Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

1973. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE 0 3 Üj, választható tantárgy a dolgozók iskolájában A művelődésügyi miniszter uta­sítása értelmében a dolgozók ál­talános iskolájának esti tagoza­tán — a hetedik és nyolcadik osztályban — új, választható tan­tárgyat vezetnek be: a közműve­lődési programot. A íakultatív tantárgy célja a jelentkezők vi­lágnézeti és erkölcsi nevelésének elősegítése, tanulmányi színvona­lának emelése, művelődési igé­nyeik fejlesztése, továbbá a mű­velődés különböző iskolán kívüli formáinak megismertetése. A programra egy tanévben 48 órát fordíthatnak, és ezt a tantárgyat hem osztályozzák. A programot választható tan­tárgyként csak akkor lehet beve­zetni, ha a központi keretprog­ram alapján olyan helyi foglal­kozások szervezhetők, amelyek időben és tartalomban is igazod­nak a tananyaghoz, és így meg­valósításuk reális. További felté­tel, hogy egy osztályból legalább 15-en vállalják a programon tör­ténő részvételt. A foglalkozások tanítási napra nem tervezhetők. Az utasítás hatályba lépett. Állami támogatás az üzletek technikai fejlesztésére Belkereskedelmi kormányza­tunk pályázati rendszerben nagy összeggel segíti azokat a válla­latokat, szövetkezeteket, amelyek saját pénzügyi forrásaikat fel­használva javítják hálózatuk, üzleteik technikai színvonalát. A Belkereskedelmi Minisztérium — amely az év első felében 40 mil­lió forintot adott erre a célra — most újabb pénzügyi lehetőséget nyújt a korábban kielégítetlen fejlesztések megvalósításához, el­sősorban a szocialista importból származó berendezések beszer­zéséhez. A pályázatok elbírálásá­nál előnyben részesítik a főváro­si és a nagyvárosi üzletek tech­nikai körülményeinek javítását, az idegenforgalmi területek és a nagyobb ipari települések ellá­tásának fejlesztését szolgáló be­ruházásokat. Az év végéig újabb 40 millió forint állami támogatás áll a vállalatok rendelkezésére. Az öszeg felét a kereskedelem és a vendéglátóipar hűtésgépesítésé­re, — főleg a tej- és a tejtermé­kek, a baromfi, a mélyhűtött áruk hűtését szolgáló berendezé­sek vásárlására — fordítják. Ugyancsak 50 százalékos támo­gatást kapnak a vállalatok és a szövetkezetek a. Gasztrof ol és Mirelité ételek széles körű elter­jesztését segítő ételmelegítők tő­kés piacról vs^ó beszerzésére. Hasonlóan a minisztérium viseli a beruházási költség felét a grill-sütők vásárlásánál. Buda­pesten és néhány nagyvárosban szintén 50 százalékos állami tá­mogatást kapnak azok a ven­déglátó vállalatok, amelyek a szállítás és. a kimérés korszerű­sítésére — a hordómozgatás és a csapolás megszüntetésére sör­tankokat állítanak üzembe. Komputer szolgáltat adatokat a Duna-szabályozáshoz A Duna alsó szakaszán — Solt­tól az országhatárig — 1985-re fejezik be a folyam szabályozá­sát. A negyedik ötéves terv fel­adatként a dunaföldvári, a paksi, a sárosparti, a bátai, a sirinai és a bédai kanyarok „kiegyenesí- tésén” dolgoznak. A munka idő­arányosan halad, amit sürget a Duna évek óta tartó alacsony víz­állása. A túlzottan „szétterpeszkedett” 500-600 méterre szélesedett du­nai szakaszokat 400 méterre kell szűkíteni ahhoz, hogy mindenkor biztonságos legyen a hajózás, a teherszállítás. A mederszűkítési munkához, amelyet az Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság irá­nyításával végeznek, elektroni­kus számítógépek, laboratóriu­mok szolgáltatják a pontos ada­tokat. A tervidőszakban — 1975- ig — 200 000 köbméter követ használnak fel a partszegély bé­lelésére, vízterelő kőgátak építé­sére. A komputer számadatai sze­rint a folyamszabályozás további munkáihoz még mintegy 900 000 köbméter terméskőre lesz szük­ség. A jég szabad levonulása szem­pontjából a Baja alatti 47 kilo­méter hosszú Duna-szakaszon 12 kanyart kell megszüntetni. Ehhez hidrológiai tanulmányokat vé­geztek. Az újabb műtárgyak, ke­resztgátak építésénél figyelembe veszik a talaj szerkezetét, a folyó sodorvonalát. A mozgalmas folyamszabályo­zási munkák ellenére biztosított a hajóút. A vízügyi KRESZ irányí­tói, az Alsódunavölgyi Vízügvi Igazgatóság korszerűen felszerelt kitűző hajói állandóan cirkálnak a folyón. A veszélyes szakaszon szinte naponta állítják az utat jel­ző bólyákat, s ehhez ultrahang­gal mérik a vízmélységet, s ra­darral veszik a jelzéseket; 0 A solti Duna-ág (Szabó Ferenc felvétele) A TÜZÉP is felkészült a télre Bár még egyik-másik napon 30 fokig emelkedik a hőmérő hi­ganyszála, de gondjaink már az ősz és a tél tennivalóira irá­nyulnak. Ezért a TÜZÉP Válla­lat kecskeméti igazgatóságán Szép Károly igazgatótól kértünk tájékoztatást az őszi- téli tüzelő­ellátásról. — A lakosság igénye főleg a jobb minőségű szenek iránt nőtt. Jelentősen emelkedett a brikett, valamint a tatai és felsőgallai szenek forgalma. Kitűnően bevált az szezonár bevezetése, amelyre az idén a tavalyinál másfél hónappal előbb került sor. A kedvezményes vá­sárlást ebben az évben kiterjesz­tettük az iszapszénre, a felső­gallai és tatai szénre is. A 30 százalékos árengedményt kihasz­nálta a lakosság. Míg például ta­valy január 1-től augusztus Sí­ig 3810 vagon brikettet adtunk el, az idei hasonló időszakban 5060 vagonnal vásárolt a lakos­ság. Szénből viszont 360 vagon­nal kevesebb fogyott. Tűzifából 500, kokszból 20 vagonnal emel­kedett a forgalmunk. A lakossá­gi igények többségét már az első félévben kielégítettük, de jelen­leg is elegendő készlettel ren­delkezünk valamennyi szilárd tüzelőanyagból. — Hogyan kapcsolódnak be a fűtőolaj-ellátásába? — A folyékony tüzelőanyag árusítását tavaly kezdtük meg. Kiskunfélegyházán és Kecskemé­ten létesítettünk egy kiszolgáló helyet összesen 400 ezer hekto­liter kapacitással. Ebben az évben ismét mint­egy egymillió forintot fordítunk tüzelőolaj-kiszolgáló helyek lét­rehozására. Baján és Kiskőrösön 100—100 köbméteres tartályokat építünk, 2—2 kútfejjel. A kiskő­rösi már üzemel, a bajai novem­berre készül el. Ezenkívül vásároltunk két tar­tálykocsit, amivel a fűtőolajat szállítjuk házhoz a bajai és kis­kőrösi járás községeiben. Már megkezdtük az ezzel kapcsolatos szervezési munkát. Eddig mint­egy 700 ezer liter fűtőolaj-ela­dásra kötöttünk szerződést a la­kosággal és közületekkel. A ta­valyi 200 ezer literrel szemben az idén mintegy 3 millió liter fűtőolaj értékesítésére készülünk fel. Kecskeméten is létesítünk egy kiszolgáló helyet az AGRO- KER mellett és a megyeszékhe­lyen is megszervezzük a házhoz szállítást. Az idei kedvezményes tüzelő­vásárlási akciónk eredményeként a megye lakossága 5 millió 800 ezer forintot takarított meg. — Végül egy jelentős válto­zásról szeretnék beszámolni. 1974. január 1-től Bács-Kiskun megyei székhellyel egyesülnek Békés, Csongrád és Bács megye TÜZÉP-egységei. Most folynak a szervezeti előkészületek. Ez a nagyvállalattá egyesülés egysze­rűbbé teszi az adminisztrációt, centralizálja az anyagi eszközö­ket és nagyobb lehetőségeket nyújt a lakossági ellátás színvo­nalának emelésére — fejezte be nyilatkozatát Szép Károly, a TÜZÉP Vállalat igazgatója. Sz. F. Amiért útra kelnek 0 Csapások, ösvények, utcács­kák és széles utak egyaránt fel­rajzolhatók arra a térképre, amely hazánk népességének tér­beli mozgását — vándorlását — ábrázolja. 1970-ben 271 000, 1971- ben 272 ezer. 1972-ben 254 000 ember változtatta meg állandó lakhelyét. (Az ideiglenes lakó­helyváltoztatók tábora ennél jó­val nagyobb, évente 460—480 Ó00 között van.) Erős túlzással, de az igazságra fényt villantva azt mondhatjuk: a költözés indoka annyiféle, ahány az útnak induló család. Azaz a lakóhely föladá­sába éppúgy belejátszanak egyé­ni indítékok — a szülők elhalá­lozása nősülés, férjhez menés, harag a rokonokkal s így to­vább —, mint gazdaságiak,társa­dalmiak. A népesség térbeli moz­gása — egészséges határokon be­lül — a gazdasági fejlődé termé- zete kíérője. Mi a fő vonzerő? Az ipar, a város, a napi élet kényelmeiből többet ígérő — bár ezt az ígére­tet nem mindig beváltó — na­gyobb település. Az iparnak ugyanis döntő része van az egyes területrészek közötti életszínvo­nal különbségek csökkentésében, mivel az emberek életszínvonalá­nak alakulása- elválaszthatatlan attól, hogy ki. hol és mit dolgo­zik. 1958 őszén — éppen most tizenöt éve — hozott határozatot a párt Politikai Bizottsága az ipartelepítésről, < az ipar területi fejlesztésének irányelveiről. Ez az útmutatás nemcsak máig, ha­nem a jövőre szólóan is kije­lölte a járható utakat. A kérdés az. vajon az ipart kell-e a munkaerőhöz, vagy a munkaerőt kell-e az iparhoz kö­zelebb vinni? Erre válaszként a gyakorlat változatos példákat szolgáltat, ami arra vall, hogy a kérdésre ' aligha lehet katego­rikusan igennel vagy nemmel fe­lelni. Az ipartelepítés — s álta­lában a foglalkoztatási lehetősé­gek bővítése — sokféle hatást vált ki: kedvezőeket. kedvezőt­leneket egyaránt. 0 Gazdaságföldrajzi, történel­mi örökség hazánk település-szer­kezetének hosszú időn át tartó megmerevedése: a főváros túl­zott sólya, — az ország területé­nek fél százalékát elfoglaló Bu­dapest adja az ipari termelés 34—35 százalékát, de volt idő, amikor á felét adta. itt dolgozik a tudományos kutatók háromne­gyede stb.- -»fess városok délek- számának, szerepkörének lassú bővülése, a községek nagyobb ré­szének mind foglalkoztatási, mind ellátási szempontból való elma­radottsága. Törvényszerű tehát, hogy a nagy népvándorlás fő uticélja évtizedekig Budapest. Ma ez a törvényszerűség már veszí­tett erejéből, de még nem szűnt meg. Hazánkban jelenleg 83 város van, ám mindössze hat olyan, amelynek népessége meghaladja a százezret. Valójában most él­jük át a városiasodás bonyolult folyamatát, amiben egészséges társadalmi törekvések sűrűsöd­nek. Az ui városok üzemek sora ugyanis minőségben más igénye­ket. körülményeket teremt. Ma hat gázdasági régióra, tervezési körzetre tagolódik az ország — ezek magja egy-egV ún. felső­fokú központ, azaz nagyobb vá­ros, Miskolc. Debrecen. Szeged, Pécs, Győr. a hatodik pedig Bu­dapestet és Pest megyét össze­foglaló Központi Iparvidék —, s mind azokon belül, mind azok között érdekes változások zajla­nak le. 0 Bizonyos területek veszíte­nek népességükből, mások gyara­pítják azt. Az 1870-es népszám­lálás idején a népesség 74,1 szá­zaléka a községekben élt. 1970- re, azaz egy évszázad múltán ez az arány 55.5 százalékra csök­kent. Igenám. de nemcsak a fal­vakból költöznek, hanem meg­gyorsult a megyék közötti áram­lás is! Míg 1949 és 1960 között öt, 1960 és 1970 között már tíz megye népessége fogyott... Ki esküdnék meg arra. hogy ez ok­vetlenül helves. kívánatos, egy­beesik a területi aránytalanságok — gazdasági értelmű aránytalan­ságok — fölszámolásával? Abban semmi kivetnivalót nem találhatunk, hogy a távlati számítások szerint a _korábban említett felsőfokú központok lé- lekszáma 150—300 ezer közé emelkedik. Hiszen csupán tavaly Debrecen gyarapodása 1846, Győré 1448 fő volt az állandó lakóhely-változtatások következ­tében. Hasonló eredményt mu­tathatnak fel. különösen hosszabb időszakot tekintve, más. gyorsan iparosodó városok, például Szé­kesfehérvár. Szolnok. Tatabánya a két népszámlálás. 1960 és 1970 között több. mint 25 százalékkal növelte népességét. (Szolnoké 49-ről 61 ezerre emelkedett, Du­naújvárosé 31-ről 44 ezerre, ugyanez idő alatt Pécs gyarapo­dása 31. Miskolcé 29 ezer volt, de olyan, frissen ipart kialakító városé is, mint Kaposvár, 11 ezer.) Ám ezek ismeretében sem feledkezhetünk el arról, hogy ré­gi, patinás települések —., így Karcag. Hajdúböszörmény. Mező­túr — lakossága fogyatkozik, s tavalv is. mint hosszú évek óta, ismét több ezer ember hagyta ott végleg Szabolcs-Szatmárt. Az ipartelepítésnek, s a vele járó népességmozgásnak köszön­hetően a hagyományos Balaton— Budapest—Miskolc tengely, s az attól északra elhelyezkedő körze­tek mellé úi tengelyek rajzolha­tok fel -— így például a Székes- fehérvár. Győr. Szombathely — haiíánk gazdaságtérképére. 0 Ezeknek az új tengelyeknek az előrelátó, tudatos kovácsolá­sa bonyolult és hosszú ideig zajló művelet, de kétségtelen, az útra kelésnek — aminek mértéke ugyan lassulhat, de maga a köl­tözés nem szűnik meg — ez ad­hat jó, a társadalmi érdekekkel egyező irányt. Mert látszatra egyéni indokok sokasága áll amögött. hogy tavalv 186 000 em­ber költözött el a községekből — ebből Hl 000-en más községbe, 59 000-en városokba. 16 000-en a fővárosba, ugyanakkor Buda­pestről 11 ezren távoztak köz­ségekbe —. 15 700-an települtek más városba, de valójában ezek­nek az indokoknak a túlnyomó részét a hosszú távra tervezett gazdasági, társadalmi változások érlelik meg. M. O. I. A kapcsolatok elmélyítéséért Mint olvasóink is értesültek róla, megyénk testvéri kapcso­latban áll a romániai Álba megyével. George Homostean, a Román Kommunista Párt Álba megyei első titkára, a megyei néptanács elnöke, Ioan Stoica, a Román Kommunista Párt megyei bizottságának titkára, a megyei néptanács elnökhe­lyettese társaságában fogadta lapunk főmunkatársát, Gémes Gábort, s nyilatkozott arról a testvéri kapcsolatról, amely a két megyét egybefűzi, valamint azokról áz aktuális gazdasági, po­litikai kérdésekről, amelyek jelenleg a megye vezetőit foglal­koztatják. — A testvéri kapcsolatok el­mélyítéséért szeretnénk sokat tenni — kezdte a beszélgetést George Homostean —, ezért meg­határoztuk közösen azokat a ten­nivalókat, amelyek tartalommal töltik meg az elhatározásunkat. A két nép kapcsolata nem most kezdődött, hanem folytatódik a közös cél: a szocializmus felépí­téséért. Kölcsönösen megegyez­tünk a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság vezetőivel a gyakorlati tennivalókban, amelyet a két megye pártvezetőinek találkozása méginkább elősegített, örülünk annak, hogy immár a sajtó mun­katársad is kialakították a kap­csolatokat, amelyek véleményünk szerint újabb lépést jelentenek a két megye népének, életének megismeréséhez. A közös tervek szerint még ez év szeptemberé­ben üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények teremtenek egy­mással baráti, testvéri kapcsola­tot. Ezek a látogatások — folytatta Álba megye pártbizottságának el­ső titkára —, beszélgetések, ta­pasztalatcserék mindkét nép szá­mára hasznosak, gyümölcsözőek. Nem egyszerű találkozásokról van szó, hanem arról, hogy megismer­jük egymás eredményeit, mód­szereit, tanuljunk, okoljunk egy­mástól. Amikor Bács-Kiskun me­gyében jártam, több olyan dolog­gal találkoztam, amit nálunk is meg lehet honosítani. Hasznos tapasztalatokat szereztünk példá­ul á pártellenőrzés módszereit, a párt kádereinek kiképzését, a párt és az állami irányító apparátus és a tömegek kapcsolatának el­mélyítését, az ideológiai munkát illetően. Nagyon érdekelt ben­nünket a mezőgazdaság fejlődé­se, a szőlő és a paradicsom ter­mesztése, feldolgozása. Sok érde­kessel, újjal találkoztam Bács- Kiskunban és az ország más ré­szein. Azért kell szakembereket cserélnünk, hogy a fejlett terme­lési, irányítási módszerek elter­jedjenek. Szívesen adjuk át mi'is tapasztalatainkat, s vannak olyan eredményeink, amelyek Bács-Kis- kunban is hasznosan szolgálnák a termelést, az életszínvonal emelkedését. Néhány számadattal szeretném illusztrálni Álba megye jelenlegi helyzetét, amely bizonyára érdek­li tesvérmegyénk lakosságát. A hat évvel ezelőtt létrehozott új közigazgatási átszervezéskor ala­kult kd a megye. Hátrányosabb helyzetből indultunk a többi me­gyéhez képest. Gyulafehérváron, a megyeszékhelyen azelőtt éven­te mindössze 80 lakás készült el. Jelenleg 800 lakást adunk át tu­lajdonosainak, s á hat év alatt csupán ebben a városban 4000 la­kás épült, kialakult egy új város­rész. Jelentős eredmények szü­lettek a többi kilenc városunk­ban is. Amíg hat évvel ezelőtt a megye fejlesztésére mindössze 2,5—-3 milliárd leit fordítottak, je­lenleg ez meghaladja az évi 7 milliárdot. Bács-Kiskun megyében fejlett a mezőgazdasági termelés, ezért én is inkább erről szeretnék be­szélni. Megyénkben 99 közös gaz­daság, hat állami gazdaság és 12 gépállomás szolgálja a mezőgaz­dasági termelést. Sajnos, ebben az évben nem volt olyan jó a termés, mint amilyenre számí­tottunk. Az aratás idején bekö­szöntött esőzések a termés egy részét tönkretették, ezért az át­lagok és a bevételek csökkentek. Nagy gondot fordítunk az állat- tenyésztés fejlesztésére. Július 13-tól kezdődően felemeltük a hús felvásárlási árát, s takar­mányt juttatunk engedményes áron a közös gazdaságoknak, ér­dekeltté téve őket a nagyobb eredmények elérésében, öröm­mel számolhatok be arról is, hogy fokozódott a tejtermelés, nőtt a kender és len termésátla­ga. Gondjaink vannak a párt- és az állami apparátusoan dolgozó emberek kiképzésével, öt évre előre, országos szinten kidolgoz­tuk a káderek képzésének ter­vét, s reméljük, sikerrel valósít­juk meg elképzeléseinket. Az ur­banizációról is néhány szót. A városlakók száma 1990-ig jelen­tősen emelkedik, számításaink szerint a megye lakosságának 75 százaléka az iparból fog élni, természetesen, gondolok itt a mezőgazdasági feldolgozó iparra is. Végezetül, kérem, tolmácsolja Bács-Kiskun megye lakosságá­nak, párt- és állami vezetőinek a mi megyénk népének és vezetői­nek szívélyes, baráti üdvözletét, s annak a reményemnek kifeje­zését, hogy rövidesen az üze­mekben, földeken, hivatalokban dolgozó emberek is megismerhe­tik Bács-Kiskun és Álba megye életét, tájait, dolgos hétköznap­jait — fejezte be nyilatkozatát George Homostean. Gémes Gábor (Következik: Ismerkedés a gaz­dasági élettel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom