Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. november 23. • PETŐFI NÉP* • 5 Olvasó ember A könyvek „fogyasztásáról”, vagyis a megvásárolit könyvék számáról nincsenek egészen pontos és meg­bízható adataink. Azt tudjuk, hogy az elmúlt évben hazánkban 177 versgyűjtemény, 388 regény és elbe­széléskötet, féüszáznál is több színmű és műsorfüzet jelent meg, a kiadott szépirodalmi művek száma meg­haladta a hétszázat, s példányszámúk a 14 és fél njil- liót. Nagyon sok könyv még a megjelenés első hetében elfogy. Soha ilyen nagy keletje nem volt a verses­köteteknek, a mai modem szépprózának, a népszerű tudományos műveknek, vagy éppen a különböző do- kumentuimregényeknek. Az is tény azonban, hogy a könyvek egy része évekig a polcokon marad, nincs irántuk érdeklődés. A kiadók nem mindig tudják fel­mérni az olvasók igényét, érdeklődését. Az olvasó em­ber még nem azonos a könyvet vásárló emberrel. A közművelődési könyvtárak adatai azt mutatják, hogy nem növekszik, hanem csökken az olvasottság. Megyénkben a beírt olvasók száma 1969-ben még 115 ezer volt, 1972-ben már alig 107 ezer, s kevesebb a kölcsönzött példányok száma is. A csökkenés nem csu­pán megyei jelenség, erre utalnak az országos ada­tok is. Vészharangkongatás nyilván szükségtelen, mert a számok mögé nehéz belátni. Lehet, hogy inkább a könyvet vásárlók száma növekszik, miközben a köl­csönzőké fogy? Olyasmi ez, mint a mozik és a televízió ide-oda áramló közönségének viszonya? Nem szabad elhamarkodni a véleményt. Az is bizonyos, hogy a könyvtárak fejlesztésére sok helyen nem áldoznak ele­get, s a már megunt, sokszor olvasott könyveket nem viszik szívesen, illetve az igényes olvasó kénytelen nagyobb összeget fordítani a saját könyvtára fejlesz­tésére. Nem igazolódtak azok a jóslások, melyek azzal ijesztgettek bennünket, hogy a technika térhódítása, a televízió mellett eltöltött idő elvonja majd az em­ber figyelmét a szépirodalmi műveik olvasásától. Az olvasás, a meghittebb, csendesebb szórakozás és mű­velődés igénye nem csökken, sőt mintha az utóbbi idő­ben növekedne. Ebben bizonyára része van az évente megrendezett akcióknak, a könyvhétnek, téli könyv­vásárnak, időleges árleszállításoknak, a céltudatos pro­pagandának. Szívesen mondanánk azt is, hogy az egy­re kulturáltabb könyveladásnak, s a könyvesboltok bővülő hálózatának, de e téren még nagyon sok a kí­vánnivaló. A meglevő boltok ugyanis egyre zsúfol­tabbak, a vásárló alig tudja áttekinteni a könyvhal- mazrt, s nem böngészhet, válogathat kedvére a szűkne- szabott eladótérben. Különösen mostohán kezeltek ilyen szempontból az ifjúságnak, a gyermekeknek szánt könyvek, melyeknek néhol még küíön ajánló polc sem jut. Az olvasni vágyó ember ennek ellenére igyekszik megtalálni, kiválasztani a neki tetsző könyvet, bár a műveket ismerő, kínáló boltos is egyre ritkább, s a tö­megességgel elvész a könyvvásárlás személyes vará­zsa. Egy kicsit magunkra vagyunk hagyatkozva most is, amikor téli könyvvásár ígérete csalogat bennünket a boltokba. Százötven új könyv jelent meg ezúttal, s az ajánló jegyzékben ott találjuk Arany János, Illyés Gyula, Nagy László, Simon István nevét épp úgy, mint Déry Tiborét vagy Veres Péterét. Böngésznünk és ku­tatnunk kell elszántan, mert biztosan köztük van a mi könyvünk is, amit magunknak, családtagunknak, vagy kedves ismerősünknek megvenni szeretnénk. A következő hetekben, ígérjük, igyekszük segítem egy kis útbaigazítással, ajánlással. T. P. TELJESÍTETTÉK AZ ÉVES TERVET Könyvek az ,,iparcikkbőltban A postással egyidőben érkez­tünk a kecskeméti UNIVER 7-es számú üzletébe. Tizenhét hatal­mas csomagot vettek át percek alatt a bolt dolgozói. Sietni kel­lett, mert a falusi könyvterjesz­tők nagyon várják a téli könyv­vásárra érkezett könyveket. A szűk hely is gyors munkára kész­tette az üzlet háromtagú sze­mélyzetét. A legnagyobb örömet A világirodalom legszebb elbe­szélésednek második kiadása okozta. Most száz példány jött, de már tudják, hogy újabb mennyiséget kell ebből rendelni. Ifjúsági és meséskönyvek is elő­kerültek a csomagból. A polcokra csak mutatóba helyeztek el né­hányat, mert az előzetes igénylé­sek kielégítésére is alig elegendő a küldemény. Keserű Sándorné boltvezető tréfásan, mosolyogva csóválja a fejét. — Nem tudom mi van az em­berekkel. Olyanok is vásárolnak könyveket, akik azelőtt még té­vedésből sem jöttek be hozzánk. Már teljesítettük éves tervünket, de úgy hallom, hogy a többi bolt sem panaszkodhat. Ha korlátlanul megkapnánk a kért könyveket még nagyobb lenne a forgalom. Olyan fontos művek hiányoznak raktárunkból, mint — például — Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Arany János művei. Közben vevők érkeznek Az Arany János utcai üzlet ugyanis a falusi könyvterjesztők ellátásán kívül helyben is árusít. Megfi­gyelhettem, hogy milyen türe­lemmel, hozzáértéssel foglalkoznak a vásárlókkal. Mindhárman érett­ségizettek (Bármennyire is termé­szetesnek Játszik ez az igény, még sokan dolgoznak a könyvterjesz­tésben középfokú végzettség nél­kül.) Virágh Imréné és a balt vezetője szakvizsgával is rendel­kezik. — Ennyi kellemes tapasztalat s jó hír után, beszéljenek gond­jaikról is — kérjük búcsúzóul Keserűnót. — Sok támogatást kapunk az UNIVER-től, de így is nehéz ki­küszöbölni az üzlet besorolásából adódó nehézségeket. Iparcikk­boltként tartanak bennünket nyilván és az ezekre vonatkozó előírásokat, szabályozókat kell nekünk is teljesíteni, illetve be­tartani . Raktári készletünk emiatt olykor kisebb a szükségesnél; bővítését az engedélyezett keret akadályozza. Úgy vélem, hogy módosítani kellene ezt a gyakor­latot. H. N. Olvasás, könyvek a VOSZHOD brigádban Varga Jánossal, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában is­merkedtem meg, a szakszervezeti bizottság irodájában. Akkor még nem tudtam, hogy ő a szakszer­vezet kulturális felelőse, csak azt tudtam, hogy szereti a köny­veket — nemcsak szavakban. — Nemrégen járt nálunk egy könyvbizományos — újságolta —, a brigádból csaknem mindenki vásárolt részletre. Én akkor vet­tem egy húszkötetes sorozatot, ismeri, amolyan vegyesfelvágot­tat. A legújabb szerzeményem a Műszaki Lexikon eddig megje­lent két kötete. Ezzel is úgy vagyok, mint a Gépipari táblá­zatokkal — nélkülözhetetlen a munkában. Persze, mások is így gondolkodnak. Van a mi brigá­dunknak házi könyvtára is. A leg­szükségesebb műszaki könyveket táblázatokat elhoztuk otthonról, és itt bent tartjuk, hogy min­degyikünk használhassa. Jöjjön le hozzánk a műhelybe... A szerszámműhelyben beszél­getünk a Voszhod szocialista bri­gád tagjaival. A téma; a köny­vek, az olvasás. — Amikor könyvet veszek — mondja Antal Péter —, elsősor­ban a második világháborúról szóló műveket keresem. Száz­harminc ilyen könyvem van, és még folytatom a gyűjtést. Ügy látszik, a legszívesebben a bizományosoktól vásárolják a könyveket a Voszhod brigád tag­jai. Kovács Ferenc marós pél­dául huszonöt kötetes sorozatot vett meg, s hasonlóképpen bőví­ti a családi könyvtárat Pod- horszky Balázs is. Lapozgatjuk a Könyv világ no­vemberi számát. — Ha most elmennék a köny­vesboltba — folytatja a beszél­getést Antal Péter —, habozás nélkül megvenném Ránki Györgynek a második világhá­borúról szóló átfogó ismerteté­sét. A „ha most elmennék” játék­ba a többi brigádtag is bekap­csolódik. Köriilállják az újságot, egymás után hangzanak el a cí­mek. — A gripsholmi kastélyt fel­tétlenül meg kell venni... Már minden Égtájak-kötetet megvá­sároltunk, karácsonyra hazavi­szem a legújabbat is... Kovács Ferenc érdeklődve ol­vassa Fukász György: Technikai haladás — áldás vagy átok? cí­mű művének tízsoros ismertető­jét. — Érdemes lenne megvásárol­ni — mondja. — Ebben a brigádban nagy becsben állnak a műszaki, tech­nikai könyvek — veszi át a szót Sándor István brigádvezető. — Sokat kellett olvasnunk akkor is, amikor szakmai előadásokat tartottunk. Jómagam sem sajná­lom a pénzt kézikönyvekre, saj­nos, néha eléggé körülményesen lehet megszerezni a szakmába vágó műveket. Legutóbb megvet­tem a Gépi szerszámok felépíté­sét, a Szerszámacélok hőkezelé­sét és a Hidegsajtolást... Egyéb­ként a rni hatszoros szocialista brigádunk két főiskolát és hat technikumot végzett szakembert nevelt ki ez ideig ... X. Gy. Két antológia A világirodalom és elbeszélései legszebb versei Sokan viszolyognak a váloga­tásoktól. „Nem bízom másra a mazsolák kiszemelését” — mond­ják egyesek. „Igazán jó antológia ritka mint a fehér holló” — vé­lekednek mások. A kritikusok versengve szokták sorolni, hogy mi minden maradt ki egy-egy antológiából. t Mégis nagy példányszámban adják kii a különféle szempontok szerint összeállított válogatáso­kat. Mégis gyorsan elkapkodják az efféle kiadványokat. Csak jel­zésként utalunk a Körkép, a Szép versek, a RivaJda, az Égtá­jak szüntelenül növekvő népsze­rűségére. Megjósolhatjuk, hogy a világirodalom legszebb verseit és elbeszéléseit tartalmazó két mű valamennyi példánya is hamaro­san az olvasókhoz kerül. Az előb­bit Lator László, az utóbbit Do­mokos János szerkesztette. Most a három kötetben, 1816 oldalon megjelentetett prózai válogatás­ról szálunk néhány szót a má­sodik kiadás megjelenése alkal­mából. A szép kiállítású — a túlsá­gosan apró betűk és a matt színű nyomás miatt kicsit nehezen ol­vasható — könyv 73 elbeszélést tartalmaz. Ezek a novellák való­ban a legszebbek? Sikerült ob­jektív mércét találni? A szer­kesztő és munkatársai áttekintet­ték az egész világirodalmat, meg­keresték minden nép kimagasló alkotásait? A magyar literatúrát valóban Mikszáth és Móricz kép­viseli a leghitelesebben? Elgon­dolkoztató, nem is alaptalan, de A világirodalom legszebb versei az likőrtől a XX. századig ebben az összefüggésben másod­rendű, elhanyagolható kérdések. Vitathatatlan, hogy a három kötet összeállítója alapos, elmé­lyült mérlegelés után választott. Időben és térben szélesre tárta a kapukat, noha az utolsó más­\ \ 11. \(;iR( >d \i.( )\i 1.1 (iS/I .BH u.m szí i i si ! fit őrt 6/1/ .\ A. Xyáyiidig fél század és napjaink irodalmát mintha előnyben részesítette vol­na. Az első elbeszélés négyezer esztendeje, Egyiptomban kelet­kezett, a zárónovella Juon Rulfo mexikói író tehetségét dicséri. Több alkotót még alig-alig is­mer a nagyközönség, így az an­tológia sokaknak a íeltedezés, az új értékek megismerésének a gyö­nyörűségét is* jelentette. Csupán emlékeztetni szeretnék arra, hogy Szerb Antal pompás világirodalomtörténetében a keleti népekről szinte egy szót sem ejt. Domokos János csodálatos re­mekműveket sorolt a most újra kapható válogatásba. A VII. szá­zadban élt Po Hszien-Csien — például — mennyire ismerte az embereket, a szerelem hatalmát, gyötrelmét és szépségét! Tusba mártott ecsettel örökérvényű so­rokat írt. Egy léha nőcske című elbeszélésében a fadisznó év őszé­nek a nyolcadik hónapjában. A színvonalas kiadvány mélta­tását nem zárhatjuk a fordítók nagyszerű teljesítményének mél­tatása nélkül. A cikkünkben említett két vá­logatást az Európa Könyvkiadó gondozta. — i —r • Előkészületek a téli könyvvásárra. Virágh Imréné és Pásztor Ilona tornyosuló könyvhalmok között. (Pásztor Zoltán felvétele.) SIKERES SOROZAT Életrajz — történelem — irodalom Az Így élt... sorozat egyes köteteit 15—20 ezer példányban adják ki. Ha vglaki nem veszi meg ezeket rögtön megjelenés után, bizony sokáig kell boltról boltra vándorolnia, amíg hozzá­jut az óhajtott könyvhöz. Szere­tik, kedvelik a híres tudósok, költők, államférfiak tevékenysé­gét elemezve, értékelve bemuta­tó műveket. A hajdani szirupos, híg életrajzregényekre gondolva ne gyanítsunk most olcsó nép­szerűséget, divatot. A Dózsáról, Gutenbergrői, Cso­konairól, Zrínyi Miklósról kiadott kötetek ismeretében örömmel rögzíthetem, hogy valamennyi rengeteg adatot, tényt tartalmaz igényes magyarázatokkal, elem­zésekkel körítve. Olvasásuk meg­követeli a szüntelen figyelmet. A szerzők általában óvakodnak a regényes életrajzi elemek hangsúlyozásától, a „keret” túl- díszítésétől. A sorozat sikerének okait ke­resve a Móra Kiadónak az ifjú­sági irodalommal kapcsolatosan kialakított és helyes szemléletét említjük elsőként. Móricz Zsig- mond alig fél évszázada még így panaszkodott; „Én arra jöttem rá, hogy ezen a téren rettenetes visszaélések vannak. A gyere­keknek szánt irodalommal olyan irók foglalkoznak, akik kiszorul­tak a felnőttek számára való iro­dalomból. Milyen végzetes téve­dése az emberiségnek! Gyerekek számára valóban csak a legne­mesebb és legbölcsebb írásokat volna szabad írni.” Kosztolányi Dezső így vélekedik: „Aki gye­rekekhez szói, igazán költő le­gyen.” „Nem mesterember kell ide, hanem művész” — hangoz­tatta Gorkij. A fenti elvek érvényesítésére kapitalista körülmények között alig-alig van mód. Közösségi tár­sadalmunkban sokáig téves né­zetek, egyéni és csoportérdekek, szokások nehezítették az ifjúság­nak szóló irodalom felvirágozta­tását. Indokoltan használjuk a múlt időt, mert a magyar ifjúsá­gi könyvkiadásból szinte telje­sen kiszorultak az ügyeskedők, a féltehetségek. Még az úgyne­vezett ismeretterjesztő irodalom­ból is, ahol legtovább tartották jól jövedelmező pozíciójukat. Fe­lesleges méltatnunk Bertók László, Tüskés Tibor, Hegedűs Géza és a sorozat többi szerzői­nek munkásságát. A „felnőtt irodalomban” is számon tartják, megbecsülik tevékenységüket. Maguk módján nagyon érdeke­sek ezek a könyvek. A mai em­berek mindinkább az események okaira kíváncsiak, és ezzel ma­gyarázható, hogy megnőtt a eredeti dokumentumok iránti igény. A hajdani és a mostani valóságot akarják megismerni a tizenévesek is, akiknek az így élt... sorozatot szánják. A szer­zők ezért sűrűn és szívesen idé­zik a leghitelesebb forrásokat'; a méltatott írásait, a vele kap­csolatos korabeli feljegyzéseket, iratokat A kort, a mindennapi életet jellemző festményeket, metszeteket* rajzokat, fényképe­ket nagy szápnban találunk a kö­tetekben.. A több szempontból is kiemelkedő így élt Zrínyi Miklós című könyvben — Tüskés Tibor felkészültségét és tehetsé­gét dicséri — 114 „illusztrációt” számoltam meg. A televízió ko­rában ugrásszerűen megnagyob­bodott a vizuális érdeklődés, a képek jelentősége a mindennapi életben. A sorozat köteteiben látható rajzok, fotók hozzájárul­nak a megfelelő hangulat kiala­kulásához, a gondolkodási folya­mat megindításához. A szerzők óvakodnak a szobor­készítéstől. Hús-vér embereket ábrázolnak, nem titkolják eset­leges fogyatékosságaikat sem. Hű­ségesen beszámolnak arról, hogy egyes tetteiket, állásfoglalásukat még azonos szemléletű emberek is eltérően minősítik. A külön­böző vélemények bemutatásával gondolkodásra késztetik az ifjú olvasókat A szerzők a marxista irodalom- és történelemkutatá­sok eredményeinek felhasználá­sával írták meg műveiket, ezáltal • gyorsítják a diákok, gyerekek korszerű gondolkodásmódjának kialakulását. Az így élt... sorozatra felhív­juk az ifjabb és idősebb olvasók figyelmét. Felnőttek is haszonnal, élvezettel forgathatják. Heliai Nándor ftBY ftfcT

Next

/
Oldalképek
Tartalom