Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 19*3. szeptember 8. tWf&V&íWí?. mm PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS A munkahelyi közösség bázisai • Napjainkban tovább erősö­dik és fejlődik a szocialista bri­gádmozgalom. A hangsúly a szo­ciális tabrigád-tagok számának növekedéséről, áttevődött a gaz­dasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesíté­sére. A pártszervezeteknek je­lenleg ezt a tendenciát kell még következetesebben szorgalmazni­uk és érvényesíteniük. így érhet­jük el, hogy a szocialista brigád­mozgalom mindinkább a gazda­sági tevékenység bázisává, a szo­cialista ember formálásának ösz­tönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek életében a szocialista brigádok összetett szerepet játszanak. Fel­adatkörük egyaránt magában foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőkéi. A szocialista brigádok gazda­sági tevékenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek meg­valósítása érdekében tett fel­ajánlásuk jelentősen segíti a vál­lalati gazdálkodást, a népgaz­daság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtá­sában, és ők alkotják a szocia- lisíamunkaverseny-mozgalom oá­zisát is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a prátszervezeteknek. párt- bizottságoknak nincs tennivaló­juk e kollektív gazdasági tevé­kenységnek fejlesztésében. Sőt, éppen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen szükséges. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyen oizio- sitják, hogy a brigád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A jelenlegi vállalások között még akadnak csupán for­málisak, mert a brigádok nem ismerik eléggé a vállalat legége­tőbb gondjait, az előttük álló konkrét feladatokat. Az üzemi pártszervezeteknek és pártbizott­ságoknak törekedniük kell arra, hogy a gazdasági vezetők ne csu­pán tudomásul vegyék, „látta- mozzák” a vállalásokat, hanem tevékenyen vegyenek részt ki­alakításukban. • A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás ér­tékelésének fontosságát! Az ér­tékeié- nem korlátozódhat csak (negyedévi, félévi, vagy esetleg éves) ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerülhető, ha az ér­tékelés rendszeres és folyamatos. Helyesen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is a teljesítmények­hez ezáltal rugalmasabban iga­zodva — jutalmazzák a kiemel­kedő eredményeket. Jól bevált ösztönző például a „havi bH"*H- zászló”, amelyet a legjobbnak bi­zonyult szocialista brigád egy hónapig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb értékelések is reálisab­bá válnak, mert a havonként, mintegy „menet közben” elvég­zett értékelések jobb alapot ké­peznek. A szocialista brigádok sokol­dalú társadalmi-politikai aktivi­tást is kifejtenek. Széles körűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesz­tésére kezdeményeznek. Külön­böző szociális-jóléti akciók kez­deményezésében és végrehajtá­sában is j-elentós szerepet játsza­nak. A szociálpolitikai célok és te­vékenységek gazdag változatos­sága is mutatja, hogy a szocia­lista brigádok tevékenysége nem­csak a termelőmunkában jelen­tős, hanem az új típusú szocia­lista közösségi szellem kialaku­lásában is. A kollektivizmus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelentkeznek tevékenységünkben. 0 Mindezek alapján túlzás nélkül állítható: a sizoaialistabri- gád-mozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemek jelentős részben e kollektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, állami, szakszervezeti ve­zetés terveinek, döntéseinek, ha­tározatainak végrehajtásában. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok ve­zetőit bevonják a lényeges dön­tések meghozatalába. Ennek for­mái, módszerei természetesen el­térőek, hiszen az üzemek létszá­ma, szervezeti felépítése, techni­kai fejlettsége ugyancsak külön­böző. Néhol a szocialista brigá­dok vezetői rendszeresen részt vesznek a műszaki tanácskozá­sokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntése­ket és határozatokat. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és párt- szervezetek járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialistabrigád-vezetők sokol­dalú bevonását döntéseik kiala­kításába. Óvni kívánunk azonban a szocialista brigádok szerepének félreismerésétől. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a ter­vek eredményes végrehajtása ki­zárólag a szocialista brigádokon múlik. Hangsúlyozni kell: e kol­lektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. 0 Kevéssé eredményes a szo­cialista brigádok mozgalma, ha csak ők vállalnak részt a felada­tok megoldásából. De akkor erős a szocialistabrigád-mozgalom, ha hajtóerejévé válik a munkahe­lyi közösségnek, ha tevékenysé­gével, példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dol­gozójának tevékenységét a he­lyes, meghatározott irányban be­folyásolja. J. Gy. F. JÉG PRO YL A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin (5.) Női kíváncsiság? A kereskedelmi képviseletet ta­tarozták, Szergejev ideiglenesen egy nagy, asztalokkal zsúfolt szobában dolgozott. A könyvelé­sen kívül ott helyezkedett el a tervező részleg egy csoportja is. Hangosan csattogtak a számoló­gépek karjai, egymáshoz koccan­tak a kézi számolók golyócskái, az egyik sarokból pedig két író­gép fegyverropogása hallatszott. Ligyija Alekszandrovna dolgozó- szobájába is betettek még egy íróasztalt, beköltözött a tervező- részleg vezetője, aki azonban ki­szálláson volt. Helyén most egy szeplős, pisze orrú, huszonéves lányka ült: Ólja Kuaina köz­gazdász, Ligyija Alekszandrovna lakótársa. Ólja váratlanul abbahagyta a számolást: — Lida, érdekes férfi a te új könyvelőd: Sasorr, éles arcvoná­sok — nekem a patríciusokat, juttatja eszembe. Olyan megfon­tolt, mindenre figyelő, kevés be­szédű . .. Ligyija Alekszandrovna felne­vetett : — Honnan ez a történelmi ha­sonlat? — Tegnap olvastam a Sparta- cust. — Akkor értem. Patrícius vagy nem, — értelmes az arca, okos- szomorúak a szemei. Azt hiszem nem is olyan zárkózott, mint gondolod, inkább kissé zavarban lehet ennyi új ember között. Ap­ropó, megkérnélek, küldd be őt hozzám, rheg akarom tudni, si­került-e berendezkednie a lakás­ban ... Ólja arrább tolta az asztalán tornyosuló számlákat. — Lida, elugrom Natasához, meg kell beszélnünk a holnapi utazást a követség nyaralójába. Lida beleegyezően bólintott, Ólja kiment a szobából. — Milyen a lakása, Jakov Va- sziljevics? — kérdezte Ligyija Alekszandrovna, a belépő Szer- gejtől. — Foglaljon helyet! — Elviselhető, de van egy bök­kenő — válaszolta Szergejev. — Esténként a szomszéd szobából órákon át olyan gyermeksírás, vi­sítás hallatszik, mintha a közeli utcák minden gyerekét össze­gyűjtötték volna, s éppen nyúz­nák valamennyit. Később azután elcsöndesedik a ház ... — Megkérdezte a házigazdát, miért ez a zsivaj? — Természetesen. Széttárta a Erik a gyümölcs Mielőtt egy-egy barackot, szilvát, vagy körtét el­fogyasztanánk, ösztönszerűen megállapítjuk, hogy erett-e. Azt azonban kevesen tudják, milyen hatá­sok következtében változik meg a gyümölcs színe meghatározott időpontban, milyen belső elváltozá­sok történnek a gyümölcsben az érés folyamán, vagyis: mi az. hogy érett. A gyümölcs életében négy fejlődési szakasz kö­veti egymást: a sejtosztódás, a sejtnövekedés, az érés és az öregedés (túlérés,. elhullás). Ezek min­den gyümölcsben felismerhetők, de az egyes szaka­szok időtartama fajonként és fajtánként is változik. A növekedési szakasz végén a gyümölcsök színe- ződni kezdenek, keménységük csökken, az ízük kel­lemessé válik. E jelenségeket kémiai átalakulások kísérik. A zöld kloroíil lebomlik. túlsúlyba jutnak a sárga színű karotinoidok. amelyek a gyümölcsök alapszínét határozzák meg. Öröklődő sajátosságok úgy irányítják az anyagcsere útjait, hogy egyes gyümölcsökben vörös vagy kék, másokban sárga színezőanyag képződik. A napfény fokozza a foto­szintézist, nő a levelek cukortartalma és több cu­kor áramlik a gyümölcsbe. Az érés során tapasztalható másik jelenség — a gyümölcsök puhulása — az éretlen gyümölcs sejt­falában felhalmozódott protopektin átalakulásával kapcsolatos: enzimek hatására egyszerűbb szerke­zetű pektinek keletkeznek belőle. Az érés előre­haladtával a pektinek is tovább hasadnak pektin- savakká, és a gyümölcshús tovább lágyul. Az érett gyümölcs ízét a felszaporodó cukortar­talom, a szerves savak mennyisége és minősége, továbbá a képződő aromaanyagok alakítják ki. Az érő gyümölcsben a cukortartalom állandóan nö­vekszik, a savtartalom pedig csökken, ezért a cu­kor—sav arány az érett állapot jellemzője lehet. Az alma és az őszibarack a savak közül főként almasavat, a ribiszke és az egres pedig citromsa­vat tartalmaz. A gyümölcsök egy részét csak érett állapotban szüretelhetjük. A korán szedett málna nem foly­tatja az érést, az érés kezdetén leszedett alma, vagy körte viszont a fától elválasztva is teljes ér­tékű gyümölccsé válik. Az ún. útóérő gyümölcsök — mint pl. az alma és a körte — viszonylag hosz- szú ideig eltarthatók. A tárolás időtartama a sze­dés idejének helyes megválasztásával kitolható. Az almát és a körtét az érés kezdetén az ún, ^zedési érettség állapotában kell szüretelni. A túl korán szüretelt almában még nem alakulnak ki azok a vegyületek, amelyek a tartós tárolást lehetővé te­szik, a kés.őn szedett gyümölcs pedig hajlamosabb az élettani betegségekre. A szedési érettség megállapítására a régebbi ta­pasztalati módszerek helyett igyekeznek pontosabb eljárásokat bevezetni. így került sor például a szín­skálák alkalmazására, amelyek a gyümölcsök alap­színének megfelelő 4—5 különböző színárnyalatot tartalmaznak. Az USA-ban és Nyugat-Európában a gyümölcsök húsának keménységét műszerrel mé­rik, és a húskeménység változásából állapítják meg az érettséget. Ezeknek az eljárásoknak a használ­0 A gyümölcsök légzésének mérése laborató­riumban. hatósága meglehetősen korlátozott, mert a gyümöl­csök színeződését, keménységét, víz-, valamint cu­kor- és savtartalmát az időjárás és a szervetlen tápanyagok erősen befolyásolják. A magyar kutatók által kidolgozott ún. légzés­vizsgálati módszerrel sokkal pontosabban megálla­pítható az érettség foka. A gyümölcsben végbeme­nő anyagcsere intenzitásai a légzéssel jellemezhető, melynek során a levegőből oxigén használódik el és széndioxid keletkezik. Ha tehát mérjük a gyümölcs­ből távozó széndioxid mennyiségét, egyúttal mér­jük a légzés erősségét is. Mivel a légzés összefügg a növények többi életfolyamatával és erőssége a gyümölcsök egv részében — az almában, a kajszi­ban, az őszibarackban, a körtében, a szilvában stb. — ugrásszerű változást mutat az érés során —, a légzés vizsgálata megbízható támpontot ad a gyü­mölcs fejlődésének, a tárolt gyümölcs ufóérésének nyomon követésére. Az említett gyümölcsök esetében az érés előre­haladtával a légzés (a széndioxid-képződés), erősen csökken, az érés beálltával éri el a legkisebb érté­ket, majd ugrásszerűen emelkedni kezd. azután újra csökkenésnek indul. A légzés erősségének legkisebb értéke tehát azt jelzi, hogy a gyümölcs — ha tárol­ni kívánjuk — megérett-e a szedésre. A legnagyobb érték viszont azt árulja el, hogy az érés befejező­dött, a gyümölcs már fogyasztásra érett (az ekkor szüretelt gyümölcs tartósan már nem tárolható). Az újabb csökkenéskor pedig már kezdetét vette az öregedés, a gyümölcs már túlérett, ellenállóké­pessége csökken, fogékonyabbá válik a különféle gombás és baktériumos megbetegedésekre. A légzés mértékét és ezzel az érés folyamatát befolyásolja a hőmérséklet. Alacsony hőmérsékle­ten a légzés intenzitása csökken, az érés lelassul (ez történik a hűtőtárolókban' De a légzésre hatás­sal van az oxigén és a széndioxid aránya is: Ha a légtérben a levegőéhez képest csökkentik az oxi­génnek, és növelik a széndioxidnak az arányát, ezzel olyan összetételt érhetnek el. amely még lehe­tővé teszi, de a legkisebb mértékre szorítja a lég­zést, tehát az érést a legkedvezőbb mértékben lássítja. FÁJDALOMMENTES FOGHÚZÁS Senki sem tagadja, hogy a foghúzás kellemetlen dolog. Ezért se szeri se száma a foghúzás fáj­dalmatlanná tételére vonatkozó javaslatoknak. A legutóbbi új­donságot . a közelmúltban az Egyesült Államokban mutatták be a fogásztudósok nemzetközi társulatának íegutóbbi kongresz- szusa idején. Egy impulzátor má­sodpercenként 500 rezgésszámú lokális vibráció hirtelen hatásá­nak teszi ki a fogat. Az ilyen karját: „A kölyköket le kell fek­tetni”. Én követtem el a hibát, nem érdeklődtem meg előzetesen, hány gyerek él a lakásban ... — El kell költöznie onnan ... — Majd utána nézek. Amúgy is messze esik a képviselettől. — Sikerült megismernie a vá­rost? — Nem mondhatnám. Még ne­hezen tájékozódom. — Ha akarja, megmutatom magának a múzeumokat — vala­hogy türelmetlenül ajánlotta ezt Ligyija Alekszandrovna és zavar­ba jött. — Már voltam az etnog­ráfiád, meg a szépművészeti mú­zeumban. De szívesen elmennék még egyszer. — Hálás leszek — mondta Szergej szárazon. Ligyija Alekszandrovna hirte­len témát váltott, a képviselet munkájáról kezdett beszélni, de lopva többször is a férfira pil­lantott. Tulajdonképpen keveset tudott róla. Ä képviselet helyettes ve­zetőjének is csak annyit mon­dott, hogy a hadseregben szol­gált, de a finn fronton olyan sú­lyosan megsebesült, hogy le kel­lett szerelnie. Volt-e családja? Milyen sebesülésen esett keresz­tül? Sok hasonló kérdést szereti volna feltenni Ligyija Alekszand­rovna. De miért érdekli őt ez az ember? Női kívácsiság ez, semmi több? Később rajtakapta magát: számolgatja, hány nap van hát­ra vasárnapig, amikor a megbe­szélés szerint együtt mennek el a múzeumba. • Amikor az NVKD (Állambiz- tonsági Népbiztosság) azerbajd- zsáni osztályának vezetője, Kuli- jev, egy napbarnított, göndörha­jú, negyven esztendős vasgyúró aktív „kilazítás” után a fogat gyökerestől könnyen és fájda­lommentesen ki lehet húzni. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a rezgéssel való előkészítésnek nemcsak a foghúzás gyors, köny- nyű és fájdalommentes volta az előnye — ami pedig önmagában is nagyon fontos — hanem, és ez a legérdekesebb, a seb is gyorsan begyógyul, s gyulladásos folyamatok pedig 100 százalékig kiküszöbölődnek. belépett Flumjancev nápbiztos- helyettes irodájába, az éppen az ablakból nézte a ritka jelensé­get, hogy Bakuban — november­ben — havaseső esik. — Mehtyi Dzsafarovics? Fog­laljon helyett. Éppen meg akar­tam vitatni egy kérdést magá­val. — Rumjancev egy lépést tett az íróasztala felé. — Mit szól ehhez az időjáráshoz? — Szinte valószínűtlen. — S nem gondolja, hogy ha­marosan egyéb rendkívüli ese­ményekkel is találkozunk — méghozzá nem is az időjárással kapcsolatban? ... — így van, Szergej Vlagyimi- rovics, aggasztó időket élünk. Mehtyi Dzsafarovics egy ce­ruzával rajzolt vázlatot vett elő a mappájából és kiterítette az asztalra. — Látom, kitalálta, hogy mire vagyok kíváncsi — mosolygott Rumjancev. — Az áttekinthetőség kedvé­ért az ismert adatokat rávezet­tem erre a vázlatra. így köny- nyebben eligazodunk a németek iráni kémtevékenységében. — Helyes, helyes — bólogatott Rumjancev, a vázlat fölé hajol­va. — Ezek a barna vonalak, lát­ja, mind von Ettél követhez ve­zetnek. Az ő „jobb keze” von Schönhausen, aki a követségi ta­nácsos szerény beosztása mögé rejti tevékenységét. Ezeken az is­kolákon pedig — mutatott né­hány besatírozott karikára — azokat a kémeket képezik ki, akiket hozzánk szándékoznak át­dobni. Az iskolák Irán vidéki városaiban működnek. (Folytatjuk) Nyitott kapu Csupa tartalmas, életrevaló öt­let! — állapítom meg jólesőn a pár héttel ezelőtt közölt, s a kecskeméti Széchenyiváros hét­köznapjait bemutató riportsoro­zathoz hozzászóló levél olvasá­sakor. De vajon a bölcs gondo­latok papírra vetője miért nem nevezi meg magát? Lehetséges, hogy csupán feledékenységből nem írta alá szép, apróbetűs so­rait? Miközben így tűnődöm, gépie­sen a másik levélért nyúlok, s máris olvasom: „... Ezen cikksorozatot foly­tatni kellene. Felrázná ugyanis és aktívabb tevékenységre ösztö­nözné mind az illetékes társa­dalmi szerveket, mind a lakossá­got. Mert való igaz a megállapí­tás, hogy sok értékes ember la­kik a városrészben, akik szívesen közreműködnének társadalmi munkában . ..” Mielőtt folytatnám az olvasá­sát, hirtelen — az aláírásra kí­váncsian — megfordítom a le­velet. De név helyett ez áll a sorok alatt: „—1 —a”. Milyen kár, hogy ez is névte­len! — állapítom meg csalódot­tan. Nézzük azonban, miről is szól a továbbiakban. „... Felnőtteknek és gyerme­keknek egyaránt jó szolgálatot tehetnének például a barkács- műhelyek. Ezek felszerelését akár a barkácsolni szerető em­berek is összehoznák, csak he­lyiséget kellene nekik kijelölni. A legcélravezetőbbnek azt tarta­nám. ha az Ezermesterbolt és az MHSZ létesítene két-három helyiségből álló barkácsműhelyt, amelyet felszerelnének különbö­ző, például asztalos, lakatos, esztergályos, hegesztő szerszá­mokkal. Itt a fa-, fém-, vagy ép­pen műanyagot meg lehetne vá­sárolni és szerszámhasználati díj ellenében, a helyszínen meg is lehetne munkálni. A műhelyek szakirányítását és ellenőrzését a telep megfelelő szakképzettségű lakói társadalmi munkában elvé­geznék . .. Minden lakásszövetkezetnek van írógépe, viszont az alkal­mazott nem ér rá az értesítést a kívánt példányszámban legépel- ni. Sok telepi dolgozó, csak azért, hogy a gépírást gyakorolja, szí­vesen leírná és dekoratív módon kifüggesztené a lépcsőházakban a lakókat érintő értesítéseket. Aztán: a magánszcrakozási el­foglaltságon túl komoly termelő, illetve pénzkereső munkát jelent­Egy félegyházi kiállítás Tóth Sándor szobrászművész érmei, rajzai és szobrai látha­tók a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban szeptember 30-ig, naponta 10—18 óra között. Az ízlésesen és szakszerűen megren­dezett tárlat Sümegi György munkáját dicséri. A Szegeden élő művész Hód­mezővásárhelyen, Gyulán, Ma­kón, Szegeden, Tokajban. Mis­kolcon, Szabadkán, Topolyán és Edelényben szerepelt alkotásai­val a közönség előtt. E mostani kiállítását néhány nappal ezelőtt Papp Lajos költő nyitotta meg, beleérző, értő szavakkal. Többek között ezt mondta a szobrászról: „Tóth Sándor művészete be­érett, tehetsége megtalálta a mesterség hozzáillő kifejezési formáit, s eszközeit. A művész felkészült az élete nagy művé­nek megalkotására.’’ A tárlat — mely már az első napokban szép számú érdeklődőt vonzott — bizonyára sok új hí­vet toboroz majd a szobrászmű­vészetnek Kiskunfélegyházán. • Szeretet (rézdomborítás). .jfolftboftVT rOS.f.f hetne a városrészben, ha a há­ziipari szövetkezet, vagy pl. a magnógyár bedolgozói, átadó-, illetve átvevőhelyet létesítene itt. (Varrás, kötés, hímzés, alkatrész­összeállítás stb.) ...” Még néhány további ötlet, majd így folytatódik a levél: „Nagy, nehéz és sokrétű fel­adat az elkezdés megszervezése. De ha megkapja az elindító irá­nyítást, utána már magától is megy tovább. Érdemes lenne az újságban felkérni a részt venni kívánókat a jelentkezésre egy meghatározott helyen és időben. Jó lenne ehhez egy program­vázlat is, amelyhez javaslatokat' lehetne kérni, s ezután, megin­dulhatna a komoly szervezőmun­ka.” Hirtelen úgy érzem, hogy az iménti sorokban rejlik a ma­gyarázata a levélírók névtelen­ségének. ötleteiket önmagukban kevésnek tartják, alighanem ezért nem fedik fel kilétüket. Cselekedni is akarnak, s ehhez keresnek társakat. Ebben pedig tudunk segíteni. Annál is inkább, mert elmond­hatjuk: nyitott kaput döngetnek. Több mint fél évvel ezelőtt meg­alakult és tevékenykedik a Ha­zafias Népfront kerületi bizott­sága. (Elnöke, Üjvári Lajos igaz­gató az általános iskolában elér­hető, titkára, Terecskei Jánosné pedig a III. épület 3 lépcsőhá­zában lakik.) Minthogy a bizottság tagjai — mint a — Hazafias Népfront- mozgalom minden aktivistája — a kenyérkereső munkájuk mel­lett, társadalmi munkásként te­vékenykednek, nincs külön iro­dájuk. Találkozzóik, megbeszélé­seik színhelye a széchenyivárosi általános iskola. S épp azért, mert nélkülözhetetlennek tartják a telep lakosságával az eleven és mindennapos kapcsolatot, ha­marosan úgynevezett népfront­postaládát helyeznek el az iskola bejáratánál. A közösség érdeké­ben való javaslatokat, észrevé­teleket éppúgy, mint a cselek­vésre is kész újabb és újabb ak­tivisták — természetesen névvel és címmel ellátott — jelentkezé­sét ide kéri majd elhelyezni a kerületi népfrontbizottság. Aztán, talán már az idei őszön csakugyan megkezdődhet a ko­moly, szervező munka. P. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom