Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 13.

Jó levegő, csend, nyugalom és kikapcsolódást, aktív pihenést jelentő elfoglaltság. Méghozzá olyan, amely a szó legszorosabb értelmében hasznot is hoz a konyhára. Mindez megtalálható Kecskemét határában, a Halasi út baloldalán kialakított, úgynevezett hobbykertekben.

Ide látogattunk el körülnézni, az őszi betakarítást szemrevételezni. Elindulva a kiskertek közötti egyik dülőúton, gyorsan nyilvánvaló lett: a hét eleji délután nem a legalkalmasabb a kertek tulajdonosaival való találkozásra. A kertajtók többsége lelakatolva. s csak kevés h«lven fedezni fel a foglalatoskodó tulajdonost.

Az alighanem magánszorgalomból „Szövetkezeti,.nek elnevezett utcácskában szerencsénk van. Az egyik kertben éppen földet kubikol a gazda: Sántha Gábor, a BRG műszerésze.

— Egy ötven hektoliteres medencét akarok idevarázsolni. Legalább majd meg is merítkezhet a család és a locsolásra is jó lesz. Víz nélkül nem sokat ér a kert... A krumplim a vetőmagot sem adta vissza az idén — magyarázta barátkozásra készen, egy kis munkaszünetet tartva a kedvünkért.

És az egyéb zöldségféle? Ahogy látjuk, a gyümölcsfái szépen beálltak, nem szólva a portát körülvevő gyönyörű lugasról!

— Hát ami azt illeti... Gyümölcsöt már nem kellett venni az idén és többet ettünk, mint azelőtt bármikor! És zöldség is terem annyi, hgy elég a családnak. A piacra nemigen járunk... Jó dolog ez a kert! Én például két óráig dolgozom, de háromkor már igencsak itt vagyok naponta. Az üzemi ülő munka után jólesik ez a mozgás.

Nem hátráltatjuk tovább munkájában Sántha Gábort, folytatjuk a nézelődést. Sajnos, láttunk olyan kertet is, amelynél kikívánkozik a megjegy-• Gólya viszi a fiát, avagy a házon házikó?... Ilyenre nem adnak építési engedélyt.

• Nézzék meg. hogy fizetnek a negyedik éves tőkék! — büszkélkedik a terméssel Sántha Gábor.

• Ez a sátortetős, sarokkinövéses kis kastély is jó példája az építkezési hobbynak. Ilyet sem engedélyeznek.

(Tóth Sándor felvételei)

zés: itt csak a gaz vár be-, illetve eltakarításra. Ez a íöldecske bizony jobb gazdát érdemelt volna!.. .

Még szembetűnőbb azonban a porták némelyikére — és nem kevésre — felhúzott flancos épület. Létrehozóinak — úgy tűnik — nem a kertészkedés, hanem az építészet a hobbyjuk. No és persze, nyil, ván pénzük is kerül erre a nem olcsó passzióra. Hiszen egyik-másik ilyen csodaépületnek az árából bizonyosan kitelt volna családi ház is! És érthetően felvetődött bennünk a kérdés: vajon hatósági engedéllyel épültek ezek a hobby-házak?

A választ erre már Juhász Istvántól, a városi tanács vb műszaki osztálya főmérnökétől kértük.

— Amikor a mintegy kétszáz, egyenként 200 négyszögöles, olcsó kiskertek birtokába jutottak tulajdonosaik, a beépíthetőség szabályait illetően írásban is kézhez kapták a tudnivalókat. A tájékoztató tartalmazta, hogy a kertben szerszámos kamrát, vagy hétvégi házat lehet építeni. Ezek természetesen építésiengedély-kötelesek. Előírás az ötméteres élőkért, a kedvezőtlen égtáj felöli szomszéd telek határától a 3 méteres távolság betartása, valamint, hogy az épület legfeljebb 36 négyzetméter alapterületű lehet. Ezzel szemben, ha megnéznénk, viszonylag kevéshez kértek építési engedélyt, és bizony sok készült anélkül, vagy attól eltérően, csakugyan hobby-szerint. Hozzátehetem, hogy az év végéig sor kerül itt az építkezések felülvizsgálatára, s az engedély nélküli, illetve az attól eltérően építkezett szeabályszegőknek számolniok kell a bírság kiszabásával! A bírság összege — ez eléggé köztudott már — az építmény értékének 10 százaléka — mondotta a város főmérnöke. —y —n

Levetkőzve a falusi külsőt

Tiszakécskére a történelem falusias külsőt hagyott örökül, ezt a külsőt a nagyközség szégyenkezés és takargatás nélkül viseli. De egyúttal beletörődés nélkül is! Átfogó, összehangolt, s a helység teljes közigazgatási területére kiterjedő urbanizációs program megvalósítása zajlik itt, hosszú évek óta már. És nem eredménytelenül...

A belterületen, de a két nagy tanyaközpontban is, a villanyhálózat bővítése mór. régóta csak olyan értelemben ad feladatot, amilyen mértékben a- helység terjeszkedik. Korszerű a közvilágítás, esténként a fontosabb utcákon higanygőzlámpák sora gyullad ki. Ami viszont egyedülállóan nagyszabású vállalkozásba mérföldes léptekkel haladó tanyavillamosítás. Amely — valószínűleg az országban elsőként —- 1974 végére befejeződik, s ez annyit jelent, hogy az 1800 kécskei tanya közül 1300-hoz elér a hálózat. Hogy ez a tanyavilág jövője szempontjából mit .jelent, ma még felmérni is alig lehetséges... Az viszont kétségtelenül megállapítható — s nemcsak a villamosítással, hanem az egyébb irányú fejlesztéssel kapcsolatban is —. hogy Tiszaké'vskén a tanyán élő embereket nem „másodrendű állampolgároknak” tekintik. S ez nemcsak kinyilatkoztatás, hanem teljes komolyságában érvényesülő, mindennapos gyakorlat.

A víz becsülete

orvos is — az öt körzeti — az egy gyermekorvos és a két fogorvos mellett. A Kécskéhez hasonló nagyságrendű helységek között nincs még másik, amelyik ilyen ellátással dicsekedhetne. S ez még nem minden . . .

Gyors segítség

A nagyközség két ösztöndíjas szakorvost taníttatott, egyrészt utánpótlásként, másrészt, azért hogy 1975-től a másik gyermekszakorvos is megkezdhesse praktizálását. Ez annyit jelent, a 14 éven aluli korbsztály egészségügyi ellátása már kikerül a körzeti orvosok tevékenysége alól. Ez a rendszer hatékonyabbnak ígérkezik, mintha hét körzeti orvos működne. A másik előrelépés a tanyavilágot érinti. A külterületi iskolákat 1974-ben URH- rendszerű segélykérő telefonokkal szerelik fel — éjjel-nappali készenléttel. Egyúttal az ügyeletes orvos is kézi adó-vevő készüléket kap. hogy sürgős esetben a tanyavilág legtávolabbi pontján is azonnyomban intézkedhessék. Kibővítésre vár a központi renvoltak hiábavalók. 1975 után már nem halogatható az új bölcsőde társadalmi erőből történő megépítése. Megpróbáltak lépést tartani az óvodai elhelyezés fokozódó igényeivel ez annak ellenére is csak részben sikerült, hogy a legújabban is 150-nel bővítették az elhelyezési alkalmakat. Az ötödik ötéves terv elején szükségessé válik a központban egy száz férőhelyes, valamint Obögön és Pereghalomban egyegy tanyai óvoda létrehozása — ugyancsak társadalmi segítséggel. Nagy-nagy gond, hogy új iskola a felszabadulás óta nem épült a belterületen. Hiányoznak a tornatermek, szűkösek és alkalmatlanok a szertárak, a szakoktatás bevezetésére egyszerűen nincs mód — maga az okatás két műszakban folyik A gondokat csak enyhíti, de nem szünteti meg az 1974. év végére felépülő új, nyolctantermes iskola.

f

Igény a hétközire

„Félúton” tart a körzetesítés, a korszerűtlen, régi épületekben berendezett hétközi túlzsúfolt. Reális az igény, hogy az ötödik ötéves tervben megépüljön egy 250 férőhelyes általános iskolai diákotthon, ahol mód nyílik a hátrányos helyzetű gimnáziumi és ipari tanulók elhelyezésére is. És azok a hátrányos helyzetűek is_ helyet kapnának itt, akik mezőgazdasági szakképzésben részesülnek.

Ez a nagyközség megtanulta becsülni a vizet — annak ellenére, hogy bőséggel részel belőle —, s idejekorán kibontakozott az igénye, hogy csőhálózaton át jusson hozzá. A kúttársaságok már a századforduló utáni években megalakultak — 60—70 éve tehát —, s a belterület majd mindegyik házát „rákötötték” a vezetékre. A vízműhöz annakidején egy-egy tehén árával járultak hozzá a családok. A vizet még a szőlőskertekbe is kivezették. ,Ez a nagyszerű hagyomány az elmúlt évtizedben oly módon okozott gondot, hogy az elhasználódott vascsöveket sorra ki kellet cserélni korszerű, magas nyomású vezetékre. E munka befejeződött, sőt Tiszabög és Kerekdomb is hálózati vízhez jut. Egészében tehát az összlakosság kétharmada élvezi a központosított vízellátás 7 előnyeit. Amelyeket a szórvány tanyák sem nélkülözhetitek teljesen, a gazdasági majorközpontok meghoszszabbított vezetékeire szerelt ..periférikus kifolyók” az egészséges jó ivóvizet juttatják el a tanyavilágba.

Az új lakótelep, az egyre-másra épülő társasházak máris kikerülhetetlenné tették a távlatokra szóló csatornázási program kidolgozását. Első lépésként a társasházak közelében — az Országos Vízügyi Hivatal segítségével — egy osztrák gyártmányú szennyvízszikkasztó berendezést szerelnek fel.

A nagyközségi vezetés vaskövetkezeiességet tanúsít annak érdekében, hogy Tiszakécske egészségügyi ellátása legalábbis városi színvonalú legyen. A helység külön belgyógyász szakorvost foglalkoztat, aki egyébként EKG-szakdelő; oly módon, hogy egy komplexumba kerüljön a gyógyszertárral.

Garmadával adja a feladatokat az intézményhálózat kiépítése, noha az eddigi erőfeszítések sem

Tiszakécske mindezek által válik példamutatóvá abban, hogy nemcsak az elmúlt korszakok mulasztásait pótolja, de áldozatkészséggel rakja le a teljesebb emberi élet alapjait is.

H. D.

• Az épülő nagyközség.

(6.) A nyom átvezetett a szántáson * kiért a legelőre. A gyér fűvel benőtt községi legelő emberemlékezet óta nem volt szántva, s így, az eső ellenére kemény maradt. Igaz, a felszíne elázott, s ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy a nyomot követni tudják. Bartos majdnem megszólalt, amikor felismerte, hogy a nyom pontosan a csordákéihoz vezet, tehát feltételezhetően abban van a holttest. Idejében meggondolta azonban magát, nehogy valamiféle gyanút, vagy annak az árnyékát terelje magára.

Valóban, hamarosan a kúthoz értek. Az akácgerendakból készült, már mohos korláthoz támaszkodtak mind a hárman, s a két lámpa fénye egyszerre vágódott a magasan fekvő vízbe, amelynek tetején ott lebegett a meztelen holttest.

IX.

A holttestet lefényképezték, majd intézkedtek, hogy elszállítsák a megyei kórházba, ahol rendőrorvosi boncolás állapítja meg a halál közvetlen okát, s azt, hogy milyen eszközzel követték el. Elsősorban arra várt választ a rendőrség, nevezetesen Kávási őrnagy, hogy hány óra körül történhetett a gyilkosság. Mert afelől nem hagyott kétséget a férfi tarkóján tátongó seb, hogy bűncselekmény történt. Bartost erősen lehetett gyanúsítani, de igen sok tényező a gyanúsítás ellen szólt. Például az, hogy csizmája nem volt sáros, ő maga tett feljelentést. Ez utóbbi ugyan nem szól egyértelműen a gyanúsítás ellen, de mégis számításba jöhet. Idejével el tud számolni, bár ezt "az elszámolást ellenőrizni fogják a feleség által elmondottakkal és a majorban maradt éjjeliőr vallomásával.

Kávási erősen töprengett, hogy őrizetbe vegye-e Bartost. Végül is úgy döntött, hogy futni hagyja, de mindenképpen szemmel tartják. Előtte azonban még egy rövid beszélgetésre bevitték az őrsre, ahol a nyomozó már befejezte a gépelést. Hajnali öt óra leheteti i Mindannyian halálosan fáradtak voltak, s a jegyzőkönyvet éppen legépelő nyomozó javaslatára hazaengedték Bartost, azzal a határozott kikötéssel, hogy déli egy órára pontosan jelenjen meg itt az őrsön. Az őrnagy kockázatosnak tartotta ezt a lépést., de a nyomozó intett neki a szemével, s ezt Kávási elégnek találta, hiszen a nyomozó már többet tudott arról, mivel töltötte az éjszakát az agror.ómus. Amikor Bartos elment, az őrnagy és a másik nyomozó — noha kegyetlenül fáradtak voltak —élénken figyelték mit tartalmaz a jegyzőkönyv, mit tudott meg kollegájuk az asszonytól.

— Ezek szerint a rejtélyek száma egyel szaporodott! — jelentette ki az őrnagy, majd a homlokára csapott:

— Bartost azonnal le kell tartóztatni. A hulla kétségtelenül ez a Szaniszló lesz.

— Szerintem várjuk meg, míg Bartos délután ismét jelentkezik. A megfejtést tőle kapjuk meg. Ha bejön azzal, ha nem jön be, akkor azzal. Világos?

— És ha nem jön be? Akkor szaladhatunk utána.

— Az igaz! De akkor már tudjuk,. hogy ki utón szaladunk. Ugyanakkor okunk is lesz rá, hogy üldözőbe vegyük, mert csak az menekül, aki bűnös. Ha pedig Bartos menekülni fog, akkor neki feltétlenül köze van a gyilkossághoz.

— Persze lehet, hogy éppen azzal akar félrevezetni bennünket, hogy nem menekül, hanem szépen megjelenik itt és semmit nem tud majd semmiről. Hajtogatni fogja amit már ötször elmondott.

— Feltétlenül újat kell mondania. Azt, amit a feleségének is elmondott volna, de mi éppen akkor kopogtattunk az ablakon. Nevezetesen: mit jelentett a levélben szereplő Szaniszló kifejezés? Mert — legalábbis az aszszony e.mondásából következtetve — Szaniszló tegnap a közelben volt és csak az az ember tudott az 1944. októberben történt eseményről, a német katona meggyilkolásáról.

Kávási és az idősebb nyomozó lefeküdtek az őrsön levő szolgálati ágyakra, a fiatal pedig, aki viszonylag frissebb volt, elindult az autóval, - hogy még ott találja az éjjeliőrt a majorban és kikérdezze néhány részletről. Negyed hat körül járt az idő, de ezt álig lehetett észrevenni. Sötét és hideg volt. A íeluban kezdett megindulni az élet. Ittott már emberek haladtak az utcán, alig figyeltek a rendőrautóra. Amikor a nyomozó kiért a majorba, Samu Sándor bácsi. az éjjeliőr éppen szedelőzködött,, hazafelé készült. Az állatgondozók már kint voltak, tehát ő indulhatott volna haza. Meglepődött, amikor- a rendőrautó az istálló elé kanyarodott és éppen őt kereste a benne ülő civilruhás fiatalember. Az öreg izgatottan keresett helyet az istálló egyik sarkában, amikor a nyomozó azt mondta, beszélni akar vele — négyszemközt.

— Ismeri Bartos Mihály agronómust?

1 — Hogyne ismerném. Persze, hogy ismerem.

— Tegnap este kint volt itt a majorban?

— Igen, itt volt. Motorbiciklivel volt.

— Hány órakor ment haza. Vissza tud-e emlékezni?

Az üreg éjjeliőr elővette ősrégi zsebóráját és bár a kérdésnek semmi köze nem volt ahhoz, hogy most mennyit mutat a vén kronométer, az éjjeliőr mégis alaposan szemre vette, tenyerében tartva az órát.

— Aszongya, hogy most hat óra lesz öt perc múlva. Hát kérem szépen. Bartos elvtárs az este úgy nyolc óra körül indult hazafelé innen. Még mondtam is neki, hogy most alaposan kidolgozta a napot. Erre ő csak anynyit válaszolt, hogy hát igen.

— Biztosan nyolc óra körül indult?

— Ez olyan biztos, mint ahogy én itt vagyok. Amikor ugyanis ő elment, én egyedül maradtam és megnéztem az órát, hogy mennyi idő van még reggel hatig. Biztos.

X.

Még nyolc óra sem volt, amikor Bartos újból megjelent a rendőrségen. Otthon, amikor hazament, felesége elmondta neki, hogy amíg őt a helyszínre vitték. az egyik nyomozó ott maradt és kikérdezte: miről beszélgettek, miután hazaért a rendőrségről. Az asszony kertelés nélkül elmondta férjének, amiről a nyomozónak is beszélt. Bartos elsápadt, mert közel harm ne évig rettegett attól, hogy felfedezik a gyilkosságot, azt, hogy a németet leütötte. Itt azonban mór nem volt kiút, az eset a rendőrség tudomására jutott. Hosszas tépelődés után aztán úgy döntött, bemegy és ő is elmondja. Jobb ha önként jelentkezik, mintha most menekülésre adná a fejét. Arra is gondolt, hogy tulajdonképpen hálás lehet az asszonynak — mindegy hogyan végződik az ő bűnügye — de végül is megszabadul az örökös gyötrelemtől, a félelemtől, a rettegéstől.

— Jöjjön Bartos, már vártuk magát! — fogadta a kialvatlanságtól bedagacu szemekkel Kávási őrnagy.

— Őrnagy elvtárs! Én bűnös vagyok. Leütöttem egy embert.

Kávási egy pillanatig várt, lehajtott fejjel állt a szoba közepén. Azon gondolkodott, hogy mit feleljen erre az agronómusnak. Mert bár ekkor már tudta az éjjeliőr vallomását, tisztába i volt azzal, hogy Bartos valóban ártatlan, tehát az árokparton, illetve a csordakútban talált férfinek nem ő a gyilkosa. Mégis — meglepetést színlelve — megkérdezte:

— A meztelen holttestre gondol?

(Folytatása következik)

Öröm és „árnyék” a hobby-kertekben

A meztelen holttest

Gál Sándor