Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

1973. szeptember 23. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 PÉNZÜGYMINISZTERI RENDELET KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK Visszajár az illeték jogos panasz vagy fellebbezés esetén A pénzügyminiszter rendeletet adott ki egyes eljárási illetékek módosításáról. A szabályozást az indokolta^ hogy a csaknem nyolc évvel ezelőtt kiadott korábbi rendelet sok vonatkozásban már elavult. Az államigazgatási tevé­kenység ugyanis az utóbbi idő­ben jelentőben kiszélesedett, s a megsokasodott munka nehézsé­geit növeli, hogy gyakran indo­kolatlan fellebbezéseket, panaszo­kat nyújtanak be az ügyfelek. Különösen sok döntést, munkát igényelnek a vagyoni ügyek, s nagy forgalmat kell lebonyolíta­nia a vállalatok és más gazdál­kodó szervek ügyeiben is. így az új rendeletnek fontos célja, hogy az eljárási illetékek mértékének, fizetési módjának és az illeték- mentességnek szabályozásával — az állampolgárok jogának sérel­me nélkül — ösztönözzön az in­dokolatlan fellebbezések és a már két fórumon is elbírált ügyekben keletkezett panaszok számának csökkentésére. Fontos törekvés az is, hogy főként a va­gyoni jellegű és az ügyfél anyagi érdekét szolgáló államigazgatási eljárásokban és ügyfajtákban a korábbinál költségarányosabb le­gyen a beadványi és a fellebbe­zési illeték. A rendelet új vonása, hogy a jövőben a fellebbezés és a pa­nasz illetéke lényegében csak azokat terheli, akik megalapo­zatlanul vették igénybe az ál­lamigazgatási eljárást. Az új ren­delkezés ugyanis szem előtt tart­ja azt a jogpolitikai irányelvet, hogy az ügyfelet alapos felleb­bezése, vagy panasza esetében úgy kell tekinteni, mintha már az első fokon eljáró szerv helye­sen döntött volna ügyében. Ezért kimondja a. rendelet, hogy a lerótt illetéket az ügyfél­nek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat, vagy in­tézkedés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt. Ezekben az esetekben a panaszos és a fel­lebbező csupán megelőlegezte az illetéket, amelynek visszatéríté­séről hivatalból — a fellebbezés vagy a panasz tárgyában hozott határozatban — kell intézkedni, s ennek az okmánynak egy-egy példányát az ügyfélnek és a la­kóhely szerint illetékes illeték- hivatalnak is meg kell küldeni. Az indokolatlan panaszok és fel­lebbezések benyújtói természete­sen nem kapják vissza az illeté­ket. Nincs helye a visszatérítés­nek azokban az esetekben sem, amikor a határozatot nem jog­szabálysértés miatt, hanem mér­legelési jogkörben, méltányossá­gi alapon változtatják meg. Az új rendelet tehát a fölöslegesen és megalapozatlanul igénybe vett államigazgatási munka csökken­tését szorgalmazza, s nem a be­vételek növelését. Az új jogszabályok a panaszok illetékmentességét általában csak a közérdekű panaszokra tartja fenn. A módosítás nem érintette azonban a kereseti és vagyoni körülményeik miatt rászorulók­nak adható, s általában £zt az illetékmentességet, amelyek az állampolgári jogok gyakorlásával vagy kötelességek teljesítésével kapcsolatos eljárásokban érvénye­sülnek. Részletesen szabályozza a ren­delet az általános, az egészség- ügyi, az ipari és kereskedelmi, á vízügyi, az állategészségügyi, va­lamint az ingatlan-nyilvántartá­si (telekkönyvi) eljárásokban fi­zetendő illetékeket. Az új rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett, s intézkedéseit a szeptember 15-e után keltezett iratok, benyújtott Kérelmek, ügyek esetében kell alkalmazni. (MTI) Beérett a fűszer­paprika Felső képün­kön : már má­sodszor szedik az asszonyok a paprikát az úszód! Egyetér­tés Tsz-ben. Balra: a bátyai Pirospaprika Tsz több száz holdjárói a köz­pontba szállít­ják a leszedett pirospaprikát. (Pásztor Zoltán felvételei) A békekongresszus A VIII. magyar békekongresszus küldöttei 1973. szeptem­ber 20-án és 21-én az Országházban megtartott tanácskozá­sokon megvitatták az Országos Béketanács beszámolóját. A küldöttek hat munkabizottságban folytattak véleménycserét a békés egymás mellett élés, valamint a biztonság és a lesze­relés kérdéseiről; a nemzeti függetlenségi mozgalmak és a bé­kemozgalom feladatairól; a válsággócok megszüntetéséért folytatott küzdelemről; az ifjúság békére nevelésének és a békeharcban való részvételének témájáról, végül a magyar békemozgalom feladatairól. állásfoglalása csere és együttműködés kifej­lesztésében. A kongresszus minden felszó­lalója rendkívüli jelentőséget tu­lajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusának, amely a- gyümölcsöző tanácskozásoknak és vitáknak, és a közös cselek­vésre szólító terveknek minden eddiginél szélesebb körű nem­zetközi fóruma lesz. A magyar békemozgalom to­vábbra is számít a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a KISZ és más tömegszervezetek, társadalmi egyesülések áldozatkész együtt­működésére, valamint az egyKá- zak békemozgalmi tevékenysé­gére. A békekongresszus öröm­mel állapította meg, hogy kül­döttei között sok volt a fiatal, s az elkövetkező négy évben is fontosnak tartja az ifjúság új erőinek bevonását a mozgalomba. A VIII. magyar békekongresz- szus munkakongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitű­zések megerősítése mellett azo­kat a módokat és eszközöket is sorra vette, amelyeknek alkal­mazásával a magyar békemoz­galom jobban, szélesebb körben, átfogóbban és eredményesebben végezheti a reá váró munkát. A kongresszus megbízta az Orszá­gos Béketanácsot, hogy elemez­ze és dolgozza fel a munka to­vábbi korszerűsítésére tett ja­vaslatokat. I A magyar békekongresszus küldöttei most küldőikhez szól­nak: a magyar nép minden ré­tegéhez, munkásokhoz, parasz­tokhoz, é rteími ségi ekhez, alkal­mazottakhoz, felnőttekhez és if­jakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a ma­gyar és a nemzetközi békemoz­galom a jövőben az eddiginél kedvezőbb körülmények között járulhat hozzá az enyhülési fo­lyamat erősödéséért vívott küz­delemhez. A béke nem a háború egyszerű tagadása. A béke olyan állapotok megteremtése, amelj^ ben lehetetlen a háború. Amed­dig háború lehetséges, addig mozgalmunknak megvan az ér­telme. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a békemozgalom fon­tos hazai és nemzetközi tevé­kenysége továbbra is odaadó munkát és állhatatos küzdelmet követel meg mindannyiunktól. Ebben a munkában a békemoz­galom továbbra is számít az egész magyar nép támogatásá­ra, hiszen mozgalmunk forrása és ereje a magyar nép békevá­gyából fakad. Állásfoglalásunkban a béke minden hívének emlékezetébe idézzük a VIII. magyar béke­kongresszus jelmondatát: „Tet­tekkel szocialista hazánk felvi­rágoztatásáért és az emberiség békéjéért^. Szolidaritás a chilei haladó erőkkel A VIII. magyar békekpngresz- szus megállapította, hogy a nemzetközi helyzet és hazánk belső élete kedvezően fejlődik. Az elmúlt évek során a Szovjet­unió és az egész szocialista kö­zösség következetes békepoliti­kájának eredményeképpen a nemzetközi viszonyokban szá­mottevő változás történt. Meg­erősödtek az enyhülési irányza­tok, javult és kedvezőbbé vált a nemzetközi légkör. A magyár békémozgalom egyik fontos feladata, hogy követke­zetesen tájékoztassa hazánk né­pét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzatok fennmaradását hosz- szú távra megszabják, vagy gá­tolni akarják. Folyamatos felvi­lágosító munkát kell folytatni a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés megvalósításá­ról, a fegyverzetcsökkentésről, a nukleáris kísérletek betiltásáról és mindezek betetőzéseként a le­szerelési világkonferencia meg­szervezéséről, A VIII. magyar békekongresz- szus örömmel és megelégedéssel üdvözölte azt a magasfokú szo­lidaritást tükröző, jó és áldozat­kész munkát, amelyet a magyar társadalom a hősiesen harcoló vietnami népért végzett. Viet­nam újjáépítésének támogatása és a párizsi egyezmények szigo­rú betartásának követelése a fel­adatunk. A nemzetközi enyhülés nem terelheti el a világ-béke- mozgälom éber figyelmét a há­borús veszélyt hordozó válsággó­cok létezéséről, elsősorban a kö­zel-keleti feszültségről, valamint a teljes nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen küzdő nemzeti mozgalmak támo­gatásáról. A VIII. magyar békekongresz- szus hangot adott aggodalmának és haragjának a nemzetközi im­perializmus és monopóliumai ál­tal szított és támogatott chilei ellenforradalmi támadás miatt, és testvéri együttérzését, harcos ^szolidaritását fejezte ki a fehér­terror ellen küzdő chilei néppel. A béke magyar hívei számára a legfontosabb felismerés az, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműkö­dést és harcot is. Együttműkö­dést a különböző társadalmi rendszerű államok, békeszerve­zetek és egyes emberek között az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján; harcot a hábo­rú, az agresszió, a belügyekbe való beavatkozás, az imperializ­mus mindenfajta nyílt és leple­zett megnyilvánulása és ideoló­giája ellen. Ebben a bonyolult küzdelem­ben a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békeprogramja növekvő politikai, katonai, gaz­dasági és erkölcsi súlya tudatos cselekvésre ösztönzi a békére vágyó százmilliókat és realiz­musra int a másik táborban is. Az együttműködés és a .harc egy­idejűségét és szükségszerűségét felismerve, a békekongresszus felhívja a figyelmet az egyolda­lú illúziók veszélyére és ugyan­akkor az időnként tapasztalható pesszimizmusra és közömbösség­re is. Határozottan fellépünk azokkal a kínai vezetők által hirdetett ál­forradalmi nézetekkel szemben is, amelyek elmosni és összekuszál­ni akarják világunk valóságos frontjait és ezzel az imperializ­mus érdekeit szolgálják. A VIII. magyar békekongresz- .szus elhatározta, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz az egész ma­gyar nép " tudatos békeharcának megszervezése érdekében. A ma­gyar békemozgalom támogatja és mind hazai, mind pedig nemzetközi tevékenysége során folyamatosan ismerteti a párt és a kormány következetes békepo­litikáját. Kifejezzük azt a meg­győződésünket, hogy a mi kö­rülményeink között a békéért akkor tesszük a legtöbbet, ha mindenki a maga helyén becsü­letesen, áldozatkészen és oda- adóan dolgozik a hazánk leg­szebb hagyományait beteljesítő szocialista nemzeti egységért, és ily módon a szocializmus teljes felépítéséért. Ez az az alap. amelyen a ma­gyar békemozgalom fejlesztheti a népek közötti kapcsolatait. A kongresszus felhívja az Or­szágos Béketanács figyelmét, hogy nagy lehetősége van a nem­zetközi felvilágosítás, tájékozta­tás és meggyőzés árnyaltabb, ru­galmasabb és sokrétűbb fámái­nak alkalmazására. A magyar békemozgalom javaslataival és kezdeményezéseivel továbbra is tevékenyen vegyen részt a Béke­világtanács munkájában és a más békeerőkkel való vélemény­Mi, a VIII. magyar békekong- resszus küldöttei, akik azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük népünk békeakaratál, felemeljük szavunkat a chilei demokrácia és a haladó erők védelmében, s határozottan elítéljük a katonai junta féktelen terrorját. Mindannyian támogattuk és reménységgel kísértük azt az ígéretes fejlődési folyamatot, amely Chilében a Népi Egység kormányzásának évéi alatt vég­bement Felháborodással és izzó haraggal értesültünk a bekövet­kezett ellenforradalmi puccsról, amelynek következtében vértanú­ságot szenvedett Allende elnök és a haladás sok harcosa. A ter­ror továbbra is fenyegeti a chilei nép legjobb fiainak, kommunis­táknak, szocialistáknak, a Népi Egység támogatóinak, szakszer­vezeti, békemozgalmi vezetők­nek életét és szabadságát, s ve­szélybe kerültek a kivívott gaz­dasági és társadalmi változások. Ezekben a drámai napokban táviratok és üzenetek ezrei ér­keztek az Országos Béketanács­hoz, kifejezésre juttatva azt a hatalmas, egész közvéleményünk érzéseit tükröző szolidaritást, amely mindannyiunkat eltölt. Ezt az elhatározást most megis­mételjük és megerősítjük kong­resszusunk szintjén is. • Az egész magyar dolgozó nép, a magyar békemozgalom cselek­vő támogatásáról biztosítjuk azo­kat a chilei barátainkat, akik a haladásért, Chile függetlenségé­ért, a demokratikus vívmányok megőrzéséért, a belső reakció és a nemzetközi imperializmus ösz- szeesküvése ellen küzdenek. Meggyőződésünk, hogy a törté­nelem kerekét semmiféle erő­szakkal. ellenforradalmi terror­ral nem lehet visszaforgatni. Chile földrajzilag messze van hazánktól, de a legnagyobb tá-, volságokat is áthidalja mély együttérzésünk, harcos szolidari­tásunk. Chile népe a megpróbáltatások nehéz óráit éli, de nem marad magára. Mindannyiunk szilárd meggyőződése, hogy a súlyos ál­dozatok nem voltak hiábavalók, az igaz ügy győzedelmeskedni fog! (MTI) Félidőben A sportban ismert félidő jut eszünkbe. Amikor még nem dőlt el a mérkőzés sorsa, de már lát­szanak, érződnek a kilátások. Még nincs ok a túlzott elbiza­kodottságra, de a csüggedésre sem. Játszani, küzdeni kell to­vább a második félidőben is, hogy miénk legyen a siker, a győzelem. Talán szokatlan ez a bevezetés, s mint a legtöbb ha­sonlat, ez is sántít egy kissé, de azért talán mégis érzékeltet va­lamit , abból, amit mostanában a gazdasági életben is a félidő . hangulatának neveznek. Legutóbb a megyei tanács ülé­sén elhangzott beszámoló szedte csokorba mindazt, amit az öt­éves tervidőszak félidejéről el lehet és el kell mondani. De tárgyaltak erről már a városi, községi tanácsok, s bizonyára té­ma az üzemekben és más gaz­dasági egységekben is. A megye rövid számvetését a tanácsülési tudósitásunkból meg­ismerhették lapunk olvasói, nem áll szándékunkban ezt el­ismételni. Csupán szeretnénk felhívni figyelmüket néhány olyan tényre, körülményre, amely külön is említést érdemel. Nem számokra és adatokra, csu­pán bizonyos összefüggésekre Utalunk. Elöljáróban arra a tényre, hogy ez az időszak a tanácsi gazdálkodás nagyobb ön­állóságát, sok korábbi kötött­ségtől való szabadulását, de egyúttal a tanácsi testületek fo­kozott felelősségét is magával hozta. Míg korábban a jóváha­gyott tervszámok egyben az anyagi eszközök állami lejutta- tását is jelentették, ma már.leg­nagyobbrészt helyben képződnek ezek az összegek, melyek elő­teremtése — beszedése, ellenőr­zése, sőt „megtermelése” — nem kis gondot és munkát jelent a tanácsok számára. Egyre kevés­bé nyílik mód és lehetőség a „tartsuk a markunkat” és a „majd, kisírjuk” módszerek al­kalmazására, hiszen a központi szervek sem rendelkeznek kü­lönleges és külön eszközökkel. Elsősorban az itt képződő és a megye rendelkezésére bocsátott forrásokból — tehát főleg saját leleményességünktől, erőnktől, munkánktól — várhatjuk a ter­vek valóra váltását. Arra kell törekednünk, hogy ezek a for­rások jobban buzogjanak, több hasznot hozzanak a köz javára.. A tanácsülés, miközben arról adott számot, hogy a megye el­ső középtávú területfejlesztési terve kiállta az idők próbáját, reálisnak, előremutatónak bizo­nyult, nagyon sok tekintetben feltárta a fogyatékosságokat, az elmaradottság tényeit is. Nem csupán a helyzetünkből, me­gyénk sajátosságaiból adódó, és más megyékhez viszonyított el­maradottságunk ' körülményeit, bizonyítékait, de az egyéb ob­jektív és szubjektív tényezőket is. Szót emelt többek közt az ipar elaprózottsága, szétforgá- csoltsága ellen. A beszámoló is­mertette a lakáshelyzet javítá­sára tett erőfeszítések eddigi eredményeit, és nyíltan meg­mondta azt is, hogy a megye „besorolása” ilyen tekintetben feltétlenül módosításra szorul. Különösen a gyors urbanizáció, a városokba való beáramlás okoz szinte robbanásszerű igénynöve­kedést. Ez pedig, ha nem figye­lünk fel rá időben — pl. a me­gyeszékhely esetében, ahol a lélekszám elérte a 85 ezret — könnyen válhat kifejezetten tár­sadalmi problémává. Hasonló­képpen az óvodai helyek elégte­lensége, hiánya, mely kihat a nők munkába állásának elodázá­sára, de más gondokat is okoz­hat. Csak néhány ‘példát villantot­tunk fel a félidő jelzései kö­zül, melyek az elemző, értékelő jelentésben, tájékoztatóban, s a vitában is helyet kaptak; S visz- szatérve a megoldás módozatai­nak kutatására, ismét csak azt lehet hangsúlyozni: jórészt a magunk erejére vagyunk utalva. Kell javítani az országos és me­gyei arányokon is, amikor az új ötéves terv elkészítésére, főleg előkészítésére sor kerül, de a legnagyobb segítséget továbbra is az erők összefogása, a társa­dalmi segítség jelenti. Beleértve a gyárak, üzemek, termelőszö­vetkezetek és más gazdasági egységek fokozottabb segítségét is területük gondjainak megoldá­sában. A megye egységet alkot a te­rületfejlesztésben, s ezen belül — az adott lehetőségek között — kell megteremteni az előrehala­dás reális, illúzióktól mentes fel­tételeit. A tanácsüléseken még aránylag sok felszólalás végződik úgy, hogy a „megyétől várunk segítséget”, s ritkábban az olyan, hogy „mi magunk rugaszkodunk neki először” ... A félidőben ér­demes ezen is kissé elgondol­kozni, s a következő időszakban inkább az utóbbira helyezni a hangsúlyt. Sok példa bizonyítja már — a bajai óvodaépitéstől a félegyházi általános iskolai diák­otthon létrehozásáig —, hogy nagyon nagy erő rejlik az ösz- szefogásban, a célok felismeré­sében és a tettre váló mozgósí­tásban. A bevezetőben említett sport­ban használatos hasonlatnál ma­radva: küzdeni kell tovább * a második félidőben is, hogy miénk légyen a siker, a győze­lem. F. Tóth Pál Csaknem 60 versenyző indult a teherautók és terepjárók hagyo­mányos crossversenyén Moszkva város bajnokságának elnyerésé­ért. , A cross a teherautók megbíz­hatóságának legjobb próbája. Nehéz útviszonyok között, sza­kadékok szélén, meredek emelke­dőkön, dimbes-dombos terepen tesznek bizonyságot az autók megbízhatóságukról. A verseny­nek egyik célja az, hogy a teher­autók tervezői a gyakorlatban bi­zonyosodjanak meg az autók gyenge pontjairól és kiküszöböl­jék azokat. A vezetők számára a verseny szakmai tudásuk, bá­torságuk és állóképességük tanú­ságtétele. 9 A 6-os számot viselő GAZ—51 tehergépkocsi vezetője a verseny későbbi győztese, Szergcj Gurlinyin. Teherautó-cross

Next

/
Oldalképek
Tartalom