Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1973. október 4. PÁRTSZERVEZÉS—PÁRTIRÁNYÍTÁS Természetes kötelességként Szennyeződő szőkébb hazánk III. Felforduló vizek A Ferenc-csatorna vize — a nagybaracskai halászcsárdánál is jól látni — ezen a nyáron összezsugorodott. A víz biológiai létét, immár a csatorna teljes hazai hosszában, a felborulás fenyegeti. A még meglevő halállományt pedig — a pusztulás. Sűrű hínárczön a mélyben, a mozdulatlan felszínen viszont a tavirózsák zöld vegetációja díszük. „Komoly a veszély, hogy a víz felfordul” — vélekedik Somogyi Gábor, a bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet üzemegység-vezetője. — „Az éjszaka a legkritikusabb napszak. Hajnalra a vízben oldott oxigén a minimumra csökken. Már előfordult olyan is, hogy a varsában megdöglöttek a halak.” Azon a helyen, ahol valamikor 40—50 halásznak is bő zsákmánya volt, ma már csak kilencen űzik az ősi mesterséget. S a megélhetésükért ezeknek is jóval többet kell dolgozniuk, mint évtizedekkel korábban. A folyamatos hajózás érdekében összeszűkített Dunát is mind jobban elrekesztik a holtágaktól,' amelyek gazdag „hal-Eldorádói” nagyrészt máris veszélybe mentek. , „Az utóbbi tíz évben olyan halak tűntek el, mint a kecsege, a márna, a dunai harcsa, a törpe-, harcsa” — sorolja Varjú Sándor, a htsz elnökhelyettese. — „Manapság a kifogott halnak már csak az egyötöde tekinthető értékes árunak. A ponty, a csuka, a süllő. A többi az úgynevezett szeméthal.” A pusztulás elsőszámú oka: a fenol. A fenekre leülepedő vegyi anyag elpusztítja a halak természetadta táplálékát. De a fenol a halikrák nagy részét is megöli. Amikor tavasszal az iszapban áttelelt halakat kifogják, azok — átitatódván a fenollal — csaknem ehetetlenek. Nemcsak a Duna és a hozzá csatlakozó vízrendszer állítja nehézség elé a szövetkezeti halászatot. A tavi haltenyésztés is a kés élén való táncolás képzetét kelti fel. A harkakötónyi halastó vize sekély, szükséges ezért a Dongér-csatornából való „rátáplálás”. Ennek vize azonban Kiskunhalas város szennyvizének jelentős részét hozza magával. Négy-öt évvel ezélőtt másfél milliós halpusztulása volt a szövetkezetnek. Újabban a tisztításnak egy igén egyszerű, de nem eredménytelen módját alkalmazzák: tavaszonként a vizet füves területre engedik. Tömeges halpusztulás máshol is fordult elő a megyében. A Kiskunsági Öntözőcsatornában a halak számára halálos oldatot a lindán képezte. Ez a növényvédő szer nagy koncentrációban került a kanálisba. Máshol némelyik tsz galvanizáló segédüzemének ciántartalmú szennyvize okozott problémát. Egy ilyen kócerájt Kecskemét határában is hatósági beavatkozással kellett leállítani. Kiskunmáj sa két távoli pusztáján, Kígyóson és Tájon a gyűjtőcsatornák vizében arzént is találtak, literenként tíz milligramm mennyiségben, amely a megengedettnek épp a hússzorosa. Tisztaság szempontjából az úgynevezett KGST- normák szerint a felszíni vizeket négy osztályba sorolják. E normák alapján történő besorolás azonban csak viszonylagos képet nyújt a helyzetről, mert hiszen egyetlen paraméterként a víz oxigénfogyasztását veszik alapul. Az ipari szennyeződés azonban a problémát komplexebbé teszi. De a Duna így is a csapadékos években éri el az első osztályú besorolást. (Amelyre' ez évben minden bizonnyal nem 'tarthat igényt.) A negyed osztályú vizek biológiai szempontból halottnak tekinthetők. Az előző részben emlegetett Csukásér ezek közé tartozik. S ezen nincs mit csodálkozni: a megyeszékhely szennyvizének továbbítására hivatott. Ám manapság már ipari telephelyektől és városoktól távol is találhatók haldokló, sőt halott vizek. Ezek közé tartozik a Bácsbcíkod mellett a Kígyós-csatorna. Csak ha alaposan - utánagondolunk, akkor jövünk rá, hogy az üzemi mezőgazdaság csaknem olyan mértékben képes a környezet szennyezésére, mint az ipar. A. modern, szakosított állattenyésztő-telepek manapság nem annyira trágyát, mint inkább szennyvizet produkálnak. Méghozzá koncentráltan! A párhuzamot ne vegye rossz néven az olvasó, de a tény az, hogy egy sertés anyagcsereforgalma nagyjából egy emberével azonos. Tehát egy húszezres sertéshizlaló, egy ugyanolyan lélekszámú városnak felel meg. Sem a talajba való szakszerű visszaszármazta-0 Somogyi Gábor halászati üzemegység-vezető nyugtalanul szemléli a Ferenc-csatorna tavirózsás vizét. 9 Kiszáradt szikes tó Bugac közelében. fásra, sem az e fázisig indokolt izolált kezelésre nem készültek fel a nagygazdaságok. A nagy mennyiségű nitritet és nitrátot tartalmazó szenynyező anyag elkeveredik a talajvízzel, s eljut a felszíni vizekbe is. Sajnos, manapság már nemcsak oda... Tudvalevő, hogy a vízművek a mélyebben fekvő rétegekből nye:rik vízhozamaikat. A dávodi vizmű kútjában nemrég literenként 132 milligramm nitrátot és 60 milligramm nitritet mutattak ki. A földfelszín alatt 52 méternyire! Már a mélyrétegek vízkincse sem mentes az emberi beavatkozástól. A felszíni vizekre telepített nagyüzemi baromfitartás szintén megbontja a kívánatos biológiai egyensúlyt. Ilyen okok miatt a Kerekegyháza melletti Kondor-tó tájékáról eltűntek azok a ritka vadmadarak, amelyek az országban csak itt és a Kis-Balaton nádasaiban voltak megtalálhatók. A strandolásra alkalmas felszíni vizeket — legalábbis a „felkapottakat” — a hétvégeken kiránduló embertömegek szennyezik. Egy-egy meleg nyári vasárnap este a leáldozó napot a megye közismert tavainak nitrátoldata tükrözi vissza. A túlzsúfoltság elleni reális védekezés az volna, ha a hétvégi pihenésre még be nem vont felszíni vizek — a Duna—Tisza köz jellegzetes szikes tavai — is bekapcsolódhatnának a turizmus igényeinek kielégítésébe. Ezáltal egyenletesebb megoszlásra volna lehetőség. (Folytatjuk) Hatvani Dániel Megjöttek az ,,ember”-es hónapok Üvegezők szezonja a tavaszi ablaknyitásig • „Tegnap találkoztam az öreg Bozókival — jegyezte meg beszélgetésünk közben váratlanul a tanácsi vezető, s valami különös melegség csengett a hangjában. — Tudod, ő volt a szakszervezeti bizalmi abban a műhelyben, amely életem első munkahelye volt. Bozóki szaktárs vezetett el engem a munkásmozgalomhoz, ő vitt el a munkásotthonba, ő adott először a kezembe értékes, szocialista szellemű könyveket. Nem sajnálta az időt rá. szárnyai alá vett engem és a műhely hozzám hasonló többi ifjúmunkását is. Néha eszembe jut az öreg — folytatta némiképpen eltűnődve —, s ilyenkor elgondolkozom azon, vajon a mai fiatal munkások találkoznak-e ilven Bozóki szaktársakkal, akik egyengetik az útjukat a mozgalomhoz.” Különösnek tűnhet az első pillanatban e töprengés. Hiszen ma az üzemekben erős pártszervezetek, ifjúsági szervezetek működnek/-. amelyek szinte ..hivatalból” alapvető teendőik közé sorolják a törődést a fiatalokkal. A pártszervezetek minduntalan arra sarkallják a KISZ szervezeteit, hogy legyenek bátor és határozott képviselői az üzemi fiatalok érdekeinek, s egyúttal fejlesszék politikai fogékonyságukat, közéleti érdeklődésüket. Faggassuk akármelv üzemi pártszervezet vezetőit — tanácskozások, napirendek, akciók egész sorát említik válaszként, melyek mind az ifjúságpolitikai határozat megvalósulását szolgálják az adott munkahely kollektívájában. S a kérdés — melvet nemcsak előbb említett ismerősöm fogalmaz meg ekképpen — mégis jogosult. Okkal töprenghetünk el rajta: vajon mindenütt kellőképpen fáradoznák-e azon. hogy a munkásság új generációiban kialakuljon a szó teljes és igaz értelmében vett osztálvöntudat? Vajon eléggé felkészítjük-e a munkásfiatalokat arra a felelősségre, amely a hatalmon levő. a társadalmat vezető osztályhoz való tartozással jár? Bizonyos, hogy sok kedvező eredménnyel találkozhatunk, s a párt ifjúságpolitikai határozatának megszületése óta a fejlődés e tekintetben is meggyorsult. Üzemi pártszervezeteink azonban tovább ''"'javíthatnák e munka eredményességét, növelhetnék hatását. ha néhány dologra jobban gondolnának, s ha egyes jó elgondolások. törekvések általánossá válnának. • Kezdjük ott, hogy némelyik üzemi KlSZ-szervezet. ma még nem eléggé otthona a munkásfiataloknak. Akadnak egyébként olajozottan működő eredeti kezdeményezésekkel büszkélkedő, olykor látványos eredményeket is felmutató KISZ-szervezetek. amelyek többnyire a műszaki, vagy adminisztratív területen dolgozó fiatalok igényeit, érdeklődési körét elégítik ki. s nem jut elég erejük, figyelmük az ifjúmunkásokra. Természetesen hibás és káros dolog lenne mesterséges megkülönböztetéseket tenni az ifjúsági mozgalomban, de az is biz'p'ppencsak bemutatkozunk egymásnak, s megjegyzem a nevét: Oláh László, — fiatal műhelyvezető már is elnézést kér. Feláll asztala mögül, önkéntetelenül is meghúzza magán a tiszta munkaköpenyt. Kuncsaft jött. Nincs sok beszéd. A fiatal'ásszony már kapja is 3 lakkosfekete vaspálcákból hegesztett vázat, s a papírba csomagolt üveglapokat. Ezeket vágatta itt. ' Otthon összerakhatja, falra függesztheti az üveglapos, kovácsoltvas könyvespolcot. — Mennyi lesz? Oláh László megmondja. (Mi azért titkolódzunk, mert ha kiírjuk az összeget, a riport hirdetésnek minősül; az újságíró megjegyzése.) Az asszonyka csodálkozik. — Mennyi? A műhelyvezető megismétli. A megrendelő egy papírpénzt viszszatesz a kis bukszába. Amit fizet, abból is visszakap. —r Azt hittük, belekerül vagy ...forintba... Ez csakugyan olcsó volt. —- Szívesen kiigazítom, ha keveselni .tétszik. — Ö, ha már így van, csak hagyja. Felnevetnek. A számla kész. Viszontlátásra. De a küszöbről még tréfásan visszaszól az aszszony. — Ki se próbáltuk, hogy jó-e. Már ki is perdült. * Megint ketten maradtunk a kis „felvevő” helyiségben. A Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet üvegező részlegében tos, hogy nem lehet jó az az üzemi ifjúsági szervezet, amelynek programja, a legfőbb tennivalókat illetően nem az ifjúmunkásokra szabott. Ennek pedig feltétele. hogy valamennyi szintű vezető testületben kellőképpen legyenek képviselve a munkásfiatalok. Ez nem statisztikai, hanem politikai kérdés — s jól teszik azok a pártszervezetek, amelyek a KISZ most folvó választásai idején erre külön figyelmet fordítanak. 0 Nem elegendő azonban, ha a munkásfiatalokkal való törődés leszűkül a KISZ-re. A fiatalok nevelése, politikai megedzése nem csupán az ifjúsági szervezet dolga. Azok a pártszervezetek járnak helyes úton. amelyek követelményként szabják ezt minden gazdasági, munkahelyi vezető, valamennyi társadalmi szervezet számára. Hiszen a mi körülményeink között — de sokszor elmondták, leírták már ezt! — a vállalati, üzemi, gyári szervezetben irányító tisztséget betöltők mindegyike politikai felelősséget is vállal. S talán nem túlzás azt mondani, ha általában nem tekinthet közömbösen az irányítása alá tartozó terület politikai hangulatára, állapotára, úgy kétszeresen igaz ez az ott dolgozó fiatalok tekintetében. Nem háríthat tehát mindén teendőt és felelősséget az ifjúsági szervezetre. S ha esetleg probléma akad, nem kérdezheti csupán azt, hogy „hol volt a KISZ?” — azt is meg kell kérdenie: ..hol voltam én, hol voltunk mi?” E gondolkodásmód kialakítását a pártszervezet különféle módszerekkel segítheti: például azzal, hogy egy-egy vezetőt — vagy társadalmi szervet — külön beszámoltat a munkásfiatalok nevelésében kifejtett tevékenységéről, vagy ha más. átfogóbb beszámoltatások kapcsán ezt is szerepelteti a kérdések között. De még fontosabb az olyan légkör kialakítása, amelyben ez mind a vezetők, mind a szocialista módon gondolkodó munkások számára magától értetődő kötelezettséggé válik. Amelyben természetes, hogy az adott műhely, üzemrész régebbi dolgozói nemcsak a gyakorlati eljárásokat, szakmai fogásokat mutatják meg a pályakezdőknek. hanem bevonják őket a közösségbe, a mozgalmi szervezetek életébe, s nemcsak szakmai ismereteik bővítését segítik, hanem világszemléletük csiszolódását. mélyülését is. Olyan légkör szükséges ehhez, amelyben minden kommunista munkás ezt külön pártmegbízatás nélkül is eleve kötelezettségének érzi, s amelyben a pártcsoport. az alapszervezet ezt magától értetődően várja el és kéri számon tőle. S nemcsak a párttag, hanem a pártonkívüli szakszervezeti aktivisták. szocialistabrigád-vezetők is hasonló természetességgel törekednek erre. 0 Ügy, ahogyan ezt az a bizonyos Bozóki szaktárs tette annak idején . .. Gyenes László érdekes tarkaság fogadja a vendéget. A falakat festmények, fényképek, batikolt selymek, metszetek színes négyszögei borítják. Folyton változó reklámok üvegezésére, képkeretezésre egyaránt. A szomszédos műhely ajtófelén leporelló-szerűen csüng egy gazdag kollekció, arasznyi rámamintákból. Amott homályos üveglapok támaszkodnak egymásnak, mint festő műtermében a képek. Rajtuk csiszolt virágok, figurás, rajzos ornamensek hirdetik, hogy itt az üveges szakmát magasabb fokon is művelik. Hirtelen számba se vehető használati tárgy körös-körül; bútor, kazetta, dísztál s mi minden, amit üvegezni szoktunk, hogy szebb legyen. Itt-oft ragyogó tükrök síkjai keltik azt a hatást, mintha többször ekkora volna az iroda. — Mégis, mi a fő tevékenységük? — Az épületüvegezés. Tehát ablakok, ajtók, portálok készítése. Emellett, mint szemléltettük, az üvegcsiszoló műhelyben vitrinekbe, egyéb bútorokba díszítőelemekkel látják el a síküveget. Képkeretezést végeznek. — Milyen . üvegekkel dolgoznak? — Vegyük vastagságuk szerint. Ott van az a 6 milliméteres: bútorhoz, portálhoz. Az a hárommilliméteres kombinált szekrényhez lesz. Tükröt készítünk abból a négymilliméteresből. Azok meg ablaküvegek, kétmilliméteresek. A hátam mögé mutat, az ajtó egyik táblájára. — Az a recés az úgynevezett katedrál-üveg. Ismeri a drótbetétes üveget; tetőterasznál, loggiáknál alkalmazzuk. Ezek 5—6 milliméteresek. * — Milyen megrendelésekből van a legtöbb? — Zömét a szövetkezetünk készítette lakóépületek, társasházak üvegezése és a lakossági szolgáltatás teszi ki. Valamivel több az utóbbi. — Mennyi üveget használnak fel például egy társasháznál? Gondolkozik, számolgat. — Változó a mennyiség ... Most például a Móra-téri 3 emeletesnél — 56 lakásos — durván véve 1400 négyzetméter üveget dolgozunk be. Sokféle fajtájút és vastagságút... Pardon ... Ismét egy fiatalasszony érkezik. Kezébe kisgyerek kapaszkodik. Pinduri szája tátva marad a rengeteg látnivalótól. — Egy képet hoztam... — Ujjával a keretminták egyikére bök a vendég. — Ilyennel kértem. — Tudom ... Ezt a szentképet. Nem is láttam, hová nyúlt érte Oláh László, csak mikor ki-göngyölíti az asztalon. Mária a gyermek Jézussal, fehér galambok. — Mibe fog kerülni? — Ötvenszer hetven, az annyi, mint... Csak a jövő héten lesz kész. Alig lép ki a gyerekes aszszony, máris hallatszik az új vendég beköszöntője. — A visszapillantó tükörért jöttem. Pillanatok alatt kezében a lilás-vörös keretű motortartozék. Fizet, elsiet. * ■— Mikor van szezon maguknál? — Elsősorban az „ember”-es hónapokban. Augusztusban már kezd felívelni, hiszen az építkezések is haladnak a befejező stádium felé, aztán a hidegek. Márciusig—áprilisig tart ez, s akkor megint kinyitják az ablakokat. Jöjjön a friss tavaszi levegő... De megint elnézést kérek ... Idősebb, kendős asszony jön ... Ilyen és ilyen névre vannak itt ablakok. Átmennek a műhelybe. — Egyszer ez a három, aztán ez a kettő, ugye? — Igen. Mennyi jár érte? Megmondják. A néni hangosan számol. — Akkor még hozok három szárnyat, jó? — Amennyit tetszik. Mikor újból beszélhetünk, a szakmáról faggatom. Szerényen tárgyilagos. — Nem olyan „óriási munka” ez. Van persze fárasztó része is. Az üvegcsiszoláshoz már kell esztétikai s arányérzék. No, és az üvegezésnél is fontos, hogy azért ne menjen szét az anyag az ember kezében... Utánpótlás? Persze, jönnének, de csak időközönként veszünk fel tanulót. Ahogy említettem, nyáron kicsit „billeg” a forgalom. Hatan vagyunk, s ebből egy a tanuló .. . A részleg „legszebb férfikorban” van, a legöregebb negyvenöt éves, a fiatalabb segéd huszonhat. * — Csak Félegyházának dolgoznak? — Miénk a „régi járás” —, tehát Alpár vagy Petőfiszállás is. A kisebb üvegezéseket elvégzik a helybeli asztalosok. — Van-e konkurencia? — Egy üvegező kisiparosról tudok, s két olyanról, aki működési engedéllyel csinálja .. . Nem vesszük el egymástól a kenyeret, mindannyiunk munkájára szükség van. Hogy ennél a részlegnél mekkora a forgalom, valamit ez a kora délutáni háromnegyed óra is sejtet. Igaz, piacnap volt, de az igény ettől eltekintve is igény. — Délelőtt annyian voltak, hogy egy számlatömböt teleírtam — emeli fel a kövér füzetet Oláh László. —Mennyi számla van egy tömbben ? — ötven. Tóth István OLVASTUK Kórlap — komputerrel Az egészségügy fejlesztéséhez szükség van az elektronika és az orvostudomány szoros szövet^ ségére. Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt az effajta szövetség, napjainkban azonban kézzel fogható valósággá vált. A technológia szakadatlan fejlődése új utakat nyitott meg az orvostudomány fejlődése és tökéletesítése előtt. Az elektronikus agyak bevonultak a kórházakba, hozzásegítik az orvosokat, hogy a foglalkozásukkal járó bonyolult feladatokat gyorsan és tökéleteseben oldják meg. A komputerek „elektronikus memóriaegysége”, amellyel az emberi agy bizonyos szempontból fel sem veheti a versenyt, összegyűjti és rendszerbe foglalja a vizsgált betegre vonatkozó adatokat és kívánságra elkészíti a kórlapot. Erre a bámulatos eredményre csakis úgy lehet szert tenni, hogy az ember felhasználja az elektronikus. agyak semmihez sem hasonlítható elemző és szintetizáló képességét. Űj Orvostudomány van születőben, amely olyan eredményeket produkál, amelyek elérésére az emberi. agynak egymagában végeláthatatlan időre lenne szüksége. Nemrégiben Milánóban rendezték meg azt a nemzetközi szimpóziumot, amely az elektronikának néhány európai országban és az Egyesült Államokban egészségügyi célokra való felhasználásval foglalkozik. Gyógyszerek a rosszindulatú daganatok ellen Mintegy 100 szovjet onkológiai intézetben gyógyszerek segítségével kezdték gyógyítani a rosszindulatú daganatokat. E kísérleteket a szovjet orvostudományi akadémia kísérleti és klinikai onkológiai intézetében létesített országos központ irányítja. A világ onkológiai klinikáin napjainkban használt 40 daganat elleni szer jelentős része a Szovjetunióból származik. Ilyen a Szarkoüzin, Dopan, Daktinomicin, Hizomallin, A.urantin stb. Világszerte ismert a Ftorafur, amelyet a litván tudományos akadémia organikus szintézis intézetében készítettek. A kísérleti és künjkai onkológiai intézet egyik osztályán, sebészeti beavatkozás nélkül; ^csupán gyógyszerek segítségéve}, több mint 100 fiatal rákos nőt gyógyítottak meg. Azok, aki« gyermeket óhajtotak, később még szültek is. A gyermekek teljesen egészségesek, és fejlődésük normális. Gondoskodott magáról Madridban autóbalesetet szenvedett egy férfi, akit csak azzal a ritka vércsoportba (AB negatív) tartozó vérrel sikerült megmenteni, amelyet ő mága adott egy véradóközpontban négy nappal előbb. A természet ifjú őrei A természet iránti szeretet szellemében nevelt szovjet iskolások szívesen vesznek részt a természeti kincsek megőrzésében. A habarovszki területen például számos iskolában szerveznek Ifjú Természetbarát köröket. Az Amur és a környező folyók árvizeinek lehúzódása után a visszamaradó vizekben számtalan értékes halfajta marad pusztulásra ítélve. A gyerekek vödrökkel és hálókkal felfegyverkezve összegyűjtik az\ értékes halfajtákat és visszaszállítják a folyóba. 9 A gyerekek csatornát ásnak, hogy a vizet és a benne levő halakat visszajuttassák a folyóba. (Foto: APN — V. Volosenko felvétele—KS)
