Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások, szórványos futó esőkkel, hózáporokkal. Fokozatosan mérséklő­dő északnyugati, északi szél. a hőmérséklet csökken. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz $—plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet 3—7 fok között. (MTI) Kecskeméti ifjúkommunisták küldöttértekezlete VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 212. szám Ara: 90 fillér 1973. november 21. szerda A hivatalos baráti látogatáson Sierra Leonéban tartózkodó Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke kedden délelőtt részt vett az ország parlamentiének ünnepi ülésén. P. Davies parlamenti elnök me­leg szavakkal köszöntötte Loson­czi Pált. aki ezután beszédet mondott az ünnepi ülésen. A parlamenti ülést fogadás kö­vette. maid közvetlenül ezután megkezdődtek a hivatalos ma­gyar—Sierra Leone-i megbeszé­lések Ezen részt, vett az Elnöki Tanács elnöke, hivatalos kísére­tének tagjai és a szakértők, ellet­ve Siaka Stevens elnök és a kor­mány tagjai. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken elsősor­ban a két ország együttműködé­sének kérdéseit és bővítésének széles körű lehetőségeit tekintet­tek át. Kedden este a Cape Sierra Ho­telben Siaka Stevens elnök dísz­vacsorát adott Losonczi Pál tisz­teletére. A vacsorán a két vezető pohárköszöntőt mondott. A MEGYETANÁCSKOZÁS EREDMÉNYE Kidolgozzák a hagymatermesztés zárt rendszerű módszerét Az utóbbi években jelentősen csökkent a hagymatermesztés megyénkben. Míg 1968-ban több mint 1700 hektáron vetet­ték ezt a fontos fűszernövényt, az idén már csak 442 hektáron. A csökkenésnek számos oka van, ezekről tanácskoztak ked­den délelőtt Kecskeméten a megyei tanács székházában. A megbeszélést — amelyet a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kezdeményezett — Pfenning Gyula fő­kertész vezette. Jelen voltak a felvásárló, forgalmazó és fel­dolgozó vállalatok képviselőin kívül a hagymatermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek elnökei. Pfenning Gyula bevezetőjében áttekintést adott a termesztés alakulásáról. Szólt a fűszernö­vény jelentőségéről, nemcsak a belföldi ellátás szempontjából, hanem külföldi kötelezettségein­ket tekintve is. Jóval nagyobb exportlehetőségeink vannak, mint amennyit ki tudunk elégíteni. A HUNGAROFRUCT főosztály- vezetője, dr. Laczkovich László elmondta, hogy az előző eszten­dőkben a hagymaexport 25 szá­zalékát adta Bács-Kiskun megye, a termelés visszaesése miatt most már alig 10 százalékát szolgál­tatja. Az itteni hagymának híre volt a világpiacon, az utóbbi években viszont nemcsak a mennyiség csökkent, hanem a minőséggel is sok baj volt. A vitában felszólaló termelő­szövetkezeti elnökök ismertették gondjaikat. Sajnos, még megol­datlan a fűszernövény termesz­tésének teljes gépesítése. Pedig az egyre csökkenő kézi munka­erő miatt erre múlhatatlanul szükség van. Nincs korszerű tá­rolótér. Emiatt gyakran minősé­gi romlás jelentkezik. Többen szóvátették a termelési költsé­gek állandó emelkedését. A mély­kúti Üj Elet Termelőszövetkezet például évente hektáronként több ezer forintot ráfizet a hagyma- termesztésre. A szakemberek véleménye sze­rint mintegy 200 mázsa hektá­ronkénti termés szükséges ah­hoz, hogy a fűszernövény ter­mesztése jövedelmező legyen. Közös énekléssel, pol-beat számokkal kez­dődött tegnap a KISZ Kecskeméti Városi Bi­zottságának küldöttértekezlete. A városi ta­nács dísztermében a megyeszékhelyen műkö­dő 250 alapszervezet küldöttei összegezték, értékelték a KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munkát, s meghatározták a további feladatokat. Menyhei László KISZ-titkár vitaindítójá­ból, s az ezt követő hozzászólásokból kiderült, hogy két év alatt Kecskeméten sokat fejlődött az ifjúsági mozgalom. A küldöttek részletesen elmondták, hogyan segítik a gazdasági fela­datok megvalósítását, milyen módszerekkel növelik a termelést. Cs. Kovács László, a makói Le­nin Termelőszetkezet főagronó- musa elmondta, hogy kidolgozták a hagymatermesztés zártrend­szerű módszerét. Az idén 617 hektáron termesztették, ebből 380 hektáron teljesen gépesítették a technológiát, a többi területen a hagyományos módszerrel művel­ték a növényt. Összesen 1400 vagon termést takarítottak be. A géppel művelt területen hektá­ronként 252 mázsa termést értek el, a hagyományosan kezelt te­rületen pedig 227 mázsát. Hét be­takarítógéppel naponta 60 70 vagon hagyma került a raktárak­ba. Ez nagy szervezettséget es felkészülést kíván. A tanácskozáson kezdeménye­zés született egy Bács megyei zártrendszerű technológia kidol­gozására. Dr. Laczkó Tibor, a MEZÖTERMEK Szövetkezeti Vál­lalat igazgatóhelyettese vállalta, hogy a hagymatermesztő bázis­gazdaságok bevonásával kidol­gozzák a helyi viszonyokat fi­gyelembe vevő korszerű termesz­tési módszert.. A javaslatot örömmel fogad­ták a tanácskozás résztvevői, mert e fontos fűszernövény ter­mesztésének fellendítése népgaz­dasági érdek. K. S. A betakarítási operatív bizottság ülése Tegnap ülést tartott Kecskemé­ten a Bács-Kiskun megyei beta­karítási operatív bizottság. Pfen­ning Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának szakfelügyeleti csoport­vezetője tájékoztatta a megjelent tanácsi vezetőket, területi szövet­ségi titkárokat, mezőgazdasági szakembereket élelmiszer-gazda­sági és kereskedelmi vállalati ve­zetőket a betakarítás, a szántás­vetés helyzetéről. Utána a válla­latok és a területi szövetségek képviselői ismertették az őszi munkák során szerzett tapaszta­latokat. és a következő esztendei teendőkre való felkészülést. Az elhangzottakra még visszatérünk. Érdekes színfoltja volt a ta­nácskozásnak az az élénk vita, amely Farkas Edit, a kecskeméti Alföldi Cipőgyár KISZ-titkára és Nagy Ilona, a kecskeméti Alföld Áruház KISZ-titkára között ala­kult ki elsősorban a gyermek­cipőkkel kapcsolatban. Végül megállapodtak abban, hogy az ipar, s a kereskedelem jobb együttműködésére van szükség, melynek kialakításában termé­szetesen az ifjúkommunisták is sokat tehetnek. Szembetűnő volt, hogy a ta­nácskozáson részt vevő fiatalok milyen sokat foglalkoztak a gyár­kapun kívüli munkájukkal, ered­ményeikkel. Többen számot adtak arról, hogyan segítik az általános iskolai tanulókat. Fehér Zsuzsa,' a Kecskeméti Szék- és Kárpitos­ipari Szövetkezet, a Fémipari Szövetkezet, a Parkettagyár és a MEZŐGÉP Vállalat KISZ-esei nevében bejelentette, hogy négy­száz kémcsőtartó állványt és csipeszt készítettek az általános iskolásoknak, s ebből egy kész­letet átadott Gyapai Józsefnek, a városi tanács elnökhelyettesé­nek. Az elmúlt két év alatt a kecs­keméti fiatalok lényeges felada­tuknak tartották a szakmunkás- tanulók segítését. Meggyesi Fe­renc, a 623-as számú Szakmun­kásképző Intézet KISZ-titkára például arról adott hírt, hogy mivel csaknem négyszázan a környező községekből járnak be Kecskemétre tanulni, s emiatt naponta 3—4 órát vonaton, autó­buszon töltenek a diákok, ta­nulószobával, korrepetálással, is­kolarádióval segítik őket. Sőt a gyarkorlati munka idejét is igyekeznek hozzájuk, illetve az autóbuszok, vonatok indulásához igazítani. Kétségkívül nagy segítség ez, de nem elég. Még sok a tenni­való. Sárosi Péter, a MEZŐGÉP KISZ-titkára például a fiatal szakmunkások beilleszkedésével kapcsolatban elmondta, hogy nemrég különböző vállalatoktól 15 most végzett szakmunkás ment dolgozni a MEZŐGÉP-hez, ahol szívesen fogadták őket. De ér­demes elgondolkodni azon, hogy friss bizonyítványukkal a kezük­ben néhány hónap után miért mentek el a korábbi vállalatuk­tól a fiatalok? A KISZ-szervezet • Menyhei László vitain­dítóját tartja. • Szavaznak a kecskeméti alapszerveze­tek küldöttei. bizonyára megelőzhette volna ezt. A szünetben a küldöttek meg­nézték a városi tanács folyosóján elhelyezett tablókat, amelyeket a KISZ-alapszervezetek készítettek. A fényképek, grafikonok tulaj­donképpen a tanácskozáson el­hangzott eredményeket tükrözték. Filmvetítés következett az úttö­rők nyári táborozásáról. Ennek kapcsán az egyik küldött java­solta, hogy indítsanak egy akciót és társadalmi munkában újítsák fel a meglehetősen rossz állapot­ban levő sátrakat. A további tennivalókkal kap­csolatban kiderült, hogy a fiata­lok gyakran még nem elég önál­lóak. Helyesen jegyezte meg az egyik küldött: „Ha a feletteseink­től kapunk egy utasítást az az elvégzendő munkának a váza, de a megvalósításhoz önálló el­képzelés, cselekvés szükséges.” Tulajdonképpen a KISZ kom­munista, politikai nevelőmunká­ja is egyebek között ezt céloz­za. De mint hozzászólásában Borbély Gábor, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára és Borsos György, a. városi pártbizottság titkára elmondták, a politikai jelleg erősítését sokan csupán jelszónak, s nem programnak te­kintik. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Kádár elvtárs szavaival: „Minden tevékenységünknek po­litikai tartalmat kell hordozni.” A KISZ politikai oktatásai mel­lett például irodalmi összejöve­telen, vagy jól megrendezett klubdélutánon is lehet, sőt kell politizáni a fiataloknak. A hozzászólások után a küldöttek harminckilenc tagú bizottságot, tizenegy tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságot választottak. A KISZ-bizottság .titkára Menyhei László lett. T. L. C Az új dusnoki műhelyt modern gépekkel szerelték fel. A nagy teljesítményű fogazómarógépen Juhász Mihályné összeillesztésre készíti elő a bútorok alkatrészeit. Dusnokra is bekopogott az ipar Az idén tovább gyarapodott a budapesti székhelyű ipari szövet­kezetek megyei részlegeinek a száma. A solti és katymári var­rodák. a kalocsai járműkészítő és javító üzem után Dusnokon kez­dődött el a folyamatos termelés. Ezekre a helyekre a szabad munkaerő irányította a budapes­tiek figyelmét ami azzal párosul, hogy a tanácsok segítették a lete­lepedést a foglalkoztatási érde­kektől vezérelve. A vidéki vállal­kozások eddig gyermekruhák, di­vatos pantallók és lakókocsik gyártásával bővítették a Bács- Kiskunban készülő cikkek vá­lasztékát. A végbement beruhá­zásokkal ugyanakkor lezárult egy iparfejlesztési szakasz. A jövő­ben a műszaki színvonal emelé­sére. a termelékenység fokozásá­ra tevődik át a hangsúly a létre­jött alánokon. A Kalocsa közelében fekvő Dusnokon az Első Újpesti Aszta­losipari Szövetkezet vetette meg a lábát. Ezzel egy újabb, hagyo­mányosan mezőgazdasági telepü­lésre kopogtatott be az ipar, munkaalkalmat nyújtva a hely­belieknek. A termeléshez 650 négyzetmé­teres alapterületű üzemcsarnokot építettek a hozzá csatlakozó szo­ciális létesítménnyel együtt. A dolgozók egy része előzetes, fél évig tartó tanfolyamon vett részt a központban, ahol a stílbútorok gyártásába avatták be őket az ügyes kezű mesterek. Az ismert Kecskeméti Asztalosipari Szövet­kezeten kívül ily módon Dusno­kon is meghonosodott az elmúlt korok hangulatát idéző, faragott lakásberendezési tárgyak készíté­se. Pontosabban, csak a hozzá­való alkatrészeket állítják elő. a befejezés az újpestiekre vár. Csu­pán a tölgyfapolcok hagyják el végleges formájukban — a felü­letkezelés kivételével — a mű­helyt. A fűszerek tárolására, tá­lak elhelyezésére használatos pol­cokat „visszaöregítve” készítik, úgy néznek ki. mintha a múlt századból maradtak volna itt. A romantikus stílusú bútordarabok­ból 8 ezret szállítanak az NSZK-ba. Az Első Üjpesti Asztalosipári Szövetkezet dusnoki üzemében hatvanan jutottak kereseti lehető­séghez. Az átlagfizetésük — az indulástól eltelt néhány hónap után — 2 ezer forint fölé emel­kedett. H. F. 0 Rokokó szekrények lábait csiszolja Szőnyi Márta. • Hoffmann József üzemvezető segítségével Elek! Péter a „visszaöregitett” tölgyfapolcokat állítja össze. (Pásztor Zoltán felvételei.) Losonczi Pál Sierra Leoneban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom