Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
1973. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Román pártmunkásküldöttség a kecskeméti járásban A hatáskör nem formalitás! ki n rwo Előzetes Közhelynek hat az információ- özönre való hivatkozás. Az események áradatában nincs időnk sokszor a számunkra érdekes, vonzó rendezvények, műsorok kiválasztására. A kulturális és tömegkommunikációs intézmények mind hatékonyabban segítenek az előzetes tájékozódásban. Rendszeresen ismertetik a napi eseményeket, tudatják, hogy hol, mikor, mit lehet látni, hallani. A fontosabbnak minősített műsorokhoz, kulturális eseményekhez igyekeznek előzetesen is kedvet csinálni, ötletesen, stílusosan, felelősséggel. A nagyobb hatás kedvéért sem alkalmaznak a szó rossz értelmében vett reklámfogásokat. Unalmas műsorról, nem állítják, hogy izgalmas, tudományos jellegű közvetítésről sem óhajtják bebizonyítani: önfeledt szórakozásra számíthatunk. A kiragadott részletek a műsor lényegét fejezik ki. Ezért van hitele a „Műsorainkat ajánljuk” összeállításnak. Újabban a különböző rovatok is igyekeznek idejében felhívni a figyelmet programj aikra.yVasárnap Lukin László irányításával az Énekeljünk együtt! sorozatról hallottunk kitűnő előzetest. A Fedagc gusok fóruma „tájékoztatója” önálló műsorként is megállta a helyét. Játék A játékszenvedély nem múlik el a gyermekkorral. Azt kérte, várta a remélt új rendtől József Attila, hogy „Játszani is engedd szép, komoly fiadat”. A televízióról úgy tartják, hogy a nézőket, hallgatókat passzivitásra készteti. Van is ebben valami. A játék viszont feltételezi a közös szereplést, az azonosulást, a részvételt. A televíziós játékformák kialakítása tehát leleményességet kívánó feladat. A Kicsoda—micsoda? tartós népszerűsége azt bizonyítja, hogy a próbálkozások megérik a fáradságot. A műsor a Televízió legrégibb sorozatai közé tartozik. Az utóbbi hónapokban még is bizonyos ellentmondásokat figyelhettünk meg. A szerkesztők mind nehezebb, ravaszabb kérdések kitalálásával igyekeznek az izgalmat fokozni. A jobban felkészült versenyzők — úgy látVaisámap délelőtt román pártmunkásküldöttség látogatott el megyénkbe, a kecskeméti járásba. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására hazánkban tartózkodó hattagú delegáció Stefan Mocutának, a Román Kommunista Párt KB póttagjának, a Kolozs megyei pártbizottság első titkárának vezetésével vasárnap délelőtt érkezett megyénkbe. A vendégeket útjukra elkísérte a román követség tanácsosa is. Lajosmizsén Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság Véget értek Hajóson, a nagyközség 250. születésnapjának jubileumi ünnepségei. Tíz napon át pezsgő társadalmi élet színhelye volt az a község, amelyben mindennapos a társadalmi munka. Ez a tíznapos ünnep méltó betetőzése volt negyed évezred eredményes munkásságának és biztató kezdete a most induló második negyed évezrednek. Az ünnep fényei kialudtak, a község élete visszatért a rendes, megszokott kerékvágásba, de az évforduló mégsem múlt el nyomtalanul. Emlékét őrzi az újonnan átadott óvoda és egészségügyi kombinát szép, korszerű épülete és egy emlékmű, amely nem any- nyira a külső formája, hanem a rendeltetése miatt nevezhető szinte egyedülállónak. Azoknak állít emléket, akik az elmúlt negyed évezred alatt a községért fáradoztak. Akik nemcsak magukkal törődtek, hanem arra is volt gondjuk, idejük, hogy névtelenül is, de beépüljenek a sártengert felszárító új utakba, a társadalmi életet kulturált keretbe foglaló művelődési házba, a közös kis dolgokba, amelyekből a helybeliek számára mégis nagy jelentőségű tettek születtek és születnek. Nem véletlenül választották a jubileumi ünnepségek első titkára, a megyei párt-vb tagja fogadta a román pártmunkásküldöttséget. A községben megtekintettek néhány létesítményt, majd felkeresték a tanyamúzeumot. A délutáni órákban kecskeméti városnézés következett, a továbbiakban pedig Tisza'- kécskére utaztak a vendégek, ahol lerótták kegyeletüket a román hősi emlékműnél. A későbbiekben a Tisza menti üdülőkörzetet tekintették meg, majd a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben fejeződött be román vendégeink látogatása. mottójául éppen Papp Lajos sorait: „Nem a szavak, hanem a tettek nyelvén beszél az élet”. Felsőoktatási delegáció utazott Latin-Amerikába Dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár vezetésével vasárnap reggel felsőoktatási delegáció utazott Venezuelába, Peruba és Argentínába. A küldöttség tagjai: Kancz- ler Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője, dr. Kéz- dy Árpád akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyettese, és dr. Székely György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dékánja. A küldöttség úticélja: a három latin-amerikai ország felsőoktatásának tanulmányozása, az egyetemek közötti kapcsolatok erősítése, valamint államközi tárgyalások folytatása. Mert nem a szavak, hanem a tettek beszélnek Hajóson is. V. • Keresetükről, jól — rosszul fizető «munkadarabokról beszélgetünk az esztergályosokkal a tágas, de talán soha nem tisztított ablakai miatt barátságtalan üzemcsarnokban. amikor egyikük a közeledő férfire mutat. Maid a siratóasszony megmondja, mennyi az átlagórabér a csoportunkban — hadarja egy szuszra. Siratóasz- szony? Kiderül, művezetőjüket ugratják, csúfolják így, mert — ahogy nagy nevetés közben hallom — furtonfurt siránkozik. Joga alig, panasza sok. Postás a főnökség meg tizenhét embere között, ez a dolga. Elég baj, hogy ennyi, hogy ez. Siratóasszonv — ízlelgetem a kifejezés új tartalmát, meglelve benne a lényegre tapintó csúfon- dárosság savanykás, keserű nedveit. Aligha oktatta bárki is ezeket az esztergályosokat üzem- és munkaszervezésre, termelésirányításra, a vezetési szintek elhatárolásának jelentőségére, s lám, mégis szinte ösztönösen ráéreznek a bajra. arra. ami hibás, rossz. Siratóasszonvuk. azaz kellő hatáskör nélkül, művezetőjük maga is szenved a tipikus gondot megtestesítő helyzettől. Követelményeket támaszt, de sem joga, sem eszköze érvényesítésükre. • Idézzük fel Kádár János majd egv esztendeje, a Központi Bizottság 1972. november 14—lő-i ülésén elhangzott szavait Ezt mondotta: ..A termelésnél és áltáléiban a gazdasági munkánál vezérlő elvünk a batékonvabb gazdálkodás. Ennek nagyon fontos része a jobb üzem. és munka- szervezés. Erre van határozat, de a végrehajtást gyakorlatilag még úgyszólván el sem kezdtük.” A szervezés: vezetés. A vezetés első teendője saját hatáskörének — felelősségének! — félreérthetetlen tisztázása. Ez nem formalitás. hanem minden további ténykedés kiindulópontja, ami nélkül lépni, legalábbis a kívánatos, a helyes termelést hátráltató akadályok legtermékenyebb szülője a hatáskörök tisztázatlansága, a túlzott központosítás, annak kide- ríthetetlensége. miben ki az illetékes. miért ki felel. Ahol elmulasztják a vezetés e legfőbb jellemzőinek kialakítását, ott majdnem biztos eredmény: a felelőtlenség. az anarchia elhatalmasodása. Régi példabeszéd a szervezési szakemberek körében: az utcaseprőt nem azért kell felelőssé tenni, hogy sepregessen, hanem azért, hogy az utca tiszta legyen. Valahol itt rejlik az iparvállalatok jelentős csoportjánál tapasz- taható gyakorlat magyarázata is. Ahol a művezető ..siratóasszony”, ott nem különbözik tőle az üzemvezető sem. Ha nem tudatták velük pontosan, mi a megvalósításra váró feladat, mik az eszközök, akkor felelni sem felelhetnek azért, ami történik, ami elmarad. Szerepük utasítások továbbítására, a gépeknél kiütköző gondok jelzésére korlátozódik, ahelyett, hogy — beosztásuk elnevezésének megfelelően — vezetnének. • Önállóan? Igen! önállóságuk természetesen nem egyenlő azzal, hogy a nagy gyárban ahány gyáregység, üzem. műhely, munka- csoport, annyj „kis gyár” jöjjön létre, hanem hogy önállóan döntenek a maguk területén; béremelésben. munkaelosztásban és megszervezésben.' seleitkártérítés- ben, mozgóbér kiutalásában, sőt, a dolgozók felvételében, elbocsátásában. Szerencsére nem ritka — de sajnos, nem is általános — eset. hogy ezt az utat járják az új követelményeket önérdekként felfogó vállalatok, s tapasztalhatták, gyors tempóban javult a munka szervezettsége, egyenletessége, hamarabb megszülettek a döntések, a vállalat néhány legfőbb vezetőjének ideje maradt arra, ami a dolga: a gazdasági folyamatok elemzésére, a várható események jellegének megállapítására a lehetséges fejlődési irány kijelölésére, a vállalati stratégia és taktika kialakítására. • Bőven kamatozó, a vállalati szervezet erejét látványosan megnövelő, gyengéit felszínre hozó befektetés a vezetés helyi mibenlétének, tagoltságának, érintkezési pontjainak, egymásra épülésének meghatározása, mégpedig egyértelműen, világosan. Ami félreérthetetlen. azt félremagyarázni sem érdemes, mert rögtön kiviláglik a kibúvás szándéka, a tehetetlenkedés. vagy éppen az alkalmatlanság. M. O. Nem a szavak, hanem a tettek beszélnek... r. mtr.'' • Szombaton délután avatták fel ünnepélyesen a jubileumi emlékparkot és az emlékművet. (Foto: Majorosi Attila) szik — már korábban a kamerák elé léptek. A talányok mind több versenyző számára jelentenek megoldhatatlan nehézséget. A zsűri a műsor folyamatossága érdekében túlságosan jószívű, engedékeny, és ezzel a játék komolyságát veszélyezteti. Tapasztalhattuk ezt vasárnap este is. Irreálissá teszi a vetélkedőt, mert egyes versenyzőket nem akar kellemetlen helyzetbe hozni. A Kicsoda—micsoda? további népszerűségének egyik feltétele, hogy ra bíráló bizottság is tartsa be következetesen az előírásokat. Ismételjük: játszani is csak komolyan szabad, lehet. Olaj... • E hatalmas olajtárolók fényképe az Ural lábánál, a Nyizs- nyekámai Petrolkémiai Kombinátban készült. A szovjet kőolajipar az utóbbi években Jelentős mértékben fokozta az olaj és földgáz kitermelését Nyugat-Szi- bériában. Ezzel együtt intenzíven növekszik az „öreg” lelőhelyek hozama — az Urai és a Volqa között — is. (Foto: apn-ks) A Varázshegedű sikere Kecskeméten Hétszáz gyerek izgult vasárnap délelőtt a kecskeméti Katona József Színházban, hogy sikerül-e megfejteni a hét zárral óvott szekrény titkát. Hétszáz gyerek töltött kellemes órákat a színház jóvoltából. Hétszáz gyerek vonta le Charpentier: Varázshegedű című zenés játékából azt a tanulságot, hogy a tisztességesen végzett munka a legfőbb kincs. A francia szerző műve Kecskeméten is osztatlan sikert aratott. A tanulságos, kedves mesén kívül az ötletes rendezés és a közreműködő színészek jó teljesítménye is hozzájárult a felszabadult, vidám hangulathoz. Balogh Géza másodszor vitte színpadra a fordulatos^ kedves történetet. Csabán -a humoros, itt a lírai elemeket hangsúlyozta. A Aézők szavalókórus-szerűen biztatták Martin (Márton) apó fiát, a szorgalmas, tehetséges Ju- lient, Farády Istvánt. A legkisebbek is láthatták, hogy nagyszerű művész vált belőle nemcsak a mesejáték szerint — szép dallamokat varázsolt elő az ajándékhegedűből —, hanem valóságosan is, Szilárdy István jó kedvvel, ügyesen alakította a színdarab végére „megjavuló” Pierre-t. Az öreg 'cipészmestert Gyulai Antal formálta, ízlésesen. Karakteres cigánylány volt Tur- csoki Gabriella. Langmár András díszletterve• A cipészműhelyben. Pierre (Szilárdy István), Martin apó (Gyulai Antal) és Julien (Farády István), (Szilágyi Mihály felvétele) ző színpompás mesevilágot varázsolt a színpadra. Sejtelmes kéken ragyogott az ég és halkan hullt a hó, mikor mi kívántatott. Poós Éva jelmezei is jól illeszkedtek a Varázshegedű hangulatához. A két vendég meghívása is bizonyítja, hogy a Katona József Színházban fontosnak tartják a legifjabbak esztétikai nevelését. A közreműködők igyekeztek megfogadni Sztaniszlavszkij tanácsát: a gyerekeknek ugyanúgy kell színházat játszani, mint a felnőtteknek, csak sokkal jobban. H. N. Harmincezer csiga gazdája A csigákkal legtöbbünk nem kerül más kapcsolatba mint, hogy gyerek fejjel esetleg énekli: „Csiga-biga gyere ki...” A csiga leves Magyarországon nem tartozik az ínyencségek közé és azok is, akik tudják, hogy éven- tp sok vagon éti csigát exportálunk Olaszországba és Francia- országba, enyhe undorral gondolnak a nyugati gyomrokra, melyek mindezt beveszik. Baján azonban él egy tanárember, dr. Richnovszky Andor a középiskolás fiúkollégium igazgatója, aki nem kevesebb) mint harmincezer csigát mondhat magáénak. Nem élőt természetesen, hanem mindegyiknek a vázát, népiesebben: házát. — A Magyarországon előforduló 206 fajtából, talán tíz hijján kivétel nélkül van példányom — mondja. Egy hobbyt, szenvedélyt mindennél nehezebb megmagyarázni, mégis óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: mi a jelentősége, fontossága a csigák tanulmányozásának? Kiderül, hogy a rendszertani és a geológiai összefüggéseken kívül nagyon is praktikus. — Érdeklődésem elsősorban az édesvizek csiga- és kagylófaunájára összpontosul. Bár például a Duna még a világ nagy folyói közt a viszonylag tiszták közé tartozik, a víz szennyeződésével fokozottan számolni kell. A víz természetes tisztulásában az azt valósággal átszűrő kagylóknak és csigáknak óriási szerepük van. Ennek részletes megismerése tehát környezetvédelmi érdek is. Magyarországon a csigászat — malakológia — tudományának mintegy harminc művelője van. Szervezetük azonban nincs, éppen ezért aratott köztük osztatlan sikert a Bács-Kiskun megyei TIT legfrissebb kezdeményezése, melynek jóvoltából szép kiállításban megjelenhetett az első magyar malakológiai időszakos közlemény, s amely a tavaly elhunyt dr. Soós Lajos emlékezeté- se a „Soósiana” címet kapta. Dr. Richnovszky azonban tagja az angol, holland, belga, nyugatnémet és francia malakológiai társaságoknak és cserekapcsolatban van szinte az egész világgal. Utóbbinak eredményeként gyűjteményébe Ausztrália és Üj- Zéland környékének tengeri csigái is szép ■számbffh megtalálhatók. — Feleségem biológia—kémia szakos, épp úgy, mint én. A fiam is az szeretne lenni. Sokat utazunk, minden utunk eredményeként gyarapodik a gyűjtemény. — A határon aligha lehetnek vámkezelési nehézségei... — Igazolnom kell, hogy mi nem vagyok. Vagyis gombkészítő kisiparos. Mivel ez nem nehéz, akár tízkilószám is hozhatok bárhonnan csigát. Legfeljebb a vámőrök csodálkoznak kissé, ha kinyitják a bőröndömet... Richnovszky Andor már jelenleg is a legnagyobb hazai magánkézbe!^ levő csigagyűjtemény tulajdonosa. Gyűjteménye hatalmas tudományos érték, melyet szívesen mutat meg az őszintén érdeklődőknek. Ordas Iván (Foto: Gottvald Károly) f
