Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

1973. november 21. ® PETŐFI NÉPE ® 3 Tisztelet Nagy Istvánnak A bajai kiállításról A művész születésének 100. év­fordulója úgy érezzük, hogy vég­re fordulópont Nagy István he­lyének meghatározásában. Or­szágszerte megkezdődött munkás­ságának tudományos felmérése, s végre méltó megbecsülést kap szűkebb hazájában, Baján is. Ma élő festőművészek is ki­állítottak tiszteletére a bajai vá­rosi és járási KISZ-bizottság nagytermében. A beküldött mű­vek a gondos rendezés ellenére vegyes képet mutatnak. Csohány Kálmán ,Tojásszedő” 1—IV. tusrajza látványjegyeket egyesít, egyéni formákkal. Ez a kettősség összefoglalásának hevé­vel ragad meg. A játékos költői- ség jegyében értelmünket is fog­lalkoztatja. Szurcsik János most némileg elmarad korábbi színvonalától. „Szobában” című képének elraj­zolt a perspektívája, amin a szí­nek sem segítenek, holott a kom­pozíció meggondolt. A kiállítás egyik szép tárgya Hézső Ferenc „Búra termett idő” olajképe. Ra­gyogó színekkel megoldott, sík- szerüen előadott szép alkotás. A frissen ragyogó tónusok össz­hangban vannak a kép tartalmi mondandójával. Hasonló eszméket kelt Noel ö. Gábor három festménye. „Kert­ben” című nagyméretű olaja konstruktív megoldásával, a fé­nyek és árnyékok mesteri elren­dezésével nagyobb figyelmet ér­demelt volna a zsűri részéről. A kiállítás III. díját B. Mikii Ferenc bajai festő nyerte el. Éte­rien könnyed alkotásai festőisé- gükben megoldottak, de nem eléggé meggyőzőek. Az első dí­jat Tóth Árpád, kapta négy be­küldött olajfestményéért. Művei — úgy tűnik — kivetik maguk­ból az emberre és környezetének formáira emlékeztető konkrét elemeket. A „Leány koszorúval” egyéni megfogalmazású és techni­kájú műve igen szép anyagában, bár a technika itt sem a mon­danivalót szolgálja. Érdemes megemlíteni Kirchmajer Károly szépen kidolgozott „Nagy István édesanyja” című plasztikáját, valamint Barcsay Jenő ismert re­mek „Festőállvány”-át. Líraiság jelenti Tóth Menyhért műveit. Alkotásain a mondanivaló min­denütt jelen van, ha rejtetten is. A látvány alig köti művészetét, újra költi a világot. Kiállított munkái kimagaslanak. Karakteres és szép Orosz János Picasso arcképe, amely egy szen­vedő lélek benső, vívódó kivetí­tése. A tárlat egyik legmarkán­sabb alkotásg. Érdekesek Üjváry Lajos, Weintráger Adolf és ifj. Eber Sándor nagyméretű, deko­ratív művei. Különösen Üjváry Lajos kötődik a tárgyakhoz, in­kább elbeszélő, mint drámai. A tárlat legszebb alkotásai között kell számon tartani Kaján Gyula „Nagy István emlékére” kiállított három szénrajzát, összetett stí­lusa a szemet és értelmet szol­gálja. Az élő tisztelgők művei az em­lékezésen túl értékeink eredeti­ségével is adóznak Nagy István festészetének. Mészáros Ffilöp Miről írnak megyei laptársaink százéves a szombathelyi gázszolgáltatás Hajnóczyék álma megvalósul Tóth Imre Kustár Dánielné Bakos János Ezzel kezdem a napot, ha itt­hon vagyok, Szolnokon. Kinyi­tom első emeleti lakásunk abla­kát, kihajolok, s míg csak tüdőm bírja szívom befelé a friss Tisza- parti levegőt. Majd elnézek a fo­lyó felé; milyen széles csíkot lá­tok belőle a vadgesztenyés sétá­nyon túl. Árad-e. vagy apad? A gesztenyefasor aranyzöld gömbjein — ilyenkor már pucér ágakból szőtt őzbarna függönyén — innen mindig elidőzik a sze­mem a költő Verseghy Ferenc mellszobrán. A bronzfő sötét szi­luettjéből elődereng a halvány­zöld patina. Ha egyéb nem is, ez a röpke gondolat mindig átfut a fejemen: ő fordította le ma­gyarra a Marséi llaise-t. Ma Dunaegyháza is eszembe jut róla. Dunaegyháza — a Tisza partján. A jó pap is holtig tanul. Dunaegyházán tudtam meg ugyan­is, hogy a Hajnóczy család több mint negyedszázadon keresztül — 1768—1795 — lakója volt a községnek. Hajnóczy Sámuel evangélikus lelkész fia volt Haj­nóczy József, a magyar jakobi­nusmozgalom kimagasló egyéni­sége. akit 1795. május 20-án vé­geztek ki Budán, a Vérmezőn. A francia forradalom induló­ját. a Marseillaise-t német fordí­tásban Hajnóczy maga hozta Bu­dára s íordíttatta le Verseghy- vel. Elteriesztesében ugyancsak közreműködött. Az ő szavai ezek: „A szabadság sohasem veszhet el, vagy legalább nem sokáig, ha nemcsak a kiváltságos osztályo­ké. hanem az egész nemzeté" kö­zösen.” „Az ereiének tudatára ébredt nemzet egy perc alatt visszasze­rezheti azt.’’ Dunaegyháza első okleveles említése 1217-ből való. Eszerint a pozsonyi vár „szolgálmányosai” — szolgái, jobbágyai kerültek ide, a mai község elődjeként tekint­hető „Tolvov” faluba. Lakói a törökdúlás idején szét­szélednek. Az 1700-as évek eleje a helység újjátelepülésének idő­szaka. Ekkor már rég Egyháza a neve. 1848-tól szerepel így: Duna- Egy’náza. s olykor így is: Tót- Egyháza. — Az ősfalu. a töröknegyed könnven felismerhető ma is — jellemzi Szabados Sámuelné ta­nácstitkár. A görbe utcákon, hat- van-hetven négyszögöles parcel­lákon egymáshoz ragasztott házi­kók sorakoznak. Nádtetősek, pi­ci ablakokkal, földes szobákkal. Már csak az öregek tudják az okot. Ha a családból megháza­sodott a gyerek, a meglévő ház mellé építettek neki egy kiseb­bet. Itt húzódtak meg a fiatalok, de a két ház közé kerítés ke­rült ... Így aprózódtak tovább a telkek. Az ősfalu — az egykori küsz­ködések szimbóluma. Az Üjtelep. a falu dombos ré­szén. már napjaink települése. 1948-ban mérték ki az első telket, s azóta mintegy 300 lakóház épült itt. Modem, egészséges, fürdőszo­bás. világos otthonok. Dunaegyháza nemzetiségi köz­ség: szlovákok és magyarok lak­ják. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének mos­tani kongresszusán három kül­dött képviseli a községet. Tóth Imre. a község — s egyben a Haladás Tsz — oárttitkára, Ba­kos János iskolaigazgató, a Haza­fias Népfront elnöke és Kustár Dánielné tsz-tag. Elmondhatják a kongresszuson, hogyan valósul meg napról napra, amiről Hajnóczyék is álmodtak. „A szabadságát visszaszerzett nép” szlovák és magyar, testvéri bé­kességben összefogva épített új iskolát művelődési házét, törpe vízmüvet, újtelepet. S ami egy évszázadon át választási ígéret volt csupán, a községet a főút- vonalú országúttal és a vasúttal összekötő úgynevezett Sákori út is megépült. Ez az út is megtestesítője a múlt és jelen közti különbség­nek. A 4 100 000 forint, összkölt ség nagyobb részét központi hoz­zájárulás fedezte. De építette azt két kezével a község apraja- nagyja. Egy egész dombot hord­tak el a Munkás utcánál levő nagy bevágásnál, ahol a modern, bitumentakarásos országút átszeli az Újtelepet. Abból töltötték fel az úr. távolabbi részeit. — Édesanyám liptószentmiklósi származású. A szlovák nyelvet tőle tanultam. Apám magyar. Bakos János kongresszusi kül­dött hangja szinte ellágyul, mi­kor folytatja. — Édesanyám elbeszéléséből szerettem meg a felvidéki hegye­ket. Megismertem az ott élő, ven­dégszerető embereket. Az anyától tanult nyelv: anya- nyelv. A Horthv-korszakban teljesen megszüntették a szlovák nyelvi oktatást. Még az iskolai szüne­tekben is csak magyarul beszél­hettek a gyermekek. A felszabadulás után már 1946 márciusában megjelent a rende­let az anyanyelvi oktatásról. Bár a tanulók 75 százaléka szlovák anyanyelvű volt száz százalékban magyarnak vallották magukat, s nem kérték a szlovák nyelvű ok­tatás bevezetését. 1948-ban sem. Bizonvára része volt ebben a szü­lőkben még a Horthy-időkből visszamaradt görcsnek. 1949 óta folyik a szlovák nyel­vi oktatás. Bánkúti Jánosné, Die- nes Sándorné. Hősz Ilona és Sza­bados Antal mellett — Bakos Já­nos is tanította. Budapesten szlo­vák szakon végzett főiskolát Ocsovszki Imre. Szabados Antal és Tóth Imre. Ocsovszki Imre a békéscsabai szlovák gimnázium igazgatója lett. Nemrég végzett Szegeden szlo­vák — s orosz — szakon Váczi Éva tanár, s visszajött, hogy át­vegye Hősz Ilona örökét. — Mit vetne fel a kongresszu­son? Bakos János válasza: — Még szorosabbá, rendszere­sebbé tenni a szlovák nemzetiségi községek közötti kapcsolatot. Ke­ressük fel egymást sűrűbben mind a megyében, mind ország­járások során akár a Duna-ka- nyarban akár Tisztántúl. Tóth István Nyugat-Dunántúl legnagyobb városában. Szombathelyen száz éve ég a gáz — olvassuk a VAS NÉPÉ-ben, amely a megyei mű­szaki hetek keretében nemrég megünnepelt rendhagyó jubi­leummal kapcsolatban érdekes információt közöl. Ebből meg­tudjuk, hogy' a település gázgyá­ra létesítésének gondolatával már 1870-ben foglalkoztak az il­letékes vezetők és a jómódú pol­gárok. Az ügyet legfőképpen egy Pillich Ferenc nevű gyógyszerész támogatta, neki ugyanis egyen­letes, illetve szabályozható hő­energiára volt szüksége az or­vosságok elkészítéséhez. Kérésé­vel egyetértett a helyi részvény- társaság és pénzügyi segítsége ré­vép rövidesen megépítették az üzemet, földbe tették a kilenc kilométernyi csőhálózatot, s meg­kezdték a gáz előállítását. Ez utóbbihoz a nyersanyagot, az alacsony kéntartalmú, kokszolha­tó szenet a morvaországi Ostrau- ból kapták a Becs—Szornbathely Heves megye festői környezet­ben fekvő, történelmi emlékek­be!). gazdag székhelyén, Egerben is megkezdődtek az ötöd;k öt­éves terv során megvalósítandó feladatok összeállításával kap­csolatos előkészületek. Mint ar­ról a NÉPÜJSÁG tájékoztat, el­sőként a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége látott munkához, s kérdőíveket szerkesztett, amelye­ket a helyi Gárdonyi Géza Gim­názium és Szakközépiskola ta­nulói révén juttattak el öte^r egri családhoz. A reprezentatív felmérés keretében az illetéke­sek arról kívánnak informálód­ni, hogy a város különböző élet­korú, foglalkozású és vagyoni helyzetű lakói közül ki mit tart a legfontosabb tennivalónak, a —Nagykanizsa—Fiume vasútvo­nal, másnéven a Délivasút igény- bevételével. Hiteles bizonyíté­kok tanúskodnak arról, hogy a város gázlámpái először 1873. január 9-én gyulladtak ki, s a következő évben összesen mint­egy 50 ezer köbméter gázt hasz­nált fel a lakosság. A lap végezetül kitér a szóban forgó szolgáltatás jelenlegi hely­zetére. Mint írja. már 55 kilomé­ternyi a városi csőhálózat, s a tízezer családhoz naponta meg­közelítőleg 100 ezer köbméter gáz .jut el. Hovatovább kevés lesz e mennyiség .is, hiszen a szüntelenül fejlődő, gyarapodó Szombathely mind több lakója szándékozik csatlakozni az ál­landó fogyasztók táborához. A tervek egyébként készen van­nak, melyek alapján nemsokára újabb gázgyártó berendezéseket (benzinbontókat) létesítenek és tovább növelik a helység gáz­tárolójának kapacitását. legsürgősebben megoldandó problémának a következő terv­ciklus idején. Az emberek egye­bek között állást foglalhatnak ar­ról, kell-e sportcsarnok, vagy új megyei művelődési központ, s le­gyen-e nagyobb ütemű a lakás­építés. Számítógépek dolgozzák fel a visszaérkezett kérdőíveket, s az összesítés ad majd képet, hogy a lakosság többsége mikép­pen kívánja fejleszteni, gyara­pítani városát az évtized máso­dik felében. A tervkészítés alapját képező felmérés lényegében egyik mód­szere a szocialista demokratiz­mus mind szélesebb körű érvé­nyesítésének, s példamutató vá­rospolitikát feltételez. összeállította: Velkei Árpád ÜJ SZÖLÉSZISKOLA PUSZTASZEREN? A CSONGRÁD MEGYEI HÍR­LAP figyelemre méltó tudósítas- nan számol be arról, hogy az idén rekordtermést adott a Felgyöi Állami Gazdaság Puszta­szeren levő szőlészeti kerületé­nek 240 hektáros ültetvénye. Ré­szint a kedvező időjárás, de fő­leg a bátor szakmai kísérlete­zés eredménye a minimum 159, s a maximum 210,5 mázsás át­lagtermés. Közli az újság, hogy az emlí­tett területen tíz évvel ezelőtt telepítettek szőlőt. Termesztési módszerként a magas tőkeműve­lésű, a szakirodalomban Lenz Moser néven ismert rendszert választották, s ezzel egyidőben kutatni kezdték a kémiai ható­anyagok nagy tömegű felhaszná­lásának útjait. Az elképzelések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen — a megyé­ben elsőként — sikerült bebizo­nyítani a gyakorlatban, hogy a hideg termőtalajon is jól termő­vé lehet tenni a fagyérzékeny szőlőtőkéket. Ezen produktumot oly módon érték el, hogy hektá­ronként tizenkilenc mázsa, 40 százalékos kálium-, tíz mázsa 20,5 százalékos nitrogén- és ki­lenc mázsa 18 százalékos fosz­fortartalmú műtrágyát permetez­tek a szőlőtőkékre, amelyek gyö­kérzónájába kb. 25—30 centiméter mélyen jutott el a hatóanyag, S így fokozta fagyálló-, illetve ter­mőképességüket. Változtattak a metszési módszeren is, termőala­ponként a korábbi három-négy termőrügy helyett ötvenet-hatva- nat meghagytak. Néhány táblán kísérletképpen úgynevezett egy- törzsű és egykarú termőalapokat alakítottak ki, amelyek így a szo­kásosnál több tápanyagot kap­tak, s magas homazú terméssel fizettek. A sor- és tőtávolságok­ban is új normákat vezettek be: 320x180 centiméteres félálláso­kat „létesítettek”, s az új tőke­formák amolyan talpával felfelé állított L betűt mintáztak. A gazdaság szakemberei koráb­ban meglátogatták az ország és Európa legjobb szőlőgazdaságait, s az ott szerzett tapasztalataik­ból ötvöztek össze új eljárásokat, amelyek révén — talán nem túl­zás ezt megfogalmazni — az al­földi síkvidéki homoki szőlőter­mesztés új iskolája született meg Pusztaszeren. Jövő évtől kezdve fokozatosan 400 hektárra bővítik ki jelenlegi szőlőterületeiket, s közben meghonosítják a nagy termésű, a betegségeknek job­ban ellenálló új szőlőhibridet. Munkájukat szocialista együtt­működési szerződés alapján se­gíti a Szőlészeti Kutató Intézet. PÉLDAMUTATÓ VÁROSPOLITIKA EGERBEN A cigaretták több mint fele füstszűrővel készül A dohánygyárak országszelte megkezdték az idei termés átvé­telét, a minőséggel elégedettek az üzemek .szakemberei. Az alapanyag-ellátás kedvezőbb a tavalyinál, ezer hektárral nőtt a termőterület, s idén elérte a 17 ezer hektárt. A dohánygyárak 19 ezer tonna termés átvételével számolnak, s ebből megfelelő el­látást biztosítanak. A gyárak az idén 22.5 milliárd cigarettát ér­tékesítenek. Az iparág történetében először a füstszűrös cigaretták aránya meghaladja az 50 százalékot. Egyébként is igyekeztek az igé­nyeknek megfelelően alakítani a termékek választékát. A cigaret­ták közül legkelendőbb a Fecs­ke, amely a forgalom 27 száza­lékát adja. Második helyre szo­rult — 20 százalékos részesedés­sel — a Kossuth, és az összes forgalmon belül 14—14 százalé­kos arányt képvisel a Munkás, a Románc és a Symphonia. Az el­múlt évekhez képest változás, hogy a Kossuth iránti kereslet csökkent, a vásárlók helyette a Fecskét és az ugyancsak népsze­rű Románcot veszik. A fogyasz­tók jó véleménnyel vannak az új Eger és a Sophianae cigaret­tákról. 1974-ben 23,5 milliárd cigaret­tát gyárt az ipar, ebből 13 mil- liárdot filterrel hoznak forga­lomba. Az ipar elegendő olcsó ciga­rettát biztosít a következő hóna­pokra; lesz elegendő Munkás és Románc cigaretta, de a Fecské­ből is minden igényt kielégíte­nek. A következő hetek újdon­sága lesz a Topáz cigaretta, ezt tízdarabos csomagolásban hozzák forgalomba, 5 forintért. 1974-ben egyébként várhatóan további új termékekkel jelentkezik az ipar, ezek gyártására megtették a szükséges műszaki előkészülete­ket. Kiválóan vizsgázott az új műtrágya A mezőgazdasági kutatóinté­zetek értékelése szerint kiválóan vizsgázott a kísérleti parcellá­kon a Péti Nitrogénműveknél előállított szerves tartalmú mű­trágya. A műkomposzt elneve­zésű talajtáplálék alapanyaga a humuszban gazdag tőzeg és a lignit, ezt különböző kémiai el­járással a növények számára könnyen fölszívódóvá alakítják. A nitrogén, foszfor és kálium ha­tóanyaggal dúsított termék a kertészeti kultúrák kiváló táp­anyaga lesz. A nitrogénművek felkészül az új termék folyama­tos gyártására. A téli könyvvásár vidéken Több mint egymillió kötet kerül vidékre a téli könyvvásár újdon­ságaiból. A Művelt Népnél, kiszámították, hogy a kötetek egymás mel­lé állítva 21 kilométeres polcon férnének el, egymás mellé fektetve Budapesttől Miskolcíg érne a kónyvlánc. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ellátási körzetébe 3 mil­lió lakos tartozik: 120 bolt, 250 pavilon, illetve időszakos árusítóhely, 500 munkahelyi terjesztő várja „terített asztallal” a kulturális táp­lálékra vágyókat. Leggazdagabb az ifjúsági és gyermekművek vá­lasztéka lesz: 34 mű 400 ezret meghaladó példányszámban jut el vidékre, s ezt követi a 33 külföldi szépirodalmi könyv több mint 200 ezer kötete. Súlyának megfelelően jelentkezik a mai magyar széppróza es köl­tészet: 126 ezer kötet képviseli a kortárs hazai literatúrai, inig klasz- szikusaink 80 ezer kötettel szólnak napjaink olvasóihoz. A társada­lomtudományi művekből, a közönség örvendetesen fokozódó érdeklő­dése nyomán — döntően a Kossuth Kiadó politikai könyvnapokra megjelent könyveiből — 22 alkotás mintegy 45 ezer példánya áll a vásárlók rendelkezésére. Gazdag és bőséges választékkal jelent­kezik a téli könyvvásár idején a természettudományos ismeretter. jesztés, és színvonalas lesz a művészeti kiadványok, albumok kíná­lata is. A szövetkezetek segítik a kisiparosokat Az ÁFÉSZ-ek és a kisiparosok együttműködése kedvezően be­folyásolja a szolgáltatások fej­lesztését — vonták le a követ­keztetést a KIOSZ-ban egy kö­zelmúltban készült felmérés so­rán. A vonatkozó kormányhatá­rozat nyomán ugyanis a fo­gyasztási szövetkezetek egyre ha­tékonyabban segítik a kisiparo­sok munkájához szükséges anya­gok, szerszámok, kisgépek be­szerzését. A SZÖVOSZ és a KIOSZ szoros együttműködésé­vel kezdődött ez a munka, amely máris számottevő eredményeket hozott. Országszerte nagyszámú kisiparos lett szövetkezeti tag: Bács, Nógrád és Zala megyében például ma már a kisiparosok 65—70 százaléka. Minden megyében kijelölték azokat a szakboltokat, amelyek felkészültek a kisiparosok ellá­tására, és sokhelyütt értesítik a KIGSZ helyi szervezetét arról, hogy mi szerezhető be a szö­vetkezetnél. Az igények ismere­tében az ÁFÉSZ-ek nagyobb áru­készletek kialakítására vállalkoz­tak. A kapcsolat megrendeléseket is hoz a kisiparosoknak. Több megyében az ÁFÉSZ-ek kisipa­rosokkal végeztetik felújítási, karbantartási munkáikat. Sok helyen hiánycikkek gyártására adnak megrendelést. Vannak ÁFÉSZ-boltok, amelyek a kész­ruhák méretre igazításával, a reklamált árucikkek kijavításá­val bízzák meg a kisiparosokat. Őszi kép (Pásztor Zoltán felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom