Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
1973. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Vetik a rozsot Másfél millió Könyv a horthysta hadseregszervezésről • A kecskeméti Törekvés Tsz az idén több mint ötszáz hóidon vet rozsot. Ma már az utolsó táblákon kerül földbe a mag. vágósertés Aki szerződést kötött, előnyben részesül Másfél millió hízott sertést vesz át a IV. negyedévben az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, s az előzetes jelzések szerint 1974. első negyedévében ennél is többnek a felvásárlása várható. A tröszt felkészült a nagy mennyiségű állat felvásárlására és feldolgozására, és a jelenlegi negyedévben másfél millió sertést tudnak feldolgozni. A zökkenőmentes átvételhez szükséges, hogy a termelők három hónappal az értékesítés előtt megkössék a szerződést a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. A januárra tervezett sertés átadásokra ezért már csak október végéig ' lehet hízottsertésértékesítési szerződést kötni. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a felvásárlásnál a kapacitás folyamatos kihasználása érdekében előnyben részesítik a szerződést kötő üzemeket, magánállattartókat. A téli jó szabadpiac reményében sokan elmulasztják ugyanis a szerződéskötést, s így a magasabb ár kifizetését és a biztos értékesítést. A feldolgozó vállalatok természetesen a szerződésen kívüli sertést is megvásárolják, de az esetleges torlódás miatt egy héttel is elhúzódhat az átvétel, addig pedig a legkedvezőbb áron értékesíthető 90—110 kilogramm súlyt nyomó állatok tovább hízhatnak, s ezért kevésbé értékesek. A februári átadásra tervezett sertésekre november végéig, a márciusiakra pedig december végéig szerződhetnek a sertéstartók. Levegőfajták A falusi ember gyakran kémleli az eget: számíthat-e esőre, vagy éppen eláll-e az eső, meddig tart még a szeles idő, enyhül-e a fagy vagy éppen a kánikula? Elevenébe vágó kérdések ezek, hiszen a mezőgazdaság számára még ma sem közömbösek az időjárásnak ezek az elemei. De ugyanúgy érdeklik ezek a városi embert, az utazót, vagy éppén a közlekedési szakembereket. S ha egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy az időjárás alakulásáért a világ különböző tájairól hozzánk érkező levegőtömegek a felelősek. A légkörben uralkodó bonyolult és szeszélyes széljárás sokszor nagyon távoli vidékekről származó levegőfajtákat is elsodornak hozzánk.- innen-onnan A minap jutott a kezünkbe Pataki István: Az ellenforradalom hadserege 1919/1921 című, véleményünk szerint minimális (kétezer) példányszámban kiadott műve. A példányszámot azért tartjuk kevésnek, mert bár több mint fél évszázaddal ezelőtt történt eseményekről, ellenforradalmi hadseregszervezésről van szó mégis a fasizmus hazánkban való kialakulásának történelmi elemzése iránti érdeklődés (még ha a példányszámot az olvasók többszörösével szorozzák) lényegesen nagyobb. A mű tulajdonképpen egy kandidátusi disszertáció, amelyet átolvasva azt kell mondani, hogy méltán megérdemli a tudományos elismerést. Bennünket, Bács- Kiskun megyeiket elsősorban azért , tett a könyv kíváncsivá, mert az ellenforradalom egyik tűzfészke Kecskeméten, annak környékén, illetve a Duna menti Kalocsán, Solton. Apostagon és más községekben volt a proletárdiktatúra időszakában, de később is. amikor az ellenforradalmárok az intervenciós erők segítségével túlsúlyba jutottak és felszámolták a magyar Tanácsköztársaságot. Temérdek dokumentum, ugyanakkor egyre kevesbedő személyes emlék bizonyítja a megyén belüli különféle ellenforradalmi erők pusztító, gyilkos fellépését. Visszatekintve ezekre az időkre, semmi meglepő nincs abban, hogy az ellenforradalmárok már 1919 augusztusában szervezett — mondhatni katonai erőként felfegyverkezve — léptek fel, megtorolni a Tanácsköztársaság, a történelemben mindig felejthetetlen 133 napját. Miért? Kecskeméten a forradalmat megsemmisíteni szándékozó erők szinte katonai szervezettséggel rendelkeznek még 1919 áprilisában, az úgynevezett szentkirályi fegyveres felkelés idején, ami számukra sikertelenül végződött. Ennek a felkelésnek a vezetői katonák voltak, akik nem kizárólag önelhatározásukból. hanem az egész országban mozgolódó katonai jellegű ellenforradalmi erőktől kaptak biztatást ahhoz, hogy fegyvert emeljenek a néni rend ellen. Kiket említhetünk közülük? Héjias Iván és Liszka Béla főhadnagyokat, Haág repülő századost, Francia Kiss Mihálv tiszthelyet- Tésff ákTl? az élére SlTtak egy,"a£ akkori szituációban előre elvetéltnek mondható felkelésnek. De hasonló volt a helyzet a Duna-—Tisza köze nyugati részén is. hiszen ezek az ellenforradalmi erők a pillanatnyi kegyetlenkedésen túl. semmiféle eredméhyt nem tudtak elérni, hasonlóan a táki István ellenforradalom hadserege budapesti. júniusban lezajlott nagyméretű ellenforradalmi megmozduláshoz. Ezek előrebocsátásával a könyvet bemutató csupán azt akarja érzékeltetni, hogy az ellenforradalom hadserege tulajdonképpen ha kevésbé is organizáltan, de már a proletárdiktatúra időszakában is szerveződött, s ennek egyenes folytatása volt a Tanácsköztársaság megszűnte után adódott új lehetőségek közötti szabad, és katonai jellegű szervezkedés. Kiegészítésül talán még annyit, hogy Kecskemét környékén nem a reguláris hadseregszervezés. hanem elsősorban a különítmények, s azok féktelensége dominált. És ez egyáltalán nem véletlennek nevezhető jelenség. Az ország tekintélyes része megszállás alatt állott, ahol Horthyék csak enerváltan tevékenykedhettek. S éppen ezért az sem véletlen, hogy Horthy Dunántúlra. Siófokra helyezte augusztus 13-án székhelyét. Ez annak ellenére így volt, hogy a szerző szerint ..a Dunántúlon augusztus közepéig sok helyen folyt a küzdelem a munkáshatalom fenntartásáért.” Azt is megemlíti a szerző, hogy „Fejér megyében, a megyeszékhelyen augusztus 2-án fegyveres harc folyt a fehértisztek és a vöröskatonák között, s az összetűzésből a vöröskatonák kerültek ki győztesen.”- A recenzor Saírankó. Kmánuellel 1958-ban folytatott * beszélgetése során feljegyezte, hogy Kecskeméten is 1919. augusztus 13-án, vasárnap délelőtt még volt erejük szétverni a már fegyveresen fellépő ellenforradalmi erőket. A román csapatok aznap délutáni bevonulása miatt azonban megváltozott a helyzet, és a pozíciókat feladni kényszerültek. A könyvi nagyon lényeges megyei jellegű motívuma az alábbi bekezdés: „A siófoki parancsnokság szervezőket küldött Kecskemétre és Nagykőrösre, hogy illegálisan karhatalmat alakítsanak még a román megszállás ala'ft. Kecskeméten és környékén Héjjas Iván kísérelt meg fegyveres bandákat alakítani. Szeptemberben ez sikerült is. s mintegy kétszáz kulák vállalta a fegyveres szolgálatot. Őket egészítette ki Héjjas Iván terrorosztaga, melynek feladata a kommunisták megfigyelése és fizikai megsemmisítése volt. A Kecskemét környéki ellenforradalmárok hét alcsoportba tömörültek. A csapatok élére — egy kivételével — katonatiszteket. állítottak. A hét alcsoport 27 helységben, vagy kisebb településen 3767 főt tömörített magában.” A szerző nagyon pontos, amikor megírja, hogy ezeket a csoportokat kikből szervezték. „Budapesten és környékén, a Duna— Tisza közén és a Budapestről északra levő helységekben szervezett ellenforradalmi alakulatok katonai vezetése zömében a Szegedről Dunántúlra átvonult tisztekből (pl. Bakv. a későbbi nyilas államtitkár, az Ausztriából visszatért ellenforradalmárokból, s a Dunántúlon Horthyhoz már augusztusban csatlakozó tisztekből regrutálódott.” Természetesen a jelentősebb katonai akciókat csak a románok kivonulása után kezdhették meg. Ekkor szabadult el a pokol. „A románok november 16-ig erőiket a Tisza mögé vonták vissza, helyüket a „nemzeti” hadsereg alakulatai foglalták el. A Duna— Tisza közötti területek megszállásában közreműködtek a helyi karhatalom osztagai is. Kecskemétet és a környező falvakat Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály különítményesei vonták fegyveres ellenőrzés alá.” Az eddig leírtak az idézetekkel együtt, csupán felhívják a figyelmet a téma. illetve a könyv újszerűségére. Az 1919-es ellenforradalomról eddig megjelent művek minden esetben érintették a katonai jellegű, különítményes, fegyveres szervezkedéseket, azok fellépéseit és az attrocitásokat. De mind ez ideig olyan mű, amely kizárólag az ellenforradalom katonai jellegű szervezkedésére koncentrált, még nem születeti, ÁT/hinae—Tisza köze ezekből .a^íá^gkbpl szárpiazó keserves, és felejthetetlen tapasztalatai azt mondatják velünk, hogy dicsérjük a szerző nyilván sok nehézséggel megküzdött szándékát és arrn biztassuk e kor eseményei iránt érdeklődőket, hogy olvassák el ezt a könyvet. —r —1 Vendéglátás Bács-Kiskun megyében Ha a széljárás szeszélye egy levegőfajtát elszállít tőlünk, és egy másik levegőfajtát hoz a helyébe, akkor az időjárás természetesen megváltozik. Ha az új levegőfajta tulajdonságai csak kevéssé térnek el az előző levegőfajta tulajdonságaitól, például egy sarkvidéki eredetű levegőtömeg helyett ugyancsak sarkvidéki, de szárazföldi levegőfajta kerül, az időjárás csak árnyalatilag változik meg (hideg marad, de szárazabbá válik). Ha az egymást követő levegőtömegek tulajdonságai nagyon eltérnek egymástól, például a szubtrópusi levegőfajtát sarkvidéki váltja fel, az időjárás hirtelen és nagy mértékben átalakul. Ilyen változások visznek át bennünket a nyárból az őszbe, az őszből a télbe. Nagy változatosság tapasztalható természetesen abban a tekintetben is, hogy mennyi ideig tartózkodnak nálunk az egyes levegőfajták? Előfordul, hogy csak néhány órás „látogatásról” van szó, de a változás néha hetekig is eltarthat. Az előbbi esetben beszélünk változékony időről, az utóbbi esetben jönnek létre a hosszadalmas téli hideghullámok és a tartós nyári hőségek. Érthető tehát, hogy az időjárás megértése és előrejelzése szempontjából fontos szerepük van a levegőfajtáknak. Déli vendég A szubtrópusi levegő gyakori vendég Közép-Európában. Észak- Afrikából vagy az Atlanti-óceán szubtrópusi részéről indul útnak, és a Földközi-tengeren átkelve jut el Európába. Indulása idején kifejezetten magas hőmérsékletű, és bár útközben természetesen lehűl, mire ideér még mindig 8—10 fokkal melegebb a megelőzőleg nálunk tartózkodó levegőtömegnél. Ezért ősszel, télen és tavasszal igen kellemesnek találjuk, nyáron viszont már kellemetlen hőséget okoz. A szubtrópusi levegő másik jellemző tulajdonsága az igen nagy páratartalom. mert vagy már eleve gazdag párában, vagy a Földközi-tengeren áthaladva válik azzá. Nyáron ezért fülledtséget okoz, télen pedig ködképződést. Ugyancsak páratartalmával függ össze, hogy ha lehűl, jelentős csapadékot hullat. Ez azért fontos, mert a mezőgazdaság számára szükséges vízmennyiség nagy része a szubtrópusi légtömegektől származik. Igaz, hogy a téli hóakadályokért is ez a levegőfajta a felelős. Végül a szubtrópusi levegő jellemző tulajdonsága nagyfokú szennyezettsége. A másik délről jövő levegőfajta közvetlenül a Földközi-tengerről érkezik, különösen a téli félévben. Télen enyhülést, nyáron mérsékelt meleget, ősztől tavaszig ködös időt hoz számunkra. Sok vonásában tulajdonságai megegyeznek a szubtrópusi levegőével, de sajátságai kevéssé hangsúlyozottak: nem annyira Mérsékeltövi levegőfajták A mérsékeltövi szárazföldi levegőfajta a környező országokból, tehát nem nagy távolságból érkezik. Közepes hőmérséklet, közepes páratartalom, és nagyfokú szennyezettség jellemzi. Minden égtáj felől érkezhet, de leginkább a nyugati szelek sodorják felénk. Általában rövid ideig időzik nálunk, hogy azután átadja a helyét valamilyen más levegőfajtának. Télen gyakran okoz ködöt, nyáron gyakran korlátozza a kilátási lehetőségeket. Tengeri és sarkvidéki levegő A tengeri levegő az Atlantióceán északi tájairól érkezik. Nyáron gyakori, télen ritka vendég. Nyáron heves zivatarokat és erős lehűlést okoz. A veszedelmes balatoni viharok kialakulásában is nagy része van. Jellemző tulajdonsága, hogy kevéssé szennyezett, a kilátási viszonvok benne rendkívül jók, a hegyi kilátótornyokból ilyenkor gyönyörű látvány kínálkozik. A sarkvidéki levegő a hóval, Szerencsére csak ritkán vetődik hozzánk a szibériai eredetű levegőfajta. Igen hosszú utat tesz meg, végig hóval borított területek felett és ezért . mire ideér, még jobban lehűl. Páratartalma rendkívül csekély, szennyezettsége közepes. Rendszerint hóvihar kíséretében érkezik, azután ászéi lecsillapodik, és csendes, hideg idő köszönt ránk, amikor a himeleg, a köd, amit okoz, nem annyira sűrű. Szennyezettsége meglehetősen nagy: a látás távolsága ilyen levegőben nyáron is csak 4—5 kilométer. A kirándulók tehát ilyenkor nem gyönyörködhetnek a hegycsúcsokon a szép panorámában. A harmadik déli vendég a balkáni és elő-ázsiai származású levegő. Szerencsére nem érkezik meg minden esztendőben, de ha jön, a szélsőséges nyári hőséget okozza. Hőmérséklete magasabb, mint a szubtrópusié, mert szárazföld felett érkezik, páratartalma viszont jóval kisebb, szennyezettsége meglehetősen nagy. A mérsékeltövi tengeri levegőfajta időzik nálunk a leggyakrabban és leghuzamosabban. Az Atlanti-óceánról érkezik a nyugat: széllel. Ellentétes hőmérsékleti hatású télen és nyáron: télen enyhe időt biztosít, nyáron hűvöset. Ha kedvező, enyhe a telünk, ez a levegőfajta került uralomra. Ha viszont nyáron tartósan itt időzik, sok panaszra ad okot, hűvös és esős nyarat okozva. jéggel fedett földfelszín felett alakul ki. Nyáron már csak a Grönland-szigete az egyetlen hely az északi félgömbön, ahol sarkvidéki levegő keletkezhet, azért nálunk csak kivételesen fordul elő. Az év többi részén azonban gyakran megjelenik. Jellemző tulajdonsága az alacsony hőmérséklet, a csekély páratartalom és a nagyfokú tisztaság. Rendszerint viharos széllel tör be hozzánk. deg éjszakáról éjszakára fokozódik. Nem rövid ideig tartózkodik itt ez a levegő, hanem ha egyszer ideérkezett, hosszabb hidegre rendezkedhetünk be. A hideghullám végét többnyire zúzmara, ónos eső kíséri. A levegőfajták figyelembevételén alapuló meteorológiai előrejelzések módszereit már mintegy 40 éve kidolgozták. M. L. Az utóbbi években több, különböző hivatalos szerv vizsgálta Bács-Kískun megyében a vendéglátóipar munkáját, s igyekezett meghatározni a jelenlegi helyzetből leghamarabb és legeredményesebben kivezető utat. A közvélemény hajlamos arra, hogy amikor a vendéglátásról van szó, kizárólag a megyei vendéglátó vállalatra gondoljon, holott ez a vállalat régen ^nincs monopol helyzetben sem ebben a megyében, sem máshol az országban. Természetesen a legtöbb vendéget az éves adatok szerint a vállalat éttermeiben fogadják, de egyre több olyan vendéglő, bisztró, cukrászda, presszó, csárda nyílik meg, amely termelőszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, állami gazdaság, vagy valamely társulás tulajdonában van, nem is beszélve azokról, amelyek magánkézen vannak. Nincs szándékunkban, hogy most belemerüljünk a már jelzett vizsgálatok megállapításainak elemzésébe, hiszen bizonyára mindegyikben van egy csomó igazság, megszívlelendő tanács és figyelemre méltó számadat a forgalomról, a bevételekről, s természetesen a hiányosságokról is. Inkább arra törekszünk, hogy az általános helyzetképet megmagyarázzuk, s ezen túl olyan javaslatokat tegyünk, amelyek megvalósításuk esetén lényegesen javíthatnák a vendéglátás helyzetét, a színvonalat. Helyzetképet írtunk, de beszélhetnénk kórképről is, hiszen a különböző helyekről és különböző intenzitással hallható panaszok arra engednek következtetni, hogy valami nincs rendben a megyében a vendéglátást illetően. S ezt saját tapasztalataink is megerősítik, nem is beszélve a már többször jelzett vizsgálati anyagokról. Mit mutatnak a tények? Mindenek előtt azt, hogy a vendéglátó egységek — s itt elsősorban a megyei vendéglátó vállalatra gondolunk —. meglehetősen elhanyagolt külsejű épületekben vannak elhelyezve, sajnos ezek az egységek belül sem nevezhetők vendégcsalogatónak. Pedig az ilyen kisvendéglők, > bisztrók örvendenek a legnagyobb látogatottságnak, itt „terem.” a legnagyobb forgalom ellentétben az úgynevezett reprezentatív éttermekkel. Ez azonban nem olyan egyszerű tény, amelyet márólholnapra meg lehetne változtatni. A vállalatnak nincs annyi pénzé, hogy új kisvendéglőket, bisztrókat, cukrászdákat építsen, hiszen ezek a beruházások igen nagy pénzeket igényelnének. Nevezhetjük ezt objektív állapotnak is a kép másik oldalához képest. Ezen a másik oldalon ugyanis már .olyanokat lehet észrevenni, amelyeket némi törekvéssel, szakmai szorgalommal, leleményességgel megoldhatna a vendéglátó vállalat is. A választékról, a kiszolgálásról van szó. Feltűnően szegény a választék, pontosabban szólva minden vendéglátó egységben csak ugyanazokat az ételeket találja az ember. Nincsenek speciális ajánlatok, olyan különlegességek, amiért a megye túlsó sarkából is elindulna a ember. De ne legyünk igényesek, hiszen például a pacal nem nevezhető túlságosan nagy különlegességnek, de ebből az egyre kedveltebb ételből is havonta ha egyszer kap a vendég valahol a megyében, vagy Kecskeméten. Antireklámnak is felfogható, hogy időnként egy-egy étterem előtt hatalmas tábla hirdeti ma pacal, vagy ma körömpörkölt, stb. Ez már szenzációnak számít? Persze az ételkülönlegességek önmagukban még semmit, vagy legalábbis nagyon keveset oldanának meg. Feltétlenül szükséges az is, hogy a nem speciális választék minősége javuljon. Meg lehessen enni a burgonyát, a húst, a levest, a kenyeret és elfogadható tisztaságot tapasztaljon a vendég az asztalon és annak környékén. Évekig témája volt a megyei és az országos sajtónak, hogy az éttermekben nincs kézmosási lehetőség, a mellékhelyiségek rettenetesen elhanyagoltak. Talán ezeken már túljutottunk, bár nem volna nehéz felsorolni most sem jónéhány olyan éttermet, bisztrót stb. ahol az ember csak „hozott anyaggal' lenne képes Kézmosásra. Erősen belejátszik a vendéglátásról alkotott iogalmakba az ott dolgozó — elsősorban felszolgáló — személyek magatartása,. hangja, viselkedése, s nem egyszer ruházata. A vendég szereti, sőt elvárja, ha őt vendégnek tekintik és nem valamiféle persona non grata-nak. Ma még ugyanis gyakori, hogy ha belép az ember egy csárdába, vendéglőbe, akkor úgy érzi — mert úgy éreztetik vele —, hogy csak oajnak jött. Különösen így van ez ha válogat az illető, tehát igényei vannak. Akkor aztán a pincér le akarja beszélni olyan egyszerű „ételről”, mint a tea, elnézést kér, mert az étlapon feltüntetett tíz étel közül már csak egyet tud hozni, málnaszörp helyett jaffát ajánl, s teljes a felháborodás abban az esetben, ha valaki vissza merészeli küldeni a jéghideg csontlevest, hogy melegítsék meg ... Mind-mind olyan dolog ez, ami a pincérek szakmai minimumához tartozik. Valamikor úgy fogalmazták ezt, hogy a vendég szava szent és minden vendég ilyennek tekintendő. Milyen tehát a vendéglátás megyénkben? Kihasználatlan lehetőségek, a vendégcentrikus szemlélet hiánya, a környezeti igénytelenség, ami az egyik oldalon található. A másik oldalon pedig már mutatkoznak jelei a korszerűségnek: otthonos éttermek, szolid árak, kiváló és ízletes ételek, udvarias kiszolgálás. Ügy gondoljuk, hogy ennek az utóbbinak az általánossá tétele a legjobb kivezető út. Az emberek zöme ugyanis nem fényes és „kizárólag nyakkendős” szalonokba vágyik, ahol rántott szeleten kívül alig talál valamit, hanem tiszta, ízléses és mindenekelőtt otthonos hangulatú vendéglőkbe, ahol ugyancsak otthonos - ízeket, választékot találhat. Talán nem túlzó kívánság ez azokhoz, akik megyénkben a vendégek ellátásával foglalkoznak. Gál Sándor Szibériai eredetű hideg áramlat
