Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

1973. október 28. • PETŐFI NÉPE • X Játékosság, öntevékenyseg Óvodai szakfelügyelő az új nevelési programról 1971-ben adta ki a Művelődésügyi Minisztérium az óvodák új nevelési programját. A legifjabb nemzedék nevelésének ez az alapdokumentuma a gyermeki személyiség sokoldalú fej­lesztését tűzte ki célul. A harmadik évébe lépett program már érezteti hatását az óvodában és az iskolában egyaránt. A na­pokban Kiskunhalason vitatták meg a Bács-Kiskun megyei óvodai szakfelügyelők, hogy milyen módon lehet az elért ered­ményeket egyértelműen vizsgálni, mérni. Erről a témakörről beszélgetünk Kozák Imrénével, Kecskemét óvodai szakfel­ügyelőjével. — Milyen tapasztalatokat szer­zett a kecskeméti óvodákban a kisgyermekek neveltségi szintjé­ről? — A megyeszékhely óvodáiban ebben a tanévben csaknem 130 százalékos a meglevő helyek ki­használása. A nagy létszámú csoportok természetesen nem a legkedvezőbben hatnak az óvo­dai munkára, ennek ellenére két­ségtelen, hogy sokat fejlődött a gyerekek öhállósága. Az életko­ri sajátosságoknak megfelelően a játékos, kötetlen, öntevékeny foglalkozási formák bontakoztat­ják ki legharmonikusabban az óvodások személyiségét. — Elégedettek-e az iskolák az első osztályosok „előképzettségé­vel’’? — A tanítók véleménye sze­rint mozgékonyabbak, érdeklő­dőbbek a gyerekele, bár a szinte túlfokozott mozgásigényt az is­kolai körülmények között nem mindig sikerül kielégíteni. Az el­sőben eredményesnek tartják az óvodai matematika és kömye­­zetismereti foglalkozásokat is. — A megfigyelésen kívül le­het-e más módon is vizsgálni az új nevelési program hatását? — A legegyértelműbben az ok­tatási eredményeket mérhetjük fel. A matematikai ismeretek szintje viszonylag könnyen meg­állapítható, hasonlóan a környe­zetismereté is. Az eredményvizs­gálat természetesen csak akkor célravezető, ha alaposan meg tu­dunk győződni a gyerekek ne­­veltségéről is. Ennek pedig a fő módszere az óvodáskorban a megfigyelés. A nevelési program tartalmazza a követelményszinte­ket, ezek adnak támpontot * a vizsgálathoz. — Honnan kapnak segítséget az eredményvizsgálathoz az óvó­nők? — Igen nagy segítséget kapunk az Országos Pedagógiai Intézet­től, melynek munkatársai a kö­zeljövőben kidolgozzák az óvodai eredménymérés módszereit. K. Gy. Régi korok szerszámai Tizenkét, évszázadon kaluzolja át a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt eszköztör­téneti kiállítás. Az ipar, a mee zőgazdaság és a kereskedelem körében használatos munkaesz­közöket mutatják be különböző tárlókban. Az első tárlóban látható szőlő­művelő szerszámok, különböző kések bizonyítják, hogy ezek az eszközök hosszú időn át szinte változatlan formában voltak használatosak. Láthatunk a tár­lókban bizánci jellegű mérlegsú­lyokat. amelyek különböző avar­kori sírokból kerültek elő. Ugyancsak ebből a korból szár­mazó sírok leletei az ötvösszer­számok. préselő minták, amelyek­kel a ,sziiyé8eHe£ díszítő #mve­­retek mintázták meg. Érdekesek a népvándorláskori csontfaragó műhelyek félkész árui. amelyek­ből leolvasható az egész munka menete. Az egyik tárlóban üveg­­fúvócsőtöredék. bőrcipők, fából készült edények, evőeszközök is láthatók. A bőr- és fatárgyakat évszázadokig egy budai várbeli kút őrizte meg az utókornak. Harminchét aranyérem Hamburgból, az idei nem­zetközi kertészeti kiállításról a díjak 40 százalékát Magyar­­ország hozta el. Az érmek és oklevelek több, mint fele a kecskeméti központú Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zethez került: három nagydíj, 37 arany-, 48 ezüst- és bronz­érem birtokosai. • Kora reggeltől késő estig dolgoznak a gépek a szeremlci Dunagyöngye Tsz kukoricaföldjein. Az ezerholdnyi kukoricának már több mint felét letörték. Meggyorsult a betakarítás (Folytatás az 1. oldalról.) ponta 44—45 vagon cukorrépát is szállítottak az átvevőhelyre. Sikeres a gazdaságok együtt­működése a betakarításban. A szanki Haladás Tsz a szomszédos kiskunmajsai Petőfi Szakszövet­kezettel fogott össze. Előbb Szán­kon kombájnolták a kukoricát és szárították a Haladás Tsz üze­mében. Pár nap óta a kiskunmaj­sai határban dolgoznak a szan­ki kombájnosok, hogy a szakszö­vetkezet gazdáival együtt gyűjt­sék össze a terményt. A Petőfi Szakszövetkezet ugyanakkor a Kö­zép-magyarországi Pincegazdaság kiskunmajsai pincészetét segítette ki szorult helyzetéből. Amikor több ízben is megteltek a feldol­gozó üzem tárolói, a szakszövet­kezet teherautóival szállították Százhalombattára a mustot. A betakarításnál' nagyobb gon­dot okozott mind a mai napig az őszi, tavaszi vetésű növények megágy-készítése. A kőkeményre vált talajjal nehezen birkóznak a különböző típusú szántóeszközök. A termelőszövetkezetekben na­gyon hiányzik az előhántó eke,:, ' amelynek alkatrészellátását ez-' ! úttal sem tudta megoldani a MEGÉV. A bácskai gazdaságok hiába keresték az AGROKER vállalatnál a P—5-ös, szovjet gyártmányú ekéhez az előhántó ekevasat, a kereskedelmi válla­lat nem tudta őket kiszolgálni. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz­­ben emiatt háromszor, négyszer kellett járatni a talajművelő gé­peket, így tudtak megfelelő mag­ágyat készíteni a búzának. Az sem válik dicséretére a mezőgaz­dasági gép- és alkatrészgyártás­nak, ami a BMG-Braud kukori­­caadapterékkel történt. Az érsekcsanádi termelőszövet­kezet két vadonatúj adaptere pár nap alatt tönkrement. Mint utóbb kiderült, a BMG makói gyárában olyan fogaskerekeket szereltek a berendezés meghajtó szerkezetébe, amelyeket elfelej­tettek megedzeni. Száz munkagép ilyen alkatrésszel hagyta el a makói üzemet. Ezzel szemben di­r csérik a bácskai termermelőszö­­vetkezet szakemberei a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyárban készített kukoricaadap­tereket. Azokkal műszaki hiba nélkül tudták végig dolgozni az egész betakarítási idényt. Ezek a hibák kissé visszavetették a Bú­zakalász Tsz betakarító brigád­jainak a munkáját. Október 30- ra azonban a. mélyszántáson, a szerves- és műtrágyaszóráson kí­vül minden őszi teendőt elvégez- * nek. K. A. A kutatóintézet munkatársai az elmúlt esztendők során különösen a zöldségfajták előállításában lép­tek előre. Olyan paradicsomfajtá­kat nemesítettek, amelyek alkal­masak a gépi betakarításra, ter­mesztésük a nagyüzemek szá­mára ajánlott, de a hagyományos módszerekkel dolgozók és a haj­tatással foglalkozók is kaphatnak Kecskemétről az eddigieknél jobb paradicsom-szaporítóanyagot. Eze­ket az új fajtákat vitték el Ham­burgba is és elnyerték velük a nemzetközi kertészeti kiállítás — az IGA — zsűrijének egyik kü­lönleges díját, emellett kaptak még három ezüst-, három bronz­érmet is. A A kalocsai fűszerpaprika-neme­­sítő állomáson több olyan fajtát állítottak már elő, amelyekkel ki­vívták a külföldiek elismerését is. A nemrégiben az intézethez kapcsolt szegedi állomás munka­társai hasonló jó fajtákkal rend­­delkeznek. Munkájukat Ham­burgban’ hét arany- és egy bronz­éremmel jutalmazták. Szentesen a káposztafélék és a csemegepaprika nemesítése fo­lyik. Ezek közül legjelentősebb a paradicsom alaftú, közismert ne­vén pritaminpaprika szaporító­anyagának előállítása. Az ország szükségletének 80 százaléka már Szentesről kerül ki. A hazai ká­posztafajták magvainak teljes egészét ugyancsak erről az állo­másról kapják a termelő gazda­ságok. A szentesi kutatók fajtái­kért két különleges elismerést, összesen 30 arany-, 27 ezüst- és 14 bronzérmet, valamint 6 elis­merő oklevelet nyertek el Ham­burgban. A Zöldségtermesztési Kutatóin­tézet központjában és állomásain a paradicsom, a fűszerpaprika és a káposztafajták termesztésének teljes technológiáját is kidolgoz­zák, az általuk nemesített fajtá­ihoz i megadják a legeredménye- 6) 'sebb módszereket.* Más intézetek­kel együttműködve dolgoznak a betakarítás gépesítésén, a rész­letkérdések közül pedig jelentős eredmény a növényvédelem ki­munkálása. A régebbiekhez új feladatok is társultak: második éve foglalkoznak csemegekukori­ca-nemesítéssel és a harmat-, il­letve a laskagomba-termesztés új módszereinek kidolgozásával. D. É. 0 Tavaszra készülnek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kisszállási üzemében. Eddig több száz mázsa fajtatiszta vetőmag­­borsót tisztítottak, fémzároltak. Ha kell, vasárnap is... Petróleumlámpa az Üjkollégiumban A kirakat zsúfolt, látványa mé­gis üdítő, szemet gyönyörködte­tő. Nem is olyan könnyű megál­lás nélkül elhaladni mellette, mert szinte csábítja az embert. Vajon a vevőket is így vonzza az üzlet, a megye ipari, háziipari szövetkezeteinek kecskeméti Sza­badság téri mintaboltja? Milyen a forgalma, melyek a legkereset­tebb cikkek, tárgyak? — erről kérdeztük Almási László üzletve­zetőt. És íme, a válasza: — Életrevaló volt a mintabolt létrehozásának gondolata, mint ahogyan a helyének megválasz­tása is nagyon szerencsés. Kezd ismertté válni, a megye szinte minden részéből akadt már ve­vőnk, s ugyanilyen szívesen be­térnek hozzánk a hazai és kül­földi vendégek is. Eddigi forgal­munknak mintegy 20—25 száza­lékát a Kecskemétre látogató kül­honi turisták: németek, osztrá­kok, svájciak és természetesen a testvérorszátgokból érkezők „hoz­ták”. A kédvükért az idegenfor­galmi idényben — népesebb cso­port érkezésekor — esetenként vasárnap is kinyitunk. E célból kapcsolatot tartunk az idegen­forgalmi hivatallal. A legkeresettebb és a legkelen­dőbb az apró áru: a kerámia, a szőttes, a város címerével díszí­tett ajándéktárgyak állnak ilyen szempontból az első helyen. Ez utóbbiakból nem elégséges a vá­laszték, indokolt lenne a bővíté­se. Annyi bizonyos, hogy a ter­vezett évi 5 milliós forgalmat el­éri az üzlet... Itt tartott éppen az üzletveze­tő, amikor telefonhoz szólították. S a beszélgetését hallgatva még egy információt szereztünk. Az érdeklődőnek ugyanis a követke­ző felvilágosítással szolgált: — Igen kérem, felveszünk mér­tékes cipő-, illetve csizmamég­­rendeléáeket is. A kiskunmajsai szövetkezet mestere havonta két­szer tartózkodik a mintaboltban, mértéket vesz és rövid idő alatt teljesítik a megrendelést. (Tóth Sándor felvételei.) Hangelnyelő üveg A környezeti ártalmak sorában a zaj is sok gondot okoz a 2(b század emberének. A munkahe­lyeken éppúgy egyre erősödő for­mában van jelent- mint az utcá­kon. sőt még a lakásokban is. Talán az utóbbi a legveszélye­sebb. hiszen még a, pihenés órái­ban sem engedi, hogy a zajhatá­sok kényszerű elviselése után ki­pihenje magát az ember. Nyugatnémet kutatók most olyan ablaküveget kísérleteztek ki. ami hőszigetelő, nem páráso­­dik és a felére tompítja a .zajt. A különleges ablaküveg réteges szerkezetű, összesen 37 .millimé­ter vastag, ennek ellenére bár­mely ablakkeretbe beilleszthető. A közúti közlekedés zaiözönében is kipróbálták az új fajta üvegből készült fülkét, és bebizonyoso­dott, hogy a nagy forgalmú utcák — trombitaszóval is „megtoldott” — 80 ionos hangerejű zaját 40 ionra csökkenti. A petróleumlámpák nem a ta­nulók gyűjtő szenvedélye kap­csán kerültek a Kecskemét köz­pontjában levő Éjkollégiumba, hanem azért, mert rájöttek, hogy jobban világít, mint a gyertya. Azt is hozzátehetem. hogy nem valami romantikus hobby vitte rá a diákokat és tanáraikat az ősi világítóeszközök használatára, hanem a kényszerűség. Hogyan történt mindez? Emlé­keztetni szeretném olvasóinkat szeptember 23-i számunkban meg­jelent „Segítségért kiált az Éj­­kollégium” című cikkünkre. A se­gélykiáltást mindenki meghallot­ta, csak éppen azok az épitőipari szervezetek nem. amelyek segít­hetnének az idő vasfoga által ala­posan kikezdett épületen. Csupán egy rövid idézet az em­lített cikkből: ...... belső javítá­sokra és villanyszerelésre is szük­ség lenne. Ám addig nem érde­mes ehhez hozzáfogni, míg a te­tőt rendbe nem hozzák, mert a beázások tönkretesznek mindent.” A következmény nem maradt el, így került a Kereskedelmi és Vendéglátóioari Szakmunkáskép­ző Iskola (amely albérlő az Éj­kollégiumban) tantermeibe a pet­róleumlámpa. Az iskola 600 fiatal és mintegy 200 felnőtt szakmai képzésével foglalkozik naponta délután fél kettő órától, este há­romnegyed nyolcig. Az átázott, túlterhelt villanyhálózat azonban szinte naponta mondta fel a szol­gálatot. A szerelők újabban már ki sem mennek a hibákat kijaví­tani, úgysem tudnak segíteni a bajokon. A tantermekben eleinte gyer­tyákkal igyekeztek pótolni a vil­lanyfényt, mígnem valakinek az az ötlete támadt, hogy a petró­leumlámpák jobban világítanak. Nem sokáig örülhettek enr>ck a nem túl fényes megoldásnak sem, mert a lámpaüvegek eltörtek, s újakat az egész városban nem lehet kapni. Kinek is lenne szük­sége rá? Ha van valakinek az ilyesmi iránt humorérzéke, az most jót nevethet az eseten. Ám bizonyá­ra lehervad a mosoly az arcáról, ha megtudja, hogy az épületet üzemeltető Közgazdasági Szakis­kola ugyan megrendelte a vil­lanyhálózat kijavítását, de annak tervezését csak a jövő év április 30-ra. a munka elvégzését pedig szeptember 1-re igazolták vissza. Addig tehát 800 tanuló és ta­nár vakoskodjon. Nem túl sötét dolog ez a XX. század második felében egy megyeszékhely kel­­lős közepén? Nagy Ottó A csanádpalotai Haladás Termelőszövetkezet eladásra felkínál 20 vagon kifogástalan minőségű májusi morzsolt kukoricát métermázsánként 260,— Ft s Oi és 40 vagon csöves kukoricát méterrnázsánként 165,— Ft egységáron, Csanádpalota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom