Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 5. >. • /• f \ AMIT AZ ÁTLAGOK ELTAKARNAK Részben megvalósult, részben megvalósítás alatt áll az a határozat, amelyet 1972. november 14—15-i ülésén hozott a párt Központi Bizottsága az állami ipar munkásainak béremeléséről, illetve a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozásáról. A központi béremelést március 1-től minden iparvállalatnál megkapták, a bértáblázat kimunkálásán pedig úgy serénykednek az illetékes állami és szakszervezeti szervek, hogy az 1974-től alkalmazható legyen. A néhány, summázó mondatba beleférő cselekedetsor*a legutóbbi évek kiemelkedően fontos bérpolitikai intézkedéseit tárja elénk. Szennyeződő szőkébb hazánk IV. Arzéndráma Alsómonostoron Kiemelt helyen a szakmunka ' Hosszabb ideje tartó folyamatként figyelhettük meg az igazatok, valamint a szektorok állami, szövetkezeti — közötti keresetkülönbségek mérséklődését. Helyes ez akkor, ha indokolatlan eltérések tűnnek el, ám kedvezőtlen ott, ahol szakképzettségi igényekben, munkakörülményekben egymástól erősen elütő területek közelednek. 1971- ben és 72-ben ugyan a nagyvállalatok dolgozóinak keresetnövekedése — a többiekhez mérten — valamelyest gyorsult, a párthatározat a viszonylagos elmaradás fölszámolását is lehetővé tette. „Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató. több műszakban dolgozó üzemeket” — szögezte le a határozat. Meghaladja az 1,3 milliót azoknak a munkásoknak a száma. akik március 1-től a határozat eredményeként nagyobb összegű alapórabért kapnak. Az emelkedés1 mértéke átlagosan több, mint kétévi bérnövekedésnek felel meg! Megőrizni, továbbfejleszteni A Munkaügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kísérte a megvalósítást, - s számításaik szerint idén az iparban a várható kerestnövekedés 12—13 százalék körül lesz. A központi forrásokból származó, átlagosán' 9,8 százalékos alapbéremelkedéshez ugyanis még társul a vállalatok saját bérfejlesztési lehetősége. Sok mindenbe „beleszólt” a március elseje. A szaktudás meg-Itt készül a „Híröske” gyermekcipő • A 25 éves jubileumát Ünneplő Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet az Iparművészeti Nívódíjjal kitüntetett „Híröske” gyermekcipőket gyártja. A 20 fajta modellből ebben az évben 150 ezer pár rendkívül tetszetős és kiváló minőségű gyermekcipő kerül a kereskedelembe. Képiihkön: A szövetkezet „Híröske” gyermekcipői. (MTI foto — Balassa Ferenc — KS) becsülésének jeleként — s mitagadás, erre jó néhány üzemet valóban inteni kellett — átlagosan 11,2 százalékkal növelte a képzett munkások alapbérét, s még lényegesebben — 13,1 százalékkal — a női szakmunkásokét. Élvezte az előnyt — ahogyan azt a párthatározat is megszabta — azok tábora, akik nehéz fizikai munkát végeznek, három műszakban, vagy folyamatos üzemű helyen dolgoznak; előbbiek béremelkedése 10,4, utóbbiaké 11,1 százalékra rúgott. A jó határozat megfelelő végrehajtása azonban nem lezárt, sokkal inkább ösztönzött valami új megkezdésére. Nevezetesen arra, hogy a központi béremelés eredményeit megőrizve és továbbfejlesztve, a vállalatok — végre — kialakítsák saját, helyi bérpolitikájukat. Ami persze nem mégy egycsapásra. Nem lesz csodaszer Napjainkban eléggé kusza a bérek, keresetek térképe. Hegyeket, dombokat látunk ott, ahol a síknak lenne helye, fölfedezhetjük a széles, közös utakat keresztező csapásokat, s itt-ott zsákutcák, ingoványos területek is lelhetők. Azonos szakmák keresete jelentősen eltérő — túl széles határok között szóródik, mondják a szakemberek —, a kiemelkedően képzett munkások, valamint a képzett és nehéz fizikai munkát kedvezőtlen körülmények között végzők" anyagi megbecsülésével sem lehetünk még elégedettek, ahogy a szakmák közötti arányokkal úgyszintén. Ezeknek, s a hasonló gondoknak a megoldásában aligha lesz varázsszer a szakmai bérek országos táblázata, de — amint azt a SZOT elnöksége június 25-én tartott ülésén megállapította — jó eszköze lehet a korszerűbb és hatékonyabb bérpo-Érdekes, új technológiát vezettek be a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Újítással és a Bányászati Kutató Intézet segítségével új módszert dolgoztak ki az eddiginél tökéletesebb gépi meszelésre. Valamenynyi hazai építőipari vállalatnál ugyanis problémát ielent, hogy a mész 200—300 mikron szemnagysága miatt nem tudiák elfogadhatóan gépesíteni a falfelületek meszelését, festését. A Bányászati Kutató Intézet szakemberei egy úgynevezett dezegráló berendezést szerkesztettek a Komárom megyei vállalat — Mi van a piaccal? Muzsik Tiborné, a jászszent-1 ászlói tanács elr\pke rögtön tudja, mire célzok. Elmosolyodik. Kezével mozdulatot tesz erre is, arra is. Már ebből olyasmit értek: kompromisszum. — Visszaállítottuk a régi piacnapot, és megvan az új is. Nem is gondolják, milyen hangulatot kavart ez a kívülállónak, -látszólag kis ügy a múlt évben, ebben a községben. Még sajtónyilvánosságot is kockázatos lett. volna adni a „csatározások” idején, mert inkább mégjobban felbolygatta volna az ámúgy js felhevült helyi kedélyeket. S minden arra vallott, hogy a kérdést kívülről úgy sem lehetne eldönteni. Abban a helyi szervek, s a lakosság együttesen illetékesek. Miről volt szó? A helyi termelőszövetkezetek vezetői javasolták, kérték, hogy a tanács tegye át a csütörtöki piacnapot szombat-vasárnapra. Indok: ez a hétköznapi piacozás jelentős számú embert elvon a munkából, ami, Útikénak. A kialakítandó mutató hozzájárulhat a szakmák közötti bérarány egészségesebbé tételéhez, s főként ahhoz, hogy — miként a Központi Bizottság ülésén megfogalmazták — „az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú al%>bért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, -melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben,, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgoznak. A gyár helyett senki Idén júniusban a bányászatban 3143 — tavaly ugyanekkor 2801 — a kohászatban 2616 (2353), a közlekedési eszközök gyártásában 2499 (2290), a vegyiparbap 2301 (2109), a textiliparban 2058 (1859) forint volt a munkások átlagos havi keresete. A növekedés tükrözi az alapbérek márciusban lezajlott emelését, ám azt már elrejtik az átlagok, hogy üzemen, gyáron, válalaton belül egybeesik-e elv és gyakorlat, a központi intézkedésen túl helyben mit tettek, tesznek az' igazságosabb arányokért, a megdolgozott jövedelmekért. Mert igaz, vannak, akik meglehetősen jó bérért sétálnak, csellengenek, selejtet termelnek, ám vannak — s nem is kevesen ! —, akik kiváló munkája, nagy hozzáértése, szakmai rátermettsége, s ne féljünk azt sem leírni, hogy tehetsége, nincs igazán megfizetve. Ezen azonban a gyár helyett nem segíthet senki! Jókor tett lépés volt a márciusi alapbéremelés, nagyon itt az ideje az országos bértáblázat alkalmazásának. Tapasztalhatni, hogy a „bérfronton” sok minden mozgásba lendült — lendülhet majd — ezek nyomán. Mégis, az a legfontosabb, hogy végre helyben szülessék meg a felismerés : okosan „megkomponált” vállalati bérpolitika nélkül hoszszú távon sem a termelésben, sem a munkaerő-gazdálkodásban, csakúgy mint a termékfejlesztésben, vagy a piacok megtartásában és kiterjesztésében, haladni - nem lehet. Mert ugyan a bér a termelési költségeknek csak kis része — ágazatonként váltakozva 6—28 százaléka, demmiért és ahogyan adják, az erőteljesen befolyásolja a termelés legfőbb tényezőjét, a munkát elvégző embert.' M. O. részére. Ebben a berendezésben az oltott, meszet hidrociklonon keresztül megszűrik és rendkívül apróra törik. Az ígv keletkező mészpép szemnagysága mindöszsze 30—50 mikron. Ez a nyersanyag már alkalmas bármilyen típusú festőberendezéshez. Az új technológiával nemcsak a meszelés gépesítését oldották meg. Ezzel a mészpéppel egyenletesebb és szebb színű lesz a falak felülete. Másik előnye, hogy nem pattog le a falról, tökéletesebben tapad, s így érintésre sem kopik. Az új technológia iránt külföldi szakemberek is érdeklődnek. különösen a nagy szezonidőszakokban, érzékenyen érinti a szövetkezeteket. Hiszen akik csütörtökön piacra jöttek, kevés kivétellel, nem is mentek már ki aznap a tsz-földekre. A szövetkezeti vezetőségek részéről érthetően jogos volt a kívánság és a feltételezés is, hogy ha a piacnapot a hét utolsó napjaira teszik át. hétközben sokat nyernek a folyamatos munka révén. S legyen csak szó — mondjuk harminc munkabíró emberről ötven piacozóról, az is sokat lendít, mikor szorít az idő. Igenám. de a piacnapoknak mindenütt van egy közös jellemzője: régi hagyományokon alapszik az időpontjuk. S ez az ősinek is mondható ritmust nem csupán az adott községét, várost ..köti”, hanem a környező helységeket is. öt-hat szomszédos , helység piacnapjai úgy alakultak ki, hogy egyrészt egymást ne zavarják, másrészt pont azt szolgálják, ami a portékáját árulni vivő polgár érdeke. Tudniillik: ha nem tudott itt mindent 1973 februáriéban a kiskunfélegyázi városi kórház gyermekosztálya — dr. Varga Gyula gyermekgyógyász főorvos —: döbbenetes tartalmú átiratot intézett a KÖJÁL járványügyi felügyelőségéhez. Röviden a következőkről van szó: Papp Éva. bugac-alsómonostori négyéves kislányt az osztályon tüdőgyulladás betegségéből állították talpba. A bőrgyógyász főorvossal történt konzultáció viszont azt is megerősítette, hogy a gyermeken idült arzénmérgezés tünetei ütköztek ki. Ennek nyomán a KÖJÁL is elvégezte a kontrollvizsgálatot. s tényként állapította meg, hogy a kislánytól vett haj- és körömmintában arzén mutatható. .*ki. A további vizsgálatok kiderítették, hogy a lány testvérei — Veronika, Erzsébet, László és Mihály —, valamint a szülők. Papp László -és felesége szervezetében ugyancsak felhalmozódott az arzén. És arzént találtak a tanya ásott kútjának vizében, s a kút melletti nagyobb pocsolyában is. Ezzel- indült meg a lavina. Dr. Albrecht Sándor, bugaci nagyközségi tanácstitkár emlékezetében felmerült, hogy 1966 őszén már történt Alsómonostoron egy arzénmérgezéses haláleset: Szabó I-ászlón a kecskeméti megyei kórházban már nem tudtak segíteni az orvosok. A tanya, ahol lakott, 3.5 kilométernyire volt a Pappék házától. Ezt a tanyát azóta Tápai Kálmán vásárolta meg. Máris megjelent a rejtély: egymástól két független arzéngócra bukkantak. Mert a Tápai-tanya kútjában is megtalálták az arzént. És a Táoai család tagjaiban is. Ígv azután a közegészségügyi felügyelők sorra kiterjesztették a vizsgálatot a két góc körüli tanyákra. Arzén mindenütt... Tarjányi Ferenc. Czakó János. Kürtösi L.ászló. id. Besze Sándor, Fehér László. Vadkerti Tóth Lajos. Seregély Máté. Dobos Pál. id. Tápai Kálmán. Szabó József. Pallagi Mihálv és Macska Lajos tanyájának ásott kútjában. Hatósági intézkedés: a tanyák lakóit kórházi kivizsgálásra küldik, s kútjaikra kirakják a táblát, ezzel a szöveggel: A kút vize fogyasztásra alkalmatlan. Egyben kijelölik részükre azokat a kutakat — ugyancsak ásottakat! — ahonnan „a veszélyeztetett családok az ivóvizüket biztosíthatiák”. Átmeneti megoldásként... ... Benyitok Tarjányi Terencék tanvaudvarára. Csak a házigazda felesége van itthon. Mutatja a kutat, a legalján körben már az iszap látszik, középütt lehet még egy vödörnyi sárgásbarna víz. — Ezt isszák? — kérdem megrökönyödve. — Dehogy! — feleli. — Hiszen látja, iszap van benne. Már rég ki kellett volna tisztítani ... A szomszédból hordjuk. Ott nemrég pucolták. Az oszlopon ott a tábla. Az asszony folytatja: — Voltak kint Kecskemétről, az mondták, hogy arzénos. Nem is t idom. mit mondjak erre . .. 1980 óta ebből iszunk. Még soha nem éreztük. De a két gyerektől eladni, holnap viheti a közeli falu, város piacára. Természetesen — például Jászszentlászló esetében is — a helyi ellátás szempontjait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy mai kisközségben is szép számmal élnek olyanok, akik a piacon szerzik be a tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Egykori parasztcsaládok is „átsoroltak” ipari, alkalmazotti tevékenységekre, és jöttek is máshonnét ilyen munkakörökbe. Számukra sem mindegy — hétközben is fel tudnak-e „tankolni” a fontos élelmiszerekből a falu piacán, vagy arra kényszerülnek, hogy egyik szombat-vasárnaptól a másikig „raktározzanak” nagyon is gyorsan romló, fonnyadó zöldséget, gyümölcsöt. A tanács tehát a lakosság, a hagyomány, megszokottság, s a mindennapi szükségletek oldaláról érvelt körömszakadtáig a régi piacnap fenntartása mellett. A tsz-gazdasági vezetés a közös érdek oldaláról ugyancsak körömszakadtáig, a hét vége rtielvért vettek, vágtak a körmükből és - a halukból... Egy 13 éves és egy 9 éves gyerekről van szó. Amíg a kút vize el nem apadt, a két tehenet' is ebből‘itatták. A tej túlnyomó részét jelenleg is értékesítik. bár maguk is fogyasztják. És a kút vizével hígították a sertések részére a tápot. És innen itatták a baromfiakat is .. . Arzén a táplálékláncban. A helybeli, a félegyházi, meg a kecskeméti piacon. Meg mindenütt ... — Mi lesz ezután? Az asszony a vállát vonogatja. Ezt mondia: — Ajánlották, hogy adnak kedvezményes portát, meg 60 ezer forint kölcsönt, kantat nélkül. De mi szeretünk itt lenni... A férjem szakszövetkezeti tag. el is jár 'gyakran dolgozni. Meg a négy hold föld is itt van. amit magunk művelünk. Ha innen el kell men_ ni. akkor már inkább a városba költözünk. Megkockáztatom a kérdést. ~— És, mondjuk, egy mélyfúrású kútra hajlandóak volnának e áldozni ? Olvan ötezret... — Az bizony nagyon sok volna... ... Az alsómonostori külterületi iskola nagyjából a két arzéngóc közé esik. A részben osztott intézménybe 40 gyerek jár. 1—8 osztályig. Oláh Sándor pedagógus évtizedek óta itt tanít. Mutatja az udvaron levő lefedett ásott, kutat. ö is. a felesége is. ezt isszák, akárcsak a gyerekek. A házi vezetékbe hidrofor nyomja a vizet. A vizsgálati eredmény szerint ebben a kútban nem találtak arzént. Ennek ellenére a fogyasztását nem javasolják. De-más kút nincs a közelben. A bugaci tanyavilág ásott kútjai mellesleg kólibacilussal is fertőzöttek — a haidani kiterjedt legeltetéses állattartás utóhatásaként. Nagyközségi és járási szinten is keresik a mielőbbi lehetséges megoldást. Az egyik a Tarján.yiéknak is felajánlott 60 ezer folett. Még egy kis „nyomással” is. hogy amennyiben nem ... A lakosság nagy része a közösben dolgozik. Érdekük tehát, hogy zökkenés mentes gazdálkodással gyarapítsák a nagy család vagyonát, amelyből az ő jövedelmük oroszlánrésze is származik. De a piacra menők is ugyanezeknek a közös gazdaságoknak a dolgozói, akik a háztájin megtermelt cikkekből is szép pénzekhez jutnak. A község pedig régóta arra van ráállva, hogy aki venni akar, csütörtökön megy a piacra. Ehhez a naphoz igazodnak különböző — például baromfiátvevő — szervek is. A tanácsülési vitából vastag jegyzőkönyv készült. Maradjon a régi piacnap! Hét végére kell tenni a piacnapot? A megyei tanács illetékes osztályának álláspontja is az volt: a régi piacnapot kell meghagyni. A lakosság — tehát jórészt a tsz-ek tagjai is — ugyanezt akarják. Nagy volt az ellenállás a változtatással szemben. Amikor ez sem engedvén, az sem hagyván, a piacot mégiscsak „kiiktatták” a csütörtöki árusításából, furcsa lett a folytatás. A termelők szépen lestandoltak a környező utcákban, és rintos kamatmentes kölcsön volna. És hozzá a telek nágyzetölenként egyforintos, tehát jelképes áron. Csakhogy az arzéngócok közelében szegénysorsú családok élnek. Házat építeni 60 ezerből nem lehet, ahhoz legalább még kétszer annyit kellene hozzátenni. Alighanem a másik megoldás jelenti a járható utat. A mélyfúrású kutak elkészítése. Ezt tanácsi házilagos brigád is végezheti, hogy minél kisebbek legyenek a költségek. Számítások szerint egy ilyen kút megfúrása, a csövek lerakásával együtt. 5—8 ezer forintba kerül. Ha önköltséges alapon csinálják, a költség nyilván az ötezerhez áll majd közelebb. A gócok közvetlen közelében, ha szükséges, a tanácsnak a teljes költség átvállalása elől sem szabad elzárkóznia. Ahol a fúrt kutak elkészülnek, ott az ásott kutat hatóságilag be kell temetni. De abban még mindig csak reménykedhetünk. hogy a mélyebb rétegvizekhez nem ér el az arzén. Ám még nyitott a kérdés — és meglehet, mindörökre, az marad —, hogy a . félelmetes vegyi anyag miként került az alsómonostori talajvízbe. Természetes úton csak vulkánikus vidékeken tör fel nagyobb koncentrációban. Másrészt vízben oldódó arzénvegyületet csak a modern ipar képes előállítana. A következtetés kézenfekvő: 1966 előtt úgv vélték megsemmisíteni a. felhalmozott és valamilyen oknál fogva szükségtelennek ítélt arzén tartalmú vegyszert, hogy egyszerűen elásták a földbe. Arvalin. Arsola. Darsin. Tutokin. Nosorasen. Sulpharol — ilyen nevű arzéntartalmú szereket forgalmaztak a 60-as évtized során, s részint forgalmaznák jelenleg is. Növényvédelemhez és dúvadirtáshoz egyaránt... Alsómonostoron még nem ért véget az arzén drámája. Legutóbb Felsőmonostoron is nyomára bukkantak. Az arzén elsőként a csontvelőt támadja meg. mégiscsak csütörtökön árultak. Sőt az állatokkal más napokon is „eltávoztak”, hogy valamelyik szomszéd helységben átvetessék azokat. Szombat-vasárnap pedig nem, vagy alig volt piac. — Szerencsére állták szavukat a tsz-vezetők — ismeri el Muzsik Tiborné. — Hogy a huzakodásnak véget vessünk, megállapodtunk: jó, legyen a piacnap hét végén. De ha egy idő múlva úgy tapasztalják, hogy feltétele-! zésük, tehát jelentősebb munkaerőnyerés nem üt be. — hozzájárulnak a régi piacnap visszaállításához. Az sem volt közömbös, hogy míg a piac helyett az utcákon árultak az emberek, a tanács is elesett bizonyos bevét^eltől. — Így van most már piac csütörtökön is, mint azelőtt, de hét végén is. Mert erre is szükség van. Szabad szombat, több pihenő idő... Ugye, egy piacnap időpontjának eldöntése is befolyással lehet a helyi hangulatra. A jász* szentlászlói folyamat jó szemléltető példa arra. hogy hónapokig tartó feszültséget okozhat egy kisközségben is, ha egy kérdés eldöntésében a lakosságnak kisebb szerepe lehet, mint kellene. Tóth István Tökéletesebb gépi meszelés Hatvani Dániel (Folytatjuk) Lecke demokratizmusból • Tarjányiné bemutatja az immár végképp hasznavehetetlen ásott kutat.
