Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1973. november 30. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1973. november 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) © A gazdasági építőmunká­ban az 1973. évi és a ne­gyedik ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. A X. kong­resszus határozatainak megfele­lően intézkedések történtek a szocialista tervgazdálkodás to­vábbfejlesztésére. Az országgyű­lés megalkotta a tervtörvényt. A népgazdasági tervezőmunka szer­vezeti feltételeinek fejlesztésében fontos lépés volt az Állami Terv­bizottság létrehozása. A kormány döntést hozott az ország ipari termelésének jelentős részét elő­állító kiemelt nagyvállalatok fo­kozottabb bevonására a tervező- munka, elsősorban a középtávú tervek készítésébe. Az ipar szerkezeti átalakítása folytatódott. Ez alapvetően a köz­ponti fejlesztési programok ja­vuló végrehajtásának az eredmé­nye. A kormány kijelölte azt a hat nagyvállalatot, ahol a terme­lés korszerűsítéseként központi segítséggel és pénzügyi támoga­tással oldják meg. Az Állami Tervbizottság értékelte a folya­matos megfigyelésre kijelölt öt­ven nagyvállalat helyzetét. E vál­lalatok tevékenysége egészében összhangban van gazdaságpoliti­kai céljainkkal, eredményesen működnek. A közgazdasági szabályozók 1975-ben esedékes módosításának előkészítése tervszerűen halad. Az a cél, hogy a vállalatok ötödik ötéves tervüket már a módosí­tott népgazdasági szabályozók is­meretében dolgozhassák ki. A vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolata a szénbányászatban megszűnt, a villamosenergia-iparban mérsék­lődött. Tizennégy ipari, építőipari vállalatnál és két szövetkezetnél a bérszínvonal-szabályozás he­lyett kísérletképpen bértömeg­szabályozást vezettek be. Az árhatóságok fokozták és hatékonyabbá tették az árellenőr­zést. Érvénybe léptek az árkal­kulációs rendszer új jogszabályai. Az építőipari árak kalkulációját megszigorították: kötött árfor­mába sorolták az építőipari mun­kák körülbelül 90 százalékát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően emelkedett néhány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve ' a ’ szabadáras termékek ár­emelkedését, valamint az árcsök­kentő intézkedéseket is, a fo­gyasztói árszint a terv szerint alakul. Az üzem- és munkaszervezés­ről szóló határozatok végrehajtá­sa megkezdődött, a vállalatok egy része konkrét intézkedéseket tett. A végrehajtás ütemének gyorsítása érdekében a vállalatok vezetőinek további erőfeszítése­ket kell tenniök a munka- és üzemszervezés, általában a szer­vezettség javítására. O Az életszínvonal- és szo­ciálpolitikai intézkedések a novemberi határozatnak meg­felelően valósulnak meg. Az ál­lami ipar és építőipar munkásai és művezetői körében végrehaj­tott közporiti bérpolitikai intéz­kedés következtében 1,3 millió dolgozó keresete 9—10 százalék­kal emelkedett. 1973. június 1-től csökkent az államigazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dol­gozóinak a munkaideje. A taná­csi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára emelték fel. A kormány módosította a la­kásépítés pénzügyi és hitelfelté­teleit. A tanácsi értékesítésű laká­soknál a három és ennél több gyermekről gondoskodó munká­sok esetében egyedi elbírálás alapján a készpénz-előtörlesztés részben vagy teljes egészében el­engedhető. A munkás lakásépíté­si akció keretében 1750 lakás építését kezdték meg. O Az ideológiai helyzetre az jellemző, hogy tovább erő­södött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. A tömeg­propaganda jobban összpontosí­tott az időszerű politikai és gaz­dasági feladatokra és ezáltal ha­tékonyabbá vált. A tudományos és kulturális területen a szocia­lizmus melletti elkötelezettség ta­laján újabb értékek és eredmé­nyek születtek. Az alkotó műhe­lyek munkája javult, a marxista kritika pozíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az oktatás­politikai határozat végrehajtása. Üjabb intézkedések történtek a munkások, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása és továbbtanulása érdekében. A sajtó, a rádió, a televízió eredményesen propagálta a no­vemberi határozatot, felelősen mozgósított a feladatok megol­dására és ezzel hozzájárult a kedvező belpolitikai légkör ki­alakításához. O A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása megerősítette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét. A párt belső helyzete kedvező, tömegkapcso­latai szilárdak. A pártmunkában előtérbe került a határozatok el­lenőrzése, a végrehajtás helyszíni segítése. Az alapszervezetek több­ségében emelkedett a munka színvonala. A tagfelvételi munkában foko­zott figyelmet fordítanak a fel­vételüket kérők eszmei, politikai és emberi tulajdonságainak ala­posabb megismerésére, a párt társadalmi összetételének tudato­sabb alakítására. Az újonnan felvettek 71,7 százaléka fizikai dolgozó. Javult az összes felvet- . tele között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tö­megszervezetek pártirányítása és ez lehetővé tetté, hogy a közös cél érdekében nagyobb önálló­sággal lássák el sajátos feladatai­kat. A szakszervezetek, a kommu­nista ifjúsági szervezetek, a Haza­fias Népfront bizottságai, a nő­mozgalom és más fontos társa­dalmi szervezetek jó munkájuk­kal hozzájárultak a novemberi határozat végrehajtásához. O A Központi Bizottság ösz- szeíoglalóan megállapítot­ta: az 1972. november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határoza­tait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfe­lelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismeré­sét fejezi ki a párt- állami és társadalmi szervezeteknek, a párt­tagoknak és a pártonkívüli szö­vetségeseinknek azért az odaadó munkáért, amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat következetes végrehaj­tása érdekében. Szilárdan bízik abban; hogy a párttagok és a szo­cializmus pártonkívüli híveinek összefogásával, további áldozatos .. munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat A Központi Bizottság megvitat­ta és jóváhagyta az 1974. évi nép- gazdasági terv és állami költség- vetés irányelveiről szóló előter­jesztést. O A nemzeti jövedelem 1973- ban a tervezettnél gyor­sabban. 6—7 százalékkal nő. Erő­södtek a kiegyensúlyozott fejlő­dést biztosító tendenciák: a nem­zeti jövedelem termelése megha­ladja a belföldi felhasználást to­vább javul az ország külkereske­delmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 száza­lékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emel­kedéséből származik. Az átlagos­nál gyorsabban fejlődik a vegy­ipar. a könnyűipar és a villamos- energia-ipar. A népgazdasági beruházás a ta­valyi szintet 2 százalékkal halad­ja meg. de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfe­lelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Ga- garin Hőerőmű, a Barátság II. kőolajvezeték, a II. tiszai vízlép­cső. az Ajkai Timföldgyár, a Be- remendi Cementgyár a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemé­nek megépítése, a Magyar Va­gon- és Gépgyár acélöntödéjénex. az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásainak modernizá­lása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegv 5—6 százalékkal megha­ladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, bú­zából kivitelre is jut. A zöldség­es gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következté­ben — a tervezettnél kisebb, bur­gonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meg­gyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében fel­élénkült. és egész évre számítva a növekedés üteme 2.5—3 száza­lék lesz. A kapacitások és az igé­nyek összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a mi­nőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegv 85 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a válla­latokat az export növelésére ösz­tönözte. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növeke­dett. A lakosság fogyasztása 4—5 százalékkal, az egy főre jutó reál­jövedelem 4—4.5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 szá­zalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedé­se eléri a tervezett 5.8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, bár év közben átmeneti ellátási nehézségek voltlak húskészítmé­nyekből, zöldség- és gyümölcs­félékből. O A Központi Bizottság el­fogadta az 1974. évi nép- gazdasági terv és állami költség- vetés fő előirányzatait: a nemzeti jövede­lem termelésének növekedése 5 százalék a nemzeti jövede­lem belföldi fel- használásának nö­vekedése 5—6 százalék az ipar bruttó termelésének nö­vekedése 5.5—6 százalék az országos épí­tés-szerelés telje­sítményének nö­vekedése 4 százalék a mezőgazdasági termelés növeke­dése 2—2.5 százalék az egy lakosra jutó reáljövede­lem növekedése 5—-5.5 százalék a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének nö­vekedése 3.7 százalék a szocialista szek­tor beruházása 117—118 md. ft. a kiskereskedelmi áruforgalom nö­vekedése 8—9 százalék lakásépítés • 85 ezer ebből állami lakás 36 ezer A beruházások között 1974-ben kezdődjék meg az adriai kő- olajvezeték, a paksi atomerőmű I. ütemének, a Bélapátfalvi Ce-.- mentgyár. a Borsodi Vegyi Kom­binát új pvc-gyárának. a kiskun- halasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosa Gyár új II. üzemének az Özdi Kohászati Üzemek acélgyártó ka­pacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyor­sabban. több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusab­ban fejlődjön a villamosenergia­ipar, a vegyipar és az élelmiszer­ipar termelése. © A Központi Bizottság az életszínvonal növelése í"- dekében 1974-ben — az automa­tikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehe­tővé teszik, hogy az egy főre ju­tó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy ke­resőre jutó reálbér 3,7 százalék­kal, a lakosság összes fogyasztá­sa pedlt közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Köznonti Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 miliió forint éves kihatással köz­ponti intézkedéssel emeljék. — az állami szektorokban 1973- ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevé­kenységet folytató munkások. — az állami szektorokban 1973- iparban a kisegítő állománycso­portba tartozó dolgozók. — a tanácsok és szűkebb kör­ben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak. — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dől- gozóinak, — a kutatóintézetek. — a színházak és színház-jel- legű intézmények dolgozóinak bé­rét. A béremelés mértékét, a vég­rehajtás időpontját a Miniszter- tanács a SZOT bevonásával álla­pítsa meg. A népesedéspolitikai határozat­tal összefüggő szocjflpolitikai jel­legű állami juttatások (gyermek- gondozási segély, egyszeri anya­sági segély, babakelengye, anyák gyermekápolási táppénze, két­gyermekesek családi pótléka) 1974-től történő növelésére mint­egy évi 1 milliárd 660 millió fo­rintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeli ellátmányát és az eltar­tásra szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974. január 1-től felkeli emelni. 1974-ben a dolgozók újabb ka­tegóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának ja­vítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai fel­adatok megoldását összesen 720 általános-, közép- és szakmunkás­képző iskolai ösztályterem, to­vábbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágvak számát pedig 1000-rel. A megyei kórhá­zak bővítésének és rekonstruk­ciójának folytatása mellett a já­róbetegellátást 50 új orvosi kör­zet és napi 650 szakorvosi reri- delőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereske­delmi áruforgalom növelése mel­lett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedelmi vállalatok fordít­sanak megkülönböztetett figyel­met arra. hogy a lakosság áruel­látásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen za­var. O Az' 1974. évi népgazdasági terv teljesítése megkövete­li a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további javítá­sát. Ennek érdekében a pártszer­vezetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékony növelésé­ben, a kapacitások ésszerű ki­használásában. a termelési struk­túra korszerűsítésében, a termé­kek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai-, pénzügyi fegyelem további megszilárdítá­sában, a takarékos gazdálkodás­ban. A politikai tömegmunka segít­se elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök mi­nél célszerűbb felhasználásához A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KISZ-szervezeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdemé- nyezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, tár­sadalmi és gazdasági életének ki­alakításában. A szakszervezetekben és a szö­vetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi te­vékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékony­ságának további javítását, a ra­cionális üzem- és munkaszerve­zést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaver­seny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskod­janak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kap­jon rpegf elelő hangsúlyt a lelki- ismeretes és színvonalas termelő- munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt vala­mennyi tagját, hogy odaadó mun­kával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaság­politikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, az1 Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok ered­ményes megoldását. ra. A Központi Bizottság áttekin- tete a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: O A káderpolitika összhang­ban van a párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szak­mai hozzáértés és a vezetői rá­termettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre követ­kezetesebben érvényesül a veze­tők kiválasztásában. A káderek a különböző terüle­teken és beosztásokban összessé­gükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve. a reá bízott jogkör­rel és hatalommal helyesen él, ak­tív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi kö­vetelményeinknek. Fejlődött a káderek többségé­nek politikai képzettsége és szak­mai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai ha­tásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kap­csolataikat a dolgozókkal. He<- Ivenként előfordul vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmi­bevevése. a jogos bírálat megtor­lása. Az ilyen jelenségekkel szem­ben a párt vezető szerveinek is­mételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülé- kenység, elvtelen engedmény, a felelősségrevonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél to­vábbra is a politikai megbízható­ság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas kö­vetelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. O A szocialista építés egyre bonyolultabb. nagyobb hozzáértést ügyszeretetét kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szem­ben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti mun­kában a jövőben is fontos fel­adatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezetői állomány egész­séges fejlődésé és összetételének kedvező irányú változása érdeké­ben szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Követke­zetesen érvényesíteni kell azt az elvet hogy minden ember képes­ségének és adottságának megfele­lő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tart- já, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is betölt- hessen. aki á szocializmus építé­sének programját elfogadja és annak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túl­nyomó többsége fontos feladatá­nak, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt­ós társadalmi szervezetek bevo­násával, a bizalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával el kell érni, hogy a szocialista de­mokrácia fejlődéséből következő­en erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szo­rítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését. A Központi Bizottság a ká­dermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervsze­rűi káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kér­désnek kell tekinteni, hogy te­hetséges munkások, termelőszö­vetkezeti parasztok tervszerű elő­készítéssel fokozatosan és folya­matosan vezető beosztásokba ke­rüljenek, Az MSZMP Poltikai Fő­iskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazga­tóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is' növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányo­kat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató és nevelő munka színvonalát, mert viszo­nyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozot­tan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrá­nyos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a- veze­tés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KlSZ-szer- vezetek tekintsék fontos felada­tuknak, hogy adjanak lehetősé­get a fiataloknak képességeik ki­próbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy te­rületén célszerű a bevált pályá­zati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdekképviseleti szerve­ik útján nagyobb beleszólási le­hetőséget kapjanak vezetőik ki­választásába és megítélésébe. O A Központi Bizottság elfo­gadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka, helyzetéről, valamint főbb fela­datairól beterjesztett jelentést A határozat a Pártélet című folyó­iratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy e ha­tározat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló ren­deletéit A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A párt­munka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető kö­vetelménye a kádermunka javítá­sa’’. * A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. hírek • hírek •VAiPTAR 1973. november 30., péntek Névnap: András Napkelte: 7 óra 09 perc Napnyugta: is óra 56 perc Holdkelte: 19 óra 55 perc Holdnyugta: 2® óra 06 perc Az időjárásról A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: november 28-An a középhőmérséklet mínusz 1,0 (az ötvenéves átlag 2,3), a legmaga­sabb hőmérséklet 2,0 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 4,7 volt. 0,1 milliméter csapadék hullott. November 29-én reggel 7 órakor mért hőmérséklet mínusz 6,6, a délben 1 órakor mért mfnusz 3,3, a legalacso­nyabb mínusz 6,6 Celsius-fok volt. \ Kecskeméti Katona József Színház műsora November 30., péntek este 7 óra: NÉVNAP Blaha-bérlet Kelemen László Színpad este fél 8 óra: TOMBOL A HOLD Tolnai Miklós önálló estj^ Sárboeárdon este 7 óra A SZABIN NŐK ELRABLÁSA MOZIMŰSOR November 30.: KECSKEMÉT VÁROSI 10—13 óráig: KISFILMMÜSOR fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! FELÜGYELŐ ÉLETVESZÉLYBEN 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! KECSKEMÉT ÁfcPÁD fél 4, háromnegyed 6 órakor! RÉGI IDŐK FOCIJA 8 órakor! ÉRINTÉS Csak 18 éven felülieknek! — Tolnai Miklós önálló estje. A kecskeméti Kelemen László Színpad (volt megyei tanácsház) ma este fél nyolckor mutatja be új műsorát. Ez alkalommal Tol­nai Miklósnak, a Katona József Színház művészének önálló estjén vehet részt a közönség. — Gazdag program Baján. Pénteken, november 30-án gaz­dag programot kínál az érdek­lődőknek a József Attila Művelő, dési Központ. Fél 3 órakor a MTSZ klubban dr. Fekete Ist­ván tart előadást, Munkaszerve­zés, üzemszervezés címmel. 3 órakor az egyedülálló és nyug­díjas nők klubjában az amatőr filmesek mutatnak be útifilmet, illetve a II.es számú Szociális Otthonban Erkel Bánk bánját szólaltatja meg hanglemezről, Wilhelm József. Este 6 órakor a Duna Fotóklub estjén a színes diafelvételeket zsűrizik, 7 óra­kor pedig a Felnőttek klubjában filmbemutatóra kerül sor. — Gázolaj. Az elmúlt eszten­dőhöz viszonyítva megkétszere­ződött a gázolajfogyasztás Kecs­keméten. A VOLÁN 9-es Válla­lat két tartállyal felszerelt gép­kocsival szállítja a megrendelők­nek a folyékony tűzrevalót. A továbbiakban — ha szükséges lesz — újabb kocsikra szerelnek tartályokat, hogy a házhozszállí­tás zökkenőmentes legyen. — A KATONA ISTVÁN TÁR­SASÁG ma este fél nyolckor tartja novemberi ülését. A prog­ram első részében dr. Kanyó Já- nosné mutatja be legújabb kép­zőművészeti munkáit, festéssel díszített majolika tányérjait, majd Bozsó Ferenc ismerteti Kalocsa képzőművészete című tanulmá­nyát. — Szőlőtelepítés. A Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban a kora tavasszal ezer hektáron fognak a szőlőtelepítéshez. Ezenkívül 500 hektáron termelőszövetkezetekkel közösen telepítik a gyökeres olt­ványokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom