Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál látogatása Salgótarjánban PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 250. szám Ára: 90 fillér 1913. október 25., csütörtök Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának ' elnöke szerdán Salgótarjánba lá­togatott. A vendéget tájékoztat­ták a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, majd a délelőtt folyamán Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára társasá­gában felkereste a LAMPART ZIM salgótarjáni gyárát. Délután megtekintette a salgótarjáni Arany János utcai lakásépítke­zéseket, majd a megyei pártbi­zottság székházában aktívaérte­kezleten találkozott Nógrád párt-, tanácsi és tömegszervezeti veze­tőivel, ipari és mezőgazdasági nagyüzemek képviselőivel. (MTI) Fock Jenő fogadta Mihail Leszecskót Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán reggel hivatalá­ban fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar­­szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet tago­zatának elnökét. A baráti eszmecserén részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Átadták a Mathiász-díjakat Tegnap másodszor került sor a Bács- Kiskun megyei Tanács által 1972-ben alapí­tott Mathiász János-díjak átadására. Az ün­nepségen részt vettek a megye mezőgazdasá­gának irányításában tevékenykedő párt-, gazdasági és közéleti vezetők, valamint az el­múlt év Mathiász-díjasai. A megjelenteket dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács titkára üdvözölte, majd dr. Gajdócsi Ist­ván megyei tanácselnök adta át a plakettet, oklevelet és a pénzjutalmat az idei év kitün­tetettjeinek, s méltatta munkás­ságukat. Elsőnek az idén elhunyt Egri Andor helyett özvegye vet­te át a díjat. Egri Andor a me­gye mezőgazdaságának fejleszté­sében szerzett érdemeiért, érté­kes szakmai, és sokoldalú köz­életi tevékenységéért kapta a ki­tüntetést. Dr. Kiss Árpád, a me­zőgazdasági tudományok dokto­ra, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese több évtizedes kutatótevékenységével, a triticale gazdaságilag haszno­sítható változatának előállításá­val érdemelte ki az elismerést. Fazekas Bálint, a tompái Kos­suth Termelőszövetkezet elnöke a zöldségtermesztési program meg­valósításáért tett nagyon sokat, irányítása alatt rendkívül dina­mikusan fejlődik a tsz, amit a különböző kitüntetések is bizo­nyítanak. Borsodi Miklóst, az Izsáki Állami Gazdaság igazga­tóját a szőlőtermelés és a bor­gazdaság teljes vertikumának ki­alakításáért, a borfeldolgozás korszerűbb és a korábbinál ered­ményesebb módszereiért jutal­maztak Mathiász János-díjjal. A kitüntetettek nevében Fa­zekas Bálint mondott köszönetét. A rendezvény baráti beszélgetés­sel zárult. D. É. Dr. Kiss Ár­pádnak adja át a kitün­tetést a me­gyei tanács elnöke. A Mathiász­­díjasok ne­vében Faze­kas Bálint mondott kö­szönetét. (Pásztor Zoltán felvételei) Szibériai utazás 3. oldal Pártmunkájuk: munkásőrök Válaszolnak az illetékesek 3. oldal 4. oldal Ä beszámoló taggyűlésre készülve 5. oldal Ülést tartott a népfront elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége dr. Ortu­­tay Gyula alelnök elnökletével szerdán ülést tartott. Gál Lászlónak, a HNF Orszá­gos Elnöksége tagjának, a SZOT titkárának előterjesztésében meg­vitatta az elnökség a Hazafias Népfront és a szakszervezet együttműködése; „A munkások tevékenysége a népfront testüle­téiben és a lakóterületen’’ című irányelveket, amelyet a népfront és a SZOT titkársága együttesen dolgozott ki és a SZOT Elnöksé­ge már megtárgyalt és elfogadott. Bervcsik István főtitkár javasla­tot terjesztett be az országos ta­nács összehívására, és annak na­pirendjére. Az elnökség úgy ha­tározott. hogy az országos ta­nácsnak november második felé­ben összehívott ülésére a kor­mány népesedéspolitikai határo­zatából adódó társadalmi felada­tok megvitatását tűzi ki. (MTI) A MOSZKVAI BÉKEFÓRUM Még a színhelyben is van valami szimbolikus: Moszkvából in­dult ki az elmúlt évtizedek sok, nagy, valóruváltott békekezde­ményezése. Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, csaknem bizonyosnak látszik: a béke-világkongresszus, am.ely ma nyílik meg a szovjet fővárosban, a békemozgalom egész eddigi történetének leg­nagyobb fóruma lesz. A maguk „nyelvén’’ a számok is erről szólnak: 130 országban és 98 nemzetközi szervezetben folyt e tanácskozás elő­készítése. Minden jel arra mutat azonban, hogy az eddigi tanácskozá­sokhoz képest nem csupán a nagyságrend változott. A részt vevő szervezetek mintegy egyharmada az elmúlt években kezdte meg tevékenységét, s ez is kifejezi, hogy a békemozgalom minőségileg is új szakaszba lépett. A ma kezdődő világfórumon már nem lesznek ott sokan a „nagy öregek” közül, akik a második világháború után ott voltak az „in­dulásnál”. 1948-ban csak viszonylag kevesen éltették meg: a háború után oly rövid idővel, milyen közel jutott az emberiség a szakadék széléhez. Az amerikai imperializmus volt az. amely a háborúból megerősödve kikerülve, és saját megdönthetetlennek hitt atommo­nopóliumára támaszkodva, kieresztette a zsákból a hidegháború der­mesztő szelét. És a világ tudósainak, művészeinek elitje, emlékezve arra, hogy mi történt a második világháború előtt, meghirdette a wroclavi „értelmiségi kongresszusi a békéért”. A résztvevők nebe olt van a történelemben, s nemcsak a békemozgalom tófténetében. Fre­­derick és Irene Joliol-Curié, Pablo, Picasso, Lukács György, Martin Andersen Nexő az emberiség eleven lelkiismeretét testesítette meg. ~\Tegyedszázad telt el, egy nemzedék nőtt fel azóta. S ha Földünk l\ ma nyugodtabb, békésebb hely, mint akkor volt, ha az atom­­” bomba gombafüstje nem vet árnyékot a bölcsőkre — mint abban az időben —, akkor ebben, a szocializmus javára megváltozott nemzetközi erőviszonyok mellett, része van a szerény indulású béke­­mozgalomnak is. E mozgalom azótá immár maga is részévé vált a megváltozott nemzetközi erőegyensúlynak. Évtizedek alatt milliókat vonzott soraiba: e tömegek hangja és cselekvése a nemzetközi politika küzdőterén gyakorlatilag egybecsendült a szocialista országokéval, akkor is, amikor a leszerelésről, a fegyverkezési verseny megfékezé­séről volt szó, s akkor is, amikor a koreai, az algériai, a vietnami imperialista intervenció, a háború ellen kellett küzdeni. Mindenki tudja, hogyan végződött, a vietnami háború, amely még elevenen él emlékezetünkben — de közben mar is része a sikeres szabadság­­harcok történelmének. E mérhetetlen sok vérrel és könnyel terhes háború befejezése egyike korunk legfontosabb fordulatainak: a leg­drámaibb azon sikerek közül, amelyeknek eléréséhez a békemozga­lom hozzájárult. á legdrámaibb — de azért nem az egyetlen. A politika baro­/X métere Európában az alkalmankénti „felhősödés" ellenére * 1 tartósan derült időt regisztrál és új fogalmuk vonulnak be a diplomáciai szótárakba. A politikai enyhülés után itt realitássá válhat a katonai enyhülés és mind gyakrabban teszik hozzá Euró­pához ezt a jelzőt: békekontinens. Az NSZK, amelynek állami léte háborús csillagzat alatt kezdődött, realista alapokra fektette kapcso­latait a Szovjetunióval, Lengyelországgal, az NDK-val. Ilyen és hasonló európai fejlemények tették lehetővé, hogy nagyot léphes­sünk előre az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése felé. A nemzetközi politika alapvető változásai a béke erőinek javára elválaszthatatlanok a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbement változásoktól. A Szovjetunió szempontjából ezek az eredmények a XXIV. kongresszuson kidolgozott békeprogram realitását tükrözik, annak a programnak valóságát, amely ma már sokkal több, mint egy párt, mint egy nép programja. Az Egyesült Államok mai vezető politikusai pedig — tekintet nélkül arra, hogy milyen eszmék jegyé­ben indult politikai pályafutásuk — megértették, hogy a Szovjet­unióval nem lehet az erő nyelvén beszélni. Két csúcstalálkozó után a normalizálást, s a békés egymás mellett élést ma már kiegészíti a mindkét fél számára előnyös kooperáció is. A szovjet—amerikai megállapodás a nukleáris háború, sőt a háborúval fenyegető szituá­ciók elkerüléséről felteszi a koronát a normalizálás eddigi müvére, s jelentősege messze túlnő a kétoldalú viszonylatokon. Ez az ok­mány napjaink új realitásainak hű kifejezője, a nemzetközi stabilitás és biztonság egyik pillére a zok az eredmények, amelyeket az egybehangolt politikát foly­ni tató szocialista államom értek el a békemozgalom támogatá­­sával, igen nehézzé teszik azoknak dolgát, akik visszafordíta­nák az óramutatókat. De nem lehet tagadni bizonyos analógiát: a fizikához hasonlóan c. politikában is érvényesülhet az „akció-reakció” elve, s a békeszerető erők sikereire a nemzetközi enyhülés ellenségei fokozott aktivitással reagálnak. Kádár János elvtárs nyíltan beszélt erről, október 4-én készült tv-interjújában, hangsúlyozva, hogy a reakciós jelenségek, az „elnyomás” rendszerébe illeszkedik a chilei ellenforradalmi puccs is. Már azóta robbantotta ki Izrael a közel­­keleti háború új szakaszát. De — mint Kádár elvtárs is utalt rá inter­jújában — az idő nem az „ellennyomás” javára dolgozik. „Ez a hullám — mondotta — le fog vonulni, e nehézséget a tisztességes és jó akaratú emberek és erő le fogják küzdeni!” Ezeket a tisztes­séges embereket és erőket, aktivitásukat, éberségüket képviselik a moszkvai békekongresszus résztvevői: munkájukhoz ezért kíván sikert minden jószándékú ember a földkerekségen. V. P. Rövid életűnek bizonyult a második tűzszünet is Az ellenségeskedések lezárását célzó első tűzszünet, mint emléke­zetes, hétfőn este lépett életbe, de kérészéletűnek bizonyult: mint Kairóban hivatalosan is közölték, a beállott fegyvernyugvást Izrael önnön pozícióinak megjavítására használta fel. amelyeket a tűzszünet hatályba lépésének időpontjában birtokol­tak; 2. felkéri a főtitkárt, tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy haladéktalanul küldjenek ENSZ-megfigyelőket az izraeli és az EAK-haderők közötti tűzszü­net ellenőrzésére, felhasználva erre a célra az ENSZ-nek jelen­leg a Közel-Keleten és minde­nekelőtt Kairóban tartózkodó személyeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Az első tűzszünet összeomlása nyomán kedden újult erővel lán­goltak fel a harcok. Egyiptomi kérésre az esti órákban összeült a Biztonsági Tanács és megerősí­tette korábban hozott határoza­tát. A szerdára virradó éjjel, az ENSZ központi apparátusának és tűzszüneti megfigyelőinek inten­zív közreműködésével beindult a diplomácia gépezete. s végül mindhárom hadat viselő fél: Iz­rael is, Egyiptom' is, Szíria is hozzájárult ahhoz, hogy szerdán reggel „tüzet szüntess” paran­csot adjon ki. A Biztonsági Tanács által ked­den este elfogadott határozat Szö­vege a következő: ,.A -Biztonsági Tanács, utalva 1973. október 22-i, 338. számú határozatára 1. megerősíti az azonnalir tűz­szünetről hozott határozatát, sür­getve, hogy mindennemű harci cselekmény szűnjön meg és hogy a két fél fegyveres erői térje­nek vissza azokba az állásokba, Időre felépülnek a tervezett lakások Bacs Kiskun megyében rendkívül fontos szerepe van a beruházásoknak. A termelőeszközök fejlett­ségi színvonala a legtöbb népgazdasági ágazatban az országos átlag alatt van. s vonatkozik ez a lakos­ság életkörülményeire is A megye párt- és állami vezetése a IV. ötéves tervben ezért nagyarányú fej­lesztést irányzott elő. s az ezzel kapcsolatos beru­házások értéke meghaladja a 17 milliárd forintot. Túl vagyunk g tervciklus félidején. A beruházá­sokra szánt összegeket a megye az időarányos üte­mezésnek megfelelően fel is használta. A különböző népgazdasági ágazatokon belül azonban vannak el­térések. A lakosságot legközvetlenebbül a lakásépí­tés érinti, örvendetes, hogy a lakások számát ille­tően nincs lemaradás. 1971—72-ben 8268 lakás épült fel. összetételükét tekintve azonban arányeltolódá­sok tapasztalhatók. Az ötéves előirányzat alapján a többszintes lakóházakban levő lakásoknak csak 31,7 százaléka, míg a családi- és egyéni társasház­építésben 48 százaléka készült el két év alatt. A megye építőipara egyébként nagy lendülettel dol­gozik a lakásprogram megvalósításán, és a tervezett 8 ezer több szintes lakásba, valamint a 12 ezer csa­ládi házba 1975 végéig beköltözhetnek a lakók. A kommunális beruházások területén némi lema­radás tapasztalható. Ez nem is anjiyira az építőipari kapacitás hiányából, mint a tanácsok pénzügyi gondjaiból fakad. A vízellátás fejlesztése egyébként jól halad. Két év alatt hét új vízmű létesült és újabb hét építése folyamatban van. s befejezésük után számuk a megyében 93-ra emelkedik. Á célki­tűzés szerint az 1970. évi 23 ezerről 38 ezerre nö­vekszik a vízvezetékkel ellátott lakások száma. A szennyvízcsatornázásban viszont már nem követke­zett be a várt fejlődés. Átmenetileg szünetel a kecs­keméti szennyvíztisztító mű, s lelassult Kiskun­halason, Kalocsán és Kiskunfélegyházán a szenny­vízcsatorna-hálózat építése. Üj óvodák létesítésében már — jelentős társadal­mi hozzájárulással — csaknem teljesítettük a kitű­zött tervet, és az előirányzat kétszerese készül el 1975-ig. Hasonló a helyzet a diákotthonok építé­sénél is. Az egészségügyi beruházások viszont a kecskeméti megyei kórház építésének elhúzódásá­val átcsoportosításra szorultak. Ezt Baján, Kalo­• Közművesítés a Széchenyivárosban. (Tóth Sándor felvétele) csán. Kecskeméten kórházbővítésekkel ellensú­lyozzák. Az ipar fejlesztésére előirányzott összegeknek csak mintegy 34 százalékát használtuk fel két év alatt. Elsősorban az ágasegyházi gázbetonelem-gyár építésének elmaradása miatt nem is tudjuk a tervet teljesíteni. Jól haladnak viszont más iparágakban az üzembővítések, korszerűsítések. A mezőgazdaság területén már kedvezőbb kép tárul elénk, ahol ha­talmas sertéstelepek, tehenészetek, szőlő- és bor­feldolgozó üzemek, stb. létesültek. N. O. • A Biztonsági Tanács újabb határozatban szólított fel tűzszünetre. (Telefoto — AP—MTI—KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom