Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

• Bőven űzetnek a szotőlqkék a nyárlőrinci ültetvényen. Az idén mar nincs puttonyo­­zás. műanyag ládákba rakják a fürtöket. re többet adott a kalászos, a ku­korica. 1966-ra megteremtették azokat az alapokat, amelyekre a ma­gasabb szintű gazdálkodás fel­építhető.. Ekkor volt a szövetke­zet életében először 20 ezer fo­rint felett — 21 955 forint — az egy tagra jutó részesedés. Brut­tó termelési értékük elérte a 19 millió forintot, búzából 15, ku­koricából 21,6 mázsát takarítot­tak be holdanként. Nőtt a szarvasmarha- és a sertésállo­mány is. Javult a tenyésztői munka, új istállókat .építettek, a korszerű tartás feltételeinek megfelelően. Akkor már 3 ezer mázsa húst szállítottak a felvá­sárlóknak és átlagosan 2600 liter tejet adott egy tehén (1960-ban még csak 1078 litert). Mindazt persze lehetetlenség felsorolni, ami az eltelt két és fél évtizedben történt. Értelme sem volna, de néhány szám felsoro­lása mégiscsak szükséges ahhoz, hogy a fejlődés lemérhető legyen. És a fejlődés óriási. A JL A hajdani alapítók közül heten ültek a jubileumi közgyű­lésen: megőszült vagy mákos hajjal, az eltelt negyedszázad nem kevés gondjától barázdált arccal. 1948. október 1-e, a tsz megalakítása óta már felnőttek a gyerekeik is, megnőtt a szövetkezet is. ötszázkét tagja úgy gazdálkodik a 4 ezer hek­táron, hogy a legjobbak közt tarthatják már számon a város­földi Dózsa Termelőszövetkezetet. Tizenkét alapító 1948 őszén 12 család határoz­ta el Városföldön, hogy szövet­kezeiét alapít. A családok mind­egyike szegényparaszt vagy ag­rárproletár “volt, az összeadott föld nem tett ki 200 holdat sem. A. kis csoportot sokan nem néz­ték jó szemmel, a taglétszám és a vagyon mégiscsak gyarapodott.: 1948 végére már harmincán vol­tak és 500 hold a közös tulaj­don. Központjukban, a Lázár majorban nemegyszer vitatkoz­tak, töprengtek, hiszen alig akadt gépük. A szántást, a vetést, a A szántókon 20—22 növényfaj­tát vetettek, baj volt az agro­technikával, a hozamokkal. így aztán előfordult, hogy a béreket sem tudták rendszeresen kifi­zetni. 1960. decembere mérföldkő a szövetkezet életében. Üjra egye­sült a Dózsa és a Törekvés Tsz. Érettebben, megfontoltabban döntöttek sok ügyben a gazdák, az akkor választott vezetők még ma is Városföldön dolgoznak. Az egyesülést kimondó közgyűlési jegyzőkönyv dokumentum ma már. Tanúsága szerint 167 lett a taglétszám, 2757 katasztrális • Most még hagyományos módszerekkel évente átlagosan 2 ezer sertést nevelnek. A városföldi kombinátban hizlaliakból ugyanennyi a szövetkezet részesedése. értékük, tiszta eredményük —12 millió forintot — pedig több, mint amit 1960-ig összesen ter­meltek. A szorgalmas tagságnak köszönhető, hogy búzából 21,1, kukoricából 31,2 mázsát takarít­hattak be. Olyan szintet értek el az üzemszervezésben és a gépe­sítésben, hogy más gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek is segíteni tudtak a betakarításban. Ez azért is jelentős, mert a mun-Jelen és jövő Amíg gazdasági, pénzügyi problémáik voltak, természetes, hogy a szövetkezeti tagok szo­ciális helyzetének javítására ke­vés jutott. Különösen 1960-ig fordíthattak csekély erőt és ősz­­szeget erre a célra. Ahogy gya­rapodtak, úgy adtak aztán mind többet. Nagyobb összegeket 1970 óta áldoznak. Elhatározták, hogy a „tsz központjában lakótelepet alakítanak ki azoknak, akik a kacsúcsok idején csaknem fele­annyi idő alatt dupla nagyságú termést kell biztonságba helyez­niük, mint 10 évvel ezelőtt. A szövetkezet elnyerte a kiváló cí­met. A legjobb gazdák ugyan­csak jutalmat, huszonhármán kiváló termelőszövetkezeti dol­gozó kitüntetést kaptak, hét dol­gozónak nyolcnapos tengerparti üdülést, harmincötnek pedig pénzjutalmat adtak. legnagyobbrészt fiatal szakem­berek kaptak. Az idén a Mindszenti úti ál­talános iskolánál egy tantermet épített a szövetkezet 205 ezer forint költséggel. Ez a környék legnépesebb tanyai általánosa, ahová hetven gyerek jár, annyi, mint a községi iskolába. Ahogy fejlődik a telep, úgy lesznek majd egyre többen, két-három év múlva már 80—100 gyerek szerelt klubhelyiséget. A nyáron összesen nyolc KISZ- és nőbi­zottsági csoport volt jutalomként hazai kiránduláson, 280-an is­merkedtek más vidékekkel. Az egyre fejlődő, színvonalas gazdálkodásban az idén ismét előbbre léptek. Az állattenyész­tés, szarvasmarha-, juh- és ser­téstartásból áll. A sertéstenyész­tés igazán majd jövőre kezd ka­matozni, mert 30 millió forint­tal társultak a városföldi kom­bináthoz, amelyben a termelés most kezdődik. Szarvasmarha­tartás szakosított telepeken van, saját erejükből jutottak el odáig, hogy az állomány tbc- és brucel­lózismentes. A bikahizlalásban értek el jő eredményeket: alkal­mazzák a szabad és a kötött tar­tási módszert egyaránt. A felja­vított legelőkön 130—150 szarvas­­marhát tartottak, olcsónak és jó­nak bizonyult. Terveik szerint minden olyan legelőre, ahová ér­demes, nagyadagú műtrágyát szórnak ki, hogy dúsabban te-ELSŐK KÖZÖTT VOLTAK, KIVÁLÓAK LETTEK NEGYEDSZÁZADA ALAKULT A VÁROSFÖLDI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET munkák zömét kézi erővel és a néhány lovas fogattal végezték. Soványka termést adott az első esztendőkben a városföldi föld. A létszám és a terület 1951-re nőtt háromszorosára. Ekkor egyesült a városföldi Dózsa és a Törekvés Termelő­­szövetkezet: Kecskeméten és Vá­rosföldön szétszórtad fekvő szán­tóik összterülete 1200 hold lett, ezt művelte a hatvanöt gazda. Komolyabb előrehaladást az egyesülés sem jelentett, nehezen ment a gazdálkodás, nem szület­tek kielégítő eredmények. Elég gyakori volt a veszteséges esz­tendő, Nem alakult ki megbíz­ható vezetőgárda, évről évre cse­rélődtek az elnökök, sőt volt olyan esztendő is, amikor egy év alatt két elnök ment el. A kis kollektíva azért mégiscsak meg­erősödött. Szándékuk, a közös munka mellett kitartottak. Ezt bizonyították az 1956-os esemé­nyek, amikor a Törekvés Ter­melőszövetkezet kivált. A fejlődés kezdete A törzstagoknak köszönhető, hogy megmaradt a tsz apránként összeszedett vagyona, nem en­gedték elhurcolni a gépeket, esz­közöket. Tovább folytatták a munkát, foglalkoztak növényter­mesztéssel és állattenyésztéssel. Egyikkel sem magas színvonalon. hold a terület. Egy tehergépkocsi és három körmöstraktor alkotta a gépparkot, 150 szarvasmarha és mintegy 500 sertés az állat­­állományt. És mivel mind a két szövetkezet mérleghiánnyal zár­ta az évet, félmillió forintra rú­gott az immáron közös tartozás. Az 1960-as évben tulajdonkép­pen lezárult a legnehezebb kor­szak. A tagság és a vezetőség összefogott, egy esztendő alatt megduplázták az egy főre jutó jövedelmet és már 1961-ben fel­számolták a mérleghiányt. Kiala­kították a nagyüzemi táblákat, csökkentették a termesztett nö­vények számát és valamivel korszerűbbé tették az állattartást. A fejlődésnek indult szövetke­zetnek híre ment a környéken. Mind többen jelentkeztek tag­­felvételi kérelmükkel: nemcsak a környékbeliek, hanem a más területen lakók is jelentkeztek. 1963-ban a taglétszám már 267 volt, a közös vagyon háromszo­rosára nőtt, a munkaegység ér­téke kétszeresére, az egy főbe jutó átlagkereset pedig három­szorosára. 1963-ból származó egyesülési jegyzőkönyvet is őriznek: ekkor a hetényegyházi Micsurin Ter­melőszövetkezet gazdáival együtt határozták el, hogy közösen dol­goznak. A gazdaság erősödés le­hetővé tette a gépesítést, az ag­rotechnika fejlesztését, évről év-A jelenleg 4 ezer hektáros te­rületen négy-ötféle növényt ter­mesztenek, ötödrészét a 25 évvel ezelőttinek. Ma már nem az em­berek mellett, hanem az embe­rek helyett dolgoznak a modern gépek. Olyan eszközöket vásá­roltak, amelyek közül nem egy naponta száz ember munkáját képes elvégezni. A sokéves, hozzáértő munka tavaly hozta első igazi gyümöl­csét. Nehéznek indult, s ezt tud­ták mindannyian. Az 1972-es tervtárgyaló közgyűlésen a ter­melőszövetkezet elnöke így szá­molt be: „Az 1972-es év talán még nehezebb lesz, sok új fel­adat, probléma előtt állunk. Ezért az szükséges, hogy mind annyian akarjuk a lehetőségek ésszerű és maximális kihaszná­lását, a munkafegyelem teljes megszilárdítását, a közös vagyon gyarapítását és védelmét, dol­gozóink igényeinek kielégítését. Ha mindehhez hozzáadjuk szí­vünket és eszünket, a lehetősé­gek kihasználásában, támogatjuk, segítjük egymást, minden remé­nyünk megvan arra, hogy átve­­rekedjük magunkat a nehézsé­geken és az 1972-es évi munkán­kat eredmény koronázza majd.” Sikerült: 120 millió 300 ezer fo­rintot tett ki az összes termelési szétszórt, rossz tanyaépületekben élnek. 1971 végén kézhez kapták a terveket, tavaly év elején kezdték meg a szervezést. Csak­nem tízéves, sokszor fájdalmas probléma szűnt meg ekkor. So­kan, akik el akartak költözni a tanyáról, s ehhez hiába kértek segítséget a szövetkezettől, el­mentek, másutt építettek házat, de elhagyták a gazdaságot is. Jó néhány embert veszítettek el így-Most már tudnak segíteni. A tervek szerint két fokozatban alakítják ki a lakótelepet) két­szer ötven telket mérnek ki. Az első ötven házhely félén az év végéig elkészül a ház, vagy meg­kezdik az építést. A négyszáz négyszögölet ingyen kapják a tsz-tagok. De nemcsak a telek az egyedüli juttatás, még sokfé-! leképpen segítenek. A szövetke­zet építőbrigádja jórészt csak a tsz-tagoknak, a gazdaságnak dol­gozik. Ha az építeni szándéko­zónak összegyűlik 45 ezer forint­ja, felépítik a házat. Adnak részletekben visszafizethető köl­csönt is. A lakótelepen való épí­tés csak. lehetőség, nem kény­szer. Azoknak, akik Nyárlőrin­­cen, vagy másutt akarnak csalá­di otthont, fuvarkölség-térítést adnak. Sok minden van már, s még több lesz a termelőszövet­kezet lakótelepén. Itt építelek 12 szolgálati lakást, amelyeket jár ide. A Mindszenti úti iskolá­soknak a HUNGAROCAMION KISZ-istái az idén adományoz­tak egy 800 kötetes kiskönyvtá­rat, s elkészítették hozzá a pol­cokat is. A Dózsa Tsz szocialista szerződést kötött a MEZÖBER- rel, ők készítették el társadalmi munkában az iskola terveit, és most alakítják ki az ötven sze­mélyes óvoda terveit. Mert óvo­da is lesz a lakótelepen. Olyan, hogy étkezőjében majd az iskb­­lások is elfogyaszthatják a szö­vetkezet üzemi konyháján főzött ebédet. A városföldieknél tavaly óta van közétkeztetés. Kétszáz­ötven tsz-tag veszi igénybe már, de 7—800 személyre főznek na­ponta, mert innen viszik az ételt a kecskeméti Petőfi és a zenei általános iskolába az ugyancsak tavaly vett speciális szállítóko­csival. A jövőhöz tartozik még, hogy felépült és rövidesen meg­nyitják a tsz boltját, hogy jobb legyen az ott lakók ellátása. Ha minden úgy sikerül, ahogy ter­vezik, a lakótelepen vezetékes gázt is kapnak rövid időn belül. Nem lehet nem dicsérni a Dó­zsa Tsz párt- és KlSZ-szerveze­­tének munkáját sem. A párt­­szervezet a községben elsőként alakult, és mostanra már kiala­kult a törzsgárda. De helytáll­nak a fiatalok is. A KlSZ-szer­­vezet — jó munkája elismerése­ként is — az idén kapott jól fel­remjen a fű, s ezekre a terüle­tekre viszik majd a szarvasmar­ha-állományt. A természetes tar­tás tapasztalataik szerint nem­csak gazdaságosabb, hanem ed­zettebbé is teszi a jószágot. Újdonság, hogy a kukoricát CPS-rendszerben termesztik. A szántóterület 51 százalékán ter­mesztik zárt technológiával, két gépsor alkalmazásával a tenge­rit. Betakarítását szeptember kö­zepén kezdték meg, 80 ezer má­zsa terményre számítanak. A szőlősökből a szüret előtti becs­lések szerint 10 ezer mázsát vár­hatnak. * Negyedszázad elmúltával olyan termést ad a városföldi határ, amiről az alakuláskor még csak álmodni sem mertek. A Dózsa Tsz gazdáit csak ösztönzi yz, hogy a kiválóak közé kerültek. A- fej­lődésnek Városföldön sincs még belátható határa, ezt tudva ke­resik az eddig kihasználatlan tartalékokat, a módszert, amivel még hatékonyabban lehet ter­melni. Példa erre a szezonjelle­gű brigádok létrehozása. Jobb üzemszervezéssel hatékonyabb a munka és kevesebb a géprom­lás, az anyagráfordítás. (X) Kiváló szövetkezet • Tizenkét szolgálati lakást mar átadtak. S itt a lakótelepen épül majd fe- 100 szö­vetkezeti gazda családi háza. • Bevált a szabadtartásos rendszer, az állo­mányt a feljavított legelőkön tartják, de a betakarítás után végigjárják a tarló­kat is. • • CPS-rendszerben termesztik a kukoricát, a szárazság ellenére is jók a hozamok. • Jövedelmező a bikahizlalás. Nyárlőrinten épül a 114 férőhelyes hizómarha-istálló. • tij a termelőszövetkezet irodaháza és az üzemi étkező. • A szövetkezet építőbrigádja a kivitelezője a nyárlőrinci szarvasmarha-istállónak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom