Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

1973. október 30. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉSZÜL AZ ÚJ TV-ADÓ I A Közúti Gépellátó Vállalat szerelőcsarnokaiban készítik az új 150 méter magas széchenyihegyi tv-adó vasszerkezetét. (MTI foto — Ruzsonyi Gábor — KS) Szovjet szakemberek segítenek Szovjet szakemberek is részt vesznek a Testvériség földgáz­­vezeték építésében, amely a Szovjetunióból szállítja majd az értékes energiát hazánknak. A Testvériség vezeték, amely 1975- re készül el, 800 milliméter át­mérőjű lesz, azaz 200 milliméter­rel meghaladja a Magyarország eddig legnagyobb átmérőjű cső­vezetékének számító Barátság II- őt. A Testvériség vezeték átmé­rőjének jelentős növekedése kü­lönleges gépek, berendezések al­kalmazását teszi szükségessé, ezért a magyar beruházók a megfelelő berendezéssel rendel­kező szovjet vezetéképítők segít­ségét kérték. A szovjet szakem­berek vállalták, hogy a Testvéri­ség vezeték országhatártól Le­­ninvárosig terjedő szakaszát ösz­­szehegesztik, szigetelik, árokba fektetik. A megállapodás értel­mében 200 szovjet vezetéképítő vesz részt a munkában. Nincsenek elfeledve Szót érteni a párttagokkal, felkeresve őket a munkahelyü­kön és a lakásukon — hozzátartozik a pártélethez a kecske­méti járás alapszervezeteiben. Napjainkban, a beszámoló tag­gyűléseket megelőzően szinte minden párttaggal tanácskoz­nak a pártvezetőségek tagjai és a bizalmiak. E találkozásokon szó esik az időszerű'politikai kérdésekről éppúgy, mint arról, hogyan él az illető elvtárs, milyen gondok, problémák foglal­koztatják és hogyan teljesíti a párt iránti kötelességeit. Számos helyen, főként a nagy létszámú alapszervezetekben a pártcso­­port-értekezletek szolgálnak alkalmul az ilyen beszélgetések-Áruforgalom, kereskedelem Kiskunhalason Az elmúlt években Kiskunha­lason is új áruházak és boltok nyíltak. A kereskedelmi hálózat fejlődésével együtt emelkedett az áruforgalom is. Ezt a folyamatot jói példázza, hogy a bolti keres­kedelem 1970-ben 343, a vendég­látás pedig 51,8 millió forint for­galmat bonyolított le. Ezek az adatok 1972-ben már 29 százalék­kal magasabbak: a bolti kereske­delem forgalma 451,3, a vendég­látásé pedig 57,8 millió forint volt. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az egy lakosra jutó évi forgalom miként alakult, az eredmények már nem ilyen fényesek, ez az összeg ugyanis alig magasabb 17 ezer forintnál. A megye más vá­rosaihoz viszonyítva Kiskunhalas ebben a tekintetben az utolsók között áll. A város kiterjedt kül­területein a kereskedelmi ellátás színvonala még igen alacsony, s ez az egyik igen súlyos ok. A ta­nács ezen külterületi házi boltok nyitásával akar segíteni. Az idén az élelmiszerekből az ellátás — kisebb-nagyobb döcce­­nőktől eltekintve — megfelelő volt. de tőkehúsból az év elején a kínálat alacsonynak bizonyult. Sokszor nem lehetett elég tölte­lékárut kapni- az üzletekben. A legnagyobb zavarokat talán az okozza, hogy kenyérből és tejből nem folyamatos a szállítás még ma sem. s határozott intézkedés­re van szükség, hogy ez a hely­zet megszűnjön. A zöldség-gvü­­mölcs ellátás javítása Kiskunhala­son a legnagyobb gond. A meny­­nyiség kevés, a választék ala­csony, nincsenek megfelelő zöld­ségüzletek az új lakónegyedek­ben és az idén emiatt is magas volt az árszínvonal. A városi ta­nács a helyzeten úgynevezett kis­kert-szövetkezet szervezésével szeretne segíteni. A Vörös Októ­ber, a Vörös Szikra és a Kinizsi Pál Termelőszövetkezet a tervek szerint összesen 70 hold zöldség­­termesztésre alkalmas területet ad bérbe, amit az igénylők kö­zött 2—300 négyszögöles parcel­lákra osztanak fel. Az itt termelt zöldségféléket a Vörös Október Termelőszövetkezet és a helvi ÁFÉSZ vásárolná fel, hogy saját boltjaikban értékesíthesse. Ami- a ruházati, vegvesiparcikk- és a tüzelőanyag-ellátást illeti, az idén javult a kínálat. Néhány árucikkből nem tudtak többet csak a legszükségesebb mennyi­séget beszerezni. A negyedik öt­éves tervben az egyik legfonto­sabb kereskedelmi feladatnak azt tekintik, hogy zöldség-gyümölcs­ből. valamint a sütőipari és a tej­termékekből megteremtsék a fo­lyamatos ellátás feltételeit. Cs. K. re. A járási pártbizottság appará­tusában dolgozók a közelmúltban — személyesen felkeresték ottho­nukban a felszabadulás utáni alapító párttagokat. A velük folytatott beszélgetés — mivel ilyenre először került sor — szinte adatgyűjtés számba ment.- A találkozásoknak egyik legjel­lemzőbb tapasztalata, hogy az elvtársak többségét — még a hetvenéseket is — munkában találták. Szüreteltek kukoricát törtek, az erdőben dolgoztak, vagy éppen éjjeli őri szolgálatba készülődtek. Akik mozgásképesek, rendsze­rint ott találhatók a párt rendez­vényein és a munkában, a köz­élet minden területén. A párt-, állami és tömegszervezeti veze­tők igénylik a véleményüket, számítanak a ténykedésükre. Ezt tanúsítja az is, hogy a járásban több mint százan viselnek tiszt­séget, választott funkciót a párt­ós a tömegszervezetekben, illet­ve a helyi tanácsokban. Külön tisztelettel veszik őket körül a szövetkezetek negyedszá­zados jubileuma alkalmából, mint az például az orgoványi Sallai- és a városföldi Dózsa Tsz köz­gyűlésén is megnyilvánult. Az alapítóknak kijáró elismerő sza­­vek mellett pénzjutalmat is kap­ták, a pártonkívüli társaikkal együtt. A járásban mindössze kétszáz­­negyvenhatan vannak, akik 1945. óta tagjai a pártnak és 70 száza­lékuk túl van a 60 éven. Nő vi­szonylag kevés, alig félszáz van közöttük. Az alapító párttagok aránya mindössze 6 százalékos a járás párttaglétszámában, poli­tikai befolyásuk azonban jelen­tős a párton belül épp úgy, mint a társadalmi élet más területein. Mai tekintélyükre életükkel, személyes példájukkal a csaknem harmincéves történelmünk fo­lyamán többször is rászolgáltak. Társadalmi fejlődésünk szinte valamennyi fordulóján ők vitték a zászlót, megértve és hirdetve a párt politikáját. Egyszerű sza­vakkal és tiszta szívvel agitál­tak, amikor a pártot, a szövetke­zeteket, vagy éppen a munkás­őrséget szerveztük. A negyven­ötösök közül ma is vannak még aktívan dolgozó iskola-, állami gazdasági és áfész-igazga­­tók termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok. Bár a számuk egyre csökken, hiszen az iskolájuk ke­vés és a koruk is közelít a nyug­díjkorhatárhoz. A nyugdíjasok havi jövedelme 800—1000 forint közötti. A jára­dékosok — és sajnos, ők vannak többségben — 400—500 forint­ban részesülnek, ami bizony, na­gyon kevés a megélhetéshez. A járás termelőszövetkezetei példá-Munka- és üzemszervezési tapasztalatcsere AZ ALKOHOLIZMUS ÉS KÖRNYÉKE Huszonhárom éves fiatalember. Nagy áldozatot követelt tőle az ital, de sikerült mégis megka­paszkodnia. Családját már nem tudta megmenteni, felesége el­vált tőle. — Csak jaffát iszik? — Azt uram, de sokat, nagyon sokat. A munkatársak előtt szé­gyellem, mert mindig van két­­három üveggel a táskámban és csúfolnak, ugratnak, hogy majd megbetegszem, meg ilyenek... De kell, mert szedem a tablettákat — és nem tudom, más hogy van, — én kiszáradok tőle. — Még mennyi ideig, kell szed­ni? — kérdezem. — Egy év. Még egy év. Én soha többet nem iszom. Egy kortyot sem, különben tudom, hogy elvesztem, tisztában vagyok vele.., * Bács-Kiskun megye öt városá­ban szervezték meg eddig az al­koholelvonó rendeléseket. (Kalo­csán szünetel a rendelés, mert nincs orvos.) Kecskeméten, Kis­kunhalason és Baján napi kettő, Kiskunfélegyházán napi egy óra a rendelési idő, de általában két­­három naponként fogadnak az or­vosok kettő-négy órát. A munka tárgyi és személyi feltételei nem megfelelők. A rendelők rosszul felszereltek, kicsik. nincsenek gondozónővérek sem. Zárt osz­tály csak Baján van. Az ide be­utaltaknak két-három hónapot kell várni. A zsúfoltságot némi­leg csökkenti, ha jövőre meg­kezdi munkáját az újonnan épü­lő kiskunhalasi kórház. A küzdelem tárgyi, személyi feltételei tehát gyengék, így kü­lönösen fontos a megelőző fel­világosító propagandamunka. Dr. Mándoky Antal, SZOT ellen­őrző főorvos a megyei egészség­­ügyi akcióbizottság májusi ülé­sén, hozzászólásában a követke­zőkre hívta fel a figyelmet: „Mind a megelőzésben, mind a gyógyításban az összes illetékes szervek munkáját összehangoltan, tervszerűen kell végezni. Ezért feltétlenül szükséges a központi irányító szerv, a megyei Alko­holellenes Társadalmi Bizottság munkáját aktívvá tenni, hogy a küzdelemnek valóban lehessen vezérkara. Bács-Kiskun megyé­ben évek óta nem működik még­­felelően ez a bizottság, pedig az országban számos megye van, ahol jól dolgozik, és kiemelkedő eredményeket érnek el. Érdemes lenne a tapasztalatokat kicserél­ni, s a leghatásosabb munka­­módszereket megyénkben is be­vezetni.” Érdemes lenne. Azért is, mert nagyon szerények az egészség­­ügyi küzdelem lehetőségei, az or­voshiány, a gondozóhiány stb. miatt, viszont az ország legna­gyobb megyéjében közismert, hogy bőven terem a pálinkának, bornak való, s nem dicsekedhe­tünk azzal sem, hogy a szociális nívót illetően az első helyen ál­lunk. Az alkoholelvonó rendelé­sek forgalmi adatai a következő­ket tükrözik: 1972. második fél­évben Kecskeméten 1145, Kiskun­félegyházán 324, Kiskunhalason 943, Baján 1245 volt a kezelé­sek száma. 1973 első félévében Kecskeméten 1484-re, Kiskunfél­egyházán 449-re, Kiskunhalason 1140-re emelkedett, Baján 945-re csökkent. A kezelési idő sajnos, a kezelések számának növeke­désével csökken: 14—28 percről 12—19 percre. Nehéz az orvosnak megismerni a betegét, s a mun­ka egyik legfontosabb része a nevelő befolyásolás szinte lehe­tetlenné válik. A kezelt alkoholisták számának alakulása csekély eredményt tük­röz. 1971-ben összesen 746, 1972- ben 740 alkoholistát gondoztak (a csökkenés 6 fő). Kedvezőbb a helyzet — s bizonyára itt érez­teti hatását a megélénkült pro­pagandamunka — mert a keze­lésre önkéntesen jelentkezettek aránya megváltozott: 1971-ben 299, 1972-ben 420 fő. A kényszer­elvonásra kötelezettek száma — 1971- ben 447, 1972-ben 320 — 73-mal csökkent. Tehát 1973. első félévében a bajai alkoholelvonó rendelés ki­vételével minden helyen jelentő­sen megnőtt a kezelések száma. 1972- ben valamennyi alkoholel­­vonó rendelésen megnőtt az ön­kéntes elvonásra jelentkezők szá­ma: összesen 121 fővel. Ez az utóbbi biztató, s ez a tény is kéri, sürgeti, hogy az egészségügyi szervek ezután még jobban hangolják össze tevékeny­ségüket az alkoholizmus elleni küzdelemben. Emberi sorsokról és ezen keresztül a társadalmi előbbrejutásról van szó. Csató Károly (Vége.) Gál Sándor festőművész alko­tásaiból rendeztek kiállítást a solti művelődési házban. A va­sárnap délelőtt 10 órakor meg­nyitott tárlatot november 7-ig te­kinthetik meg a képzőművészet iránt érdeklődő látogatók. Az ágazati minisztériumok, az érintett kutatóintézetek szakem­bereinek háromnapos, munka- és üzemszervezési tapasztalatcseréje kezdődött meg hétfőn reggel — a Munkaügyi Minisztérium ren­dezésében — az MTESZ székhá­zában. A nagy jelentőségű ta­nácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök­­helyettese is. Az eszmecserét Ka­­rakas László munkaügyi minisz­ternek a témára vonatkozó párt­éi kormányhatározatok végrehaj­tását, és az irányító szervek to­vábbi feladatait elemző előadása vezette be, amelyet dr. Bakos Zsigmond könnyűipari, Kazarecz­­ki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Szabó János, az építésügyi és san gondoskodnak az idős párt­tagjaikról. Rendszeresen kiegé­szítik a járadékot a lakiteleki Szikra, a tisztakécskéi Űj Élet, a szabadszállási Lenin Tsz-ben, és még lehetne sorolni az ilyen közös gazdaságok neveit. A ház­táji gazdaságot megváltják pénz­ben, s ennek egy hónapra eső hányadát szintén megküldik idős tagjaiknak. Évente általában hat­­vanan kapnak fejadagot, s ennél is többen tüzelőt a szociális alap terhére. Számos helyen létrehoz­ták az öregek napközi otthonát és alkalmaznak házi gondozónő­ket, akik rendszeresen látogatják a magukra maradt, segítségre szoruló embereket. ' A társadalmi gondoskodás sok­féle formája egészíti ki a felnőtt gyermekek törődését. Ez utóbbival kapcsolatban itt-ott azt is ta­pasztaltuk, hogy évente csak egyszer-kétszer látogatják me£ a szülői -,házat. Tizenöt elvtársun­kat találtuk nehéz anyagi körül­mények között. A látogatás óta a tanácsok és a szövetkezetek egyszeri, jelentősebb összegű tá­mogatásban részesítették őket. így nyugodtabban várják a telet, amely viszont tovább nehezíti el­jutásukat az orvoshoz, nem is szólva a számukra alig elérhető szakrendelésekről, pedig erre is fokozottabban rászorulnának. La­kásgonddal csak hárman küzde­nek a meglátogatott elvtársaink közül, .s az illetékes vezetők ígé­rete szerint remélhető a gondok mihamarabbi megoldása. A figyelmesség és a gondosko­dás minden embernek jólesik. Sokszorosan így van ez túl a 60. életéven, különösen ha az ala­pítókról, a nagy idők harcosairól van szó. Helyesen cselekszenek, a kötelességüknek tesznek eleget azok a pártszervek és pártmun­kások, akik nem feledkeznek meg róluk. Horváth Ignác Konferencia az ellenőrzésről A vállalati ellenőrzési munka hatékonyságának növeléséről, távlati lehetőségeiről tanácskoz­tak hétfőn a szákemberek a Tech­nika Házában. A Gépipari Tudo­­mánvos Egyesület rendezésében kezdődött Vezetés, ellenőrzés, 73. című konferenciát Kiss Ernő ko­hó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta-még,-maid dr. Varga; Jó­zsef. a KOM főosztályvezetője tartott előadást az ágazat ellen­őrzési módszereinek továbbfej­­lesztéséről. Mint egyebek között rámutatott: érvényesíteni kell a gazdálkodásban az állam tulajdo­nosi érdekeit. Ennek megfelelően szükséges rendszeresen és átfo­góan értékelni a vállalati és ve­zetői tevékenységet. (MTI) Tóth István kiállítása ,,Drámai küzdelemként érzékeli az emberi sorsot’ városfejlesztési miniszter első he­lyettese, valamint dr. Trethon Ferenc NIM főosztályvezető korreferátuma egészített ki. A tanácskozás keddi program­ját dr. Kiss Ernő, KGM minisz­terhelyettes korreferátuma nyit­ja, amelyet az Országos Tervhi­vatal, a központi Statisztikai Hi­vatal, az érintett szervezési inté­zetek, továBfcá a különböző nagy­­vállalatok vezetőinek kiegészítő tanulmányai, illetve előadásai követnek. Kedden tovább folyta­tódik az előadások sora, az el­hangzottakat vita, filmvetítés kö­veti, s az esemény alkalmából kiállítás is nyílik a fő témával, továbbá a vezetőképzéssel kap­csolatos hazai és külföldi iroda­lomból. (MTI) KÉPERNYŐ Gyönyörű kiállítással köszön­tötte ötvenedik születésnapján Cegléd városa Tóth Istvánt, a Magyar Fotóművészek Szövetsé­gének alapító tagját. A Kossuth Múzeum termeiben Pillanatok címmel mutatták be a 150 kiállí­tási díjjal jutalmazott világhírű fotóművész legszebb alkotásait. Kürti András. Cegléd tanácsá­nak elnöke méltatta a vasárnap délelőtti megnyitón a „pillanatot megállító” Tóth István életmű­vét: tiszteletbeli tagi a több kül­földi szövetségnek, elnyerte az E. FIAP-kitüntetést. önálló kiállí­tása volt több magyar, osztrák, brazil. bolgár nagyvárosban, Hamburgban. „Mi a titka Tóth Istvánnak?” — kérdezi a szép katalógus bevezetőiében Szilágyi Miklós múzeumigazgató. Válasza: „Az emberi sors a központi té­mája. legfőbb mondandója. Még pontosabban az emberi színjá­ték. mert Tóth István drámai küzdelemként érzékeli az emberi sorsot.” Szülővárosában óriási érdeklő­déssel fogadták a gyűjteményes kiállítást. A megnyitó ünnepsé­gen a művész sok kecskeméti is­merőse. baráti a is részt vett. Tóth István félig-meddig idetar­­tozónak vallja magát: egy évtize­de a Zöldségtermesztési Kutató Intézet fotólaboratóriumának a vezetője. Ügy véljük, hogy Bács- Kiskun megye székhelyén is so­kan megtekintenék a Pillanatok című kiállítást. Megrendezésével régi adósságot törlesztene Kecs­kemét. A ceglédi tárlat november vé­géig tart nyitva. —i —r Nevek dömpingje Jó színészi teljesítmények # Üttörők köszöntik a művészt. (Pásztor Zoltán felvétele) A tv-néző — mennél igénye­sebb. annál inkább — kiváncsi arra. ki írta. rendezte a számára kedves, vagy kifogásolható mű­sort. Sőt, arra is — s ez örvende­tes —. hogy ki a szerkesztő, ki az operatőr, á fordító stb. A köz­reműködők nevére is kíváncsi, s a különböző szakmai filmeknél szívesen veszi, ha tudatják vele, hogy ki a szakértő. Az sem felesleges, ha megtudja, a kö­zönség, ki a gyártásvezető, bár ez is már inkább a filmesek, tv­­sek belső világát érinti. Ez idáig rendben van, Igenárn, de egy idő óta azt látja a néző, hogy a filmek, műsorok elején, vagy végén a nevek ugyancsak elszaporodtak. Oda került a ren­dező munkatársa — néha több is — a vezetőoperatőr neve mellé a többi operatőré, a díszlet- és jelmeztervezőé mellé a kivitele­zőké. a berendezőé, a trükkmes­teré. és még tovább folytathat­nánk a sort. Nem értjük, miért kell ezzel a közönséget terhelni? Hisz nap­jaink szédületes információözöné­ben amúgy is a fejét kapkodja szinte mindenki. Ki győzné meg­jegyezni a sokszor csak a felvil­lanás idejéig látható neveket? Jól jegyezte meg a minap va­laki, ha így haladunk, előbb­­utóbb azt is olvashatjuk a kép­ernyőn, hogy a forgatás idején ki volt az ügyeletes portás, ki főzte a kávét a rendezőnek a film ké­szítésekor. s ki vezette a forgató­csoport autóbuszát. A nevek dömpingje a képer­nyőn — amit naponta tapaszta­lunk — egyáltalán nem segíti elő. sőt nehezíti, hogy az egyes filmek, vagy más műsorok alko­tóinak nevét megjegyezzük. V. M. Németh László Irgalom című művének televíziós változatáról e hét végén foglaljuk össze vélemé­nyünket. Az eddigi négy közvetí­tés már bizonyította, hogy Hintsch György — ezúttal is- — jó szemmel válogatta ki a szerep­lőket és nagyszerű ..színészveze­tő”. A regény olvasásakor valahogy ilyennek képzeltük az irgalmas szívű Kertész Ágnest, amilyennek Széles Anna láttatja. Sugárzik erről a nőről a tisztaság, a jóság. Tud a világ farkastörvényenői, az érdekek vad hajszájáról, de ő tudatosan a maga egyéniségéhez igyekszik szelídíteni környezetét és óvó szeretetébe burkolni há­nyatott sorsú édesapját. A sokat szereplő Mensáros László igazi Németh László-i apa. és emlékeze­tes figurát formál Törőcsik Mari is, aki ráérzett az író szándékaira, ök és a külön nem említettek egységes., némileg visszafogott stílusban játszanak. Éreztetik, hogy fegyelmezett vonásaik mö­gött nagv indulatok feszülnek. Udvariasan, olvkor keresett fi­nomkodással fogalmazott monda­taikban tragikus konfliktusok csí­ráznak. Hintsch kitűnő filmrendező. Tudván tudia — szerencsére —, hogy a tv-film egyaránt különbö­zik a mozifilmektől és a lefény­képezett színháztól. A szüzek városa szombaton es­te kellemes szórakozást jelentett, üde. ízléses, helyenként szellemes zenés iátékot élvezhettünk a tv jóvoltából. Ügy érzem, hogy az elismerésből bőven iut a felsza­badultan. jókedvűen mókázó, a mű stílusát érző színészeknek, akik között örömmel láttuk Szék­helyi Józsefet, a kecskeméti szín­ház tagját. H. N. III. A számok tükrében Gál Sándor tárlata Solton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom