Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

1973. november 20. • PETŐFI NÉPE • 5 Idegen földrajzi nevek jelentése A tehetséges munkásokért VI. Ha így folytatják... A magyar földrajzi nevekről megállapítottuk, hogy mindig van jelentésük. Nézzünk szét a világtérképen, biztosan akad ott is sok érdekes név. A rossz emlékű vandálokról kapta nevét a szép hangzású Andalúzia. Nederland alacsony fekvéséről, Argentína az ezüst­ről, Bolívia Bolivár Simon sza­badsághősről, Ecuador pedig az egyenlítőről van elnevezve. Folyó a jelentése a délszláv Rijeka, az olasz Fiume, a lett Riga és a litván Vilna névnek. Könnyen fordítható Grönland és Izland is. Az előbbi zöld föld, az utóbbi jégföld dán nyelven. A török Isztambul egy hatá- rozós kifejezést őrzött meg. „Isz tén polin” jelentése magyarul: a városba. Ha már Isztambul­ban vagyunk, jegyezzük meg, hogy az Európát Ázsiától elvá­lasztó tengerszoros, a Bosporus neve görögül ökörátkelőhely. Ugyanilyen jelentésű a híres an­gol egyetemi város, Oxford neve is: ökör gázló. Schweinfurt sem marad el az előzőektől, német ne­ve ugyanis disznóátkelöhely je­lentésű. Arab neveket is találunk a térképen. Pl. Abesszínia jelen­tése: fajok keveréke, Szudáné: feketék. Égtájról van elnevezve Jemen (dél) és a Szomáliföld (észak). A spanyolok is sok földrajzi nevet adtak. A Barbados-szige- tek neve szakállast jelent, a szakállas fügefákra célozva. Flo­rida, Costa Rica, La Plata, Rio Negro, Buenos Aires, Los Ange­les, Montevideo spanyol szava­kat rejtenek (virágos, gazdag part, ezüst, fekete folyó, jó le­vegő, az angyalok, kilátóhegy). Venezuela neve tulajdonképpen kis Velence. Brazília egy tűzszínű belsejű fáról, a portugál brasa (parázs) szótól kapta a nevét. Formoza A zágrábi jadran-film és a római Gerico Sound filmvállalat elfogadta a Pokol című koprodukció« szuper­film felvételi terveit. Egyesek szerint jelentése portugál nyelven: szép, Santos jelentése pedig: szentek, vagyis Mindenszentek. A Szovjetunió néhány földraj­zi neve finnugor eredetű. Az Onyega-tó és folyó neve finnül zúgót jelent, a Ladoga-tóé hul­lámzót. Leningrád folyójának, a Nyevának a neve finnül mocsa­rat jelent. A Vologda folyó neve valamelyik rokonnyelvi fehér szó. A Kama folyót pedig a votjákok nevezték el. Jelentése: folyó. A szlávok is kivették részüket a névadásból. A szláv kraj (ha­lár) szó található az osztrák Krajna és az orosz Ukrajna ne­vében. Lipcse német Leipzig ne­ve a szláv lipsk (hársas) szóból ered. Graz neve pedig a szláv gradec (váracska) helyhatározói gradce alakjával van kapcsolat­ban. Rostock német kikötőváros neve szláv nyelven kiöblösödő folyótorkolat. Valóban széles ki­kötővé öblösödik itt a Warnow. Berlin neve a szláv bruleni szó­ból származik (fésű alakú gát az úsztatott fa megfogására). Japán általunk is ismert ne­vét a kínaiak adták: Je-pen-kuo: „a felkelő nap országa”. A japá­nok szent hegye, a Fudzsijama pedig saját nyelvükön tüzhegy. A közép-amerikai Yucatán- félsziget neve egy indián szókap­csolat. Amikor a spanyol hódí­tók a vidék nevét tudakolták az indiánoktól, azok nem értve meg a spanyol szavakat, a saját nyel­vükön kérdezték vissza: Yti c.a- tán? (Mit mondasz?) Így lett a spanyol térképezők buzgalmából ez az indián nyelvű kérdés föld­rajzi név. Ezekkel a névmagyarázatokkal csak érdeklődéskeltés volt a cé­lunk. Bőséges alkalom van to­vábbi magyárázatolc megismeré­sére. Kiss István ez lesz a világ leghosszabb és egyút­tal legdrágább (az előirányzott költ­ség kb. 7 millió dollár) filmje. A film alapjául Dante remeke szolgál. Péntek. Minden héten ezen a na­pon tíz szakmunkás fiatal reggel nyolc órától délután öt óráig a Kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskolán tanyl. A második emeleten a matematika-fizika tanszéken a 209. számú tanterem aiz övék. Éppen szünet van. Kérdezgetem őket, hogy most mivel foglalkoz­nak.. Felmérő dolgozatot írtunk, most fejeztük be — mondja Grá- mán János lakatos. — Hogy sikerült? — Nem tudjuk. Most; javítja a Kalmár tanár úr. Kalmár Sándor főiskolai tanár tanszéki szobájában dolgozik. Kopogtatásomra felnéz a fran­ciakockás lapokból és hellyel kí­nál. — Tudtommal az ötödik alka­lommal találkoztak. A tanár úr­nak mik a tapasztalatai? — Kérem, eddig senki sem hiányzott, nem késett, magatar­tásuk kifogástalan, érdeklődők. Feladataikat minden foglalko­zásra megoldják. Ha nem érte­nek valamit, azonnal kérdeznek. Ennek nagy a jelentősége. El kell mondanom, hogy én meg vagyok elégedve a munkájukkal, előrehaladásukkal; Eddig az a vélemény alakult ki bennem, ha a tanfolyamot így ilyen lendü­lettel. kitartó munkával, érdek­lődéssel folytatják, valószínűleg sikerülni fog vizsgájuk, és ezzel a felvételük is. — Most javítom a központilag kiadott felmérő dolgozatokat. A tanfolyam gazdája a Budapesti Műszaki Egyetem, ott készültek a példák. összességében 100 pont jár a feladatok maradékta­lan megoldásáért, eddig jók az eredmények. Nézzük csak- Szarvas József 78. Homoki Pál 87, Polgár József 86 Nagy János 69. Bódis István 65. Konsfanczer Antal 98, Grámán János 89, Kereskedő János 53. Faragó Im­re 54. Taraszovics Antal 82 pon­tot ért el. Kalmár Sándor néhány perc türelmet kér. amíg kiszámítja az egyéni pontszámok alapján az átlagot. — Ez a felmérés 76 pontos, te­hát 76 százalékban hibátlanul megoldották a példákat. — Amikor tanítani kezdte a tíz szakmunkást, mi volt a be­nyomása? — Nem vártam nagy eredmé­nyeket. Arra gondoltam, hogy néhány óra múlva csökken az érdeklődés, megkezdődnek a la­zítások. elvonják a figyelmüket munkahelyi, családi és egyéb problémák. Nem igazolódott be ez a feltételezésem. Eddig még egyikük sem jelezte, hogy csalá­di problémája lenne vagy olyan gondja-baja. ami hátráltatja a felkészülésben. Nem is éltek vissza semmilyen formában az­zal, hogy kedvezményekben ré­szesülnek. — ön szerint nem okoz törést, hogy egy kialakult munkásélet­forma után az egyetemi, főisko­lai életbe kell beilleszkedniük? — Erre most még nem lehet válaszolni, hiszen sokmindentől függ. hogy a beilleszkedésük za­vartalan lesz vagy nehézkes. Az viszont igaz. hogy ha a kezdeti időszakban problémák adódnak, az nem jó dolog csökkentheti a teljesítményüket. A beszélgetés után én is be­megyek az órára, amelyen Kal­már Sándor egyénenként értéke­li a dolgozatokat. Nevek hangza­nak, frappáns tömör magyará­zatok. néhány humoros fordulat egy-egy elhibázott példa kap­csán. s minden ismét felkerül a hosszú, fekete táblára. Tízen útra keltek. Megint eszembe jut a legkisebb fiú pél­dázata. Ütra keltek — ezt hajto­gatom magamban. Nem riadnak vissza az áldozatoktól, az erőfe­szítésektől. tehetségük megvaló­sításától. „A Minisztertanács húsz—hu­szonhat per hetvenhárom számú határozata a kétkezi munkás te­hetségéért született”. Ezt írtam jegyzetfüzetem utolsó lapjára. S most azzal fejezem be. hogy sok sikert, viszontlátásra 1974 szep­temberében a főiskolán, az egye­temen. (Vége) Csató Károly A világ legdrágább filmje lesz BESZÉLGETÉS EGY KITÜNTETETTEL — KAMATOZTATOTT TAPASZTALATOK „Népművelők voltunk és maradtunk...” ;?r>bsßa öbohum 'HÍ UJS3VJ3S8 Az igények sürgetésére százá­val vettek fel népművelőket, fő­ként fiatalokat. Többségükről gyorsan bebizonyosodott, hogy nem rendelkeznek a kultúra ter­jesztéséhez szükséges adottságok­kal, erényekkel. Jó nébá- nyan kinevezésük után döbben­tek rá arra, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoztak. Sokakat a ,.hősi korszak” nehézségei, a kezdet gondjai távolítottak el a pályától. Akik megmaradtak, és az általában kedvezőtlen tárgyi feltételek közepette igyekeztek a kulturális intézmények munká­ját folyamatosan javítani, eléggé nem becsülhető tapasztalatokra tettek szert. Egy népművelőtől elvárták, hogy szinte mindenhez értsen. Megfelelő hangnemben tárgyaljon az akadémikus ven­déggel és az analfabéta tanfo­lyamot végző öreg nénikével. Ért­sen a propagandához, kiállítások rendezéséhez és ismerje az ide­ológiai küzdelem új feladatait, de ne jöjjön zavarba gazdasági ügyintézés közben sem. A szük­ség sok mindenre megtanította a megbízatásukban kitartó néprpfcf' velőket. Képzett, a társadalmi életben jártas, önállóan gondol­kodó, intézkedő emberekké vál­tak. könyvkiadás, filmgyártás dolgo­zói közül is sokan népművelő­ként kezdték. A néhány esztendeje alakított családi és társadalmi esemé­nyeket rendező irodák vezetői­nek többsége szintén kulturális intézményeknél, testületeknél szerezte meg a sajátos felada­tokhoz szükséges felkészültséget. A sürgető társadalmi igényen kívül elsősorban nekik köszön­hető, hogy ez az újszerű intéz­Két évtizeddel vagy még ré­gebben munkába állt népműve­lők közül kevesen maradtak a pályán. A tehetségesebbek, szor­galmasabbak időközben társa­0 Még talán a legilletékcsebb, az ifjú állampolgár is figyeli Kórossy Artúr irodavezető névadás előtti tanácsait. (Bense József felvétele.) Az ötvenes évek elején új fogalommal ismerkedhetett meg a lakosság. A fordulat éve után szervezték az első népművelői állásokat. Egyre-másra építették az új művelődési otthonokat. Falvak százaiban, sok városban alakítottak át régi épületeket kulturális célokra. A tanácsoknál népművelési osztályokat, csoportokat létesítettek. A művelődéspolitikai feladatok irányításához, az új intézmények vezetéséhez emberek százaira, ezreire volt szükség: művelt, fá­radhatatlan, ötletes, némi peda­gógiai készséggel rendelkező, elkötelezett férfiakra és nőkre. A népművelő foglalkozásnak ha­zánkban alig-alig voltak hagyo­mányai. E munkakörök ellátásá­hoz szükséges ismereteket sehol sem tanították, az alkalmassági követelmények kidolgozására nem is gondolhattak, hiszen hiányoz­tak a gyakorlat tapasztalatai. dalmilag elismertebb beosztást kaptak. Egyikük-másikuk orszá­gos, megyei, városi, járási veze­tő pozícióba került. A sajtó, a ménytípus szinte nem ismeri a kezdet döccenőit, bizonytalan­ságait. Kiskunhalason Szeri Endre, Kalocsán Bagó István kamatoz­tatta és hasznosítja népművelői tapasztalatait. Kecskeméten Kó­rossy Artúr dolgozik a tőle szo­kott lendülettel és körültekintés­sel a két esztendeje szervezett iroda élén. Vele beszélgettünk a fenti gondolatokról, mostani munkájáról. * Rengetegen ismerik őt a me­gyében, ezért elegendő, ha né­hány mondattal összegezzük ed­digi pályafutását. Tanítói képesí­tés megszerzése után kollé­giumi nevelőként dolgozott, majd Bács-Kiskun megye Tanácsának népművelési csoportját vezette. Munkájáért több alkalommal ka­pott kitüntetést, elismerést. Érté­kes tevékenységet fejtett ki az egyik kecskeméti filmszínház, majd a megyei mozi üzemi vál­lalat igazgatójaként. A MESZÖV- nél töltött évek alatt sem sza­kadt el a kulturális vonatkozású ügyektől. Barátai, kollégái közül sokan csodálkoztak ezért, hogy miért vállalta el 1971 decembe­rében a kecskeméti Családi és Társadalmi Eseményeket Rende­ző Iroda irányítását. (Célszerűbb, rövidebb, hangulatosabb nevet kellene kieszelni.) Az idei augusztus 20-i ünnep­ségen átvett Szocialista Kultú­ráért kitüntetés gyorsan bizonyí­totta, hogy Kórossy Artúr jól vá­lasztott. Jól választottak azok is, akik őt kérték fel az intézmény vezetésére, örvendetes és szim­bolikus, hogy éppen ily módon, ezzel a kitüntetései méltányol­ták kiemelkedő tevékenységét. Felterjeszthették volna másfajta jutalmazásra, de ennél szemléle­tesebben egyik sem fejezte volna ki a kitüntetett egyéniségét és az iroda tevékenységének jelle­gét. Rövid számvetésre kértük Kó­rossy Artúrt. — Mit végeztek eddig? — Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága már ta­valy novemberben dicséretesnek minősítette munkánkat. Megálla­pították, hogy az első tíz hónap­ban a névadók, valamint a tár­sadalmi házasságkötések száma lényegesen emelkedett. Az iroda munkáját hathatósan segítették és támogatják a párt-, állami és tömegszervezetek. Az 1973-as esz­tendőt az országos érdeklődést kiváltó „pótmama-szolgáltatás” megszervezésével kezdtük. Újab­ban ízléses emléklappal köszönt­jük az ifjú házasokat Igyekszünk ügyfeleinket a házasságkötéssel kapcsolatos utánjárástól is meg­kímélni. Ügy véljük, hogy mind­ezek hozzájárulnak „forgalmunk” állandó növekedéséhez. 1972-ben 105 házasságkötési szertartást kértek irodánktól, ez év első ki­lenc hónapjában háromszázhat- vanat. Ügy tervezzük, hogy név- tanácsadó-szolgálatot hozunk létre. Első lépésként a névadási szokásokat, indítékokat, az alap­vető esztétikai követelményeket tartalmazó füzetet adunk ki. A társadalmi temetések ünne­pélyességének emelése érdeké­ben formaruhákat készítettünk állandó énekkarunk részére. Han- gosítókocsi üzembe állítását is tervezzük. — Csaknem két évtizedes nép­művelői tapasztalatait miként hasznosítja jelenlegi munkaköré­ben? — Tevékenységünk minden sza­kaszában kamatoztatom tapasz­talataimat. Intézményünk nép­szerűsítésében, „szolgáltatásaink” - propagálásában a népművelés­ben is bevált módszereket alkal­mazzuk. A társadalmi és családi események kísérő műsorainak összeállításakor szinte nélkülöz­hetetlenek korábban szerzett is­mereteim. Nem most kell kikísér­letezni, milyen jellegű összeállí­tás fejezi ki leghatékonyabban az, esemény hangulatát. Jól is­merem a Kecskeméten működő pedagógusokat, iskolai csoporto­kat. művészeti együtteseket. Tu­dom, hogy kitől, honnan, mire számíthatok. Népművelők vol­tunk, maradtunk Bizonyosak vagyunk abban, hogy a halasi, a kalocsai iroda­vezetők is hasonló mértékben gyümölcsöztetik népművelői ta­pasztalataikat. Heltai Nándor Mi az igazság Dusnokon? AZ ELŐZMÉNY. A tele­vízió egyre jobban kedvelt vasárnap esti műsorának, A hét-nck munkatársai ri­portot készítettek a Bács- Kiskun megyei Dusnokon. A riport egyik részében szó esett a község általá­nos iskolájáról, pontosab­ban arról, hogy a pedagó­gusok nem használják a drága pénzen vett au xip- vizuális eszközöket, mert* nem értenek a gépek kezeléséhez amiért Is a gépek elromlanák, és hónapokig hevernek a szertárban; — nincs „bekötve" (elné­zést kérek a műszaki zsar­gonért) az orosz nyelvi szaktanterem sokoldalú gépi katedrája. Az említett riportrészlct- nek volt valami olyan ki­csengése. hogy „lám, tulaj­donképpen nem is érdemes drága oktatási eszközöket venni, hiszen kihasználat­lanul maradnak”. A televí­zió nézői közül még egy tized ezrelék sem tud­hatta. mi a valóság a dus- noki „ügyben”. viszont mindenki világosan látta, hogy egy esetből — akár igaz akár nem — nem le­het általánosítani. De még általánosítást .sugalmazni” sem. A TÉNYEK. E tanév ele­jére 12 szaktantermet ren­deztek be a dusnoki iskola pedagógusai, tanulói és az iskolát patronáló szervek. E sorok írója jó néhány na­gyobb általános iskolában járt, s előzetes tapasztala­taival összevetette a Dus­nokon látottakat. Nos, a nemrég felszerelt, és azóta is állandóan fejlődő szak- tantermek állják az össze­hasonlítást. Minden terem ­ben van egy-egy diavetítő, továbbá három magneto­fonnal. két írásvetítővel, hancosfilmvetítővol, lemez­játszóval. rádióval és más hasonló gépekkel látták el a termeket cs a szertárat. Az iskola igazgatója, Feke­te András ebben a tanév­ben huszonnégy órát látoga­tóit, s emlékezete szerint az óráknak mintegy' felén használták a nevelők az audio-vizuális eszközöket. — Értenck-e a pedagó­gusok a gépek kezeléséhez? — kérdem. — Az új eszközök hasz­nálatát egy remek gyakor­lati érzékű kollégánk mu­tatja be — feleli az igaz­gató —, s csak a hangos­filmvetítő esetében döntöt­tünk. úgy. hogy ezt a kar- társak közül hárman kezel­hetik. Véleményein szerint így a helyes, hiszen bo­nyolult berendezésről van szó. Al.LNAK A GÉPEK? Az iskola három magneto­fonja közül pillanatnyilag kettő rossz, ezek tehát ..áll­nak”. Sajnos, a javíttatás, de még inkább a szállítás igen körülményes. — Jó lenne egy szemléltetőesz­köz-javító szolgálat — vé­lekedik Szőke Ferenc igaz­gatóhelyettes. Érdemes lenne ezen a véleményen — amely egyébként nem egyedülálló — elgondolkozni az illeté­keseknek. A GELKA, a TANÉRT sokat segíthetne. És egyelőre „áll”, pihen a nyelvi szaktante em öt­letes „vezérlőasztala”. Mi­ért? Az iskola vezetői nem találtak még olyan segítő­kész patrónusra. aki elvé­gezte volna a villamossági szakismeretet igénylő sze­relési munkákat. Persze, előbb-utóbb akadt volna egy intézmény, szocialista brigád, amely segíthet ilyesmire szerencsére na­gyon sok példa van. A te­levízió riportja meggyorsí­totta ezt a folyamatot. — Budapesti. gödöllői, bajai KISZ-szervezetektől illetve szocialista brigádok­tól kaptunk levelet, mely­ben értesítenek bennünket, hogy szívesen vállalják a munkát — újságolja. Fe­kete András. a következtetés. Lesz tehát nyelvi labora­tórium Dusnokon. A tv-ri- port ..megtette a magáét”. Csak a megközelítés, a kis­sé felületesnek látszó tá­jékozódás, és az ebből fa­kadó indokolatlan sommi- zás nem „ült". Gondolom, igazolják ezt a tények. K. Gy. • Kalmár Sándor főiskolai tanár: „Eddig jók az eredmények".

Next

/
Oldalképek
Tartalom