Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
A MEZŐGÉP megalakulása A hogyan tovább kérdésének vajúdása rövid ideig nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat. 1967-ben háromezer munkással szinte rendelés nélkül állták. A környező nagyipari üzemekhez fordultak segítségért és mindennemű munkát vállaltak, amihez felszerelésük volt és amit teljesíteni tudtak. A gazdasági bizottság felismerve ezt a helyzetet,- úgy döntött, hogy a megyében lévő mezőgazdasági gépjavító állomásokat kecskeméti székhellyel egy vállalattá kell szervezni és így alakult meg 1968 januárjában a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, amely időközben módosította nevét és manapság hivatalosan így hangzik: a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Annak idején a vállalatnak az volt a meghatározott feladata, hogy legyen a mezőgazdasági üzemek technikai bázisa* vegyen részt a gépesítés fejlesztésében és a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos szolgáltatásokatx biztosítsa. A mezőgazdasági üzemek szolgálatában eltöltött csaknem két évtized és az ezzel együtt felhalmozódó tapasztalatok és ami nagyon fontos: a hivatásszeretet, alkalmassá* tette ezt az új néven jelentkező és egyben új feladatokat is ellátó vállalatot a várakozások teljesítésére. A vállalat alapvető elve az volt, hogy igazodjék a megye sokrétű mezőgazdasági adottságaihoz, ismerje fel az átlagostól eltérő igények kielégítésének szükségességét, tervezze meg a megoldás lehetőségét és gyártással biztosítsa a mezőgazdaság intenzív szolgálatát. Tehát tulajdonképpen a gyárszerű termelésre kellett átállni, de úgy, hogy a megye határain túlra tekintve is tudjanak kielégíteni igényeket, sőt a legkorszerűbb termékekkel egy-egy külföldi ország piacán is versenyképességet vállaljanak. Mindehhez elsősorban a megye különböző helységeibe települő szervezeti hálózatot kellett — adottságaikkal összhangban — kialakítani. Gyáregységi rangon szerepel Kecskemét, Baja, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunma jsa, Solt és Tiszakécske, üzemegységi rangon pedig Bácsalmás és Csátalja. Ez a szervezeti felépítés lehetővé tette azt, hogy adottságaival, a szakképzettség jelenlétével a vállalat egyenletesen fejlődjék és hatékony, gyorsütemű gyártmányfejlesztés következzék be. • A solti gyáregységben készül az amerikai rendszerű tárcsás borona. • A kecskeméti gyáregység készítménye a 12 soros pneumatikus vetőgép. Huszonöt év a mezőgazdaság szol! ■■ m-Százmilliókban gondolkodnak A háromezer dolgozót számláló vállalat fejlődése számokkal is mérhető, mert míg 1968-ban 360 millió, 1970-ben 385 millió, 1973-ban már 600 millió a termelési érték. S míg 1967-ben — mint említettük — úgymond fűhöz-fához fordultak rendelésért, és a legkisebb lehetőség határain belül vállalták is a munkát, ugyanakkor manapság már arról beszélhetünk, hogy a gyártmányok 80 százaléka teljes egészében az élelmiszeripari tevékenységet szolgálja, amiben nagyszerepe vein az utóbbi években kialakult és egyre erősödő vertikális termelésnek. És ha a gyártmányokat valamiféle csoportba akarjuk foglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az össztermelés 60 százaléka gép-, és berendezés-gyártásból, 25 százaléka alkatrészgyártásból és 15 százaléka különféle szolgáltatásokból tevődik ki. De a vállalat jelentőségét még tovább növeli, hogyha a gyártmányösszetételt csoportosítjuk. Ebből a szempontból nézve fellelhetők a kukoricatermelés gépei, a termények és takarmányok tárolására, tartósítására szolgáló berendezések, az állattartási gépek, és amiben a megye nagyon érdekelt, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés gépei. Ahogy rövidítve mondjuk: a MEZŐGÉP jelentős funciót vállalt abban, hogy az üzemek a terményeket, takarmányokat megóvják, hiszen hazánkban közismert a tárolótérhiány és a tárolási technológia alacsony színvonala. Az erre irányuló koncepcióból kiindulva, eljutottak a tömegszerűen gyártható és • a helyszínen könnyedén és gyorsan összeszerelhető fémsilók elkészítéséig, amelyek befogadóképessége 30—240 vagon között váltakozik. És mindenképpen említésre méltó, egyben a vállalat alapos megfontoltságát és a modern technika szolgálatát igozoló azon törekvés, hogy a tárolóterek anyagmozgatása, szellőztetése, a gépi berendezések elektromos vezérlése, mindezek összehangolása saját üzemükben magas műszaki szinten és a nemzetközi elismerést is kiváltóan oldódott meg. Ezekből a berendezésekből ebben az évben már az exportszállítások is megindultak. Az emberben felmerül a kérdés, hogy vajon honnan ez a nagy szakértelem? Kik és hányán vannak azok az emberek, akik egy néhány éve szinte még üzemnek is alig mondható kis vállalatból nagyméretű, országos hírnévre jutó üzéinet teremtettek. Mindez összefügg a szakmunkásokkal és a magas színvonalon képzett mérnökök összehangolt tevékenységével. A szakmunkásarány a vállalatnál az átlagosnál lényegesen magasabb, eléri a 60 százalékot. A betanított szakmunkások aránya 22 százalék, a többi pedig segédmunkás. De ennél még érzékletesebb az a mutató, hogy amíg a vállalat indulásakor hét volt a mérnökök száma (négy egyetemi doktor), most már meghaladja a száz főt, ami egy országos nagyüzemnek is becsületére válik. Minden bizonnyal a szakképzettség magas aránya összefügg az anyagi elismeréssel is. (Az átlagkereset öt év alatt 21 százalékkal emelkedett.) Az anyagi elismerés viszont összefügg a munkások és az alkalmazottak stabil munkavállalásával. Ennek bizonyítására is van öszszehasonlítási lehetőség. 1968-ban a fluktuáció elérte a 70 százalékot. 1972-ben ez mindössze 17 százalékos volt. Ha arra a kérdésre akarunk választ kapni, hogy a vállalat milyen módon alkalmazkodik a megye igényeihez, akkor például a szántóföldi zöldségtermesztés géprendszerében, a vetőágy-előkészítő gépek készítésével foglalkozik. Vagy a növényházgyártásban is részt vesz és ehhez fűtő- és klímaberendezéseket, s vezérlő automatákat gyárt. A szőlő- és gyümölcstermesztésben a vállalat által gyártott könnyű talajművelő gépek már közhasználatban vannak. A pneumatikus szőlőnyitó gép már évek óta a nagyüzemi szőlőművelés egyik igen fontos eszköze. Sőt, a vállalat a gyümölcs megőrzésére is gondolt, s ezért kisvagy középméretű hűtő gyümölcstárolók gyártásával is foglalkozik. Se szeri se száma az egyéb jellegű vállalkozásoknak. Évente mintegy 6 ezer darab gépjármű-vezetőfülkét készítenek. És Kecskeméten üzembe helyeztek egy 3000 négyzetméter alapterületű új forgácsolóüzemet is. A MEZŐGÉP nemcsak gyártással, hanem szolgáltatásokkal is a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll. Vállalja az öszszes hazai és külföldi gyártmányú gépek garanciális és szervizszolgáltatását (kiskunmajsai gyáregység), ezenkívül telepítik az Elfa Impulsa cég fejő- és hűtőberendezéseit is, természetesen vállalva a garanciális szolgáltatást is. De a MEZŐGÉP kisüzemi gépeket is gyárt, például dagasztógépet, galuskaszaggatót, vagy burgonyahámozót is, hogy könnyítse az elsősorban üzemi konyhákon dolgozók helyzetét. Tervek, elképzelések és megvalósítóik A távlatokról mint mindenütt, a MEZŐGÉP-nél is nagyon nehéz beszélni, hiszen az elképzelések megvalósítása sok mindennel függ össze. Az új gazdasági mechanizmus ugyan nagy lehetőségeket adott a háromezer dolgozót foglalkoztató üzem számára, de éppen mert erőteljesen kell számolni a nyersanyag, a profilváltozás és a piacigények tényezőivel, a vezetők tízéves távlatban gondolkodnak' és úgy képzelik el, hogy az éves termelési érték mintegy 1,5 milliárd forintot tesz majd ki. Ezek közül a legjelentősebb lesz véleményük szerint a szemes tárolótorony építése, amely jövőre már 20 ezer vagonnyit. tesz ki, azután a pneumatikus vetőgépgyártás, különféle talajelőkészítő gépsorok, (tárcsák, kultivátorok, stb.) és légtechnikai berendezések elkészítése. Ezektől a termékektől azt is várják, hogy megnövekszik a vállalat össztermelésében áz export hányada. A jelenlegi 16 százaléknál lényegesen többet akarnak, különösen a világszínvonalon álló amerikai rendszerű tárcsás borona piacra vitelével. De más termékek szempontjából is erősíteni akarják a már most meglévő csehszlovák, lengyel, jugoszláv, kelet- és nyugatnémet, olasz és algériai kapcsolataikat. A gyártmányok állandó tökéletesítése, illetve új gyártmányok létrehozatala érdekében a vállalat állandó kapcsolatban van a mezőgazdasági, illetve élelmiszer-gazdasági üzemekkel, intézményekkel. Ezek között említhetjük az Agrártudományi Egyetemet, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskoláját és a Kecskeméti GAMF-ot. Az állami gazdaságok közül a szikrai, városföldi, izsáki és hosszúhegyi gazdaságokkal. De ugyanilyen intenzív a kapcsolata a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katonatelepi üzemegységével, a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel, vagy ha a termelőszövetkezeteket vesszük, akkor a szabadszállási Lenin Tsz, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, az ugyancsak kecskeméti Kossuth és Törekvés Tsz-ekkel és a hartai Űj Élet Termelőszövetkezettel. A gyártmány- és gyártásfejlesztés érdekében a vállalat budapesti fejlesztő irodáján és a gyártmányfejlesztési osztályon mintegy ötven felső- és középfokú szakképzettséggel rendelkező munkatárs foglalkozik. Gépész-statikusként még a Tudományos Akadémia egy tagja is közreműködik. De a vállalat segítségére van a Műszaki Egyetem gépészmérnöki fakultásának gyártási tanszéke is. Mindenesetre a vállalat nem kis feladatra vállalkozik az előbb említett programjával. De akik ismerik a vállalatot, meggyőződéssel állítják, hogy a vállalkozások teljesítéséhez meg van és méginkább meg lesz a szellemi és technikai felkészültség és ami mindezeken túl ugyancsak nagyon fontos: a feladatok és az élelmezésipart szolgáló hivatás szeretete. Ez a hivatásszeretet elsősorban arra a hatszáz tagú, tíz évnél hosszabb ideje egyhelyben dolgozó törzsgárdára épül, amelyik már nagy szakképzettséggel és feladatismerettel rendelkezik. A vállalat nagyon fontos kötőanyaga az a kétszáz munkás is, akik már több mint 20 éve dolgoznak egyazon munkahelyen. A vállalatnál leghosszabb» ideje dolgozók közül néhányat Bajáról Kárász Lajos,, BayerNlstván, Angyal János, Szórádi Erzsébet, Doszkocs Antal, Páhor Zoltán. Kiskőrösről Baranyi Antal, Horváth József, Schindler Antal, Urbán Lajos, Nagy Mihály, Walter Menyhért. Tiszakécskéről Zámbori Bertalan, Székely György, Nagy György. Kecskemétről Gilinger László, Antalffy István, Varga Sándor, I. Szabó János. Kerekegyházáról Káldecker József és Szeibert János. Soltról Ország Jenő, Koncz Sándor és Kiskunma j sáról Boldog Imre. A vezetés azonban az említetteken kívül az • üzem minden dolgozójára számít, hiszen nagy értéket rejt magában az olyan munkáskollektíva, amely cégjelzése alá odaírhatná, hogy a fiatalok vállalata, hiszen az átlagéletkor mindössze 31 év. (X) • Ahol a jövő szakmunkásait képezik. Készlet a tanműhelyből. • A központi gyáregység forgácsoló- és szerelőcsarnoka. • A kiskunhalasi gyáregységben szalagon készül a kombájntraktor, vontató vezetőfülkéi. • Nagy teljesítményű Schvantung-rendszerű szárító ventillátor.
