Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-11 / 212. szám
MIND JOBB EREDMÉNYEKET ÉR EL az orgoványi Sallai Imre T ermelőszövetkezet Megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepli az orgoványi Sallai Imre Termelőszövetkezet. A jubileum alkalmából szeptember 15-én, az orgoványi művelődési ház nagytermében ünnepséget tartanak. A nagyszabású rendezvény előtti napokban, a lázas készülődés közben a közös gazdaság idősebb tagjai gyakran felidézik a 25 évvel ezelőtti eseményeket. Hogyan is kezdtünk lí)43-ban? — kérdezgetik egymástól a szövetkezet alapító tagjai, akik közül például Németh János, Nagy Gábor, Szepesi Sándor, Víg Józsi bácsi, a pártszervezet titkára inég most is itt, a Sallai Termelőszövetkezetben dolgozik. Orgoványon elsőként, 1948. szeptember 15-én, 120 holdnyi területtel, tizenegy család közös összefogásával alakult meg a Sallai Imre Tszcs. A tagok korábban a nagybirtokokon dolgoztak cselédként. Nem volt semmijük. ma pedig összes vagyonuk 33 millió forint. Nem volt vetőmag, s a legalapvetőbb gazdaságú felszerelések is hiányoztak. A orgoványi középparasztoktól kértek kölcsön gabona vetőmagot és hitelt vettek fel, hogy szántani, vetni tudjanak. I Egy év múlva, 1949-ben úgynevezett hármas típusú mező- gazdasági termelőszövetkezetté szervezték át az orgoványi gazdaságot. Tavasszal a tagság közös pénzén 10 bárányt vásároltak, ősszel eladták, s vettek egy lovat, Ez volt az első közös vagyonuk ... 1950. augusztus 20-án a gazdaság szomszédjában hasonló körülmények között alakult meg a második szövetkezet, amely az Alkotmány nevet vette fel. Mindkét gazdaság arra ■ törekedett, hogy a közös munkával biztosítsák a parasztok létfenntartását. Később, az ötvenes évek elején a két termelőszövetkezet földterülete jelentős mértékben gyarapodott. — államosítás, felajánlott területek használatbavétele — de a fejlődés üteme a gépek, berendezések, felszerelések, valamint a kellő tapasztalat hiánya miatt nem volt kielégítő. Sok problémát jelentett az is, hogy a tagok, s vezetők nem voltak képzett szakemberek. A két gazdaság tagsága 1961-ben úgy határozott, hogy egyesülnek. Az év végén alakították meg az új szövetkezetét. Nagy feladat várt rájuk. A termelőszövetkezetnek ugyanis nem volt kialakult vetésszerkezeti nagyüzemi tapasztalata, a kis parcellák nehezítették a közös gazdaság munkáját. Kezdetleges, kisüzemi jellegű volt az állattenyésztés is. 1966-tól pe- csenyecsírkét neveltek. A következő évtől kezdve a gazdaság fokozatosan fejlődik, egyre jobb eredményeket ér el. A Sallai Termelőszövetkezet jelenlegi eredményeiről Enhof- fer József elnökkel, Víg József párttitkárral és Kröszl János üzemgazdásszal beszélgettünk. Mint azt az elnök mondta, a tervezett ütemben fejlődik az állat- tenyésztési ágazatuk. Áprilistól a kormányprogramnak megfelelően intervenciós borjúneveléssel is foglalkoznak. Jelenleg 130 borjút tartanak. Egyhónapos koruktól vemhesség S nevelik a borjúkat. Még ebben az évben újabb 130 borjút kapnak az állattenyésztési felügyelőségtől. Két birkahodályból 850 ezer forintos beruházással alakították ki a 13 kutricás, modern borjúnevelőt, melyet az év elején adtak át rendeltetésének. Ehhez 550 ezer forint anyagi támogatást kaptak. 1975-ben eléri a tervezett létszám a 650 darabot és öt éven keresztül ezt a létszámot tartják rotáció formájában. A tehenészetet is fejlesztik. A jaiéniegi állományukat — o —40 — 250-re növelik a következő ötéves tervidőszakban. A tehenészetet az intervenciós borjúkkal gyarapítják majd, de előbb egy 250 férőhelyes tehénistállót építenek mintegy 5—6 millió forintos beruházással. Az építkezést a jövő évben kezdik, saját brigádjaikkal. Az első félévben 37 hízó marhát — 20 ezer 897 kilogramm — értékesítettek. Hét éve foglalkoznak húscsirketartással. A Bábolnai Állami Gazdaság által szállított naposcsirkéket jelenleg két telepen nevelik. Évente 300—320 ezer húscsirkét értékesítenek a baromfifeldolgozó vállalatnál, de ezt a mennyiséget, 1975-re félmillióra növelik. Ennek érdekében bővítik, korszerűsítik telepeiket. Jelenleg 10 ezer férone- lyes csirkenevélőt építenek, mintegy 500 ezer forintos beruházással. Az értékesítési tervüket ebben az évben bizonyára túlteljesítik. ugyanis az első félévben csaknem 190 ezer csirkét adtak át a baromfifeldolgozó vállalatnak. Az állattenyésztés fejlődése szükségessé teszi, hogy egyre több takarmányt termesszenek. Ez a fontos feladat az idei tervükben is tükröződik. Eszerint a szántóföld több mint háromne-,. gyed részén takarmányt termesztenek, s elenyésző területen foglalkoznak árutermeléssel. Ezen belül elsősorban abraktakarmányt, kevesebb lédús és szálas takarmányt termesztenek. A lucernaszéna-termelésük elérte a tervezett mennyiséget, a hektáronkénti 60 mázsát. Ebben az évben újabb 25 hektáron telepítettek lucernát, ugyanakkor csökkentették a silókukorica-termelést, mivel a tavalyi siló fedezi az idei szükségletet. Rövidesen megkezdik a szüretet. A 105 hektárnyi területen elsősorban sárfehér és olasz riz- ling fajtát termesztenek, s hektáronként 52 mázsányi átlagtermésre számítanak. A szőlőültetvényeket kétévenként szervestrágyázzák. A szántó és a szőlő- ültetvény minőségének javítása érdekében évente 100 vagon műtrágyát használnak fel. A szőlőtermést az Izsáki Állami Gazda• Néhány hét múlva kezdik a szüretet. Hektáronként 52 mázsányi átlagtermésre számítanak. ros, általános brigádvezető volt. 1969-ben került a csirketelepre. Három műszakban hatan váltják egymást. A sertésólból átalakított legújabb csirkenevelőt szeptemberben adják át rendeltetésének, s ekkor egyszerre 38 ezer csirkét nevelnek. A szocialista munkaversenybe a csirketelep brigádjai is beneveznek. Az I-es és a Il-es telepen jelenleg 3 munkacsapat küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért. A gazdasági vezetők a pártszervezettel és a KlSZ-alap- szervezettel együtt az év végén értékelik a brigádok vállalásait. Azt is figyelembe veszik, hogy a brigádok eleget tesznek-e a hármas jelszó követelményeinek. Csak azok a kollektívák kapják meg az oklevelet és a jutalmat, amelyeknek tagjai szocialista mó- clon dolgoznak, tanulnak, élnek. Azelőtt a • termelőszövetkezetben nagyon kevés szakember dolgozott. Most már minden ágazatnál, részlegnél szakemberek irányítják a5 munkát. Sokan mezőgazdasági szakközépiskolát végeztek. A kecskeméti szakmunkásképző intézetben jelenleg is sok orgoványi fiatal tanul. Tudásukat a tsz-ben hasznosítják majd. A 28 tagú pártszervezet és a 18 tagú KISZ-alapszervezet is arra ösztönzi a fiatalokat, hogy minél többen tanuljanak tovább. Téli tanfolyamokat, előadássorozatokat indítanak. Zsikla Julianna Jászapátiban végezte el a baromfigondozó szakiskolát. Ezután Izsákon dolgozott, 1968-ban került az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet csirketelepére. Nevét a VIT-küldöttek névsorából ismertem. Most személyesen is találkoztunk. Mint mondta. hazaérkezése után már másnap részletesen beszámolt fiatal kollégáinak a berlini fesztiválról. Azután a pártszervezet legutóbbi taggyűlésén is elmondta, mit látott Berlinben, milyen programokon vettek részt, kikkel találkoztak. A KISZ-alapszervezet jelenlegi munkájáról nem sokat tudott mondani. Két hónapig ugyanis a borjúnevelőben volt kisegítő. Alig maradt szabad ideje, reggeltől estig dolgozott. De a többiek sem tudtak a mozgalmi élettel foglalkozni, a taggyűléseken csak a legfontosabb tennivalókat beszélték meg. A társadalmi munkát, az elmaradt klubdélutánokat az őszi hónapokban pótolják. Tervük, szerint parkosítják a munkahely és a KISZ- klub környékét. A' csirketelep mellett két évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a termelőszövetkezet új kultúrházát. A nagyterembe, klubszobába nemcsak a fiatalok járnak szórakozni, az idősebbek* is szívesen nézik a televíziót, hallgatják a magnót. Sok közös kirándulást szerveznek. Nemrég 3 napig Harkányban voltak. Egy másik alkalom• Bővítik, korszerűsítik a csirketelepeket. Jelenleg 10 ezer férőhelyes csirkenevelőt építenek, mintegy 500 ezer forintos beruházással. tását önköltségi áron teszi lehetővé a szövetkezet. A gazdaság támogatásának is köszönhető, hogy öt év alatt harminc termelőszövetkezeti tagnak, illetve alkalmazottnak épült háza Orgoványon. A termelőszövetkezet vezetősége most a dolgozók segítségét kérte. A nyári munka sikeres befejezése után ismét nagy feladat vár a közös gazdaságra. Az őszi szántás, a szüret és a kukoricaszedés következik. Minden lehetőségük megvan árra, hogy jó eredményeket érjenek el. (x> A megalakulás negyedszázados évfordulóját ünnepük 9 Zsikla Julianna baromfigondozó résit vett a berlini Világitjúsági és Dkák találkozón. Hazaérkezése után részletesen beszámolt fiatal kollégáinak a fesztiválról. mai megnézték a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik előadását. Kétnapos kirándulást szerveztek Budapestre, .s megnézték a jég- revűt és a Duna-kanyart. A termelőszövetkezet sokféleképpen segíti dolgozóit s a nyugdíjasokat is. Ennek egyik legfőbb formája — a különböző juttatások, például 1 holdnyi kukoricaföld. nyugdíjasok anyagi támogatása stb. — a termelőszövetkezeti tagok lakásépítésének támogatása. Egyebek között például az építőanyagok szállís’ágnak szállítják, s az együttműködési szerződés alapján az értékesítés után számolnak el. A gabonatermesztéssel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy 189 hektáron kukoricát, 138 hektáron árpát és 115 hektáron búzát termesztenek. Az árpából hektáronként 38,5 mázsa átlagtermést értek el, búzából pedig 35 mázsányit. Ugyancsak 35 mázsa kukorica átlagtermésre számítanak az idén. Jelenleg 339 hektár rétje és 219 hektár legelője van a gazdaságnak. Ebből 70 hektár legelőt a község használ. Ebben az évben kezdték meg a legelő és rét felújítását. A korszerű, modern tsirke- telepen Szepesi Sándorral, az I-es telep állattenyésztési brigáveze- tőjével beszélgettünk. 1951 óta dolgozik a Sallai Termelőszövetkezetben. Először fizikai munkát végzett, később pénztáros, raktá9 Két birkahodályból 850 ezer forintos beruházással alakították ki a' 13 kutricás, modern borjúnevelőt, ■ melyet az év elején adtak át rendeltetésének. 9 Szepesi Sándor állattenyésztési brigádvezető: „Minden ágazatnál, részlegnél szakemberek irányítják a munkát...” »Hét éve foglalkoznak húscsirketartással. Évente 300—320 ezer húscsirkét értékesítenek a baromfifeldolgozó vállalatnak, de ezt a mennyiséget 1975-re félmillióra növelik. 9 Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet intervenciós borjúneveléssel is foglalkozik. Jelenleg 130 borjút tartanak, s még ebben az évben újabb 130 borjút kapnak az állattenyésztési felügyelőségtől.
