Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

A MEZŐGÉP megalakulása A hogyan tovább kérdésének vajúdása rövid ideig nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat. 1967-ben háromezer munkással szinte rendelés nélkül állták. A környező nagyipari üzemekhez fordultak segítségért és minden­nemű munkát vállaltak, amihez felszerelésük volt és amit telje­síteni tudtak. A gazdasági bi­zottság felismerve ezt a helyze­tet,- úgy döntött, hogy a megyé­ben lévő mezőgazdasági gépja­vító állomásokat kecskeméti székhellyel egy vállalattá kell szervezni és így alakult meg 1968 januárjában a Kecskeméti Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat, amely időközben módosította ne­vét és manapság hivatalosan így hangzik: a Kecskeméti Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Annak idején a válla­latnak az volt a meghatározott feladata, hogy legyen a mező­­gazdasági üzemek technikai bá­zisa* vegyen részt a gépesítés fej­lesztésében és a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos szol­­gáltatásokatx biztosítsa. A mező­­gazdasági üzemek szolgálatában eltöltött csaknem két évtized és az ezzel együtt felhalmozódó ta­pasztalatok és ami nagyon fon­tos: a hivatásszeretet, alkalmas­sá* tette ezt az új néven jelent­kező és egyben új feladatokat is ellátó vállalatot a várakozások teljesítésére. A vállalat alapvető elve az volt, hogy igazodjék a megye sokrétű mezőgazdasági adottsá­gaihoz, ismerje fel az átlagostól eltérő igények kielégítésének szükségességét, tervezze meg a megoldás lehetőségét és gyár­tással biztosítsa a mezőgazdaság intenzív szolgálatát. Tehát tu­lajdonképpen a gyárszerű ter­melésre kellett átállni, de úgy, hogy a megye határain túlra te­kintve is tudjanak kielégíteni igényeket, sőt a legkorszerűbb termékekkel egy-egy külföldi or­szág piacán is versenyképessé­get vállaljanak. Mindehhez elsősorban a me­gye különböző helységeibe tele­pülő szervezeti hálózatot kellett — adottságaikkal összhangban — kialakítani. Gyáregységi ran­gon szerepel Kecskemét, Baja, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskun­ma jsa, Solt és Tiszakécske, üzemegységi rangon pedig Bács­almás és Csátalja. Ez a szerve­zeti felépítés lehetővé tette azt, hogy adottságaival, a szakkép­zettség jelenlétével a vállalat egyenletesen fejlődjék és haté­kony, gyorsütemű gyártmányfej­lesztés következzék be. • A solti gyáregységben készül az amerikai rendszerű tárcsás borona. • A kecskemé­ti gyáregy­ség készít­ménye a 12 soros pneu­matikus ve­tőgép. Huszonöt év a mezőgazdaság szol! ■■ m-Százmilliókban gondolkodnak A háromezer dolgozót számlá­ló vállalat fejlődése számokkal is mérhető, mert míg 1968-ban 360 millió, 1970-ben 385 millió, 1973-ban már 600 millió a ter­melési érték. S míg 1967-ben — mint említettük — úgymond fű­­höz-fához fordultak rendelésért, és a legkisebb lehetőség határa­in belül vállalták is a munkát, ugyanakkor manapság már arról beszélhetünk, hogy a gyártmá­nyok 80 százaléka teljes egészé­ben az élelmiszeripari tevékeny­séget szolgálja, amiben nagysze­repe vein az utóbbi években ki­alakult és egyre erősödő verti­kális termelésnek. És ha a gyártmányokat valamiféle cso­portba akarjuk foglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az össz­termelés 60 százaléka gép-, és be­rendezés-gyártásból, 25 százaléka alkatrészgyártásból és 15 száza­léka különféle szolgáltatásokból tevődik ki. De a vállalat jelentő­ségét még tovább növeli, hogyha a gyártmányösszetételt csopor­tosítjuk. Ebből a szempontból nézve fellelhetők a kukoricater­melés gépei, a termények és ta­karmányok tárolására, tartósítá­sára szolgáló berendezések, az állattartási gépek, és amiben a megye nagyon érdekelt, a zöld­ség-, szőlő- és gyümölcstermesz­tés gépei. Ahogy rövidítve mondjuk: a MEZŐGÉP jelentős funciót vál­lalt abban, hogy az üzemek a terményeket, takarmányokat megóvják, hiszen hazánkban közismert a tárolótérhiány és a tárolási technológia alacsony színvonala. Az erre irányuló koncepcióból kiindulva, eljutot­tak a tömegszerűen gyártható és • a helyszínen könnyedén és gyor­san összeszerelhető fémsilók el­készítéséig, amelyek befogadó­képessége 30—240 vagon között váltakozik. És mindenképpen említésre méltó, egyben a válla­lat alapos megfontoltságát és a modern technika szolgálatát igo­­zoló azon törekvés, hogy a táro­lóterek anyagmozgatása, szellőz­tetése, a gépi berendezések elektromos vezérlése, mindezek összehangolása saját üzemükben magas műszaki szinten és a nem­zetközi elismerést is kiváltóan oldódott meg. Ezekből a beren­dezésekből ebben az évben már az exportszállítások is megindul­tak. Az emberben felmerül a kér­dés, hogy vajon honnan ez a nagy szakértelem? Kik és há­nyán vannak azok az emberek, akik egy néhány éve szinte még üzemnek is alig mondható kis vállalatból nagyméretű, országos hírnévre jutó üzéinet teremtet­tek. Mindez összefügg a szak­munkásokkal és a magas szín­vonalon képzett mérnökök össze­hangolt tevékenységével. A szak­munkásarány a vállalatnál az átlagosnál lényegesen magasabb, eléri a 60 százalékot. A betaní­tott szakmunkások aránya 22 százalék, a többi pedig segéd­munkás. De ennél még érzékle­tesebb az a mutató, hogy amíg a vállalat indulásakor hét volt a mérnökök száma (négy egyete­mi doktor), most már meghalad­ja a száz főt, ami egy országos nagyüzemnek is becsületére vá­lik. Minden bizonnyal a szak­­képzettség magas aránya össze­függ az anyagi elismeréssel is. (Az átlagkereset öt év alatt 21 százalékkal emelkedett.) Az anyagi elismerés viszont össze­függ a munkások és az alkalma­zottak stabil munkavállalásával. Ennek bizonyítására is van ösz­­szehasonlítási lehetőség. 1968-ban a fluktuáció elérte a 70 szá­zalékot. 1972-ben ez mindössze 17 százalékos volt. Ha arra a kérdésre akarunk választ kapni, hogy a vállalat milyen módon alkalmazkodik a megye igényeihez, akkor például a szántóföldi zöldségtermesztés géprendszerében, a vetőágy-elő­készítő gépek készítésével fog­lalkozik. Vagy a növényház­gyártásban is részt vesz és eh­hez fűtő- és klímaberendezése­ket, s vezérlő automatákat gyárt. A szőlő- és gyümölcstermesz­tésben a vállalat által gyártott könnyű talajművelő gépek már közhasználatban vannak. A pneumatikus szőlőnyitó gép már évek óta a nagyüzemi szőlőmű­velés egyik igen fontos eszköze. Sőt, a vállalat a gyümölcs meg­őrzésére is gondolt, s ezért kis­vagy középméretű hűtő gyü­mölcstárolók gyártásával is fog­lalkozik. Se szeri se száma az egyéb jellegű vállalkozásoknak. Évente mintegy 6 ezer darab gépjármű-vezetőfülkét készíte­nek. És Kecskeméten üzembe helyeztek egy 3000 négyzetméter alapterületű új forgácsolóüze­met is. A MEZŐGÉP nemcsak gyár­tással, hanem szolgáltatásokkal is a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére áll. Vállalja az ösz­­szes hazai és külföldi gyártmá­nyú gépek garanciális és szerviz­szolgáltatását (kiskunmajsai gyáregység), ezenkívül telepítik az Elfa Impulsa cég fejő- és hű­tőberendezéseit is, természetesen vállalva a garanciális szolgálta­tást is. De a MEZŐGÉP kisüze­mi gépeket is gyárt, például da­gasztógépet, galuskaszaggatót, vagy burgonyahámozót is, hogy könnyítse az elsősorban üzemi konyhákon dolgozók helyzetét. Tervek, elképzelések és megvalósítóik A távlatokról mint mindenütt, a MEZŐGÉP-nél is nagyon ne­héz beszélni, hiszen az elképzelé­sek megvalósítása sok mindennel függ össze. Az új gazdasági mechanizmus ugyan nagy lehe­tőségeket adott a háromezer dol­gozót foglalkoztató üzem számá­ra, de éppen mert erőteljesen kell számolni a nyersanyag, a profilváltozás és a piacigények tényezőivel, a vezetők tízéves távlatban gondolkodnak' és úgy képzelik el, hogy az éves terme­lési érték mintegy 1,5 milliárd forintot tesz majd ki. Ezek kö­zül a legjelentősebb lesz véle­ményük szerint a szemes tároló­torony építése, amely jövőre már 20 ezer vagonnyit. tesz ki, azután a pneumatikus vetőgépgyártás, különféle talajelőkészítő gépso­rok, (tárcsák, kultivátorok, stb.) és légtechnikai berendezések el­készítése. Ezektől a termékektől azt is várják, hogy megnövek­szik a vállalat össztermelésében áz export hányada. A jelenlegi 16 százaléknál lényegesen többet akarnak, különösen a világszín­vonalon álló amerikai rendszerű tárcsás borona piacra vitelével. De más termékek szempontjából is erősíteni akarják a már most meglévő csehszlovák, lengyel, jugoszláv, kelet- és nyugatné­met, olasz és algériai kapcsola­taikat. A gyártmányok állandó töké­letesítése, illetve új gyártmá­nyok létrehozatala érdekében a vállalat állandó kapcsolatban van a mezőgazdasági, illetve élelmiszer-gazdasági üzemekkel, intézményekkel. Ezek között em­líthetjük az Agrártudományi Egyetemet, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolá­ját és a Kecskeméti GAMF-ot. Az állami gazdaságok közül a szikrai, városföldi, izsáki és hosszúhegyi gazdaságokkal. De ugyanilyen intenzív a kapcsolata a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katonatelepi üzemegysé­gével, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézettel, vagy ha a terme­lőszövetkezeteket vesszük, akkor a szabadszállási Lenin Tsz, a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz, az ugyancsak kecs­keméti Kossuth és Törekvés Tsz-ekkel és a hartai Űj Élet Termelőszövetkezettel. A gyárt­mány- és gyártásfejlesztés érde­kében a vállalat budapesti fej­lesztő irodáján és a gyártmány­­fejlesztési osztályon mintegy öt­ven felső- és középfokú szak­­képzettséggel rendelkező munka­társ foglalkozik. Gépész-stati­kusként még a Tudományos Akadémia egy tagja is közremű­ködik. De a vállalat segítségére van a Műszaki Egyetem gépész­­mérnöki fakultásának gyártási tanszéke is. Mindenesetre a vállalat nem kis feladatra vállalkozik az előbb említett programjával. De akik ismerik a vállalatot, meggyőző­déssel állítják, hogy a vállalko­zások teljesítéséhez meg van és méginkább meg lesz a szellemi és technikai felkészültség és ami mindezeken túl ugyancsak na­gyon fontos: a feladatok és az élelmezésipart szolgáló hivatás szeretete. Ez a hivatásszeretet el­sősorban arra a hatszáz tagú, tíz évnél hosszabb ideje egyhelyben dolgozó törzsgárdára épül, ame­lyik már nagy szakképzettséggel és feladatismerettel rendelkezik. A vállalat nagyon fontos kötő­anyaga az a kétszáz munkás is, akik már több mint 20 éve dol­goznak egyazon munkahelyen. A vállalatnál leghosszabb» ideje dolgozók közül néhányat Bajá­ról Kárász Lajos,, BayerNlstván, Angyal János, Szórádi Erzsébet, Doszkocs Antal, Páhor Zoltán. Kiskőrösről Baranyi Antal, Hor­váth József, Schindler Antal, Urbán Lajos, Nagy Mihály, Wal­ter Menyhért. Tiszakécskéről Zámbori Bertalan, Székely György, Nagy György. Kecske­métről Gilinger László, Antalffy István, Varga Sándor, I. Szabó János. Kerekegyházáról Káldec­­ker József és Szeibert János. Soltról Ország Jenő, Koncz Sán­dor és Kiskunma j sáról Boldog Imre. A vezetés azonban az említet­teken kívül az • üzem minden dolgozójára számít, hiszen nagy értéket rejt magában az olyan munkáskollektíva, amely cégjel­zése alá odaírhatná, hogy a fia­talok vállalata, hiszen az átlag­életkor mindössze 31 év. (X) • Ahol a jövő szakmunkásait képezik. Készlet a tanműhelyből. • A központi gyáregység forgácsoló- és szerelőcsarnoka. • A kiskunhalasi gyáregységben szalagon készül a kombájntraktor, vontató vezetőfülkéi. • Nagy teljesítményű Schvantung-rendszerű szárító ventillátor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom