Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 3. PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS Pártmunka és várospolitika • A különböző pártszervezetek, pártszervek közül jelentőségükben kiemelkednek a városokban működők. A városokban koncentrálódik a lakosság tekintélyes része, itt él a munkásosztály zöme, ennélfogva a politikai életben meghatározó szerepet játszanak. A városok fontos gazdasági politikai és kulturális centrumok. A termelés vezető ágazata, az ipar és főleg a nagyipar a városokban települ. Itt találhatók a különböző országos vagy regionális irányító szervek, igazgatási hivatalok. a kultúra ápolásának és terjesztésének magasabb fokozatú intézményei, fórumai. Kereskedelmi. közlekedési, egészségügyi szempontból is középpontjai környezetüknek. A városi életnek ez a sokszínűsége, gazdagsága már önmagában a közélet csomópontjává teszi őket. Fejlődésük, helyzetük nagymértékben befolyásolja, sok tekintetben meghatározza a vonzási körzetükben levő községek, települések életét, létkörülményeit. Ezért a városok fejlődésének jelentősége túlnő határaikon, s egyáltalán nem érdektelen a községek, a falvak népe számára sem. A városoknak ez a kiemelkedő politikai szerepe késztette a párt Politikai Bizottságát arra. hogy a közelmúltban külön foglalkozzon az itt működő pártbizottságok, partszervezetek munkájával. Állásfoglalásában meghatározta tevékenységük továbbfejlesztésének feladatait, amelyek szorosan kapcsolódnak a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése határozataihoz. A városi pártbizottságoknak nemcsak a politikai szerepük sajátos. de a politikai munka, a pártszervezetek tevékenysége is sok tekintetben eltérő vonásokkal rendelkezik itt — összetettebb, több rétű, mint a községekben. Különösen érvényes ez a megállapítás a nagyobb városokra. megyeszékhelyekre. • A városi pártbizottságok politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a várospolitika kialakítása és gyakorlati megvalósításának irányítása. Gondos körültekintés és megfelelő mérlegelés szükséges ahhoz, hogy a különböző tervek és elképzelések kialakítása során a reális szükségletek és a lehetőségek összhangban legyenek. Ez a pártszervektől mindenekelőtt politikai mérlegelést igényel. A fejlesztés a lakosság különböző rétegeit általában nem egyformán érinti, a szükségletek is eltérő módon jelentkeznek és a reagálások is különbözőek. Ezért a várospolitika a szó szoros értelmében politika, amelyben a pártszerveknek marxista—leninista elveken alapuló osztályszempontokat kell érvényesíteniük. Pontosabban szólva, olyan munkáscentrikus várospolitika kialakítása szükséges, amely egyúttal szem előtt tartja a párt szövetségi politikáját, mindenekelőtt a munkásosztály és az értelmiség szövetségének erősítését. ennek elvi alapjait. A helyes elveken alapuló várospolitika kialakítása és megvalósítása nem nélkülözheti a különböző pártszervezetek és pártszervek szoros együttműködését. Úgyszintén elengedhetetlen követelménye a párttagság, a lakosság rendszeres tájékoztatása, s egyúttal a tájékozódás a reális szükségletekről, azok szociális természetéről, politikai vonatkozásairól. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere teszi lehetővé, hogy a lakosság megismerje a kialakított várospolitikai elképzeléseket. terveket, a megoldásokra kialakított elhatározásokat. • A szükségletek és a lehetőségek közötti ellentmondás is így válik feloldhatóvá, s így ismerhetik meg az érdekeltek a célok elérésének feltételeit, amelyek megteremtése sokszor nem kismértékben függ a lakosságtól. A várospolitikai kérdések helyes eldöntésének és megoldásának nemcsak hangulati vonatkozásban, a politikai közérzet szempontjából van politikai jelentőségük, hanem a szükséges társadalmi érdeklődés és aktivitás felkeltése miatt is. Eredményes vár rospolitikát csak a lakosság közvetlen és széles körű bevonásával lehet megvalósítani. A tapasztalatok is bizonyítják, hogy e tekintetben milyen hatalmas tartalékok. még ki nem aknázott erőforrások vannak. Ezek feltárásában és ésszerű hasznosításában ugyancsak jelentős feladat hárul a pártszervezetekre, a kommunistákra. Az ő aktív részvételük, példamutatásuk nélkülözhetetlen a város fejlesztésére szervezett társadalmi munkában. A városokban folvó pártélet természetesen* sokrétűbb, s korántsem merül ki a várospolitikában. A termeléssel, a társadalompolitikai és pártpolitikai kérdésekkel való törődés és foglalkozás semmivel sem igényel kisebb figyelmet. E pártszervezetek működési területén különböző j fontos intézmények, társadalmi és tömegszervezetek — mozgalmak találhatók, amelyeket politikailag irányítanak. • Mindezeken a területeken külön-külön is megvannak a sajátos munkamódszert igénylő feladataik. E felsorolás a jelen esetben csupán jelezni kívánta azt a bonyolult és összetett tevékenységet. amelyet a városi pártszervezeteknek végezniük kell, egyben érzékeltetve a számukra nélkülözhetetlen figyelem szükségességét. R. I. Szennyeződő szőkébb hazánk II. Szeméthegyek és szikkasztók A szemét tipikusan urbanizációs termék. A hajdani paraszti világban minden egyes falusi —, illetve mezővárosi — porta „zárt rendszerként” működött: a keletkező hulladék a ház körüli állatok, a trágyarakás vagy a búbos kemence közvetítésével tért vissza a körforgásba; egyszerűen és bonyodalmak nélkül. Miután a mezőgazdaságban is külön vált a termelés és a fogyasztás, a megye legkisebb falvaiban is megjelent a szemétprobléma. A háztartások „kivetik magukból” a hulladékot. Elszól-' lítása, összegyűjtése, a körforgásba történő viszszajuttatása kommunális feladattá vált. Mondanunk sem kell, hogy erre sem a falvak, sem a nagyközségek nincsenek berendezkedve. Így a szemét útja ötletszerű, esetleges, s ezáltal követhetetlenné vált, amivel összefügg, hogy a legváratlanabb helyeken bukkan fel... Egyelőre városaink is csak birkóznak a gondokkal. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Baján, pár száz méterre a Duna Szállótól, a Sugovica meredek partoldalát hosszú szakaszon szemét borítja. Kiskörös peremén az elhasznált edények temetőivé váltak a nádas tocsogók, s a nyári aszályt követő kiszáradás „teljes díszében” tarta fel a nem túl áldásos emberi beavatkozást. Sajnosba megyeszékhelyről sem lehet elmondani, hogy a tökély rangjára emelte volna a szemétszállítást és -elhelyezést. Még ahol kukajáratok vannak is — szilárd burkolatú utcákon — az edények ott is egész nap a kapu előtt várják kiürítésüket. Az úgynevezett félpormentes járművekkel végzett szemétszállításnak pedig nem sok köze van a higiéniához. Még ennyire sem nevezhető megoldottnak a tárolás. A szemétlerakóhelyek csaknem beékelődnek a lakóhelyi környezetbe. Az egyik közvetlenül a kenyérgyár szomszédságában terül el. Arról, hogy milyen látványt nyújtanak, épp a megyei KÜJÁL egyik jelentésében olvashatunk érzékletes jellemzést: „A nyílt szemétlerakóhelyék látványa undortkeltő, a szerves anyagok bomlása során keletkező bűzös gázok a levegőt folyamatosan szennyezik, s ez a szemle során is érezhető volt. A rosszul kezelt szeméthalmok legytenyésztő helyekké váltak, a kóbor állatok a szerves hulladékokat e helyen még inkább szétszórják és így a rágcsálók is rohamosan szaporodnak. A lerakóhelyeket szép számmal látogatják a guberálók is .. A rohamosan halmozódó műanyag hulladékok felszámolása — a körforgásba történő visszaléptetése — távlatilag is megoldatlan. Világviszonylatban úgyszintén. Egyedüli módszerként az elégetés kínálkozik, ám ezzel csak a légkörszennyezés újabb forrásait teremtjük meg. A bomló háztartási szemét a komposztálással juttatható vissza a termőtalajba, s ezáltal válik hasznosíthatóvá. Remélhetőleg az újonnan kijelölt lerakóhelyen — a Méhesfalu mögött — e módszer alkalmazására is sor kerülhet. Nemcsak a szemét, de a háztartási szennyvíz is urbanizációs termék. S bármily furcsa is megállapítani, problémává ezt az a körülmény avatja, hogy Bács-Kiskun belterületi lakott helyeinek vízművekkel való ellátása a befejező szakaszhoz közeledik. A megye J.07 községe (ideszámítva ezúttal a nagyközségeket is), valamint hat városa, összesen 90 vízművel rendelkezik. Szorosan társul ehhez az a tény, miszerint csaknem másfél évtizede családi házak sem épülhetnek fürdőszoba • nélkül. Mindezt egyébként a fokozódó civilizációs igények is követelik... Ám e folyamatnak a fedett szennyvízcsatornák kiépítése a nyomába sem hághat. így a háztartási vízhasználat egyensúlyborulásának következményei mind súlyosabb kommunális gondokat okoznak. Elsősorban a közegészségügy szintjén. Á többnyire házilagos kivitelezésben készült szikkasztókból ki-kiönt a szennyes lé, annál is inkább, mert a talajban való szétszivárgás jócskán „megemeli” a talajvizet. Ily módon a derítőrendszer egyre kevésbé képes ellátni feladatát. Mindezzel összefügg a talaj nagymérvű szennye-0 Kiskőrösi városszéle... • Már Sflkösdön is megjelent a figyelmeztető tábla. (Pásztor Zoltán felvételei.) ződése, s ez annál is inkább riasztó, mert a családi házak kertjeiben — falun és városon egyaránt — háztartási szükségletet kielégítő zöldség- és gyümölcstermesztés folyik. Addig is, amíg a csatornaépítés — legalább a városokban — nem képes felzárkózni a kommunális vízellátáshoz, az elszivárgást megakadályozó gyűjtőaknák építése lenne indokolt. Ezekből a szennyvíz időnkénti eltávolítása szippantó kocsikkal történik, s így az ilyen fajta géppark jelentős növelése szükséges. De Kecskeméten az eddig megépült csatorna - hálózat is tisztítatlanul juttatja a szennyvizet a Csukásérbe. A kanális oly mértékben eliszaposodott, hogy nagyobb esőzések idején nem egyszer „visszaduzzaszt”, elöntéssel fenyegetve a Bajcsy Zsilinszky utcát és tájékát. Az itt-ott még meglevő nyitott belterületi Csatornák puszta létükkel is dacolnak a legelemibb közegészségügyi szempontokkal. A megye városainak alig-alig vannak urbanizációs hagyományai. így sokmindent a legelején kell kezdeni. Az arányos fejlesztés elve egyelőre inkább csak követendő eszmény, semmint gyakorlat. Hatvani Dániel. (Folytatjuk.) OLVASTUK A távol-keleti viiek őslakója A Parancsnok-szigetekről viszszaérkezett Vlagyivosztokba az a szovjet expedíció, amely a tengeri vidráknak táplálékot nyújtó bázisok kutatásával foglalkozott. Az évszázad elején a szigetek környékén alig néhány pár maradt életben ebből a tengeri ősállatból, amelyet értéket prémjéért pusztítottak. Amikor a Távol-Keleten létrejött a szovjet hatalom, a tengeri vidrát az állam védelmé alá helyezték. A mostani expedíció munkája része annak a széles körű programnak, amelynek célja az állat életmódjának tanulmányozása. Szemetes az óceán A kaliforniai egyetem és az amerikai oceanográfiai intézet tudósai a közelmúltban . közös expedíció keretében vizsgálták a Csendes-óceán északi részét. Megállapították, hogy a Csendesóceánnak ez a része ma már a világ legnagyobb „tengeri szemétlerakodóhelye”. A nagy menynyiségű vegyi szennyezőanyagokon kívül ebben a körzetben mintegy 5 millió régi gumicsizma, 35 millió darab műanyagpa - laek, sok millió üvegféleség gyűlt össze. A wodeni bölények Az északkelet-bulgárai Woden természetvédelmi terület nemcsak ritka fafajtáiról híres, hanem az 540 szarvast, 600 őzet, 300 vaddisznót, 51 muflont, 4500 nyulat, 600 fácánt felölelő vadállományáról is. A terület legérdekesebb lakói a bölények — szám szerint huszonketten. Bulgáriában csak itt sikerült a bölényeket meghonosítani. Minthogy nem tartoznak a ..jámbor” vadak közé, nagy, zárt területen, elkülönítetten élnek. .Számuk egyre gyarapodik, nemsokára „kinövik kereteiket”, — nagyobbítani kell az elkülönített „bölényparkokat”. Fürdőkád a szekrényben Egy drezdai cég munkatársai kidolgozták a fürdőszekrény tervét. A műanyagborítású kád függőlegesen áll egy szekrényben és 80 literes boylert fog körül. Ha tulajdonosa fürdeni szándékozik, kinyitja a szekrényt és lehajlítja a kádat. Elmés szerkezet segítségével a 60 kg súlyú kád könynyen válik mozgathatóvá. Hüllő az ágyban Franciaországban sokan tartanak hüllőt lakásukban. Alain Bougrain-Doubourg, a hüllők nagy védelmezője, befogadott a házába egy 30 centiméteres krokodilfiókát. A hüllő hossza ma már 160 centiméter és gazdájával együtt alszik az ágyban, mert ott melegebb,, „van. Egy vasutas konyhájában teljesen szabadon él egy négy méter hosszú óriáskígyó, amely hűséges barátja a vasutas gyermekeinek és kutyájának. Régine, az énekesnő, egy alkalommal fellépéséhez óriáskígyót kölcsönzött, majd úgy megszerette az állatot, hogy megvette a kölcsönző vállalattól. • A régi házak... A község jellegét elsősorban a szőlőtermesztés határozza meg. Évi huszonöt-harmincezer hektó bor terem. A tsz különböző versenyeken évek óta eredményesen szerepel. Az idén például hét borfajtával indultak; valamennyivel díjat szereztek. Az 1972-ben elkészült hatezer hektoliteres, korszerű pince enyhített a tárolási gondokon. Balázs István tanácselnök, kérésemre az új létesítményeket sorolja. Tanácsháza, egyik részében a postahivatallal; orvosi rendelő, lakással; szép, tágas óvoda; a tsz-ben központi irodaépület; s hamarosan elkészül az új bolt. Tervezik a zenés presszót, kedveskedni akarnak a fiataloknak. Járjuk az utcákat, nézegetjük a földből gombamódra kinőtt házakat. Latolgatom: közülük há0 ... és ilyenek a szépülő újak. nyat ösztönzött éleire a hivalkodás? Hamar elröppennek ezek a gondolatok. Jóleső elgedettség áramlik szét bennem. Hisz ezek a dolgos, becsületes emberek régen a gazdagok földjein görnyedtek, s lám most a maguk gazdájaként végzik dolgukat. Újra előlép a kétely: elegendő-e csupán ez? Hisz a művelődés gazdái közönyről, érdektelenségről panaszkodnak! A tudat itt is a megváltozott lét után kullog? Nézzük közelebbről. A művelődési házban nagyterem, KISZ-iroda, tv- és klubterem, meg presszó, mely naponta nyitva tart. Főleg fiatalok látogatják. A nagyterem, s a klubterem legtöbbször üres. Kivéve, ha a tévében kedvükre való a műsor. Olyankor néha hatvanan is eljönnek nézni Ilyen volt a Hosszú, lorró nyár című sorozat is. Művészeti csoportjuk nincsen. Szakkör is csak egy, a sakkozóknak. Színházi előadást nem rendeznek. Ráfizetéses, „nem hozza be a kiadásokat”. Táncestet igen, kéthetenként. Ezeket átlagosan hetvenen látogatják a fiatalok. Az idősebbeket nem tudják becsalogatni a művelődési házba. Hasonló a helyzet legtöbb közr ségben. A színházi előadások pótlására időnként meghívnak egy-egy népszerű színészt, táncdalénekest. Harsányi Gábor, Psota Irén, Hofi Géza és Harangó Teri járt náluk az elmúlt hónapokban. Hallhatnánk valamit a terveikről? — kérdezem Szkenderovics András, művelődésiház-igazgatót. — Rendbehozatjuk az épület külső részét. Tavaly belül kifestettük. Befejezzük a parkosítást. Szeretnénk ifjúsági klubot, s színjátszó csoportot létrehozni. Tornyai János iskolaigazgató elmondja, hogy öt lantermük van. Tizenegy pedagógus tanít száznegyvenhét tanulót. Tavaly huszonegyen végeztek a nyolcadikban, közülük tizenheten továbbtanulnak. Erre az arányra, mely az 1972-es tanévnek pontosan megfelel, jogosan büszkék. Mégis, sajnálják is egyben. A legjobbak mennek el, s legtöbbször vissza sem jönnek. Sorolják a neveket. Ez orvos, az meg mérnök, amaz közgazdász, vagy pedagógus lett; városban élnek 'azóta. — Az lenne a jó — mondja az igazgató —, ha az itteni fiatalok Kiskörösön tanulnának tovább. Könnyen elképzelhető lenne, jó a közlekedés. így szabad idejükben a falujukban lehetnének. De sajnos, legtöbbjük messze megy innen. Beszél egyéb gondokról is. Napközi kellene. Szeretnék, ha csak délelőtti tanítás lenne. Nem szerencsés dolog, hogy nincs helyi származású nevelőjük. Javítani kellene az iskolai sportpályát... A tanácselnök ígéri, hogy segítenek, amiben tudnak. Ha már itt tartunk, szóljunk a község egyéb megoldásra váró feladatairól is. Hónapok óta nincs orvosuk. A régi doktor betegsége miatt kiesett a munkából. Gyenge az ifjúsági szervezet, s egyelőre nem találják a módját, miként változtathatnának ezen. Igyekeznek a fiatalokat a községhez kötni, akik közül sokan Kecskemétre, Kiskörösre, Csengődre járnak el szórakozni. Elégtelen a vízellátás, s belátható időn belül nem várható javulás. Portalanítani kellene a vasúthoz vezető utat, de ma még nem futja rá a pénzből. Néhány pedagógusnak lakás kellene; drága az albérlet. Balázs István a járási tanács munkatársa volt, mielőtt megválasztották tanácselnöknek. Van hát elegendő rutinja, ismeretsége, s sok egyéb adottsága ahhoz, hogy a községnek — melyet már igazán megszeretett — segíteni tudjon. Megértést, türelmet vár a lakosságtól. Itt két év alatt haminchat ház épült, s jelenleg negyvenhat személygépkocsi köti ö^sze az embereket a nagyvilággal; meg a vasúti- és buszközr lekedés. Százhatvanhét tévé-antenna emelkedik a tetők fölé, s a rádióelőfizetők száma csaknem kétszáz. Az életváltozást, gazdagodást beszédesen hirdetik. És sok minden más még, Mégis: igazuk van a helyi vezetőknek, amikor q beszélgetéskor elsősorban nem a dicsekedni valót sorolják elő, hanem az enyhítésre váró gondokról szólnak, őszintén, nyugodt lélekkel, mint akik tudják: előbb-utóbb úgyis célhoz érnek. Varga Mihály 0 Az orvosi lakás várja új lakóját. Egy délelőtt Tabdin Elhagyjuk Izsákot; az út két oldalán hűvöst ígérnek a szőlők, gyümölcsösök. A szeptemberi forróság, a „vénasszonyok nyara” levettette velünk a zakónkat, örülünk a késői ragyogásnak. Páhi után, mielőtt Kiskőröshöz érnénk, jobbról tábla mutatja arrafelé van Tabdi. Másfél ezer lakosú község. 1950 óta önálló, azelőtt Kiskőröshöz tartozott. Az 560 ház közül 240 külterületi. A szép, új épületek között, s túl a faluszélen, sok a szőlő, gyümölcsös. Tiszták, rendesek az udvarok. Kedvesek, udvariasak az emberek. Ismerkedünk az itteni élettel.
