Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 28-án ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1972. november 14—15-1 határo­zatának végrehajtásáról szóló tájékoztató, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei, valamint a párt káderpolitiká- —jának végrehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével glalkozó jelentés megvitatása szerepelt, ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Szovjet-indiai tárgyalások miniszterelnök-asszony nagyra értékelte a szovjet—indiai gazda­sági és egyéb természetű együtt­működést, s hangsúlyozta hogy ez az együttműködés jelentős az indiai tervek valóra váltása szem­pontjából. Leonyid Brezsnyev elmondotta, hogy a szovjet nép és a Szovjet­unió kormánya mekkora figye­lemmel kíséri a baráti India fej­lődését. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli India eredményeit és tökéletesen meg­érti a feladatok nagyságát és bo­nyolultságát. A szovjet emberek — folytatta a főtitkár — bíznak a nagy indiai nép alkotó erőiben és eredményüket fejezik ki, hogy a szovjet—indiai együttműködés előmozdítja az indiai nép előtt álló feldatok megoldását. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerdán az elnöki palotában baráti és közvetlen légkörben folytatódtak a tárgyalások Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony között. Gandhi asszony tájékoztatót adott arról, hogy az indiai kor­AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP! \ T^az^SeTlSfte­- rületén annak érdekében, hogy a r „ „ , lehető legteljesebben kielégítse a XXVIII. évf. 279. szám Ara: Vü fillér 1973. november 29. csütörtök lakosság szükségleteit és megerő­^______ sítse az ország függetlenségét. A Tanácskozás a fogyasztói érdekvédelemről Befejeződött Algírban az arab csúcsértekezlet Ezután minden évben megrendezik Az arab államfők kedden dél­után több mint négy órán át tár­gyaltak zárt ajtók mögött. Szer­dán rövid zárt üléssel folytató­dott, majd nyilvános plenáris üléssel zárult a csúcsértekezlet. Kedden este bejelentették azt is, hogy ezentúl minden évben megrendezik az arab államok ve­zetőinek találkozóját, legközelebb 1974. áprilisában. A rendezést Kairó vállalja abban az esetben, ha más arab főváros nem jelenti be igényét. Kedden, a késő esti órákban véget ért ülés után Mahmud Riad, az Arab Szocialista Unió főtitkára bejelentette: Japánt és a Fülöp-szigeteket december hó­napban kivonják a havi öt szá­zalékos termeléscsökkentést je­lentő részleges olajembargó alól, minthogy a két állam felülvizs­gálta közel-keleti politikáját. A Közös Piachoz tartozó államok — az EGK arab részről kedvezően fogadott közös nyilatkozata után — ugyancsak mentesülnek az év utolsó hónapjára az importcsök­kenés terhe alól, teljes embargó alatt lesz azonban a nyugat­európai energiahelyzet szempont­jából kulcspozícióban levő Hol­landia, valamint az Egyesült Ál­lamok. Riad cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek szerint ha­marosan általános érvénnyel fel­oldják az olajembargót. A szerdai záró plenáris ülésen, amelyre a konferencia kezdete óta első ízben léphettek be a saj­tó képviselői is, Bumedien algé­riai, Burgiba tunéziai, Asszad szíriai, Szadat egyiptomi és II. Hasszán marokkói államfő szó­lalt fel. Bumedien algériai elnök kije­lentette: a konferencián résztvevő arab vezetők kicserélték nézetei­ket a térséget érintő összes fon­tos kérdésről. Az októberi hábo­rú eseményeiről szólva, meleg hangon méltatta az arab orszá­gok szolidaritását csakúgy, mint az arab katonáknak a háborúban tanúsított magas fokú harci mo­rálját. Az algériai elnök köszöne­tét mondott az afrikai kontinens államainak, valamint az el nem kötelezett országoknak azért a támogatásért, amelyet az arab országoknak a harc idején nyúj­tottak. Dicsérő szavakkal emlé­kezett meg Egyiptomról és Szí­riáról, valamint azokról az arab országokról, amelyek feltétel nél­kül támogatták az említett két államot. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Kecskeméten a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában rendezték meg a kereskedelmi, társadalmi ellenő­rök első megyei tanácskozását. Az értekezleten Princz László, SZMT-titkár megnyitó beszéde után ítovács Pál, az SZMT köz- gazdasági munkabizottságának vezetője értékelte a szakszerve­zeti, kereskedelmi, társadalmi ellenőrzés helyzetét. Hangsúlyoz­ta, hogy a fogyasztók érdekvédel­me alapvetően állami feladat, ám a dolgozók bekapcsolódása je­lentős mértékben növeli az ellen­őrzés hatékonyságát, s hozzájá­rul a hibák, fogyatékosságok, szabálytalanságok feltárásához. Megyénkben a szakszervezeti társadalmi ellenőrzés az elmúlt tíz esztendőben nagy mértékben fejlődött. Míg a hatvanas évek elején kétszázan, addig ma négy­százan vesznek részt a munká­ban, s az ellenőrzések száma az évi háromszázról nyolcszázra nö­vekedett. A különböző települé­sek bekapcsolása a társadalmi ellenőrzésbe különösen fontos, hiszen Bács-Kiskunban a lakos­ság egyharmada külterületen él. Megfelelő szervezéssel elértük — mondotta az előadó —, hogy a hat városban, s eddig 15 nagy­községben megteremtettük az el­lenőrzés személyi feltételeit. , Az utóbbi tíz esztendő mérlege azt mutatja, hogy csökkent a fo­gyasztói érdekeket sértő cselek­mények száma elsősorban az élel­miszer-kereskedelemben, a ven­déglátóiparban, és kisebb mér­tékben az iparcikk, valamint a ruházati ágazatban. Az utóbbi területeken az átlagosnál nagyobb hozzáértésre van szükség. A vizsgálatok és az ellenőrök jelzései alapján sok esetben sike­rült a fogyasztói érdekekkel el­lentétes vállalati intézkedéseket megelőzni, á szabálytalanságok elkövetőivel szemben pedig az eljárást lefolytatni. Az összes sza­bálysértési eljárás több, mint egynegyedét a társadalmi ellenő­rök jelentései alapján indították meg. A vásárlók megkárosításá­nak módszereit illetően az idén többek között az árdrágítás 24,5, a hamis számolás 24, a hamis mérés 14 százalékkal szerepelt. A ruházati szakmában a leggyak­rabban előforduló módszer az ár­drágítás. Természetesen a kereskedelmi dolgozók túlnyomó többsége be­csületesen, a vásárlók megelége­désére végzi fáradságos munká­ját, amit a társadalmi ellenőrök maguk is jóleső érzéssel állapí­tottak meg — mondotta az elő­adó, majd a jövő évi feladatokról szólott:' — Az MSZMP Központi Bi­zottságának tavaly novemberi ál­lásfoglalása hangsúlyozza, hogy a fogyasztói árszínvonal stabilitá­sát a kereskedelem tevékenysé­gének javítását kell elérni. Az ellenőrzésnek tehát az árak ala­kulására, a fogyasztási cikkek minőségének vizsgálatára kell jobban kiterjednie. Az ármozgá­sok alapvetően az iparból indul­nak ki, s a minőséggel kapcsola­tos észrevételek jó része is a ter­melés területére vezethető vissza. Ám az árak alakulásában a ke­reskedelem sem vétlen, s a mi­nőségromlást a hanyag raktáro­zás és árukezelés is előidézi. Igen fontos ezért a szakszervezeti, társadalmi ellenőrök szakmai is­mereteinek bővítése. Felszólalt a tanácskozáson Va­lach István, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának helyettes vezetője is. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök munkáját az állami irányító szervek igen nagyra becsülik. Az árellenőrzés azonban kettős feladat. Nemcsak a kereskedelemben, hanem az ipari vállalatoknál és szövetkeze­teknél is vizsgálódni kell — akár árról, akár minőségről van szó — mert így válik teljessé az el­lenőri tevékenység. A beszámolót és a korreferá­tumot igen élénk vita követte. A tanácskozás befejezése előtt a szakszervezeti kereskedelmi, társadalmi ellenőrök közül a SZOT a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatával tüntette ki Bo­kor Pált, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységének dol­gozóját, ezüst fokozattal Fülöp József, kiskunhalasi vasutast és Latinovics Jánost, a Bajai Fi­nomposztó Vállalat dolgozóját. Négyen a SZOT elismerő okleve­lét kapták. N. O. A vezető szerep erősítése 3. oldal Veszendőbe ment fehérje 4 oldal Közérdekű magánügy 5. OLDAL Sport , OLDAL A vesszőfonás mesterei Cipőfelsőrész- üzem Izsákon Az ipari és a mezőgazdasági nagyüzem sajátos együttműkö­dése alakult ki a közelmúltban Izsákon. Az Aranyhomok Tsz a Duna Cipőgyárral kötött szerző­dést ipari félkész termékek elő­állítására. A termelőszövetkezet építette fel a cipőfelsőrész-üzem 260 személyes műhelycsarnokát. A cipőgyár szállította a varrógé­peket, az egyéb műszaki beren­dezést, és küldi folyamatosan az alapanyagot. Az izsáki termelő- szövetkezet kiegészítő üzemágá­nak épületében jelenleg száz­nyolcvanán dolgoznak, de még nyolcvan személynek tudnak munkalehetőséget teremteni az újabb gépek beállításával. Az üzem egy évvel ezelőtt kezdte a termelést, azóta felújí­tották és bővítették az épületet, ahol külön gyártószalagot ren­deztek be a tanulóidejüket töltő dolgozók számára. Az ágasegy­házi Fekete Máriának ez az első munkahelye. Négy hónapja ke­rült az Aranyhomok Tsz cipő­felsőrész-készítő üzemébe. Az élső két hónap a betanítási idő­vel telt el. Akkor 1200 forint volt a havi keresete, azóta telje­sítménybérben dolgozik, és 1700 forintot visz haza. Társai, akik már huzamosabb ideje itt van­nak és nagyobb gyakorlatra tet­tek szert, 2000 forinton felül ke­resnek. K. A. készítő 9 Izsáki, ágas­egyházi, or- goványi lá­nyok, asz- szonyok a ci­pőfelsőrész- készítő üzem gépei mellett. 9 Fekete Má­riának ez az első munka­helye. (Tóth Sándor Alpár a mellette elballagó Ti­szának köszönheti, hogy nevét az idők folyamán jó néhány ország kereskedői megismerték. Tudjuk, hogy a folyó időnként „zúgva, bőgve törte át a gátot”, s ár­területén bőven termett a kosár­fonáshoz szükséges hajlékony ágú fűz. Ez játszott közre ab­ban, hogy a település igen korán lábra kapott, s napjainkban is virágzik a vesszőfonás mester­sége. A nagy kézügyességet igénylő munka iparszerű folytatásához • ágakban. Ügyes kísérletek tör­téntek arra nézve, hogy a díszes fonatokba hajlított vesszőt fa­lemezekkel társítsák össze újfaj­ta, lakásdísznek számító készít­ményeikben. Ilyen a padlón álló váza és az égetett mintázatú, fa­lidíszként alkalmazható gyü­mölcstálca is. Sokat emelne az égetéssel díszített ládikák és egyebek értékén, ha a motívu­mok megformálásához a szövet­kezet megnyerhetne egy Bács- Kiskunban élő népművészt. A. T. S. természetesen ma már nem ele­gendő az a vesszőmennyiség, amelyet a falu alatti rétek fűz­fáinak lekopasztásával nyerhet­nének. Más vidékekről, nemesí­tett fűzcserjéket termesztő gaz­daságokból származik a héjában és fehérre hántva is felhasznált alapanyag nagy része. A Tiszaalpári Háziipari Szö­vetkezet termékeinek jegyzéke újabban azt mutatja, hogy a vesszőfeldolgozásban épp úgy iiincs megállás, mint más ipar­• Pardely Aladár művezető minőséé! ellenőrzést tart. (Tóth Sándor felvételei) M-62-es Diesel-mozdonyok a megye vasútvonalain mozdonyra jutó napi „haszonki­lométer” teljesítmény. A kedvező tapasztalatok alapján a Szegedi MÁV Igazgatóság arra törekszik, hogy jövőre a Kiskunhalasi Von­tatási Főnökségének legalább 3— 4 M62-es Diesel-mozdonyt juttat­hasson, amelyek üzemeltetésére a halasi vasutasok már minden előkészületet megtettek. Befejezéshez közeledik a Kiskunhalas— Baja—Bátaszék vasútvonal rekonstrukciója. Az állomások vágányzatát és a rakodást ki­szolgáló létesítményeket már felújították. A pályakorszerűsítés nyomán lehetővé vált, hogy Baja—Kiskunhalas között pagy teljesít­ményű Diesel-mozdonyokkal vontassák a vo­natokat. A forgalmi és vontatási dolgozók idejében felkészültek az M62-es típusú Die­sel-mozdonyok fogadására. Felmérték többek között, hogy az állomásokról milyen áruféle­ségeket lehet rendeltetési helyükre továbbí­tani irányvonatokkal, hogy a Diesel-mozodo- nyok kihasználtsága gazdaságos legyen. En­nek köszönhető, hogy Baja térségéből novem­berben már napi 40 vagon cukorrépát Diese­lekkel vontattak a Szolnoki Cukorgyárba. A várt eredmény is megszüle­tett, hiszen a korszerű mozdo­nyokkal 5—6 órával tudták csök­kenteni a menetidőt. A Diesel­vontatás előnye még, hogy a ba­jai, bácsbokodi, mélykúti vasút­állomásokon megrakott, úgyneve­zett lépcsőzetes irányvonat az es­te 9 órai indulás után Kiskunha­las, Kiskunfélegyháza, Cegléden át hajnali 3—4 óra között már el is hagyja a Szegedi MÁV Igaz­gatóság területét. Ezt korábban a gőzvontatású mozdonyokkal nem tudták elérni. A répát szál­lító irányvonatokhoz hasonlóan Diesel-mozdonyok továbbítják ugyancsak jelentős időmegtakarí­tással Bajáról Szegedre a sódert. Nemcsak a vonatok menetide­je rövidül le, javult a mozdonyok kihasználtsági foka is. Mindkét irányvonatnál növekedett az egy • Kanalas János a padlóváza vesszőíonatát készíti. Mellette Szabadszállási Andrásné az újfajta gyü­mölcsös tálca „copfját” fejezi be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom