Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

4'0 PETŐFI NÉPE # 1973. november 20. Gazdaságpolitika Termelés és üzemszervezés • Bács-Kiskun megyében 1972 decemberében 173 termelő- és 68 szakszövetkezet volt. E mező- gazdasági üzemekben a termelési színvonal az utóbbi öt esztendő­ben jelentősen emelkedett. Egész sor beruházás valósult meg, az egy hektárra jutó eszközök érté­ke megduplázódott, tavaly elérte a 24 ezer forintot. Termelési ér­tékük is 2,7 milliárd forinttal növekedett. A szövetkezetek területe az egyesülések következtében átla­gosan nagyobb lett, a közös mun­kában részt vevő családtagok, szövetkezeti gazdák száma vi­szont csökkent. A kisebb létszám az üzemeket egyszerűbb termelé­si szerkezet kialakítására, a mun­kálatok gépesítésére kényszerítet- te. A megváltozott gazdálkodás a szövetkezetek belső szervezetét is átformálta. A meglevő szövetkezetek kö­zött az üzemi méretben, az esz- közellátottsághan és a termelési színvonalban meglehetősen na­gyok a különbségek: 20 termelő- szövetkezet területe 500 hektár alatti, ugyanakkor 10 ezer hek­tár feletti gazdaságok is vannak, ahol a termelési érték meghalad­ja a 200 millió forintot is. Az üzemi és munkaszervezeti for­mák alapján elemezve a gazda­ságokat, a megyében háromféle típus különböztethető meg. A hagyományos szervezetű gazdaságokban jellemző, hogy magas a taglétszám. A gazdá­kat a nehezen gépesíthető ker­tészeti ágazatokban foglalkoztat­ják. Gyakori a családi és részes művelés. A szakvezetés területi irányítású, és az egyes üzem­egységek vezetői önállóan gaz­dálkodnak a gépekkel, az élő munkaerővel.. A tagság brigádok­ban dolgozik és a teljesítmény mérőeszköze még ma is a mun­kaegység. Az állattenyésztés ará­nya a nagy eszközigény miatt csekély, a telepeken a műszaki ellátottság alacsony. Kevés a szakember, gyakran előfordul, hogy a területi egységek vezetőit közvetlenül az elnök irányítja. Az ilye.n, hagyományos szerveze­tű szövetkezetek ma már nem tudnak lépést tartani a hatéko­nyabb formákban dolgozó gaz­daságokkal. • Az átmeneti szervezeti fel­építésű szövetkezetek kétfélék: leggyakoribb az, hogy a régi te­rületi típusú és az ágazati jelle­gű gazdálkodási formát együtte­sén álkalmazzák. Ezekben' a gaz­daságokban létrejöttek a megha­tározott növénykultúrákhoz kö­tődő brigádok, teljesítménybére­zés van, a fizetés módjában a készpénzrendszer dominál. Fon­tos szerepet kap a traktoros­gárda. amelyet egy brigádba ösz- szevonva a központi vezetők irá­nyítanak. A gépbeszerzés vi­szont pótló jellegű és legtöbb­ször nem pontosan meghatározott cél érdekében történik. A szán­tóföldi növénytermesztésben al­kalmazzák a célgépeket, sokszor egész géprendszereket. Sokhe­lyütt olyan speciális munkacso­portokat alakítanak ki, mint a növényvédő vagy szállítóbrigá­dok, amelyek az egész gazdaság területén dolgoznak. Az állatte­nyésztési telepeken viszont már ágazati irányítást vezettek be. A másik típusú, de ugyancsak átmeneti szervezetű szövetkeze­tekben, ahol ágazati irányítási rendszer honosodott meg, az ön­állóság mértéke, a felelősség és az érdekeltség fokozatai határoz­zák meg az üzemi szervezet for­máját. A legtöbb ilyen szövetke­zetben azonban nincs valóban önálló ágazati gazdálkodás, mert továbbra is központosított a gép­park és az elosztás. A termelést irányító szakemberhez túl sok ágazat tartozik, amelyek közül az egymáshoz közel állókat nem fogják össze főágazatok. Előre­mutató azonban, hogy néhány gazdaságban már kialakították a gépüzemi szolgáltató ágazatot, amelytől munkamennyiséget igé­nyelnek a többiek, önállóvá vált a raktározás is. * A legfejlettebb szervezetű szövetkezetek ágazati gazdálko­dást folytatnak. A termelés spe­cializált, felelőse a tőágazat-ve- zető, aki az elnök közvetlen he­lyetteseihez tartozik. A növény- termesztésben az ágazathoz kö­tődő. annak munkafolyamatait teljeseri ellátó komplex brigádok jönnek létre. A korábban kiala­kult speciális brigádok feladatait gyakran átveszik nagyobb telje­sítőképességű munkacsapatok. Csupán az olyan nagy teljesít­ményű gépek, mint a szőlőkom­bájn, tartoznak a központi irá­nyításhoz, számuk gyarapodásá­val azonban végül is az ágaza­tokhoz kerülhetnek. A gépesítés­ben szétválik a műszaki karban­tartás és az üzemeltetés. Az ér­dekeltségi rendszer is az ágazati eredményességhez kapcsolódik, a dolgozókat munkaterületükön rendszeresen tájékoztatják a fel­adatokról. Az állattenyésztési telepek ön­elszámoló egységekké válnak, ahol több műszakban, egymást váltó, komplex feladatkört ellátó munkacsapatok dolgoznak. Ezek az ágazati szervezettségű szövet­kezetek tekinthetők ma a legfej­lettebb és követésre méltó for­máknak. Ezért az MSZMP Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bi­zottsága feladatként szabta, hogy a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei tekintsék fel­adatuknak a hagyományos for­mákban működő gazdaságok fej­lesztését, szervezeti szempontból is. A tsz-ekben az átmeneti fór-' mák bevezetésével közelíteni kell az ágazati rendszerhez. A fejlet­tebb szövetkezetek számára is követendő az ágazati rendszerű üzemek gazdálkodása, ezért al szövetségek megvizsgálják és ja­vasolják a fejlesztés lehetőségét és módját. Különösen a munka előkészítési szakasza fontos, erre kell a legnagyobb figyelmet for­dítani. • Az üzemi és a munkaszer­vezet fejlesztéséhez a szövetke­zetek között gyakorlati tapaszta­latok átadása is szükséges, és eb­ben nagyon sokat tehetnek a gaz­daságok pártszervezeteinek tagjai. Gál Gyula Zöldségtermesztők zsebkönyve az USA-ból A háromkilométeres község Milyen szél fúj Öregcsertőn? Alighanem öregcsertő az egyet­len olyan település a megyében, ahol a tanácsháza egyben a falu legutolsó — vagy legelső — épü­lete is egyúttal. Ha az ember be­kanyarodik a Kalocsára vezető műútról Csertő felé, néhány mé­ter után a tanácsháza nyitott nagykapujánál találja magát. Jobbról az egykori mozi omlado­zó épülete, amely olyan hosszú, hogy szinte jelképe lehetne a fa­lunak. A ház vége már régen a földre térdelt, megadva magát az enyészetnek, s a hajdani vert fal dombjain kivirítanak a szélhaj­totta és madár hullajtottá mag­vakból a gyomok... A tanács­háza az egykori uradalmi jegyző szolgálati lakása volt. A legna­gyobb szoba most az elnöké. Az előtte levő helyiségben most Hunyadi Mihály vb-titkárral be­szélgetünk. Királyi adomány A jelenleg 1325 lakosú öreg­csertő — beleértve a közigazga­tásilag ide tartozó Csornát is — 1915-ben kapott önállóságot, ad­dig Homokmégyhez tartozott, s egészen 1945-ig érseki uradalmi birtok volt. Miért nevezik öreg­csertőnek a falut? — kérdezem a vb-titkártól, aki dossziét vesz elő, s onnan olvassa a helytörté­neti megállapításokat. Nem azért, mintha ő nem tudná, de a pontosság, a hitelesség kedvé­ért. — A község nevét IV. Béla ki­rály Csertő nevű vitézéről kap­ta, akinek a király adományozta az itteni földeket, még 1235-ben. A török hódoltság idején igen sokan elpusztultak, elmenekül­tek, s a szatmári békét követően (1711 után) újra kellett telepíteni a községet, s az akkor ide került emberek új házakat építettek, de nem a régiek helyén, hanem attól távolabb. A régi település nyomait ma is megtaláljuk az • Morvái Ferencné minden percet kihasznál. úgynevezett Hidas dombon vég­zett kísérleti ásatások során, el­sősorban temetkezési maradvá­nyok formájában. Ha alaposan belegondolunk, akkor Öregcser­tő 133 évvel idősebb, mint Kecs­kemét, s inkább a Véncsertő név illene a faluhoz — mondja tré­fálkozva Hunyadi Mihály. De nem csak azért, hanem az­ért is, mert itt minden második ember a Vén vezeték nevet vi­seli. Elegendő ennek igazolására, ha végig nézzük a község lakói­nak névsorát. Meglepő, hogy mi­lyen sok a Vén József, Vén Im­re, Vén István és így tovább. Családi ház 15 ezerért Amint említettük, a felszaba­dulás előtt a kalocsai érsekség­hez tartozott az öregcsertői ha­tár is. Ez azonban nem jelentet­te, hogy itt mindenki cseléd lett volna. A lakosság megoszlott, s éltek öregcsertőn néhány holdas emberek, középparasztok is. A napszámosok pedig főleg az úgy­nevezett Mentha-telepre jártak dolgozni. A gyógynövény terme­lő és feldolgozó vállalkozó egész nyáron tudott munkát adni az asszonyoknak, gyerekeknek, sőt a téli időszakban is akadt tenni­való. — A felszabadulás előtti élet „színvonalát” jól érzékeltetik azok az adatok, amelyek szerint nálunk a község jelenlegi 445 la­kóházából mindössze 32 a szi­lárd falú épület: tégla, vagy sa­lakblokk. A többi vertfalu, illet­ve vályog. Ilyen körülmények között fordulhat elő, hogy az el­halt idős emberek után megma­radt házat az örökösök — leg­többször a városokban élő gye­rekek — eladják, öregcsertőn tizenötezer forintért már vásá­rolhat bárki egy szoba, konyhás kamrás épületet. Ha azonban végig mennek a falun, a2 Össze­épülő öregcsertő és Kiscsertő között már láthatják az új háza­kat, a sátortetős, nagyablakos, téglaépületeket. Három kilomé­ter hosszú a község, így alapo­san meg kell gondolni, hogy az ember elsétáljon-e az egyik vé­gétől a másikig — tájékoztat a vb-titkár s kéri, hogy menjünk át az elnök szobájába, ott függ a falon a községi térkép. Vén József utca A keretezett kép, majdnem vé­gig éri a szoba falát. Jól kivehe­tő itt az egyetlen hosszú főutca, amelynek egyik része a Kossuth, a másik, a kiscsertői folytatása pedig Rákóczi. Ezzel párhuzamo­san egy másik utca húzódik, a Vén József utca. Ki volt ez az ember, akiről utcát neveztek el öregcsertőn? Érdeklődésemre el­mondja a végrehajtó bizottság titkára, hogy Vén József az el­lenforradalom áldozata lett 1956. október 24-én, Budapesten, a Köztársaság téri pártház vé­delménél esett el. Tényleges ka­tona volt akkor a mindössze 21 éves fiú. Sírját a községi teme­tőben minden évben, az évfordu­lón megkoszorúzzák, de azon kí­vül is gondozzák a helyi úttörők, a fiatalok. Édesanyja ma is öregcsertőn él... Ha a fiáról esik szó, azonnal könnyek lepik el az arcát. A megélhetés lehetőségei Aki öregcsertőn lakik — kivé­ve természetesen a pedagóguso­kat, tanácsi alkalmazottakat, bolti dolgozókat stb. — kizáró­lag a mezőgazdaságból élhet meg. A termelőszövetkezet és az állami gazdaság üzemegysége ad munkál ezeknek az embereknek. Ipari fejlesztési lehetőség nincs. Van azonban egy sajátossága • Itt nyugszik Vén József, akiről utcát neveztek el a faluban. Csertőnek, éppen úgy, mint a többi Kalocsa környéki kis tele­pülésnek: a népművészeti és há­ziipari szövetkezetbe való bedol­gozás. Amint Hunyadi Mihály elmondja, a községben három­száz asszony foglalkozik, ezzel úgyszólván a nap minden percé­ben. Erről magunk is meggyő­ződtünk, s lencsevégre kaptuk Morvái Ferencnét, aki a borjút akarja leadni, s amíg megérke­zik a teherautó, varr egy sort. A munka, a megélhetés ilyen szegényes lehetőségei magyaráz­zák, hogy sokan elmennek Cser­tőről. Az 4tóbbi kilenc év alatt (1964 és 1973 között) összesen 423 fővel csökkent a lakosság, s így lett az 1748-bol 1 <25 a le»eK.- szám. Hogy ez a csökkenő ten­dencia a további években sem csap át emelkedőbe, annak igen nagy a valószínűsége. Igaz, épül­nek új házak, de ezeket csak a lebontott régi helyett emelik, te­hát nem szaporodásról van szó. Az élveszületések és halálozások között — a mar említett kilenc év alatt — mindössze plusz kettő a különbség a születések javára. De ha a statisztikai nyelven el­vándorlóknak nevezetteket iy megnézzük, akkor ez a plusz kettő nem sokat jelent. . . öregcsertőnek nincs tehát von­zása. Pedig felépült az új műve­lődési ház és mozi. A három szo­ba összkomfortos lakással együtt hirdetik az orvosi rendelőt im­már április óta, de nincs jelent­kező. Mégcsak érdeklődő sem akadt. Ma is Szakmárról és Ho- mokmégyről jönnek az orvosok, s ketten adnak heti nyolc órai rendelést a csertőieknek. * A cikk címében azt a kérdést tettük fel, hogy milyen szél fúj Öregcsertőn? Sajnos azt kell mondanunk, hogy eobe a varázs­latosan szép, íákkal tele kis -köz­ségbe sem érnek el a nagy és előre lendítő szelek. Csöndes ve­getáció jellemzi az itteni életet. Akik mégis Csertőn élnek, dol­goznak, azoknak egyetlen otthon a falu, megtartó és felemelő kö­zösség, teremtő munka, tiszta ab­lakos vasárnapok, nyugalmas esz­tendők. Mert a változás szelei ide is elérnek naponta, bár ezek nem kavarnak látványos ered­ményeket, ahhoz azonban mégis elegendőek, hogy napról napra több, szebb, tartalmasabb legyen az élet, gyümölcsözőbb a munka és megérdemeltebb az ünnep. Gál Sándor • Új házak, új emberek * Rákóczi utcán. (Tóth Sándor felvételei.) BIZTATÓ JEL Amikor kezdetét vette nálunk a nagyüzemi gazdálkodás, gyak­ran elhangzott az a kijelentés: nyissuk ki az ablakot minden égtáj felé. Nézzünk szét a világ­ban. s ami jót ott látunk, azt hasznosítsuk. Tehát: tanuljunk. Azóta a növénytermesztés sok ágában értünk el széD eredmé­nyeket. Számos újonnan nemesí­tett növényfajtával átvettük azok korszerű agrotechnikáját, a szük­séges gépeket, áttértünk a vegy­szeres gyomirtásra. A zöldségter­mesztésben azonban még sok a tennivaló. Ez olvan ágazata a me­zőgazdaságnak. amelynek fejlesz­tése a jövő egvik fontos feladatai közé tartozik. A korszerű zöldségtermesztés megszervezése azonban nemcsak a komplex gépsorokon, a vegy­szereken és a ió faitákon múlik, hanem azon is mennyire értünk a termesztéshez. Mert lépést kell tartani a fejlődéssel. Mivel van­nak a miénknél tóval fejlettebb mezőgazdasági kultúrák a vilá­gon. érdemes azokat is megismer­niük a szakembereknek. Ezt a célt szolgálja a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában most meg­jelent népszerű. olvasmányos munka, amelynek címe: Zöldség- termesztők zsebkönvve az USA- ból. Szerzője J. E. Knott, a kali­forniai egyetem zöldségtermesz­tési tanszékének vezető profesz- szora. Fordítója Karácsony Ta­más kertészmérnök, aki 1971-ben Kaliforniában iáit tanulmány­úton. A Zöldségtermesztők zsebköny­ve rövid és tömör formában mu­tatja be a magvar szakemberek­nek a legújabb ismeretekre ala­pozott. közismerten fejlett ameri­kai zöldségtermesztést. Ez a könyv szép példája lehet az új típusú szakkönvvnek. Diáknak, szakembernek termesztőnek egy­aránt nagy segítséget nyújt. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Mező- és Élelmiszer- gazdasági Termelőszövetkezet 100 vagon májusi morzsolt kukoricát és 80 vagon forrólevegős lucernalisztet kínál olcsón eladásra Magántermelők és kiskereskedők részére, gépkocsival a szál­lítást vállaljuk. Ügyintéző: Molnár János Cegléd. Hűtőház, Jászberényi ú(. Telefon: 82-68. 5662 FIGYELEM! A Habselyem Kötöttárugyár november 19-től december 20-ig Kecskeméten a piaci ABC-áruházzal szemben ALKALMI KIÁRUSÍTÁST rendez a gyár termékeiből. Vásárolható: Különböző színű gyermek velúrkötény Színes KÖT-LON kispárnahuzat Hosszú és rövid ujjú színes nylon csipkeblúz Lanyka és bakfis baby-doll, kombiné, nadrág Női nylon hálóing, baby-doll NyUinvetúr ágykabát ^ Különböző színű nylonvefór llWÜIK kg-ként 250 — Ft-«» ^ Egy kecskeméti, tisztelt olva­sónk, akit igen kellemetlenül érintett a lapunk október 19-i számában „Amit nem szívesen mutogatnánk” címmel, fényké­pekkel illusztráltan közölt észre­vételünk, „az eset kijavítására” kéri szérkesztőségünket. Lévén gazdája' annak a gondosan kar­bantartott háznak, amely előtt a konyhai hulladékkal borított csa­tornalefolyót lencsevégre kap­tuk. „Aki a fényképeket készítette, — újra — nem győződött meg róla, hogy a szépen meszelt lakóház és a szennyvízlevezető csatorna egybe tartozik-e, vagyis kié a felelősség. A csatorna a lakás előtt van, ez tény. De hogy azt ki szennyezi, hogyan kerül oda a krumplihéj, zöldség, toll, elhullott baromfi, stb., ezt nem álla­pította meg. Mert ezek nem az én lakásomból valók. Mi arra használjuk a lefolyót, hogy esőzéskor a víz az udvarból az utcára, a csatornába ömöljön. A fényképen mutatott ese­tért nem engem terhel a felelősség és erről a megjelentetése előtt meg kellett volna győződni. A fentiekkel kapcsolatos bizonyítékaim: . . És ezután nevek és címek sze­rinti felsorolás következik a kör­nyéki vétkesekről, majd így foly­tatódik a levél: „A felsorolt személyeket többször »igyeimeztettem, hogy helytelen a cselekedetük. Ugyanakkor több alka­lommal letisztíttattam velük a csa­tornát. Kérem a lapban közölni ne­vüket, hogy ilyen emberek is van­nak és ne az én lakásom szerepel ien, mint ha én lennék a felelős a pisz­kos csatornáért. Engem bánt a leg­jobban . . .” Tanulságos levél, méghozzá tá- gabb értelemben is az. Van ben­ne valami biztató. Minthogy a vétkesek személyének megálla­pítására nem érezzük magunkat illetékesnek, a „bizonyítékként” f elsorolt szándékosan nem Rj'iztük. S ugyanilyen meg­gondolásból a levélíró nevének említéséről is eltekintettünk (Hiszen mindenki hallhatott már rossz szomszédságról éppúgy, mint elfogulatlannak éppen nem mondható háztulajdonos és la­kó, illetve lakó és háztulajdonos közötti viszonyról.) Ellenben, ami a szélesebb érte­lemben vett tanulságokat illeti, az nem más, mint a levél írójá­nak alighanem jogos érzékenysé­ge: nem én, hanem ők! Engem bánt legjobban... — közli. Kezdünk tehát egymásra muto­gatni, ami pedig biztató jel! Hogy miért? Mert valamennyi­ünknek, akik Kecskeméten élünk, ez a város a szűkebb ha­zánk. És túlnyomó többségünk számára bizony, nem közömbös, milyen a házunk tája. Nem egy­szer bosszankodunk, szégyenke­zünk a köztisztaságon szégyen­foltokat ejtő társaink rendetlen­sége, igénytelensége miatt. S ál­talában — mivel ez a legVöny- nyebb — ilyenkor is a tanácsot korholjuk, holott az arra szo­rulókat kellene igényességre, cselekvő városszeretetre nevel­nünk. Hogy hogyan? Elsősorban jó­szándékú figyelmeztetéssel. S ha netán ez kevésnek bizonyul, oly módon is, hogy például a sza­bálysértési hatóság segítségére apellálunk. Ha két tanúja van a köztisztaság vagy közegészség elleni vétségnek, nevelő eszköz­ként a bírság is szerephez juthat. Annál is inkább, mert a rendes, tiszta környezetünket illetően az érdekeltségünk is közös. Fogjunk hát össze, s elsősor­ban ki-ki a szűkebb portája kör­nyékén cselekedjen! Mindany- nyiunk háza tájának szépítéséért, a jó közérzetünk érdekében. P. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom