Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
1973. október 17. • PETŐFI NÉPE • 3 A RÁDIÓ MELLETT A pályaőr monológja Franz Hiesel darabjának, a Pályaőrnek a cselekménye rendkívül egyszerű. A pályamunkás a számára kijelölt szakaszon végzi napról napra ismétlődő munkáját; vonatok csattognak végig a síneken, s a pályaőr elmélkedik a sorsán. Magának a hangjátéknak a szerkezete is kitűnő megoldás. A lét és a tudat összefüggését a szerző sajátos módon ábrázolja. Az elrobogó vonatokból egy egyenruhás tucatember látható, akinek egyéni mivoltára legfeljebb csak abból következtethet az utazó, hogy a pályamunkás tisztelgés közben egy pockot lógat a kezében. A vasúti töltés mellett kísérve a pályaőrt, már egy hús-vér emberrel találkozunk. Ez az ember vágyakat formál, véleményt alkot, aszerint, hogy melyik vonal robog el szeme előtt. Sóvárog az expressz után, tudja, hogy kik utaznak a füstös külsejű munkásvonatokban, és némi ellenszervvel szemléli a behemót, élettelen tehervonatokat. A monológból egy társadalomrajz bontakozik ki. A pályaőr megformálója, Szabó Gyula kitűnően használta ki a műfajban rejlő sajátosságokat, hasonlóképpen remekelt a rendező, Varga Géza, és a dramaturg, Lóránd Lajos. Hétfő este a rádióban Hat órától csaknem éjfélig tartott a hétfői esti rádiós „tűzijáték”. Zeley László műsora, a Közkívánatra ezúttal felért egy kabarészínházi bemutatóval, hiszen a sárguló poénok (melyek némelyike „zöldebb” a mostaniaknál . . .) jó részét úgy hallgattuk, mintha először nevetnénk rajtuk. Sajnos, két füllel is csak egy műsort lehetett hallgatni, s a kritikusnak, bármennyire is sajnálta, le kellett mondani a címében sokat ígérő Húszas stúdióról. Tartalmas, bár a kétnyelvű konferálás miatt kissé szétszabdalt összeállításnak bizonyult „A borok királyának földjén". A műsor zenei része igen színvonalas volt. A Mikroláne érdekfeszítő témával foglalkozott. Jó lenne, ha Petress István egy alkalommal a férjek szemszögéből is vizsgálna hasonló kérdéseket; „hallgattassák meg a másik fél is". Kontra György Kérdeznek az iskolákválaszol a minisztérium Az idei tanévben számos új, központi intézkedés látott napvilágot, melyek végrehajtása szülőket, pedagógusokat, diákokat egyaránt közvetlenül érint. A Művelődésügyi Minisztérium munkatársai tájékozódtak a végrehajtás eddigi menetéről, s válaszoltak a sokakat érdeklő kérdésekre. amelyek az úi intézkedések nyomán merültek fel. — Az általános iskolai rendtartásban szerepel: a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani, ha a második félévi mulasztásainak száma az 50 nanot eléri. Az első félévben akármennyit mulaszthat? — Ha a diák az első félévben annyit mulaszt, hogy ezért nem osztályozható, félévkor nem kap érdemjegyet. Szorgalmas munkával ezt a mulasztást a második félévben pótolhatia. s nem kényszerül osztályozó vizsgára vagy ismétlésre. A második félévi mulasztás az idő rövidsége miatt nehezebben pótolható, ezért kell eljárni a rendtartás előírásai szerint: a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani, ha a második félévi mulasztásainak száma az ötven napot eléri. Ha azonban az igazoltan mulasztó diák hiányosságait a szorgalmi időben pótolni tudta, az .igazgató felmentést adhat az osztályozó vizsga kötelezettsége alól. Ha a tanuló az első félévben is és a második félévben is sokat mulaszt, akkor a nevelőtestület a rendtartásban foglaltak szerint határoz. — Hogyan kell értelmezni a tanítás nélküli munkanapokra vonatkozó előírásokat? — A tanítás nélküli munkanap: a nem tanítással töltött, de az oktató-nevelő munkával szorosan összefüggő — tanulóknak és pedagógusoknak is kötelező — foglalkozás. Az általános iskolákban tanévenként négy nap az iskolaigazgató által, egy nap az úttörőcsapat kijelölése alapján, egy nap a pedagógusok továbbképzésére vehető igénybe. — Mikor jelenik meg a rendtartás a dolgozó általános iskolai, az általános iskolai diákotthonok és a gyógypedagógiai intézmények számára? — Ezek a rendtartások 1974. július végére az intézmények, illetve a pedagógusok , rendelkezésére állnak. — A napközis elhelyezés jogfolytonossággal megújul-e, vagy minden tanévben újra kell a helyeket elosztani? — A napközire jogosító igazolásokat félévenként meg kell újítani, tehát a jogosultságot is újból felül kell bírálni. — Szabad-e körzetesítés miatt a .kisiskolákat erőszakkal, a szülők többségének akarata ellenére — megszüntetni? — A körzetesítés az általános iskola teljessé tételét szolgálja, azaz a hátrányos helyzetű diákok sorsát hivatott megoldani. Végrehajtását mindenképpen támogatja a minisztérium. Az egyes körzetesitéseket azonban rendkívül körültekintően, ió előkészítő és felvilágosító munkával kell végrehajtani. A körzetesítés elsősorban a gyermekek, a szülők érdekét szolgálja, de figyelembe kell venni a pedagógusok helyzetét is. — Az Elnöki Tanács módosította a szakközépiskolák képzési célját. Hogyan szerezhetnek szakmunkás-képesítést a jelenlegi rendszerben működő ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák tanulói? '— A jelenlegi rendszerben működő ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák diákjai érettségi bizonyítványuk alapján meghatározott munkaköröket tölthetnek be. ezen belül a tanult szakiránynak megfelelő szakmákban szakmunkásként is íoglalkoztathatóak. Elhelyezkedésük és üzemi fogadtatásuk megkönnyítésére a minisztérium hozzáfogott a szükséges szabályozás, illetve tartalmi módosítások előkészítéséhez. — Az a cél, hogv érettségi vizsgával egyidejűén, illetve annak keretében egy meghatározott szakmában szakmunkás-bizonyítványt is szerezhessenek. Ezt a kérdést a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztérium együttes utasítása várhatóan a jövő év elején rendezi. A jelenleg első. második és harmadik osztályosok számára az érvényben levő szakosítási rendszerben az, érettségi vizsgával együtt adják meg az önkéntes szakmunkásvizsga lehetőségét. A mostani negyedik osztályosok pedig egyévi üzemi gyakorlat után tehetnek szakmunkásvizsgát. A szakmunkás- képesítés megszerzése érdekében egyes szakokon módosítják a gyakorlati képzés belső 'arányai!. Módosítják a szakközépiskolai vizsgaszabályzatot is. — A Központi Bizottság elmúlt évi, júniusi határozata érteimében hogyan alakul a dolgozók szakközépiskolája? — A határozat alapvető feladatként jelölte meg a munkások művelődését, továbbképzését, a munka melletti tanulás jobb feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében kívánják életre hívni a ..szakmunkások középiskoláját” hogy ' a szakmunkásképzőt befejező dolgozók minél többen megszerezhessék a középiskolai végr zettséget. és érettségizhessenek függetlenül a szakmunkás-képesítés megszerzésének módjától. 1915%. szeptember 1-én — a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek alapján — megnyitják a tanulás lehetőségét azok számára, akik nem az úgynevezett „B-tagozatú” szakmunkásképző iskolában szereztek szakmunkás-bizonyítványt. (A .,B-tagozaton” végzők számára e tagozat megszűnéséig átmenetileg fenntartják a dolgozók kétéves szakközépiskoláját.) Az 1977—78. tanévtől kezdve — már úi tankönyvekkel — általánossá teszik a szakmunkások számára ezt az iskolát. Az 1974. szeptemberi indításról, legkésőbb 1974 első negyedében tájékoztatják a művelődésügyi osztályokat. illetve az érdekelt iskolákat. (MTI) Ellenőrzés az országutakon Gácsi Mihály és Szabó László kiállítása Hétfőn este a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési osztálya társadalmi munkások — önkéntes rendőrök, műszaki szakértők — közreműködésével a megyeszékhelyre vezető valamennyi úton háromórás, nagyszabású elelnőrzést tartott. Ez a razzia szerves része volt annak a szigorú és rendszeres ellenőrzésnek. amely immár egy év óta tart az egész megyében. A tizenkét járőr e három óra alatt 450 gépjárművet, s 180 egyéb járművet ellenőrzött, melynek nyomán 24 kivilágítás nélkül közlekedő, 13 ittas vezetőt jelentettek fel, s mintegy 40 jármű vezetőjét bírságolták meg különböző szabálysértés elkövetéséért a helyszínen. Ittas járművezetők Ceglédi út, este 8 óra 13 perc. Az út szélén egy kerékpár, s rajta egy férfi a részegség tehetetlen állapotában. Kérdéseinkre felelni sem tud, s a rendőr a belső zsebéből előhalássza a személyi igazolványát, amelyből kiderül, hogy Keserű József Kecskeméten. a Dárdaitelep II. utca 2. szám alatt lakik. A közeli italboltban itta eszméletlenségig magát. Mire fölemeljük, odaérkezik a GC—64—22 rendszámú autóbusz. amelynek vezetője közli velünk: az előbb majdnem halálra gázolta a kerékpárján csalinkázó férfit. A mentő vitte a kórházba gyomormosásra, amely — ha a büntetést is hozzászámítjuk — nem kis összegbe keríti. Az 5-ös számú főútvonalon színién egy kerékpárost állított le a járőr, akiről már messziről érezhető volt az alkoholszag. Vörös István. Méntelek 421. szám alatti lakos nem is tagadta, hogy ivott, sőt a helyszíni nyilatkozatot is aláírta. Zsinkó Dénes. Nagykőrös. Kossuth utca 42. szám alatti lakos két szabálysértést követett el az E—5-ös főútvonalon. Kerékpárját ittas állapotban hajtotta, amelynek csomagartóján eg.v ifjú hölgy, D. Edit csücsült, kétségbeesetten kapaszkodva az erősen imbolygó Zsinkó Dénesbe, aki nem is tagadta, hogy szeszt fogyasztott, készségesen aláírta a helyszíni nyilatkozatot. Rajtuk kívül akadt még jó néhány ittas vezető, akik közül hármat nem is szabálysértés, de büntetőeljárás alá vonnak. Kivilágításán kerékpárok Annak ellenére, hogy minden este ellenőrzik, figyelmeztetik, feljelentik a kivilágítatlanul köz-Két szolnoki művész tárlatát nyitotta meg vasárnap délelőtt a Katona József Múzeumban Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának a vezetője. A múzeumi hónap keretében rendezett. kiállításon bemutatkozó Gácsi Mihály grafikusművész és Szabó László szobrászművész a képzőművész középnemzedék jellegzetes képviselői. Mindketten a Szolnoki Művésztelep alkotótá-0 Gácsi Mihály: Cégein reklámja. borához tartoznak. Az 50-es évek második felében indult több mint másfél évtizedes művészi alkotópályájukról ad összefoglalást a kiállítás. Gácsi Mihály grafikái — tollrajzok. linómetszetek és rézkarcok — sajátos, megkülönböztethető egyéni világba vezetnek bennünket. Lapjairól, mint egy különös könyvből olvashatunk. A Honfoglalást megrajzolva nem az országiás, új hazát találás nagyszerűségét mutatja be. hanem az úri Magyarország zsíros bitangjainak országpazarlását szatirizálja élesen. Dózsa-sorozatán — például — sem a vezér tragikus példáját hősiesíti, hanem a történetiséget láttatva megrázó mementót állít a névteleneknek. Gúnyoros és szatirikus hangját mindig a humor oldja föl. Rajzi leleményessége és pazar ötletei mosolyt fakasztónn érvényesülnek és ragadják magukkal a szemlélőt. Akár Obsitos illusztrációi vagy jelentős könyvjegyei, de minden munkája meggyőz bennünket arról, hogy „Gácsinak a magyar grafikában nincsenek elődei, mintahogy követői sem; egynyelvű de sokszólamú ez a művészet, magányos, mégis emberközeli ; megérti mindenki, de utánozni szinte lehetetlen." Szabó László szobrát alapjaiban állandóságot, harmonikus világot sugároznak. Ugyanolyan biztonsággal vési a márványt, faragja a követ, mint hajlítja a vaslemezt szoborrá, vagy munkálja a fát. Egyénített, gondosan megmunkált portréi őszinte vallomások egy-egy családtagról, barátról, vagy történelmi személyről. A jelleget meghatározó, karaktert adó vonásokat mutatják* föl e művei. A magyar portréhagyományok egyik legjobb folytatója. A kiállításról hiányoznak jelentős köztéri munkái. Ezek közül csak a szolnoki felszabadulási emlékmű kis vázlatát láthatjuk, • A CG 30—01 rendszámú gépkocsi vezetőjének le kellett szerelnie a hatósági jelzést. A Fújjon a szondába! Varga Árpád hetényegyházi motoros nem fogyasztott szeszes italt. lekedö kerékpárosokat, sokan még mindig bíznak szerencséjükben. A Kórhánközi úton Kása Máriát igazoltatta a járőr, mert kerékpárján megvoltak ugyan a világító berendezések, de nem működtek. A Ballószög 191. szám alatt lakó fiatal lánynak sokba kerül ez a szabálytalanság. Zsámboki Lászlót ugyancsak ezen az úton érték tetten, amint lovas kocsijával Helvécia-Köncsög felé baktatott. A kocsi bal oldalán ott himbálózott a viharlámpa. amelyben sem petróleum, sem bél nem volt. A gépjárművek között is akadt olyan, amelynek a kivilágítása nem volt teljesen szabályos. Molnár János, a Kőolajfúró Üzem gépkocsivezetője jó fél órán. át javította az AT—45—94' forgalmi rendszámú személygépkocsi első és hátsó világítását, s így indulhatott csak tovább. Nem járt jobban a kecskeméti Szesz- és Szikvízipari Vállalat AF— 89—42 forgalmi rendszámú gépkocsijának vezetője. Gara Pál sem, akinek a ködlámpái a tompított fényszóróra voltak kötve. Igaz, neki nem a helyszínen, hanem másnap kellett jelentkeznie e műszaki hiba megszüntetésével. Műszaki hibák A CG—30—01 forgalmi rendszámú gépkocsin a következő hibákat találták: Az első világítás. a rendszámtábla-világítás rossz, a kormány holtjátéka nagy, a kézifék üzemképtelen, a lábfék gyenge, az önindító nem működik. Hiába a könyörgés, a fogadkozás, á rendszámtáblát le kellett szerelnie, s a forgalmi engedéllyel át kellett adnia a rendőrnek. utasa, P. Klára felháborodott, teljesen jogtalapul, mert a motorkerékpár származását nem tudták igazolni, sőt még ő sem a személyazonosságát. A közlekedési osztályon intézkedtek ügyükben. Vezetői engedély nélkül Kecskemét és Méntelek között állította meg a rendőrjárőr az LN—34—11 forgalmi rendszámú motorkerékpár' vezetőjét. Berénvi József, Méntelek 50. szám alatti lakos zavartnak látszott. Amikor jogosítványát kérték, töredelmesen bevallotta: még nem vizsgázott, s mielőtt az alkoholszondát a kezébe adták volna, bevallotta, hogy 3 deci bort ivott néhány perccel ezelőtt. Ügy tűnik, Berényinek egy jó ideig nem lesz vezetői engedélye. Egy Zsiguli gépkocsi vezetője „blokkolt” le a rendőrjárőr mellett, s arra kérte, hogy állítsák le a közeledő két segédmotorkerékpár vezetőjét. A két ifjú titán ugyanis kilométereken át megakadályozta az előzésben, mert hol az út egyik, hol a másik oldalára csaplak át. Nagy Sándor, Kecskemét, Miklovicsfalu IV. utca 4. és Tecskó Mihály, Vacsihegy 8. szám alatt lakó fiatalemberek ráadásul még vezetői engedéllyel sem rendelkeztek. A 3 órás ellenőrzés tapaszlalat tgylegkirivobbakat en^litetf.ük meg, azzal a céllal, hogy talán a többi ' járművezető számára okulásul szolgál. A szabálysértőknek bizonyára, mert a büntetést rövidesen kiszabják rájuk. Gémes Gábor • Szabó László: Jaj-kiáltás. mely képes megidézni az eredeti, mű dinamizmusát és hallatlan monumentalitását. Szabó László a korábbi nyugodt komponálás után egyre feszültebb, zaklatottabb formálást kezd adni szobrainak. Az utóbbi években egyre inkább belső dinamika és felgyűlt feszültség mozdítja alakjait. A klasszikus nyugalmat és biztos egyensúlyt a nyugtalanság váltja föl néhány munkáján. Legújabb kisplasztikáin a megnyújtott formák a korábbinál expresszívebb, kifejezési módban öltenek testet. Plakettjei közül egyik legsikerültebb a Szolnoki Művésztelep jubileumára készített Fényes Adolfemlékplakett. Néhány évvel ezelőtti nyilatkozatában így fogalmazta meg terveit: „Egy olyan formarendet keresek, olyan világot szeretnék megtalálni, amely megközelíti az abszolút szobrászit, és egyúttal sajátosat is.” Műveinek együttesét látva úgy hisszük, hogy e korábbi célja ma már valóság művészetében. Sümegi György 0 Ittas kerékpáros, aki aláírásával ismeri el a szabálysértést. Tankovics Tibor, Bugac, Árpád utca 21. szám alatt lakó gépkocsivezető a bugaci Üjremény Szakszövetkezet SC—48— 10 forgalmi rendszámú tehergépkocsijával hazafelé induU. Ö is fennakadt a hálóban, ugyanis a gépkocsi fékberendezése üzemképtelen volt. a fékcső dróttá) volt felkötve, a villanyvezetékek lógtak, az alváz több helyen megíepedezett. s a gumik futófelületét már csak a vászon tartotta össze. A rendszámot neki is le kellett szerelnie. A Ceglédi úton Kovács István. Izsáki út 10. szám alatti lakos a vezetői engedélyét elő tudtacven>: ni. a forgalmi engedély azonban nem került elő. Alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy nem indítókulccsal, hanem egy drótdarabbal indítja el a járművet. Amikor ezt kifogásolta a műszaki szakértő, a motorekrékpár
