Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

1973. október 27. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Kisgépek segítik a háztáji gazdaságokat a Kiskunságban Ismeretes, hogy hazánk mező­­gazdaságában a szarvasmarha- és sertésállománynak csaknem a te­lét a háztáji és kisegítő gazda­ságokban tartják. Szinte nélkü­lözhetetlen szerepük van a helyi ellátásban, de nagy mennyiségű vágómarha és sertés kerül a háztájiból exportra. Borotán, Já­noshalmán, Kéleshalmán, Mély­hűtőn és másutt a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének körzetében korszerű, szakosított állattenyész­tő telepek épültek az utóbbi években. Emellett nagy gondot fordítanak a termelőszövetkeze­tek a háztáji gazdaságok állat­tartására is. ' Nemcsak takarmánnyal látják el, hanem kisebb gépekkel, esz­közökkel, amelyek megkönnyítik a munkát. A Kiskunsági TESZÖV a szövetkezetek beszerző, kész­letező és értékesítő közös vállal­kozásának keretében a háztáji fejőgépvásárlást, valamint azok javítását, szervezte meg. A gyön­gyösi Agromechanika Ipari Szö­­vezekezet gyártja a HF—1 tí­pusú fejőgépeket. Ezek a háztáji kisgépek igen jól beváltak, ked­velik a tehéntartó gazdák a Kis­kunságban. A háztáji sertéstenyésztés és -hizlalás korszerűsítésére, a nagy­üzemi szakosított telepeken fel­szerelt. higiénikus ellető- és ma- Iacnevelö battériák háztáji al­kalmazását kezdeményezte a kö­zelmúltban a kiskunhalasi ÁFÉSZ, a Kiskunsági TESZÖV és az iparszerű sértéstenyésztő és -hizlaló közös vállalkozás. Az első bemutató egységet, ellető és malacnevelő battériát a kiskun­­majsai drótl'onatgyár már be is szerelte Kosa Sándor kiskunha­lasi háztáji állattartó. Alsótelep 34. szám alatti hizlaldájában. A korszerű berendezésnek az a nagy előnye, hogy dióskor a ko­ca nem nyomhatja agyon és nem falhatja fel a. malacait. A nevelő­be szerelt ónetető, önitató és hul­ladékrács a fertőzési lehetőséget is szinte kizárja. Ezzel az esz­közzel jóformán elhullás nélkül évente nyolcvan-száz 30—35 ki­logrammos süldőt lehet felnevel­ni. Az elletöből és négy malac­­nevelőből álló egységben négy kocát helyezhetnek el. Erre és a száz süldő felnevelésére elegendő harminc négyzetméteres helyiség. Napról napra meggyőződhetünk arról, hogy a technikai fejlődés milyen lendületet vett a mező­­gazdasági nagyüzemekben. He­lyet kér azonban a háztáji gaz­daságokban is, hogy könnyítse az állattartók munkáját. Garas Mihály • A Kisknnniajsai Drótfonatgyár ellető és nialacnevelő battériája. AZ ALKOHOLIZMUS ÉS KÖRNYÉKE II. Társadalmon kívül — Nincs élet. Reggel ólkor kelünk, ki a munkahelyre, és dolgozunk háromig. Maga szerint mit tudna csinálni egy szállás­lakó? Kocsma mindenhol van, hát gyerünk be, és csak azt ve­szi észre az ember, hogy ugrott egy ötvenes, és jól bepiált. Ez­után fölmegy a szállóba, ledobja magát az ágyra, elalszik és vár­ja a hét végét, hogy hazamehes­sen a családjához. — Mozi, színház, könyv, újság, televízió, rádió? — Néha van az iis. de utána csak bemegy az ember a Dió­héjba. Vagy nem? — válaszolja. K. I. kiváló ács. mindenki tud­ja róla, hogy alkoholista. — Nincs vele semmi baj, mun­ka előtt nem iszik, de utána na­gyon. Abba meg nincs beleszólá­sunk, mert elmegy ... — mond­ta a brigádvezetője. A fenti példa is jól bizonyítja, hogy mennyire megfoghatatlan az alkoholizmus elleni konkrét küzdelem olyan esetekben, ami­kor szociális és jogi korlatokba még nem ütközik. Gondoljuk csak végig azt, hogy mivel lehetne a K. I.-ket visszatartani az önpusztítástóÉ amelynek kimenetele nem kétsé­ges: tönkremegy az egészség előbb-utóbb, szociális gondokkal küzd a család, az egyén számára beszűkül az élettér — K. I. is mondta, hogy „nincs élet”. K. I.-nek el kellene mondani, hogy az alkohol leteríti. Ezt ő is tudja, csak nem a változtató akarat szintjén. A szakszervezet legfeljebb levonja keresetéből a család fenntartásához a megfe­lelő összeget, s megint kéri, kér­leli, hogy ne igyon, menjen el al­­koholelvonó-kúrára. De az ápo­lás is kiesés a munkából. Ez egy példa, de számtalan változatát, árnyalatát nagyon könnyen el lehet képzelni. Egy viszont biztos: K. I. fröccsei és pálinkái az egyéni probléma szintjéről a társadalmi probléma szintjére emelkednek, mivel az alkohol, ha beteggé teszi a sze­mélyiséget, a társadalmon kívül­re sodor: szociális, egészségügyi és jogi konfliktusok szülője. A Bács-Kiskun megyei alko­holellenes társadalmi bizottság 1972-ben alakult újjá. A küzde­lemről konkrét terveket dolgoz­tak ki. A szervezeti keretek vi­szont nem erősödtek, s ez a ki­fejtett propagandamunka haté­konyságát is csökkentette. Né­hány eredményről azért nem fe­ledkezhetünk meg. A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége például célul tűzte ki. hogy üz­leteinkben 20 százalékkal növeli az üdítőitalok iorgamát. Néhány kedvelt üdítő — a Coca-Cola és a Traubisoda például — megnö­velté a forgalmat, de vele együtt emelkedett a szeszes italoké is. A KISZ megyei bizottságával kö­tött megállapodás, hogy vendég­látó helyeken az ifjúság részére szeszmentes táncdélutánokat ren­deznek — egy-két helyen váltot­ta csak be a hozzáfűzött remé­nyeket, de a kezdeményezés nem sokáig bizonyult életképesnek. Nagyon komoly feladatot vállalt a megyei tanács munkaügyi osz­tálya, amikor elhatározta, hogy különös gonddal segíti a bünte­tésüket letöltött emberek beil­leszkedését, mert a tapasztalatok szerint közülük nagyon sokan menekülnek az alkoholizmusba. Mint említettük, az összehan­golt. jó módszerekkel folytatott küzdelem elengedhetetlen felté­tele, hogy az egészségügyi társa­dalmi szervezetek szorosan együttműködjenek. A Társada­lombiztosítási Egészségügyi Szak­­bizottság márciusban például ér­tékelte az alkoholelvonó-rendelé­­sek munkáját, s ez alapot adott a továbbiakban ahhoz, hogy az Egészségügyi Akcióbizottság ha­tározatokat hozzon: bizonyos je­lenségekre felhívja a társadalmi szervezetek és az államigazgatá­si szervek figyelmét. A további jó propagandamunkához, új mód­szerek kidolgozásához és beveze­téséhez például meg kell vizs­gálni az alkoholizmus terjedésé­nek okait társadalmi rétegen­ként. Csatő Károly (Folytatjuk) Hárommillió pecsenyekacsa Fajtaváltásra, illetve bővítésre készülnek a megyeben A pártfőiskolát végzettek továbbtanulása a politikai főiskolán Befejeződött a kacsaidény a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Válla­latnál. A gyár üzemeiben — Kecskeméten és Kiskunhalason — több mint hárommillió pecsenyekacsát vágtak le, s továbbítottak konyha­készen a haz.aí és a külföldi fogyasztókhoz. A hús nagy részesülés­hez előkészítve kerül az üzletekbe. Az ízletes pecsenyeáru keresettsége indokolja a termelés és a választék bővítését. Ennek megfelelően ösztönzik a tenyésztő gaz­daságokat a kacsanevelésre. Új, nagy testű fajtákat javasolnak meg­honosításra. így az angliából származó Charrey Walli kacsát. Ez a fajta gazdaságosabban tenyészthető, a pecsenyesúlyt 4!) napra éri el. s 2.70—2.<10 kilogrammos átlagsullyal kerül vágásra. A jelenleg te­nyésztésben levő fajták vágási súlya ennél jóval kisebb. A fajtaváltáshoz, illetve bővítéshez megérkezett a tenyésztillomár.v a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat rácalmási víziszárnyas te­lepére. 5000 Charrey Walli kacsa utódjai kerülnek jövőre a tenyész­tő gazdaságokba. (MTI) A művelődésügyi miniszter — egyetértésben a Magyar Szocialis­ta csak be a hozzá fűzött remé­­jának felügyeleti hatóságával — utasítsában szabályozta a párt­főiskolát végzettek politikai főis­kolai továbbtanulását. Ennek ér­telmében a pártfőiskolát végzet­tek — amennyiben kérelmüket az illetékes megyei, illetve a buda­pesti pártbizottság támogatja —> a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján folytatott kiegészítő tanulmányok útján egyetemi jellegű főiskolai képesí­tést szerezhetnek. A kiegészítő tanulmányok ideje három félév, ebből az első két félévet levelező tagozaton, a harmadik félévet pe­dig nappali tagozaton kell elvé­gezni. A jelentkezésre és a felvételre a levelező tagozatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felvé­telről a főiskola rektorának ja­vaslata alapján a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkársága dönt. A kiegészítő tanulmányok rendjét a főiskola határozza meg. Az utasítás hatályba lépett. Éhség a szótárlapon Egy-két évtizeddel ezelőtt még csak tudományos-fantaszti­kus regényekben szerepeltek olyan gépek és berendezések, amelyeket mostanában a detroiti vagy moszkvai, prágai vagy lyoni nagyüzemek használatba vesznek. Hallatlan mértékben meggyorsult a technika fejlődése, s gyorsabban jár ennek mo­torja, a tudomány fejlődése is. Mindennapossá, megszokottá vált egy vadonatúj fogalom: a tudományos-technikai forrada­lom. Ez a forradalom világszerte óriási változásokat hoz, még­pedig állandóan gyorsuló ütemben. Jó a segítség a bajban Nánási Károly t.iizaalpóri tsz­­nyugdíjas augusztus második fe­lében súyos gyomorműtéten esett keresztül. Huzamosan kellett a kiskunfélegyházi kórházban fe­küdnie. Igen jólesett neki. mikor itt meglátogatta öt Melegdi Sándor tanár, a tiszaalpári népfront el­nöke Jól kibeszélgették magu­kat. mi újság odahaza. hogy mennek a dolgok, kellene-e az eső. s milyen lesz a termés? Egyszer csak azt kérdi a nép­frontelnök: — Hál magánál, otthon, nincs e olyan probléma, ami gyógyulása alatt nyugtalanítja? — Van bizony: a közelgő ku­koricatörés. Helyettem ki vég­zi el? — Csak ennyi? Amiatt ne fáj­jon a feje. Betakaritom magá­nak. én személyesen . . . — Ugyan .. . hát . .. Éppen elég más dolga van egy tanár­nak. Melegdi Sándor egy szombati napon beváltotta ígéretét. Letör­te és még a póréba is berakta a 76 éves tsz-nyugdíjas kukoricáját. Nánási Károly felgyógyulása után is megköszönte a szívessé­get, kérdezte, mivel tartozik a segítségért? — Felebaráti kötelességből tet­tem — hárított el minden to­vábbi hálálkodást a népfront­elnök. Az idős ember nem hagyta annyiban. Megkereste a szer­kesztőséget. hogy nekünk is ki­jelenthesse. — Kimondhatatlanul jólesett a segítség. Egyedül azzal nem volt tisztá­ban, fizetni kell-e érte, vagy költségmentesen is leközölhető egy ilyen köszönet. Bárcsak mindennap írhatnánk olyanokról, akik segítenek bajba jutott örek embereken. Termé­szetesen ..ingyen". Ez a mi köszönetünk. —th —n Igaz: a világ holnapját illető jóslások mindig megkopnak, amikor egy igen fontos kérdés­hez érünk. Akár a tőkés világ legnagyobb hatalmának, az Egye­sült Államoknak helyzetét, akár a mostanában nyomukba lépő nyugat-európai gazdasági tömö­rülés, a Közös Piac országainak holnapját próbálják lelmérni a tőkés világ szakemberei, mind­járt nagy kérdőjelet rajzolnak jegyzetfüzetükbe. A probléma: az energiaellátás és a nyersanyag­­készletek kérdése. Amikor vá­laszt keresnek, arra kell gondol­niuk. hogy nyersanyag és ener­gia bőven van a világon, való­színűleg még sok-sok évszázadra elegendő, azonban az előfordulás megoszlása nem társadalmi rend­szerek szerint alakult. Hozzátar­tozik a teljes képhez az is, hogy a tőkés világban jelentkező kü­lönböző krízisproblémák (valu­taválságok és hasonlók) szinte ter­mészetessé teszik, hogy az ér­telmes gazdasági vezetők Nyu­gaton is fontos elemnek tartják a gazdasági kapcsolatok, bővítésé}, a világ szocialista részével és a harmadik világgal, a fejlődő or­szágokkal. Ami a szocialista közösség or­szágait illeti: a békés egymás mellett élés alappillérei között rendkívül fontosnak tartjuk a műszaki-tudományos együttmű­ködés állandó fejlesztését. Azok a tervezetek, amelyeket a szocia­lista országok ebben a tárgykör­ben a világ elé tártak, megmu­tatják, miként képzeljük el a jövendőt. Amikor a budapesti felhívásban az európai biztonsá­gi értekezlet elképzelhető ered­ményeire utaltak a szocialista országok vezetői, az egész konti­nenst behálózó, közösen megépí­tendő víziutak megépítésére, egy­séges villamos távvezeték-háló­zatra. egész Európát szolgáló közös gáz- és olajvezeték-rend­szer építéséré is tettek javasla­tot. Az elmúlt hónapokban és hetekben a hatalmas mennyisé­gű szibériai olaj- és gáztartalék kiaknázásában. valamint más szibériai nyersanyaglelőhelyek közös feltárásában ajánlottak együttműködést az Egyesült Ál­lamoknak, Japánnak és több nyugat-európai országnak a szov­jet politikusok és gazdasági szak­emberek. A tudományos-technikai forra­dalom új távlatokat nyit. Kétség­telen, hogy a számítógépek vi­lága, az atomenergia békés fel­használásának ..kora, ,®Z:. envbecu munkát és életet hihetetlen mér­tékben megkönnyítő gépek és berendezések mindennapivá válá­sa már itt van a kapu előtt. A bé­kés egymás mellett élés egyszer­re segít a szocialista közösség országainak gyorsabb fejlődésé­ben, a tőkés világnak a krízisek elkerülésében és a harmadik vi­lág országainak, hogy, -az eddi­ginél koncentráltabban és haté­konyabban kaphassanak segítsé­get a fejlettebb országoktól. Békés egymás mellett élés és tudományos-technikai forrada­lom egybekapcsolódása azt a le­hetőséget nyitja meg a világ előtt, hogy tudós fők és „mindent­­tudó autorrtaták” összefogott ere­je még gyorsabb eredményeket hozzon a tudományos előre­haladásban. Korunk egyik ki­emelkedő tudósa, Szent-Györ­­gyi Albert professzor azt írta egyszer: „Mikor én medikus vol­tam, nem volt sem Bohr-elmélet, sem elektronpálya, sem elektron­­mikroszkóp, sem röntgensuga­ras kristályszerkezet-meghatáro­zás. Ismertünk vagy húsz amino­­savat és körülbelül' ugyanennyi­féle cukrot, és hozzávetőlegesen fel ttudtuk osztani a sejtet fő alkotórészeire. Akkoriban mindez nagy dolognak számított, mai szemmel nézve jóformán sem­mi .. . Most sokkal többet tudunk és célunk megint csak az, hogy az életet magyarázzuk.” Szent- Györgyi is és más olyan tudó­sok is, akik az életet szolgálják és nem a pusztítás erőinek uta­sításai szerint dolgoznak, azért tevékenykednek, hogy az élet valóban szebb és könnyebb le­gyen a világ minden részén. Ha a békés egymás mellett élés po­litikája győz, és a mindennapok áthághatatlan nemzetközi törvé­nyévé válik, a közös kutatás és fejlesztés, az eredmények és a tapasztalatok kölcsönös kihaszná­lás^ a,, közvetlen £gyüttműködé|­­áir-• '3§"sfeYonódéi a tudoríiányős­­technikai forradalmat a termék­bőség. a gazdagság forrásává te­heti. Ez pedig nemcsak a hábo­rút tünteti el a fájdalmasan is­mert mai fogalmak sorából, ha­nem egyre inkább sárguló szó­tárlapok, ritkán használt szavai közé sorolhatja az éhség, meg a szegénység fogalmát is. G. M. Pályázat termelési l osztályvezető * munkakör betöltésére. Gépészmérnöki oklevél­­. lel és legalább 5 éves — tömeggyártásban ^ szerzett1— vezetői 1 korlattal rendelkezők r jelentkezhetnek. Fizetés megegyezés szerint. Lakás: megoldható. ' Pályázatot írásban kérjük benyújtani a gyáregység igazgatójához címezve. „FÉG” makói gyáregység, Makó, Vörös Hadsereg u. 136. i Telefon: 69, 169, 793. Fenyőtűlepárló üzem létesül Jánoshalmán A fenyőfa tűleveléből értékes anyagokat vonnak ki a vegy- és kozmetikaipar számára. A Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente 300 vagon tűle­velet szállít Zalaegerszegre, az Erdőkémia Vállalat ottani lepár­lóüzemébe. Régi gond. miként le­hetne a költségek csökkentése ér­dekében a gyűjtőhelyekhez köze­lebb egy feldolgozó üzemet léte­síteni. Többszöri tárgyalás után meg­állapodás született az Erdőkémia Vállalat és a Kiskunsági Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság vezetői között, mely szerint a jánoshalmi ládaüzemet átalakítják. Az üzem az erdőgazdaság tulajdonában van. és viszonylag kis beruhá­zással — mintegy 2 millió forint költséggel — megoldható a le­párló létrehozása. Az épületek át­alakítását részben az erdőgazda­ság saját kivitelezésben valósít­hatja meg, a szükséges berende­zéseket pedig az Erdőkémia Vál­lalat adia. Egy év múlva már termel a le­párló — bizakodik Barányi László, az erdőgazdaság igazgatója. — Egyelőre 300 vagon fenyőtűt dol­goznának fel. Azzal pedig, hogy nem kell nagy távolságra szállí­tani áz alapanyagot, sok költsé­get takarítunk meg. Nem közöm­bös az sem, hogy 300 tehervagont felszabadítunk más célokra. Tervünk szerint a következő években 600 vagonra emeljük a feldolgozási lehetőséget. Meg­kezdtük a kísérleteket a tűleve­lek begyűjtésének gyorsítására, gépesítésére. (Pásztor Zoltán felvétele) AZ ŐSZ VIRÁGA,

Next

/
Oldalképek
Tartalom