a méhészeket, akik letelepedési engedélyt kaptak. De ez még nem vált gyakorlattá. Áp­rilistól számítva a jászszentlásZ- lói Aranyhomok, a kecskeméti Törekvés, az öregcsertői Petőfi és a gátéri Aranykalász termelő- szövetkezetek általános vagyon­biztosítása alapján fizettek a mé­hészeknek kártérítéseket. A jegy­zőkönyvek azt bizonyítják, hogy a 29 károsult méhésznek átlag­ban 20—25 családja pusztult el, s a térítés összege meghaladja a 297 ezer forintot. Egy-egy mér­gezés alkalmával a méhek 40— 50 százaléka hullik el, s ennek arányában átlagosan egy-egy csa­ládért 4—600 forint térítést fi­zetnek. Az Állami Biztosító a következő napokban — a sorok írásakor az ügy még nem fejeződött be — közel 300 ezer forintot fizet ki az öregcsertői Petőfi Terme­lőszövetkezet biztosítása alapján a keceli méhészeknek, akiknél a tavasszal és a nyáron 500 csa­lád pusztult el. Cs. K. Fiatalok háza 0 Győr fejlődő ipara mind több fiatal szakembert vonz a vá­rosba. A fiatalok lakásgond­jain a város vezetői úgy igye­keznek segíteni, hogy házgyári elemekből tízemeletes garzon­házat építettek számukra. Az Ady-városrészben felépült gar­zonházban 120 összkomfortos kis lakást adtak át. (MTI foto — Iladas János felv. — KS) MAI JEGYZETÜNK Dávid állta a szavát Ismerik-e azt az érzést, amikor az ember örömében, elérzéke- nyült állapotában — „majdnem szégyellt magát”? — tettük fel a kérdést a lapunk október 21-i számában megjelent Dávid segí­ti Góliátot című jegyzetünk be­vezetőjeként. S mintegy a kér­désre való feleletként a hetény- egyházi népfrontelnökségnek azt a felajánlását adtuk hírül, mi­szerint a november 6-i előadás és táncmulatság teljes bevételét a kecskeméti öregek napközi ott­honának berendezésére adják. Tegnap pedig a Hazafias Nép­front kecskeméti titkára, dr. Csűri Ferencné egészen várat­lanul ezzel fogadott bennünket: — Annyira ismerem azt az ér­zést, hogy most például szinte, szóhoz sem tudok jutni. Tes­sék ... — és átnyújtott egy, a napi postával érkezett levelet, íme, a tartalma: „A Hazafias Népfront Iletény- egyháza községi elnöksége úgy határozott, hogy az 1973. novem­ber 6-i rendezvényének tiszta bevételét felájánlja a kecs­keméti öregek napközi otthonára. A rendezvény megtörtént és az elszámolás másolatát tudomásul­vétel céljából megküldjük azzal, hogy egyidejűleg a Hazafias Nép­front Kecskemét Városi Bizott­ságának címére 1300 forintot pos­tautalványon feladtunk. Márto­nod József, a bizottság elnöke.” — Dávid állta a szavát... — jegyeztük meg a hetényegyhá- ziaknak szóló tisztelettel. A tit­kárasszony pedig csak ennyit tett hozzá: — Igen. Most még inkább érezzük, mennyire a Góliáton a sor. —y —n Gyorsítja az országos gázprog­ram ráeső részének a megvaló­sítását a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. A műkö­dési területéhez tartozó Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megye városaiban, községeiben már több mint 40 000 háztartást, to­vábbá ipari és mezőgazdasági üzemet lát el a szegedi szénhid­rogénmező földgázával. Mind több helyen alkalmazzák sertéstelepek, hajtatóházak fűté­sére, s egyéb nagyüzemi célok­ra a földgázt. Ehhez az eredeti­leg tervezett mintegy 100 millió forintos idei beruházási összeg, 0 Az igazság akkor is igazság marad, ha unalomig ismételgetik. Esztendőkön át mondogattuk, hogy a gépjárműforgalom roha­mos növekedése egyúttal nem je­lentheti törvényszerűen a balese­tek számának emelkedését. Bár a „nagyobb forgalom — fokozott veszély” tétele kétségtelenül iga?., a közlekedési baleseteket mégsem szabad sorscsapásnak tekinteni, olyan átoknak, amely ellen nincs védekezés. Hiszen az utakon elő­forduló balokat — sót: tragédiá­kat— az esetek döntő többségé­ben figyelmetlen vagy fegyelme­zetlen emberek okozzák. Hogy tudatlanságból, szórakozottságból vagy szándékos virtusból szárma- zik-e egy-egy baleset, a végered­ményt tekintve egyre megy. A ke­gyetlenül rideg statisztika nem tesz különbséget: a legutóbbi ti­zenkét esztendőben egy nagyköz­ség lakossága lelte halálát Ma­gyarország közútiam. Százezres nagyságrendű a súlyos sérültek száma. Közgazdászok, pszichológusok, közlekedési szakemberek öt-hat évvel ezelőtt — egymástól függet­lenül és egyszerre — különös veszély jeleit vélték felfedezni: a robbanásszerű motorizációs fejlő­dés rendkívül egyenlőtlen! Vagyis a három alapvető összetevőből — a jármű, az útpálya és a közle­kedő ember együtteséből'— csak az első fejlődik megfelelő ütem­ben. 0 Tehát a közúthálózat és az úgynevezett közlekedési kultúra képtelen követni a járművek technikai színvonalának növeke­dését és számuk szaporodását. A világosan érzékelhető fe­szültség, sajnos, nem is maradt következmények nélkül. 1968-tól 1971-ig évi 10—12 százalékkal nö­vekedett a közúti balesetek szá­ma, mígnem 1972-ben a rendőr­ség tette meg az első erélyes lé­pést a közlekedési fegyelem meg­szilárdításáért. Ennek eredmé­nyét jól ismeri a közvélemény. Ám kezdettől fogva nyilvánvaló volt. csupán adminisztratív esz­közökkel lehetetlen elérni a kí­vánt célt. Képtelenség valameny- nyi közlekedő mellé egy rendőrt állítani, hiszen a csecsemőket és a járóképteleneket leszámítva, mindenki közlekedik. A legszélesebb társadalmi ösz- szefogásra van tehát szükség. Er­re számított kormányzatunk is, amikor határozatot hozott a köz­lekedésbiztonság fokozására. Ki­mondta: országos testületet kell létrehozni, amely meghatározza a jövő legfontosabb tennivalóit, és valamint a 40 kilométeres veze­tékhálózat már kevés. Ezért az éves előirányzat túlteljesítésére kértek engedélyt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől. Emellett az országban eddig még nem alkalmazott új módszerek, új technológiák bevezetésével kísérleteznek. Ezek közül elsőként Szegeden vezették be a gázcsőhálózat bő­vítésére, illetve az elavult régi vezetékek cseréjére a polietilén csövek alkalmazását. Ez utóbbi­ra azt az egyedülálló megoldást alkalmazzák, hogy gázvezetésre már alkalmatlan, föld alatti acél­meg kell teremteni a testület or­szágos hálózatát, a közlekedési nevelés-felvilágosítás vidéki szer­vezeteit. Köztudomású, hogy az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, amelynek munkájában hatvan szerv — különböző mi­nisztériumok. főhatóságok, tö­megszervezetek. intézmények — képviselői vesznek részt, az el­múlt pénteken tartotta alakuló ülését. Sokan ialán úgy gondol­ják, nem várható nagy változás, hiszen még a régi rövidítés — OKBT (Országos Közúti Baleset- elhárítási Tanács) — is megma­radt. Pedig, hogy nem egyszerű névtáblacseréről van szó. arra ha­marosan mindenki rádöbbenhet. Ennek az úi testületnek ugyanis a feladatok mellé — és azokhoz mérten — lehetőségeket is nyúj­tott a kormány. 0 Átgondolt, alapos program birtokában lát most. munkához a közlekedésbiztonság megszilárdí­tására hivatott országos testület. Célja nyilvánvaló, de korántsem egyszerű: az óvodás gyermektől az aggastyánig minden emberrel meg kell találni a kapcsolatot; az érzelmekre és az értelemre hatva lankadatlanul fáradoznia kell a helves közlekedési maga­tartás érvénvesüléséért. .Kis túl­zással azt mondhatnánk, egy or­szágot kell megtanítani a fegyel­mezett és kulturált közlekedésre. Vagyis, hogy természetessé vál­jék autósok és gyalogosok számá­ra az olvan közlekedési kultúra, amely valamennyiünk biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen a motorizáció mai színvonalán. 0 Meggyőződéssel valljuk, hogy ez lehetséges. Nem csupán jó néhány ország példája igazolja reménykedésünk jogosságát, ha­nem azok az eredmények is, ame­lyeket eddig elértünk. Egységes koncepció, igazán jól összehangolt országos méretű intézkedések nél­kül is javuló tendenciát mutat a közlekedési fegyelem. Hogyne gyorsulna hát ez a folyamat mos­tantól. amikor a tudós, a műsza­ki szakember, a pedagógus, a rendőr és a propagandista együtt, azonos elképzelések alapján ösz- szesíti tudását, energiáját. Ebben az összefogásban kell lenni any- nyi erőnpk. hogy ne csak utat találjon a társadalom minden ré­tegéhez. hanem újabb segítőtár­sakat is toborozzon a biztonsá­gom közlekedés ügyének. Hiszen ez olyan társadalmi ügy, amely­nek megoldásához az egész tár­sadalmat mozgósítani kell. M—i. csőbe egyszerűen behúzzák a föld felszínén egymásba illesz­tett és összeragasztott új mű­anyag csöveket. Így elmarad az úttestek költséges felbontása, s a közlekedést sem zavarják a nagy forgalmú városi utcákban. A nagy mennyiségű gáz elosz­tása ugyancsak sokrétű techni­kai és adminisztratív feladatot jelent, amelyet rövidesen elektro­nikus számítógéppel kívánnak megoldani. Ezért vállalati infor­mációs számi főközpontot hoztak létre, s megkezdték a lyukkár­tyás, számítógépes adatfeldolgo­zás előkészítését. (MTI) A RÁDIÓ MELLETT Karinthy-színpad „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.” A vers, mely ezekkel a szavak­kal kezdődik, mottója volt a ti­zenkét részes Karinthy-sorozat- nak, melyet az elmúlt hétfőn in­dított útjára a Magyar Rádió. Nagy vállalkozásba fogott a Karinthy-színpad szerkesztője, Kaposy Miklós, és a rendező, Marton Frigyes. A közvélemény Karinthyt mint humoristát tart­ja számon, s el kell ismernie ma­gának a rádiónak is, hogy mind­eddig vajmi keveset tett az író teljes életművének népszerűsíté­séért. És ki kell mondanunk azt is, hogy az iskola is méltatlanul mellőzte a versíró, a novellaíró, a gondolkodó Karinthyt, de még a humoristát is. „Ezért lett valósággal nagy mániám, életem nagy ügye, hogy a rádióban az író teljes arcái. bemutató sorozatot készítsek” — irta Kaposy Miklós a Rádió és Televízió Újság 45. számában. S hadd idézzek innen még egy mondatot: „ ... maga Karinthy minősített: azok a művek kerül­tek a sorozatba, amelyeket ő ma­ga is a legjobbnak vélt." A nyolcszáztizenöt perces so­rozat eddig elhangzott két része arra enged következtetni, hogy megvalósul az alkotói célkitűzés. Bár a „Tanár úr kérem!” című adás több darabja is a legis­mertebb Karinthy-írások közé tartozik, új vonásokat, új színe­ket fedeztünk fel már az első al­kalommal is. „A cirkusz” az érett gondolkodó, az életet és az em­beri lélek mélységeit érző-ismerő író alkotása; s hasonlóan szipor­káztak a gyerekkori naplórészle­tek is. Az irodalomtörténet, ponto­sabban az irodalomkritika-törté- net rendkívül fontosnak tartja Karinthy „Így írtok ti!” című mű­vét. Abszurd kritika az „Így ír­tok ti!”? Nevezhetjük így is. Nem kétséges, hogy nem egyszerű pa­ródiáról, különösen nem öncélú „szóbűvészkedésről” van szó. Eb­ből a rendhagyó kritikából kisu­gárzó bölcsesség az igazi Ka­rinthy egyik arca. És természe­tesen humor a javából. Igazi hu­mor. Az, amiben Karinthy sem ismert tréfát. Szólni kell Latinovits Zoltán­ról. Nem lehet leírni, hogy a sze­repről szerepre érettebb művész alakítja vagy megszemélyesíti \ Karinthy Frigyest. Latinovits úgy teljesíti feladatát, hogy elhiteti velünk: Karinthy Frigyes szól hozzánk. Kontra György Különleges mikroorganizmu­sok „közreműködésével” fehérjét állítanak elő zsírból a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet­ben most kidolgozott eljárással. A fehérje- és vdtaminkoncentrá- tum biológiai értéke vetekszik a húsfehérje értékével, adalék­anyagként különféle élelmiszerek­hez keverve növelheti fehérjetar­talmukat. Hazánkban naponta átlagban 100 gramm fehérjét fogyaszt el a táplálékkal egy lakos, ebből az egészségesebb állati ered'etű csak 60 gramm. Az arány javítá­sára a húsprogram szolgál ala­pul, amely szerint növelik, a ser­tés- és szarvasmarha-állományt. A levágott állatok után több zsír is visszamarad, évente körülbe­lül 3000—4000 vagon fölösleg hal­mozódik fel a vágóhidakon. A fölösleges zsír hasznosítására és egyúttal a fehérjeszükséglet ki­elégítésére dolgozták ki az intézet munkatársai az új eljárást. Az élesztők családjába tartozó mikrobákat nitrogént tartalmazó közegbe helyezik, s állati ere­detű zsírhoz adagolják. A mik­roorganizmus szaporodásnak in­Befejezéséhez közeledik a szim- feropoli területi színház építése. A modern, vonalú, impozáns épü­let tervéi a kijevi várostervezé­si intézetben készültek. A kor­szerű követelményeket kielégítő forgószínpadot úgy képezik ki, hogy nagy operatársulatok is fel­léphessenek a színházban. A pró­batermekben az előadással egy- időben is folyhatnak próbák. Az ezerszemélyes nézőtér szellőz­tetését légkondicionáló berende­zés látja el. A nézők a tágas elő­térből az alagsorban elhelyezett ruhatáron át jutnak fel az elő­csarnokba. * * * A Szovjetunió Minisztertaná­csa minden évben kitünteti a legjobb épülettervező és kivi­telező mérnököket. A kitüntetet­tek közöl t ez évben két szevasz- topoli is van: I. I. Mednyikov, és V. N. Fuklev. A magas ki­tüntetést a Pjatyigorszkban már működő gyógyintézet tervezésé­ért és építéséért kapták. Ebben az épületben hat óra alatt két és fél ezer beteg részesülhet külön­böző, egészsége helyreállításához szükséges kúrákban. A kitüntetett tervezők elmond­ták a Krimszkaja Pravda tudósí­tójának, hogy ők már a kétez­redik év Szevasztopolját tervezik, most fejezték be a városrendezési terveket, melyek az ezredfordu­lóig kerülnek megvalósításra. A föld alá száműzik a városképet rontó, vagy nagy teret foglaló lé­tesítményeket, például a raktára­kat, garázsokat, kisebb üzleteket. A várost észak, északkelet felől parkok, erdők védik majd a kel­lemetlenkedő szelektől. A zöld­dul, s közben a zsírt is beépíti a szervezetébe, így ezek a mik- róbatörzsek fehérjetartalmú kon- centrátummá válnak. A fejlő­dő élesztősejteket azután meg- szárítjak, a keletkező, enyhén sós ízű massza a kész fehérje. A sza­badalmaztatás alatt álló eljárás­sal szobanagyságú fermentorban 24 óra alatt annyi fehérje állít­ható elő, mint amennyit például egy év alatt ötezer katasztrális hold kukorica terméséből nyer­nek. Az adalékanyagként felhasznál­ható fehérje különösen a gyer­mekek élelmiszerébe keverve le­het hatásos. Bizonyítja ezt egy japán kísérlet is: egy iskolában éveken át néhány százalékkal több fehérjét adtak a gyerekek­nek, mint amennyi a hagyomá­nyos táplálékban van. Az ered­mény: 14 éves korukra 3—4 cen­timéterrel magasabbra nőttek az átlagos koszton élő társaiknál. A kutatóintézetben kidolgozott eljárás iránt már több válla­lat is érdeklődik, nagyüzemi fel- használása hozzájárulhat az egészségesebb táplálkozás ki­alakításához. (MTI) övezetben kempingeket építenek, gyalogtúrákra alkalmas sétányo­kat terveznek. A tervek megva­lósítása már elkezdődött. * * * „A lakóhely tisztasága és ren­dezettsége a kulturált élet nél­külözhetetlen jele...” — mon­dotta a Krimszkaja Pravda tu­dósítójának L. I. Kuzmfn, a szim- feropoli városgazdálkodás vezető­je a napokban lezajlott városi nagytakarítással kapcsolatban. Nyilván rajta kívül sokan vall­ják ezt Szimferopolban, mert 110 ezren vettek részt a hagyományos őszi nagytakarításban. A vállala­tok 300 gépkocsival és 50 erő­géppel segítették a munkát. * # * Magasfeszültségű vezeték épí­tése közben ókori fazekaskemen­cét találtak a bahcsiszeráji járás­ban. A régészek megállapították, hogy a primitív kemencét a fél­sziget őslakói, a tauruszok ké­szítették az időszámításunk előt­ti IX—IV. században. A hamu­ban öt darab 7—8 centiméteres gömbalaké edényt találtak. Az edénykék szabályossága a föld­művelő taurusz közösségekben meglevő munkamegosztásra en­ged következtetni. * * * Ez évben tizedszer arattak rizst a Krím-félszigeten. A ju­bileumi év terméséért keményen meg kellett dolgozniok a gazda­ságoknak, mert az időjárási vi­szonyok egész évben nehezítették a munkát. Az évi 72 ezer ton­nás tervükből eddig 30 ezer ton­nát adtak át a szovhozok az ál­lami felvásárló szerveknek. összeállította: Sávolt Béla Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendelt­sége az idei télen is több kirán­dulást, túrát rendez. Közismert: a szokások abban a tekintetben is egyre inkább átalakulnak, hogy pihenni, kirándulni nem-, csak nyáron lehet. A nemzetkö­zi szilveszterek, hegyvidéki ki­rándulások, téli sporttúrák nép­szerű programok. Az Expressz ennek megfele­lően december 30-tól például 5 napos kirándulást szervez Var­sóba, amelyen nemzetközi szil­veszteren köszönthetik az új esz­tendőt a résztvevők. A csehszlo­vákiai Magas-Tátrába kirándulók — december 8-tól 12-ig — a hegyvidéki tél. örömeit élvezhe­tik; megismerkedhetnek a kör­nyék nevezetességeivel. Amikor leesik az első síelésre alkalmas hó, az irodában jelentkezhetnek azok az egyéni vagy csoportosan kirándulók, akik a hétvégeket téli sportolással kívánják eltölte­ni, ugyanis részükre — a hagyo­mányoknak megfelelően — meg­szervezik a szállást és az ellátást. % Új gabonatároló a mezöfalvai tápgyárban „ v-'scj rs j 0 A Mezöfalvai Állami Gazdaság tápüzemében évente 2500 vagon különféle állattáp készül. A tápgyártáshoz szükséges termény tá­rolása sokáig gond volt. Most 700 vagonos fémsilót vásároltak a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattól. Az új tárolók szomszédságában nagy teljesítményű szovjet szárítóberendezést is üzembe helyeztek. Képünkön: Az új gabonatároló. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Zsírból fehérje Fontos lesz az egészségesebb táplálkozáshoz Az Expressz téli tervei Mindenki közlekedik A Krimszkaja Pravda írja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom