Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ XXVIII. évf. 348. szám Ára: 90 fillér 1973. október 33., kedd ALKOTÓI ÖSZTÖNDÍJAK — ÚJ MŰTERMEK Képzőművészeink támogatása A közművelődési szakemberek régen felismerték, hogy a művé­szeti élet fellendítése, grafiku­saink, festőink és szobrászaink, valamint iparművészeink alkotó kedvének növelése csak úgy ér­hető el, ha erkölcsileg és anyagi­lag támogatják őket. Ennek többféle lehetősége van. A kiállítások rendezése, alkalmi és rendszeres évi vásárlások, pályázatok, valamint a különbö­ző ösztöndíjak épp úgy hasznára válnak művészeti életünknek, mint az, ha az ide kötődés, le­telepedés érdekében tanácsi se­gítséggel lakásokat, műtermeket kapnak művészeink. Több mint másfél évtizedé már, hogy a Művelődésügyi Mi­­nisztériumtpl évente negyven­ezer forintot kap a megyei ta­nács, képző- és iparművészeti al­kotások vásárlására. Ennek cél­szerű felhasználásáról a szak­emberek, bíráló bizottságok meg­hallgatása, javaslata alapján a megyei tanács művelődésügyi osztálya gondoskodik. Azon van­nak, hogy ebből az összegből a művészi-eszmei szempontból egyaránt legjobb alkotásokkal gazdagítsák a megyei képtár anyagát. Egy-egy jól sikerült tárlat al­kalmával a megyei vagy a vá­rosi tanácsok a fenti összegen kívül is áldoznak még arra — nemegyszer tíz-, tizenötezer fo­rintot is —, hogy művészeinket alkotásaik 'megvételével is mun­kára serkentsék. Kecskemét Vá­ros Tanácsa például á köztéri szobrokat, s egyéb nagyobb meg­bízásokat nem számítva, évente húsz-harmincezer forintot költ képzőművészeti alkotásokra. Annak idején hírül adtuk, hogy a Kecskeméti Városi Ta­nács Muraközy-díjat alapított. Jelenleg Salamon György ré­szesül az ösztöndíjban. Azt terve­zik, hogy a jövőben két — esetleg hárem — művészjelöltnek adnak ilyen támogatást. Ez év decemberében első alka­lommal adják át a négyezer fo­nttal járó „Kecskemét művésze­téért” elnevezésű dijat, két olyan alkotónak, aki legtöbbet tett a megyeszékhely művészeti életé­nek fellendítéséért. Ezután erre minden év végén sor kerül majd. Az a tény, hogy időnként pá­lyázatot hirdetnek művészeink részére, szintén biztatást, ösztön­zést jelent. Legutóbb tízezer fo­rintnál nagyobb összegben osz­tottak lei díjakat. A közeljövő­ben nyilvánosságra hozzák azt a pályázati felhívást is, melyet fel­­szabadulásunk harmincadik év­fordulójára hirdetnek meg. A megyei, illetve a városi ta­nács segítségével Pálfy Gusztáv szobrász és Probsztner János ke­ramikus megfelelő műteremhez jutottak; alkotó munkájukat za­vartalanul folytathatják. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az üzemek egy része szintén támogatja művészeinket. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárában dolgozhat például — megfelelő támogatás mellett — Túri Endre tűzzománc­művész, hosszú idő óta. V. M. BT-HATÁROZAT A KÖZEL-KELETI BÉKERENDEZÉSRŐL Tűzszünet és azonnali tárgyalás A Biztonsági Tanács vasárnap éjszaka szovjet—amerikai kezdeményezésre rendkívüli sürgősséggel összehívott ülése háromórás tanácskozás után, magyar idő szerint hétfőn reg­gel 5.50 órakor elfogadta a Szovjetunió és az USA három pon­tos, közös határozati javaslatát a közel-keleti békerendezésről. A negyedszázada újra és újra háborúkban kirobbanó közel­­keleti válság történetében most először — közös szovjet— amerikai határozati javaslat elfogadásával •->- hozott egyhan­gú döntést az ENSZ Biztonsági Tanács a 12 órán belül életbe léptetendő tűzszünetről, a BT 1967. novemberi határozatának azt követő haladéktalan alkalmazásáról és a „békerendezésre” vonatkozó tárgyalások azonnali megkezdéséről. A 14 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott hárompontos határozat — Kína nem vett részt a szavazásban — felszólítja a harcoló feleket: J A tüzelés és mindennemű • hadművelet beszüntetésé­re a jelen határozat elfogadásá­tól számított 12 órán belül, az általuk jelenleg elfoglalt pozí­ciókban; A tűzszünet életbelépését • követően a Biztonsági Ta­nács 242. számú (1967. novembe­ri) határozatának haladéktalan és minden részletében való mara­déktalan alkalmazására (amely határozat előírja az izraeli csa­patok kivonását a megszállt arab területekről, illetve a térség min­den egyes országa függetlensé­gének és területi sérthetetlensé­gének tiszteletben tartását); A fenti előírásnak meg­• felelően az érdekelt felek azonnali és a tűzszünettel egyide­jű tárgyalásainak megkezdésére, megfelelő égisz alatt, tartós és igazságos békerendezés létreho­zásáról a Közel-Keleten. Először a közös határozati ja­vaslat szerzői nevében John Sca­­li, az USA állandó ENSZ-képvi­­selője és Jakov Malik, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője húzta alá: a Közel-Keleten 17 napja folyó vérontás megállítása és a világbékét fenyegető veszé­lyek elhárítása érdekében a Biz­tonsági Tanácsnak haladéktala­nul és határozottan kell csele­kednie. Mindketten utaltak arra, hogy a Közel-Keleten kialakult súlyos helyzetre való tekintettel Leonyid Brezsnyey, a SZKP KB főtitkára sürgős tanácskozásra hívta meg Kissinger amerikai külügyminisztert, s a Moszkvá­ban szombaton és vasárnap le­zajlott megbeszéléseik eredmé­nyeként terjesztették a BT elé közös határozati javaslatukat, amely meggyőződésük szerint egyaránt szolgálja a térség népei­nek érdekeit és a nemzetközi békét fenyegető veszélyek kikü­szöbölését. Határozati javaslatát előterjesztve a két nagyhatalom felajánlotta közös jószolgálatait a közvetlenül érdekelt feleknek a tartós békerendézésróT folyta­tandó tárgyalások előmozdításá­ra. John Scali amerikai képviselő azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a tragikus háború tanul­ságaként új eltökéltséggel kísér­lik meg az oly gyakran ismét-0 Leonyid Brezsnyev, az §ZKP főtitkára és Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.) lődő konfliktusok alapvető okai­nak kiküszöbölését Jakov Malik szovjet képviselő nyomatékosan aláhúzta, hogy a politikai rendezés hiánya miatt folyik most háború a Közel-Ke­leten. A kialakult helyzet meg­követeli, hogy a BT időveszteség nélkül intézkedjék a vérontás megállításáról és a tűzszünet el­rendelését követően annak azon­nali gyakorlati végrehajtásáról. A BT két másik állandó tag­ja, Nagy-Britannia és Francia­­ország támogatásáról biztosította a szovjet—amerikai határozati javaslatot. Mindketten aláhúzták, hogy ezúttal a tűzszünetet — ahhoz szervesen kapcsolódva — nyomon kell követnie a po­litikai rendezésének, hogy végle­gesen kiküszöbölhessék a konf­liktus okait. A brit képviselő hangsúlyozta, hogy az érdekelt felek tárgyalásait az ENSZ égi­sze alatt kellene lebonyolítani, a francia képviselő ebben az össze­függésben a BT felelősségét és közvetlen szerepét emelte ki. A vita folyamán kétszer kért szót Izrael megfigyelőként meg­hívott képviselője, Joseph Te­­koah: első felszólalásában az arab országokat vádoló szokásos, szólamait ismételgette, majd fél­órával később, feltehetőleg az időközben megérkezett kormány­utasításnak megfelelően, rövid felszólalásban elfogadta a 3 pon­tos határozati javaslatot, de ah­hoz különböző kikötésjellegű fenntartásokat fűzött. El Zajjat egyiptomi külügymi­­(Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett új híd a Dunavölgyi Főcsatornán Mihail Leszecsko a Hétfőn délelőtt szovjet küldött­ség érkezett Budapestre a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság 13. ülésszakára. A delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság szov­jet tagozatának elnöke vezeti. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal el­nöke, dr. Bíró József, külkeres­kedelmi, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Szita János miniszterhelyettes. • Alapozzák a terelőutat. Kezdődik a bedolgozók idénye 0 Zombor An­na a virág­­mintás, há­rom színnel hímzett té­rítőkben gyö­nyörködik. 0 A kiskunfél­egyházi asz­­szonyok át­adják a szö­vetkezetnek az otthon horgolt bé­biruhákat. (Tóth Sándor felvételei.) Az idő hidegebbre fordulásával elkezdődik az igazi bedolgo­zói szezon. A mezőgazdasági munkákból mind több asszony marad otthon a tűzhely melege mellett és az anyjától, nagy­anyjától tanult hímzéssel, varrással egészíti ki a család jöve­delmét. A bedolgozók nagyobb részét a városokban működő háziipari, szövetkezetek alkalmazzák. Jel­legzetes látvány egyebek között a Kalocsai Népművészeti Ház. ahol a hímzés szakavatott meste­rei a kézimunkák fölé hajolnak, így használják ki a buszindulá­sig hátralevő időt. miután átad­ták az elkészült, gyönyörű dara­bokat, és átvették a következő hetekre elegendő fehér vásznat és színes fonalakat. A munka odahaza egyszerű eszközökkel elvégezhető, amelyek vagy megvannak, vagy az alao­­anyaggal együtt adja a szövetke­zet. A végtermékek igazán válto­zatosak. A zöld gyepen pattogó futballabdák bőrszeleteit például a lakiteleki háziasszonyok varr­ják össze. Több, mint háromszáz bedol­gozót foglalkoztat a Kiskunfél­egyházi Háziipari Szövetkezet is. A központi irodában szinte ál­landóan nagy a forgalom. Az asz­­szonyok horgolt bébiruhákat, pil­langó és virágmotívumokkal dí­szített térítőkét hoznak be. A tel­jesítményt személyekre szóló munkalapokra vezetik rá. Miköz­ben sorra kerülnek a pult előtt, elmondják, hogy odahaza háztar­tást is vezetnek, rájuk vár a fő­zés, takarítás, a gyerekekkel való foglalkozás és a ház körüli tö­mérdek teendő. A szabad órák­ban kezükbe veszik a tűt és a fonalat, amivel havonta 600—700 forintot tudnak megkeresni. Az összeg bizony jól jön a család­nak, hogy megtetézzék a házi költségvetést. Egy dolog viszont ugyanúgy aggasztja őket és a szövetkezete­ket. A bedolgozók átlagéletkora elég magas, és alig akad. akinek átadják a tudásukat, amit még természetes egyszerűséggel sajá­títottak el a szülőktől. Ezek a cikkek kézzel készülnek a horgo­­lástpl vagy a hímzéstől kezdve a mosáson és keményítősen át egé­szen a vasalásig. A mai fiatalok viszont már — akár a mezőgaz­daságban, vagy az iparban — a nagyüzemi termelés feltételei kö­zött keresik a boldogulásukat. A törvényszerű folyamatot, az után­pótlás fogyatkozását nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a méltán világhírű népművészeti és háziipari termékeink jövőjére gondolunk. H. F. Az 52. számú útvonal egyik legnagyobb hídját rövidesen a Vízügyi Építő Vállalat alföldi üzemének dolgozói veszik birto­kukba. A Dunavölgyi Főcsatorna fölött, átívelő közúti hidat telje­sen lebontják, szélesebbet és nagyobb teherbírásút építenek helyette. Egyelőre a terelőutat építik, s október 17-én emelték a helyé­re az ideiglenes hidat, amely a felújítás ideje alatt a régit he­­lyettesíti. Az időjárás ez ideig 0 A 40 tonna teherbírású, ideiglenes hidat szerelik a Vízügyi Építő kedvezett, Németh József, Var- Vállalat dolgozói. Amikor több mint három évti­zede Dunaföidvár és Kecskemét között a betonutat építették, ko­rántsem volt rajta ennyi jármű, mint manapság. Most szinte egy­mást érik a személy- és teher­gépkocsik, az áruszállító vonta­tók, kamionok, heti piackor a fogatok is. A két folyó között számos csatornát, vízjárást ke­resztező országút burkolata, né­hány műtárgya megérett a fel­újításra. ga Péter, Zelenka Miklós és tár­sai jól haladnak a híd szerelé­sével. November végéig szeret­nék átadni a terelőútsza kaszt a járműforgalomnak. K. A. AZ ÁFÉSZ-EK FEJLESZTIK SZOLGÁLTATASAIKAT Házhoz szállítás, kölcsönzők A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság állapította meg egy vizsgálat során, hogy a jövő nagyipara, a szolgáltatás, azért nem fejlődik erőteljesebben, mert a különböző pénzügyi jogszabá­lyok — pl. az eszközlekötési já­rulék fizetése — ezt nem segítik elő. A kormány az idén határo­zatot hozott, amely ezt az álla­potot megszünteti, illetve az ÁFÉSZ-eknek is kedvező felté­teleket teremt ahhoz, hogy szol­gáltató tevékenységüket fejleszt­hessék. A határozat — 1974. január 1-én lép életbe — megjelenése után a megyei tanács felmérést végzett az ÁFÉSZ-ek körében, mindenütt gondoltak a szolgál­tatások fejlesztésére. Az 1974—75, évi tervekben szerepel például, hogy bővítik a házhoz szállítást, vagy megszervezik; a bácsalmá­si, l'ajszi. lakiteleki, kiskőrösi, lajosmizsei és a kiskunhalasi ÁFÉSZ-ek. Barkácsüzlet nyílik Lakiteleken és Kalocsán, Imrer hegyen pedig kölcsönzőt létesí­tenek. A távlati terv második felé­ben — 1976—80-ig — barkácsbol­­tokat nyitnak a bácsalmási, fajszi, lajosmizsei, tiszakécskei és a kiskunhalasi ÁFÉSZ-ek is. A házhoz szállítás kiterjesztése ér­dekében új gépkocsik állnak majd szolgálatba a báesbokodi, vaskúti, solti, fülöpszállási, kis­­kunmajsai, kunbajai és mélykúti ÁFÉSZ-ek területén, Ágasegy­házán pedig kölcsönzőboltot épí­tenek. A megyei tanács felmérése azt tükrözi, hogy a kormányhatáro­zat kedvező hatású, ami megmu­tatkozik abban is, hogy az ösz­­szességében 3 millió 400 ezer fo­rintos fejlesztéshez 1 millió 200 ezer- forint állami támogatást igényeltek; bízván az új ösztön­zők eredményességében. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom