Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
1973. szeptember 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Miről írnak megyei laptársaink? A híres lovak birodalmában .. Olvasóink, közül talán csak kevesen tudják, hogy a Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi ménesében találhatók az ország legértékesebb lovai: a telivérek; a félvérek és az ügetőlovak. A hétfői Dunántúli Napló munkatársa nemrég felkereste birodalmukat, s az ott hallottakról, tapasztalatokról színes tudósításban számol be. Írásából kiderül, hogy a söré- nyes „hírességek” — létszámuk meghaladja a kétszázat — évente harminc vagon zabot esznek meg. Közöttük rangidősnek számít a Half pint nevű ló, hiszen immár huszonnyolc éve koptatja a patkót Itt élvezi megérdemelt pihenőjét Imperial papája, Imi. Róla — valamint két társáról, Aranyosról és Kincsemről — méltató könyvet írtak, jóllehet Iparszerű gépjavítás a tsz-ben a versenyeken elért sikereivel maga is beírta nevét a Lovak Könyvébe. Barátságosan fogadta látogatóját a csodaszép testai lauu, hollófekete mén, Morradí is. Olaszhonból került ide, vásárlói potom másfél millió forintért Kapták cserébe. A tenyészet másik illusztris lakója .super Hannover, norábban rendszeresen ügetett a különféle profeiarnsoru^aiOK. Kereceoen megtartott lovas vetelkedoKon, ez évtől kezdve pedig új funkciót tolt be: leaez. Apját az Egyesült AliamoKOol importálták. iNegy és fél millió lorintot fizettek érte a volt tulajdonosának, egy idegenbe szakadt hazánkfiának, aki az összeg felét herendi porcelánban, másik felet tokaji boroan kerte kiegyenlítem. Az iskolák tejellátásáról Bács-Kiskun megyében még a tanévnyitó ünnepségek előtt az általános iskolák igazgatóinak tartott szakmai tanácskozáson sok szó esett az iskolai tejellátásról. Az iskolaigazgatók megállapodtak abban, hogy ezt a nagyszabású akciót a korábbi évek tapasztalatai alapán tovább fejlesztik A Kecskeméti Városi Tanács művelődési osztálya külön felhívta az iskola- igazgatók figyelmét, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Tejipari Vállalattal, amely — a vállalat igazgatója szerint — minden segítséget megad a kecskeméti, s a környékbeli iskoláknak. MARAD Katona József Színház Felháborodott hangú levelet hozott a posta. Egyik kecskeméti olvasónk mély megütközéssel értesült arról, hogy a Kecskeméti Katona József Színház nevét Egressy Gábor Színházra változtatták át. Nem Idézzük a hosszú levél meggyőző sorait, melyből kicsendül az őszinte patriotizmus, s bizony még bennünket is megró, amiért nem emeltünk szót a névváltoztatás ellen. Nos, hát nem emelhettünk ellene szót, mivel semmiféle változás nem történt. Csupán annyi, hogy — mint már nem először — filmet forgattak Kecskeméten, s a mi kedves, patinás kis színházunk lett a felvételek egyik színhelye. Mindössze ennyi időre került egy tábla a bejárat fölé Egressy Gábor nevével. A táblát azóta levették, s bizonyára olvasónk, s a becsapott közvélemény is megnyugodott, mert Ismét Katona József nevét láthatja színházunk homlokzatán. A „sok-sok felháborodott igaz kecskeméti ember nevében: Vissza a Katona József Színházat! — Jelszóval” megírt levél tehát tárgytalanná vált. De azért itt most megörökítettük az utókor számára tanulságul: nehogy bármikor Is eszükbe jusson olyasmi! ... A városi tanács tájékoztatása szerint máris nagyon sok iskola megkereste a Tejipari Vállalatot, s megbeszélték az együttműködés részleteit. Kecskeméten elsőként a Zrínyi Ilona, a Béke téri és a leninvárosi iskola kisdiákjai kaphattak tejet az óraközi szünetekben. Szeptember 26-án egyébként egy iskolaegészségügyi tanácskozásra kerül sor, amelyen egyebek között az iskolák tejellátásáról, s az eddigi tapasztalatokról is számot adnak az igazgatók. T. L. SZÖVETKEZŐK a megyei lakásépítési program megvalósításáért Lenni vagy enni? örvendetes tény, hogy fokozatosan gyarapodik a mezőgazda- sági nagyüzemek gépállománya. Sokhelyütt már nemcsak az erp- és munkagépeknek, de a zárt rendszerű termesztéshez szükséges modem gépsoroknak is gazdája a szövetkezet. Vezetőik mindinkább kezdik felismerni, hogy a munka termelékenysége növelésének alapvetően fontos módszere az üzemelő gépek teljesítőképességének maximális kihasználása, amelynek viszont nélkülözhetetlen feltétele a műszaki hibák megelőzését célzó karbantartások folyamatos végzése. E vonatkozásban is lehet már jó példákkal találkozni. Utóbbiak közé tartozik a komódi Bihar Népe Termelőszövetkezet iparszerű gépjavítása is, amelyről fényképes riportot közöl a Debrecenben megjelenő Hajdú-Bihari Napló . Mint a lap írja, a közös gazdaság ezer négyzetméter alapterületű, háromhajós javítóműhellyel rendelkezik — ez több, mint egymillió forint értékű berendezéssel van felszerelve —. s itt összesen 70 szerelő dolgozik. Vannak közöttük munka- gepjavitók es tmk-sok. Legna- gyooD létszámú azonban az erőgép javító csoport, ahol nemcsak nappali, de éjjeli műszak is van. A lényege? Este megérkezik a traktoros a határból, s beáll a gépműnely udvarára, majd hazamegy. Reggel munkakezdésre bejön, felül a gépre és indul dol- gonzi. A műhely szerelői egész ejjel dolgoztak. A komádi tsz-ben nem véletlenül vezették be e gyakorlatot. Kiszámította a vezetőség előzőleg, hogy a traktorosok az előírt napi 10 órás munkaidőből csupán 7—8 órában értek el konkrét teljesítményt. A többi időben — általában reggelenként — végezték a műszaki ellenőrzéseket, a kötelező szemléket, a kisebb-nagyobb javításokat. Az időkiesés megszűnt ez év áprilisától, amióta az éjszakai műszakban dolgozók tartják karban a gépeket. AFÉSZ-szakcsoportok a közellátásért Lébénymiklós lakossága fogyasztói igényeinek kielégítését célzó intézkedésekből példásan kiveszi részét a helyi ÁFÉSZ szervezésében működő szőlő- és gyümölcstermesztő, illetve sertéstenyésztő szakcsoport — tájékoztat a Kisalföld. , A Gyór-Sopron megyei lap Hasznos a falunak, hasznos a tagoknak című információjából megtudjuk azt is, hogy a két mezőgazdasági szakcsoportnak — akik között megtalálható a pedagógus, a vasutas, az ipari munkás stb. — hitelt ad a szövetkezet, munkáját szakmailag segíti, termelt árujának elszállításáról, értékesítéséről pedig gondoskodik. Érdekessége, hogy a tagság a korszerű termesztési és tenyésztési módszereket alkalmazza. A szőlészek például az úgynevezett kordonos eljárással művelik ültetvényeiket, s a szorgalmas munkájuk eredményeként évente átlagosan kétszáz hektó bor kerül a hordókba. A sertéstenyésztőknél — akik anyakocatartással, malacneveléssel és süldőhizlalással egyaránt foglalkoznak — elterjedt a száraz- tápos etetés. Kulturális munka a peremkerületekben A Zalai Hírlapban arról olvastunk, hogy a zalaegerszegi ifjúsági ház tevékenyen segíti a városhoz tartozó peremkerületi községek művelődési otthonainak, klubjainak munkáját. Ennek során szakmai és módszertani továbbképzésben részesülnek a helyi népművelők. Az ifjúsági házban tartandó számos művészeti program — kedvező anyagi feltételek alapján — bemutatásra kerül a kis településeken, ahol változatos, a közérdeklődésre számottartó ismeret- terjesztő előadásokat és különféle kiállításokat is rendeznek. Terveket készítettek arra vonatkozóan is, hogy az ott működő művészeti csoportok és irodalmi színpadok a megszervezendő pe- remkerületi kulturális napok keretében mérhetik össze felkészültségüket, tudásukat. összeállította: Veikéi Árpád Kecskeméten az OTP székházában nemrég megrendezett ma- gánlakáséoítési kiállítás jól szemlétette azokat az eredményeket és további törekvéseket, amelyeket a magánlakás-építés terén Bács-Kiskun megyében eddig elértünk. illetve a továbbiakban megvalósítani szándékozunk. A legfiatalabb szervezési forma —a lakásépítő szövetkezeti mozgalom — dinamikus feilődéséről is képet kapott a látogató. 1970-pen Kecskeméten 180. Baján 60 és Kalocsán 40 lakás megépítésére alakultak szövetkezetek, részint a Hazafias Népfront, részben a KISZ korábbi nagyszerű lakásépítő hagyományainak to- vábbfolvtatóiként. A mozgalom kísérletként indult, iogszabályi keretek nélkül. A megye vezető szervei 1970 tavaszán a negyedik ötéves tervben előirányzott 12 ezer többszintes lakásból 1344 lakás megépítését a szövetkezeti mozgalomra bízta. Később ezt a számot 1058-ra csökkentették. A tervidőszak félideiéig — 1973. augusztus 1-ig — 337 lakás került átadásra, és várhatóan az év végéig még további 313 befejezése várható. Ezenkívül újabb 200 lakás építése folyik, és további 200 lakás építését kezdik meg még az idén. 1974-ben újabb 447 lakás építésének indítását tervezzük a hat városon kívül minél több nagyközségben is. Azokban a helységekben, ahol elfogadhatóan közművesített terület áll a szövetkezők rendelkezésére. ott az építkezés feltételeit megfelelő tervek, kivitelezői kapacitás — a különböző ágazathoz tartozó szövetkezetek együttműködésével. s a Szövetekezeti Tevező Vállalat igénybevételével • A bajai KISZ-lakásépítő és fenntartó szövetkezet építkezéseinek látképe a Szabadság úton. viszonylag gyorsan biztosítani tudják. Mi kell hozzá?! Megtakarított pénz, különböző munkák saját erővel való elvégzése és vállalati támogatás. Kedvező esetben már 40—45 ezer forint induló összeg mellett elképzelhető, hogy a szövetkezeti tag a jelenleg érvényes pénzügyi feltételek mellett lakáshoz jusson. A legkedvezőtlenebb helyzetet figyelembe véve is elég volt eddig 80 ezer forint megtakarított összeg. A szövetkezeti építkezések igen változatosak. A 3—4 szintes épületektől a kétszintes lánc- éssor- házjellegű épületekig minden megtalálható közöttük. Mi várható a következő ötéves tervidőszakban ? Az a törekvésünk, hogy még több helyen, még több lakás épüljön szövetkezeti formában letető- leg úgy, hogy az árak ne növekedjenek. Ennek feltétele a már említett közművesített, vagy köz- művesítendő terület, a kivitelezői kapacitás biztosítása, a vállalati támogatási lehetőségek maximális és szervezett kihasználása. és természetesen nem utolsósorban az éoítőmunkában való minél nagyobb mérvű személyes részvétel. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága előzetes keretmegálla- pódásokkal igyekszik az előfeltételeket megteremteni a szövetkezni kívánók számára. Ennek nyomán kibontakozóban van az V. ötéves tervidőszak szövetkezeti lakásépítési programja. Baján például több építési területen (Vásártér. Somogyi út, Boko- di út. Józsefvárosi mintegy 6—800 lakás megépítésére nyílik majd lehetőség. Kalocsán a Petőfi, Kiskunfélegyházán a móra- városi KISZ lakásépítő szövetkezet folytatja az építkezést a jelenlegi építési területen. Hasonló a helyzet a kiskunfélegyházi „Móra téri”, a kiskunhalasi „Ifjúság”, a kiskőrösi „Ligeti Károly” lakásépítő szövetkezetnél is. Kecskeméten a műkertvárosi építkezést folytatják tovább, s amennyiben a város pénzügyi lehetőségei megengedik, még ebben a tervciklusban megkezdik a Va- csi közi 378 lakás felépítését. A nagyközségek körét Tiszakécske és Lajosmizse lakásépítő szövetkezeti mozgalomba való bevonásával szeretnénk bővíteni. Bercsényi József Új Ikarus autóbuszok távolsági járata Oj taggal bővült a székesfehérvári Ikarus család: a Fejér megyei Járműipari Nagyüzemben az IK 255 és az IK 256 típuspár tapasztalatai alapján kialakították az IK. 256 elnevezésű utóbuszt. Az új típus légrugós kivitelezésű. Rába Man-motorral szerelték fel. Knorr-fékrendszerrel működik, kiváló légszigetelésű. Távolsági kivitelben készül, luxus repülőülésekkel. Az utastérben harmincnyolcán utazhatnak kényelmesen. Az Ikarus 256-ot először a BNV-n állították ki, majd a lipcsei őszi vásáron mutatták be; Lipcsében aranyérmet nyert, és a jövő évi szállításra máris tízet rendelt belőle az NDK. Micsoda pikáns szellemi élvezet: két finom falat között arról beszélni, hogy milyen sokat esznek — mások. Sokat és hizlaló, zsíros ételeket. E fontos és közérdekű téma kimerítő részletezésére vacsora- időben került sor, a legalkalmasabb helyszínen, a kecskeméti ról beszélni, hogy milyen sokat legétvágygerjesztőbb tájjellegű harapnivalókat szolgáltak fel, hangulatos zenekíséret mellett a különlegességekre vágyó vendégeknek. Ki is tudna ellenállni ilyen csábító elnevezésű újdonságoknak: hizlalt tyúk jóasszony módra, szalonnatorta, betyárgulyás — melyek valójában nagyon- is régiek a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat szakemberei bányásztak elő, régi fiókok mélyén porosodó jellegzetesen alföldi receptgyűjteményekből és újítottak fel a Duna—Tisza közi napok alkalmából. Uj ízekkel, felejthetetlen asztali örömökkel ajándékozták meg a vacsorázókat, sőt megnyugtatásul elmondták, hogy a vendégeknél kitűnőre vizsgázó ételek, vagyis amelyekből a legtöbb fogy, — ha nem is naponta, de alkalomadtán máskor is felkerülnek a Hímös étterem étlapjára. Szívből örülni lehet annak, ha a vendéglátóipar bővíteni kívánja az eddig meglehetősen egyhangú választékot, s ilyen ügyes konyhadiplomáciai fogással akarja megdönteni a pörkölt-galuska egyeduralmat. De mit tesz azért, hogy vendéglőn kívül is segítse az egészséges táplálkozás térhódítását? „Táplálkozásügyi” interjúalanyaim: Widder Ferenc, a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat üzemeltetési osztályvezetője, Herczog György, a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának főelőadója, a Duna—Tisza közi napok rendezőbizottságának titkára és Csizmadia Sándor, szakácsinstruktor átvezetnék a szomszéd terembe, ahol nemrég osztották ki a megyében először megrendezett hidegkonyhai bemutató díjait. A zsűri tagjai — országos hírű mesterszakácsok és mestercukrászok valamennyien — igen jónak tartották a bemutatott készítményeket. A szakácsok közül a Bács megyei Expressz étterem hidegkonyhájának vezetője, Terényi György harmadik lett. A cukrászok nagyon kitettek magukért: első Ba- tai Ferenc, a bajai cukrászüzem vezetőhelyettese, harmadik Gutái Lajosné, a kecskeméti cukrászüzem képviselője. y. Negyedmilliós termelési érték A romániai Álba megye szinte egyetlen, de jelentős köny- nyűipari üzeme a Sebesi Harisnyagyár. Az üzem nem új, hiszen 1927 óta dolgozik, s profilja alig változott. Főleg férfi- zoknikat, női harisnyákat és gyermek harisnyanadrágokat készítenek. Mint Szekás Kornél, a gyár főkönyvelője elmondta, naponta a három műszak alatt 100 ezer pár harisnyát készítenek, amelyeknek mintegy 40 százalékát húsz országba exportálják. Külföldi partnereik közül a legjelentősebb Franciaország, Nyu- gat-Németország, Hollandia, Olaszország, Svájc és Mongólia. Eljutnak azonban az itt gyártott termékek a Közel-Keletre is, például Líbiába. Elsőnek a körkötő gépeket mutatták be, amelyeket Olaszországból és " Csehszlovákiából vásároltak. Egyetlen gépegység teljesítménye nyolc óra alatt 70 pár zokni. Egy-egy munkásnő tíz gépet kezel, ám a kötés mintázatát a karbantartó lakatosok állítják" be. Észrevettük, s meg is jegyeztük, hogy a férfi- és gyermekharisnyák, zoknik készítésénél csak nők dolgoztak, ám a női műszálharisnyákat férfiak kötik. A főkönyvelő mosolyogva jegyezte meg, hogy a helyzet véletlen módon alakult ilyenformán, ám úgy véli, hogy ez ténylegesen kihat a teljesítményre, a férfiak szívesebben készítenek női harisnyákat. Itt találkoztunk Szatmári Árpáddal, aki 25 éve dolgozik az üzemben. A törzsgárdához tartozik, és mint mondotta, érzi a megbecsülést Ez után érdeklődtünk. — A képesítésem több már, mint egy szakmunkásé, mester vagyok. A törzsgárdához való tartozás anyagiakban is jelentkezik, hiszen csökkentik a jövedelemadót, s magasabb a fizetésem. A gyár fejlődéséről is sikerült számot kapnunk. A rekonstrukciót — új gépek beszerelését — 1954-ben hajtották végre, amelyet tovább folytatnak. Kidolgoztak egy új technológiát is, a poliészter szálakból nagyon gazdaságosan készítenek különböző harisnyákat, zoknikat, harisnya- nadrágokat. Jövőre további lehetőséget kapnak a fejlesztésre, de már jelenleg is az 1938-as évhez viszonyítva, az akkori egész éves tervet egy nap alatt teljesítik. — Mennyit keresnek a munkások? — kérdeztük a főkönyvelőt. — A kereset általában 1400— 1500 lei, természetesen akadnak, akik a kétezret is megkeresik. Ez a teljesítményüktől függ. Nálunk főleg nők dolgoznak, a háromezer munkás 65—70 százaléka leány vagy asszony. A legnagyobb gondunk az ingázás. Nagyon sokan járnak be a környékbeli falvakból és ezért úgy határoztunk, hogy jövőre négyszáz nő számára munkásszállást építünk. Erre nem a gyár, hanem az állam folyósít megfelelő pénzösszeget. Nálunk ugyanis a nyereség teljes összegét befizetjük az államkasszába. Feltehető, hogy ennél az üzemnél is jelentős gondot okoz' az asszonyok munkába állítása, főleg amikor már gyermekük van, s annak gondozását, neve1 lését is el kell látni. Erről is érdeklődtünk, s a főkönyvelő válaszából kitűnt, hogy bizony itt szorít a cipő. — A bölcsődében jelenleg 40, a napköziben 80 gyermeket tudunk elhelyezni. Ezek a gondok, mármint a gyermekes anyák munkába állítása, sürgetően jelentkeztek, s ezért a gyár vezetői úgy határoztak, hogy jövőre közösen a város vezetésével, a bölcsődei és napközi férőhelyeinek számát százra emeljük fel. Szó esett a termelés pártirányitásáról is. Az elvtársi vita során kikristályosodott az a szemlélet, hogy a pártszervezet munkáját az üzem eredményeivel is mérik. Azt tartják, hogy ahol a pártszervezet jól mozgósítja a dolgozókat a munkára, ott nem maradhatnak el az eredmények. Ebben a gyárban feltehetően jól dolgozik a pártszervezet, hiszen áz éves termelési érték mintegy 250 millió leire tehető, amely meghaladja a tervelőirást. A gyár főkönyvelője megmutatta a gyár udvarát is, amely — mint mondta — nemcsak a vezetők, de a munkások büszkesége is. Az udvar virágoskerthez hasonlít, ezerszámra nyílnak benne a rózsák, dáliák, bársony- kák, cíneák. A szépen parkosított udvar képét sehol sem rontotta egy-egy félredobott gép, rozsdásodó alkatrész, vagy szétbontott pamutbála. Ha a mi munkásaink eljutnak ebbe a gyárba, érdemes ezt a parkosítási módszert tanulmányozni, sőt nálunk is meghonosítani. Gémes Gábor A bemutató nagy sikert aratott és nemcsak a szakemberek körében. Sokan megcsodálták az ízletes konyhai „remekműveket” melyekkel az üzletekben, sajnos elvétve, vagy soha nem találkozhatunk. Hogy miért nem? Mert a vásárlók nagy része még mindig idegenkedik a hidegkonyhától, pontosabban eddig legfeljebb a franciasalátával és a kaszinótojással barátkoztak. meg az emberek, A többitől még „félnek”. Többször megfigyeltem már: rendezvényeken senki sem utasítja vissza a hidegkonyha termékeit. csak akkor nem kér belőlük, amikor vásárlásra kerül a sor. igaz, magam is éreztem egy kis bűntudatot: mi lenne, ha most választanom kellene az étteremben kínált szalonnatorta, vagy a franciasaláta közül? Vagyis, kibékíthető-e az ellentét az úgynevezett nehéz és könnyű ételek között? Igen, hiszen étteremben nem minden este vacsorázik az ember, s ilyenkor örül, ha nem két-három, hanem többjeié étel közül válogathat, de a napi étkezéseket nagyon választékossá, egészségessé tenné, ha a hidegkonyha készítményeivel nemcsak nagyritkán, bemutatókon találkoznánk, hanem a saját asztalunkon is. A Bács megyei Vendéglátó Vállalat részéről nem hiányzik a törekvés, hogy a mai életmódnak megfelelő irányba terelje a táplálkozást, most már igazán csak a fogyasztókon múlik, hogy éljenek vele. A maguk érdekében. Vadas Zsuzsa • Alba-Iuliától Sebesig ilyen az út
