Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
• Bőven űzetnek a szotőlqkék a nyárlőrinci ültetvényen. Az idén mar nincs puttonyozás. műanyag ládákba rakják a fürtöket. re többet adott a kalászos, a kukorica. 1966-ra megteremtették azokat az alapokat, amelyekre a magasabb szintű gazdálkodás felépíthető.. Ekkor volt a szövetkezet életében először 20 ezer forint felett — 21 955 forint — az egy tagra jutó részesedés. Bruttó termelési értékük elérte a 19 millió forintot, búzából 15, kukoricából 21,6 mázsát takarítottak be holdanként. Nőtt a szarvasmarha- és a sertésállomány is. Javult a tenyésztői munka, új istállókat .építettek, a korszerű tartás feltételeinek megfelelően. Akkor már 3 ezer mázsa húst szállítottak a felvásárlóknak és átlagosan 2600 liter tejet adott egy tehén (1960-ban még csak 1078 litert). Mindazt persze lehetetlenség felsorolni, ami az eltelt két és fél évtizedben történt. Értelme sem volna, de néhány szám felsorolása mégiscsak szükséges ahhoz, hogy a fejlődés lemérhető legyen. És a fejlődés óriási. A JL A hajdani alapítók közül heten ültek a jubileumi közgyűlésen: megőszült vagy mákos hajjal, az eltelt negyedszázad nem kevés gondjától barázdált arccal. 1948. október 1-e, a tsz megalakítása óta már felnőttek a gyerekeik is, megnőtt a szövetkezet is. ötszázkét tagja úgy gazdálkodik a 4 ezer hektáron, hogy a legjobbak közt tarthatják már számon a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetet. Tizenkét alapító 1948 őszén 12 család határozta el Városföldön, hogy szövetkezeiét alapít. A családok mindegyike szegényparaszt vagy agrárproletár “volt, az összeadott föld nem tett ki 200 holdat sem. A. kis csoportot sokan nem nézték jó szemmel, a taglétszám és a vagyon mégiscsak gyarapodott.: 1948 végére már harmincán voltak és 500 hold a közös tulajdon. Központjukban, a Lázár majorban nemegyszer vitatkoztak, töprengtek, hiszen alig akadt gépük. A szántást, a vetést, a A szántókon 20—22 növényfajtát vetettek, baj volt az agrotechnikával, a hozamokkal. így aztán előfordult, hogy a béreket sem tudták rendszeresen kifizetni. 1960. decembere mérföldkő a szövetkezet életében. Üjra egyesült a Dózsa és a Törekvés Tsz. Érettebben, megfontoltabban döntöttek sok ügyben a gazdák, az akkor választott vezetők még ma is Városföldön dolgoznak. Az egyesülést kimondó közgyűlési jegyzőkönyv dokumentum ma már. Tanúsága szerint 167 lett a taglétszám, 2757 katasztrális • Most még hagyományos módszerekkel évente átlagosan 2 ezer sertést nevelnek. A városföldi kombinátban hizlaliakból ugyanennyi a szövetkezet részesedése. értékük, tiszta eredményük —12 millió forintot — pedig több, mint amit 1960-ig összesen termeltek. A szorgalmas tagságnak köszönhető, hogy búzából 21,1, kukoricából 31,2 mázsát takaríthattak be. Olyan szintet értek el az üzemszervezésben és a gépesítésben, hogy más gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek is segíteni tudtak a betakarításban. Ez azért is jelentős, mert a mun-Jelen és jövő Amíg gazdasági, pénzügyi problémáik voltak, természetes, hogy a szövetkezeti tagok szociális helyzetének javítására kevés jutott. Különösen 1960-ig fordíthattak csekély erőt és őszszeget erre a célra. Ahogy gyarapodtak, úgy adtak aztán mind többet. Nagyobb összegeket 1970 óta áldoznak. Elhatározták, hogy a „tsz központjában lakótelepet alakítanak ki azoknak, akik a kacsúcsok idején csaknem feleannyi idő alatt dupla nagyságú termést kell biztonságba helyezniük, mint 10 évvel ezelőtt. A szövetkezet elnyerte a kiváló címet. A legjobb gazdák ugyancsak jutalmat, huszonhármán kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kaptak, hét dolgozónak nyolcnapos tengerparti üdülést, harmincötnek pedig pénzjutalmat adtak. legnagyobbrészt fiatal szakemberek kaptak. Az idén a Mindszenti úti általános iskolánál egy tantermet épített a szövetkezet 205 ezer forint költséggel. Ez a környék legnépesebb tanyai általánosa, ahová hetven gyerek jár, annyi, mint a községi iskolába. Ahogy fejlődik a telep, úgy lesznek majd egyre többen, két-három év múlva már 80—100 gyerek szerelt klubhelyiséget. A nyáron összesen nyolc KISZ- és nőbizottsági csoport volt jutalomként hazai kiránduláson, 280-an ismerkedtek más vidékekkel. Az egyre fejlődő, színvonalas gazdálkodásban az idén ismét előbbre léptek. Az állattenyésztés, szarvasmarha-, juh- és sertéstartásból áll. A sertéstenyésztés igazán majd jövőre kezd kamatozni, mert 30 millió forinttal társultak a városföldi kombináthoz, amelyben a termelés most kezdődik. Szarvasmarhatartás szakosított telepeken van, saját erejükből jutottak el odáig, hogy az állomány tbc- és brucellózismentes. A bikahizlalásban értek el jő eredményeket: alkalmazzák a szabad és a kötött tartási módszert egyaránt. A feljavított legelőkön 130—150 szarvasmarhát tartottak, olcsónak és jónak bizonyult. Terveik szerint minden olyan legelőre, ahová érdemes, nagyadagú műtrágyát szórnak ki, hogy dúsabban te-ELSŐK KÖZÖTT VOLTAK, KIVÁLÓAK LETTEK NEGYEDSZÁZADA ALAKULT A VÁROSFÖLDI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET munkák zömét kézi erővel és a néhány lovas fogattal végezték. Soványka termést adott az első esztendőkben a városföldi föld. A létszám és a terület 1951-re nőtt háromszorosára. Ekkor egyesült a városföldi Dózsa és a Törekvés Termelőszövetkezet: Kecskeméten és Városföldön szétszórtad fekvő szántóik összterülete 1200 hold lett, ezt művelte a hatvanöt gazda. Komolyabb előrehaladást az egyesülés sem jelentett, nehezen ment a gazdálkodás, nem születtek kielégítő eredmények. Elég gyakori volt a veszteséges esztendő, Nem alakult ki megbízható vezetőgárda, évről évre cserélődtek az elnökök, sőt volt olyan esztendő is, amikor egy év alatt két elnök ment el. A kis kollektíva azért mégiscsak megerősödött. Szándékuk, a közös munka mellett kitartottak. Ezt bizonyították az 1956-os események, amikor a Törekvés Termelőszövetkezet kivált. A fejlődés kezdete A törzstagoknak köszönhető, hogy megmaradt a tsz apránként összeszedett vagyona, nem engedték elhurcolni a gépeket, eszközöket. Tovább folytatták a munkát, foglalkoztak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Egyikkel sem magas színvonalon. hold a terület. Egy tehergépkocsi és három körmöstraktor alkotta a gépparkot, 150 szarvasmarha és mintegy 500 sertés az állatállományt. És mivel mind a két szövetkezet mérleghiánnyal zárta az évet, félmillió forintra rúgott az immáron közös tartozás. Az 1960-as évben tulajdonképpen lezárult a legnehezebb korszak. A tagság és a vezetőség összefogott, egy esztendő alatt megduplázták az egy főre jutó jövedelmet és már 1961-ben felszámolták a mérleghiányt. Kialakították a nagyüzemi táblákat, csökkentették a termesztett növények számát és valamivel korszerűbbé tették az állattartást. A fejlődésnek indult szövetkezetnek híre ment a környéken. Mind többen jelentkeztek tagfelvételi kérelmükkel: nemcsak a környékbeliek, hanem a más területen lakók is jelentkeztek. 1963-ban a taglétszám már 267 volt, a közös vagyon háromszorosára nőtt, a munkaegység értéke kétszeresére, az egy főbe jutó átlagkereset pedig háromszorosára. 1963-ból származó egyesülési jegyzőkönyvet is őriznek: ekkor a hetényegyházi Micsurin Termelőszövetkezet gazdáival együtt határozták el, hogy közösen dolgoznak. A gazdaság erősödés lehetővé tette a gépesítést, az agrotechnika fejlesztését, évről év-A jelenleg 4 ezer hektáros területen négy-ötféle növényt termesztenek, ötödrészét a 25 évvel ezelőttinek. Ma már nem az emberek mellett, hanem az emberek helyett dolgoznak a modern gépek. Olyan eszközöket vásároltak, amelyek közül nem egy naponta száz ember munkáját képes elvégezni. A sokéves, hozzáértő munka tavaly hozta első igazi gyümölcsét. Nehéznek indult, s ezt tudták mindannyian. Az 1972-es tervtárgyaló közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke így számolt be: „Az 1972-es év talán még nehezebb lesz, sok új feladat, probléma előtt állunk. Ezért az szükséges, hogy mind annyian akarjuk a lehetőségek ésszerű és maximális kihasználását, a munkafegyelem teljes megszilárdítását, a közös vagyon gyarapítását és védelmét, dolgozóink igényeinek kielégítését. Ha mindehhez hozzáadjuk szívünket és eszünket, a lehetőségek kihasználásában, támogatjuk, segítjük egymást, minden reményünk megvan arra, hogy átverekedjük magunkat a nehézségeken és az 1972-es évi munkánkat eredmény koronázza majd.” Sikerült: 120 millió 300 ezer forintot tett ki az összes termelési szétszórt, rossz tanyaépületekben élnek. 1971 végén kézhez kapták a terveket, tavaly év elején kezdték meg a szervezést. Csaknem tízéves, sokszor fájdalmas probléma szűnt meg ekkor. Sokan, akik el akartak költözni a tanyáról, s ehhez hiába kértek segítséget a szövetkezettől, elmentek, másutt építettek házat, de elhagyták a gazdaságot is. Jó néhány embert veszítettek el így-Most már tudnak segíteni. A tervek szerint két fokozatban alakítják ki a lakótelepet) kétszer ötven telket mérnek ki. Az első ötven házhely félén az év végéig elkészül a ház, vagy megkezdik az építést. A négyszáz négyszögölet ingyen kapják a tsz-tagok. De nemcsak a telek az egyedüli juttatás, még sokfé-! leképpen segítenek. A szövetkezet építőbrigádja jórészt csak a tsz-tagoknak, a gazdaságnak dolgozik. Ha az építeni szándékozónak összegyűlik 45 ezer forintja, felépítik a házat. Adnak részletekben visszafizethető kölcsönt is. A lakótelepen való építés csak. lehetőség, nem kényszer. Azoknak, akik Nyárlőrincen, vagy másutt akarnak családi otthont, fuvarkölség-térítést adnak. Sok minden van már, s még több lesz a termelőszövetkezet lakótelepén. Itt építelek 12 szolgálati lakást, amelyeket jár ide. A Mindszenti úti iskolásoknak a HUNGAROCAMION KISZ-istái az idén adományoztak egy 800 kötetes kiskönyvtárat, s elkészítették hozzá a polcokat is. A Dózsa Tsz szocialista szerződést kötött a MEZÖBER- rel, ők készítették el társadalmi munkában az iskola terveit, és most alakítják ki az ötven személyes óvoda terveit. Mert óvoda is lesz a lakótelepen. Olyan, hogy étkezőjében majd az iskblások is elfogyaszthatják a szövetkezet üzemi konyháján főzött ebédet. A városföldieknél tavaly óta van közétkeztetés. Kétszázötven tsz-tag veszi igénybe már, de 7—800 személyre főznek naponta, mert innen viszik az ételt a kecskeméti Petőfi és a zenei általános iskolába az ugyancsak tavaly vett speciális szállítókocsival. A jövőhöz tartozik még, hogy felépült és rövidesen megnyitják a tsz boltját, hogy jobb legyen az ott lakók ellátása. Ha minden úgy sikerül, ahogy tervezik, a lakótelepen vezetékes gázt is kapnak rövid időn belül. Nem lehet nem dicsérni a Dózsa Tsz párt- és KlSZ-szervezetének munkáját sem. A pártszervezet a községben elsőként alakult, és mostanra már kialakult a törzsgárda. De helytállnak a fiatalok is. A KlSZ-szervezet — jó munkája elismeréseként is — az idén kapott jól felremjen a fű, s ezekre a területekre viszik majd a szarvasmarha-állományt. A természetes tartás tapasztalataik szerint nemcsak gazdaságosabb, hanem edzettebbé is teszi a jószágot. Újdonság, hogy a kukoricát CPS-rendszerben termesztik. A szántóterület 51 százalékán termesztik zárt technológiával, két gépsor alkalmazásával a tengerit. Betakarítását szeptember közepén kezdték meg, 80 ezer mázsa terményre számítanak. A szőlősökből a szüret előtti becslések szerint 10 ezer mázsát várhatnak. * Negyedszázad elmúltával olyan termést ad a városföldi határ, amiről az alakuláskor még csak álmodni sem mertek. A Dózsa Tsz gazdáit csak ösztönzi yz, hogy a kiválóak közé kerültek. A- fejlődésnek Városföldön sincs még belátható határa, ezt tudva keresik az eddig kihasználatlan tartalékokat, a módszert, amivel még hatékonyabban lehet termelni. Példa erre a szezonjellegű brigádok létrehozása. Jobb üzemszervezéssel hatékonyabb a munka és kevesebb a gépromlás, az anyagráfordítás. (X) Kiváló szövetkezet • Tizenkét szolgálati lakást mar átadtak. S itt a lakótelepen épül majd fe- 100 szövetkezeti gazda családi háza. • Bevált a szabadtartásos rendszer, az állományt a feljavított legelőkön tartják, de a betakarítás után végigjárják a tarlókat is. • • CPS-rendszerben termesztik a kukoricát, a szárazság ellenére is jók a hozamok. • Jövedelmező a bikahizlalás. Nyárlőrinten épül a 114 férőhelyes hizómarha-istálló. • tij a termelőszövetkezet irodaháza és az üzemi étkező. • A szövetkezet építőbrigádja a kivitelezője a nyárlőrinci szarvasmarha-istállónak is.
