Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

o Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 261. szám Ára: 90 fillér 1973. november 7., szerda KITÜNTETÉSEK ! ^ m: november 7. alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 56. évfordul- lója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül párt-, társadalmi és tömegszervezetek tisztségviselőinek és aktivistáinak kitüntetéseket adományozott. Dékány Istvánnak, a lakitele­ki Szikra Tsz elnökhelyettesé­nek, a község pártszervezete csúcsvezetősége titkárának, dr, Gajdácsi Istvánnak, a Bács-Kis- kun megyei Tanács elnökének, dr. Szabó Sándor Bács-Kiskun megyei főügyésznek és Zimmer­mann Jánosnak, a Bajai Épület­asztalosipari Vállalat igazgató­jának, a bajai városi pártbi­zottság tagjának a Munka Ér­demrend arany fokozata, Fazekas Jánosnak, a Fülöpszállási Köz­ségi Tanács elnökének, Gila Ist­vánná kiskunfélegyházi általános iskolai, igazgatónak a Munka Érdemrend bronz fokozata ki­tüntetést adományozta az Elnö­ki Tanács. A kitüntetettek egy csoportjá­nak Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, kedden az Ország­ház kupolacsarnokában nyújtot­ta át az érdemrendeket. Az átadásnál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, azi MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál a kitüntetések át­adásakor mondott beszédében méltatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtörténel­mi jelentőségét, majd hangsú­lyozta : A szocializmusért, a békéért mi akkor teszünk legtöbbet, ha ered­ményesen és becsületesen vé­gezzük új világunk országépítő munkáját. Jogosan tartjuk azt, hogy Október szellemét akkor váltjuk leginkább valóra, ha ki­ki a maga munkaterületén ma­radéktalanul teljesíti feladatát, kötelességét. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után a kitüntetettek kiemelkedő munkájáról szólt, s további si­kereket kívánt tevékenységük­höz. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon.) ÚJ KORSZAK KEZDŐDÖTT A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója tiszteletére tegnap este Kiskunhalason, a Fáklya filmszínház­ban ünnepséget rendeztek, melyen Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára mondott beszédet. Az alábbiakban az ünnepi megemlékezésből idé­zünk. z emberiség történetének számos olyan eseménye van, amely egy-egy naphoz kö­tődik. Ez azonban legtöbbször nem csupán egy nap történetét, hanem hosszú folyamat befejezé­sét és egy új folyamat kezdetét is jelenti. E dátumok közül ■ a legkiemelkedőbb fordulatot az emberiség történetében 1917. no­vember 7-e eredményezte. A munkásosztálynak a megelőző korszakban szerzett és összesített tapasztalata, amely elméletté — a marxizmus—leninizmus elmé­letévé — kovácsolódott, ezen a napon elindult a megvalósulás útján, elkezdődött az új társada­lom megteremtésének folyamata. 1917. november 7-e azt jelenti, hogy a világ történelmének nagy­szerű fejezeteként az orosz mun­kásosztály kezébe vette a hatal­mat, megvalósította és meg is védte a proletariátus diktatúrá­ját. A fegyveres felkelés győzel­me a bolsevikok vezetésével, a párt vezetésével vált valósággá. Az Auróra cirkáló ágyúinak tüze jelképpé lett, a felkelt nép, a megalázott és agyonsanyarga­tott orosz munkásosztály győzel­mének szimbóluma. Az orosz munkásság, Leninnel az élen, megvívta sikeres harcát, és meg is védte a harcban elért eredmé­nyeket. Napjainkban, 56 évvel a sikeres forradalom győzelme után, még mélyebb érzelmekkel és még szélesebb tudással, egyre nagyobb elismeréssel adózunk a győztes forradalom emlékének. A forradalom tüzében megszü­letett Szovjetunió, az eltelt idő­szak alatt földünk igen elmara­dott országából az igazi szabad­ság országát, a világ leghaladóbb társadalmát, gazdasági és kultu­rális területen egyaránt az egyik legfejlettebb államot teremtette meg. Hatalmas léptekkel haladt előre, leküzdötte elmaradását, és a nemzetközi verseny során gaz­dasági és politikai síkon egyaránt elismert tényezővé vált. Nemzet­közi tekintélye a világ minden területén olyan mértékűvé fej­lődött, amely bármely vonatko­zásban bizonyítja a szocialista társadalom magasabbrendüségét. Hosszú, küzdelmes út lelt el a Téli Palota ostromától a Reich- stagra tűzött vörös lobogóig, majd a kozmosz meghódításáig. Ezt az utat számtalan fényes ál­lomás, a dicső tettek sokasága fémjelzi. A sikeres ötéves tervek, hatalmas építkezések, újabb és újabb erőművek, a tudomány, a kultúra, az egészségügy nagy vív­mányai bizonyítják az új társa­dalmi rend fölényét. A Szovjetunióban reális lehető­séggé válik a dolgozók anyagi és szellemi szükségletének minden irányú kielégítése és fejlesztése. Ez a szovjet nép kommunizmust építő programjának a célja. A Szovjetunió mondta ki és valósí­totta meg először a nemzetek teljes egyenjogúságát, saját álla­mának keretén belül pedig pél­dát mutat, hogyan élhetnek együtt különböző nemzetiségek, ha megszűnik a nacionalizmus és eltűnik a nemzetek életében az osztály ellentét. Mindezeket az eredményeket a Szovjetunióban is csak a mun­kásosztály és pártjának vezetésé­vel, a kommunista párt tevékeny­ségével sikerült elérni. A párt a társadalmi fejlődés törvényeit megfelelő módon tudta alkalmaz­ni, összhangot tudott teremteni a tömegek alkotó kezdeményezésé vei, a kommunista építés vala­mennyi területén kifejtett gyakor­lati tevékenységgel. Mozgósította az ország népét a gazdasági, po­litikai és ideológiai élet, s az ál­lamigazgatás feladataira. Az orosz munkásosztály szállt először ered­ményesen síkra a forradalmi meg­újhodásért, a haladásért, s ma is támogatja mindazokat a törekvé­seket, amelyek a világ más térsé­gében bontakoznak ki. A szovjet hazafiság szervesen összefonódott a proletár internacionalizmussal, s bizonyítja egész történetével a hazafiság és a proletár nemzet­köziség kapcsolatát, gyakorlatát. MMMUBI A Szovjetunióban az alapvető törvény érvényesül: mindent az emberért, az ember javára! A szovjet emberek az anyagi és kul­turális javak egyre nagyobb tö­megét kapják a társadalmi ala­pok révén. Döntő jelentőségű lesz a kommunista társadalom építése során az elosztás új rendszere. Az SZKP XXIV. kongresszusá­nak egyik lényeges feladata volt a megtermelt javak elosztásának számbavétele, annak felmérése, hogyan hasznosította a szovjet társadalom az elmúlt ötéves terv időszakában létrehozott nemzeti jövedelmet. A nyolcadik ötéves terv során elért nemzeti jövede­lem mintegy háromnegyed részét fogyasztásra fordította. Jelentős összegek jutottak a kulturális, egészségügyi és szociális ellátás­ra. Óriási mértékben fejlődött a lakásépítés, az iskolák, kórházak gyarapítása is lényeges eleme i>olt a terv célkitűzéséinél:. A ki­lencedik ötéves terv még na­gyobb távlatokat tár fel a fejlődő gazdaság és kultúra területén. Ezt a fejlődést többek között, nagyszerűen szemlélteti a mun­kásosztály kulturális előrelépésé­nek folyamata is. Amíg 1959-ben ezer munkás közül 386 embernek volt közép- vagy főiskolai vég­zettsége, 1970-ben már 550 mun­kás rendelkezett hasonló iskolai végzettséggel. A falusi lakosság között is jelentős az iskolázott­ság arányaiban bekövetkezett vál­tozás. A falusi emberek közül a Nagy Honvédő Háború előtt 6 százalék rendelkezett magasabb iskolai képzettséggel, 1970 végén az itt élőknek több mint a fele szerezte meg a közép- vagy fel­sőfokú iskolai végzettségei. Mind­ez kitünően mutatja a hatalmas változást, -a fejlődő embert, vele együtt az átalakuló társadalmat. Történelmileg beigazolódott tény, hogy az 1917-es forradalom nem véletlen epizód és nem el­szigetelt orosz jelenség volt. Szá­zadunk legjelentősebb eseménye olyan folyamatot indított el, amely azóta a munkásosztály sikeres harca révén több más országban is végbement. Számos országban győzött a szocialista forradalom, és a szocialista társadalmi rend, egy ország keretéből kilépve, vi­lágrendszerré vált. Ma már a szocialista világrendszer — a Szovjetunió vezetésével — döntő szerepet játszik abban a világ­méretű küzdelemben, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom folytat a világbékéért, a szocia­lista társadalmak megerősödésé­ért és továbbfejlődéséért. A nemzetközi helyzet bonyo­lultsága és összetett volta köze­pette is a Szovjetunió és a töb­bi testvéri ország békepolitiká­ra megérlelte az európai béke és biztonság jobb feltételeit. Így jö­hettek létre azok az eredmények, amelyek a vietnami nép győzel­mét hozták, s ebből következik a nemzetközi légkör megváltozá­sa is. Ez teremtett lehetőséget a békés egymás mellett élés poli­tikájának érvényesítésére, tovább­fejlesztésére. A Nagy Október fényében a mi népünk is sikeresen vívta meg harcát az új társadalmi rend felépítéséért. Ennek alapja és biztosítéka a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal va­ló testvéri kapcsolatban rejlik. A szocialista építés sikerekben gazdag évei vannak mögöttünk. A célok, amelyeket pártunk X. kongresszusa tűzött elénk, meg­valósulnak, eredményeink bizta­tóak, társadalmunk fejlődése tö­retlen. Visszatekintve a megtett útra, elmondhatjuk, hogy gazdaságunk­ban uralkodóvá vált a termelő­eszközök szocialista tulajdona, a termelési viszonyok megszilár­dultak. Az ország lakossága he­lyesli és támogatja ezt a válto­zást, a dolgozó nép magáénak érzi a küzdelmes munkával ki­vívott eredményeket. A nemzeti jövedelemnek 98 százalékát ma már a szocialista szektor ter­meli meg. A nagyarányú fejlő­dés eredménye, hogy hazánk a közepesen fejlett agrárországok közül a fejlett mezögadasággal rendelkező ipari országok sorába lépett. Lényeges változások következ­tek be a kulturális élet terüle­tén is. Jellemző erre, hogy a középiskolákban, egyetemeken és főiskolákon ma négy és félszer annyi fiatal tanul, mint a hábo­rú előtti utolsó évben. Magyar- országon 1930-ban még több mint 700 ezer analfabéta volt. Számuk ma már elenyésző és százalék­ban alig kifejezhető. De ez a példa csak egy a sok közül, s a felsorolás úgy érzem, felesleges. Elmondhatjuk, hogy munkás- osztályunk és pártunk helyesen jelölte meg a fejlődés útját és irányát. Az elmúlt évi novem­beri határozat mélységes egyet­értést és közös cselekvést vál­tott ki népünk soraiban. Ismé­telten beigazolódott, hogy a X kongresszus jól határozta meg feladatainkat, és amiben a mun­ka során javítani kellett, abban is teljes egységre jutottunk. A munkásosztály azonosult a hatá­rozattal, és ismételten tapasztal­hatta, hogy pártunk — miközben a munkásosztály érdekeit képvi­seli az osztályálláspont alapján az egész nép érdekeit is szolgálja. Örömmel adhatunk számot ar­ról, hogy a mi megyénkben is jelentős eredményeket értünk el a társadalom fejlődésében. Ugyan­akkor, világosan kell látnunk hogy ma még együtt él a fejlődő új az elhaló régivel. Vannak és mind nagyobb számban jönnek létre fejlett technikával felsze­relt gyárak, de működnek még korszerűtlen üzemek is. Egyre nagyobb tömegben termelünk a világ minden táján keresett áru­cikkeket, de akad még elavult termek is. Jelentős eredményeket értünk el a lakásprogram meg­valósításában, de tagadhatatlan, hegy megyénkben is sok a gond még ezen a téren. Ebben a fejlődési szakaszban az említett kettősség megtalál­ható még az emberek gondolko­dásában is. Azonban mindinkább uralkodóvá válik a mi társadal­munk egészével, munkájával és életvitelével is azonosuló ember­típus, és mind kevesebb lesz, el­tűnőben van az ellenséges, szem­benálló, rosszindulatú szándék és akarat. Amikor az ilyen ünnepi alkalommal is eredményeink mellett teszünk hitet, ezzel né­pünk erőfeszítését becsüljük meg, és egyben emlékeztetünk a ten­nivalókra is. Az új társadalom megteremté­sének lehetőségét a mi számunk­ra is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta meg. Azóta is minden gondunkban és sikerünk­ben baráti együttérzéssel oszto­zik velünk és segítségünkre van a Szovjetunió. Nagy örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy továbbra is együtt menetel­hetünk azzal a néppel, amely a világ békéjének legfőbb védel­mezője, s minden emberi hala­dás legfőbb támogatója. Népeink barátsága, amely az érdekek azo­nosságán, az eszmék és célok kö­zösségén alapszik, az igazi ba­rátság példája, örök és megbont­hatatlan. A barátság történetében külön is nagy szeretettel szólunk a mi szűkebb hazánk, Bács-Kiskun me­gye és a krími terület, s a megye- székhelyek, Szimferopol és Kecs­kemét között kialakult kapcsola­tokról. Ahogyan a két nép kap­csolata magán hordja a legmé­lyebb barátság jegyeit, úgy a két terület együttműködésében is ez jut kifejezésre. Sok-sok évezred telt el az em­beriség történetében. Tengernyi szenvedés, megannyi megalázta­tás, keserűség, esztelen öldöklés, kizsákmányolás és sokszor már kibírhatatlan nyomor jutott az embereknek osztályrészül. 1917- ben Oroszország kihordta roppant testében az első szocialista for­radalmat. A társadalmi változás, mint a földindulás, feltartóztat­hatatlanul elindult a világot be­járó útjára. Olyan eseményre em­lékezünk, amely nemcsak egy dátum,ot jelent, hanem egy kor­szak fordulópontja is: az ember igazi méltóságát megteremtő tár­sadalom építésének korszakát hozta el. Az emlékezés perceiben tiszta szívből, igazi barátsággal kívá­nunk a szovjet népnek jó ün­neplést és nagy sikert a kommu­nizmust építő munkájukban. Koszorúzás Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Szabadság téri szovjet hősi em­lékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének 56. évfordulója alkalmából. Az Internacionálé elhangzása után a megyei pártbizottság koszorúját Horváth István első titkár és Er­délyi Ignác titkár helyezték el. A megyei tanács részéről Tohai László általános elnökhelyettes, dr. Csenki Ferenc vb-titkár és Terbe Dezső, a megyei tanács pártszervezetének titkára koszo­rúzott. A Hazafias Népfront ne­vében dr. Bodóczky László, a megyei bizottság elnöke és Far­kas József megyei titkár helye­zett el koszorút, őket követték a fegyveres testületek képviselői, majd a vállalatok, intézmények küldöttei. Az ünnepség végére az emlék­művet vörös szegfűkből készült koszorúk, csokrok és vörös, illet­ve nemzetiszínű zászlócskák bo­rították. Képünkön: Horváth Ist­ván és Erdélyi Ignác tiszteleg az emlékmű előtt. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom