Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
Megalakult a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége Pénteken délelőtt Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubjában tartotta alakuló ülését a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége, ahol megjelent dr. Pos- váncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Sza- lóki László rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Franyó János rendőr ezredes, Sipos István rendőr őrnagy, az Országos KBT titkárságának munkatársa. Dr-. Franyó János rendőr ezredes megnyitója után dr. Szalóki László rendőr ezredes tartott referátumot. Elöljáróban a megyei KBT megalakulásának fontosságáról, az általános közlekedési morálról szólt, majd néhány számadattal illusztrálta a megye közlekedési helyzetét. Többek között elmondta, hogy a termelés mező- gazdasági jellegéből adódóan magas a kerékpárok, munkagépek és a fogatolt járművek száma. Sajnálatos módon, e járművek vezetőinek és hajtóinak a leglazább a közlekedési fegyelme. Legtöbbjük a közlekedés legelemibb szabályaival sincs tisztában. E felismerés alapján az elmúlt években közlekedési és baleset-elhárítási tanács, valamint a TIT közösen előadássorozatot szervezett, amelyen mintegy négyezren szereztek vezetői engedélyt. A munkagépek jogi meghatározása, műszaki követelményei ma is sok vitára adnak alkalmat. Olyan konstrukciók közlekednek az országutakon, a melyek semmiféle biztonsági berendezéssel nincsenek felszerelve. A gyalogosok és a kerékpárosok közlekedési ismeretei megközelítően azonos színvonalúak, holott a kerékpárosokkal szemben magasabb követelményt kell állítani, hiszen a közúton közlekednek. A megye másik jellemző vonása, hogy az ország borteremlésének 40 százaléka itt terem. Ennek hátrányos vetületeként jelentkezik a gyakori ittas járműhajtás és vezetés. Amíg az országban minden hatodik balesetet okozó személy ittas, addig Bács-Kiskun- ban minden negyedik balesetnél közrejátszik az alkohol. Bács-Kis- kun megyében van a legtöbb motorkerékpár, s vezetőik részéről gyakran tapasztalható a KRESZ durva megsértése, a felelőtlen száguldás, az elsőbbségi és előzési szabályok megszegése, az ittas vezetés és agresszivitás. A megye közlekedési sajátosságai közé tartozik az E—5-ös főútvonal. A felmérések szerint az elmúlt tíz év alatt a külföldi tehergépjárművek forgalma ötszörösére, a turisták gépjárműveinek száma pedig tizennyolcszorosára emelkedett. Annak ellenére. hogy bizonyos mértékben csökkent a balesetek száma, a közlekedés biztonságának megszilárdítása érdekében sokat kell tenni a műszaki, technikai színvonal javítása mellett az emberek felvilágosításában és közlekedési nevelésében. Az előadó utalt arra, hogy a megyei közlekedésbiztonsági tanács létrejöttének első szervezeti lépése az elnökség alakuló ülése. A referátumot követően dr. Franyó János rendőr ezredes ismertette a megyei közlekedés- biztonsági tanács szervezeti felépítését, s körvonalazta a jövő évi főbb tennivalókat. Jövőre az új KRESZ ismertetése kerül előtérbe, ezenkívül széles körben továbbfejlesztik a Látni és látszani- mozgalmat. Közvetlen feladat a gyalogosok szabályos közlekedésének elősegítése, a rendőri intézkedéseken túl olyan közszellem kialakítása, amely elítéli a szabályszegő magatartást. A megyei közlekedésbiztonsági tanács tisztségviselői: elnök: dr. Szalóki László rendőr ezredes, társelnök: dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, ügyvezető elnök: dr. Franyó János rendőr ezredes, titkár: dr. Pálvölgyi István rendőr hadnagy. Az elnökség tagjai: Princz László, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára, Dávid József rendőr őrnagy, Cs. Nagy Pál, a KPM Közúti Igazgatóságának igazgatója, Sohajda József, a 9-es VOLÁN- Vállalat igaizgatója, Sándor Béla, a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetője Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Major Imre, a TIT megyei titkára. A megyei KBT november 29-én tartja meg tanácskozó testületének alakuló ülését, ahol létrehozzák a szakbizottságokat. Gémes Gábor Nagy tartalék rejlik a munkaszervezésben Tegnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelven először a fogyasztási cikkek kereskedelmi árellenőrzésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót hallgatta meg. Ezután az ÉDOSZ megyei bizottsága és a Vasas Szakszervezet megyei szervező irodája terjesztett elő jelentést az üzem. és munkaszervezés megjavítására hozott párthatározatok végrehajtásáról. Mindkét jelentés hangsúlyozta, hogy a munkaszervezésre vonatkozó határozatokat a vállalatok, szakszervezeti szervei ismerik, figyelemmel kísérik és segítik megvalósításukat. Az élelmiszeriparban több vállalatnál — mint az Állatforgalmi és Húsipari, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál — külön csoportokat hoztak létre a szervezési feladatok kidolgozására. Legjobban a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemekben haladt azonban előre a határozat végrehajtása. Ez annak köszönhető, hogy a KGM 15 nagyvállalatot jelölt ki az országban mintaszervezésre, s mint ismeretes, több ilyen vállalatnak a megyében is van gyáregysége. Különösen a Kismotor- és Gépgyár, a Lampart Zománcipari Művek, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Szerszámgépipari Művek szervezéssel kapcsolatos intézkedési tervét értékelte jónak a minisztérium. A jelentés megállapította, hogy voltak vállalatok — többek között a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár —. amelyek különböző országos szervezési intézetektől is kértek segítséget komplex szervezési tervük elkészítéséhez. Néhány helyen már közvetlenül érezhető az intézkedések hatása. Az Állatforgalmi Vállalatnál például a nehéz fizikai munka gépesítésével nemcsak, hogy sok dolgozó munkáját könnyítették meg, hanem 30—40 százalékkal növekedett az érintett munkaterületeken a termelékenység is. Az elnökség tagjai hozzászólásukban különösen azt tartották aggasztónak, hogy most az év vége előtt 'megint magasra szökött az üzemekben a túlórák száma. — Az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párthatározat végrehajtásának számontartása fontos szakszervezeti feladat is. A két éve hozott határozat megvalósulásának ütemével nem lehetünk elégedettek — állapította meg az elnökség. — A szak- szervezeteknek segíteni kell a gazdasági vezetőket, az üzem. és munkaszervezésben, a munkások mozgósítása által. N. O. A vendégek megtekintették az automata gépeket. • Ízlésesen, fóliába csomagolva kerül a tokhoz a tészta. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W3 PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ xxviii. évf. 263. számAra: 90 fillér 1973. november 10., szombat KISZ-küIdöttértekezlet Félegyházán és Kiskőrösön A Bács-Kiskun megyében dolgozó több mint 30 ezer ifjúkommunista két év óta végzett munkáját vitatják meg a november 20-ig tartó járási-városi KISZ-küldöttértekezleteken. A II tanácskozás közül tegnap elsőként Kiskunfélegyházán városi, Kiskőrösön pedig járási küldöttértekezletre került sor. A félegyházi üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és intézmények KISZ-eseinek feladatait a Petőfi-évforduló, a VIT-re való készülődés és a forradalmi ifjúsági napok határozták meg. Mint a vitaindítójában Adorján Mihály KISZ-titkár és a tanácskozáson részt vevő száztizenhárom küldött megállapította, az évfordulókat a fiatalok elsősorban jobb munkával ünnepelték. Fellendült a KISZ-esek szervezeti élete. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, a cipőgyárban, a műanyaggyárban, a félegyházi termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok, s a diákok közül például több ezren vettek részt az orgoványi emléktúrán, a forradalmi ifjúsági napok országos megnyitóján, a szelidi mini VIT-en, ifjúsági seregszemléken, fesztiválokon, felvonulásokon. A legeredményesebben dolgozó ifjúkommunisták kitüntetése és jutalmazása után a küldöttek 35 tagú KISZ-bizottságot, héttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és kilenctagú végrehajtó bizottságot választottak. A KISZ-bizottság titkára Adorján Mihály lett. Ugyancsak tegnap tartotta küldöttértekezletét a KISZ Kiskőrösi Járási Bizottsága. A járásban működő 35 alapszervezetet nyolcvanegy küldött képviselte. A vitaindító, s a hozzászólások után a résztvevők megválasztották a 21 tagú járási bizottságot, a héttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és a héttagú végrehajtó bizottságot. A járási KISZ-bizottság titkárának Dene Jánosnét, az eddigi megbízott titkárt választották meg. T. L. Befejezte munkáját a magyarországi németek IV. kongresszusa Pénteken az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében folytatódott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének IV. kongresszusa. A fölszólalók megvonták a szövetség elmúlt négy évi munkájának mérlegét, szóltak szűkebb hazájuk eredményeiről és szóvá tették a hiányosságokat is. Legtöbben az oktatásügy kérdéseivel foglalkoztak. Elmondták, hogy az elsőrendű feladatok közé tartozik az anyanyelvi oktatás propagálása, az igények felkeltése a német nyelvű oktatás bevezetésére, a németajkú lakosság tájékoztatása az anyanyelv tanulására vonatkozó jogairól. A kétnapos tanácskozás munkáját dr. Wild Frigyes főtitkár foglalta össze. Ezután került sor a szövetség alapszabályzatának módosítására, majd megválasztották a két kongresszus között tevékenykedő országos választmány 76 tagját. Végül munkabizottságokat alakítottak. A kongresszuson megválasztották a szövetség új főtitkárát, Réger Antal személyében. Az elnök ismét dr. Krauth János lett. Az alelnökök: Röckl József és Hambuch Géza. A kongresszus befejezéseként Réger Antal, az új főtitkár köszönetét mondott az előlegezett bizalomért és megköszönte dr. Wild Frigyes eddigi munkásságát, majd dr. Krauth János elnök zárszava következett. (MTI) /.rvV* Átadták a kalocsai tésztaüzemet Háromgyermekes családideál 3. oldal Lépésváltás előtt a szakszövetkezetek 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Sport 7, oldal Ünnepélyesen felavatták a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát Péntek délelőtt ünnepi külsőségek között adták át a rendelteté. sének Budapesten, a Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. A megnyitó ünnepségen dr. Ajtai Miklós, a kormány elnök- helyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint V. A. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, a Szovjetúnió Minisztertanácsa tudományos és műszaki állami bizottságának elrfö- ke mondott beszédet. A megnyitó ünnepség résztvevői megtekintették a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának helyiségeit. A szovjet szellemi élet budapesti központja arra hivatott, hogy elősegítse népeink barátságának további erősödését, megismertesse a magyar dolgozókkal a szovjet embereknek a kommunizmus építésében elért sikereit, a szovjet tudomány és technika eredményeit, a szovjet irodalmi és művészeti alkotásokat. Ezt követően a vendégek megtekintették a Szovjetunióból érkezett művészek zenés-táncos előadását. (MTI) A fogyasztók megismerték és megszerették a jó minőségű, korszerűen csomagolt száraztésztaféléket. Ezt bizonyítja az is, hogy a lisztfogyasztás csökkent, a tészták iránti kereslet pedig növekedett: a kiskereskedelem 1960- ban 130 millió, 1972-ben 380 millió forint értékű száraztésztát adót el. A számítások szerint az igény tovább növekszik, ezért a vállalatok igyekeznek bővíteni a kapacitást. A hónap elejére elkészült és tegnap ünnepélyesen átadták Kalocsán a Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat száraztésztaüzemét. Végvári István, a vállalat igazgatója üdvözölte a vendégeket, köztük Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Valamint a beruházásban részt vevő vállala. tok képviselőit és az új üzem dolgozóit. Elmondotta, hogy a Konzervipari Vállalatok Trösztje ä tavasszal bízta meg kalocsai gyárát azzal, hogy tésztaüzemet hozzanak létre. A beruházással 7 hónap alatt készültek el. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a száraztészta-készítmények forgalmáról, a vásárlási kedv alakulásáról adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a szá- raztésztágyártásnak Magyarországon 50 éves múltja van. Mivel az ágazatot műszakilag nem fejlesztették, a gépek az 50-es évekre elavultak. Az első modern üzemet a Békéscsabai Konzervgyárban építették 1960-ban, innen évente 800 vagon áru kerül ki. A konzervipari vállalatok ösz- szesen 2480 vagon száraztésztát készítettek 1972-ben a Fővárosi Kenyérgyár és a Kalocsai Sütőipari Vállalat 850 vagon, a mezőgazdasági üzemek és az ÁFÉSZ- ek pedig 300 vagon tésztát gyártottak. A szükséglet jobb kielégítésére három vállalat közreműködésével megalakult a Gyer- melyi Tésztaipari Társulás, ahol egy év alatt 430 vagon árut tudnak készíteni az automata gépekkel. Az ütemet úgy alakították ki, hogy szükség esetén bővíthető legyen. Mivel a tanácsi sütőipar már nem tud több tésztát készíteni, a Konzervipari Tröszt fejleszti az ágazatot. Így esett a választás Kalocsára: itt rendelkezésre áll az energia és a gyártáshoz szükséges TL—50-es minőségű búzaliszt is Az üzemet rövid idő alatt megépítették és a tervezett 39 milliónál kevesebbet költőt\ el. Korszerű automata berendezéseket vásároltak, minimálisra csökkentették a nehéz fizikai munkát, a légkondicionált üzemcsarnokban kulturált körülmények között tudnak dolgozni. Jelentősen növekszik a teljesítmény : az évi 60 milliónál nagyobb termelési értéket negyven dolgozó állítja elő. A miniszter1 Dr. Lénárt Lajos mi- niszerhelyet- tes adott tájékoztatást a száraztésztagyártásról, forgalmazásról. • Felavatják az üzemet. (Tóth Sándor felvételei.) helyettes elismerését fejezte ki a kalocsai vállalat dolgozóinak és a kivitelezőknek: az ÉPSZER- nek, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalatnak, az Energiagazdálkodási Intézetnek, a Cső- szerelqipari, valamint a Kazán- és Kemenceépítő Ipari Szövetkezetnek a kiváló munkáért. Végvári István a kalocsai vállalat beruházásban közreműködő dolgozóinak kitüntetéseket, okleveleket, nyújtott át, majd dr. Lénárt Lajos átadta az új üzemet. Az olasz gyártmányú automata gépsorokon megindult a termelés: Kalocsáról évente 480 vagon száraztészta kerül a fogyasztókhoz. D. É.
