Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: PETŐFI NÉPE Növekedett a termelés, javultak az életkörülmények A megye gazdaságának és a la­kosság életszínvonalának alaku­lását az év első kilenc hónapjá­ban is a fejlődés jellemzi. A beruházások helyzete AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 264. szám Ára: 90 fillér 1973. november 11., vasárnap A Magyar Nemzeti Bank adatai arról tanúskodnak, hogy a megye állami és szövetkezeti gazdálkodó szervei a III. negyedév végéig megközelítően 1,3 milliárd forin­tot fordítottak beruházásra, ami — az árváltozásokat is figyelem­be véve — az egy évvel korábbi­hoz hasonló. Az ipari beruházá­sok értéke folyóáron 14 százalék­kal emelkedett ugyan, az építő­ipar, a mezőgazdaság és kereske­delem kifizetései azonban mér­séklődtek. Valamennyi népgazda­sági ágban jelentősen csökkent az állami támogatás és különbö­ző címeken nyújtott ártámogatás összege. Az ipari, mezőgazdasági és ér­tékesítő szövetkezetek beruházá­sainak értéke az említett idő­szakban folyóáron 4 százalékkal (19 millióval) több az előző évi ráfordításoknál. Ezenkívül üzem- gazdasági beruházásokra megkö­zelítően 43 milliót, és állóeszköz- fenntartásra 90 millió forintot fordítottak. A tsz-ek beruházásai főleg a. húsprogram megvalósítá­sára, a kukorica, napraforgó, cu­korrépa és zöldségtermesztés gé­pesítésére, valamint terményszá­rító és keverőüzemek létesítésére irányultak. A tanácsok beruházásainak döntő része kommunális jellegű volt. ennek következménye az építési hányada igen magas ará­nya. A megye területén a III. ne­gyedév végén folyamatban levő 37 legfontosabb beruházásra — amelyeknek egyedi értéke 25 mil­lió forint felett van — az év jel­zett időszakában több mint 470 millió forintot fordítottak. A har­madik negyedév végéig két nagy beruházás fejeződött be: Kiskő­rös szennyvízcsatornázása és Kun- szentmiklóson a textilhulladék- feldolgozó üzem. Termelés és értékesítés A Bács-Kiskun megye szocia­lista iparának termelése 1973 első háromnegyedében kereken 6 szá­zalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának termelési szintjét. Ezzel azonban az orszá­gos szinttől 1 százalékkal elma­radt. (Folytatás a 3. oldalon.) V. A. Kirillin az Automatizálási Kutató Intézetben A Magyarországon tartózkodó V. A. Kirillin akadémikus, a Szoi'jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság el­nöke meglátogatta az Automati­zálási Kutató Intézetet. Képün­kön: középen V. A. Kirillin, mel­lette dr. Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes. (Teleíoto — MTI — Bcnkő Imre felvétele. — KS.) Uj üzem Kiskunhalason I979-re készül el, közel 800 milliós költséggel Losonczi Pál Afrikába utazik Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke ma Afrikába utazik. Mint ismeretes, ia magyar ál­lamfő Yakubu Gowon tábor­nok nigériai, Ignatius Kuti Acheampong ezredes ghanai, dr. Siaka Stevens Sierra Leo- ne-i és Habit Burgiba tuné­ziai államfő meghívására hi­vatalos látogatást tesz a Ni­gériai Szövetségi Köztársa­ságban, a Ghanai Köztársa­ságban, a Sierra Leone-i Köz­társaságban és a Tunéziai Köztársaságban. (MTI) Mint ismeretes, a Miniszterta­nács legutóbbi ülésén jóváhagyta két, egyenként évi 500—550 tonna felsőruházati cikket előállító kö­töttárugyár egyedi nagyberuházá­sát. Az egyik nagyberuházás a Bu­dapesti Fnomkötöttárugyár bőví­tésével: a vállalat debreceni gyá­rában és a Mátészalkán létesülő új üzemben valósul meg, 785 mil­lió forintos költséggel. A fonalat a BFK rákospalotai gyárában festik, a síkkötött idomokat a debreceni gyáregység készíti ma.id. s Mátészalkán konfekcio­nálják. Az úi üzem helyéül azért választották Mátészalkát, mert itt helyben együtt található munka­erő. közművesített és még szabad iparterület, s az új gyár bázisa lehet a kötszövőioar további fej­lesztésének. A másik egyedi nagyberuhá­zás helye Kiskunhalason lesz, ahol vertikális kötő-hurkolóipari vállalat létesül, összesen 778,8 millió forintos költséggel. Az új üzemben síkkötő gépi technoló- gával egy helyben végzik az elő­készítés. a kötés, a kikészítés, a konfekcionálás és részben a festés műveleteit is Mindkét beruházás üzembe he­lyezését 1979-re tervezik. A két gvár össztermelése a telies kapa­citás kihasználása ideién várha­tóan évente 3—4 millió darab felső-kötöttáruval növeli majd a bel- és külkereskedelem kínála­tát. A TERMÉS ZÖME A TÁROLÓBAN, MAGTÁRBAN VAN vezésnek. a több. korszerűbb munkaeszköznek. Dicséretes igyekezettel dolgoz­tak az egész időszakban a jános­halmi Haladás, a Petőfi és a Jó­kai. a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság, a miskei Egyetér­tés. a drágszéli Úi Barázda, a ka­locsai Iszkra. a dunaegyházi Ha­ladás, az apostagi Duna, a kis­kunhalasi Vörös Október, a har- kakötönyi Egyesülés, a bajai Le­nin. a dávodi Augusztus 20, a csávolyi Egyesülés, a bácsbókodi Aranvkalász és a többi termelő- szövetkezet gazdái. Határidőre végezték el a munkát. Miczkó Károlv. a homokmégyi Aranvkalász Tsz főmezőgazdásza arról számolt be. hogy október végére mind az 1300 hektáron földbe került a búza és az őszi takarmányfélék vetőmagja. Ho- mokmégyen csak úgy. mint a szalkszentmártoni Hunyadi Tsz- ben a traktorosok, a szerelők és a növénytermesztő brigád tagjai­nak helytállása következtében gyorsult meg a munka. Jászszent- lászlón az Üi Barázda Tsz-ben szintén biztonságban van az idei termés, a szövetkezet hűtőtároló- jában válogatják a szállításra kész gyümölcsöt. Kertész Károlv. a kunszállási Alkotmány Tsz elnökhelyettese a szomszédos gazdaságok és az Al­kotmány Tsz közötti együttmű­ködés eredményének tekinti a gyors betakarítást. A kunszállási termelőszövetkezet, amellett, hogy a saját terményét) idejében biz­tonságba helyezte, saját gépeivel a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-nek a cukorrépaszedésben. a félegyházi Petőfi Tsz-nek a kukorica betakarításában és szárításában nyújtott segítséget. Az Alkotmány Tsz gazdái most a szőlőültetvény támberendezését javítják, korszerűsítik.' a lányok, asszonyok a szövetkezet zöldség-, gyümölcs előkészítőiében hagymát tisztítanak, almát feleznek Tasstól Dusnokig harminchat szövetkezettel szerződött termény­átvételre a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kalocsai kör­zeti üzeme, Molnár János üzérn- vezető tájékoztatása, szerint a há­romezer vagonos kukoricaátvé­teli tervét már teljesítette az üzem. A termény minősége kifo­gástalan. magas tápértékű takar­mánykeveréket tud maid gyárta­ni a dunavecsei és a kalocsai ke­verőüzem a szövetkezeteknek és a vállalat nvolc takarmónybolt- jának ellátására. K. A. Az őszi betakarítás, szántás, ve­tés teszi próbára leginkább a me­zőgazdasági üzemek dolgozóit. Bács-Kiskun megyében a legna­gyobb területen termesztett kuko­rica érése általában egybeesik a szőlő-, gyümölcsszürettel, a cu­korrépa, a kései paradicsom, a fű­szer- és csemegepaprika, vala­mint a káposztafélék szedésével. Ebben az esztendőben mégis sokkal kedvezőbb a helyzet, mint más években. Novemberre né­hány ezer hektár vetni való ma­radt. A terménvbetakarítás gyor­sabban haladt, és a termény zö­me a magtárakban van. Ebben nemcsak az esőtlen őszi heteknek van szerepe, hanem az emberi helytállásnak, a jobb munkaszer­• A szabadszállási Zöldmező Tsz-ben 6300 mázsa szőlő termett, amelynek zömét saját feldolgozó üzemükben sajtolták ki a szövetkezet gazdái. Képünkön az új termést vizsgálják a Zöldmező pincéjében. 9 Traktoros rakodóval emelik a szállítószalagra a csőlörővel össze­gyűjtött kukoricát a szalkszentmártoni Hunyadi Tsz-ben. Kihasználták a kedvező időt a mezőgazdasági üzemek Téli felkészülés a Dunán A bajai Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóságon a hideg téli napokra jóval korábban felké­szülnek, mint mielőtt kezünket a kesztyűbe bújtatnánk. Az igazga­tóság szakemberei már szeptem­berben megkezdték a jeges ár elleni védekezés szervezését: számba vették a beosztható embe­reket, gépeket. Szenti János, az igazgatóság vezetője elmondta, hogy a jege- sedés megindulásával a Dunán megkezdi munkáját a hagyomá­nyos jégfigyelő és jégjelentő szol­gálat, amelynek feladata, hogy Dunaíöldvártól az országhatárig ellenőrizze a folyószakaszt, s a központi ügyelet a jégzajlás mér­tékének megfelelően intézkedhes­sen. A jégtörő hajók állomáshe­lyei az idei télen Dál.va, Apatin, Mohács, Baja és Fájsz lesznek. Az árvízvédelmi töltések ellen­őrzése, korszerűsítése természete­sen egész, évben fontos feladata az igazgatóságnak. Most beszá­moltak arról, hogy elkészült Ba­ja alatt az árvízvédelmi szem­pontból jelentős gondokat meg­oldó mohácsi-szigeti fő védővonal. Az értékes mezőgazdasági terüle­tet így teljes egészében megerő­sített töltések veszik körül. A be­ruházási munkák 1967-ben kez­dődtek és az idén fejeződtek be. s az állam 146 millió forintot költött erre a célra. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megállapodtak a ju­goszláv vízügyi szervekkel abban, hogy télen a közös érdekű ma­gyar—jugoszláv Duna-szakaszon 9 magyar és 5 jugoszláv jégtörő hajó áll majd munkába. Az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a jugoszláv vízügyi szervek szakemberei december elején együtt hajózzák végig a folyót Dunaföldvártól Vukovárigés a kö­zös védekezésről Zomborban ég Eszéken tárgyalnak. Cs. K. 9 Bőtermő földet védelmez a gát a Mohácsi-szigeten. Képünkön a csatornákkal, vedtöltésekkel behálózott sziget egyik része. Mielőtt a gyapjú a textilüzembe kerül Harminchatmillióért két éve gazdát cserélt Kiskunfélegyházán a Vegyipari Gépgyár volt telep­helye a vasútállomás közelében. A szomszédos új városnegyed megszabadult a fém megmunká­lását kísérő zajtól. De mi formá­lódik most a portán belül, ahová a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat üzemének ne­vét írták ki? A lakók ugyanis va­lamiféle „Illatos út” idetelepíté­sétől féltek, de erre semmi okuk. A feldolgozáshoz teljesen zárt rendszert hoznak létre. Kívülről nehéz lenne következ­tetni a végbemenő. 70 millió fo­rint értékű beruházásra, hiszen a munka zömében épületek át­alakításából és új gépek felszere­léséből áll. A kirendeltsé" a meglevő válogatócsarnokon kívül mosóüzemet, zsákvarrodát, és egv újabb raktárt létesít. Hat hatal­mas kádból és forrólevegős szá­rítóberendezésekből tevődik ösz- sze az a gépsor, amelyet Lengyel- országból vásároltak. A szállító vállalat szakembereinek irányítá­sával feszes ütemben, jól halad a szerelés a közeli, decemberi be­fejezés felé. A bővítést és korszerűsítést in­dokolttá tette, hogy a Kiskunmai­sától egészen Szalkszentmártonig tartó felvásárlási körzet a legna­gyobbak közé tartozik az ország­ban. Tavaly például 63 vagonnvi nyersanyag érkezett ezekből a gazdaságokból, s az idén is meg­közelítően hasonló mérleggel zár­ják majd az évet. A juhtenyész­tést szorgalmazó rendeletek egyéb kedvező hatásai mellett a vállalat is megtette kezdeti lépéseit, hogy az eddiginél jobban hasznosulja­nak a még kiaknázatlan lehetősé­gek. Kunadacs. Kunpeszér. vagy akár Kunszentmiklós kiterjedt, szikes, apró füvű legelői nagyobb nyájakat táplálhatnának. A ki- rendeltség az idén egymillió fo­rintot juttatott ösztönzésül azok­nak a gazdaságoknak, amelyek vállalkoztak az állomány növelé­sére. A juhokról lenyírt, összegön­gyölt bundát más kirendeltségek is ide küldik, ahol aztán huszon­öt felé válogatják szét az asszo­nyok a szálhosszúság — finomság és szín szerint. Az országos vál­lalat egyetlen, itt készülő ú: mo­sóüzemében megvalósul, hogy az első kádba behelyezett, nyers és zsíros alapanyag — 70 méter megtétele után — az utolsó be­rendezést tisztán, szárazon hagy­ja el. bármiféle emberi közbe­avatkozás nélkül. A feldolgozás következő mozzanata már a tex­tilüzemekre vár. H. F. • Helyükön állnak a tisztíláshoz szükséges, jókora melegvíztartályok. • A 70 méter hosszú mosógépsor a szárítóberende­zésekkel ér véget. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom