Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

1973. november 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A nők helyzete a mezőgazdaságban A népi ellenőrzés 9 megyében 280 termelőszövetkezetnél, 20 állami gazdaságnál megvizsgálta csaknem 43 000 nő hely­zetének, élet- és munkakörülményeinek alakulását. A mezőgazdaságban az aktív keresők számának és részará­nyának csökkenése tapasztalható az itt dolgozó nők számá­nak alakulásában is, bár a csökkenés mértéke nem éri el a férfi munkavállalókét. A csökkenés alapvető oka a gépesítés. A mezőgazdaságban foglalkoztatott nők nagyobb része azon­ban ma is a növénytermelés nem gépesített területein dolgo­zik. A szakosított állattenyésztés a korábbi hagyományos ál­lattartáshoz képest jelentősen könnyíti a fizikai erőkifejtést, ennek ellenére nem növekszik a nők aránya ezeken a munka­A zászló győzelme helyeken. A foglalkoztatás körülményei nagyban, hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal nőknek csak kis része választja élethivatásának a mezőgazdaságot. Az utóbbi négy esztendőben 11 százalékkal csök­kent a 20 évesnél fiatalabb nő­tagok száma, a férfiaknál viszont 20 százalékkal emelkedett. Csak­nem 10 százalékkei. csökkent a munkavégzés szempontjából leg­jelentősebbnek mondható 27—39 éves korosztályokba tartozó nő­tagok száma, ugyanakkor a fér­fiaknál nem történt változás. Nö­vekszik a nyugdij előtt álló kor­osztályokba tartozók — 50—60 évesek — aránya, úgyanakkor gondot jelent ezek számára meg­felelő munkaalkalmat biztosítani. A foglalkoztatás tekintetében előrehaladást jelent, hogy a tsz-ek igyekeznek lehetőséget ad­ni ahhoz, hogy legalább a fonto­sabb szociális juttatásokban való részesedéshez szükséges munka­napot ledolgozhassák. Ennek el­lenére az elmúlt három évben elért eredmény nem kielégítő: a nőtagoknak több mint 20 száza­léka 1971-ben sem érte el a 100 munkanapot, ami a juttatások — nyugdíj, háztáji, szabadság — alapján alsó határaként tekint­hető. A mezőgazdaságban rohamo­san növekszik — a fejlődés kö­vetelményeinek megfelelően — az új technikát, technológiát ki­szolgálók száma, akiknek zöme már szakmunkás, vagy azt meg­közelítő szakmai képzettséggel rendelkezik. 1972-ben a termelő- szövetkezetekben dolgozó férfiak • A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség szervezeti életében nagyon lényeges eseménysorozat fejeződött be. A,z elmúlt hóna­pokban megtartott KlSZ-alap- szervezeti vezetőségválasztó tag­gyűléseken. majd az ezeket köve­tő városi-járási küldöttértekezle­tekén több tízezer ifjúkommunis- ta értékelte a KISZ VIII. kong­resszusa óta végzett munkát. Ugyanakkor vezetőket is válasz­tottak a további tennivalóik kö­zös megoldásához. Az alapszer­vezetekben dolgozó fiataloknak egy másik lényeges feladatuk is volt: küldötteket választottak a városi, járási tanácskozásokra, amelyeken egy-egy bizottság ered­ményeit, gondjait vitatták meg. A küldöttértekezleteken elhang­zott önkritikus számvetéseket csokorba szedve arra a kérdésre kapunk választ, hogy megvalósí- tották-e a kongresszus által cé­lul tűzött feladatokat, milyen eredményeket értek el a Bács- Kiskun megyében dolgozó ifjú­kommunisták és KISZ-en kívüli fiatalok. • • A küldöttértekezletekre ké­szített beszámolókat olvasva, a tanácskozások élénk vitáit hall­gatva gyakran eszembe jutott Marxnak Engelshéz írt egyik le­vele, melyben egyebek között ez áll: ..Természetes hogy a fiata­lok tévednek, sőt ezt tőlük el is várjuk mert elsősorban ők azok, akik legintenzívebben keresik, ku­tatják az új megoldásokat, s ez tévedés nélkül lehetetlen ..S mint azt a konzervgyári KISZ-esek tanácskozásán Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára mondta az ifjú­ságot nem hibáiból kell megítélni, hanem segítő szándékuk, tenni akarásuk, lelkesedésük alapján. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken és küldöttértekezleteken is kiderült, hogy milyen fontos ez a szemlélet. Elsősorban azért, mert nevelő hatású. Az itt-ott előfor­duló hibákat. hiányosságokat ugyanis nem passzivitás, semmit­tevés. vagy rosszindulat su- galta. hanem inkább a komolyan, becsületesen végzett munka „mel­léktermékeinek” tekinthetjük őket. Való igaz. hogy jelenleg is nagyon sok hiba. hiányosság vár kijavításra, illetve pótlásra. De az ifjúság eddigi legnagyobb méretű, s legeredményesebb akcióit vajon elkerülték a gondok? Egyértelmű a válasz: nem. Visszaemlékezve, miiven sok apró problémával küzdöttek a hansági építőtábo­rokban dolgozó ifjúkommunisták. — a műszaki és az adminisztrá­cióban foglalkoztatottakat leszá­mítva — több mint 40 százaléka szakmunkás, vagy azt megközelí­tő gyakorlati, szakmai képzett­séggel rendelkezik, a nőknél vi­szont a tsz-ekben ez az arány csupán 2,9 százalék. Kedvezőbb a nők aránya a részükre ajánlott szakmákban. Ezekben a szakmun­kásvizsgát tett női tanulók ará­nya évek óta kielégítő, 67—68 százalék. A vezetésben való részvételt alapvetően meghatározza az is­kolai, szakmai képzettség. Ebben a nők a férfiakhoz viszonyítva hátrányban vannak. Jelenlegi alacsony arányuk azonban nem magyarázható csupán ezzel, ha­nem szerepet játszik benne sok más tényező is, ami összefügg a falu társadalmi, gazdasági hely­zetével. Ezek közül legdöntőbb a szemlélet. A jövedelem alakulását meg­határozza a foglalkoztatottság mértéke, a szakmai képzettség, a beosztás, és főleg termelőszö­vetkezeteknél a gazdálkodás eredményessége. A nők e tekin­tetben hátrányban vannak a fér­fiakkal szemben. Ez kifejezésre jut jövedelmükben is. A vizsgált termelőszövetkezetekben az el­múlt két évben mintegy 11 szá­zalékkal emelkedett a férfiak, s nem egészen 9 százalékkal a nők keresete, tehát a különbség nö­vekedett. A nők balesetmentes foglal­koztatására és egészségük védel­mére a gazdaságok általában be­tartják a törvényes előírásokat, a DCM-mozgalom élenjárói, a Ti­sza II. vízlépcső létrehozásánál segítők, a járműprogram felett védnökséget vállaló, vagy a je­lenlegi húsprogram megvalósítá­sában részt vevő fiatalok. Százá­val lehetne sorolni a hibákat, té­vedéseket. Csakhogy most, amikor már régi emlék a hansági mo­csár, gyárkémények füstölnek a Duna-parti városban, egyre na­gyobb eredményeket érnek el a járműprogram, s a húsprogram felett KISZ-védnökséget vállaló fiatalok, nem is igen emlékszünk a hibákra. S ez természetes, hi­szen a lényeg az eredmény. • Két év telt el a KISZ VIII. kongresszusa óta. Hibák, hiányos­ságok ezúttal is gyakran előfor­dultak az ifjúsági mozgalomban. Például éppen a szervezeti élettel kapcsolatban. Egyik legnagyobb gond: gyengék a politikai oktatá­sok. Pedig számtalan módszer, le­hetőség áll a fiatalok rendelkezé­sére, hogy csak néhányat említ­sünk: fáklyavivők köre. marxista vitakör, politikai előadássorozat. Érdekes, játékos formában is meg lehetne szervezni ezeket a délutá­ni programokat. Ehelyett néhol a napi sajtó külpolitikai cikkeinek ismertetésére, felolvasására vál­lalkoznak. Aztán még egy prob­léma: addig nagy a lelkesedés, amíg el nem készül az ifjúsági klub. De utána hiányzik a tar­talmas. színvonalas program. A jövőhpn a szabad idő hasznosabb eltöltésén is javítani, változtatni kell. Sorolhatnánk még az eltelt két év alatti főbb hiányosságokat. De helyes-e csupán ezeket említeni? Nem. hiszen a mérleg az ered­mények oldalára billent. Tömö­ren így lehetne summázni: Bács- Kiskun megye ifjúsága a KISZ VIII. kongresszusa szellemében becsületesen, lendületesen dolgo­zott. • Ezt bizonyítják a kommunis­ta műszakok, melyek bevétele a szolidaritási, kollégiumi és VIT- alap számláját növelte. Jó példa-, ként lehet említeni az ifjúsági szocialistabrigád-mozgalom fel­lendülését. a húsprogram felett vállalt védnökséget, melyben a termelőszövetkezetek ifjúkommu- nistái járnak az élen. Ezekről az eredményekről számoltak be rész­letesen a küldöttértekezleteken részt vevő fiatalok. S ez nem ke­vés. De több is lehet, ha a mun­kájukból fakadó problémáikat közös erővel megoldják a IX. kongresszusig. Tárnái László valamint a tilalmi jegyzékben foglaltakat. Csupán egyes ese­tekben tapasztalható, hogy a ter­melőszövetkezetekben megsértik a munkavédelmi előírásokat. A szociális létesítményekkel való ellátottság az üzemek nagy többségében az állandó munka­helyeken sem kielégítő. Az állami gazdaságok az ipart megközelítő szociális ellátottságuk mellett is lényegesen nagyobb összeget for­dítanak szociális létesítmények fejlesztésére, mint a termelőszö­vetkezetek. A szülő nők többsége — ha nem is teljes időtartamra — igénybe veszi a gyermekgondozási se­gélyt. A szülési és gyermekgon­dozási szabadságról visszaérkezők nem kerülnek hátrányos helyzet­be, beosztásuk és keresetük vál­tozatlan. Általában megállapítha­tó, hogy a tsz-ekben a terhes nők, a kisgyermekes és családos anyák részére különböző kedvez­ményeket és könnyítéseket nyúj­tanak. A társadalmi, gazdasági fejlő­dés hatásaként átalakulnak a családi körülmények. A család- ellátás egyes munkálatait ma még változatlanul csak otthon le­het elvégezni, gépesítettség kö­vetkeztében már egyre kevesebb fizikai erőkifejtéssel és időrá- forditással. E tekintetben kedve­ző folyamat indult meg Egyre több család rendelkezik mosó­géppel, gáz-, villanytűzhellyel, a háztartások 30 százalékában.ta- lálható vezetékesvíz-ellátás. E nagyarányú technikai fejlődést figyelembe véve is még mindig nagy teher nehezedik a nőkvál- laira. különösen a termelőszövet­kezetekben. A vizsgálat végül megállapítja, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zó nők életkörülményei az el­múlt évtizedekben — az általá­nos társadalmi fejlődés, ezen be­lül a mezőgazdaság átszervezé­se, a nagyüzemi termelés térhó­dítása következtében — alapve­tően megváltoztak. A fejlődés gyorsuló üteme viszont felszínre hozott olyan ellentmondásokat, amelyek megoldása feltétele hely­zetük további javításának. (MTI) Bács-Kiskun megye a rádióban és a tévében A jövő héten több alkalom­mal megyénkben rögzített mű­sort közvetít a rádió és a tévé. Csütörtökön 13.55 órakor kezdő­dik a Kossuthon a Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. Cí­me: Az 5-ös számú főút két- ol­dalán. A félegyházi Egyesült Le­nin Tsz és a petőfiszállási Béke Tsz tagjait szólaltatja meg Dem- csák Katalin, hogy bizonyítsa: az eltérő gazdasági adottságok, élet­viszonyok hatnak az emberek gondolkodásmódjára. Este 19.25- kor a kiskunhalasi és a hatvani városi-járási könyvtár csapatai versengenek a Játék a könyvtár­ban című vetélkedősorozatban. Pénteken 18.15-től 19.05-ig su­gározza a televízió Érdek és ér­dekeltség sorozatának harmadik részét. A felvételeket Bács-Kis­kun megyében készítették, a vi­tában itt élő szakemberek vesz­nek részt. A műsort Radó Gyula rendezi és dr. Pozsgay Imre ve­zeti. Vízépítés • A Duna magyarországi felső szakaszán 10 millió tonna árut szállítanak évente. A kedvező hajózási út biztosítása nehéz feladat elé állítja az Észak­magyarországi Vízügyi Igazga­tóságot. Jelenleg is a hajózó út kialakításán dolgoznak. A 32 kilométer hosszú folyószakasz partjainak kövezése és egyéb munkálatai a tervek szerint 1978-ban fejeződik be. Mit rejt a táska ? (MTI-foto — KS) Vírusmentes oltvány szőlőtelepítőknek A hazai szőlőtermesztők nagy problémájának megoldására, a vírusfertőzöttség megszüntetésére vállalkoztak a Badacsonyi Álla­mi Gazdaság alsótekeresi szőlő­iskolájának szakemberei. A meg­állapítások szerint a szőlők te­lepítése utáni 5—10 évben a tő­kepusztulások nagy része a ví­rusfertőzöttség miatt, következik be. Bár a szőlőiskolákban a sza­porító anyagot állandóan ellenőr­zik, terjedésének megszüntetése nagyon nehéz. A Badacsonyi Ál­lami Gazdaságban kezdett vírus- mentesítési kísérletek lényege, hogy a növényt 36 fokos hőkeze­lésnek vetik alá és így az gyors növekedésnek indul. A fiatal hajtásokban a vírus lassabban terjed, mint ahogy az növekszik, s egy idő után a növény felső részén a másfél centiméteres csúcs vírusmentessé válik. Ezt levágják, majd laboratóriumi kö­rülmények között gvökereztetik. Ez adja a vírusmentes alap­anyagot. Várhatóan . át jövő tavasszal már nagyobb mennyiségű vírus­mentes növényi anyagot szapo­ríthatnak. A tervek szerint hat év múlva kerülhet ki szőlőterme­lő gazdaságokhoz az első vírus­mentes oltvány. Dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazga­tója: — Alapvető feladatunk, hogy a mezőgazdasági üzemektől min­den felkínált mennyiséget zavar­talanul átvegyünk. Tekintettel arra, hogy az ösztönző árak je­lentősen megnövelték nemcsak a nagyüzemekben, hanem a, ház­táji és más kisgazdaságokban is a tejtermelés érdekeltségét, to­vábbi kinálatemelkedéssel szá­molhatunk. Az idén az első fél­évben 140 községben létesítettünk új tejgyűjtő helyet. Némileg javult a felvásárolt tej minősége. A mezőgazdasági üzemekben a tejkezelő és a hű­tőberendezések üzemeltetése azonban még nem éri el a kívánt színvonalat. Megjegyzendő az is, hogy a tejipari vállalatok sem voltak elég következetesek a minőségi átvételi feltételek és az anyagi ösztönzők érvényesítésé­ben. A fejlesztésre több száz millió forintot fordítottunk az idén, de a következő évekre vonatkozóan is megvannak a terveink. Több új tejüzemet építünk, néhány­nak elvégezzük a rekonstrukció­ját. A jövő év végéig csomagoló- és tasaktöltő gépeket szerzünk be. A tejföl, a tejszínhab, az íze­sített és savanyított tejtermékek, valamint a poharas tej iránti • TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁ­ZAD: ötvenöt év távlatából te­kintünk vissza egy olyan nagy fontosságú eseményre, amely az. óta is éltetője és meghatározója a magyar nép történetének. 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely folytatója és to- vábbvivője volt a magyar mun­kásmozgalom forradalmi tradí­cióinak és egyben jelzője is an-> nak, hogy mindaz, ami ebben az időszakban végbement, nem csu­pán epizód vagy rövid kitérő volt nemzetünk történelmének útján, hanem betetőzése, összege­zése temérdek régi küzdelem­nek, s ugyanakkor elindítója, elő­készítője új harcoknak és sike­reknek. Az ötvenöt évvel előbb meg­alakult kommunista párt a szo­ciáldemokrata párton belüli el­lenzékből adódott elsősorban, amelynek egyik jeles képviselője volt a kecskeméti szociáldemok­rata párt század eleji megalapítá­sában résztvevő Vágó Béla is. A párt létrejöttének másik fontos forrása az Oroszországból haza­került hadifoglyoknak azon cso­portja, amely bekapcsolódott a bolsevikok mozgalmába, megis­merkedett a lenini tanításokkal, s amelynek legjelentősebb vezető személyisége Kun Béla volt. Kö­zöttük volt még Szamuely Ti­bor is, akinek később a proletár- diktatúra idején jelentős szerepe volt a Kecskeméten és Kalocsa környékén kialakult ellenforra­dalmi gócok felszámolásának irá­nyításában. • A KOMMUNISTA MOZGA­LOM megjelenése és a kommu­nista párt létrejötte fordulópont volt a magyar munkásmozgalom, az egész magyar nép történeté­ben. Ettől a naptól kezdve van a magyar munkásosztálynak iga­zi, forradalmi ereje. Ettől a nap­tól mondhatjuk, hogy az egész magyar népnek következetes, vi­lágos célokat mutató pártja te­vékenykedett, amelyet nemcsak a munkásosztály követett, ha­nem rövid idő alett vonzó lett a paraszti tömegei: körében, és nagy befolyást szerzett az értel­miségiek között is. A párt akkor nehéz helyzet­ben volt, hiszen az alig három héttel előbb kivívott polgári de­mokratikus forradalom talaján született, és ezt a forradalmat kellett tóvá bb érlelnie ahhoz, hogy 1919. március 21-én kikiált­ható legyen a proletárdiktatúra. Nem volt sok 'Mő -n történelmi^ leg addig csak á Szovjetunióban kivívott társadalmi változás biz­tosítására és ehhez a párt szer- x^ezeti megerősödésére. Éppen ezért mondhatni, hogy a kommunista keresletet maradéktalanul szeret­nénk kielégíteni. A minőség javítása, a szava­tossági idő növelése érdekében korszerű gépsorokat állítunk be. Bővítjük a hűtőkapacitást. Az előző évi 936-ról 1350-re emel­jük a pasztőrözött tejjel ellátott helységek számát. Megjegyzem, hogy további 230 helységben ter­melőszövetkezeti üzemek szolgál­tatják a pasztőrözött tejet. Lényegesnek tartjuk a ter­melőszövetkezetekkel, a lermelő- szövetkezet-közi vállalkozásokkal való együttműködés további bő­vítését. Közös érdekünk a jobb ellátás lehetőségeinek kutatása. Papp Géza, a megyei tanács vb élelmezésügyi csoportveze­tője: — Az iparon kívül a megyé­ben a solti Dunatej nevű tsz- közi vállalkozás vásárol fel, il­letve dolgoz fel tejet. Ez hét kö­zös gazdaság összefogásából ala­kult. Felvásárlás és feldolgozás folyik még a jánoshalmi Jókai és a tassi Petőfi termelőszövetke­zetben. Ezt kevésnek tartjuk, és szorgalmazzuk, hogy a termelők fogjanak össze újabb tejüzemek létesítésére. Jól segíthetik a vi­dék friss, napi termékekkel tör­ténő ellátását, a választék bőví­tését. A kiskunfélegyházi közös mozgalom szervezeti ereje és ugyanakkor célkitűzéseivel kiví­vott tényleges tömegbefolyása az egész forradalmi időszakban nem állottak és nem is állhatták arányban. Mégis a néhány hóna­pos energikus, lankadatlan harc a történelmi helyzet kínálkozó lehetőségeinek helyes felismerése és kihasználása győzelemre jut­tatta a forradalom ügyét. • A FORRADALMI MOZGA­LOM erősödése a megye mun­kásmozgalmának történetében is pontosan észrevehető és felis­merhető volt. 1918. november 16-án megjelent Kecskeméten a szociáldemokrata párt lapja, a népszerű Magyar Alföld, amely­nek főszerkesztője a kecskeméti munkásmozgalom egyik megala­pítója, a közismert Hajnal József lett. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megyénkben járó megbízottai kezdeményezésére létrejöttek különféle kommunista pártcsoportok, sejtek. Ezek azon­ban nem a maguk önálló poli­tikai tevékenységével szereztek tömegbefolyást, hanem többnyire a szociáldemokrata párton belül működve, vagy a nemzeti ta­nácsokban tevékenykedve segítet­ték azt a gyors ütemű balratoló. dást, amely 1919. március 21-éhez vezetett. Az önálló tevékenyke­désre már csak azért sem volt lehetőség, mert ' ezeknek a cso­portoknak a többsége többnyire 1919. elején alakult meg. Mégis az utókor büszke arra, hogy a kommunista mozgalom a megyé­ben is talajra talált, és utat tört magának a nép sorsát jobbra fordító távlatok irányába. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt minden esztendőben nagy tisztelettel, és az évfordulót soha nem felejtően gondol a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának napjára. Hosszú idő telt el azóta és a történelem hatalmasat lépett elő­re. Az ötvenöt esztendő az ered­mények mellett természetesen hi­bákkal is terhes volt. Pártunk az ellenforradalom leverése után levonta a szükséges következte­téseket és a kétfrontos harc, a kollektív vezetés, a szövetségi politika és a szocialista demok­rácia erősítésének álláspontjára helyezkedve, megerősítette és ál­landósította a szocialista építés legfontosabb feltételét, a párt vezető szerepét. • A ZÁSZLÓ, amely ötvenöt évvel ezelőtt bomlott afj­kor rtiég Csak a forradalmárok maroknyi csoportja tartotta ke^t^ ben, manapság ország és világ­szerte leng és jelképe a magyar és más népek szebb holnapjá­nak. W. D. gazdaságok a tejiparral együtt­működve már hozzákezdtek egy .üzem építésének előkészítéséhez. A tejfelvásárlás zökkenőmen­tessé tételében különösen a szét­szórt településeken még sok a tennivaló. Nem mindenütt ren­delkeznek megfelelő hűtőberen­dezésekkel. A megyei tanács mellett működő tejforgalmazási operatív bizottság napirendre tűzte a felvásárlás, feldolgozás és forgalmazás fejlesztésének gondjait megtárgyalta a további tennivalókat. A következő évek­ben ugyanis a termelő üzemek részéről felkínált tejmennyiség számottevőim emelkedik. 1980-ig számításunk szerint eléri az évi 150 millió litert. A megye legnagyobb tejüzeme a kecskeméti. Naponta — két műszakban — 100 ezer liter te­jet dolgoznak fel. Némi előreha­ladást értek el az iskolatej-ellá- tásban is. Kecskeméten és kör­nyékén 35 tanintézményhez szál­lítanak poharas tejet és kakaót. Megjegyzendő, hogy az ország­ban már 1633 iskolába jut el a tej és a kakaó, naponta 190 ezer pohárban. A tanulók mintegy 20 százaléka részesül ilyen szolgál­tatásban. Többször elhangzik, hogy az iskolaitej-ellátás csak szervezés kérdése. A tejipar képviselői is ezt vallják. A kecskeméti üzem vezetői elmondják, hogy akár kétszer ennyi iskolatejet is ki tudnának szállítani. A feldolgozás korszerűsítésé­ben, a vál .szték növelésében még sok a tennivaló. A tejipar ré­széről találkoztunk már néhány kezdeményezéssel. Az eddig be­vezetett új termékek száma azon­ban viszonylag szerény. Remél­jük, hogy a jövőben szélesebb skálával jelentkezik az ipar. A legutóbbi sajtótájékoztatón ígére­tet kaptunk többek között arra, hogy rövidesen forgalomba ke­rül fehérjedús üdítő italként az író. valamint néhány új fajta ömlesztett sajt és ízesített túró­féleség. K. S. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK Tejipari gondok és tennivalók A kormányintézkedések hatására fellendülőben van a szarvasmarha-tenyésztés és növekszik a tehenészetekben a tej­hozam. Az iparnak az idén előreláthatóan 18 százalékkal több tejet, illetve 14 százalékkal nagyobb tejzsírmennyiséget kell átvenni, feldolgozni és értékesíteni, mint az elmúlt esztendő­ben. Ez a többlet összesen 190 millió liter tejet jelent. Emelkedtek a felvásárlási és ezzel együtt a fogyasztói árak is. Ez utóbbi miatt az üzletek tej- és tejtermókforgalma át­menetileg csökkent, de októberben már legtöbb helyen elérte az áremelés előtti mennyiséget. A megyében két tejipari vállalat — a Csongrád megyei és a közép-magyarországi — valamint három szövetkezeti tejüzem vásárol, illetve dolgoz fel tejet. Nálunk is számottevő a nö­vekedés és előreláthatólag év végéig az átvett mennyiség meg­közelíti a 100 millió litert. Ez az ország összes felvásárlásának mintegy 8 százaléka. Ü* kongresszus szellemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom