Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1973. november 29. A lakosság jobb ellátásáért mind többet tesz a szövetke­zeti kereskedelem. Erejükhöz mérten fejlesztik hálózatukat, S nem utolsósorban nekik kö­szönhető, hogy a múlté már a városi és a községi boltok közötti nagy különbség mind a felszerelés tekintetében, mind az áruk mennyiségében és választékában. A megye kiskereskedelmi forgalmának egyre nagyobb százalékát a szövetkezeti boltok bonyolít­ják le, a külterületen élők el­látásában különösen nagyok az érdemeik. A Tiszakécskei Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet boltjainak for­galma is évről évre növek­szik. Amíg 1970-ben 121 mil­lió forintot tett ki az eladott áruk értéke, 1972-ben már 144 millió forintra növeke­dett, ami 18,2 százalékos nö­vekedést jelent. • A napokban nyílt meg a vas-műszaki szaküziet. Tizenkét és félezer lakos ellátásáról gondoskodnak Külterületi boltjaink az összes kiskereskedelmi forgalomból 11,5 százalékkal részesednek. Ezekben, a tanyai üzletekben juthatnak hozzá a környéken lakók az alap­vető élelmiszerekhez, a háztartá­si és vegyiárukhoz. Az ÁFÉSZ érdeme, hagy nem csak friss ke­nyér és péksütemény kapható rendszeresen, hanem tej és tej­Az idén nyitották meg Tisza- kécskén az önkiszolgáló élelmi­szerboltot: 130 négyzetméteres eladótere polcain, gondoláin ízlé­sesen kirakott, sokféle áruból vá­sárolhatnak a községbeliek, s az utánpótlást a 100 négyzetméteres .raktártérben helyezhetik el abolt dolgozói. Kényelmesebb, gyorsabb, köny- nyebb a dolga a háziasszonynak, ha i otthon nem kell * vesződnie a zöldségfélék, főzeléknekvalók tisztításával, a húsok előkészíté­sével. így érthetően hódítanak a konzervek, s egyéb módon tartó­sított élelmiszerek. Az új tisza­kécskei boltban is felszerelték a -fnélyhűtőpultoti a feldolgozóipar kiváló konzervjein kívül az ízle­tes, gyorsan elkészíthető mirelit árukat is forgalmazhatják. A hűtőtárolók megléte ma már a modern kereskedelemnél elen­gedhetetlen feltétel. A tiszakécs­kei ÁFÉSZ tavaly 36 ezer literes hűtőtérrel rendelkezett már, s az idén újabb 4 ezer literrel bőví­tették. Nagyon gondos az árubeszerzés az ÁFÉSZ bolthálózatában. A ve­zetők a megrendelések elkészíté­sekor nemcsak vásárlóik igényeit veszik figyelembe; nem feledkez­nek meg az újdonságok bemuta­tásáról sem. Listáikon szerepel­nek. s így a boltokban is meg­kaphatok mindazok a modern, új termékek, készítmények, ame­lyek a lakosság kényelmét az ed­digieknél jobban szolgálják. A bőséges árukészlettel, nagy vá­lasztékkal rendelkező üzletek polcairól csupán egy-két — or­szágosan is hiánycikk-ként je­lentkező — termék hiányzik. A gyors kiszolgálási rendszerek alkalmazásán kívül feladatuknak tekintik a minél nagyobb válasz­ték megteremtését is. Ezért hoz­ták létre a szaküzleteket. Tisza- kécske belterületén 200 négyzet- méteres körzetben mindent meg­kaphatnak az ÁFÉSZ boltjaiban a vásárolni szándékozók. Az igé­nyek magas színvonalú kielégíté­sére való törekvés bizonyítéka, hogy az idén kooperációs megál­lapodást kötöttek a DÉLTEX termékek is, miután a külterüle­ti üzletek 60 százalékában hűtő- szekrényeket állítottak be. A tiszakécskei ÁFÉSZ keres­kedelmi hálózata tizenkét és fél ezer lakos ellátásáról gondos­kodik, boltjaik alapterülete az elmúlt esztendőben 6500 négyzet- métert tett ki, s az idén tovább növelték újabb 840 négyzetmé­terrel. Vállalattal a községben levő ru­házati bolt áruellátására. Az ered­mény nem ig maradt el, a diva­tos ruházati cikkek forgalma 9 százalékkal nőtt a szerződés lét­rejötte óta eltelt időszakban. A DÉLTEX ugyanis lerakatot léte­sített Tiszakécskén, s a ruházati szaküzlet az árukészletét ily mó­don 50 százalékkal növelhette. Tiszakécskén most készült el, és.november 28-án nyitották meg az új vas-műszaki boltot. Ellátá­sára az ELEKTROMETÁLL vál­lalkozott, s a boltban a háztartás modern eszközeinek nagy válasz­tékát lehet megtalálni. A HÁZTARTÁS MODERN ESZKÖZEI Könnyedén süt — gyorsan mo­sogat, ha teflonedényt használ! Az ALUFIX edények belső felü­letének különleges bevonata le­hetővé teszi az ételek akár ha­gyományos zsíradékmennyiség- gel, akár zsíradékmenteseh való elkészítését. Nagy segítség a dié­tára szoruló betegeknek. Fedővel és fedő nélkül egyaránt kaphatók a tetszetős ALUFIX edények, amelyekben nem ég le az étel, tisztításuk rendkívül könnyű. Eldobható porzsák! — A töké­letes takarításhoz feltétlenül szük­ségesek, s megkönnyítik a mun­kát a porszívók. A tiszakécskei boltban kapható a HAJDÚ 1304- es szép vonalú, nagy teljesítmé­nyű készülék. A hozzá kapható eldobható pa­pír porzsák még higiénikusabbá teszi a takarítást. Univerzális padlóápoló a HAJ­DÚ 1802-es gép. Folyadéktartály- lyal és speciális tartozékkészlet­tel felszerelt padlókefélővel ki­válóan elvégezhető a szőnyegtisz­títás (habbal), a hídegpadlóbur- kolatok súrolása, padló vagy par­ketta beeresztése is. Csak gombnyomás! — a HAJ­DÚ Super automata mosógéppel megszabadulhat a háziasszony a mosások minden kellemetlensé­gétől. Néhány mozdulat: a prog­ram beállítása —, s utána a gép ellátja magát vízzel, felmelegíti a kívánt hőmérsékletre, áztat, mos, ötször öblít, centrifugál. A mosás befejeztével automatiku­san leáll. Bármilyen ruhanemű mosására alkalmas! Hűtött éléskamra a LEHEL 230-as típusú gép. Kétszázhar­minc literes űrtartalma, 16 lite­res mélyhűtőtere lehetőséget ad az élelmiszerek higiénikus táro­lására. Fűt és vizet melegít a LAM- PART Zománcipari Művek ter­méke az OF 3 típusú fürdőszoba- olajkályha, amely a víz melegíté­sét, a fürdőszoba fűtését együtt látja el. Fűtőteljesítménye 7500 kcal, fogyasztása 0,27—1,1 liter olaj óránként. AZ ELLÁTÁST SEGÍTIK Szakcsoportok jöttek létre az ÁFÉSZ keretén belül. Sertéshiz­laló, libatömő, nyúltenyésztő, mé­hész és zöldségtermesztési mun­kájukkal nagyban hozzájárulnak az ellátáshoz. Különösen jelentős a sertéshizlaló társulás: 2 ezer A lakosság kívánsága szerint hozták létre Űjbögön a gázcsere­telepet, majd később Székhalom és Sárhalom is kapott egy-egy propán-bután palacklerakatot. Mivel mind több azoknak a szá­ma, ■ akik áttértek a gázolajjal való fűtésre, megszervezték a tü­zelőolaj házhoz szállítását is. Ki­mondottan szolgáltatási célra nyi­tották a tiszakécskei kölcsönző­boltot, ahonnan sok cikket vihet­nek el hosszabb-rövidebb időre, kedvező térítés ellenében a köz­ség lakói. Ha háztartásban nincsen kávé­daráló, mák- vagy dióőrlő, az ÁFÉSZ boltjaiban a megvásárolt árukat megdarálhatják a vevők, hiszen 250 ezer forint értékű, 20 féle háztartási kisgép van az üzletekben. Nagyon jó és szoros a kapcso­lat a községi tanáccsal. Évente 2—3 szövetkezeti tag tanyájához vezetik el a villanyt. Rendszere­sen részt vesznek a művelődési ház munkájában, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól kért előadók itt tájékoztatják a szö­vetkezeti tagokat és a községbeli érdeklődőket az aktuális kérdé­sekről : zöldség-, gyümölcster­mesztésről, növényvédelemről, gyomirtásról. A művelődési ház programját nemcsak a TIT előadóinak meghí­vásával gazdagítják. Sokat szere­sertést tartanak, s a hízókat az ÁFÉSZ vágóhídján dolgozzák fel. így tőkehússal él tudják látni a község lakosságát. A zöldségtermesztés fejleszté­sét előíró kormányprogram cél­kitűzéseit szem előtt tartva hoz­ták létre a szakcsoportot. Tag­jainak az ÁFÉSZ tavaly 140 ezer forint értékű fóliasátrat adott. 1974-ben újabb 40—50 ezer forint értékű fóliát juttatnak a termesz­tőknek, hogy a hajtatás minél szélesebb körű lehessen. A részközgyűléseken többször felvetődött, igényként hangzott el, hogy a külterületeken lakók által termelt árukat az ÁFÉSZ segítségével értékesíthessék. Ezért is jöttek létre a felvásárlási tele­pek, ahol a háztájiból kikerülő termékeket veszi át a szövetkezet megbízottja. A szakcsoportokban és a háztá­jiban termelt áruk jó részét saját boltjaikban értékesítik, mindazo­kat a cikkeket, amiket még az üzletekben árusítanak, a szak­kereskedelmi vállalatoktól szer­zik be. Különösen jó a kapcsolat a MEZÖTERMÉK-kel. pel a külföldön is szép sikert ara­tott 40 tagú énekkar, amelyet az ÁFÉSZ hozott létre, s támogat. Életrevaló, hasznos kezdeménye­zés volt a sárhalmi külterületen a tanáccsal karöltve kialakított tv-klub. Estéről estére zsúfolá­sig megtelik a környékbeli, vil­lannyal még nem rendelkező la­kókkal. Tiszakécske 14 kilométer hosz- szan érintkezik a Tiszával. A kellemes környezetben egymás után épülnek fel a hét végi há­zak, kedvelt kiránduló és üdülő­helye lett nemcsak a községbeli­eknek, hanem más vidékeken la­kóknak is. Létesítmények egész sora áll már a látogatók rendel­kezésére, de elkészültek a fej­lesztési tervek is. Van úttörőva­sút, csónakkölcsönző és lesz szál­lodának berendezett hajó is. Az ÁFÉSZ Tisza-parti halászcsárdá­ját téliesíteni kívánják, s az ott levő élelmiszerbolt ellátását to­vább javítják. Az elképzelések között szerepel még az is, hogy őriáshordóban borharapót ren­deznek be, s felállítják a keszeg­sütő pavilont. Jövőre az ÁFÉSZ 350 ezer fo­rintos költséggel gépesíti a szám­viteli munkát, a boltokban pedig újabb kisgépeket szerelnek fel. 1975-ben pedig teljesedik az Űj- bögi lakosság régi vágya: az ÁFÉSZ megnyitja új vegyesbolt­ját. (X) KORSZERŰEN, ÍZLÉSESEN SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖZSÉGFEJLESZTÉS • Bőséges a választék az új élelmiszerboltban. • Mélyhűtött áruk is kaphatók. Veszendőbe ment fehérje II. A veszteség nem kevés! Mennyi fehérje állítható elő egy elhullott marhából? Átlago­sam a jelenlegi technológia szerint a kihozatal 30 százalékos. Ez azt jelenti, hogy egy 600 kilós marhából 200 kiló 62 százalé­kos fehérjetartalmú húsliszt készül. A húsliszt mázsája 900 forint, tehát egy elhullott marha 1800 forintot ér pénzben, de sokkal többet fehérjében. Érdemes ezzel alaposabban foglal­kozni, s egy kissé a részletekbe is beletekinteni. A megyében mintegy 100 ezer koca van. Az optimális számítá­sok szerint egyetlen kocára éven­te 70 kilónyi elhullási veszteséget számolnak. Milyen elhullási vesz­teségről van szó? A megdöglött malacról, a magzatburokról, az emberi fogyasztásra alkalmatlan elkobzott állatról, valamint a nor­mális vágások során keletkező melléktermékek mennyiségéről. Ez utóbbi a sertések esetében 5 százalék. Az elmúlt évben a me­gye kisvágóhídjain. húsüzemeiben 150 ezer. a kiskunfélegyházi vá­góhídon pedig 100 ezer darab ser­tést vágtak le, dolgoztak fel. Amennyiben egy-egy sertést száz­kilósnak veszünk, a vágóhidakon a hulladék — vér. belsőség, sza­ruképlet. fogyasztásra alkalmat­lan hús — „csak” 12 500 mázsa. Ehhez nyugodtan hozzáadhatjuk az elhullásból származó vesztesé­get, amely nem kevesebb, mint 70 ezer mázsa. Csupán sertésből tehát az 1972. évben 82 500 mázsa olyan nyersanyag „képződött”, amelyből húslisztet lehetett volna gyártani. A megye marhaállománya je­lenleg 139 ezer darab ebből 62 ezer a tehén és 20 ezer a borjú. Az elléseknél a veszteség — tehe­nenként 5 kilót számolva a mag­zatburokra — évente 320 mázsa. A borjúelhullás évente átlagosan 10 százalék, amelyet egyedenként 70 kilogrammnak véve. 1400 má­zsa. S ez még nem minden. A kiskunfélegyházi vágóhídon a múlt esztendőben 13 ezer marhát vágtak le. Egy-egy vágómarha át­lagsúlya 500 kilogramm, akkor a vágási veszteség 6400 mázsa. Eh­hez hozzá kell természetesen adni a kis vágóhidak produktumát, mintegy 800 mázsa veszteséget, s kiderül, évente marhából, bivaly­ból. lóból, juhból összesen 8900 mázsa húsliszt-alapanyag áll ren­delkezésre. Nem hagyható figyelmen kívül a két jelentős termelési értéket előállító baromfifeldolgozó válla­lat sem. A kecskeméti és a kis­kunhalasi BOV évenként 50 ezer mázsa állati eredetű hulladékot tud átadni a feldolgozónak. Az ÁTEV solti telepe 1970-ben össze­sen 118 ezer mázsa ilyen hulladé­kot dolgozott fel. kapacitását ma­ximálisan kihasználva. Akármi­lyen szolidan is számolunk, a fenti adatokból kiderül, csupán a megyében évente 141 400 mázsa állati hulla, ellési, vágóhídi mel­léktermék kerülhetne feldolgo­zásra. Az ÁTEV-hez tartozik azonban, mint korábban említet­tük, még néhány megye jelentős húsfeldolgozó kombinátja, elhul­lási körzete. Logikus tehát, hogy a solti üzem a jelenlegi állapotá­ban képtelen a megyében levő ilyen nyersanyag feldolgozására. Tulajdonképpen nem is vállal­kozik erre. hiszen a megye dél­keleti része az elhullott állatok elszállítása szempontjából még ma is fehér foltnak számít. Ezekben a községekben, mezőgazdasági nagy­üzemekben még mindig a hagyo­mányos módszerrel — elásással — szabadulnak meg a nem kívána­tos következményektől. A mező- gazdasági szakemberek, az állat- tenyésztők jól tudják, hogy e módszerrel végeredményben a fehérjét teszik tönkre, kárt okoz­va a népgazdaságnak, saját ma­guknak. A körülmények azonban erre kényszerítik őket s inkább vállalják a pocsékoló szerepét, minthogy közegészségügyi gondo­kat okozzanak. Erre kényszeríti a jelenlegi helyzet az állatorvoso­kat is. (Következik: Miért kerül a föld alá?) Gémes Gábor Téli munka a szőlőben • Hírt adtunk arról, hogy a három bajai termelőszövetkezet a Mi­csurin, a Lenin és a Vörös Fény a jövő év január 1-től Augusz­tus 20. néven egy gazdaságként működik. Már készülnék a meg­nagyobbodott üzem tervei. Ezek között szerepel a szőlőtermesztés fejlesztése, újabb ültetvények létrehozása. Képünkön a tíz hek- táryni Kékfrankos ültetvényen téli metszést végeznek az asszo­nyok. Az így nyert szőlővesszőket szaporítóanyagként hasznosít­ja a termelőszövetkezet a pótlásokhoz és az új telepítésekhez. (Pásztor Zoltán felvétele.) NAPKÖZBEN Egy ceruzavonás ajegyzőkönyvben... Az utóbbi években számos lé­tesítménnyel gazdagodott a Duna- menti nagyközség — Dunavecse. Rendelőintézetüket tüdőgondozó­val bővitették, mentőállomást lé­tesítettek, modern konyhát és ét­kezdét építettek a tanyai gyere­kek kollégiumának. Sorolni lehet­ne még az iskolafelújitásokat, a lakásépítés az üzemtelepítés ered­ményeit, a strandot vagy éppen a korszerű sporttelepet. Az említettekből is kitűnik: nem kell szégyenkezniük a köz­ség lakóinak, vezetőinek a fejlő­dés üteme miatt. És, hogy nem pihennek a „babérokon” arról a következőkben esik szó. Majer Imre tanácselnök elége­detten újságolta: nemrég átadták rendeltetésének a nagyközség két új 40 méteres leállósávval egybeépített autóbusz-várótermét. Az öröm érthető, hiszen a lakos­ság régi és jogos kívánsága tel­jesült. Az új várótermek az uta­zók kényelmén túl, jól szolgál­ják a közlekedés biztonságosabbá tételét. Ugyanis a korábbi meg­állóhelyek ilyen szempontból nem feleltek meg a követelményeknek. A mintegy 160 ezer forintos be­ruházásból számottevő arányt képvisel a társadalmi munka. A Gép- és Felvonó Gyár helyi üze­me 40 ezer forint értékű vasszer­kezettel, a nagyközség többi üze­meinek szocialista brigádjai pe­dig 20 ezer forinttal segítették az új létesítmény megépítését. Megtudtuk, hogy a várótermek átadását követően kellemfs kö­telessége akadt Majer Imrének, Bement a tanácsházára és á leg­utóbbi alakuló tanácsülés jegy­zőkönyvében „kipipált” egy sort. Egyszerű dolog, — mondhatná bárki, csakhogy a ceruzavonás előtt ez állt: ...a választópolgá­rok kérték ... Íme egy újabb pél­da a társadalmi összefogás hasz­nosságára, erejére. Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom