Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
/ 1973. november 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A szakmunkásképzés korszerűsítése Mint ismeretes, az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott párthatározat magában foglalja a szakmunkásképzés feladatait is. Ennek megfelelően tárgyalt a Minisztertanács a szakmunkásképzés korszerűsítéséről, anyagi ellátásáról, és a vállalatok szerepének fokozásáról a képzésben. Felavatták a Kelemen László Színpadot A rendező a szerzőről és munkatársairól A munkaügyi miniszter előterjesztése számot adott a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvényre épült korszerűsítési tervek eddigi végrehajtásáról. A szakmunkásképzés tartalmi és pedagógiai korszerűsítése 1970 óta a kívánatos minőségben és ütemben halad. Valamennyi szakmára kidolgozták a kezdő szakmunkással szemben támasztható követelményrendszert (szakmai szintet), s a tananyagok is erre épülnek. A korábbinál céltudatosabb és összehangoltabb nevelési törekvések máris eredményeket hoztak a tanulók közéleti aktivitása, fegyelme, munkaerköl- cse terén. Megnövekedett a szakmunkásképző iskolából kikerült fiatalok továbbtanulási kedve is, a középiskolák esti és levelező tagozatán az elmúlt tanévben több mint 60 ezer szakmunkásképzettségű fiatal tanult. A személyi és az anyagi ellátottság is számottevően javult: növekedett az ezer tanulóra jutó főhivatású tanárok és szakoktatók száma; számos új létesítmény, iskola, otthon és tanműhely bizosít kedvezőbb oktatási feltételeket. Csupán ebben az ötéves tervidőszakban csaknem 500 tanterem, mintegy »000 tanulóotthoni hely és 3300 tanműhelyi munkahely épült, illetve épül. A „szakmunkásképzési alap'"- ból — az idén első ízben — 254 millió forintot osztottak szét a szakmunkásképzésben közreműködő vállalatok között. Az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a térítés felét a munkahelyek korszerűsítésére és a szociális körülmények (öltözők, mosdók) javítására kell fordítani. A kezdeti tapasztalatok szerint a szakmunkásképzési alap jó ösztönzőnek bizonyult a vállalati oktatási bázisok íejlesztéA szakmunkástanulók 90 százaléka a vállalatoknál kapja gyakorlati képzését. A vállalatok egy része elismerést érdemlően gondot fordít a szakmunkásképzésre, az anyagi, tárgyi feltételek fejlesztésére, s az oktatási követelményeknek megfelelő munkát biztosít a tanulóknak. Számos vállalat azonban még nem tölti be kellőképpen szerepét a képzésben. A vállalati tanműhelyek egy részében a fölszereltség csak részben felel meg a követelményeknek. A gépek, berendezések műszaki állapota a kiegészítő munkahelyek, a kisgépek és szerszámok elégtelen száma hátráltatja a tantervi feladatok megoldását. Mindezek alapján határozott úgy a kormány, hogy meg kell gyorsítani a szakmunkásképzés korszerűsítését, ezen belül anyagi ellátásának fejlesztését, és fokozni kell a vállalatok szerepét a képzésben. Az egyik legfontosabb feladat, hogy tervszerűen fejlesszék a vállalatoknál a gyakorlati oktatási helyeket A szakmunkásképzés korszerűsítését szolgálja, hogy — az 1975 —76-os tanévtől kezdődően az általános iskolát végzettek egységes (tagozat néküli) képzésben részesülnek, egységes közismereti törzsanyaggal. Ez valamennyi fiatalnak lehetőséget ad a továbbtanulásra, arra, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése, majd háromévi esti képzés után letehessék az érettségit. Áz ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban már az 1974—75-ös tanévben megkezdik, majd fokozásán kiszélesítik a szakmunkásképesítés megszerzését biztosító oktatást. (MTI) Az érdekeltek izgalommal várják az agyonjátszott színművek premierjét is. A bemutatón mindig közbejöhet valami, a hatást lehetetlen előre kiszámítani. Ritka eset. hogy egy új színházi fórum, a hazai nézők előtt ismeretlen színdarab és egy fiatal rendező egyszerre mutatkozik be, mint tegnap este Kecskeméten. Ezért nyilatkozatot kérünk Szőke István rendezőtől, aki a kezdés előtt a különleges alkalom vibráló feszültségében várja az idő múlását. A volt megyei tanács klubtermében. a Kelemen László Szím pad felavatásán már megteltek a széksorok. Itt van Milan Ajvaz, aki Hristic: Savonarola és barátai című színművének 1965-ös belgrádi ősbemutatóján a hóhért alakította. (Olvasta a Politika cikkét a kecskeméti vállalkozásról, ennek kedvéért jött Magyar- országra.) A látvány sajátos meglepetéseket sejtet. Középen cirkuszi manézs. a mennyezetig ágaskodó árbócrúddal. A rendezőt az első sorban elhelyezett nagydobtól hívjuk félre. Szőke István tiszte a hangszer megszólaltatása. Sokoldalú ember, ö tervezte a játékteret is. Jó alakítást nyújtott a Nincs idő című filmben. Gyöngyösi Imre ráosztotta új filmjének egyik főszerepét. A csupa ideg művész két diploma tulajdonosa. Az elsőt Marosvásárhelyen színészi mesterségből szerezte, idén nyáron a másodikat Budapesten a rendezés tudományából. — Kérjük, hogy szóljon néhány szót a dráma szerzőiéről. — Az író verseskötetekkel hívta föl magára először a figyelmet. Ezeket a költészet és a filozófia összefüggéseinek a keresése jellemzi. hasonlóan esszéihez. A Savonarola és barátai egyik fordítójától. Vujicsics I). Sztojántól tudom, hogy Hristic drámaíróként T~~ *>. - 1 I ....- «U • Jovan Hristic érte el legnagyobb sikereit. A cselekvés és az elkötelezettség, a jó és rossz viszonylatait tárgyalja híres, több nyelvre lefordított művében. A barát bukásának okait keresi. — A Kelemen László Színpad játéktere most porondot idéz. A helyszín és az előadás stílusa'közötti összefüggésekről szeretnénk hallani a véleményét. — A körszínház a szokottnál is alaposabb elmélyedésre, a szokottól való eltérésre készteti a rendezőt. A hagyományos színház domborműszerű, itt mindent látnak a nézők, mindennek egyforma jelentősége van. Ha úgy tetszik, az igazságot minden oldalra ki kell mondani. Örülök, hogy a színészek már az első percekben ' érezték, hogy miről is van sz\á, felismerték az újszerű követelményeket és eléggé nem dicsérhető elmélyültséggel. lelkesedéssel vettek részt a próbákon. Személyes ügyüknek tekintették a feladatot, Vészesen közeledik az óramutató a kezdés időpontjához. El kell foglalnunk a helyünket, hogy közreműködőként, nézőként részt vegyünk a játékban. Fehér fényt zúdítanak a reflektorok a kiválasztott térre. Felrikolt a trombita, pufog a dob. a szereplők bevonulnak a porondra. Heltai Nándor Délszláv művészek előadása Baján A hazánkban élő nemzetiségek ezekben a hetekben tartják- országos kongresszusaikat. A felkészülés időszaka mindig jó alkalom arra, hogy az itt élő német, délszláv, szlovák és román nemzetiségek bizonyítsák: él es virágzik sajátos kultúrájuk, hagyományuk. A határon túli kapcsolatok, gyümölcsöző, barati kötelékek különösen fontosakká váltak az anyanyelvi kultúra ápolásában. Bács-Kiskun megye több nemzetiséglakta községébe s városába időnként jugoszláv, szlovák és német küldöttség, s művészeti csoport látogat el. E tervszerű kapcsolatkiépítés keretében érkezett most Bajára a szabadkai Népszínház, a Narodno Pozoriste. Ma este hét órakor a József Attila Művelődési Központ színháztermében szerb-horvát'n nyelven adják elő Kosta Trifkovic: A válogatós lány (Izbiracica) című zenes komédiáját. A most bemutatásra kerülő darab Belgrádban élő rendezője, dr. Jovan Konjovic szerint a darab szerzője ,.Az az író volt, aki azt akarta, hogy a publikum hagyja otthon a gondjait és nyílt szívvel lépje át a színház küszöbét.. Ma a bajai és a Baja környéki szerb-hervát nyelvű lakosság saját anyanyelvű előadáson gyönyörködhet, szórakozhat. V. M. Háromgyermekes családideál , i - j r 3 v^saláu- cs Ifjúságvédelmi Szolgálat Értelmesen élni sokféleképpen lehet. Értelmesen él az az ember, aki munkájában, hivatásában örömet talál, eredményeket produkál, aki alkot, létrehoz, teremt valamit; aki a közösségért, másokért tevékenykedik, s aki mindemellett a jövőre is gondol: családot, gyermekeket nevel. A család, a társadalom legkisebb közössége, szándékosan — de nem célzatosan — a végére került ebben a felsorolásban. Napjainkban a „csaiádprobléma” élesen és nyugtalanul vetődik fel. S nemcsak a népesedés pillanatnyilag elszomorító helyzete miatt, hanem a teljes, értelmes emberi élet érdekében. Ismeretes, hogy a népszaporu- lat évenkénti aránya, ha nem is csökkent számottevően, de stagnál. Mintha nem vennénk tudomásul, hogy ez konzekvenciáiban azt jelenti: a keresők—eltartottak száma hamarosan aránytalan lesz, elöregedünk. A Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedése felhívta a figyelmet a társadalmi felelősségre, egyben maximális segítségét biztosít a családok támogatására, s felvetette a háromgyermekes családideál szép, nemes és elgondolkodtató perspektíváját. A ma felnőttjeinek, az állampolgároknak — fogalmazhatnék úgy is: akikre ez a nagyszerű program, összességünkben, leginkább számíthat — valamire gondolni kell még. Ami kiegészíti, egyénhez szólóvá teszi, és gondolati-érzelmi oldalról támogatja a nagy közösség szempontjából kitűzött célokat. Ez az értelmes élet megvalósításának igénye. Az alkotás, a hivatás, a másokért élés, a család — összetartozó fogalmak. Az idősebb generáció tagjaitól, akik nagyobb családban nőttek fel általában, mint mi, és akik nagyobb családot is neveltek, nemegyszer hallhatjuk: ha mi is így gondolkodtunk volna!” Úgy, hogy minden élőbbre való, mint a gyermek. A hivatali ranglétrán, munkahelyen előrehaladás, a nagyobb fizetség, a lakás- szerzés, a civilizáció javainak begyűjtése, és az általában hangoztatott „előbb élni akarunk” jelszó. Jó, ha ezek megvannak, s azután tervezünk : családot. De gondolkodjunk: és ha elkésünk vele? Ha hiába minden — a lakás és társai, a pozíció, az úgynevezett modern életforma, a takarékbetétkönyv — már nem lehet gyerekünk, vagy túlságosan elkényelmesedtünk, és nem vállaljuk? Természetesen nem arról van szó, hogy minden körülmények között, könyelműen, alapok nélkül nekivágjunk a családalapításnak. Arról a rétegről van szó, amelyik a túlracionalizált életformát vallja. Tagadhatatlan, hogy társadalmi feszültségek, gazdasági nehézségek bonyolítják a népesedési A munkásőrség parancsnoka a megyében Pénteken délelőtt Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese és Viszló Imre, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa társaságában megbeszélést folytatott Horváth Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával a munkásőrség megyei parancsnokságának és egységeinek kiképzésével kapcsolatos munkájáról. A tanácskozáson ott volt dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka is. A vendégek a délutánt & megye vezetőinek társaságában töltötték. arány növelésének amúgy sem könnyű kérdéseit. A nők kétségtelenül nagyobb terhelése, a lakásproblémák, a bölcsőde- és óvodahelyzet — amely még mindig az egyik legégetőbb gond —, és sorolhatnánk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy országos viszonylatban mind nagyobb erőfeszítéseket tapasztalhatunk — és tapasztalni is fogunk a határozatok végrehajtása során — a gondok megoldására. A családokat tehát nem hagyják sorsukra. Szülessen több gyermek, hogy ne egykés családok — vagy ami még szomorúbb —, családtalanul megöregedett emberek legyenek többségben. Az ember akkor teljes lény. ha nemcsak önmagára, hanem másokra is gondol. Elsősorban a családjára, amely az ő jövőjének is záloga, s ezen túl, ezzel együtt — mert a nagyobb közösség teljesebb, jobb életét tervezi ezzel — a társadalomra is. J. E. Újabb MHSZ kiképzési bázisok A nanokban adták át Jánoshalmán az MSZMP átalakított régi épületét az MHSZ helvi szervezetének. ahol különböző klubhelyiségeket alakítottak ki jelentős társadalmi munkával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóién Kiskunfélegyházán adták át az újonnan épült kiképzési bázist. A közelmúltban az MSZMP megyei bizottsága ifjúsági bizottságának kezdeményezésére megalakult a Család- és Ifjúságvédelmi Tanácsadó Szolgálat. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy szükséges létrehozni egy olyan , fórumot, ahová tanácsért, panaszbejelentés céljából fordulhatnak a szülők, hozzátartozók, fiatalok, vagy olyan állampolgárok, akik veszélyeztetett családokon, kiskorúakon kívánnak segíteni. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekből álló testület tevékenységétől várható volt az új veszélyeztetettek felderítése, s a szakszerű intézkedésük nyomán a kiskorúak erkölcsi züllésének, bűnözésének csökkenésé is. A tanácsadó szolgálat a Kecskeméti Városi Tanács épületében működik, s minden hónap második hétfőjén áll az érdeklődők, a bejelentők rendelkezésére. Az első ilyen fogadónap november 12-en, fél 9 órakor kezdődik. Nem érdektelen elmondani, hogy hogyan működik, milyen intézkedéseket foganatosít ez a szolgálat. A fogadónapon három ifjúságvédelmi szakember hallgatja meg a panaszokat, bejelentéseket. A bejelentő nevét, kívánságára titokban tartják. A bejelentéseket az illetékes hatóságokhoz továbbítják, s annak útját figyelemmel kísérik. Folyóiratokról TÁRSADALMI WAS MHHlJißM lensutjimti SZEMLE NAPKÖZBEN Köszönet Nem nagy ügy, mondhatná bárki. Sőt talán azt is. hogy amiről most szólunk, egészen természetes. minek a dicséret hangján említeni? Mégis, anélkül, hogy túlzásba esnénk, egy látszólag mindennapinak tűnő esetnél néhány sor erejéig elidőzünk, hogy bizonyítsuk: olykor az apróságok mögött figyelmet érdemlő dolgokat lehet felfedezni. A napokban a kecskeméti Berkes Ferenc Kollégium igazgatói irodájában találkoztam Magyaró- di Jánossal, a Béke Tsz elnökével, aki épp az azt megelőző percekben kedves kötelességének tett eleget. Második otthonukban kereste fel a fiatalokat, azt a hatvan fiút és leányt, akik a szüret idején tíz napon át dolgoztak a szövetkezetben. Elmondta az elnök, hogy szinte naponta láthatta, tapasztalhatta, milyen szorgalommal és ügyesen munkálkodtak a tanulók. Panasz nem lehetett rájuk, sőt, csakis a dicsére és elismerés hangján számolhatnak be szüreti munkájukról. S ő most azért jött el a kollégiumba, hogy megnézze: hol, milyen körülmények közt telnek napjaik azoknak, akikre méltán lehetnek büszkék a nevelők. És hogy így utólag is köszönetéi mondjon a szövetkezet valameny- nyi dolgozója nevében a lelkes fiataloknak. Apróság. Mégsem megyünk el mellette szó nélkül. Mivel olyan apróság ez. mint említettük, mely mögött elgondolkoztató, s örvendetes lényegi dolgok húzódnak meg. A Társadalmi Szemle novemberi száma sokoldalú érdeklődés kielégítésére tart számot. Méltán került szinte vezércikként az első helyre Pozsgay Imre Gazdaság és politika című írása. Ezt a nagyon időszerű kérdést közérthetően és vaslogikával fejti ki: „A szocializmusban a tudatosan tervezett társadalmi feilődéshez a politika fogalmazza meg a célokat.... a célokhoz vezető utak. eszközök és feltételek ismeretében tűzzük ki azokat. Ilyen szempontból a gazdaság a politikai célok megvalósításának leglényegesebb meghatározó feltétele.” A szerző hangsúlyozza a politika primátusát. ,.A politika elsődlegességének lenini értelmezés szerint a gazdasági optimum és a szocialista célok. értékek összeegyeztetését kell szolgálnia.” Később pontokba foglalja a szocialista gazdaságot érintő néhány alapvetöséget, amelyeket politikai posztulátum- ként kell kezelni a kommunistáknak. Melyek ezek? A termelő- eszközök egyenrangú szocialista tulajdonformáinak • uralma; a tervszerű arányos fejlődési törvények érvénvesitése; az áru- és pénzviszonvok szerepének elismerése; a javak munka szerinti elosztása, stb. A folyóirat azzal a mondhatni mindig időszerű kérdéssel is foglalkozik, „Hogyan érvényesítik az ntapszervezetek a párt vezető szerepét." Faragó Jenő írásában tisztázza a vezető szerep értelmezését. fontosságot tulajdonit a felkészültségnek. tájékozottságnak. és a politikai tevékenységnek a gazdasági szférában, hangsúlyozza. hogy csak a párttagsággal együtt lehet célhoz érni, s ennek érdekében szól a pártmunka operativitásáról, a pártmegbiza- tásokról, s egyáltalán a párttagság aktivitásáról. A Nemzetközi Szemle rovatban szó esik a Kínai Kommunista Fárt X. kongresszusáról, amely a szerző szerint folytatása az eddigi irányvonalnak. A cikkből idézendő, hogy „A X. kongresszus mindenekelőtt arról ..nyugtatta meg’’ az imperialista hatalmakat, hogy a szovjet el lenesség a maoista politikában nem rövidlejáratú, hanem hosszú távú irányvonal”. A szerző a kínai párt helyzetével kapcsolatosan részletesen taglalja azt, hogy a belső hatalmi harc még nem ért véget. Amit a párt elméleti és politikai folyóiratának 11. számából még ajánlani tudunk, az „A két- frontos harc ma” című cikk. Az írás szerzője kifejti, hogy ..A két- frontos harc követelménye pártunk politikájának mindmáig stratégiai jellegű feladata maradt. A harc megjelenési formái azonban változó viszonyaink között maguk is szüntelenül változnak, és ma már korántsem olyan egyszerű a frontvonalak meghúzása. mint másfél évtizeddel ezelőtt.” Jelenlegi helyzetünkből adódó tanulságként azt vonja le, hogv „változatlanul egvik stratégiai fő feladatunkat ielentő két- frontos harcot konkrét helyzet konkrét elemzése alapján változatos formákban kell vívnunk, szem előtt tartva a különböző irányú elhajlások és antimarxis- ía nézetek dialektikáját”. —r —I Az MTESZ elnökségének ülése Bugacon A megbeszéléseket rendszeresen más-más helyen tartja és egyúttal közvetlen tapasztalatszerzéssel köti össze a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei elnöksége, amelynek tagjai a gazdasági és tudományos élet különböző területeit képviselik. A kecskeméti Jürdőkádgyár, a Baromfifeldolgo- ú Vállalat, az Alsó-Dunavölgvi Vízügyi Igazgatóságot követően tegnap délután a bugaci erdészet központjában találkoztak a társadalmi szervezet irányítói. Horváth György titkár előterjesztésében elsőnek a jövő évi munkatervet vitatták meg. Ezután dr. Sárkány Ernő, az oktatási bizottság vezetője adott áttekintést az egyesületek és a főiskolai ifjúság kapcsolatáról. Nagy gondot fordítanak a jobb és szervezettebb együttműködésre, hiszen a fiatalok megnyerését nem lehet elég korán elkezdeni. Az edidgiek során állandó matematikai szakkört indítottak, előadásokat, konzultációkat és ta- nulmányulakaL készítettek elő, pá- lvadíjakat írtak ki a kecskeméti és bajai műszaki-, illetve kertészhall- gatóknak. A jelenlegi tagtoborzás egyik célja, hogy a felnövő utánpótlásból kikerülő vezetők minél hamarabb és mélyebben megismerjék a megye sok szempontból sajátos helyzetét. Ebben segítenek a műszaki és tudományos egyesületek — vitadélutánok, diákkörök, speciális kollégiumok, üzemlátogatások, szakmai gyakorlatok megszervezésével, a már bevált formák mellett. A közös témák a jövőben kibővülnek a számítástechnika, az öntözési technológia, az üzemszervezési és vezetési ismeretekkel. Az egyesületek közül ez alkalommal az építők munkáját értékelte az elnökség, akik egyebek között a soron következő ötéves terv megyei elképzeléseit egészítették ki gyakorlati észrevételeikkel, és szakmai támogatást adtak Kecskemét városközpontjának kialakításához. H- F. (MTI foto — Molnár Edit felv.—KS.)
