Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

1973. szeptember 23. 9 PETŐFI NÉPE 9 3

PÉNZÜGYMINISZTERI RENDELET

KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK

Visszajár az illeték

jogos panasz vagy fellebbezés esetén

A pénzügyminiszter rendeletet adott ki egyes eljárási illetékek módosításáról. A szabályozást az indokolta^ hogy a csaknem nyolc évvel ezelőtt kiadott korábbi rendelet sok vonatkozásban már elavult. Az államigazgatási tevékenység ugyanis az utóbbi időben jelentőben kiszélesedett, s a megsokasodott munka nehézségeit növeli, hogy gyakran indokolatlan fellebbezéseket, panaszokat nyújtanak be az ügyfelek. Különösen sok döntést, munkát igényelnek a vagyoni ügyek, s nagy forgalmat kell lebonyolítania a vállalatok és más gazdálkodó szervek ügyeiben is. így az új rendeletnek fontos célja, hogy az eljárási illetékek mértékének, fizetési módjának és az illeték- mentességnek szabályozásával — az állampolgárok jogának sérelme nélkül — ösztönözzön az indokolatlan fellebbezések és a már két fórumon is elbírált ügyekben keletkezett panaszok számának csökkentésére. Fontos törekvés az is, hogy főként a vagyoni jellegű és az ügyfél anyagi érdekét szolgáló államigazgatási eljárásokban és ügyfajtákban a korábbinál költségarányosabb legyen a beadványi és a fellebbezési illeték.

A rendelet új vonása, hogy a jövőben a fellebbezés és a panasz illetéke lényegében csak azokat terheli, akik megalapozatlanul vették igénybe az államigazgatási eljárást. Az új rendelkezés ugyanis szem előtt tartja azt a jogpolitikai irányelvet, hogy az ügyfelet alapos fellebbezése, vagy panasza esetében úgy kell tekinteni, mintha már az első fokon eljáró szerv helyesen döntött volna ügyében.

Ezért kimondja a. rendelet, hogy a lerótt illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat, vagy intézkedés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt. Ezekben az esetekben a panaszos és a fellebbező csupán megelőlegezte az illetéket, amelynek visszatérítéséről hivatalból — a fellebbezés vagy a panasz tárgyában hozott határozatban — kell intézkedni, s ennek az okmánynak egy-egy példányát az ügyfélnek és a lakóhely szerint illetékes illeték- hivatalnak is meg kell küldeni. Az indokolatlan panaszok és fellebbezések benyújtói természetesen nem kapják vissza az illetéket. Nincs helye a visszatérítésnek azokban az esetekben sem, amikor a határozatot nem jogszabálysértés miatt, hanem mérlegelési jogkörben, méltányossági alapon változtatják meg. Az új rendelet tehát a fölöslegesen és megalapozatlanul igénybe vett államigazgatási munka csökkentését szorgalmazza, s nem a bevételek növelését.

Az új jogszabályok a panaszok illetékmentességét általában csak a közérdekű panaszokra tartja fenn. A módosítás nem érintette azonban a kereseti és vagyoni körülményeik miatt rászorulóknak adható, s általában £zt az illetékmentességet, amelyek az állampolgári jogok gyakorlásával vagy kötelességek teljesítésével kapcsolatos eljárásokban érvényesülnek.

Részletesen szabályozza a rendelet az általános, az egészség- ügyi, az ipari és kereskedelmi, á vízügyi, az állategészségügyi, valamint az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) eljárásokban fizetendő illetékeket.

Az új rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett, s intézkedéseit a szeptember 15-e után keltezett iratok, benyújtott Kérelmek, ügyek esetében kell alkalmazni. (MTI)

Beérett a fűszerpaprika

Felső képünkön : már másodszor szedik az asszonyok a paprikát az úszód! Egyetértés Tsz-ben.

Balra: a bátyai Pirospaprika Tsz több száz holdjárói a központba szállítják a leszedett pirospaprikát. (Pásztor Zoltán felvételei)

A békekongresszus

A VIII. magyar békekongresszus küldöttei 1973. szeptember 20-án és 21-én az Országházban megtartott tanácskozásokon megvitatták az Országos Béketanács beszámolóját. A küldöttek hat munkabizottságban folytattak véleménycserét a békés egymás mellett élés, valamint a biztonság és a leszerelés kérdéseiről; a nemzeti függetlenségi mozgalmak és a békemozgalom feladatairól; a válsággócok megszüntetéséért folytatott küzdelemről; az ifjúság békére nevelésének és a békeharcban való részvételének témájáról, végül a magyar békemozgalom feladatairól.

állásfoglalása

csere és együttműködés kifejlesztésében.

A kongresszus minden felszólalója rendkívüli jelentőséget tulajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusának, amely a- gyümölcsöző tanácskozásoknak és vitáknak, és a közös cselekvésre szólító terveknek minden eddiginél szélesebb körű nemzetközi fóruma lesz.

A magyar békemozgalom továbbra is számít a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és más tömegszervezetek, társadalmi egyesülések áldozatkész együttműködésére, valamint az egyKá- zak békemozgalmi tevékenységére. A békekongresszus örömmel állapította meg, hogy küldöttei között sok volt a fiatal, s az elkövetkező négy évben is fontosnak tartja az ifjúság új erőinek bevonását a mozgalomba.

A VIII. magyar békekongresz- szus munkakongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitűzések megerősítése mellett azokat a módokat és eszközöket is sorra vette, amelyeknek alkalmazásával a magyar békemozgalom jobban, szélesebb körben, átfogóbban és eredményesebben végezheti a reá váró munkát. A kongresszus megbízta az Országos Béketanácsot, hogy elemezze és dolgozza fel a munka további korszerűsítésére tett javaslatokat.

I

A magyar békekongresszus küldöttei most küldőikhez szólnak: a magyar nép minden rétegéhez, munkásokhoz, parasztokhoz, é rteími ségi ekhez, alkalmazottakhoz, felnőttekhez és ifjakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a magyar és a nemzetközi békemozgalom a jövőben az eddiginél kedvezőbb körülmények között járulhat hozzá az enyhülési folyamat erősödéséért vívott küzdelemhez. A béke nem a háború egyszerű tagadása. A béke olyan állapotok megteremtése, amelj^ ben lehetetlen a háború. Ameddig háború lehetséges, addig mozgalmunknak megvan az értelme. Tudatában vagyunk annak, hogy a békemozgalom fontos hazai és nemzetközi tevékenysége továbbra is odaadó munkát és állhatatos küzdelmet követel meg mindannyiunktól. Ebben a munkában a békemozgalom továbbra is számít az egész magyar nép támogatására, hiszen mozgalmunk forrása és ereje a magyar nép békevágyából fakad.

Állásfoglalásunkban a béke minden hívének emlékezetébe idézzük a VIII. magyar békekongresszus jelmondatát: „Tettekkel szocialista hazánk felvirágoztatásáért és az emberiség békéjéért^.

Szolidaritás a chilei haladó erőkkel

A VIII. magyar békekpngresz- szus megállapította, hogy a nemzetközi helyzet és hazánk belső élete kedvezően fejlődik. Az elmúlt évek során a Szovjetunió és az egész szocialista közösség következetes békepolitikájának eredményeképpen a nemzetközi viszonyokban számottevő változás történt. Megerősödtek az enyhülési irányzatok, javult és kedvezőbbé vált a nemzetközi légkör.

A magyár békémozgalom egyik fontos feladata, hogy következetesen tájékoztassa hazánk népét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzatok fennmaradását hosz- szú távra megszabják, vagy gátolni akarják. Folyamatos felvilágosító munkát kell folytatni a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés megvalósításáról, a fegyverzetcsökkentésről, a nukleáris kísérletek betiltásáról és mindezek betetőzéseként a leszerelési világkonferencia megszervezéséről,

A VIII. magyar békekongresz- szus örömmel és megelégedéssel üdvözölte azt a magasfokú szolidaritást tükröző, jó és áldozatkész munkát, amelyet a magyar társadalom a hősiesen harcoló vietnami népért végzett. Vietnam újjáépítésének támogatása és a párizsi egyezmények szigorú betartásának követelése a feladatunk. A nemzetközi enyhülés nem terelheti el a világ-béke- mozgälom éber figyelmét a háborús veszélyt hordozó válsággócok létezéséről, elsősorban a közel-keleti feszültségről, valamint a teljes nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen küzdő nemzeti mozgalmak támogatásáról.

A VIII. magyar békekongresz- szus hangot adott aggodalmának és haragjának a nemzetközi imperializmus és monopóliumai által szított és támogatott chilei ellenforradalmi támadás miatt, és testvéri együttérzését, harcos ^szolidaritását fejezte ki a fehérterror ellen küzdő chilei néppel.

A béke magyar hívei számára a legfontosabb felismerés az, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműködést és harcot is. Együttműködést a különböző társadalmi rendszerű államok, békeszervezetek és egyes emberek között az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján; harcot a háború, az agresszió, a belügyekbe való beavatkozás, az imperializmus mindenfajta nyílt és leplezett megnyilvánulása és ideológiája ellen.

Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeprogramja növekvő politikai, katonai, gazdasági és erkölcsi súlya tudatos cselekvésre ösztönzi a békére vágyó százmilliókat és realizmusra int a másik táborban is. Az együttműködés és a .harc egyidejűségét és szükségszerűségét felismerve, a békekongresszus felhívja a figyelmet az egyoldalú illúziók veszélyére és ugyanakkor az időnként tapasztalható pesszimizmusra és közömbösségre is.

Határozottan fellépünk azokkal a kínai vezetők által hirdetett álforradalmi nézetekkel szemben is, amelyek elmosni és összekuszálni akarják világunk valóságos frontjait és ezzel az imperializmus érdekeit szolgálják.

A VIII. magyar békekongresz- .szus elhatározta, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz az egész magyar nép " tudatos békeharcának megszervezése érdekében. A magyar békemozgalom támogatja és mind hazai, mind pedig nemzetközi tevékenysége során folyamatosan ismerteti a párt és a kormány következetes békepolitikáját. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a mi körülményeink között a békéért akkor tesszük a legtöbbet, ha mindenki a maga helyén becsületesen, áldozatkészen és oda- adóan dolgozik a hazánk legszebb hagyományait beteljesítő szocialista nemzeti egységért, és ily módon a szocializmus teljes felépítéséért.

Ez az az alap. amelyen a magyar békemozgalom fejlesztheti a népek közötti kapcsolatait.

A kongresszus felhívja az Országos Béketanács figyelmét, hogy nagy lehetősége van a nemzetközi felvilágosítás, tájékoztatás és meggyőzés árnyaltabb, rugalmasabb és sokrétűbb fámáinak alkalmazására. A magyar békemozgalom javaslataival és kezdeményezéseivel továbbra is tevékenyen vegyen részt a Békevilágtanács munkájában és a más békeerőkkel való véleményMi, a VIII. magyar békekong- resszus küldöttei, akik azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük népünk békeakaratál, felemeljük szavunkat a chilei demokrácia és a haladó erők védelmében, s határozottan elítéljük a katonai junta féktelen terrorját.

Mindannyian támogattuk és reménységgel kísértük azt az ígéretes fejlődési folyamatot, amely Chilében a Népi Egység kormányzásának évéi alatt végbement Felháborodással és izzó haraggal értesültünk a bekövetkezett ellenforradalmi puccsról, amelynek következtében vértanúságot szenvedett Allende elnök és a haladás sok harcosa. A terror továbbra is fenyegeti a chilei nép legjobb fiainak, kommunistáknak, szocialistáknak, a Népi Egység támogatóinak, szakszervezeti, békemozgalmi vezetőknek életét és szabadságát, s veszélybe kerültek a kivívott gazdasági és társadalmi változások.

Ezekben a drámai napokban táviratok és üzenetek ezrei érkeztek az Országos Béketanácshoz, kifejezésre juttatva azt a

hatalmas, egész közvéleményünk érzéseit tükröző szolidaritást, amely mindannyiunkat eltölt. Ezt az elhatározást most megismételjük és megerősítjük kongresszusunk szintjén is. •

Az egész magyar dolgozó nép, a magyar békemozgalom cselekvő támogatásáról biztosítjuk azokat a chilei barátainkat, akik a haladásért, Chile függetlenségéért, a demokratikus vívmányok megőrzéséért, a belső reakció és a nemzetközi imperializmus ösz- szeesküvése ellen küzdenek. Meggyőződésünk, hogy a történelem kerekét semmiféle erőszakkal. ellenforradalmi terrorral nem lehet visszaforgatni.

Chile földrajzilag messze van hazánktól, de a legnagyobb tá-, volságokat is áthidalja mély együttérzésünk, harcos szolidaritásunk.

Chile népe a megpróbáltatások nehéz óráit éli, de nem marad magára. Mindannyiunk szilárd meggyőződése, hogy a súlyos áldozatok nem voltak hiábavalók, az igaz ügy győzedelmeskedni fog! (MTI)

Félidőben

A sportban ismert félidő jut eszünkbe. Amikor még nem dőlt el a mérkőzés sorsa, de már látszanak, érződnek a kilátások. Még nincs ok a túlzott elbizakodottságra, de a csüggedésre sem. Játszani, küzdeni kell tovább a második félidőben is, hogy miénk legyen a siker, a győzelem. Talán szokatlan ez a bevezetés, s mint a legtöbb hasonlat, ez is sántít egy kissé, de azért talán mégis érzékeltet valamit , abból, amit mostanában a gazdasági életben is a félidő . hangulatának neveznek.

Legutóbb a megyei tanács ülésén elhangzott beszámoló szedte csokorba mindazt, amit az ötéves tervidőszak félidejéről el lehet és el kell mondani. De tárgyaltak erről már a városi, községi tanácsok, s bizonyára téma az üzemekben és más gazdasági egységekben is.

A megye rövid számvetését a tanácsülési tudósitásunkból megismerhették lapunk olvasói,

nem áll szándékunkban ezt elismételni. Csupán szeretnénk felhívni figyelmüket néhány

olyan tényre, körülményre, amely külön is említést érdemel. Nem számokra és adatokra, csupán bizonyos összefüggésekre Utalunk. Elöljáróban arra a

tényre, hogy ez az időszak a tanácsi gazdálkodás nagyobb önállóságát, sok korábbi kötöttségtől való szabadulását, de egyúttal a tanácsi testületek fokozott felelősségét is magával hozta. Míg korábban a jóváhagyott tervszámok egyben az anyagi eszközök állami lejutta- tását is jelentették, ma már.legnagyobbrészt helyben képződnek ezek az összegek, melyek előteremtése — beszedése, ellenőrzése, sőt „megtermelése” — nem kis gondot és munkát jelent a tanácsok számára. Egyre kevésbé nyílik mód és lehetőség a „tartsuk a markunkat” és a „majd, kisírjuk” módszerek alkalmazására, hiszen a központi szervek sem rendelkeznek különleges és külön eszközökkel. Elsősorban az itt képződő és a megye rendelkezésére bocsátott forrásokból — tehát főleg saját leleményességünktől, erőnktől, munkánktól — várhatjuk a tervek valóra váltását. Arra kell törekednünk, hogy ezek a források jobban buzogjanak, több hasznot hozzanak a köz javára..

A tanácsülés, miközben arról adott számot, hogy a megye első középtávú területfejlesztési terve kiállta az idők próbáját, reálisnak, előremutatónak bizonyult, nagyon sok tekintetben feltárta a fogyatékosságokat, az elmaradottság tényeit is. Nem csupán a helyzetünkből, megyénk sajátosságaiból adódó, és

más megyékhez viszonyított elmaradottságunk ' körülményeit, bizonyítékait, de az egyéb objektív és szubjektív tényezőket is. Szót emelt többek közt az ipar elaprózottsága, szétforgá- csoltsága ellen. A beszámoló ismertette a lakáshelyzet javítására tett erőfeszítések eddigi eredményeit, és nyíltan megmondta azt is, hogy a megye „besorolása” ilyen tekintetben feltétlenül módosításra szorul. Különösen a gyors urbanizáció, a városokba való beáramlás okoz szinte robbanásszerű igénynövekedést. Ez pedig, ha nem figyelünk fel rá időben — pl. a megyeszékhely esetében, ahol a lélekszám elérte a 85 ezret — könnyen válhat kifejezetten társadalmi problémává. Hasonlóképpen az óvodai helyek elégtelensége, hiánya, mely kihat a nők munkába állásának elodázására, de más gondokat is okozhat.

Csak néhány ‘példát villantottunk fel a félidő jelzései közül, melyek az elemző, értékelő jelentésben, tájékoztatóban, s a vitában is helyet kaptak; S visz- szatérve a megoldás módozatainak kutatására, ismét csak azt lehet hangsúlyozni: jórészt a

magunk erejére vagyunk utalva. Kell javítani az országos és megyei arányokon is, amikor az új ötéves terv elkészítésére, főleg előkészítésére sor kerül, de a legnagyobb segítséget továbbra is az erők összefogása, a társadalmi segítség jelenti. Beleértve a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek fokozottabb segítségét is területük gondjainak megoldásában.

A megye egységet alkot a területfejlesztésben, s ezen belül — az adott lehetőségek között — kell megteremteni az előrehaladás reális, illúzióktól mentes feltételeit. A tanácsüléseken még aránylag sok felszólalás végződik úgy, hogy a „megyétől várunk segítséget”, s ritkábban az olyan, hogy „mi magunk rugaszkodunk neki először” ... A félidőben érdemes ezen is kissé elgondolkozni, s a következő időszakban inkább az utóbbira helyezni a hangsúlyt. Sok példa bizonyítja már — a bajai óvodaépitéstől a félegyházi általános iskolai diákotthon létrehozásáig —, hogy nagyon nagy erő rejlik az ösz- szefogásban, a célok felismerésében és a tettre váló mozgósításban.

A bevezetőben említett sportban használatos hasonlatnál maradva: küzdeni kell tovább * a második félidőben is, hogy miénk légyen a siker, a győzelem.

F. Tóth Pál

Csaknem 60 versenyző indult a teherautók és terepjárók hagyományos crossversenyén Moszkva város bajnokságának elnyeréséért. ,

A cross a teherautók megbízhatóságának legjobb próbája. Nehéz útviszonyok között, szakadékok szélén, meredek emelkedőkön, dimbes-dombos terepen

tesznek bizonyságot az autók megbízhatóságukról. A versenynek egyik célja az, hogy a teherautók tervezői a gyakorlatban bizonyosodjanak meg az autók gyenge pontjairól és kiküszöböljék azokat. A vezetők számára a verseny szakmai tudásuk, bátorságuk és állóképességük tanúságtétele.

9 A 6-os számot viselő GAZ—51 tehergépkocsi vezetője a verseny későbbi győztese, Szergcj Gurlinyin.

Teherautó-cross