Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

/ 1973. november 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A szakmunkásképzés korszerűsítése Mint ismeretes, az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésé­ről hozott párthatározat magában foglalja a szakmunkáskép­zés feladatait is. Ennek megfelelően tárgyalt a Miniszterta­nács a szakmunkásképzés korszerűsítéséről, anyagi ellátásá­ról, és a vállalatok szerepének fokozásáról a képzésben. Felavatták a Kelemen László Színpadot A rendező a szerzőről és munkatársairól A munkaügyi miniszter előter­jesztése számot adott a szakmun­kásképzésről szóló 1969. évi VI. törvényre épült korszerűsítési tervek eddigi végrehajtásáról. A szakmunkásképzés tartalmi és pedagógiai korszerűsítése 1970 óta a kívánatos minőségben és ütemben halad. Valamennyi szak­mára kidolgozták a kezdő szak­munkással szemben támasztható követelményrendszert (szakmai szintet), s a tananyagok is erre épülnek. A korábbinál céltudato­sabb és összehangoltabb nevelé­si törekvések máris eredménye­ket hoztak a tanulók közéleti ak­tivitása, fegyelme, munkaerköl- cse terén. Megnövekedett a szak­munkásképző iskolából kikerült fiatalok továbbtanulási kedve is, a középiskolák esti és levelező tagozatán az elmúlt tanévben több mint 60 ezer szakmunkás­képzettségű fiatal tanult. A személyi és az anyagi ellá­tottság is számottevően javult: növekedett az ezer tanulóra ju­tó főhivatású tanárok és szak­oktatók száma; számos új léte­sítmény, iskola, otthon és tanmű­hely bizosít kedvezőbb oktatási feltételeket. Csupán ebben az öt­éves tervidőszakban csaknem 500 tanterem, mintegy »000 ta­nulóotthoni hely és 3300 tanmű­helyi munkahely épült, illetve épül. A „szakmunkásképzési alap'"- ból — az idén első ízben — 254 millió forintot osztottak szét a szakmunkásképzésben közremű­ködő vállalatok között. Az erre vonatkozó jogszabályoknak meg­felelően a térítés felét a mun­kahelyek korszerűsítésére és a szociális körülmények (öltözők, mosdók) javítására kell fordíta­ni. A kezdeti tapasztalatok sze­rint a szakmunkásképzési alap jó ösztönzőnek bizonyult a vál­lalati oktatási bázisok íejleszté­A szakmunkástanulók 90 szá­zaléka a vállalatoknál kapja gya­korlati képzését. A vállalatok egy része elismerést érdemlően gon­dot fordít a szakmunkásképzés­re, az anyagi, tárgyi feltételek fejlesztésére, s az oktatási kö­vetelményeknek megfelelő mun­kát biztosít a tanulóknak. Szá­mos vállalat azonban még nem tölti be kellőképpen szerepét a képzésben. A vállalati tanműhe­lyek egy részében a fölszereltség csak részben felel meg a követel­ményeknek. A gépek, berendezé­sek műszaki állapota a kiegészí­tő munkahelyek, a kisgépek és szerszámok elégtelen száma hát­ráltatja a tantervi feladatok megoldását. Mindezek alapján határozott úgy a kormány, hogy meg kell gyorsítani a szakmunkásképzés korszerűsítését, ezen belül anya­gi ellátásának fejlesztését, és fo­kozni kell a vállalatok szerepét a képzésben. Az egyik legfonto­sabb feladat, hogy tervszerűen fejlesszék a vállalatoknál a gya­korlati oktatási helyeket A szakmunkásképzés korszerű­sítését szolgálja, hogy — az 1975 —76-os tanévtől kezdődően az ál­talános iskolát végzettek egysé­ges (tagozat néküli) képzésben részesülnek, egységes közismere­ti törzsanyaggal. Ez valamennyi fiatalnak lehetőséget ad a tovább­tanulásra, arra, hogy a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzése, majd háromévi esti képzés után letehessék az érettségit. Áz ipari és mezőgazdasági szakközépisko­lákban már az 1974—75-ös tan­évben megkezdik, majd fokozá­sán kiszélesítik a szakmunkáské­pesítés megszerzését biztosító ok­tatást. (MTI) Az érdekeltek izgalommal vár­ják az agyonjátszott színművek premierjét is. A bemutatón min­dig közbejöhet valami, a hatást lehetetlen előre kiszámítani. Ritka eset. hogy egy új színhá­zi fórum, a hazai nézők előtt is­meretlen színdarab és egy fiatal rendező egyszerre mutatkozik be, mint tegnap este Kecskeméten. Ezért nyilatkozatot kérünk Sző­ke István rendezőtől, aki a kez­dés előtt a különleges alkalom vibráló feszültségében várja az idő múlását. A volt megyei tanács klubter­mében. a Kelemen László Szím pad felavatásán már megteltek a széksorok. Itt van Milan Ajvaz, aki Hristic: Savonarola és bará­tai című színművének 1965-ös belgrádi ősbemutatóján a hóhért alakította. (Olvasta a Politika cikkét a kecskeméti vállalkozás­ról, ennek kedvéért jött Magyar- országra.) A látvány sajátos meg­lepetéseket sejtet. Középen cir­kuszi manézs. a mennyezetig ágaskodó árbócrúddal. A rendezőt az első sorban elhelyezett nagy­dobtól hívjuk félre. Szőke István tiszte a hangszer megszólaltatása. Sokoldalú ember, ö tervezte a játékteret is. Jó alakítást nyújtott a Nincs idő című filmben. Gyön­gyösi Imre ráosztotta új filmjé­nek egyik főszerepét. A csupa ideg művész két diploma tulajdo­nosa. Az elsőt Marosvásárhelyen színészi mesterségből szerezte, idén nyáron a másodikat Buda­pesten a rendezés tudományából. — Kérjük, hogy szóljon néhány szót a dráma szerzőiéről. — Az író verseskötetekkel hív­ta föl magára először a figyelmet. Ezeket a költészet és a filozófia összefüggéseinek a keresése jel­lemzi. hasonlóan esszéihez. A Sa­vonarola és barátai egyik fordító­jától. Vujicsics I). Sztojántól tu­dom, hogy Hristic drámaíróként T~~ *>. - 1 I ....- «U • Jovan Hristic érte el legnagyobb sikereit. A cselekvés és az elkötelezettség, a jó és rossz viszonylatait tárgyal­ja híres, több nyelvre lefordított művében. A barát bukásának okait keresi. — A Kelemen László Színpad játéktere most porondot idéz. A helyszín és az előadás stílusa'kö­zötti összefüggésekről szeretnénk hallani a véleményét. — A körszínház a szokottnál is alaposabb elmélyedésre, a szo­kottól való eltérésre készteti a rendezőt. A hagyományos színház domborműszerű, itt mindent lát­nak a nézők, mindennek egyfor­ma jelentősége van. Ha úgy tet­szik, az igazságot minden oldalra ki kell mondani. Örülök, hogy a színészek már az első percekben ' érezték, hogy miről is van sz\á, felismerték az újszerű követelmé­nyeket és eléggé nem dicsérhető elmélyültséggel. lelkesedéssel vet­tek részt a próbákon. Személyes ügyüknek tekintették a feladatot, Vészesen közeledik az óramu­tató a kezdés időpontjához. El kell foglalnunk a helyünket, hogy közreműködőként, nézőként részt vegyünk a játékban. Fehér fényt zúdítanak a reflektorok a kiválasztott térre. Felrikolt a trombita, pufog a dob. a szerep­lők bevonulnak a porondra. Heltai Nándor Délszláv művészek előadása Baján A hazánkban élő nemzetiségek ezekben a hetek­ben tartják- országos kongresszusaikat. A felkészü­lés időszaka mindig jó alkalom arra, hogy az itt élő német, délszláv, szlovák és román nemzetisé­gek bizonyítsák: él es virágzik sajátos kultúrájuk, hagyományuk. A határon túli kapcsolatok, gyümölcsöző, barati kötelékek különösen fontosakká váltak az anya­nyelvi kultúra ápolásában. Bács-Kiskun megye több nemzetiséglakta községébe s városába időn­ként jugoszláv, szlovák és német küldöttség, s művészeti csoport látogat el. E tervszerű kapcsolatkiépítés keretében érkezett most Bajára a szabadkai Népszínház, a Narodno Pozoriste. Ma este hét órakor a József Attila Mű­velődési Központ színháztermében szerb-horvát'n nyelven adják elő Kosta Trifkovic: A válogatós lány (Izbiracica) című zenes komédiáját. A most bemutatásra kerülő darab Belgrádban élő ren­dezője, dr. Jovan Konjovic szerint a darab szer­zője ,.Az az író volt, aki azt akarta, hogy a pub­likum hagyja otthon a gondjait és nyílt szívvel lépje át a színház küszöbét.. Ma a bajai és a Baja környéki szerb-hervát nyelvű lakosság saját anyanyelvű előadáson gyö­nyörködhet, szórakozhat. V. M. Háromgyermekes családideál , i - j r 3 v^saláu- cs Ifjúságvédelmi Szolgálat Értelmesen élni sokféleképpen lehet. Értel­mesen él az az ember, aki munkájában, hiva­tásában örömet talál, eredményeket produkál, aki alkot, létrehoz, teremt valamit; aki a kö­zösségért, másokért tevékenykedik, s aki mindemellett a jövőre is gondol: családot, gyermekeket nevel. A család, a társadalom legkisebb közössé­ge, szándékosan — de nem célzatosan — a végére került ebben a felsorolásban. Napja­inkban a „csaiádprobléma” élesen és nyugta­lanul vetődik fel. S nemcsak a népesedés pil­lanatnyilag elszomorító helyzete miatt, ha­nem a teljes, értelmes emberi élet érdekében. Ismeretes, hogy a népszaporu- lat évenkénti aránya, ha nem is csökkent számottevően, de stag­nál. Mintha nem vennénk tudo­másul, hogy ez konzekvenciáiban azt jelenti: a keresők—eltartottak száma hamarosan aránytalan lesz, elöregedünk. A Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedése fel­hívta a figyelmet a társadalmi felelősségre, egyben maximális segítségét biztosít a családok tá­mogatására, s felvetette a há­romgyermekes családideál szép, nemes és elgondolkodtató pers­pektíváját. A ma felnőttjeinek, az állam­polgároknak — fogalmazhatnék úgy is: akikre ez a nagyszerű program, összességünkben, legin­kább számíthat — valamire gon­dolni kell még. Ami kiegészíti, egyénhez szólóvá teszi, és gon­dolati-érzelmi oldalról támogatja a nagy közösség szempontjából kitűzött célokat. Ez az értelmes élet megvalósí­tásának igénye. Az alkotás, a hivatás, a másokért élés, a csa­lád — összetartozó fogalmak. Az idősebb generáció tagjaitól, akik nagyobb családban nőttek fel ál­talában, mint mi, és akik na­gyobb családot is neveltek, nemegyszer hallhatjuk: ha mi is így gondolkodtunk volna!” Úgy, hogy minden élőbbre való, mint a gyermek. A hivatali rang­létrán, munkahelyen előrehala­dás, a nagyobb fizetség, a lakás- szerzés, a civilizáció javainak be­gyűjtése, és az általában han­goztatott „előbb élni akarunk” jelszó. Jó, ha ezek megvannak, s az­után tervezünk : családot. De gondolkodjunk: és ha elkésünk vele? Ha hiába minden — a la­kás és társai, a pozíció, az úgy­nevezett modern életforma, a ta­karékbetétkönyv — már nem le­het gyerekünk, vagy túlságosan elkényelmesedtünk, és nem vál­laljuk? Természetesen nem arról van szó, hogy minden körülmé­nyek között, könyelműen, alapok nélkül nekivágjunk a családala­pításnak. Arról a rétegről van szó, amelyik a túlracionalizált életformát vallja. Tagadhatatlan, hogy társadalmi feszültségek, gazdasági nehézsé­gek bonyolítják a népesedési A munkásőrség parancsnoka a megyében Pénteken délelőtt Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Gáti József, a munkás­őrség országos parancsnokhelyettese és Viszló Imre, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa társaságában megbeszélést folyta­tott Horváth Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával a munkásőrség megyei parancsnokságának és egységeinek kiképzé­sével kapcsolatos munkájáról. A tanácskozáson ott volt dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka is. A vendégek a dél­utánt & megye vezetőinek társaságában töltötték. arány növelésének amúgy sem könnyű kérdéseit. A nők kétség­telenül nagyobb terhelése, a la­kásproblémák, a bölcsőde- és óvodahelyzet — amely még min­dig az egyik legégetőbb gond —, és sorolhatnánk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy or­szágos viszonylatban mind na­gyobb erőfeszítéseket tapasztalha­tunk — és tapasztalni is fogunk a határozatok végrehajtása során — a gondok megoldására. A családokat tehát nem hagy­ják sorsukra. Szülessen több gyer­mek, hogy ne egykés családok — vagy ami még szomorúbb —, családtalanul megöregedett em­berek legyenek többségben. Az ember akkor teljes lény. ha nemcsak önmagára, hanem másokra is gondol. Elsősorban a családjára, amely az ő jövőjének is záloga, s ezen túl, ezzel együtt — mert a nagyobb közösség tel­jesebb, jobb életét tervezi ezzel — a társadalomra is. J. E. Újabb MHSZ kiképzési bázisok A nanokban adták át Jánoshal­mán az MSZMP átalakított régi épületét az MHSZ helvi szerveze­tének. ahol különböző klubhelyi­ségeket alakítottak ki jelentős társadalmi munkával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóién Kiskunfélegyházán adták át az újonnan épült kikép­zési bázist. A közelmúltban az MSZMP megyei bizottsága ifjúsági bizott­ságának kezdeményezésére meg­alakult a Család- és Ifjúságvé­delmi Tanácsadó Szolgálat. A gyakorlati tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy szükséges létrehozni egy olyan , fórumot, ahová ta­nácsért, panaszbejelentés céljá­ból fordulhatnak a szülők, hoz­zátartozók, fiatalok, vagy olyan állampolgárok, akik veszélyezte­tett családokon, kiskorúakon kí­vánnak segíteni. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekből álló testület tevékenységétől várható volt az új veszé­lyeztetettek felderítése, s a szak­szerű intézkedésük nyomán a kiskorúak erkölcsi züllésének, bűnözésének csökkenésé is. A tanácsadó szolgálat a Kecs­keméti Városi Tanács épületében működik, s minden hónap má­sodik hétfőjén áll az érdeklődők, a bejelentők rendelkezésére. Az első ilyen fogadónap november 12-en, fél 9 órakor kezdődik. Nem érdektelen elmondani, hogy hogyan működik, milyen intéz­kedéseket foganatosít ez a szol­gálat. A fogadónapon három if­júságvédelmi szakember hallgat­ja meg a panaszokat, bejelenté­seket. A bejelentő nevét, kíván­ságára titokban tartják. A beje­lentéseket az illetékes hatóságok­hoz továbbítják, s annak útját figyelemmel kísérik. Folyóiratokról TÁRSADALMI WAS MHHlJißM lensutjimti SZEMLE NAPKÖZBEN Köszönet Nem nagy ügy, mondhatná bárki. Sőt talán azt is. hogy ami­ről most szólunk, egészen termé­szetes. minek a dicséret hangján említeni? Mégis, anélkül, hogy túlzásba esnénk, egy látszólag mindennapinak tűnő esetnél néhány sor erejéig elidőzünk, hogy bizonyítsuk: olykor az apróságok mögött figyelmet ér­demlő dolgokat lehet felfedezni. A napokban a kecskeméti Ber­kes Ferenc Kollégium igazgatói irodájában találkoztam Magyaró- di Jánossal, a Béke Tsz elnöké­vel, aki épp az azt megelőző per­cekben kedves kötelességének tett eleget. Második otthonukban kereste fel a fiatalokat, azt a hat­van fiút és leányt, akik a szüret idején tíz napon át dolgoztak a szövetkezetben. Elmondta az elnök, hogy szinte naponta láthatta, tapasztalhatta, milyen szorgalommal és ügyesen munkálkodtak a tanulók. Panasz nem lehetett rájuk, sőt, csakis a dicsére és elismerés hangján számolhatnak be szüreti munká­jukról. S ő most azért jött el a kollégiumba, hogy megnézze: hol, milyen körülmények közt telnek napjaik azoknak, akikre méltán lehetnek büszkék a nevelők. És hogy így utólag is köszönetéi mondjon a szövetkezet valameny- nyi dolgozója nevében a lelkes fiataloknak. Apróság. Mégsem megyünk el mellette szó nélkül. Mivel olyan apróság ez. mint említettük, mely mögött elgondolkoztató, s örven­detes lényegi dolgok húzódnak meg. A Társadalmi Szemle novem­beri száma sokoldalú érdeklődés kielégítésére tart számot. Méltán került szinte vezércikként az első helyre Pozsgay Imre Gazdaság és politika című írása. Ezt a nagyon időszerű kérdést közérthetően és vaslogikával fejti ki: „A szocia­lizmusban a tudatosan tervezett társadalmi feilődéshez a politika fogalmazza meg a célokat.... a célokhoz vezető utak. eszközök és feltételek ismeretében tűzzük ki azokat. Ilyen szempontból a gaz­daság a politikai célok megvaló­sításának leglényegesebb megha­tározó feltétele.” A szerző hang­súlyozza a politika primátusát. ,.A politika elsődlegességének le­nini értelmezés szerint a gazda­sági optimum és a szocialista cé­lok. értékek összeegyeztetését kell szolgálnia.” Később pontok­ba foglalja a szocialista gazdasá­got érintő néhány alapvetöséget, amelyeket politikai posztulátum- ként kell kezelni a kommunis­táknak. Melyek ezek? A termelő- eszközök egyenrangú szocialista tulajdonformáinak • uralma; a tervszerű arányos fejlődési törvé­nyek érvénvesitése; az áru- és pénzviszonvok szerepének elis­merése; a javak munka szerinti elosztása, stb. A folyóirat azzal a mondhatni mindig időszerű kérdéssel is fog­lalkozik, „Hogyan érvényesítik az ntapszervezetek a párt vezető szerepét." Faragó Jenő írásában tisztázza a vezető szerep értel­mezését. fontosságot tulajdonit a felkészültségnek. tájékozottság­nak. és a politikai tevékenység­nek a gazdasági szférában, hang­súlyozza. hogy csak a párttagság­gal együtt lehet célhoz érni, s en­nek érdekében szól a pártmunka operativitásáról, a pártmegbiza- tásokról, s egyáltalán a párttag­ság aktivitásáról. A Nemzetközi Szemle rovatban szó esik a Kínai Kommunista Fárt X. kongresszusáról, amely a szerző szerint folytatása az ed­digi irányvonalnak. A cikkből idézendő, hogy „A X. kongresszus mindenekelőtt arról ..nyugtatta meg’’ az imperialista hatalmakat, hogy a szovjet el lenesség a maois­ta politikában nem rövidlejáratú, hanem hosszú távú irányvonal”. A szerző a kínai párt helyzetével kapcsolatosan részletesen taglalja azt, hogy a belső hatalmi harc még nem ért véget. Amit a párt elméleti és politi­kai folyóiratának 11. számából még ajánlani tudunk, az „A két- frontos harc ma” című cikk. Az írás szerzője kifejti, hogy ..A két- frontos harc követelménye pár­tunk politikájának mindmáig stratégiai jellegű feladata ma­radt. A harc megjelenési formái azonban változó viszonyaink kö­zött maguk is szüntelenül változ­nak, és ma már korántsem olyan egyszerű a frontvonalak meghú­zása. mint másfél évtizeddel ez­előtt.” Jelenlegi helyzetünkből adódó tanulságként azt vonja le, hogv „változatlanul egvik stra­tégiai fő feladatunkat ielentő két- frontos harcot konkrét helyzet konkrét elemzése alapján válto­zatos formákban kell vívnunk, szem előtt tartva a különböző irányú elhajlások és antimarxis- ía nézetek dialektikáját”. —r —I Az MTESZ elnökségének ülése Bugacon A megbeszéléseket rendszeresen más-más helyen tartja és egy­úttal közvetlen tapasztalatszer­zéssel köti össze a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei elnöksége, amelynek tagjai a gazdasági és tudományos élet különböző terü­leteit képviselik. A kecskeméti Jürdőkádgyár, a Baromfifeldolgo- ú Vállalat, az Alsó-Dunavölgvi Vízügyi Igazgatóságot követően tegnap délután a bugaci erdészet központjában találkoztak a tár­sadalmi szervezet irányítói. Horváth György titkár előter­jesztésében elsőnek a jövő évi munkatervet vitatták meg. Ez­után dr. Sárkány Ernő, az okta­tási bizottság vezetője adott át­tekintést az egyesületek és a fő­iskolai ifjúság kapcsolatáról. Nagy gondot fordítanak a jobb és szervezettebb együttműködésre, hiszen a fiatalok megnyerését nem lehet elég korán elkezdeni. Az edidgiek során állandó ma­tematikai szakkört indítottak, előadásokat, konzultációkat és ta- nulmányulakaL készítettek elő, pá- lvadíjakat írtak ki a kecskeméti és bajai műszaki-, illetve kertészhall- gatóknak. A jelenlegi tagtoborzás egyik célja, hogy a felnövő után­pótlásból kikerülő vezetők minél hamarabb és mélyebben megis­merjék a megye sok szempontból sajátos helyzetét. Ebben segíte­nek a műszaki és tudományos egyesületek — vitadélutánok, diákkörök, speciális kollégiumok, üzemlátogatások, szakmai gyakor­latok megszervezésével, a már bevált formák mellett. A közös témák a jövőben kibővülnek a számítástechnika, az öntözési technológia, az üzemszervezési és vezetési ismeretekkel. Az egyesületek közül ez alka­lommal az építők munkáját ér­tékelte az elnökség, akik egyebek között a soron következő ötéves terv megyei elképzeléseit egészí­tették ki gyakorlati észrevételeik­kel, és szakmai támogatást adtak Kecskemét városközpontjának ki­alakításához. H- F. (MTI foto — Molnár Edit felv.—KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom